Készült: 2020.07.13.23:55:02 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 110 2007.05.22. 4:07  54,103-135

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság V. hó 16-án tárgyalta meg a T/2932. számú törvényjavaslatot, amely a tankönyvpiac rendjét szabályozza, módosítja a korábbi 2001-es törvényt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Politikai vita zajlott a költségvetési bizottságban az ellenzék oldaláról, ugyanis én személy szerint is azt hittem, hogy a tisztelt kormány azt mondja, hogy hölgyek, urak, nincs tankönyvpiac, visszavonjuk a törvényt, és ingyen biztosítjuk a tankönyvet.

(17.00)

Ugyanis állami közoktatásról van szó, és miután - I. Ferenc vagy II. Ferenc; nem - Medgyessy Péter ígérte meg annak idején - bocsánat - az ingyenes tankönyvet, úgy gondoltam, hogy most realizálódik ez. Kérem, óriási csalódásban volt részünk. Megint egy ígéret, amit nem tartottak meg. Úgy gondolom, hogy a közoktatáshoz igenis járhat az ingyenes tankönyv, hisz az állam közoktatási feladatát látja el vagy segíti a tankönyv. Ismételten mélységesen csalódnom kellett a kormányban.

(Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői székét.)

Hölgyek, urak, ez így nincsen jól. Tankönyvpiacról beszélni... - hadd mondjam el az ottani vélekedésemet is. Volt már olyan tankönyv meg olyan program - amit most a miniszter úr magának vindikál, hogy ő programot és tanítási metódust kutasson meg, és tegye a tankönyvlistára -, hogy képolvasás, emlékeznek rá. A magyar gyerekek innentől kezdve hosszú éveken keresztül nem tudtak olvasni. Na, szóval, ilyen tankönyvpiac nem kell!

Úgy gondolom, hogy a szülő és a közoktatás igénye az, hogy legyen tisztességes, jó magyar tankönyv. Nem kell állandóan módosítgatni. A miniszter erre figyeljen oda, hogy jó tankönyvek legyenek, tartós tankönyvek legyenek, és olcsó tankönyvek legyenek! Mert a tankönyvet valakitől meg kell venni.

Nyilván a tankönyvpiac szerintem csak annyiban lenne érdekes, hogy ki nyomtatja ki, milyen minőségben és milyen áron. A tartalmáról pedig a szakmának kell gondoskodnia. Úgyhogy ez volt a pénzügyi megjegyzésünk lényege, hogy nagyot csalódtunk a kormányban. Az, ami jelenleg folyik a tankönyvek dolgában, nem jó, ugyanis házalnak a kedves igazgatóknál a tankönyvkiadók, és akkor hadd ne mondjam el azon kétségeimet mint fenntartó is, hogy milyen paktumok és hátsó megállapodások köttetnek. Ez nincs így jól!

Nos, ha azt mondja a kormány, hogy támogatja a tankönyv árát, akkor azt tegye oda a közoktatáshoz, és legyen a fenntartó önkormányzat vagy iskola felelőssége az, hogy ezzel a pénzzel hogyan gazdálkodik, de magát a tankönyvet támogatni a kiadónál és a forgalmazónál...

Summázva a véleményemet: ennyi tankönyv nem szükségeltetik. Mert azért bocsássanak meg, a történelmet igaz, hogy át szokták alkalmasint írni, de olyan sűrűn azért nem szükségeltetik átírni. Metódusokban ügyében pedig úgy gondolom, hogy csak módjával és lépésről lépésre, ami a gyerekek érdekeit szolgálja és nem a tankönyvkiadók érdekeit szolgálja, és nem a tankönyvírók és nem a programalkotók érdekeit. Mert erre, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim - a költségvetési bizottságban dolgozunk - rengeteg pénz megy el, és nem jut el a gyerekhez érték, hanem rossz minőségű tankönyv, silány tankönyv, nem tartós tankönyv és drága tankönyv van, a szülő pedig nem bírja megfizetni.

No, úgy gondolom, hogy ebben rendet kell csinálni, mégpedig a tisztelt tárcának, úgyhogy az a vélekedésünk, hogy jó tankönyvről gondoskodjanak. Ezek a bonyolult szabályok pedig igazából nem is kellenek, ne haragudjon meg! (Arató Gergely: Erről szól! Képviselő úr, erről szól!) Ne haragudjon meg, államtitkár úr, hogy szóváltásba keveredtünk, nem akarok önnek ellentmondani, mert tisztelem, és a gyerekek iránti elkötelezettségét magam is megtapasztaltam.

Ha még van időm, elmondom azt önnek, hogy nem tartom igazából jónak új pedagógiai rendszerek kialakítását. Miről tetszenek beszélni? A közoktatásban nem kellenek különösképpen új pedagógiai rendszerek, mert azért tanítani a tanár tanít, és ehhez pedig az ismereteket - a fizikát, matematikát - nem lehet kormányonként megváltoztatni, csak jó tankönyv kell.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 120 2007.05.22. 1:39  54,103-135

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Nem hiszem, hogy az államtitkár úrnak össze kellene ugrasztania Zsigó Róberttel, mert nem beszéltünk másról, pusztán ugyanarról, más megközelítésben.

Én továbbra is állítom azt, amit mondtam, a költségvetési és pénzügyi bizottságban elhangzott vitáról referáltam a tisztelt Háznak, hogy ott bizony a tárca felelőssége, a tankönyvjegyzék fontos dolga került szóba. Úgy gondolom személy szerint is, hogy nem szükségeltetik ezt egy külön törvényben szabályozni, mert elmondtam önnek négyszemközt vagy hatszemközt, hogy itt van a közoktatási törvény a plénum előtt, ebben helye lett volna ennek a törvénynek, és nem külön törvényben kellene szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyeket most külön törvényben hagytak.

Úgy gondolom, nem ellenkezünk mi egymással, mert azt is szóvá tettem már, hogy bízom az államtitkár úr szakmai elkötelezettségében - ebben még nem csalatkoztam -, hogy jó és olcsó tankönyv szükségeltetik, és rend kell a tankönyvek tekintetében, mert az, ami jelenleg van, az nem helyes, de keressék a felelőst, hogyha úgy gondolják, saját maguk köreiben, mert korábban rend volt.

Amit megemlített - mert ez szakma, úgy gondolom, nem kifejezetten a szakterületem, de úgy gondolom, helyesen tudom azokat a lépéseket, amelyek reform alá veszik a tankönyvek tartalmát, módszertani tartalmát -, igenis úgy gondolom, hogy a kompetencia típusú tanításnak, nevelésnek, oktatásnak valamilyen könyvvel is kell rendelkeznie. Ez a tankönyvpiacon jelenleg még nem található meg, úgyhogy ezt kifejezetten üdvözlöm.

Köszönöm szépen, tehát nincs ellentmondás Zsigó Róbert és köztem. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 146 2007.05.22. 5:03  135-159

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! A szakképzésről szóló törvényt a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság május 16-án tárgyalta meg, és a többség támogatta az általános vitára való alkalmasságát. Hatan voltunk ellenvéleménnyel, és nagyon furcsa dolog, de úgy gondoljuk, hogy a szakképzés kérdéskörében nagyon sommás a kormány és a kormánypárti képviselőtársaink véleménye, azt rossznak, az utcára való képzésnek minősíti, és sok egyéb más jelzőt tettek mellé. Viszont a törvényjavaslatnak vannak nagyon jó elképzelései... (Jelzésre:) Ők ezt artikulálták, államtitkár úr, és én csak arról számolok be, ami a bizottságban elhangzott.

Vannak a törvényjavaslatnak jó elképzelései, a rugalmas alkalmazkodás, a minőség, a szakvizsga ellenőrzése, a pályakövetés, ezeket mind jónak tartjuk. Sorolhatnám még, mert a törvényjavaslatban vannak nagyon jó elképzelések, amelyeknek, úgy gondoljuk, hogy helye és ideje, hogy törvényi szabályozást kapjon.

De néznünk kell azt, hogy mi a kormány szándéka, minden egyes törvényjavaslatnál. A szakképzés zanzásítása, azzal a költségek csökkentése, és ahogy képviselőtársaim mondták, ellenzéki képviselőtársaim, a fejlesztés koncentrálása, valamint kizárása, diszkriminálása bizonyos szakképző intézményeknek. Ez, államtitkár úr, elfogadhatatlan, és a bizottsági ülésen is ennek hangot adtunk.

Egy kormánypárti képviselőtársunk így fogalmazott, hogy a jelenlegi képzés nem piackonform, utcának képeznek és ehhez hasonlók. Úgy gondoljuk, hogy fejlett gazdaságban és jól működő gazdaságban nyilvánvaló, hogy a szakképzés helyzete is egyszerűbb, hisz meg tud felelni az elvárásoknak és a rugalmas alkalmazkodás követelményeinek. Egy rosszul működő gazdaságban, amelyről most, ugye beszélnünk kell, nem igazán lehet mihez alkalmazkodni. Úgy gondolom, hogy ehhez rendbe kellene tennünk a gazdaság sorsát, lehetőségeit, és úgy gondoljuk, a rugalmas alkalmazkodás csak akkor feltételezhető; és nincsen helye semminemű sommás vélekedésnek e területen, mert először is más célokat és dolgokat kell elrendezni ahhoz, hogy a szakképzés ki tudja teljes egészében szolgálni a reálszféra igényeit.

Miért jelentkeznek a hallgatók szakképzésbe? Azért, hogy a munka reményében egy szakmát tanuljanak. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott a bizottsági ülésen is, hogy a szakképzés pusztán csak munkaerő-piaci képzés vagy a tankötelezettség teljesítése. Úgy látjuk, a kormány rosszul vélekedik arról, hogy a jelenleg jól működő és jó, nem is megyéhez, de megyéhez tartozó szakképző intézmények vonatkozásában is pálcát tör, pedig az esélyt adják meg, a lehetőséget, hogy szakmát tanulhassanak a fiatalok.

Úgy gondoljuk, hogy a 18 éves tankötelezettséget csak az egységes iskolában lehet megvalósítani, az egységes iskolához pedig tágabb értelemben hozzá kell gondolni a szakképzést is, ugyanis egy településen nem lehet megoldani csak gimnáziummal a 18 éves tankötelezettség teljesítését. Azt mondani pedig, hogy mondjuk, egy vendéglátó, szakács vagy kőműves képzése egy adott területen felesleges és utcának való képzés, érthetetlen, hisz külföldre javasolta munkavállalásra a miniszterelnök úr is a mi fiataljainkat, úgyhogy úgy gondolom, hogy ki tudja azt ma mondani, hogy az Unióban, bármelyik tagállamban lehetősége van elhelyezkedni, tehát nem utcára képzés folyik jelenleg, hanem csak képzés folyik, és a gazdaságnak konkrét igényei nincsenek.

Nagyon fájlaljuk azt és helytelennek tartjuk, hogy általánosan kötelezővé teszi a tanulószerződést középfokon. Úgy gondoljuk, hogy nem mindenki tudja majd ezt prezentálni, és ez szegregációt jelent, kizárja a képzésből a fiatalok egy részét.

A szakképzés regionális szintjének megszervezése törvényileg is aggályos, mert ugyanis mint régió, olyan nem létezik. Van fejlesztési tanács, de nincs egyéb más szervezet, mert kétharmados törvény, és ezt a parlament nem fogadta el, aggályos tehát.

Azonkívül kár, hogy kiment a közoktatásért felelős államtitkár úr, mert a kormány az előbb benyújtott törvények kapcsán az egységes iskolaszervezést és a szervezett szakképzést is támogatná, ugyanakkor önök pedig azt tervezik a törvényben, hogy kizárják a fejlesztési és egyéb forrásokhoz való hozzájutását azoknak az iskoláknak, amelyek nem vesznek részt a tiszkekben és nem vesznek részt a regionális intézményrendszerben.

Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos a közoktatásban, a szakképzésben is a helyben való képzés, azért, mert vannak, akik nem tudják annak költségét vállalni, hogy vidékre utazzanak, a tiszkekbe utazzanak vagy nagy szakképző központokba. Mi úgy látjuk helyesnek, hogy oda célszerű utazni, annak és ott kell megszervezni, ahol nagy eszközigénnyel és nagy költséggel járó beruházásokat igényel a szakképzés, az egyszerűbb képzéseket pedig meg lehet hagyni helyben. Önök ezt nem támogatják a törvényjavaslatban, ami miatt mi nem tudtuk támogatni a törvényjavaslat általános vitáját sem.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 158 2007.05.22. 2:01  135-159

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szólás lehetőségét. Bocsássanak meg, képviselőtársaim, de államtitkár úr hevesen csóválta a fejét, amikor a kormánypárti képviselők hozzászólásából a kormányzati álláspontot láttam kiolvashatónak, mégpedig azt, amit nemcsak Geberle képviselő asszony, hanem Barabásné Czövek Ágnes is megismételt a költségvetési bizottságban, hogy a jelenlegi szakképzés hatékonytalan, szétaprózott, és nem sorolom még azokat a minősítő jelzőket, amit mellé tettek.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hamar pálcát törnek a helyi és a jelen szakképzés felett, ami, úgy gondolom, helytelen. Gondolják csak végig, hogy a szolgáltatóiparban és egyéni vállalkozók tekintetében a kisvállalkozók számát vegyék csak számba, és gondolják el, hányan dolgoznak szakképzett, ipari iskolába járt szakemberek, és szolgáltatnak. Úgy gondolom, Gúr Nándor képviselőtársam, nemcsak az a szakma és az a szakképzés jó, amely hallgatói után dübörög a gazdaság, hanem amiből ő szeretne megélni, az egyén, a gyerek, és reméli, hogy megél és sikerül is neki. Úgyhogy ezt is szíveskedjenek figyelembe venni, amikor a szakképzésről döntenek, és ne törjenek olyan hamar pálcát a helyi szakképzés tekintetében.

Még egy gondolatot engedjenek meg! Tóth Ferenc képviselőtársam elmondta, javaslom államtitkár úrnak, hogy ezt a kérdést gondolják át kormányzati szinten. A kormány támogatja az egységes iskolát, sok jó vonása van, és az egységes iskolát úgy lehet megvalósítani városban, kistérségben, hogy az általános iskolát, a középiskolát és a szakképző intézményt az egységes iskola részévé tesszük. Amennyiben kizárja a kormány, és itt többször elhangzott, hogy csakis a tiszkekben lévő fejlesztéseket támogatják, akkor teljesen elbizonytalanítanak minket, és nem tudunk gondoskodni pontosan azokról a gyerekekről. Korábban a kisvárosokban a régi ipari iskolák olyan szakképzést folytattak és olyanokat képeztek, akik meg tudtak élni, és kenyérhez jutottak a saját szakmájukból.

Köszönöm, hogy szólhattam, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 238 2007.05.29. 2:06  219-275

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Meg kell kérdeznem azt, hogy mi a szándékuk ezzel a törvényjavaslattal. Képviselőtársaim arról beszélnek, hogy szétszórt, elaprózott, hatástalan. Pálcát törnek felette, pedig nagyon sok ember és nagyon sok tanuló abból a szakmából él meg ebben az országban, amit a szakmunkásképzőkben, a szakképzésben tanult.

Kormos Dénes képviselőtársam szerint ez nem hasznos képzés, és felteszi, hogy mi a hasznos képzés. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ki tud válaszolni, hogy melyik képzés hasznos? Miről beszélnek? És nem beszélve arról, hogy kinek hasznos. Úgy gondolom, hogy a gazdaságnak kell képezni, és ebben teljesen igazuk van, de, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, egy olyan országban, ahol a gazdaság igazából nem működik, akkor hogy tudunk megfelelni a képzéssel annak a gazdaságnak, ami jelenleg igényeivel nem rendelkezik? Higgyék el nekem, hogy aki szakács akar lenni vagy cukrász, abból nem lesz a tiszkekben lakatos vagy géplakatos, amit önök szándékolnak! Az szeretne megélni majd egyéni vállalkozóként abból a szakmából, amit megtanult, és gondoskodik magáról. Önök tényleg nem gondolnak arra, hogy nagyon sok kis szakma van, olyanok, amelyek szolgáltatnak, amelyek ebből meg tudnak élni egyéni vállalkozóként, kisvállalkozóként, és önök nagy, gigantomán szervezetekbe kívánják bepasszírozni a hallgatókat.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Veszélyes ez a gondolkodás, és az a sarkítás, ahogy önök beszélnek. Úgy gondolom, ha a gazdaságnak van igénye bizonyos szakterületekre és szakmákra, elsősorban meg kell becsülni. Ahhoz pedig, hogy ott valaki jó szakember legyen és vállalja, ahhoz pedig át kell képezni. Megjelenik az igény, és követi a képzés. Na de a nem létezőre hogy tudnak most hasznos képzést indítani, és hogy tudják ezt befolyásolni? Úgy gondolom, hogy alapjaiban kell a dolgokat rendbe tenni, működő gazdaság, képzés és ha szükséges, akkor átképzés. Így lehet biztosítani a munkaerőt a piacon. Rossz az út, kérem, amit önök követnek.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 244 2007.05.29. 2:07  219-275

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg jó az embernek, ha vidéken él, terheivel is, mert úgy gondolom, ha egy munkanélküli van, az is gond, most pedig növekvő és lényegesen magasabb, soha nem látott Békés megyében a munkanélküliség. Most aki ezt munka nélkül éli meg, az nem mondja azt, hogy működik a gazdaság. Nyilvánvaló, vannak részei, amelyek termelődnek, hiszen azért az emberek munkából élnek meg, úgyhogy tényleg sarkított a kifejezésem, kérem, bocsásson meg. De ez nem megoldás különben arra, hogy azt mondjuk, hogy GDP, mert akinek nincs munkahelye, az nem a GDP-ből él, hanem a munkájából szeretne megélni. Úgyhogy ez nálunk, Békés megyében drasztikus. De nem ez a fontos kérdés most, hogy ebben vitatkozzunk.

Úgy gondolom, hogy az általános tulajdonsága a munkaerőpiacnak, hogy együtt van egyszerre a hiány a szakmákban és a munkanélküliség. Ez a világon mindenhol így van, ezért vannak az átképzések, hogy követnie kell a képzésnek átképzéssel a gazdaság igényeit.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Más miatt kértem én szót, elsősorban azért, mert önök a szakképzést csak a gazdaság oldaláról fogják fel, és gondolják végig, hogy a szakképzés az tanulás is többek között. Azért gondolják meg, hogy 18 éves korig tankötelezettség van Magyarországon! A szakképzés, ha abban egy szakmát valaki megtanul, és lehet hogy nem ott fogja leélni az életét, nem ott kap majd munkát, akkor is tanult emberré válik. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha önök csak a gazdaságban gondolkodnak, és nem veszik egy fontos aspektusát figyelembe, többek között azt, hogy a szakképzés egy iskola is, ami a 18 éves korig tartó tankötelezettséget is valamely úton-módon megvalósítja, és entrée-t ad, lehetőséget ad a gyermeknek arra, hogy majd átképzésre egy másik szakmát is választhat, és tanult gyerek lesz, és nem az utcán tölti az idejét, akkor egészen másképp gondolkodnak.

(21.00)

Valahol az egyént kihagyják ebből az egészből a gazdaság fetisizálása mellett, hogy az egyénnek tanulnia kell, és majd eldönti, hogy hol akar megélni, és miből akar megélni. Önök úgy gondolják, hogy csak nagy intézményekben lehet képezni szakmunkást, holott ezt a háború előtt is megcsinálták, hogy településenként voltak képző iskolák, ahol mestereket, szakembereket képeztek, méghozzá kiválókat. Kérem, vegyék figyelembe ezt a kérdést is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 254 2007.05.29. 2:08  219-275

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miniszter úr, köszönöm a válaszát. Arra a kérdésre, hogy ki fizeti: aki fizeti, az beleszólhat, az dirigál. Úgy gondolom, mi fizetjük, magyar állampolgárok, és minden állampolgárnak jogában áll, hogy eldöntse, hogy milyen szakmát választ, miből akar megélni, és nem biztos, hogy abból, amit mi szeretnénk, mondjuk, északon vagy délen. Tehát itt meg kell hagyni az egyén választási lehetőségét is. Ez egy tanulási folyamat. Mondtam, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettségen belül biztosítunk ingyenes tanulást.

Miniszter úr mondta, hogy a jelenlegi képzéssel utcára képzünk. Miért? Hogy ne legyen utcára képzés... Miniszter úr, lesz utcára képzés, minden rendszerben van utcára képzés, mert lehet, hogy amikor kilép az utcára, akkor talál majd képzettséggel egy másik szakmát, és majd ott fog elhelyezkedni, és azt is meg fogja tanulni. Igazgató asszony, pont ezzel függ össze az ön vélekedése is. Ön is tudja nagyon jól, hogy amit tanítottak, a számítógépes diszciplínákat, az nagyon sok helyütt entrée volt arra, hogy valahol munkahelyet kapjon, akár egy multinál, egy áruházláncnál vagy bárhol másutt. Jó dolog, alapja volt annak, hogy valamiből megéljen. Most ezt a lehetőséget vesszük el a tiszkekkel, mert zanzásítani kívánják.

Ott, helyben, egy kisvárosban vagy nagyvárosban hogyan tudják helyben megoldani a szakképzést, ha csak tiszkekben képezhetnek? Úgy gondolom, a tiszknek ott van jelentősége, és ezt már az előző általános vitánál elmondták, ahol nagy beruházásigényes munkagépekkel, nagy invesztícióval lehet praktizáltatni, azaz gyakorlatot biztosítani a hallgatók számára. Hölgyek, urak, azt mondtam, hogy térségi szemléletre szükség van, de a szemlélet helyett inkább munkahely kell. Nálunk sok a munkanélküli, és addig is, amíg az iskolapadban tartjuk a hallgatókat, az hasznos alap lehet arra, hogy később abból a tanulmányból megélhessenek. Ne zárják ki ezt a lehetőséget!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 262 2007.05.29. 2:14  219-275

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Kontur Pál és az imént szólt képviselőtársam, azt hiszem, most már kezdjük egymást érteni, hogy mit féltünk. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, vannak kis szakképző iskolák, és vannak nagyobb iskolák, középiskolák, amelyek szakképzéssel foglalkoznak. Az önök törvényjavaslata szerint csak a tiszkben lévők kaphatnak fejlesztési támogatást, ezzel azt mondják, hogy nem szerezhetnek forrásokat. Ezek ellehetetlenülnek. Azért kértem szót, hogy tessenek megérteni, szükség lehet a tiszkre is, amelyik új képződmény, térségi szemléletű, ugyanakkor meg kell hagyni a helyi önállóságot. És ne bántsuk azt a helyi önkormányzatot, amely maga eldönti azt, hogy fenn akar tartani szakképzést, akár a gimnáziumában vagy a szakközépiskolájában, és szeretne hozzá forrást is szerezni. Mert a számítógépet, tanárnő, ha nem cserélik ki időben, tönkre fog menni, és mindig vannak újabb dolgok.

