Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló előttünk fekvő törvényjavaslat ‑ ha megengedik, mostantól egyszerűbben csak hívjuk külügyi törvénynek ‑ valóban egy két és fél évtizedes szabályozási hiányosságot orvosol. A közalkalmazotti életpályamodellek megalkotása köztudomásúlag kiemelt célkitűzése a Fidesz-KDNP-kormányzatnak. Úgy tűnik, hogy a diplomáciára is sor kerül a számtalan közalkalmazotti életpályamodell után.

A diplomácia hatékonyságának nagyon fontos előfeltétele, hogy a hierarchikus, mondhatnánk, félkatonai rendszert össze tudja‑e hangolni a külföldi élet embert, házastársat, családot próbáló, meglehetősen egyedi sajátosságaival.

Hogy az adósságokat említsük, a külképviselet fogalmának definíciója a magyar jogban mindeddig tisztázatlan volt, a tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők jogait és kötelezettségeit máig csupán egy kormányrendelet szabályozza. A diplomácia megbecsülésének jele, hogy ezt most végre a kormány törvényben kívánja garantálni. Egyúttal azonban azt is jelezni kell, hogy a javaslat csak azzal foglalkozik, sőt még azzal sem teljeskörűen, amire a címe utal, vagyis nem terjed ki a külügyi igazgatás egészére. A külképviseletek infrastruktúráját és vagyongazdálkodását illetően tehát további jogalkotási feladatok maradnak fönt, például az észszerű külügyi vagyongazdálkodás feltételeinek a megteremtése nem nagyon tűr halasztást. Csak remélni tudom, hogy nem mulasztjuk el ezt a lehetőséget azzal, hogy a tervezet most nem tér ki ezekre a kulcsfontosságú kérdésekre.

A törvény egy lényeges eleme a javadalmazás, ami­nek keretében felhatalmazza a külpolitikáért fe­lelős minisztert, hogy a kormány külpolitikai céljai, illetőleg a két- és többoldalú diplomáciai kapcsolatok fontossága szerint négy kategóriába sorolja a külkép­vi­seleteket. A fő differenciálási szemponttá a szolgálati hely válik, inkább, mint a korábban meghatározó szenioritási, illetőleg más önkényesebb szakmai vagy egyéb szempontok. A legmagasabb kategóriába legfeljebb húsz kiemelt fontosságú képviselet sorolódik majd.

Mind szomszédságpolitikai és mind nemzetpolitikai szempontból fontosnak tartom, hogy a hazánkkal szomszédos országok valamennyi külképviselete ebbe a kiemelt kategóriába kerüljön majd. Ugyanez igaz egyébként a visegrádi országokra is, és tudomásom szerint ez a minisztérium elképzeléseivel is egybeesik. Tekintettel arra, hogy az ilyen besorolású kép­viseleteken dolgozók jelentős, 30 százalékos illetménypótlékban részesülnek, ez ösztönözheti, hogy a legfelkészültebb diplomatáink is pályázzanak ezekre a regionális posztokra, és ne csupán Brüsszel, Párizs, London vagy Berlin ragadja meg a diplomatáink fantáziáját. Ez pedig magával hozhatja a térségi szakismeretek és nyelvismeretek felértékelődését is a minisztériumon belül. Hogy stílusos legyek, ezzel a térségi nyelvismerettel azért eléggé csehül állunk egyelőre.

A külszolgálatot ellátók járandóságainak újszerű szabályozása a külügyi törvény hangsúlyos eleme. Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy végre vége annak a szocialista rendszerből itt ragadt beidegződésnek, hogy a diplomata két fizetést kap: egyrészt az itthoni fizetését, másrészt egy külföldi fizetést. Tekintettel arra, hogy külszolgálat alatt belföldön tényleges munkát nem végez a kihelyezett, jogos az a társadalmi elvárás is, hogy ezért ne is kapjon bért. Ugyanakkor a kiküldöttel szemben is méltányosabb és tisztességesebb, ha egy fizetést kap, de az méltó az általa ellátott feladathoz.

A juttatások rendszerének másik koncepcionális újdonsága, hogy az eddigi természetbeni juttatásokat, illetve tételes elszámolással térített költségeket mostantól szabadon felhasználható, adó- és járulékmentes költségtérítés váltja fel. Ez a költségtérítés három szempont alapján jár majd: lakhatás, iskoláztatás, illetőleg vegyes költségtérítés. De a diplomata majd maga döntheti el, hogy az egyes célokra mekkora összeget fordít. Úgy gondolom, hogy ez az új rendszer növeli a kihelyezett mozgásterét, egyúttal a felelősségét is, valamint az adminisztratív teher jelentős csökkenésével járhat, ami észszerűbbé teheti a minisztériumon belül a diplomata, illetőleg az adminisztratív állomány között jelenleg egyébként meglehetősen rossz arányt.