Tehát ha csak a tiszkek működhetnek, és ilyen nagy létszámmal, gigantomán szervezetekben, és csak azok jutnak forráshoz, akkor a többiek ellehetetlenülnek. Ezt szeretnénk kérni önöktől, hogy ezt ne tegyék. Legyünk ebben partnerek, mert nem ilyen egyszerű a szakképzés, ennél lényegesen bonyolultabb, és történelme is van. Ráadásul, úgy gondolom, a szakképzés Magyarországon jelenleg, a közoktatásban betöltött funkciója kapcsán is, már többször használtam ezt a kifejezést, esély, lehetőség egy településen a gyerek továbbtanulásához, vagy egy végleges vagy egy jól fizető, a gazdaság által is igényelt szakma megtanulásához; első lépcsőfok lehet. Ezért nem tartom utcára képzésnek, amikor képzünk, hanem egyszerűen kitöltjük a 18 éves tankötelezettséget hasznosan, és megismertetjük a munka világával, és esélyt adunk. Ne vegyük el ezt az esélyt a gyerekek elől, hagyjuk meg, és ne csak a nagy multicégek és a nagy hiányszakmák pótlására gondoljunk. Ezek is fontos kérdések, azokra programokat kell beállítani.

Igazgató asszony, még annyit, hogy a kis szakma és a kis létszámú képzés két különböző dolog, kis szakmáknak a szolgáltató szakmákat szoktuk nevezni, és erre is nagy szükség van vidéken és az országban, akik ebből maguk élnek meg a saját cégük kapcsán.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 314 2007.05.29. 2:04  299-373

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell fejteni minden törvényjavaslatnál, hogy mi a kormány szándéka, mi a célja, mit szándékolnak. Szabó képviselő úr, cinikusan ugyan, de szó szerint kimondta a kormány tisztes szándékát, amit önök annak neveznek, minőségburokba göngyölve: hallgatói létszám visszaszorítása, intézmények számának csökkentése, kivonulás a felsőoktatásból, jelentős csökkentések, mert óriási baj van a költségvetéssel.

(23.50)

Hölgyek, Urak! Ez iszonyú felelősség, amit önök csinálnak. Gondolják már végig! Önök nem jókedvűen, manóként jelentek meg e törvényjavaslattal, hogy most minőséget tesznek és rendet pakolnak a felsőoktatásban, hölgyek, urak. Ebben az országban működik a felsőoktatás, minőségi gondokkal alkalmasint. Önök forrást akarnak kivonni, visszaszorítani és kivonulni, ellehetetleníteni a főiskolákat, az egyetemeket. De gondolják végig ennek a társadalmi, történelmi felelősségét! Én erre szeretném önöket rádöbbenteni. Nem tehetik meg! Önök azt ígérték, hogy tudásalapú társadalmat és tudásalapú gazdaságot építenek. Mi ehhez még asszisztáltunk. Azt mondtuk, hogy helyes, jó fogalmak, helyénvaló dolog. Azt is mondták, hogy egy diploma ingyen jár. Akkor miről tetszenek beszélni? Úgy gondolom, hogy bűn, amit elkövetnek ezzel a törvényjavaslattal, kérem, és nem dramatizálom. Kimutatták a foguk fehérjét, egyenes beszédet mondott Szabó képviselő úr, brutális támadás a főiskolák és egyetemek ellen azért, mert nincs meg a pénz.

Kérem, ne magyarázzák azokat, hogy többet kapnak! Tudják önök is, hogy hazugság. Nem vagyunk mi gyerekek! Gondolják már végig! Kormánypárti képviselő hölgyek, urak, fontolják meg, nem támadhatják meg a magyar társadalmat, nem támadhatják meg a fiatalokat, nem vehetik el a jövőjüket azzal, hogy tanulhassanak. Ez nem tisztességes.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 326 2007.05.29. 2:01  299-373

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Földesi képviselőtársam, nem szoktam rohangálni, nekem véleményem van, és azt hiszem, a parlament körülbelül egy éve arról szól, hogy hol lehet visszaseperni, megszorítani az embereken. Most elkövetkezett az egészségügy után a felsőoktatás is. Képviselő úr, nem én mondtam, Szabó képviselő úr mondta, azt mondta, hogy a hallgatói létszám csökkentése, visszaszorítása, intézmények számának csökkenése, azaz hallgatók létszámának csökkenése. Mondott olyasmit is, hogy még emelkedik a költségvetés. Ez nem igaz, aki számolni tud, az nem fogadja el, csak gondoljon az eü-járulékra és sok egyéb másra meg az inflációra meg a PPP-re meg a kollégiumi díjakra, meg majd amit az intézménynek kell fizetnie. Szóval ez az egész egy hazugság.

De itt azt szeretném számon kérni, hogy hölgyek, urak, tényleg meg akarjuk vonni a magyar gyerektől a tanulás lehetőségét? Azt ígértük, hogy egy diplomát ingyen kaphat! Már ez is hazugság? Nekem aztán ne mondja, kedves Szabó képviselőtársam, hogy olyan diplomákat kapnak, amit a piac, köszöni szépen, nem kér! Hát ne mondja már, egy diploma esélyt ad a munkához! Ő se abban dolgozik, Földesi Zoltán sem diplomát szerzett!? Azért gondolják már végig, buta társadalmat akarnak? Magánosítani akarják a főiskolákat, és majd csak a gazdag gyerek tanulhat, mindegy, hogy ostoba vagy nem ostoba? Gondolják már végig! Úgyhogy felháborító ez a törvényjavaslat, kérem, tényleg vonják vissza! Szóval ekkora támadást nem lehet tenni a felsőoktatással szemben, a fiatalokkal szemben, esélyt, lehetőséget vesznek el tőlük. És ez nem demagógia, hölgyek, urak! (Arató Gergely: Nem, nem! - Dr. Szabó Zoltán: Ááá!) Önök pénzt vonnak ki. Önök beszéltek akkor a tudásalapú társadalomról? Demagógia volt, csak választást akarnak nyerni? Elértünk egy pozíciót, tanulhatna Magyarországon mindenki, önök most ezt befékezik. Nézzék, a tandíjjal már pont eleget tettek oda a közepébe, azonkívül a diákkedvezmények csökkentésével, kollégiumi díjak és sok egyéb más költség emelkedésével! Fontolják már meg, ez tényleg merénylet!

Köszönöm, hogy szólhattam. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 338 2007.05.29. 2:09  299-373

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Szabó képviselőtársam, azért, mert sérteget, még nem lesz, és nincs igaza. Én nem fogom ezt tenni, mert akkor hasonlítanék önhöz, és ezt nem szeretném. Úgyhogy maradjunk a tényeknél! Ténylegesen meg kell fejteni a kormány szándékát. Abban nincs vita köztünk, a múltkor is elmondtam, hogy vannak olyan minőségi kautélák, amelyeket nem biztos, hogy minden tekintetben és mindenhol teljesít a magyar közoktatás vagy felsőoktatás, tehát javítani kell rajta. Túl gyorsnak tartjuk a tempót. De az önök szándéka nem ez, képviselő úr. Mondom, ön mutatta ki a foga fehérét; csökkenteni kell a hallgatói létszámot, csökkenteni az egyetemek és főiskolák számát, és amiből a piac nem kér, ott egye a csuda azt a diplomát.

Úgy gondolom, zsonglőrködhetünk itt a számokkal, Földesi képviselő úr. Sok mindent mondtak, azt is mondták, hogy nagyon jól élünk, sok egyéb mást, és mindig valamit összekevernek a számokkal. Minket nem lehet megtéveszteni. Itt arról van szó, hogy drága a felsőoktatás, és most ebből önök spórolni akarnak - ennyi. Nem a minőség a probléma, ha arról beszélnénk, akkor más napirend volna. Úgy gondolom, hogy szándékukban áll ellehetetleníteni a felsőoktatást, benne van a bújtatott privatizáció, benne van a költségek emelése, benne van az, hogy ami állami normatívát adnak, abból fizessenek vissza még egészségügyi hozzájárulást. Ez többmilliárdos költség.

Úgyhogy minden egyes apró húzás arra törekszik, hogy pénzt kivonni, csökkenteni a létszámot, és ellehetetleníteni, az esélyt nem megadni a kollégáknak és a gyerekeknek. Nézzék, ha egy jogász végez, mert ön azt mondta, hogy a piac nem kér abból a diplomából, mert túlképzés van jogászból, már bocsásson meg, de egy diploma manapság ahhoz kevés is, hogy valaki jól tudjon dolgozni a reálszférában. Egy jogászdiploma igazából nem használható, hacsak nem a jogtudományokat műveli. Ahhoz, hogy a reálszférában megéljen, legalább még egy közgazdászdiplomát kell szerezni, és még ahhoz a szakmát is ismernie kéne, amelyik cégnél dolgozik. Úgyhogy, kérem, a szándékaik látszanak, és ebben lebuktak. És ez a szándék nem jó.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 356 2007.05.29. 2:05  299-373

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Tatai-Tóth Képviselőtársam! Nagyanyám azt mondta annak idején: fiam, ha sértegetsz valakit, akkor elárulod, hogy bajban vagy, vagy nem mondtál igazat, vagy ehhez hasonlót. Ön sértegetett engem (Tatai-Tóth András: Nem sértegettem!), de tényleg úgy szokta Tatai úr csinálni, hogy bármelyik törvényről van szó, ön előveszi, hogy önök el se olvasták, nem értik, nem tudják, bezzeg én, és ehhez hasonlók. Szóval, ezt a szerepet nem kell játszani. Csak azért szóltam közbe, mert úgy gondolom, hogy sokszor ezt miniszterek és államtitkárok is megteszik. Talán a korrekt tárgyaláshoz az tartozik, hogy feltételezzük egymásról, hogy jót szeretnénk, de önöknél ezt sajnos nem tudom feltételezni, ugyanis azt mondta, hogy miről szól a kérdés, Tatai-Tóth képviselő úr. Nem arról, amiről ön beszélt, hanem arról szól - és ezt megfejtettem -, hogy pénzt kivonni a felsőoktatásból, mert bajban van a költségvetés. És ennek a fedőakciónak a neve: minőség, meg nem tudom, még mi, mert zavarban vannak a fedőnévvel, többet jeleztek.

Nézzék, nem ma jöttünk le az uborkafáról, úgy gondolom, és ne mondja a bagoly, hogy nagy feje van a verébnek - vagy fordítva. Tudják, tényleg gondban vannak. Gondban vannak, de talán valami normálisabb megoldást kellene tenni, mint hogy a jövőnek, amely az oktatásban rejlik, kést adni, hogy bökje szíven magát. Szóval, ne lehetetlenítsék el a felsőoktatást önök! Kimutatta Szabó képviselőtársam a foga fehérét, hisz ő mondta azt, hogy csökkenteni kell meg felszámolni, megszüntetni, és hogy ehhez hasonló metódusokra kerül sor. Ezt mind a pénzen keresztül hajtják végre, magánosítják a felsőoktatást, és az tanulhat csak, akinek pénze van.

Én pedig ilyen Magyarországon nem szeretnék élni, és Békés megyében sem. Mondhatják erre, hogy demagógia, önök ígérték, hogy egy diploma ingyen. Tudják, az sem volt ostobaság, amikor mondták, hogy tudásalapú társadalom és tudásalapú gazdaság kell, de önök ezzel még a gazdaság jövőjét is megeszik és letiporják. Ne tegyék, könyörgöm!

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 390 2007.05.29. 2:13  373-395

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Államtitkár Úr! Tisztelettel, alázattal bocsánatot kérek, de ellent kell önnek mondanom. Kérem, ne haragudjon rám, de úgy gondolom, hogy forráskivonásról van ismételten szó. És ezt az állításomat három ténnyel szeretném bizonyítani. Már korábban is lezüllesztették az állami normatívát, ugyanis 65 százalékon finanszírozzák az állami közoktatást. Gondolja végig, hogy 200 ezer forint/főt kell helyi adókból finanszírozni abban a kisvárosban ahhoz, hogy a közoktatás zökkenőmentes feltételek között működjön. Aztán következett a második számú megszorítás vagy pénzkivonás, a 10 százalékos óraszámemelés és a teljesítményfinanszírozás. Ez az új normatíva szeptember 1-jétől lép életbe. Ez már kettő. Most jön a harmadik, a harmadik pedig a művészeti oktatás, a pedagógia, a pedagógiai szakszolgálat ügye - szakmai követelmények pénz nélkül.

Szóval, maradjunk annyiban, államtitkár úr, hogy sajnálom, mert tudom, hogy a gyerekek iránt ön elkötelezett, de semmi másról nem szólnak ezek a törvényjavaslatok, mint ismételten az állami közoktatásból, a gyerektől pénzkivonásról, megszorításról. Azért, mert - mondom - az első és a második kevés volt, most a harmadikra is sor kerül. Azonkívül hadd mondjam még el azt is, hogy ez a törvény alapvetően egy-két jó szabályt tartalmaz. De '93-ban született az elődje, amit most módosítunk, és ez a törvény már túlszabályoz, követhetetlen néhol, sok helyen megengedő is. Új szabályozásra lett volna szükség, ezt az egészet át kellett volna gondolni.

És ha még egy kérdésre rátérhetek, a finanszírozásra: manapság azt szokták mondani, ha kevesebbet adnak, hogy forrásmegosztás. Ne haragudjanak, a forrás pozitív dolog. Ha leveszik a forrást, a megosztás csak elvonást jelent. Gondolják végig, hogy nincs államilag elismert normatívája az állami közoktatásnak, hogy mit kapunk egy évben. Gondolja el, hogy ez hogyan fogja aláásni a társult tagintézmények ügyét! Van érdeke egy városnak, hogy tanítsa a kistérségi hallgatókat, 200 ezer forintot rakjon bele a saját helyi adójából? Ez elképzelhetetlen. Tehát ez a törvény is átgondolatlan, sőt mi több, restriktív és pénzkivonó, megszorító.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 82 2007.06.05. 2:06  18,71-165

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gúr Nándor szavait hallgatva, tényleg az embernek egy pohár vizet kell kérnie, és türelmesnek kell lennie, sőt mi több, talán a Ház tisztelete is megkívánja, hogy az ember ne mindent mondjon ki, amit hirtelen gondol a tekintetben, amit mondott.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! De azért el kell mondanom, hogy amit mondott, az tiszta hazugság, sőt ferdítés, és úgy gondolom, hogy álságos dicséret mellett a közalkalmazottak jó orrba verése és elbizonytalanítása. Kedves Gúr Nándor Képviselő Úr! A szolgáltató jelleg hangsúlyozása mellett egy fedőnevet használnak arra vonatkozólag, hogy teljesen elbizonytalanítsák a közszolgákat. Ön megdicséri őket, és most teljesen bizonytalanságba teszi őket. Jó ezt összeugrasztani különben társadalmi rétegeket, a 9 millió állampolgárt meg a közalkalmazottakat, de az oszd meg őket és uralkodj felettük, nem hiszem, hogy hosszú távon kipróbálható gyakorlat. Próbálják meg, de úgy gondolom, hogy nem vezet eredményre.

Kérem, semmi másról nem szól a dolog, mint arról, hogy adók emelése, árak, infláció, támadás az egészségügy ellen, támadás az oktatásügy, a közoktatás, a felsőoktatás, a közalkalmazottak és a köztisztviselők ellen; pénzkivonás, csökkenteni akarják a kiáramlását, és amikor azt mondja ön, hogy 50 százalékos béremelést kaptak, ugyan, kedves Gúr képviselő úr, önmaga tudja, hisz itt szavazta meg annak idején az adók emelését, a járulékok emelését, az inflációt és sok egyéb mást. Kevesebbet visznek haza a közszolgák, Gúr Nándor képviselő úr, jó, ha tudja. (Csizmár Gábor: Ez butaság.) Ne tessék már mondani, kedves államtitkár úr! Én úgy gondolom, hogy reálisan igyekszem gondolkodni és vélekedni, csak nehezen viselem el, amikor nem a valót mondják. (Csizmár Gábor: Ez a tény, ez a való.) Hát tanuljanak már meg egyszer igazat mondani, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, mert ez nem tartható ez a sok hazugság!

Én úgy gondolom, hogy a közszolgák: közszolgák, és a munkáltatónak eddig is megvolt a lehetősége arra egy településen belül, hogy a közszolga, ha nem felelt meg, akkor megköszöni a munkáját. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) De önök most az utcára teszik őket.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 114 2007.06.05. 2:03  18,71-165

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvénymódosításról beszélek, aki az imént ebben kételkedett, szeretném, hogy lássa a gondolataimat is. Kikről szól ez a törvényjavaslat? Miről szól ez a törvényjavaslat? És mi az igazi szándéka a kormánynak? Hölgyek, urak, ezekre a kérdésekre kell választ adni, és akkor helyben vagyunk. Azt hiszem, e tekintetben az őszinteség helyesebb.

Ki a közalkalmazott? Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Akik nézik, tudják azt, hogy nem holmiféle hivatalnokokról van szó, hanem közszolgákról, akik a gyermekeinket, öregeinket, betegeinket szolgálják. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az óvodai dolgozók, akik a gyerekeinkkel foglalkoznak, az ott lévő gondozó nénik - dajkáknak mondják őket -, a bölcsődében a gondozónő, a bölcsődei dolgozó, az iskolában a tanár, a pedellus és mindenki más, a szociális ágazatban, aki gondoskodik az öregeinkről, hazamegy, takarít neki, ellátja étellel, kihordja az ételt, főz nekik, konyhában dolgozik, és az egészségügyben dolgozik.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miről beszélünk? Most ezek nyakába is terheket varrunk, és elbizonytalanítjuk hároméves próbaidőkkel? Miről beszélünk?! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Vallják be, nagy baj van az állami költségvetéssel! Most ezt a szférát is kiszúrták, hogy az ő körülményeiket is ellehetetlenítsék, és nekünk otthon gondot okozzanak vele. Mondják már meg nekem, hogy ezek az emberek nem szolgálnak mindennap minket? Miről beszélnek? A gyerek kakis pelenkáját mossák, a gyerek orrát törlik meg, az idősről gondoskodnak otthon, ellátják őket - és most ez is górcső alá került, célpontba került? Kérem, legyenek már egyszer józanak, és Gúr Nándor ne beszéljen összevissza, és ön sem, képviselőtársam! Ez a törvény úgy, ahogy van, rossz, és rosszat akar a magyar közszolgáknak, akik eddig is tisztességesen dolgoztak.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. Merénylet! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 120 2007.06.05. 2:04  18,71-165

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr, ön beszélt az 50 százalékos béremelésről, amit annak idején három hónapig az önök kormánya, a Medgyessy-kormány lefinanszírozott. Jó, ha tudja, hogy január 1-jétől pedig a nyakunkba varrta, az önkormányzatok nyakába varrta ennek a fizetését. Mit tett ekkor az önkormányzat? Működnie kell ezekkel a közszolgákkal a közszolgáltatásnak: csökkentette a létszámát, tudniillik nem élte volna túl. Úgyhogy gondolja végig, amikor 50 százalékos béremelést kaptak átlagosan, és én a kisjövedelműekről beszélek, az óvó néniről, a dajkáról, a mosogató hölgyről, a takarító néniről és több közszolgáról, a szociális ágazatban és az egészségügyben dolgozó asszisztenciákról, nem kaphatta meg utána az étkezési utalványt, mert nem volt rá pénz. Tehát önök adtak béremelést - de minden más szolgáltatást meg kellett szüntetni. A köztisztviselőnek jár, törvény írja elő, a közalkalmazottnak meg ha futja, ha marad rá pénz. Tehát nem keresnek ők és nem vittek sokkal többet haza.

Igaz, hogy önök egy kézzel adtak, és három kézzel elvettek. Nem tudom, honnan vették a harmadik kezüket, de gondolja végig, az adók, az áfaemelés, az egészségügyi hozzájárulás, az infláció, a gyógyszer, a gáz, a villany, az illeték, a közlekedés, a vizitdíj, a tandíj és sok egyéb más ezeket a kiskeresetűeket sújtja - akkor hol élnek ők jobban? Miről beszélnek? Mennyi a végkielégítésük, ha szükségtelenné válnak, mert nincs feladat, vagy nem bírja az önkormányzat finanszírozni? Hiszen ezek az emberek ott dolgoznak, ahol mi szolgáltatunk, városokban, falvakban, településeken. Össze akarnak ugrasztani megint velük? Könyörgök, ne tegyék! Vagy vallják be, hogy emberek, nincsen pénz, és mindenkitől elveszünk valamennyit! Tegyék meg, mert úgy eltolták az állami költségvetést, de ne beszéljenek mindenféle minőségről meg a közszolgáltatás minőségének a javításáról! A pelenkamosáshoz gép kell, és nem jobb közalkalmazott.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 130 2007.06.05. 2:08  18,71-165

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A közalkalmazottak többségében és nagy létszámban az önkormányzatok intézményeiben dolgoznak és szolgáltatnak 10 millió magyar állampolgárnak. Azért ezt jó tudni. Szolgáltatnak különböző egészségügyi, oktatási, szociális és egyéb területen.

Azt mondta Gúr Nándor képviselőtársam, a törvényben van egy jó példa és jó lehetőség az üres állásokat illetően. Hát nézze, gyakorló polgármesterként is az elmúlt időszakban a feladatok csökkenésével találkoztunk, az elnehezülés és a rossz finanszírozás miatt mindenhol csökkenteni és optimalizálni kellett a létszámot. Egységes rendszerek vannak, egységes egészségügy, egységes szociális és egységes oktatási rendszer. Ha üres állás van, akkor sincs üres állás, mert valahol mindig valamilyen leépülés van, és a csökkenést betöltjük. Nem értem ezt a lehetőséget nekünk. Köszönöm szépen, de nem kérünk belőle, mert jelenleg is tesszük a dolgunkat, és csak optimalizáljuk a létszámot, hiszen ez nagyon fontos dolog, jó ha tudják.

Államtitkár úr, most nem a törvényjavaslatról fogok beszélni, hanem arról, amit ön mondott, az 50 százalékos átlagos béremelésről. Egy 18 ezer fős kisvárosban 2003-ban pont amiatt, mert a kormány ezt csak három hónapig finanszírozta, félmilliárd forint működési hiány keletkezett. Innentől kezdve mindent mindennel összevontunk ahhoz, hogy túléljük és működési hitelt ne vegyünk fel. Államtitkár úr, ezt a béremelést később ránk hagyták, és a racionalizálásokból, valamint a leépítésekből lehetett tovább finanszírozni.

Lehet azon vitatkozni, hogy mennyi a reálkeresetünk. Churchillre hivatkozva az a statisztika igaz, amit magam csináltam, ezzel nem megbántva a Statisztikai Hivatalt, de tudja nagyon jól, az emberek érzete is nagyon fontos, szubjektív megítélés az, hogy hogyan élnek. Ma azt mondják - és ez így igaz -, hogy kevesebbet visznek haza, és rosszabbul élnek. Azért, mert önök gondoskodtak arról, hogy egy kézzel adjanak, és három kézzel visszavegyenek. Ez tény, ezzel nem lehet vitatkozni. Most pedig még egy törvénnyel is arra kényszerítenek minket, hogy még kevesebbe kerüljön ez a nagyon fontos szolgáltató ágazat. Nem helyes, nem támogatom.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 140 2007.06.05. 2:02  18,71-165

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Utolsók vagyunk, tudunk mutatni országot, mi vagyunk a legutolsók sok tekintetben. Mert, államtitkár úr, én igyekszem nem elfogult lenni, de azért gondolja végig: a közalkalmazottak bére és a magyar bérek, sőt a magyar nyugdíjak 10-20 százaléka az uniós átlagnak, a költségeik pedig az európai átlag fölött vannak. Olcsóbban lehet vásárolni Bécsben, jó, ha tudja. Arról tehát beszélhetnénk, hogy hol állunk mi, és hogy miért jutottunk ebbe a helyzetbe.

Államtitkár úr, most megint nem a törvényről fogok beszélni, hanem arról, amit ön mondott, hogy milyen helyzetben vették át 2002-ben a kormányzást. Én egy kicsit elfogult vagyok, bejelentem önnek, mert úgy érzem, hogy jó állapotban vették át, de nem én mondom ezt, kedves államtitkár úr, Medgyessy Péter mondta azt, hogy jó a gazdaság, rendben van az államháztartás, jól mennek a folyamatok, erősíteni kell. És erre föl önök egy-két éven belül mindent ledaráltak, lecsökkentettek, és emellett mégis hiány van az állami költségvetésben.

Szóval, én azt kérem öntől, hogy legyen ön is elfogult, de annyira ne, hogy ne lásson, tetszik érteni? Szóval, lássa meg a magyar valóságot, ahogy képviselőtársam mondta, hogy mi van vidéken ezekben az ügyekben! Egy jegyzői állásra, valamilyen állásra, amely egy kisvárosban vagy vidéken keletkezik, 5-10-20-30 jelentkező van. Szóval, nem kell itt tovább a verseny, hanem, tudja, úgy gondoljuk, hogy a minőséghez... - amiről önök beszélnek, én azzal egyetértek. A bölcsődében jó mosógép kell, akkor ezenkívül az iskolába jó feltétel kell, úgy gondolom, hogy a napközibe új tányér, mosogatógép kell, könnyíteni a munkát, és minőséget adni, és jobban szolgáltatni; jobban szolgáltatni. Kocsi kell a szociális ellátáshoz, az étel kiszállításához, a falugondnokhoz, és ez mind fejlesztést igényel. A minőséget itt kell keresni. Ezek az emberek tényleg dolgoznak. Mit akarnak? Hét bőrt lehúzni már róluk? Miről beszélnek? Ezek közszolgák, ténylegesen!

Kérem, ne tegyék meg, hogy őket is elbizonytalanítják, pont elég baj van már, ne tetézzék ezt! Köszönöm szépen. (Szórványos taps a fideszes képviselők soraiban.)

(Pettkó Andrást a jegyzői székben Szűcs Lajos váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 150 2007.06.05. 2:19  18,71-165

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, mélyen tisztelt elnök úr, a szót. Geberle Erzsébet asszony, nyugodjon meg, ittam a szavait, és figyeltem önre - közben szóltak hozzám. Az a szándék, amely kapcsán a közszféráról, azaz a közszolgák között a gyerekekről, a pedagógusokról szólt, közel áll hozzám. Úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy nyugalom kell, tudniillik gyereket nevelni, szociálisan gondoskodni nem lehet idegesen. Olyan sok idegesítő körülmény van, épp azért mondtam, hogy ezt a törvényjavaslatot vonják vissza. Most ezzel ne foglalkozzanak, mert ebben a szférában nyugalomra van szükség - gyerekekről, öregekről, betegekről és rászorultakról van szó. Ezek az emberek többségében itt dolgoznak. Úgy gondolom, megette a csuda, hogy ha már meg kellene védenünk ezeket az embereket. Nem kell megvédeni, ők megvédik magukat, mert jól dolgoznak, és biztos helyük van.

(14.20)

Úgy gondolom, hogy ha védelemről van szó, ez a törvény nem megvédi őket, hanem olcsóbbá teszi, hogy utcára lehessen tenni őket. Ez a törvény lényege, jó, ha tudja, és ezért kár mást beszélni, nem arról szól, hogy megvédi, hanem utcára teszi őket.

Hogy egymásra kell találnia a munkáltatónak és a jó közszolgának, a közalkalmazottnak, ez azért alapvetően lehet, hogy egy nagyvárosban, itt Pesten, ahol önök élnek, nem mindig jön össze, de kistelepülésen, kisvárosban, vidéken ez azért összetalálkozik, higgye el. Sok csodálatos ember dolgozik vidéken a közszolgálatban, ezért szeretném, hogy ne védjék őket, hagyják így, ahogy vannak, nyugodtan és békében, mert nem jó, ha a közszolga ideges és bizonytalanságban van. Önök pedig ezzel a törvényjavaslattal bizonytalanná teszik őket.

Volt még egy érdekes megjegyzés, köszönöm, értem, és egyetértek önnel, hogy béke, nyugalom kell és teljesítmény, de ők teszik is ezt vidéken. Ehhez kapcsolódik Tatai-Tóth képviselőtársam megjegyzése, aki eltűnt gyorsan a teremből, amikor elmondta azt a kevésbé védhető vélekedését, hogy a kormány azt szándékozza, hogy a töredék munkaidő s a többi, ebben is pozitívat tesz.

Hölgyek, Urak! Az oktatásban 10 százalékkal emelik az óraszámot, amikor nem szabadna, és akkor azt mondja valaki, hogy megvédi őket? 10 százalékuk az utcára kerül az oktatásból, önök kirúgják őket, növelik a kötelező óraszámot. Miről beszélnek akkor megint? Az idegesítésről, és nem a nyugalomról.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 250 2007.06.05. 10:32  165-253

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kérdést tárgyal ma a parlament, amelyhez - úgy gondolom, hogy lényeges kérdés - türelem és alázat szükségeltetik; elmondom, hogy miért.

Úgy gondolom, a romaintegráció kérdése nagy kihívás a 2000 utáni új évezredben a magyar társadalomnak, a parlamentnek és a kormányoknak is. Lett ez volna máskor is, de úgy látszik, nem kapta meg a súlyát. Úgy gondolom, sürgős is, mert meg kell lépni azokat az intézkedéseket, és hangsúlyozom, konkrét intézkedéseket, amelyekkel az integrációs folyamatot elősegítjük. Jóvátehetetlen bűnt követnénk el akkor itt, a parlamentben is és ebben az országban, ha nem tennénk folyamatosan a cigányintegráció érdekében. Hangsúlyozom, folyamatosan cselekedni kell, és nem lehetnek benne lyukak kormányok között, és nem lehet úgy átértékelni, hogy vannak, amik megszűnnek, aztán valami mást találunk ki, és közben szünet van.

(17.40)

Mert önök is többen hangsúlyozták a hozzászólásban, hogy folyamatos cselekvésről van szó, és ami helyes és jó, társadalmilag hasznos, azt folytatni kellene. A jövő múlik ezen a kérdésen, a jövőnk, mert lassan azt látja az ember, hogy két Magyarország van: egy szegény Magyarország, amelybe beletartoznak jobbára a romák, és van egy másik, amelyet most nem minősítek. De úgy látszik, ha nem tudjuk ezt a kérdést, az integrációt megfelelő módon kezelni, segíteni, támogatni, akkor konfrontálódik e két Magyarország, és az nem lenne jó. Úgy gondolom, már csak azért sem, mert uniós tagállam vagyunk, ezenkívül a saját jól felfogott közös érdekünk - benne cigány és nem cigány -, hogy ebben az országban béke, rend legyen. Idézem a polgári kormánynak azt a fontos megjegyezését, amely arról szólt korábban, hogy a felemelkedés - legyen az bárki ebben az országban, ebben a világban - a munkán és a tanuláson múlik.

Most ehhez a feltételt meg kell adni. Azért vegyük csak számba a feltételeket! Sok mindenről lehet beszélni, de a munkának is vannak gondjai, persze a lakhatásnak is, mint arról az előbb szóltak, és a tanulásnak is vannak nehézségei manapság. Csak emlékeztetésképpen mondom, és kérem, bocsássák meg, ha picit visszapillantok, csak arról van szó, hogy itt az oktatás kérdését többen emlegették, többek között Sándor Klára képviselőtársam is. Igen, nagyon fontos, csak ne feledje el, hogy annak idején, amikor kormányon voltak, volt egy miniszter, aki a szegregációt támogatta az oktatásban, külön normatíva volt a Horn-kormány ideje alatt, most pedig az integráltat. Szóval, ilyen hibákat nem szabadna elkövetni, amikor valamilyen címszó alatt a szegregációt támogatják, aztán később pedig - pár év múlva - pont az ellenkezőjét.

Úgy gondolom, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy jó a stratégiai terv, mert kell ilyen - ha jó a stratégia. Jó, ha van stratégia, és jó, ha van terv. Úgy gondolom, hogy nekünk, parlamenti képviselőknek kötelességünk támogatni - és személy szerint magam is támogatok - minden kormányzati kezdeményezést, amely az integrációt elősegíti, de bocsássák meg nekem, az a tisztem, hogy felhívjam a figyelmet a hiányosságokra, a megoldási alternatívákra, hiszen ez a kötelességem. Nem vakít el kormányzati hurráoptimizmus, és azt hiszem, a feladatom is e tekintetben az a képviselőtársaimmal itt a Fidesz soraiban, hogy bíráljuk és kritizáljuk és kritizáljuk, de ugyanakkor, államtitkár úr, ezt az elképzelést, hogy ma erről tárgyalunk és országgyűlési döntés születik benne, mindenféleképpen támogatnunk kell. Hibáival, erényeivel, múltjával és jövőjével együtt támogatnunk kell, és együtt kell cselekednünk - mint Bencsik képviselőtársam is mondta - a jövő érdekében ezeknek a feladatoknak a megvalósításában.

Igen, undok módon, tiszteletlenül azt is mondhatnám, hogy köszönöm a felismerést a kormánynak, mert igaz, hogy harmadik ciklusban kormányoznak, de kérem, ne vegyék rossz néven, a második kormányzati ciklusban jutott eszükbe, hogy egyáltalán egy ilyen programot be kell nyújtani. Három ciklus, és a 9. év, de nem baj, jobb később, mint soha, úgyhogy mindenképpen üdvözlöm, és kérem, ne sértődjenek meg a megjegyzésemért, nem ezért tettem.

Nyilvánvaló, hogy minden ilyen koncepcióval, szakmai programmal az a gondunk, hogy mindig feltesszük a kérdést, mi a biztosíték arra, hogy megvalósítjuk, hogy teszünk érte, cselekszünk, és ahhoz, hogy cselekedjünk, a feltételeket is biztosítjuk. Mondta Teleki képviselőtársam, hogy jó ez a szakmai program. Én is bízom benne, de úgy gondolom, a szakmai program mindig komplex, ahhoz a feltételekről is beszélni kellene. Most ez nincs napirenden, elfogadom, csak a lelkükön fog száradni, ha a feltételeket nem erősítik, nem teszik mellé. Ebben némi kétségeim vannak a költségvetés állapotát illetően, de kérem, hazudtoljanak meg, szívesen bocsánatot fogok kérni, hogy kérem, kishitű voltam ebben a kérdésben. Mert drukkolok ennek a programnak, és drukkolok annak, hogy minél többet sikerüljön belőle megvalósítani. Úgy gondolom, nemcsak nekem kell drukkolnom, hanem mindenkinek - hangsúlyozom -, a társadalmi béke, a jövő, az életminőség érdekében.

Államtitkár úr! Engedje meg, hogy beszámoljak önnek arról - és most ne keressék a megjegyzéseim élét -, hogy gyakorló polgármesterként egy 18 ezres kisvárosban milyen dolgok fordultak elő az utóbbi 8-9 évben. Meg kell tapasztalni - és minden évben megtapasztalom -, hogy a cigány önkormányzat forrásai, tehát amit biztosít az állam, nagyon kicsik, mondhatnám, csúnyán kicsik. Miután a mi helyzetünk sem jobb, nem tudjuk kiegészíteni a cigány önkormányzat és önkormányzás pénzügyi feltételeit. Jó, ha erre is gondolnak, mert ez kevésszer kerül szóba. Szükségeltetik - ahogyan az ő működésükhöz és más nemzetiségek működéséhez is - a forrás, ide is pénz kell. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, e kérdés mellé is fontos pénzt tenni.

Nem tudom, de '99-ben tapasztaltam meg, hogy cigánykoordinátort alkalmaztunk öt évig, és utána hirtelen megszűnt, és nem tudtunk. Nagyon jelentős munkát végzett, a városban a cigány kisebbség... (Kovács Tibor: Saját forrásból kellett volna.) Nincs rá pénzünk, de központi támogatásból, pályázat kapcsán nyertük el öt évre, aláírtuk a szerződést, utána nem volt pénzünk. Azért nem volt pénzünk, mert - hölgyek, urak, emlékezzenek rá, és ne provokáljanak, mert nem akartam ezt elmondani - 2003-ban, erről már szóltam egy napirenddel korábban, 500 millió forint működési hiányt produkált az 50 százalékos béremelés. Nem maradt rá lehetőség.

Akkor beszéljünk a Cherbo tanodáról. Volt egy nagyon jó program, megpályáztuk, de nem látom a jövőjét. A Cherbo tanoda annyit jelent, hogy a cigány gyermekekkel délután, külön napköziben - és a családdal - foglalkoznak, pontosan az integráció érdekében viselkedési ismereteket és sok más egyéb felvilágosító munkát tesznek hozzá a pedagógusaink, tanáraink.

A szociális bérlakás kérdésében elismerték, hogy a lakhatás fontos feltétel, de nem látom igazából a jövőjét, és nem láttam az elmúlt hat évben. Kérem, ne vegyék kritikaként, vagy vegyék kritikaként, csak ne haragudjanak meg érte, mert tényleg nem történt jóformán semmi. Beszámolhatok arról, hogy Szarvason a cigány lakosság vásárolt, épített és felújított lakásokat, most pedig ez nem megy. Nincs, és segíteni sem tudjuk, pedig tudunk adni méltányos áron - eszmei áron - telket.

A képzés: hölgyek, urak, voltak jó gyakorlatok, mégpedig annyi, hogy a "Küzdelem a munka világából..." és a közhasznú, ez tüneti megoldás, de munkahelyet jelent számukra. Ebben is sikereket könyvelhettünk el, csak ezek mindig hektikusak, tehát nem folyamatos. Egy ilyen kérdésben nem lehet megszakítani a folyamatot, az ösztöndíjban sem - jól mondtad, Flóri -, mert különben elbátortalanodnak, és visszamegy egy korábbi kedvezőtlen szintre az egész folyamat. Ezt folyamatosan csinálni kell. A szakképzésben például - nem értette, államtitkár úr, miért féltem a helyi szakképzést - nálunk roma gyerekek vesznek részt, szakmunkás-bizonyítványt kapnak, és próbálnak vállalkozni.

Úgy gondolom, nagyon lényeges kérdés a sport. Ezt megint ne vegyék kritikaként, de gondolják végig, hogy a sport milyen változásokon ment át, már minisztériuma sincs, már források sincsenek rá. Nagyon fontos a romaintegráció kérdésében a sport, a tanulás és a közművelődés. Éppen ezért féltem például a művészeti oktatást is. Nálunk a roma gyerekek zenélnek, táncolnak, és ezzel integrálódnak. Nagyon nagy gondom volt az ösztöndíjjal. Elindult egy folyamat a polgári kormányban, én akkor vettem észre - ezért valószínű, hogy az ismereteim hiányosak -, de, hölgyek, urak, ma nem tudok ösztöndíjat finanszírozni a város költségvetéséből. Nem tehetem meg. És gond, mert nálunk már van roma értelmiség, és nem látom a folyamatát, hogy legyen több. Mert lényegesen jobban megértik egymást az óvodában - ezt mindenki jól mondta - és az iskolában, ha van ebben roma segítőnk és tanárunk, és roma értelmiség.

A vállalkozóvá válás: hát ebben megbuktam, hölgyek urak. Jó pár éve próbálkozom azon, különösen a mostani 5-6 évben, hogy roma vállalkozóknak farmot létesítsünk, mert szeretik a lótenyésztést, de nem tudom megoldani, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, még földet sem tudtam hozzá szerezni. Pedig teszik ezt a dolgot, segítségre lenne szükség. Az integrált oktatás, hölgyek urak, nagyon fontos lenne. A roma gyerekkel inkluzív módon kell foglalkozni, kompetenciatípusú tanításban kell részesíteni, a kéttanítós modell pedig bevált, és jó, és sikereket értünk el, de nem látom a folytatását.

Nálunk az egészségüggyel nincs különösebb gond, bár nekem "Dile" azt mondta - isten nyugosztalja, meghalt -, hogy ez a görbe bot 70 embert rokkantosított le. Azóta az az orvos megbukott, de 70 leszázalékolt lett belőle. Amúgy különben az egészségügyben igényesek a szarvasiak.

Kérem, az SNI-s gyerekek; aki azt mondja, hogy nincs SNI-s gyerek, az nem mond igazat. Szükségeltetik pszichológus, logopédus, diszlexiaproblémákat kezelő is. Hölgyek, urak, ehhez támogatás kell az oktatásban, önök pedig ezt szűkítik. Kérem, ne tegyék! Értsünk abban egyet, hogy a munka, a tanulás az integrációt elősegíti. Elnök úr, köszönöm a türelmét. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 222 2007.06.14. 2:14  137-289

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Bár mondják képviselőtársaim, hogy provokáció, ne üljek föl, tisztelt képviselőtársaim, akkor nem is azzal kezdem, hanem azzal, amit Tatai úr mondott.

Tatai képviselő úr, önök most hatodik éve kormányoznak, a szocialisták és az SZDSZ-esek összesen tizedik éve kormányoznak. Ha valami összegyűlt ebben a kormányzati ciklusban vagy ezen idő alatt, a majd' tíz év alatt, akkor kérem, azt önök gyűjtötték össze többségében, mert ha még számolni tud, akkor tudja azt, hogy lényegesen többet kormányoztak.

Még egyszer annyit az ellenzék feladatáról, azt tudnia kell önnek is, hogy az ellenzék Európában mindenhol ellenzék, nem kormányoz, és Európában nem divat az sem, hogy az ellenzékre keni a kormány a saját hibáit. Önök nap mint nap ezt teszik!

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök ténylegesen hazudtak. Azért hazudtak, mert a polgári kormány idejében rend volt. Rend volt, és mindenre futotta. Önök viszont elkótyavetyélték a pénzt, mert rosszabbul mennek a dolgok.

Én mondtam, öt éven keresztül, hogy nagy a baj az állami költségvetéssel, önök szórják a pénzt, csak elfelejti, Tatai úr, pedig a jegyzőkönyv tanúskodik róla. Leszakadunk, és ezek tények. (Tatai-Tóth András: Rosszabbul élünk, mint négy éve.) Rosszabbul élnek az emberek, nagy a hiány, és úgy gondoljuk, hogy önök a demokráciát is lábbal tiporják, és ez nincsen rendjén.

Amikor végül már nem bírnak a vádakkal, akkor démonizálják Orbán Viktort, rólunk pedig azt mondják, hogy mi antiszemiták vagyunk. Mikor már nincsen érvük, akkor ezt szokták előhozni. Én úgy gondolom, hogy generálisan rosszul csinálják, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, és le kell számolni azzal, hogy képesek-e kormányozni, vagy nem képesek kormányozni.

Én úgy gondolom, hogy ezzel önöknek kellene rendbe jönniük most már, és el kellene számolni azzal, hogy hová tűnt az a rengeteg pénz (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szarvasra!), amit befizetünk. És azzal is el kellene számolni a Magyar Köztársaság polgárai előtt, hogy amit eladtak, annak a forintjai hol vannak.