Bár a törvény csak keretszabályokat állapít meg, és az egyes juttatások kiszámítását lehetővé tevő alapok összegét a költségvetési törvény határozza majd meg, az már most világos, hogy a járandóságok rendszerének átalakítása következtében a kiküldöttek anyagi megbecsültsége, mozgástere nőni fog.

(15.10)

Ez rá is fér a magyar diplomáciára, uniós összehasonlításban ugyanis ma az előkelő 27. helyen állunk a diplomaták bérezését illetően, egyedül Bulgáriát előzzük meg. Ebből tehát az következik, hogy az utolsó előtti helyen állunk az európai uniós összehasonlításban.

A törvény 2017. évi augusztusi hatálybalépése lehetővé teszi, hogy a jelenleg külszolgálaton levő mintegy 1260 kihelyezett felkészülhessen a változásokra. A minisztérium mind az 1260 esetben gondosan végig kell számolja az illetményeket, fontos, hogy senki nem járhat rosszabbul korábbi anyagi helyzetéhez viszonyítva. Garanciális elem explicite a törvényben, hogy ha mégis lenne olyan személy, aki a korábbi rendszer szerint járna jobban, ő folyamatban lévő külszolgálatának befejezéséig a korábbi rendszer szerinti juttatásban részesül. Ezt csak helyeselni lehet.

Végezetül engedjék meg, hogy szót ejtsek néhány olyan kérdésről, amely még pontosításra szorul.

Először: ami a kihelyezési feltételeket illeti, amelyekben ezért nem éppen mellékesek a biztonsági vagy nemzetbiztonsági megfontolások, a törvényjavaslat jelenlegi formájában indokolt esetben lehetőséget ad arra, hogy a miniszter eltekintsen attól a feltételtől, hogy a kihelyezett Magyarországon lakjon, illetve hogy ne legyen a fogadó állam állampolgára. Ezek a kivételek megítélésem szerint a képviselet-vezető esetében lehetnek indokoltak, de nem szerencsés ezt a lehetőséget minden kiküldöttre kiterjeszteni. Erre vonatkozóan egy módosító javaslatot is be kívánok nyújtani.

Másodszor: ami a rangadományozást illeti, a jelenlegi tervezet szerint lehetőség van arra, hogy amennyiben az állomáshely, illetve a kihelyezett által ott végzett munka jellege ezt indokolja, a miniszter diplomáciai rang használatát engedélyezze annak is, aki nem felel meg az ezzel kapcsolatban támasztott általános feltételeknek, példának okáért felsőfokú végzettség vagy megfelelő nyelvtudás. Álláspontom szerint ezt a kivételt minden egyes kihelyezés esetén felül kell vizsgálni, vagyis nem rangadományozásra, hanem időleges ranghasználat engedélyezésére kell lehetőséget teremteni. Ezáltal egyébként megteremthetjük a feltételeit annak, hogy az illető, aki nem rendelkezik az adott feltételekkel, idővel képes legyen teljesíteni a feltételeket, le tudja tenni a nyelvvizsgát, s a többi, és ezáltal aztán a normális rend alapján is a megfelelő rangadományozásban részesülhessen. Erre vonatkozóan is egy módosító javaslatot kívánok benyújtani.

Pontosításra van szükség továbbá a külképviseletek által folytatható kulturális, oktatási célú vállalkozói tevékenység vonatkozásában is. Azért szeretném erre különösen felhívni a hangsúlyt, mert ez összefüggésben van azzal, hogy miképpen sikerül a kulturális intézményrendszert integrálni a Külügyminisztériumba, ugyanakkor az 1963-as bécsi egyez­mény előírásait is tiszteletben kell tartani, tehát nem ütközhet a vállalkozói tevékenység nemzetközi jogi kötelezettségekbe. Erre vonatkozóan is módosító javaslatot kívánok benyújtani.

Az általunk ‑ negyedsorban ‑, a minisztérium által nyújtható támogatások, adományok tekintetében is úgy látjuk, hogy pontosításra van szükség, jobban kontrollálni kell meggyőződésünk szerint az ilyen tevékenységet, és a minisztérium közigazgatási államtitkárának a jóváhagyásához szükséges ezt kötni. Erre vonatkozóan is egy javaslatot kívánunk benyújtani.

Összességében megállapítható, hogy a külügyi törvény tervezete megfelelően szabályozza a külképviseletek működését és a tartós külszolgálatot, méltányos és tisztességes módon a kiküldöttek mozgásterét megnöveli, egyben megnöveli a felelősségüket is, ilyen módon szabályozza a diplomaták, illetőleg a kiküldöttek járandóságait, ezért a magam részéről és a Fidesz-frakció nevében is támogatom a törvény elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)