Aztán tényleg igaz, tisztelt Szabó képviselő úr, hogy önök mindent meg tudnak szavazni anélkül, hogy bejönnének a parlamentbe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) És még annyit hadd mondjak el, hogy otthon nem politizálunk, tisztelt képviselőtársaim, nincs miért beszólni, de önök itt állandóan hazudoznak és politizálnak, mégpedig rosszul.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 264 2007.06.14. 2:07  137-289

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tatai-Tóth András valószínűleg igazat mondott, hogy mindenről tudtak. És tudják, ez a borzasztó. Mert emlékezzenek vissza az őszödi beszéd azon szakaszára, amit a miniszterelnök úr mondott - nem idézem pontosan, csak a lényegét -: a számokkal trükköztünk, és erről csak Veres János tudott, nektek nem is kell róla tudni. Akkor most mi az igaz, önök mindent tudtak, vagy önöket is átverték?

De azért valójában mindenről tudtak az elmúlt négy év trükkjeit illetően, együtt hazudtak, és kérem, együtt is felelősek előttem, ezt ne akarják megmagyarázni. Hazugsággal nyertek választást, mert megvezették az ország lakosságát, és átverték a jóhiszemű embereket. Kérem, ez tényleg így igaz, és ezt ne próbálják másként beállítani. Az őszödi beszéd után is asszisztáltak a további hazugságokhoz, és ez óriási baj. A politika hitelét ásták alá, a parlament tekintélyét. Az őszödi beszéd nem más, tisztelt képviselőtársaim, mint beismerés azzal kapcsolatosan, hogy nem értenek a kormányzáshoz, és csak hazudnak, mint előzőleg tették, és ahogy most is teszik.

Azért maradjunk annál, hogy a felelősséget tisztázni kell. Az őszödi beszéd után is meg előtte is a felelősség az önöké. Jó nagy kupacot csináltak, szét akarják passzírozni mások nyakán is, de higgyék el, ez csak az önök problémája, és az önök priusza, ne akarják ránk kenni, mert önök besározták magukat - nem akartam más kifejezést használni. A felelősséget nem akarják vállalni, ez a mai napon itt nyilvánvalóvá vált az önök szövege és beszédei kapcsán, pedig az önök nyakában van az egész felelősség. Úgy gondolom, hogy minket is be akarnak kanalizálni ebbe. Hát ebből mi nem kérünk!

Tudják, egy ország látja a kárát mindannak, amit csináltak, és ez nincsen jól. Mert ha önök eltolnak valamit otthon, azzal semmi baj nincsen, az az önök baja, de ennek az egész ország látja a kárát. Önök nem akarnak velünk együttműködni. Ez szintén hazugság, Göndör képviselő úr, nem akarnak az ellenzékkel együttműködni azért, mert valószínűleg tartanak attól, hogy megtudhatnánk még valamit. (Göndör István nevet. - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tudja, otthon pedig nem hazudunk, ezért nem vitatkozunk, és nem szólunk be egymásnak.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 34 2007.09.11. 5:02  17-51

BABÁK MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság is megtárgyalta a T/3449. számú törvényjavaslatot.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy egy kicsit távolabbról kezdjem, mégpedig onnan, hogy az őszödi beszéd óta frontális támadás van mindenkivel és mindennel szemben. Totális támadás a társadalom ellen, reformok helyett pénzbehajtás, restrikció, és sorolhatnám még. Kezdődött mindazzal, államtitkár úr, hogy a képviselők lejáratása (Csizmár Gábor: Nem jól hallom, mert recseg a lemez!), a kis- és középvállalkozások ellehetetlenítése, gáz- és villanyáremelés, adótörvények módosítása - fejőgép -, közoktatás ellehetetlenítése, felsőoktatás, közlekedés, családtámogatás, lakástámogatás, elbocsátások, infláció, eladósodottság, munkanélküliség, és sorolhatnám még. És van még most egy földtörvény, amit tegnap tárgyaltak, a vagyontörvény, most pedig az idősekkel szembeni támadás. (Csizmár Gábor: És az eső is esik!) Hölgyek, Urak! Nincs ez így jól. Államtitkár úr, mi jön még? Hol a gödör alja? - sokan kérdezik tőlünk lent, Békésben is.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A T/3449. számú törvényjavaslat, elismerem, nem egy könnyű törvény. Épp ezért nagyobb átgondolást, megfontolást, sőt hatástanulmányokat is igényel. De nézzük meg, mi történt az elmúlt öt év alatt! Többször és drasztikusan módosították, államtitkár úr, tisztelt Ház, folyamatosan eltöröltek olyan szolgáltatásokat, amelyeket már az emberek megszoktak, és a biztonságukat szolgálta: a 13. havi családi pótlék megszüntetése, a gyermekvédelmi támogatás 13. havi díja, drasztikus közgyógyellátási változások - higgyék el, már semmit sem ér -, a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos attrakciók, a gyermekek után járó adókedvezmény és a bentlakásos intézmények térítési díjának emelése.

Most önök a fejlesztésről beszélnek, államtitkár úr és tisztelt kormány. Úgy gondoljuk, hogy önök most a bentlakásos, azaz szociális otthonban való elhelyezést, a szakosított ellátási elhelyezéseket kívánják lecsökkenteni, mert ez túl drága szolgáltatás. Csökkentik a települések gondoskodását az idősekről és a szolidaritást is. Kisebb feladat, kevesebb pénz jár hozzá. Cél tehát a zsugorítás. Kikkel szemben, hölgyek, urak, tisztelt parlament? És most a felelősségükre hívom fel a figyelmüket. Az idősekkel, a betegekkel, az elesettekkel, a rokkantakkal és a fogyatékosokkal szemben. Úgy gondolom, nincsen a helyén ez; ők a legkiszolgáltatottabbak a mai világban. Pánik van, elbizonytalanodás és bizonytalanság. És arról van szó, hogy elsorvadhatnak a civil és egyházi szolgáltatók.

Államtitkár Úr! A házi gondozás helyes dolog és jónak tűnik, támogatandó is. De gondolja meg, hogy ezt differenciáltan kell alkalmazni. Ugyanis nem mindegy, hogy Budapesten, a belvárosban gondoskodnak valakiről, vagy pedig a tanyavilágban. És van, ahol inkább be kell szállítani, és szakosított ellátást kell biztosítani, mert többe kerül kimenni a tanyavilágba több kilométeren keresztül, mint esetleg a belvárosban ezt elintézni.

Rövid az átmenet, és a kapkodás jellemző, nem átgondolt a törvényjavaslat. Államtitkár úr azt mondta, hogy forrásbevonásról van szó. Köszönöm, elhiszem a szavait, de kérem, mondja meg, hogy mennyi és honnan. Kupper András képviselőtársam a családok pénzeinek bevonását emlegette. Hát a családokra teszünk megint terhet? Miről szól tehát a törvényjavaslat? Az intézményi normatívák csökkentéséről és a nem kötelező támogató szolgálatok eltörléséről, tehát a támogató szolgálatok és a közösségi ellátások nem lesznek kötelezőek január 1-jétől.

Beszéljünk a díjakról! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az idősek által fizetendő díjba beszámol a vagyon és a nyugdíj. Milyen mozgásokat indít el ez, tisztelt hölgyek, urak? Kisemmizik az időseket, manipulációk következnek be, és megint nem érünk el semmit. Kérem, gondolják át! Nincs konszenzus, hölgyek, urak. Nincs egyeztetés, nem lehet összefogni ebben a kérdésben, pedig vannak javaslataink. Nincs hatástanulmány, és ez így rossz, ahogy van. Én úgy gondolom, hogy szükség van tényleg ésszerűsítésre, átgondolásra, alkalmazkodásra, de nem így.

Hölgyek, Urak! Már a díjak emelésével is azt érték el önök, hogy kivették a családok az időseket, ők pedig kiszolgáltatottak lettek. Nézzük csak meg a megmaradó nyugdíj 20 százalékát! Tudják mit? A vizitdíjra és a gyógyszerek megemelkedett árára is kevés. Ne lehetetlenítsük el az öregeinket, mert ezt nem érdemlik meg.

Hölgyeim és Uraim! Ezért a költségvetési és pénzügyi bizottság - a megalapozatlanság miatt - nem tudta támogatni általános vitára a beadott törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 74 2007.09.18. 2:04  47-83

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó lenne, ha a kormánypártok konszenzusra jutnának egy beterjesztett törvény kapcsán, és megbírálnák frakcióülésen a saját kormányukat, hogy jó-e ez a törvényjavaslat, vagy sem. De kedves Szanyi képviselő úr, én annak tudok örülni, hogy ez a kérdés manapság egyáltalán napirendre került, ahogy Ékes József képviselőtársam is mondta, hisz vannak stratégiai kérdések; mégpedig a tulajdonosi érdekérvényesítés mindig jobb, és csak utána következik a törvényi szabályozás. Nos, önök a tulajdontól sok esetben megszabadultak, és felelőtlen módon a piacra dobták.

Én nem látok kifogást abban, sőt mi több, szeretném a kormánypártiakat is arra sarkallni, hogy a nemzeti érdek érvényesítése az teljesen természetes dolog. Magyarország nemzeti érdekeinek érvényesítése, a lakosság érdekeinek érvényesítése követendő, sőt ránk nézve kötelező, erre tettünk esküt, mélyen tisztelt képviselőtársaim. És az a baj, azért keseredtek el az emberek, mert nem látják a nemzeti érdek érvényesítését manapság a kormány vagyonpolitikájában és a közszolgáltatások kérdésében sem.

Igaza van Szanyi képviselő úrnak, nem pufogtatni kell, hanem dönteni. A döntés lényege pedig sokszor az, hogy nem a jót dönti el, hanem a kevésbé rosszat választja. Mert eső után köpönyeg most is ez sok esetben, de talán még nem késő olyan érdekeket megvédeni, amelyek még sérülhetnének. Vannak még olyan nemzeti érdekek, amelyeket meg kell védeni. Arra kérem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat és a kormányt, tisztelettel könyörgök, hogy igyekezzenek a nemzeti érdekeket megvédeni és a magyar polgárok érdekeit biztosítani. Eddig nem ez történt, eltelt hat év kormányzás. Én a megvilágosodásuknak nagyon örülök, és kérem, számítsanak rá, hogy segítünk mécsest hozni sötét barlangjukba e tekintetben, mert nem minden a pénz, fontosabb a nemzeti érdek és a jövő.

Köszönöm, hogy szólhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 78 2007.09.18. 1:54  47-83

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm Kovács Tibor úr demokráciával kapcsolatos kioktatását. Úgy gondolom, a demokráciában is lehet dilettánsan dönteni. Ha sokat beszélnek róla, az még nem feltételezi azt, hogy megtalálják szarva közt a tőgyét. Ugyanis az elmúlt évek arról szólnak a vagyon és a közszolgáltatások kérdésében is, hogy önök most megvilágosodtak, és eső után köpönyeget próbálnak, illetve a veszett fejsze vagy balta nyelét kívánják megkeresni.

A megvilágosodásnak ideje volt már az eltelt hatéves kormányzásukat követően, mert úgy gondolom, hogy mértéktartóbban kellett volna a büdzsé érdekeit kezelni, és a Magyar Köztársaság vagyoni, szolgáltatási érdekeit kellett volna szem előtt tartani, amikor eladták a nemzeti vagyont, és nem biztosították a Magyar Köztársaság Kormányának vagy a Magyar Köztársaságnak a befolyását sok tekintetben.

Úgy gondolom, hogy a köz befolyásának meg kell lennie a piacon is olyan kérdésekben, amelyekről Ékes József képviselőtársam is szólt, és vannak olyan stratégiai szolgáltatások, vagyontárgyak - ahogy helyesen mondta képviselőtársam -, amelyeknél most már a megvilágosodás után biztosítani kellene a nemzeti érdek érvényesítését, hisz ezért vagyunk itt, és erre tettünk esküt. Önök erről az esküről sokszor elfeledkeztek, ugyanakkor demokráciáról beszélnek, amely, úgy gondolom, nem igazán arról szól az önök praxisában, hogy demokráciát emlegethetnénk. Nem hiába tüntetgetnek az emberek, és próbálnak ellentmondani a kormány ügyeinek. Gondoljuk csak végig: a víz-csatorna kérdésköre, nagyon helyesen mondta, a MÁV kérdése, a közlekedés, az egészségügy, a gyógyszeripar, ezek mind-mind stratégiai kérdések az energiaiparon túl is.

Úgy gondolom, ezek stratégiailag fontos ágazatok, szolgáltatások, amelyeknél meg kell védenünk a nemzeti érdeket.

Köszönöm, hogy szólhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 82 2007.09.18. 0:41  47-83

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Szeretném aláhúzni az imént elhangzottakat, és még egyszer elmondani, hogy készek vagyunk minden olyan törvényjavaslatnál támogatni a kormány szándékait, ahol a nemzeti érdek érvényesítésében lépni kíván.

Szeretném elmondani azt is, hogy ne oktassuk egymást tovább a múltról, sőt a demokráciáról sem, hanem a jelen problémáival foglalkozzunk, mégpedig olyan kardinális kérdésekkel, amelyek az imént is felsorolásra kerültek. Azt hiszem, ez lenne a tisztességes munka.

Mi tisztelettel felajánljuk az ellenzék támogatását és segítségét minden nemzeti érdek érvényesítésében, ha arra önök módot és lehetőséget adnak. Éljenek ezzel a lehetőséggel! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 132 2007.09.25. 2:08  71-189

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Kérem, ne keverjük össze a dolgokat! Önök vannak kormányon, mi pedig ellenzékben. És Európában az ellenzék kíméletlenül bírálja, kritizálja a kormányt mind a tekintetben, ahol nem sikerült eredményt elérni, vagy éppen a gyengeségeit véli felfedezni.

A számokat kezelni kell - most nem azt mondja, hogy nem olvastuk el a zárszámadási törvényt, ostobák vagyunk és tanulatlanok, hanem azt mondja, hogy kezeljük a számokat. Államtitkár Úr! Mi arról beszéltünk, és Varga Mihály képviselőtársam, elnök úr is arról beszélt, hogy nőtt a munkanélküliség. Ez pedig tény. Ezt nem lehet megmagyarázni semmivel sem, ez objektív tény. Ugyanis Békés vármegyében több a munkanélküli, és akinek nincs munkahelye, az tragédiaként éli meg. Ezt jó tudni. (Gőgös Zoltán: Az önkormányzat nem tesz semmit.) És így kell a kormánynak is kezelni ezt a kérdést.

Úgy gondolom, a regisztrált munkanélküliek számának növekedése nem jó folyamat, ugyanakkor a munkaügyi folyamatokban is vannak, és ezt elmondtam a múltkori vitában is, kedvező folyamatok, és vannak tüneti kezelések. De a munkanélküliség nőtt.

Az általános vita arról szól, hogy szakmai érveket is hozzunk, de alapvetően nekünk politikai érveket kell hoznunk ilyenkor. Hölgyek! Urak! Szeretném megosztani önökkel azon véleményemet, hogy jelenleg szociális válság van Magyarországon. Mégpedig azért, mert az elvonások, a pénzbehajtások a hétköznapi emberek ellehetetlenülését jelentik, Jutka néninek és Mari néninek a Bethlen Gábor utcában és a Jókai utcában is. A gazdaság terhei nőttek az önök kormányzása alatt, a feltételek romlottak, és a teljesítmény ezáltal csökkent.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi nem bántjuk a gazdaságot. Sőt azért szólunk, hogy szíveskedjenek támogatni és segíteni, ahol arra kormányzati eszközük van. És ne vádaskodjanak! A hiány nő, az eladósodottság nő, az infláció nő, önök pedig nem tartják be a költségvetési törvényüket, azt állandóan módosítják. Semmilyen számot nem tartanak be, sőt mi több, még szabálytalanságok is vannak. Ez a bosszantó, hölgyek, urak!

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 172 2007.09.25. 1:50  71-189

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A mai nap különleges nap volt. Mégpedig azért volt különleges, mert megtapasztaltuk azt, hogy hogyan kívánja a kormány az ellenzéket elhallgattatni. (Derültség a kormánytagok sorában.) Különleges dolog történt, mégpedig azért, mert a szokástól eltérően, bár élve a Házszabály lehetőségeivel, a kormánytagok sűrűn gombot nyomtak. Több mint két órát beszéltek, hogy az ellenzék ne beszélhessen. Nem számított be az időkeretbe, semmibe sem. (Gőgös Zoltán: Képviselők is vagyunk.) Nos, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, gratulálok a kormánytagoknak ehhez a mentalitáshoz; elveszik azt a lehetőséget is, azt a jogunkat, hogy szóvá tegyük a 2006. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslatnál, hogy mi a gondja véleményünk szerint a mai kormányzásnak, mi a probléma Magyarországon, és ezzel szemben mi az emberek érdeke.

Nos, ha ilyen eszközökhöz nyúlnak, tisztelt képviselőtársak, azaz kormánytagok, akkor, úgy gondolom, nagy a baj. Kizárják a nyilvánosságot, sűrűn megteszik, hogy éjszakára teszik a fontosabb törvényjavaslatokat. (Csizmár Gáborhoz:) Ne rázza államtitkár úr a fejét! (Dr. Szabó Zoltán: A házbizottságról még nem hallottál?) Kizárják a nyilvánosságot - úgy gondolom, ez szégyen. A parlament lejáratását már megtették, a képviselők lejáratását megtették, most pedig a demokráciát csúfolták meg, azt járatták le. Úgy gondolom, a tönk szélére sodort ország esetében talán lehetőséget kéne adni az ellenzéknek, hogy szólhasson.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Ez a Magyar Köztársaság, ez a magyar parlament, ez a Gyurcsány-kormány demokráciája 2007-ben. Gratulálok hozzá. Most már privatizálták a demokráciát is. Maradunk majd földönfutók. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 188 2007.09.25. 0:13  71-189

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, kérem, azt szeretném megkérdezni öntől, hogy képviselőként szóltak-e hozzá, vagy pedig kormánytagként. Ugyanis mindenkit megelőzött a hozzászólásuk, úgyhogy nem képviselőként szóltak hozzá, ez is hazugság, hanem kormánytagként, és forgatókönyv szerint. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 90 2007.10.02. 0:40  21-93

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szólás lehetőségét. Előttem Nagy képviselő úr szólt, megszólított azért, mert újságot olvastam, és azt mondta, ugye, hogy Írországban konszenzusra tudtak jutni, és meg tudtak egyezni a parlamenti képviselők. Kedves képviselő úr, a sarkadi újságot olvasom (Felmutatja.), ugyanis elküldték nekem. Az ottani fiatalok nem vették szívesen az ön cselekményét, amellyel összekeverte és a fejük fölött eldöntötte, melyik kistérséghez tartozzanak. (Nagy László: Ez melyik napirendi pont?) Úgyhogy ne haragudjon meg, de ilyen kérdésekben nem tudok önnel sem megegyezni, sem konszenzusra jutni. (Nagy László: Ez melyik napirendi pont, képviselő úr?!) Hála istennek, mégis a sarkadiak győztek, gratulálok nekik!

Köszönöm. (Taps a fideszes képviselők soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 148 2007.10.02. 1:58  109-277

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért erre a vitára pontot kéne tenni, mégpedig azért, mert 2006 zárszámadását látjuk, 2007-ben élünk és a 2008-as költségvetést tervezi a kormány. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, Jauernik képviselő úr azt mondta, hogy igaz, az önkormányzatok az önök kormányzása alatt eladósodtak, helyesebben eladtak sok vagyont. Ez kérem, mind azért van, mert tízmillió állampolgárnak szolgáltatnak, és önök ehhez nem megfelelő forrásokat biztosítanak.

Úgy gondolom, meg kéne Keller képviselő úrnak kérdeznie, mondjuk, Karsai József búzaégető képviselőtársunkat, hogy hogyan élnek Battonyán, Észak-Békésben és Dél-Békésben. A gázszámlát nem tudják az iskolában kifizetni az önkormányzatok, erre fel még a normatívákat tovább csökkentik.

Úgy gondolom, Varga képviselőtársam nem ugrasztja össze az önkormányzatokat. Önök meghagyták az iparűzési adót, ami, higgye meg, nem öröm az önkormányzatoknak, hiszen helyben azt a gyenge ipart meg kell sarcolni, meg kellett emelni a maximumra, azért, hogy működőképesek legyenek a települések, és szolgáltatni tudjanak.

(16.30)

Úgy gondolom, az is hazugság volt, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy önök eltörlik az iparűzési adót, mert gondoskodni kellett volna állami fedezetről arra, hogy az önkormányzatok működjenek. Önök ezzel a mai napig adósak maradtak. Úgyhogy, Keller képviselő úr, vannak az országban szerencsés települések, ahol rengeteg és jól működő ipar van, mint önnél is, de higgye meg, az ország nem általánosan úgy néz ki, mint az ön települése. Önök pedig ellehetetlenítik a települési önkormányzatok működését, és nem örülünk annak, hogy meg kell helyben a vállalkozókat sarcolni iparűzési adóval. Mi az államtól, a központi bevételből várjuk azt, hogy működőképesek legyenek a településeink, és nem valamiféle hazardírozást, amelyet ön képvisel. Bocsánat, hogy szóltam, elnézést kérek, de önök nem jó úton járnak, és nem mondanak igazat.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 72 2007.10.16. 2:07  21-157

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az áfatörvény általános vitája van napirenden, és tudják, ezzel kapcsolatosan nekem generális problémám van. Ahogy Dancsó képviselőtársam is elmondta, ez az áfatörvény-javaslat nem jó, azért, mert egy törvény annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztázni kell e Ház falai között, hogy ki a végrehajtásért felelős. A Magyar Köztársaság kormánya. Van egy áfatörvény, és nem hajtják végre. Miért mondom azt, hogy nem hajtják végre? Azért, mert a kormány - és a Pénzügyminisztérium is - arra hivatkozik, hogy az egész ország áfacsaló. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ez így nincs a helyén. Tessék tenni, cselekedjenek, és olyan áfatörvényt terjesszenek be, amely a beszedés biztonságát is biztosítja. S én állítom, hogy nem az egész ország áfacsaló, hanem rosszak a szabályok, mégpedig azért rosszak, mert önök nem terjesztenek az orrunk elé egy olyan javaslatot, amely végrehajtható. De ettől függetlenül a kormány a felelős az áfatörvény - és minden törvény - végrehajtásáért.

Nem szeretném emlegetni, de azt hiszem, szükséges, hogy a montesquieu-i hatalommegoszlás elve szerint van a törvényhozás és a végrehajtó hatalom; mi megalkotjuk a törvényt, önök pedig hajtsák végre. Mit tartalmaz ez az áfatörvény? Tartalmazza továbbra is az áfaalanyok kiszélesítését, még több áfát kíván beszedni a kormány, és nem azzal kíván foglalkozni, hogy be is hajtsa. Úgy gondolom, nem lehet olyan mutogatást csinálni, amit nap mint nap tesznek: hogyha valami nem megy, akkor mutatnak a törvényhozásra. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ez a törvény nem oldja meg a gazdaság kifehérítését, és én hibásnak tartom azt, hogy új áfatörvényt nyújtanak be akkor, amikor a törvényt kellene végrehajtani.

Nézzük meg, hogy mit csináltak az áfa összegével: lecsökkentették, felemelték, tiszta cirkusz van az egész országban, emelték az áfaszintet. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, le kell számolni azzal az illúzióval, hogy Magyarországon alacsony az áfa, mert Európában nálunk a legmagasabb az áfa, ezért nem is Magyarországon vásárolnak. Jó, ha tudják, hogy sokan már külföldre mennek vásárolni. Ez az áfatörvény nem jó, nem segíti a gazdaság kifehérítését, ezért nem tudjuk elfogadni. Erről beszéljünk!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 84 2007.10.16. 2:01  21-157

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nincs köztünk alapvetően vita, mert úgy gondolom, hogy senki sem támadta meg azt, hogy a végrehajtó hatalom képtelen beszedni az áfát, ezért új törvényt hoz be, és ha behozza az új törvényt, és érdemi változás van benne, akkor kérem, támogatni fogjuk; érdemi változtatás a behajtás és a gazdaság fehérítése érdekében. De a törvényjavaslat nem erről szól, képviselő urak! Ez csak egy egyszerű törvényjavaslat, és nem fehéríti a gazdaságot, és nincs érdemi változás sem.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon minden adófizető állampolgár, tisztességes adófizető állampolgár szándéka az, hogy szedjék be az áfát, és mindenki adózzon tisztességesen - de ez a törvény nem ezt indukálja, nem ezt segíti elő. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ezzel a törvénnyel, még egyszer mondom, nem oldódik meg semmi. Vannak ugyan kedvező változást biztosító tézisek, apró utalások - itt az inverz áfára gondolok -, ezeken el kell gondolkodni, és úgy látom, hogy fontos velük foglalkozni. De mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, nézzenek a lelkiismeretükbe! 1994 és 1998 között, a Horn-Kuncze-kormány alatt elszaporodott a számlagyár, erre fel a polgári kormány 2002-ig az APEH-rendőrséget felállította. Mi volt az önök első cselekvése? Ezt az APEH-rendőrséget felszámolták. Nos, ha gyengítik a behajtás lehetőségét, akkor vessenek keresztet saját magukra.

Úgy gondolom, ez a törvényjavaslat nem fehéríti ki a gazdaságot, és mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, tényleg magas a magyar áfa, hozzátéve még azt, hogy el kéne rendezni magukban, tisztelt kormánypártiak, ezt a felelősséget is, hogy Magyarországon balkáni bérek és nyugdíjak vannak, ugyanakkor EU-s árak, néha még annál is magasabbak, és skandináv adórendszer. Nos, hölgyek és urak, ez absurdum. Azért gondolom, hogy az adórendszerrel foglalatoskodni kéne, olyan adót kéne kivetni, amit be is lehet szedni. Tegyék a dolgukat, önök kormányoznak, és a kormány felelőssége, ezen belül a pénzügyminiszter felelőssége prominens e tekintetben. Tegyék a dolgukat! Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiból.)

(12.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 96 2007.10.16. 2:02  21-157

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy őszintén hálás legyek rövid megjegyzéséért, mert úgy gondolom, lényeglátó. Ugyanis az áfatörvény általános vitája arról szól, hogy állami bevétel. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, nem csodálkozom, hogy Keller képviselő úr és a kormány nem érti, hogy minden mindennel összefügg, mert összefüggésekben működik a rendszer. Többek között Matolcsy képviselőtársam azt mondta, hogy illene rendszerszemléletben gondolkodni azért, hogy rend legyen ebben az országban. Tudják, mert az áfa állami központi bevétel, az adó arról szól, hogy a gazdaságot hogyan élénkíti, és milyen a központi bevétel, és milyen jövedelmek akkumulálódnak az államháztartásban.

Ez végső soron költségvetés, a költségvetés államháztartás, és annak az egyensúlyáról is beszélünk akkor, amikor áfatörvényről beszélünk. Nem tudom, tudtak-e követni, de különben összefügg egymással. Jó, ha tudják. Erről beszélt Matolcsy képviselőtársam, és azt mondta, hogy nagy a baj, mert - mélyen tisztelt hölgyek, urak - összevisszaság van az egész rendszerben. Nem ösztönzi különben és nem serkenti az állami bevételek növekedését, nem a rend, hanem a rendetlenség irányában hat, és nem segíti a gazdaságot, annak innoválódását, fejlődését, jövedelemtermelő képességét, hanem visszafogja, és munkanélküliséget gerjeszt, és növeli a szociális kiadásokat.

(12.20)

Úgyhogy ennyire összefüggnek a dolgok, jó, ha tudják.

Az áfatörvényről: nem sírtam arról, hogy milyen magasak az áfák, pusztán tényként megállapítottam, hogy Európában a legmagasabbak az áfák. (Dr. Szabó Zoltán: Nem igaz!) Számoljanak el még egyszer a lelkiismeretükkel, hogy balkáni fizetések és nyugdíjak, európai árak vagy még annál magasabbak alkalmasint, és mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, skandináv adórendszer van Magyarországon, adóelvonás, és ez a dolog nagyon nincs jól együtt, jó, ha tudják. Ebből adódnak a feszültségek. Önök nem gerjesztik a gazdaságot, nem segítik, nem serkentik, ezért mindenféle más metódusokat találnak ki, azaz megkerülik a különböző adóbefizetéseket, és ettől sír a Magyar Köztársaság kormányának költségvetése és az államháztartása. Ha ezt mind megértenék, Keller képviselőtársam, hogy rendszerszemléletben kellene gondolkodni, akkor nem itt tartanánk.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 144 2007.10.16. 2:18  21-157

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Keller képviselő úr, ön nem hazudtolta meg magát, ugyanis folytatja azt az állandó szembenállást és a múlt emlegetését, amire nagyon kedvesen és határozottan reagált Szanyi képviselő úr, hogy meg kellene egyezni. De amúgy különben mindenki azt mondja, hogy tényleg nagyon fontos a politika és az adók tekintetében a konszenzus. Ön nem ezt teszi, úgy látszik, hogy önnek szelektív a memóriája, vagy pedig néha csecsemőt játszik el a memóriájával, ugyanis szeretném elmondani, Keller képviselő úr, minden anomáliára, amit emleget, hogy hat kerek éve, vagy hatodik éve - ez a helyesebb kifejezés - kormányoznak.

Elmondtam az imént, hogy önök felelősek, az önök kormánya a felelős az adótörvények végrehajtásáért. Szíveskedjenek magukba szállni, és próbáljanak rendet tenni, mert úgy gondoljuk, hogy adózni kell, a rendre pedig alapvető igényünk van.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondoljuk, hogy be kell szedni az adót, és azt jól és helyesen kell elkölteni.

Képviselőtársaim! Tisztelt Kormánypártiak! Mondják meg nekem, hogy jól szedik-e be az adót, és helyesen költik-e el a kormányzásuk ideje alatt!

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megválaszolok önök helyett: rosszul szedik be, és rosszul költik el. Rosszul költik el azért, mert magas a hiány, az eladósodottság, és nem pártolja az adórendszer a gazdaságot sem, az adórendszer lefelé húz. Olvassák el a szakcikkeket! Azt, amit pedig reformnak mondanak, az nyilvánvalóan mindig hazugság. Az általam nagyra becsült Vámosi úr is azt mondja, hogy minden, amit reformnak neveznek, nem az, hanem maradjunk az átalakítás szónál. Fontos az átalakítás, ez az adótörvény, amit önök benyújtottak, az áfatörvény módosítása, nem szolgálja mindezt. Ezért számunkra támogathatatlan. Tessék, a kormány tegye a dolgát, hajtsa végre a törvényeket, amit jelenleg nem tesz.

Még egy mondást szeretnék mondani. Ford, amerikai autógyáros azt mondta, hogy a kormány legyen a nép szolgája, és mindig csak a nép szolgája legyen, és csakis az legyen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar kormány nem ezt teszi, nem a nép szolgája, ezért nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 184 2007.10.16. 2:06  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Régebben is lett volna mondandóm e törvényjavaslat kapcsán, de megvártam, míg kedves képviselőtársaim felhoznak egypár adófajtát. Most látják, hogy mekkora salátatörvény ez, és gondolják csak végig, hogy ennyi adófajtával lehet-e tisztességesen virslit készíteni, törvényt alkotni. Képtelenség! Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ez a törvényjavaslat így nem kezelhető, azért, mert az adótörvényekhez rendszerszemlélet, átgondoltság, higgadtság és igazi kormányzati és törvény-előkészítő munkára van szükség.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hallották az imént, hány adófajtát érint ez a törvényjavaslat, és mindenféle kedves javaslatot hallottunk, hogy mivel kéne az egészségmegőrzést, a prevenciót támogatni. De azért gondolják végig, hogy az szja-tól egészen a különböző illetékekig mindent egy adótörvényben letárgyalni, ez skandalum. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ez katyvasz! Nem lehet így törvényeket alkotni, mert akkor az lesz, ami most van, átláthatatlan, diszfunkciós, és nem fogják érteni a magyar állampolgárok sem. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egyszer el kell jutni a kormányzásnak odáig, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszen a tisztelt Ház elé, amelyet nem toldozgat, nem foldozgat, hanem rendszerszemléletben átgondol, a parlament elé terjeszti szakmai vitára, egyeztet benne, ezek most mind hiányzanak.

Benyújtanak egy törvényjavaslatot, három adót összevonnak, utána azt mondják, hogy nem is akarjuk annyira. Akkor miért terjesztették be, mélyen tisztelt hölgyek, urak? Szóval, skandalum ez az egész katyvasz, amit elénk terjesztettek. Jó lenne tényleg higgadtan, nem kapkodva, nem csapkodva kormányozni, törvényt alkotni, mert ezt várja el tőlünk a Magyar Köztársaság polgára. Úgy gondolom, ez az átgondolatlanság tovább nem tartható. Nagyon fontosak a bevételek, nagyon fontosak a kiadások, itt van az orrunk előtt például az állami költségvetési törvény 2008-ra vonatkozóan, ilyen adótörvények és ilyen módosítások mentén komolytalan lesz a 2008. évi költségvetés.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 190 2007.10.16. 2:05  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Még mielőtt valaki elhinné azt, amit Keller képviselő úr mond, elmondom, aki esetleg nem tudná, hogy egy törvényjavaslat, az adótörvények általános vitája van, amely politikai, pénzügyi és gazdasági általános vita. Úgy gondolom, az előző adónemnél, az áfatörvénynél is elmondtuk, hogy a kormány nem szedi be jól, ezért van áfacsalás. Hat éve kormányoznak, rendet kell csinálni. Tessék, szedje be, a pénzügyminiszter személyesen intézkedjen az áfa beszedését illetően. Ez a generális probléma. Ugyanis semmi mást nem tesznek, csak összevissza újraszabályoznak szabályokat az áfatörvényben, és még bonyolultabbá teszik az életünket.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, nem tudom, melyik törvényről, melyik passzusáról beszélt képviselőtársam, de úgy gondolom, Bókay képviselőtársammal egyet kell értenem egy-két kérdésben. Mélyen tisztelt hölgyek, urak, önök az elmúlt hat év alatt ígértek hetet-havat a Magyar Köztársaság állampolgárainak, ígérgettek mindent, áfát emeltek, áfát csökkentettek, beszéltek mindenről, és a végén nem történt semmi. Idejön most egy törvény... - az előző napirendnél is azt mondtam, képviselőtársam, rendszerszemléletben kellene gondolkodni. Az adók állami bevételek. Tarthatunk egymásnak az adókról előadásokat, az adónemekről, van helyi, van központi, van megosztott és sorolhatnám még, visszterhes vagyonátruházás illetéke és sok egyéb más, és van fogyasztást és vagyont terhelő adó, tehát lehetne erről előadást tartani, csak azért hoztam szóba pár adónemet, hogy nem ennyire egyszerű a kérdés.

Mint ahogy ön nagyon helyesen mondta, 57 adót számolt ön, szerintem több van, de a dolog lényege az, hogy ezeket az adókat mind az állampolgárok és a cégek fizetik be. Ebben rendnek kell lenni. Önök nem a rend irányába mennek, hanem mindig toldozgatnak, pontosan azért, mert nem kormányoznak. Ha kormányoznának, egy-egy adónemet átgondoltan, megfontoltan hoznának elénk. És nem toldozgatni kell itt a parlamentben sem, képviselő úr, hanem konszenzus alapján helyes adótörvényeket kell a parlament elé terjeszteni. Ez nem történik meg manapság. És ez óriási baj, ezért van katyvasz, káosz és skandalum az egész.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 194 2007.10.16. 2:07  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nyilvánvaló, hogy egyszerűbb különben valakit hitelteleníteni, mint hogy magával az adott törvénnyel és a benyújtott törvényjavaslat metodikájával, átgondolatlanságával foglalatoskodni.

Úgy gondolom, hogy kedves képviselőtársamnak meg kéne néznie korábbi jegyzőkönyveket, sok minden történt a parlamentben, és a Házszabály sem tiltja a bekiabálást, hisz nem biztos, hogy végig lehet várni azt, hogy ön 15-20 percig beszél, és lehet reagálni valamit. Ha valami hazugság, vagy nem tetszik, vagy más a véleményünk, illik és szabad, nem tiltja semminemű szabály. Ennyit az adrenalinszintről és sok egyéb másról.

Képviselőtársaim! Arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy miért nincs átgondolt adótörvény, miért nincsenek átgondolt adótörvények az önök kormányzásának hatodik évében. El kellett volna jutni oda - és hölgyek, urak, az állami költségvetés bevételi oldala nem vicc és nem játék! Hát önök az állami költségvetést sem tartják be, év végén módosítják! Itt bármilyen törvényt hozunk, önök azt tesznek, amit akarnak. Tehát ezzel is azt akarnak tenni?

Mondom, hogy rendet szeretnék; nyugodt, higgadt, átgondolt törvényeket, és normális adótörvényeket, amelyek mögött konszenzus is van. Kérem, nincs konszenzus, tiltakoznak az összevont adókkal kapcsolatban is, és a végén azt mondják, hogy hát akkor nem is annyira fontos. Akkor most ki a komolytalan, Babák Mihály vagy pedig a tisztelt kormánypárti társaság?

Úgy gondolom, hogy itt az ideje annak, hogy összefüggésekben igyekezzenek gondolkodni, hisz minden mindenre hatással van, és a dolgok összefüggnek. Jó ha tudja a képviselőtársam, hogy az állami bevétel a költségvetés bevétele, az különben kihatással van az alrendszerekre, az adó kihatással van a gazdaságra, a gazdaság teljesítményére és sok egyéb másra. Összefüggnek ezek a kérdések. Úgy belenyúlni, mint elefánt a porcelánboltban, ahogy belenyúltak önök az szja-ba annak idején, és belekevernek idő előtt mindenféle szociális szempontot, amelyet az adótörvény elfogadását követően, helyesebben végszavazás előtt kellene az szja-nál is figyelembe venni, mert kell honorálni bizonyos teljesítményeket az szja-nak. Önök nem ezt teszik. Belenyúlnak egy elemébe, kiemelik, módosítgatják (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), végül az egész egy katyvasz. Itt állunk most, kérem!

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 202 2007.10.16. 2:19  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha egy képviselő meg politikus nem tud érdemben hozzászólni, akkor stílust kritizál, úgy gondolja, hogy ezzel lehet elütni azokat a szakmai problémákat, amelyek valójában ma itt az asztalon vannak. Ne a stílussal foglalkozzunk, hanem azzal, hogy nagy baj van! Nagy baj van, mégpedig baj van az adórendszerünkkel, mert, hölgyek, urak, és most nem demagógia, nem igazságosságról beszélek, hanem a Világbank megállapítását szeretném elmondani.

A hazai adórendszer lefele húz, míg a hivatalok nem viselnek felelősséget a hibákért, a cégeket bírságolják; de mondjuk, ezt hagyjuk. Olvassuk el azt, hogy mit mond a Világbank. Készített egy rangsort az adórendszerek alapján, összeállított egy listát a fejlődő ázsiai országokkal együtt: a sor végén kullogunk, méghozzá 178 ország közül a 127.-ek vagyunk, azaz adókörnyezetben 127.-ek vagyunk 187-ből. Hölgyek, Urak! Erről beszéltem, hogy átgondolt adórendszerre lenne szükség. Itt az ideje, önök hat éve kormányoznak, hogy átgondolt adórendszert konszenzussal, a gazdaság élénkítése, az állampolgárok megélhetése, a költségvetés egyensúlya kérdésében meg kellene hozni, szükség van rá.

Önök beszélnek jövőről meg aztán valóról. Ki tudja? Képviselőtársaim! Nem azt kell nézni, hogy milyen stílusban mondta a képviselőtársam, hanem hogy mit mondott, és sajnos az, amit mondott, az igaz.

Hölgyek, Urak! Azt mondták itt az imént képviselőtársaim, hogy a helyi adók témakörében, hogyha kedvük tartja az önkormányzatoknak, akkor helyi adót különböző mértékben vetnek ki. Hölgyek, Urak! Tudjuk nagyon jól, hogy miért kell helyi adót kivetni. Mert ilyen az adórendszerünk. És tudják, milyen nehéz helyben, különösen a gazdaságilag depressziós vidéken helyi adót kivetni? Tudják, milyen gond? Nagyon megfontoltnak kell lenni. És miért vetünk ki adót? Azért vetünk ki adót, mert a költségvetésünkben bizonyos települési szolgáltatásokhoz pénz kell. Az a baj, hogyha valaki nem tud ezzel az adóbevétellel elszámolni. Hölgyek, Urak! Tudom mondani a példát, aki fillérre-forintra el tud számolni, és kirakja a városháza ajtajára azt, hogy mire költötte a helyi adót. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Szóval, a helyi adóra szükség van, azért, mert önök nem gondoskodnak az állami költségvetésben a helyi feladatokról.

Köszönöm, elnök úr, a szót.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 208 2007.10.16. 1:06  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem a szószaporítás miatt, de Kékesi képviselőtársam állított valamit. Hölgyek, Urak! Szeretném megismételni a Világbank jelentését, amelyben Magyarország a 127. helyen van a 178 ország közül, és azt írja a Világbank jelentése, hogy a magyar adórendszer lefele húz. Ez az állapot romlott az elmúlt évekhez képest.

Amiről Kékesi képviselőtársam beszél, az az üzleti környezet. Na hát, erre nincs hatással a kormány, ezért följebb is mentünk, az üzleti környezet Magyarországon, a klíma kifejezetten az üzleti világnak kedvez, és itt pedig a 45. helyre mentünk. Úgyhogy válasszuk ketté a dolgot! Én autentikus vagyok, odaadom önnek, még egyszer olvassa el az újságcikket. Nem ez a dolog lényege, hanem az, hogy a hazai adórendszer lefele húz, és katyvasz az adórendszerünk. Ezért kellene ebben rendet tenni, és nem azzal foglalatoskodni, hogy mit ragad ki, és mivel példálózik képviselőtársam, hanem magával azzal, hogy a rendetlenséget meg kellene szüntetni.

Nem kívánok tovább beszélni, de azt hiszem, sikerült ezt a problémát tisztázni. Úgyhogy rosszul emlékszik a cikkre - bocsánat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 224 2007.10.16. 2:09  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szabó képviselő úr, bocsásson meg, de el kell ismételnem azon mondandómat, hogy nagy baj, ha nem értjük egymást. Nagy baj! Ugyanis elmondtam azt is, hogy szemben levő oldalról a következő vádak szoktak arrogánsan és sok egyéb más stílusban elhangzani, hogy nem olvastuk a törvényt és ehhez hasonlók. Ugyanakkor viszont, ha nincs mondandójuk a mondandónkkal kapcsolatban, akkor a stílusunkat és minket gyaláznak. Nem tudom, mire jó ez, mert ezzel eredményt elérni nem lehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fölteszem a kérdést: tessenek nekem megmondani, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat mi haszonnal jár a magyar adófizetőknek (Felmutat egy iratot.), hogyan rakja rendbe az államháztartást, hogyan lehet jobban elszámolni vele, hogyan lehet átláthatóbbá tenni, hogyan emeli a gazdaságot, a teljesítményt és ehhez hasonlók; úgy gondolom, hogy nem.

Azonkívül sok más egyéb valótlanság is elhangzott a mai napon. Mi azt mondjuk generálisan, Gegesy képviselő úr, az adótörvény nem jó. Ez a benyújtott salátatörvény katyvasz. Azért katyvasz, mert tovább bonyolítja az adóeljárást, az adók megértését és magát a teljes adózást. Márpedig rendet kell tenni. Önök is mondtak ilyet, ígértek adóreformot, sok egyéb mást, bár a szakma azt mondja, hogy reformok helyett a rendszer átalakítására lenne szükség, és méghozzá tekintélyes szakemberek mondják mindezt. (Felmutat egy lapot.) Vitatkoznak azon is, és megcáfolnak, holott a Világbank adatairól szólt, ugye, Kékesi képviselőtársam, nem tudom, miért kellett hamis adatot közölni, mikor én helyesen interpretáltam.

Szóval, száz szónak is egy a vége, arra kellene válaszolni, hogy miért jó ez a tekintélyes vastagságú adótörvénycsomag, ez a módosítás, ez a salátatörvény, mi haszonnal jár ez a dolog. És amíg erre nem tudnak válaszolni, bírálhatnak minket, mert mi nem találtuk meg az okát. Helyesebben, van egy-két oka az adóemelésnek, sok egyéb más, meg vannak rejtett célok ebben. Tegyék a szándékaikat tisztává, és akkor lehet a dologról beszélni. Szóval, ez az adótörvény-javaslat nem jó, nem tudjuk támogatni, mert semmi haszonnal nem jár.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

(17.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 228 2007.10.16. 2:07  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Úgy gondolom, hogy nem is kell nekünk mindenben egyetérteni, Gegesy képviselő úr. Önnek különösen nehéz abban a padsorban megszólalnia, azért, mert az adótörvények kapcsán önök Kovács Pisti példájával, meg a gatyára vetkőztetett kampánnyal szédítették az egész országot, most pedig adóemelésekről van szó, adóprésről, adótörvényeknek salátatörvények formájában való módosításáról. Én önöktől mást vártam volna, megvallom őszintén. Annak idején nagy szájuk volt az adókat illetően, hogy csökkenteni kell. Akkor most miért vernek minket orrba, amikor számon kérjük önökön? Mi a mi dolgunk? Önöknek az, hogy az ígéreteiket teljesítsék, és kormányozzanak, nekünk pedig az, hogy számon kérjük önökön a választási ígéreteiket.

Önök ígérgettek fűt-fát, és nem teljesítették. Nos, tehát akkor már ne vonják el azt a jogot tőlünk mint ellenzéki képviselőktől, hogy önöket megbíráljuk e tekintetben. Tessenek megmondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak mi a Magyar Köztársaság állampolgárai számára a haszna! Semmi! (Odacsapja a padra a törvényjavaslatot.) Ez semmi. Egy csomó betű, nem a rend irányába hat. Mondják meg nekem, hogy az áfatörvénnyel kapcsolatosan mit mondtunk! Ne mondja képviselő úr, hogy nem tettük érzékletessé a véleményünket! Kérem, van egy adótörvényünk, azt sem hajtják végre. Önök nem hajtják végre a törvényeket, az adótörvényeket és sok egyéb mást a bevételi oldalról, de a költségvetési törvényt sem hajtják végre, azt is pofozzák jobbra-balra.

Hát nincs rend, hölgyek, urak. Arról beszélünk, hogy úgy hozzunk törvényt és olyan törvényt hozzunk, amit önök végre is hajtanak, önök mint kormánypártok. Az önök felelőssége az ígéreteik betartása, és ha nem értik ezt a tisztességes szándékot, amit interpretálunk a képviselőtársaimmal, akkor nagy a baj ebben az országban, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim. Nem vagyunk még a gödör alján, mert önök még lefelé viszik a Magyar Köztársaságot. Ez óriási baj! Gondolják már végig! Ez nincs így rendjén. És akkor nem értenek minket? Minket szekálnak? Hát honnan veszik ehhez a bátorságot?! Magukkal foglalkozzanak, a renddel, az adótörvényekkel és mindazzal, ami az ország előtt áll. Mégpedig úgy, hogy lehetőleg fölfelé haladjuk már. Ezt várják el tőlünk az emberek. Sok a szegény, tényleg szociális válság van, és ezt önök idézték elő.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 240 2007.10.16. 12:16  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pettkó képviselőtársam megelőzött abban, hogy példával szolgáljak Gegesy képviselő úrnak, aki elhagyta a termet, miután elmondta a magáét, és a stílusunkkal foglalkozott. Ennyit ér a kormánypártiak adótörvényekkel kapcsolatos vélekedése, hisz menet közben itt hagyják. Ennél fontosabb kérdésről van szó a Magyar Köztársaság adótörvényeinek módosításánál.

De ha már a példánál tartunk, lehet, hogy politikailag nem volna ízléses, de megteszem, hivatkozom például a napirendnél, rendes hozzászólásként az MDF javaslatára, az egykulcsos szja-ra. Mélyen tisztelt hölgyek, urak, lehetne róla tárgyalni. Ugyanis, ha most arra utalok, hogy Szabó képviselőtársam némi populizmussal megjegyezte azt, hogy az adótörvények a szegényeket támogassák és a gazdagokat ne támogassák, és az igazságosság elveit hangoztatta, akkor mindig baj van. Nem önt kívánom bántani, a pártja politikája e szlogenek alkalmazása, közben az ellenkezőjét teszi. Tudja, kedves Szabó képviselőtársam, egy nagyon lényeges kérdésre rávilágított - úgy látom, érti is, én ennek nagyon tudok örülni -, hogy az adópolitika az nem szociálpolitika; az adópolitika szolgálhatja a szociálpolitikát, a szegény embert, de az adópolitika beszedés, pénzbehajtás, amit önök kiváló módon tesznek, és egyre tekerik az adóprést. Ugyanakkor lehetnek szociális szempontjai.

De egyet azért tisztázni kell: az adótörvényt meg kell hozni, meg kell alkotni, és ha van rá mód és lehetőség, a mentességek és különböző kedvezmények oldaláról igenis figyelembe lehet venni a szociálpolitikát. Amúgy különben abból van a katyvasz, hogy nagyon sok egyéb más pénzbeni ellátásnál, adónál szociális szempontok merülnek fel, és ezért különben az emberek a sok bába közt a földre esnek, hiszen gyakorlatilag nem tudnak megélni abból az adókedvezményből, abból a segélyből, amit megállapítanak nekik, mert mindegyik olyan kevés, hogy a megélhetéshez viszont nem elegendő.

Tényleg azt mondom: az adópolitika az adópolitika, az adót be kell szedni, és komoly szociálpolitikát kell megvalósítani.

Úgy vettem ki a szavaiból, hogy ön ezt a kettőt alapvetésként szívesen kettéválasztaná. Ha nem így van, akkor majd biztos szólni fog.

Úgy gondolom, hogy a jövedelemtípusú adóknak - és a javaslatunk az MDF mellett - a jövedelmet kell megadóztatniuk. De azért gondolják végig, hogy ha ilyen magas és sávos a jövedelemadó, akkor az adott jövedelemből felhalmozott vagyont milyen jogon adóztatják vagyonadóval. Hát akkor kétszeres-háromszoros adóztatás van, ugye, hölgyek, urak?! Azt mondom, a személyi jövedelemadót fizetni kell, és meg lehet mellette adóztatni a gyarapodást. Akkor nem tartom rossznak.

Úgy gondolom, az áfa fogyasztási típusú adó, ez a törvényben is így van, és ezt általában mindenki fizeti. Ebben senki sem javasol különböző megoldásokat és szociálpolitika beapplikálását, hiszen az általában sose jut el az ellátotthoz, a szociálisan rászorulthoz. Régen tudják, hogy ez nem jut el.

Önök is tettek olyat, hogy fölemelték az áfát, aztán visszavették, ebből az emberek nem láttak semmit. Ebből az a tanulság, hogy emelni nagyon megfontoltan kell, mert az áfa egy olyan típusú adó, amelynél - ha szociálpolitikáról és személyi jövedelmekről beszélünk, és nem a gazdaságra gyakorolt hatásáról, hanem az emberekre, Magyarország tízmillió állampolgárára való hatásáról beszélünk - nagyon megfontoltan kell lépkedni, és megfontolatlan lépéseket nem kell tenni.

Úgy gondolom, hogy a vagyon, amennyiben az adó mértéke, mondjuk, az egykulcsos személyi jövedelemadóval nem hoz elég jövedelmet az államkasszának - mert az adó azt is szolgálja, hogy a központi bevételek megjelennek a közfeladatok finanszírozására -, akkor a vagyonadónak van értelme az önök koncepciója szerint, és akkor lehet támogatni - elméletileg persze, mert nincs beterjesztve. Mert ez egy vagyoni típusú adó, amely elvesz a gazdagoktól, és akkor megvalósul az önök politikája, hogy a gazdagoktól el kell venni, ha sok vagyont összegyűjtöttek, akkor lefölöz az állam belőle egy jelentős vagyonadót.

Az illetékek: az is vagyoni típusú, az MDF ezt haláladónak nevezi, mert megszerzett, leadózott és esetleg vagyonadóval is terhelt vagy építményadóval terhelt ingatlan után még az állam bekasszíroz valakinek a halála után. Nem is értékeli, hogy valaki meg tudja fizetni vagy sem, haláladó. Ez sem biztos, hogy helyénvaló, de az illetékek működnek.

Szeretném eloszlatni azt a tévedést, amely arról szólt, hogy az önkormányzatok kapnak az illetékekből. Szó sincs erről - helyesebben, nem mondok igazat, nem mondom helyesen, merthogy bizonyos ellátásokban a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok osztozkodnak az illetéken. De azért a helyi önkormányzatoknak azért kell helyi adót beszedni, mert önök kevés pénzt adnak az állami költségvetésbe a közfeladatokhoz. Hisz manapság már az a vita is elhangzott, hogy nem szedünk be elegendő adót, ezért az állami közoktatás - Hiller miniszter úr mondta - nem is állami, hanem helyi közoktatás - holott mindig is állami volt, ez régóta így van. De már ebből is ki akarnak lépni, úgyhogy ez nincs így a helyén.

Menjünk tovább! Mi azt mondjuk, hogy adózni kell, megfontoltan, meggondoltan, ugyanakkor az adót be kell tudni szedni, végre kell tudni hajtani, magyarul: megfizettetni és behajtani. De nagyon fontos, hogy el is kell tudni vele számolni.

Tudják, ez megint arra ad nekem lehetőséget, hogy beszéljek az adómorálról. Hölgyek, urak, elgondolkodott valaki a mostani kormánypártoknál hatéves kormányzás után, hogy miért ilyen az adómorál, magyarul, a törvényben lévő adókötelezettségek teljesítése? Gondolkodtak rajta? Hát a kormány sem hajtja végre a törvényeket, a költségvetési törvénynél, hát akkor hogy a francba követi a társadalom?! Hölgyek, urak, gondolkozzanak csak el ezen a kérdésen: adómorál a Magyar Köztársaságon belül az állampolgároknál és a magyar kormány törvénytisztelete; a kettő valahogy szorosan összefügg, úgy gondolom.

Azért mondjuk, tisztelt Tukacs képviselőtársam, hogy nem jó ez az adótörvény, semmi érdemi változást a rend irányába nem indukál, pusztán szabályozgat, és ezzel valószínűleg megint félreértésekre ad okot, mert már a jelenlegi törvényeket kitanulták. Azért nem lehet várni egy társadalomtól, az adózóktól, a szakemberektől sem azt, hogy minden félévben, negyedévben újratanulják az adójogszabályokat.

(17.40)

Hölgyek, Urak! Ez káosz így. Önök ezt már csinálják hatodik éve. Ígérgetnek, levesznek, fölvesznek, módosítanak, mindent csinálnak ezekkel az adótörvényekkel. Ha nincs éppen benn törvény, akkor kitalálnak egy adótörvény-módosítást, beküldik az orrunk elé. Hát ez így nincsen jól! Erre mondjuk mi azt, hogy ez így nem jó, állj, katyvasz az egész, kezdjünk el rendet rakni. Többek közt kezdjük szépen az adónemeket végigvenni és rendbe tenni. Meg kell nézni azt, hogy az adótörvények maguk végrehajthatók-e, mert ilyen elemzés sincsen. Nincs mellette hatástanulmány. Úgy gondolom, kellene erről is tárgyalni. Úgy gondolom, hogy az adónak a kivetését, a beszedését, a felhasználását és az elszámolását is legalább ilyen fontossággal kellene kezelni.

Szóval én úgy gondolom, hogy olyan adótörvényeket kell ennek a parlamentnek az új évezredben hoznia, és felejteni mindazt, ami korábban volt, hogy betarthatók legyenek az adótörvények, amelyek alkalmasint nem betarthatók. Ugye? Aztán végrehajtható legyen az adótörvény, megfizethető legyen az adó mértéke. Ezzel is sokszor gond van, tudják nagyon jól: a gazdaság teherbíró képessége. Lehetőleg ösztönző legyen az adó és megfizethető, behajtható. Ezekkel mind adósak maradnak a jelenleg benyújtott adótörvények, maga az szja, a forgalmiadó-törvény módosítása és az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat is. Megfontoltabb, higgadtabb, társadalmi konszenzust takaró, az ellenzék véleményét is magába foglaló törvényjavaslatokra lenne szükség, épp itt az ideje. A türelmetlenségünk azért van, mert eltelt már öt év, hatodik éve kormányoznak, ígértek sok mindent, elmondtam már kétszer-háromszor. Hát el kellene kezdeni az adótörvényeket rendbe tenni!

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legfontosabb törvények egyike az adótörvények, ugyanis ezt mindenki a bőrén érzi, a gazdaságtól a Bethlen Gábor utcai Jutka néniig. Jutka néni ezt az adótörvény-módosítást nem fogja érteni. Ha megkérdezi tőlem, hogy miről szól, mi a hasznunk belőle, erre én nem tudok válaszolni az adótörvény kétszázvalahány oldalának elolvasását követően sem; mert megkérdi, mi a jó, miben lesz nagyobb rend, és azt tudom neki mondani, hogy sajnos, erre itt ma nem kaptunk választ.

Aztán fölvetődik az a kérdés - Szabó képviselőtársam mondott ilyet -, hogy több adó. Ezt mi nem szeretnénk. Na de hölgyek, urak! Több adó, de mire? Ilyenkor vetődik föl az, hogy rendben van, ha van értelme, van célja az adónövelésnek. De mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, az elmúlt évek adóemelésének és magának a konvergenciaprogramnak is semmi haszna nem volt. Tetszenek érteni? Semmi haszna nem volt. Megyünk tovább le. Akkor minek, ha nincs belőle haszon? Úgy gondolom, a megszorításoknak sem volt eddig értelme. Mutassák ki, számolják ki! Semmi haszna nem volt.

Mondják, mi értelme volt a képviselőket megalázni ország-világ előtt, lejáratni? Egy kormány ahelyett, hogy kormányozna, a parlament képviselőit adócsalónak nevezi. Hölgyek, urak, ugye, nem igaz? Ugye, egyikünk sem kért tiszteletdíjat, ugye, egyikünk sem kérte azt, hogy ne kelljen számlát kérni a szállás után? Egyszerűen azt mondták, hogy nem kell se szerződés, semmi, költségátalányt fizetnek. Aztán azt sem mondják el, hogy különben mindenütt a világon van olyan, hogy költségátalány, költségtérítés; mert többe kerül az elszámolása, mint maga a költségátalány. És akkor minket járatnak le? Na szóval, tudják, én megértem az ország véleményét és a megjegyzéseket is, amiket irányunkba tesznek. Ennek a Háznak a tekintélye az önök kormányzása alatt, az adómorál is, a békának a bizonyos részénél lejjebb van. Ezt önök érték el, és úgy gondolom, ez nincsen a helyén. E Ház tisztelete és tekintélye nem azon múlik, hogy beleszólunk egymás szavába, hanem tesszük a dolgunkat, eskünk szerint, és olyan adótörvényeket hozunk, ami a tízmillió magyar állampolgárt szolgálja, a magyar gazdaság érdekeit szolgálja. Ez a törvényjavaslat nem erről szól.

Mondják, hogy jövőre majd jön adóreform és adócsomag meg ehhez hasonló. Hölgyek, Urak! Ezeket az ígéreteket nem vesszük be. Az emberek sem veszik már be. Jó, hogy ha behoznak egy ilyet, számítsanak arra, hogy ha nem azt teszik, amit ígértek, akkor mi nem tudjuk támogatni. Éppen ezért osztanunk kell egymás véleményét, miután nem szolgálja senki érdekét, nem lesz jobb tőle az életünk, és nem tesz rendet a jelenlegi adótörvények benyújtott módosítása az adómorál kapcsán, tudniillik nem látszik ebből, prognosztizálva sincsen, és nem folytattak e tekintetben társadalmi vitát. Márpedig az adótörvény egy olyan törvény, amely, mint mondtam, mindenki bőrén csattan, mindenki érzi, és ha az állampolgár tudja, hogy miért kell több adót fizetnie, azzal elszámolnak számára, becsületesen, tisztességesen, akkor megfizeti. Hát önök nem ezt teszik, és rossz példát mutatnak az adómorállal, ahelyett, hogy tennék a dolgukat, mindenféle olyan törvényjavaslat kerül ide, ami nincs meggondolva. Ezért mertem és merészeltem azt mondani, bocsánatot kérve a megjegyzésért, de továbbra is fenntartom, hogy ez a salátatörvény katyvasz, nem tesz rendet, semmi haszna, vigyék vissza, és kezdjünk el adótörvényekről tárgyalni érdemben, értelmesen az ország érdekében.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szólás lehetőségét. Önök pedig fogadják meg, amit kértem. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 250 2007.10.16. 2:07  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miután megszólított Tukacs képviselő úr, kénytelen vagyok rá reflektálni. Mélyen tisztelt Képviselő Úr! Ön vagy nem figyelt, vagy nem jó a hallása, ugyanis ne haragudjon meg, de ön ne adjon a szánkba olyan szót, amit mi nem mondtunk ki. Ön nem mond igazat! Felénk ezt hazugságnak mondják, sőt azt mondják, hogy aki hazudik, az lop is. Lehetséges, hogy az ön filozófiáját tükrözte a vélekedése.

Elmondtam háromszor-négyszer-ötször, hogy rendet szeretnénk, megfizethető adót, de ez a törvényjavaslat nem erről szól. Ön pedig olyan konklúziókat vont le, amiket a rádióhallgatók vagy a tévénézők biztosan nem igazolnak vissza. Mi nem az adócsalókat támogatjuk, azokat keressék a saját soraikban, kedves képviselő úr, és nem mi szüntettük meg az APEH-rendőrséget, hanem mi megszerveztük azt azért, mert túl sok volt a csaló. Önök tudják, hogy miért szüntették meg. Önök nekilendültek annak, hogy kitisztítsák a gazdaságot, mégis sikertelenek.

Én adómorálról beszéltem, amit elsősorban a kormánynak és a kormánytagoknak kellene betartaniuk. Úgy gondolom, hogy némi gondok vannak az adómorállal. Mifelénk vidéken szokták mondani, hogy fejétől büdösödik a hal, úgyhogy keressék magukban a hibát. Tudniillik most bagoly mondja verébnek, hogy de nagy fejed van, de ez a példa rossz ide, mert mi még verébnek se nevezhetjük magunkat. Úgy gondolom, hogy ön méltatlan volt. Feltételezi rólunk, hogy mi az adócsalókat támogatjuk a parlamenti eskünk ellenére? Én komolyan vettem, azért vagyok most is itt. De úgy látszik, hogy ön csak ripacskodni jött ide, képviselőtársam. Nem megyek tovább a minősítésében, mert akkor lezüllenék arra a szintre, amit ön képvisel, azt pedig nem szeretném, Tukacs képviselő úr.

Kérem, hogy a saját ars poeticáját otthon mesélje el, ne a tisztelt Parlamentben. Mi továbbra is tartjuk azt, hogy átgondolt és végrehajtható adókra és rendre van szükség. Ez a módosító javaslat nem ezt tartalmazza, ezért nem támogatjuk, jó ha tudja, ezt pedig tízszer elmondtuk.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 254 2007.10.16. 0:59  157-269

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Egy dolgot azért hadd mondjak még, elnök úr, rövid leszek. Szeretném elmondani, hogy nem vagyunk egy helyzetben, ugyanis mi ellenzékben nem rendelkezünk kormányzati előkészítéssel, nincs mögöttünk rengeteg milliárdba kerülő szakértői, hivatali apparátus, tehát alkalmasint szeretnénk azokról a javaslatokról, amelyeket tisztelt képviselőtársam az imént mondott, beszélni. Ugyanis lehet hol ezzel, hol azzal az adónemmel foglalatoskodni, és lehet számításokat végezni, hogy melyik jobb az állami bevétel szempontjából, és melyik hoz tisztább és átláthatóbb körülményeket. Önök vannak abban a helyzetben, hogy szakértők állnak mögöttük, kormány áll mögöttük és sok milliárd forint szakértőkre.

Maga a törvényjavaslat semminemű hatástanulmányt, számítást, alternatívát nem tartalmaz. Hölgyek, urak, azért kérjük ezeket önöktől, mert pontosan szeretnénk tudni, hogy jó-e az az irány, amit veszünk. De miután ezt nem teszik mellé, kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy nem jó és nem helyes.

Továbbra is fenntartjuk az álláspontunkat: nem támogatjuk. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 158 2007.10.26. 1:47  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Az előttem szólóhoz csak annyit, hogy nem illik valótlant mondani, és nem illik a szabályokat nem betartani.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arról van szó, hogy olyan dolgok történnek ebben az országban, amelyek mindenkit felbosszantanak. Ok-okozati összefüggésben van az, hogy itt hogyan beszélünk, mert önök ezekkel a hazugságokkal sokszor minket provokálnak. Kérem, ne tegyék - kormányozzanak! Nem ezt teszik, hanem beszélnek összevissza.

Azt hinném, hogy eljött a Kánaán a 2008. évi költségvetést illetően, holott szó sincs erről. Én úgy gondolom, egy ellenzéki képviselőnek - és ezt önök is tudják - az a lehetősége van, hogy felszólal, interpellál, módosító javaslatot ad be, kivonul a teremből, nemmel szavaz, vagy név szerinti szavazást kér. Kértük, figyelmeztettük önöket. Hatodik éve kormányoznak, semmi haszonnal. Persze hogy ingerültek és nyűgösek vagyunk, és bocsássák meg a stílust, de az az igazság, hogy ezt köszönjék saját maguknak.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy a költségvetés állapota is tükrözi, hogy szakadunk le, szociális válság van, a hiány nő, az eladósodottság nő, és egyszerűen skandalum az, ahogy önök gazdálkodnak. Ezt persze úgy tolerálják, vagy úgy próbálják rendbe rakni, hogy restrikciót, csomagot, megszorítást, konvergenciaprogramot csinálnak, ami leszakadást jelent, és azt mondják, hogy nem fog fájni. Ennek az országnak ez a gazdálkodás már fáj, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim.

Ez a költségvetés jövőre fájni fog. Azért fog fájni, mert nem lesz semmire sem pénz, és úgy gondolom, hogy ez nem megengedhető hatéves kormányzás után. Kérem, gondolkozzanak el rajta, kormányozzanak, tegyék a dolgukat, és használják az eszüket! Úgy látszik, nem ezt teszik.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 164 2007.10.26. 0:50  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Személyes érintettség!) Révész Máriusz helyesen beszélt a művészeti oktatás veszélyéről. (Zaj az MSZP padsoraiból.) Tessenek már hallgatni! (Szűcs Erika: Hallgatunk!) És úgy gondolom, Tatai képviselő úr megint folytatja azt a hazugságáradatot, és bocsásson meg, hogy ősz fejére ilyet mondok, vagy nem tudja, vagy nem érti, vagy direkt nem mond igazat.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ott, ahol a normatíva 50 százalékát elvonják, különösen a kisebb településeknél, ott megszűnik a művészeti oktatás. Ott, ahol a 70 százalékát adja meg a kormány, megszűnik a művészeti oktatás. Mit akarnak önök? Iskolákat bezárni, utána butává és bunkóvá tenni ezt az országot? Nem megadni mindent a gyerekeknek? Kérem, gondolkozzanak már el ezen! És ne mondjanak mást, mint ami a való!

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Szégyen!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 168 2007.10.26. 1:36  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Úgy látszik, mindenki megrekedt valahol. Bocsássa meg, hogy ilyet mondok, és ehhez megint ingerültnek kell lenni: ahol 50 százalékát adják meg a normatívának - értik, hölgyek, urak, 50 százalékát! -, majd esetleg 70-et, vagy nem adnak semmit, ott megszűnik a művészeti oktatás. Erről beszélt Révész Máriusz, és ne beszéljenek mellé!

(Dr. Szili Katalin felé:) Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm, hogy itt van. Szeretnék önhöz szólni, hiszen nem volt alkalmam elmenni önhöz. Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Bocsásson meg, hogy így teszem szóvá a véleményemet, de úgy gondolom, hogy a montesquieu-i hatalommegosztás elve szerint van a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom. A törvényhozó hatalomnak ön a főnöke. Önhöz tartozik minden ilyen ügy, és nem értem, elnök asszony, hogy hogyan jön ahhoz a montesquieu-i hatalommegosztás elve szerinti végrehajtó hatalom főnöke, a miniszterelnök, hogy lejárassa a törvényhozást; hogy ön nélkül hozzon szabályokat és beszéljen összevissza. Összekeveri a polgármestereket a csibészekkel, a tolvajokkal és a csalókkal. Kikérjük magunknak, és kérem, hogy kérjen a miniszterelnök úr bocsánatot! És nem az ő dolga a javadalmazásról összevissza beszélni, hanem azt csak önnek szabad, tudniillik ön a Ház elnöke, a törvényhozó hatalom főnöke.

Elnök asszony, kérem, mondja meg ezt a miniszterelnök úrnak mint a másik hatalmi ág főnökének, hogy nem illik lejáratni ezt a tisztelt Házat, mert lassan szégyellni fogunk bejönni a parlamentbe, azért, mert a rossz hírünket keltik, és hazudoznak rólunk mindenféléket.

Köszönöm szépen, hogy elmondhattam. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Dr. Gál Zoltán: Hülyeségeket beszélsz!)

(16.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 208 2007.10.26. 9:16  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves kormánypártiak, bocsássanak meg, de nagyon sajnálom, hogy azokból az érvekből semmit nem értettek és félremagyarázták mindazt, amit szóltunk, amit mondtunk, és úgy látszik, fülek kellettek volna ahhoz, hogy önök meghallják mindazt, amit mondtunk. A 2008. évi költségvetés - a lemezük lejárt -, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, több sebből vérzik. Hát akkor vegyünk egypár érvet!

Úgy nézzük, hogy tartósan magasak a terhek és az elvonások, a létbizonytalanságot előidéző válságok, a családok eladósodnak, és nehezítik a munkavállalást a munkaadók részéről is a magas terhek miatt, és növekszik a munkanélküliség. A hazai vállalkozások is bizonytalanságot könyvelhetnek el a költségvetésből, rátelepszik a gazdaságra a sok teher, és elszívja a forrásokat.

Hölgyek, Urak! Az a nagy baj a 2008. évi költségvetéssel, hogy nem vagyunk túl a nehezén, és fáj már; ott áll a vonat az alagútban, és nem látszik a fény, mert önök nem értik, hogy mit kellene tenni. Hát, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a GDP 65,6 százaléka volt ebben az évben az adósságteher, ez jövőre tovább nő. Akkor hogyan beszélnek arról, hogy a konvergenciaprogram feltételeit teljesítik?

Ha már a konvergenciánál tartunk, hölgyeim és uraim, a konvergencia felzárkózást jelentene. Tudják, miről szól a magyar konvergenciaprogram? A leszakadásról, az ellehetetlenülésről. És akkor tudnak mosolyogni ezen a kérdésen?

Mélyen tisztelt Hölgyem és Uraim! Úgy gondolom, hogy nem reálpolitikusok, és úgy látszik, túlságosan erősre vésték azt a lemezt, amelyet ma próbálgattak elmondani. Én úgy gondolom, hogy a szociális válság már a kapuban van, dübörög Magyarországon. Nem a gazdaság, a szociális válság. Tudják önök, hogy mennyiből élnek Magyarországon ma az emberek, és mennyiből fognak jövőre élni? Tudják, milyen jövedelmek, nyugdíjak vannak vidéken? Hát nem tudják, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Egyszerűen a létfenntartás veszélye van Magyarországon, és a 2008. évi költségvetés nem prognosztizál jobbat, hanem további leszakadást.

Én úgy gondolom, hogy nagy a kockázata a 2008. évi költségvetésnek, és az, hogy reálértéken nem növekszik, eleve visszaesést jelent.

(18.00)

Önök az oktatásról és minden egyéb másról úgy beszélnek, mintha természetes lenne, közben a kistelepülések, és ilyen sok van az országban, tízmillió állampolgárt szolgálnak ki az önkormányzatok, ezek közül az önkormányzatok közül a legkisebbek felszámolását tervezi a 2008. évi költségvetés. Hölgyek, urak, Ceauşescu nem csinált ilyet! Ez falurombolás! Hogy az igazamat igazoljam, itt vannak már ebben az évben is a szociális költségek. Mert egy településen a köztemetést például a helyi szociális költségvetésből kell biztosítani, amikor valakinek nincs semmije sem, és végtisztességet kell adni. Tudják, hol van Pusztaottlaka? Békés megye szélén. Pusztaottlakán a polgármester nem tudta kifizetni a köztemetést, a negyedmillió forintot, ezért a polgármester és a képviselő-testület, akik különben nem vesznek fel tiszteletdíjat, kiásták a sírt, összedobták a koporsóra a pénzt, hogy el tudják temetni a pusztaottlakai idős asszonyt.

Hölgyek! Urak! Ez van ma Magyarországon, jó, ha tudják! Ez van! És önök beszélnek mindenféle dologról, holott ilyen nehézségben vannak a települések.

Működés! Hol beszélhetünk arról, hogy fejlesztés és uniós források vannak? A működésben van gondjuk, önök pedig a 2008. évi költségvetésben az iskolákat, a művészetoktatást és a kistelepüléseket fiskális módszerekkel ellehetetlenítik, felszámolják a kistelepülések önkormányzatát, ami azt jelenti, hogy helyben a szolgáltatásokat számolják fel. Önök nemcsak vasutat számolnak fel, hanem mindent felszámolnak.

Én úgy gondolom, hogy a 2008. évi költségvetés "nesze, semmi, fogd meg jól". Nehezíti a nyugdíjasok életkörülményeit, mert infláció van, a létfenntartás költségei emelkednek, és tovább fenntartja a leszakadásunkat. Hölgyek, urak, leszakadunk az uniós tagállamoktól. Sereghajtók sem vagyunk már. A végén vagyunk teljesen - önök meg nyugodtak? Hurráoptimizmus? Mi ez a nagy dicsőség? Holott szégyellniük kellene magukat, mert mindaz, amit elkövettek, annak a következménye, hogy nem tudtak gazdálkodni, kifolyt a kezükből a pénz, és azért van ilyen lehetetlen körülmények között a magyar költségvetés.

Gondolják csak végig! Magyarországon nő a munkanélküliség. Beszélnek önök a foglalkoztatásról természetesen, de úgy gondolom, hogy a munkanélküliekről kell beszélni, mert szeretnének dolgozni tisztességes emberek, de nincs meg rá a lehetőség. Szociálisan is elnehezítik a helyzetet. Tudják, mire szoktak kérni Szarvason, a polgármesteri hivatalban rendkívüli segélyt? És milyen indokolással? Ötezer forintot negyedévenként? Éhes vagyok. Tűzifára kell. Télikabátra kell. Hölgyek, urak, ezek vannak benne a kérelmekben. Miután a polgármester utalványoz, látom a jövedelmeket. Látom azt, hogy mennyiből kell megélni egy főre jutóan a településen élőknek.

Úgy gondolom, hogy pont amiatt továbbra is lebegtetik az euró bevezetését, ami stabilitást jelentene, hogy nem tud a 2008. évi költségvetés, állítom, egyetlenegy konvergenciaprogram-feltételt sem teljesíteni. Továbbra is nő az államadósság, a hiány, és ez nincs így jól. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ennek a beterjesztett költségvetésnek, tisztelt kormánypártiak, nem csak a kistelepülések a vesztesei. Mindenki vesztese. A gazdaság, a nyugdíjas, a gyermek, a család. Vesztese az egész ország ennek a költségvetésnek. Úgyhogy, ha nem tudnák, hogy miért nem szavazzuk meg, azért nem szavazzuk meg, mert elmondtuk ezeket az érveinket, és van még száz buktatója a 2008. évi költségvetésnek, mondják a hazugságokat lépten-nyomon, éjjel-nappal. Jól mondta Gyurcsány Ferenc, tényleg hazudnak. Még most is hazudnak. Miért hazudnak, mondják már meg! Hát nagy baj van! Nagy a baj, hölgyek, urak!

Tudják, hogy végveszély van akkor egy családban, ha nem tudják kifizetni a villanyszámlát, és nincs mit adni a gyerekeknek enni, vagy ruhát venni? Gabika! Ne gondolja, a nyugdíjas sincs biztonságban! Látja! És száz, ezer kistelepülés van az országban, amelyeknek önök ezzel a 2008. évi költségvetéssel a felszámolásukat, a halálukat mondják ki. Az ott élőknek az ellehetetlenítését mondják ki. Hölgyek, urak, ott az emberek élni szeretnének, dolgozni szeretnének. Ezen kellene elgondolkodni. És akkor mit tesznek? Feszítik tovább az adóprést, a gazdaságból kivonnak pénzt, szűkítik a gazdaságot, nem forog a pénz, és tovább romlik, tovább szakadunk le.

Hölgyek, urak, nem gondolják, hogy nincs ez így jól? Egyáltalán nincsen jól. Komolyan gondolják, hogy a 2008. évi költségvetés helyénvaló? Ahelyett, hogy leszámolnának azzal, hogy tovább pazarolják a központi kiadásokra a költségvetés forrásait? Hát gondolkozzanak ezen el! Tessenek megszorítani, de itt fönt, Pesten, az állami költségvetésben, az állami működésben. Kell nekünk különben mindenféle vízágyú és ekkora rendőri felszereltség a rendőrattakokra? Ne félemlítsék meg az országot! Ne erre költsenek! Ne páncélautóra költsenek, és ne harminc kordonra költsenek ebben az országban, hanem hagyják meg a kistelepüléseknek a létüket, és az ott élőknek, az önkormányzatoknak. Ne zülljön odáig ez az ország, hogy ostobák országa lesz, a betegek országa lesz, ahol nincs más lehetőség, mint a temető. Azt is így.

Hölgyek! Urak! Nem dramatizálni kívánom, de arra a hurráoptimizmusra, amit önök egész nap sugalltak, és azokra az érvekre, amiket önök mindig meg akartak hazudtolni, arra szeretném önöknek válaszolni, hogy ez nincs rendjén így. Tényleg elbeszélnek a problémák felett. Illene meghallgatniuk azt, amit mondunk. Jó lenne, ha magukba szállnának, és abból a gőgösségből, dölyfösségből leadnának, és spórolnának. Tudják, micsoda pénz az, amit az adósságszolgálatért kell fizetni? És ez is nő jövőre. Akkor miről beszélnek? Úgy megugrott az államadósság, hogy az unokáink is nyögni fogják. Eladtak már mindent. Eladtak. Mindent. Alig maradt még valami. A levegőt is pénzért fogják adni? Hány adót kívánnak még bevezetni a bevételekre? Tessenek ésszerűen gazdálkodni! Hatodik éve kormányoznak, és nem tanulták meg. Kérem, ez a költségvetés az egész országnak rossz, minden magyar állampolgárnak, kiváltképp az időseknek, a családoknak, a gyerekeknek és a gazdaságnak. De minden magyar állampolgárnak.

Szálljanak magukba! Próbáljanak higgadtan, őszintén és reális érvek alapján, ne vagdalózva és ne hazug számokat blöffölve érvelni a költségvetés mellett. Mert meg lehetne csinálni jól, de önök tőlünk egy javaslatot sosem fogadnak el, és ez nem helyénvaló. Pedig rosszul csinálják, jó, ha tudják!

Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Kérem mély tisztelettel a parlament kormánypárti képviselőit, szálljanak magukba, és próbáljanak alázattal egy országot szolgálni, az állami költségvetéssel is.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 214 2007.10.26. 2:10  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Szívesen venném, ha nem a stílust és nem ilyen lózungokat emlegetve minősítené hozzászólásomat, tudniillik mindegyikre pontos érveim vannak, ki tudom fejteni, csak úgy gondoltam, az időnk kevés volt rá. Aztán, hogy én mikor vagyok szerencsés, mikor nem, a képviselő úr ezt bízza énrám.

Én nyugdíjasokról nem beszéltem, csak annyit, hogy ez a költségvetés a Magyar Köztársaság nyugdíjasainak sem jó, mertem mondani. Göndör úr, ha figyelne, akkor feltenném azt a kérdést, tudja-e, hogy mennyi Békés megyében és a leszakadt térségekben a nyugdíjátlag, hogy mennyiből kénytelenek megélni a nyugdíjasaink. Tudniillik ön a nagy átlagról beszél, és akkor még igaza is van, képviselő úr. De amikor a kérelmekből látom, hogy rokkantnyugdíjas, vagy annak idején a kolhozban nem írták be a munkaviszonyát - úgy van, elnök úr? -, akkor 25-30-40 ezer forint nyugdíja van. És akkor azt mondja, hogy nyugdíjat emeltek?!

Mi is hibáztunk annak idején, tévedés ne essék. Önök a Borkos-csomaggal nem hagytak hátra, csak csontokat a szekrényben. Jó, ha tudja! Emlékezzen vissza rá!

Tehát a nyugdíjakról annyit, hogy nézze meg azt, hogy mi a leszakadó térségben a nyugdíj. Én arról beszéltem, hogy Dél-Békésben, Észak-Békésben a munkanélküliek mellett a nyugdíjasok is nagyon rosszul élnek, és ellehetetlenülnek, azért, mert amit önök adtak, azt két kézzel vagy hárommal el is vették.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Inflációval vették el, áremelésekkel vették el, ami gyakorlatilag benne van (Dr. Szabó Zoltán: A kettő között mi a különbség?), áfaemeléssel, adókkal és sok egyéb mással, amit ők is megfizetnek.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Cáfolják meg ezt, mondják azt, hogy túl vagyunk a nehezén. Nem vagyunk túl! Akkor miért zárják be a 38 vasúti vonalat? Mondják már meg! Én nem azt mondtam önöknek, hogy a nyugdíjasokon spórolják meg az államháztartás hiányát, hanem hogy próbáljanak a központi kiadásokban kevesebbet költeni, magukra!

Hölgyek, Urak! Itt beszél a miniszterelnök a parlament tiszteletdíjáról, de arról nem beszél, mit fizet a kormánytagoknak, mit vesz föl ő, és milyen az államtitkárok jövedelme. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hát spóroljanak! Mondjon le ő is a tiszteletdíjáról, a kormány tagjaival együtt!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 220 2007.10.26. 2:06  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Folytatom ott, ahol Szabó úr abbahagyta. Jó az országnak? Bocsássanak meg! Hát ugye eladósították az országot, eladtak sok mindent kínjukban. És akkor jó az, hogy az államadósságra a GDP 66,1 százalékát költjük? Tudják, mekkora pénz ez? Hát önök eltolták! Most szívja az egész ország! Hát önök az országot büntetik a saját dilettantizmusukkal, hölgyek, urak!

Azért gondolják csak végig! Pánikkeltés? Hát akkor miért dühöngnek az emberek az utcán? Miért mogorvák, miért rosszkedvűek? Ki kelti a pánikot? Hát rosszabbul élnek! Itt a miniszterelnök ötletel csak összevissza. (Kontur Pál: Ugyanakkor keres.) És akkor tudják, mit csinálunk? Mint a Weimari Köztársaságban: lejáratni a népképviseletet, a törvényhozást. Ez folyik manapság, azért, mert nem tud jól kormányozni.

Hölgyek, urak, mikor történt ilyen, hogy ennyit költenek egy október 23-ára, a rendszerváltás óta is? Miért kell ennyi kordon, meg ennyi rendőr, meg sok egyéb más, ennyi költség? Mondják már meg! Hát ennyire félnek, és közben pazarolják az állam pénzét? Meg tudom mondani, hol kell spórolni, tudok még száz ilyen dolgot.

Ha félnek, akkor zárkózzanak be a pincébe, zárják be magukat. Aki fél. Én nem félek. Hölgyek, urak, én is kimentem a X-es kapun, vagy ahogy itt mondják, de nem köpködtek meg. Gondolják végig, valamit nagyon rosszul csinálnak! És akkor mi keltünk pánikot?!

Ez a költségvetés rossz az országnak. Egy pontot mondjanak, hogy miért jó. Elverték a pénzt, most be kell hajtani az embereken.

És tudják, nem az a bajom, mert az átlagokról beszélnek, reálbérről, sok egyéb másról, meg átlagnyugdíjakról. De vannak az országban régóta hátrányos térségek, ahol nem arról szól a történet, hogy uniós forrásokat kebeleznek be, és majd pályáznak. A csudát! Működni nem tudnak, és ilyen tragédiák vannak, mint Pusztaottlakán.

Hölgyek, urak, tényleg nagy a baj, higgyék már meg, a végeken nagy a baj! Nem mindenki él itt a budapesti flaszteren! Az átlag pedig sok mindent eltakar. Hölgyek, urak, tényleg nagy a gond. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És önök ezt nem érzékelik, és ez nagy baj.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 230 2007.10.26. 2:10  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Szeretném tudni, hogy nem akarták érteni, és nem az van, hogy nem értették; mert azt sajnálnám, ha nem értették volna, hogy mit mondtam. Hölgyek, Urak! Nem arról beszéltem, hogy a rendőrségnek nem kell pénz, és nem kell, hogy meg tudják akadályozni a gyújtogatókat és a randalírozókat. Hölgyek, urak, nem erről beszéltem! Arról beszéltem, hogy a kormány fél, a parlamentet nyolc kerítéssel kerítik, naponta összevissza rendezgetik, lezárják az Operát, lezárják a Felvonulási teret és sok egyéb mást. (Dr. Szabó Zoltán: De felgyújtják...) Én arról beszélek, hölgyek, urak, hogy erre is rengeteget költenek feleslegesen. Hát ne váltanák ki azt az okot, hogy az emberek ilyeneket csináljanak! Amúgy különben a rendőrségnek tennie kell a dolgát, de hát önök orrba vágták a rendőrséget is, jó, ha tudják, a bérekkel és sok egyéb mással.

Amúgy különben, a gazdaságot illetően nagy ellentmondás az, amikor nőnek az adók, ugyanakkor nő az elvonás a lakosságtól és a gazdaságtól, nő a teher (Dr. Szabó Zoltán: Közben emelkednek az árak és az infláció!), ugyanakkor elvonnak a gazdaságtól, és kérem, ezért a gazdaság nem normálisan fungál, nem működik normálisan, de úgy gondolom, ha már azt hozzák elő, hogy mi volt a polgári kormány idején, egyszerűen azt tudni kell, hogy senki sem tökéletes. Előfordult a polgári kormány idején is hiba (Dr. Szabó Zoltán: Na tessék!), de azért szeretném önöknek elmondani, hölgyek, urak, hogy teljesen más a helyzet, hisz annak idején önök a Bokros-csomag után itt hagytak egy romba vert országot, egy szociális válságban lévőt, azonkívül háború volt oldalt, gazdasági válság, recesszió, és úgy gondoltuk, úgy gondolta annak idején a kormány, hogy belső fogyasztással lehet megmozgatni a gazdaságot, aminek később jelentkeztek kedvező hatásai is. Nyilvánvaló, hogy a belső fogyasztás terhet ró az állami költségvetésre.

Hölgyek, Urak! Különböző eszközök különböző módon hatnak egy adott időben, és egy adott időben valamelyik eszközt választani kell. Annak idején azt választották pontosan a gazdasági klíma kapcsán, hogy némileg fokozni kell a belső fogyasztást, és még mindig kevesebbet tettünk, mint önök annak idején, amikor osztogattak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

(18.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 240 2007.10.26. 2:06  1-257

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Nagyon sajnálom, de úgy látszik, tényleg nem akarja sem Béki Gabriella, sem Kékesi úr megérteni, hogy miről beszéltem: arról, hogy az állam költsön kevesebbet többek közt arra, amikor fél. Nem arról beszéltem, hogy a rendőrség ne védje meg az állampolgárt törvényesen, és ehhez minden feltételt biztosítani kellene, hölgyek, urak.

De jelenleg miről szól a rendőrséggel kapcsolatos demonstráció? Én úgy gondolom, hogy erőfitogtatás és megfélemlítés. Hölgyek, urak, miért nem vették ki a rendőrök annak idején a TV-székháznál randalírozókat, miért nem tették ugyanezt annak idején, múlt év október 23-án?! Én arról beszéltem, hogy egy állami ünnepen, október 23-án, az 50 éves évfordulón körbe volt kerítve a Dózsa György út, most pedig az Opera - erre költenek sokat, mert belül félnek. Nem a randalírozók - a randalírozók azért mentek oda, mert bosszantják önöket!

Hölgyek, urak, Szarvasról: Szarvason nem cirkuszolnak az emberek. Ott rend van. (Révész Máriusz: Nem is Gyurcsány Ferenc a polgármester!) Persze. (Dr. Kékesi Tibor felé fordulva:) De tudja, mi a baj? Az a baj, hogy vidékről felrendelik a rendőreinket, és a veszélye nagy annak. Úgyhogy kérem, tartsanak Budapesten rendet, és ne rendeljék fel a vidéki rendőröket! Mert akkor mi kerülünk veszélybe. Önök intézzék a saját pesti ügyeiket azokkal, akik Pesten vannak!

(18.40)

Még egyszer mondom, hölgyek, urak, az erődemonstrációra, a megfélemlítésre nem kell a rendőrséget ennyiszer igénybe venni, mert önök mindenhol túlbiztosítanak azért, mert félnek. Ez tényleg pazarlás! Én nem azt mondtam - elmondom ötödször is -, hogy a szükséges rendőri intézkedésektől és az állampolgár biztonságától kell elvonni a pénzt, hanem az erődemonstrációtól, a megfélemlítéstől, hölgyek, urak. Érti, Béki Gabriella? (Béki Gabriella: Hogyne!) Eléggé konkrét voltam? Ne féljenek, és akkor nem kell pazarolni a Parlament környékére, hogy ötször építik át a kerítéseket. Nézze meg, mindig darus kocsi van itt! Akkor miről beszélnek? Én úgy gondolom, hogy ez következmény, és ok-okozati összefüggésben van, hogy önök azt is mondták, hogy majd belenyugszanak... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Majd később. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 327 2007.11.13. 2:12  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Wiener Képviselő Úr! Tanár úr, tisztelem önt, de bocsásson meg, meg kell kérdeznem így nyilvánosan is, hogy hol tetszik élni. Hogy nem Magyarországon, az holt sicher. Megmondom önnek: mert ha ön is állítja, én állítom azt, hogy ötszörösére növekedett a létminimumon élők száma '90 óta - ön négyszereset mond.

(19.40)

De tudja mit? Ne vitatkozzunk a számokon! Nekem nem kell statisztika, már csak azért sem kell, mert polgármester vagyok, és empirikusan - ahogy ön mondaná -, tapasztalatból tudom azt, ugyanis a törvény hozzám rendelt többféle segélyt. Többek között a rendkívüli segélyt - ha valaki megszorul -, temetési segélyt, lakásfenntartásit, válságkezelő programban lévőt, tankönyvsegélyt és lakbérkedvezményt. Azonkívül nem beszélek még a rendkívüli gyermekvédelmi és sok egyéb más segélyről, amelyet nem én utalványozok, és nem én írom alá a határozatokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Tudja, hogy milyen jövedelmek vannak ezen? Tudja? Egy főre esően? 12, 16, 18, 20 ezer forint. És tudja, hogy a nyugdíjasok mire kérnek rendkívüli segélyt? Gyógyszerre, élelemre, mert éhes vagyok, villanyszámlára és gázszámlára.

Mélyen tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy igenis van szociális válság, és egyre mélyülő, és pontosan az önök ideje alatt mélyül ez a szociális válság, és egyetértve Vincze képviselőtársammal, ténylegesen itt kopog. Tudja mit, kedves képviselő úr? Ebben az országban a lakosság egyharmada nagyon rosszul él. (Dr. Wiener György: Ezt mondtam! Hárommillió!) Igen, nagyon rosszul él, és ez óriási baj. De miért él rosszul? Hisz önöktől mit kapott? Kapott kérem inflációt, adóemelést, tandíjat, útdíjat, áfaemelést, aztán mindenféle egyéb más dolgot, mármint vizitdíjat meg kórházi napidíjat meg anyám tyúkját.

Azért gondolja végig, hogy a szociális válság a munkanélkülieknél, a rokkantaknál, a nagycsaládosoknál, a gyerekeknél, az öregeknél, a betegeknél, a tanyákon élőknél mind-mind ott ketyeg és ott van. Ez a magyar valóság ma, 2007-ben, és 2008-ban tovább mélyül a szociális válság. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsásson meg, hogy ellent kell önnek mondanom. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 337 2007.11.13. 2:07  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szólás lehetőségét. Nagyon sajnálom, hogy Wiener képviselőtársam nincs a teremben, mert még azt is megkérdeztem volna tőle, hogy ugyan mennyi neki a nyugdíja.

Ugyanis az átlagok Magyarországon sok mindent eltakarnak. Ha azt nézzük, hogy Budapesten vagy a nagyvárosokban, ahol a jövedelmek korábban is magasak voltak, és jelenleg a nyugdíjak is magasabbak - sőt a megélhetés is könnyebb volt, mert azért tanácsi lakás meg sok egyéb más -, akkor nyilvánvaló, hogy az önök szavazótábora ebből a rétegből kerül ki, és akkor nem kell arról beszélnünk, hogy szociális válság van.

Nagyon szeretném kérni a képviselőtársaimat, és azért sajnálom, hogy nincs itt Wiener képviselő úr, mert szeretném önöktől tisztelettel és alázattal kérni, hogy azokat a szociálisválság-enyhítő javaslatainkat, amelyeket Varga Mihály képviselő úr és a Fidesz egységesen benyújtott, szíveskedjenek támogatni, ugyanis tényleg nagy baj van. Higgyék el, az ország egyharmadában megélhetési gondok vannak, és egészen más vidéken a helyzet, és más a hétköznapokban.

Nem flegmaságból mondtam azt, hogy nem kell nekem statisztika, hisz magam látom otthon. Gondolják el, hogy egy kisvárosban 18 ezer polgár esetében, idős és csecsemő is van köztük, évente négyezer akta, kérelem kerül elém, és ehhez tartozó határozat. Ennyi nem volt még, higgyék el nekem, amit alá kell írni egy polgármesternek, mert a képviselő-testület a jogosultja ezeknek a juttatásoknak, és átadja ezt a hatáskört a polgármesternek, hisz ő dolgozik naponta, és a képviselő-testület nem.

Higgyék el, egyszerűen aggasztó vidéken az élet és a helyzet. És ami a legnagyobb gond, hogy a kisnyugdíjasok kiszolgáltatott körülmények között vannak. Úgyhogy tényleg fontolják meg azokat a javaslatainkat, amelyek mindezek enyhítésére szolgálnak, mert önök tényleg sok terhet raktak ezeknek az embereknek a nyakára, és különösen vidéken, nem Budapesten és nem a nagyvárosokban. Lehet, hogy önök és sokan lefitymálják a vizitdíj problémáját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de aki beteg és 20-25 ezer forint nyugdíja van, annak ez nagyon nagy kiadás, nem beszélve a gyógyszerről.

(19.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 347 2007.11.13. 2:10  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, mélyen tisztelt elnök úr. Az 508. ajánlási ponttal kapcsolatban szeretném kérni a tisztelt figyelmét a kormánypárti képviselőtársaimnak, ugyanis a 44-es főközlekedési útról van szó, Kondoros és Békéscsaba között. Domokos László képviselő úr, az 5. számú választókerület képviselője javasolja azt, hogy a tervező munka induljon be Békéscsaba és Kondoros között is a 44-es számú elsőrendű főút négysávosítására vonatkozóan.

Hozzáteszem ehhez a javaslathoz, hogy annak idején Medgyessy Péter 2002-ben megígérte, hogy 2004-re gyorsforgalmi úton fogunk járni Békéscsaba és Kecskemét között - hát ez nem lett igaz, ugye? Ez nyilvánvaló. Aztán jött Kóka miniszter úr, aki megígérte annak idején a választásokkor, hogy elindítja a kivitelezést, hát ez sem indult még el. Tudtuk, hogy ez nem igaz, volt, akik elfogadták, de én kérem önöket, hogy a kormány szándékát, és azt, amit ígérgetett - Molnár képviselő úr is, gondolom, támogatja ezt a javaslatot -, a tervező munka induljon el. Ha nem támogatja, az a maga baja. (Molnár László: Elindult, Misi!) Nem baj, itt 500 millió van rá javasolva, és legyen hozzá pénz is, hogy nehogy leállhasson a munka; kérem a tisztelt képviselőtársaim támogatását.

Van egy másik ajánlás, amely most nincs előttem, de tudják nagyon jól, hogy a tűzoltóság állami közfeladat, és Domokos László képviselőtársam javasolja azt, hogy a szarvasi, kötelező állami feladatot ellátó tűzoltóság fejlesztése, amelyre korábban - címzett támogatásra - beadtuk az igényt, ezt követően pedig azt ígérte a kormány, hogy támogatja, majd pályázat kapcsán beadtuk a pályázatot, bár ki sem írták, és négy éve elég áldatlan körülmények között van a szarvasi tűzoltóság, amely az emberek biztonságát jelenti. Jó gépek vannak, jó felszerelések, viszont a tűzoltóság állaga, épülete tarthatatlan. Tudják nagyon jól, hogy ez állami közfeladat, nekünk erre otthon nincs pénzünk. Az 5. számú választókerületben lévő kistérség biztonságát egy új tűzoltólaktanya építésével biztosítani tudjuk. Ezért Domokos László képviselőtársam javasolja a szarvasi tűzoltósághoz megfelelő forrás biztosítását.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 353 2007.11.13. 2:10  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csatlakoznék Horváth István képviselőtársam hozzászólásához. Tudják, ha az inflációval manipulál a kormány, mindig ő jár jól, és különben így lenyúlhatja a pénzt, és akkumulálhat a saját kiadásaira. Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy annak kapcsán, amikor a polgári kormány rosszul tudta tervezni, mert annyira változó volt, és nyomtuk lefelé az inflációt - önök viszont nyomják fölfelé, csak papíron le -, akkor bánjanak vele módján, hiszen Keller képviselőtársam annak idején a tervezés ad absurdumát emlegette a polgári kormány idején.

De nem ezt akartam elmondani, hölgyek, urak, úgyhogy kérem, béküljenek meg vele! Az inflációval, azt kérem, ne manipuláltassák az állami költségvetést, és az önkormányzatok kiadásait ne növeljék ezzel.

549., 795., 516., 397., 551. ajánlási pontok, vidékfejlesztés és úthálózat. Tudják nagyon jól, tisztelt képviselőtársaim, és kérem alázattal szíves támogatásukat abban, hogy Domokos László és Latorcai János képviselőtársaim javaslatát szíveskedjenek támogatni. Ugyanis Békés megye gazdaságilag depressziós. Olyan utak vannak, hogy önök ezen nem tudnak járni. Mert ha netán egy jobb kocsival keresztülmennek rajta, mondjuk, a mezőberényi úton vagy Gyomaendrőd tájékán járnak, akkor leszakítja ez egész kocsi alját, és tönkreteszi. Rosszul bánnak ezzel az útvagyonnal, mert nem tartják karban, és szerettük volna, szeretnék a képviselőtársaim javasolni ezen utak felújítását, járhatóvá tételét. Ugyanis, ha önök vidékfejlesztésről beszélnek, és ezekhez az utakhoz nem biztosítanak megfelelő forrásokat, akkor úgy gondolom, megint csak nem mondanak valót, mint ahogy a 44-es ügyében sem mondtak évekig. De hát ez egy főközlekedési út, és Békéscsabát is érinti. Tudom, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen azért öt-hat éven keresztül elviselni azt, hogy hazudtak, nem mondtak igazat, elég nehéz dolog - de hát tényleg erről van szó! Ígérgettek, és nem csináltak semmit sem.

Nos, én az ügyben esedezem támogatásukért, hogy szíveskedjenek támogatni dr. Latorcai és Domokos László imént említett ajánlási pontokban szereplő módosító indítványát az utak ügyében.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 369 2007.11.13. 2:04  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Végh Tibor képviselő úr, miután szakmabéli volt, én csodálkozom önön. Úgy gondolja, hogy egy intézményt lehet pályáztatással működtetni? Megkérdezem Horváth István képviselőtársamat, aki szintén ért ehhez: hogy gondolják ezt? Azért gondolja végig, képviselő úr: miért is fizetünk a központi adóbevételbe adót? Mit kapunk ettől az államtól, és miért vállal garanciát, milyen működtetésért? Egyáltalán minek van az állam? Csak azért, hogy működjön önmaga, és ne adjon semmit a településeken? Szedjük be mi? Ne vállaljon teljes felelősséget, hanem passzírozza ránk, hogy helyben szedjük be a hiányzó feltételeket a működéshez?

Nagy bajban vannak, én tudom. Az ország is nagy bajban van, önök meg különösen, hisz hatodik éve kormányoznak, és restrikció, megszorítás van. De azért bocsásson meg, az államnak le kell tennie azt, hogy állami közoktatás, és nem kibújni alóla, mint Hiller miniszter úr, hogy ez önkormányzati közoktatás. Mindig is állami közoktatás volt a közoktatás, és nem önkormányzati. A működtetése volt az, feladata volt, de az államnak kell finanszírozni. Tehát tessenek elszámolni azzal, hogy mit vállal a központi adókért a Magyar Köztársaság kormánya és az állam! Mert önök beszedik a pénzt, és azt mondják, hogy gondoskodjunk tűzoltóságról, oktatásról, egészségügyről, szociális ügyekről. Akkor minek vannak? Arra, hogy működjön a kormány, és költse a pénzt? Azért tessenek már egy picit ezen elgondolkodni!

Én úgy gondolom, hogy eleve a költségvetésben az, amire Horváth István képviselőtársam is utalt, az infláció tervezése manipulatív. Tudja, Végh képviselő úr, egészen más volt annak idején a helyzet, amikor egy magas inflációról lefelé kellett szorítani az inflációt - ön rosszul emlékszik rá - a polgári kormány idején, és lefelé ment az infláció, önöknél pedig fölfelé megy az infláció, és ezt alultervezik különben a költségvetésben. Ez olyan tankcsapda, hogy kevesebbet adnak az állami közfeladatokra az önkormányzatoknál, és ez óriási baj. Kérem, ezzel számolni kell, és ne beszéljenek összevissza, és ezt önök is tudják, önök jó szakemberek, csak itt mindig másról beszélnek.

Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 389 2007.11.13. 2:09  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt elnök Úr! Köszönöm a szólás lehetőségét. Az 508. ajánlási pontra szeretnék visszatérni, és végtelenül sajnálom, hogy kormánypárti képviselőtársaim közül egy-kettő-három-négyen vannak már csak jelen, hiszen úgy gondolom, ez minősíti a vita jelenlegi helyzetét is. Már csak azért is, mert fontos lett volna Molnár képviselőtársamnak elmondani, de így önöknek mondom el az 508. pont kapcsán, hogy az M44-es felújítására több ígéret volt, és egyiket sem tartották be eddig. Nem indult el a kivitelezés, holott, mondom, két évszámot is emlegettek, 2004-et és 2006-ot. Az előbbit Medgyessy Péter, a másikat pedig Kóka miniszter úr a választási kampányban. El sem kezdték ennek a kivitelezését.

Molnár képviselőtársam a korábbi költségvetésnél azért lobbizott, és együtt szavaztuk meg a kormánypárti többséggel, hogy nevesítve legyen. Nem tudom, hogy ő hogyan olvasta a költségvetési törvényjavaslatot, én pontosan elolvastam, és ő is idézte: kifutó autópályák befejezésére és bizonyosak előkészítésére van a költségvetésben némi pénz. De csak felsorolás van, és nem konkrétan, hogy melyik úthoz mennyi pénz. Nincs az M44-esnek továbbra sem forrása, és a kivitelezés nem kezdődött el. Úgy gondolom, ha az egyik szakasz kivitelezése elkezdődik netalántán mégis, mert ennek a forrása tisztázatlan, miniszter úr erről azt mondta, hogy PPP-ben fogja valószínűleg megépíteni, de erre még azért praxisra lenne szükség. No, szóval visszatérve az M44-eshez, nincs nevesítve, éppen ezért úgy gondolom, hogy a nagy általános megfogalmazás mellett, amelyben ugyan szerepel, az állami költségvetés benyújtott tervezetében nevesítve szeretnénk látni, hogy a következő szakasz tervezésére forrás van. Ezért adták be képviselőtársaim, Domokos László és Latorcai János ezt a módosító indítványt.

Van egy másik kérdés, amit a következő két percben tennék szóvá, hiszen szóba hozta Molnár képviselőtársam a megyék sorsát. Gondolják végig, hogy mit mondott képviselőtársam, és elmondanám önöknek, megosztva véleményemet, hogy micsoda butaságot beszélt.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 397 2007.11.13. 2:05  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Molnár képviselőtársam előzőekben tett felszólalásában kijelentette, hogy a megyére mint megyei önkormányzatra nincs szükség. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, szeretném eloszlatni önöknek azt a tévhitét, amelyet a kormány erőteljesen képvisel, hogy a megyéket fel kell számolni, és olyan vélekedésen van, mint Molnár képviselőtársam. Ugyanis Szent István óta működik a megyerendszer, jó, ha tudják.

(20.50)

Nagyon fontos államigazgatási, közigazgatási és ellátási, jogbiztonsági feladatokat lát el. Hogy említsek még egy-két perszonális szolgáltatást, a megyei önkormányzatok biztosítják a megyei kórházak működését, a színházakat, a múzeumot, a gyermekvédelmi intézményeket, a szakképzést, a szociális intézményeket, és a területfejlesztésről is gondoskodnak. Nézzék, ha nincs középszint a területfejlesztésben, én nagyon egyetértettem a kormánnyal akkor, amikor azt mondta, hogy az önkéntes kistérségi társulásoknál működjék területfejlesztési tanács. Összehangoltan egy gazdasági, földrajzi, etnikai térség együttműködése, együttmunkálkodása pontosan a pénzek és a fejlesztési források eredményes felhasználása érdekében helyes dolog. Ez megyei szinten nem szükségeltetik. Ki is ürítették, kérem, vitték a regionális fejlesztési tanácsba. De ez még csak a kisebb baj, hogy nincsen megyei fejlesztési elképzelés.

De gondolják végig azt, hogy a régióban különböző településekre telepítették például a közigazgatás másodfokát, tehát a közigazgatási hivatalok regionális szervezetét, az ÁNTSZ regionális szervezetét, a munkaügy regionális szervezetét. Az állampolgárok mint a pókok rohangálnak a megyében összevissza, ráadásul meg akarják szüntetni még hozzá a vasutat is. Hölgyek, Urak! Most már tényleg nem tudják, hogy mit akarnak, és hogy mit tesznek, de azt hiszem, hogy ezzel kárt okoznak. Én úgy gondolom, a regionalizáció erőszakos dolog volt, Magyarországon semmi olyan hagyománya nincsen, mint a megyéknek. Ezt a vitát már egyszer-kétszer lefolytattuk, csak szeretném megismételni, Szent István óta hagyománya van. Így van kiépítve az infrastruktúra, az ellátás és sok egyéb más.

Elnök úr, köszönöm a szólás lehetőségét, de ez egy hibás vélekedés. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 407 2007.11.13. 2:04  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök Úr! A 65. számú ajánlási pontban szereplő módosító indítványra szeretném felhívni ismételten a kormány és államtitkár úr figyelmét és jelen lévő SZDSZ-es képviselőtársamét is. A következőről van szó, amit dr. Navracsics Tibor és a Fidesz-képviselőcsoport tagjai, valamint Semjén Zsolt és a KDNP képviselőcsoportja indítványoz.

Arról van szó, hogy az átengedett személyi jövedelemadóból többet kérünk és többet javaslunk az önkormányzatok számára, négy, általunk nagyon fontosnak tartott tételnél, mégpedig felsorolnám ezeket: egyes közoktatási feladatokhoz tartozó normatívákhoz szükséges támogatás, kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz, helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltóságai támogatására, amiről már többször beszéltünk - de van egy összefoglaló csomag - és a többcélú kistérségi társulások támogatására.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondoljuk, hogy a magyar költségvetés nagyon hálátlan a közoktatással. Az imént is szóltam arról, hogy állami közfeladat, és erről az államnak kellene gondoskodnia, és az önök kormányzása ideje alatt folyamatosan csökkent az állami közoktatás normatívájának állami hozzájárulást tartalmazó része, mondván, hogy ez megosztott bevétel, megosztott finanszírozás, de ez már kezd átcsúszni majdnem teljesen az önkormányzatok nyakába.

Hozzáteszem azt, hogy voltak évek, amikor 90 százalékosak voltak ezek a közoktatási normatívák, 80 százalékra is romlott különböző időszakokban, de most már ott van, hogy 50-54 százalék között van az állami hozzájárulás az állami közoktatáshoz. És ez, úgy gondoljuk, tarthatatlan állapot, ezért vissza kellene fogni az állami közkiadások központi kiadásait a személyi jövedelemadóból, és át kéne csoportosítani Navracsics Tibor javaslata szerint az önkormányzatok egyes közoktatási feladatainak támogatásához.

Tudják, azért az nagyon furcsa, amikor elég sok problémás gyerek van manapság, magam is megtapasztalom mint polgármester, ugyanakkor az állami normatíva csökken, holott a gyerekek több foglalkozást igényelnek. Következő felszólalásomban szeretnék a többi javaslatunkról is szólni.

Köszönöm elnök úr türelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 409 2007.11.13. 13:25  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, elfogadom a javaslatát, hálás vagyok érte, hisz végtére is ön látja a pulpitusról jobban a tárgyalás menetét.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Képviselő Úr! A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat - elmondtam már többször, de szeretném ismételten elmondani önöknek - több sebből vérzik.

Tudják, ez a 2008. évi költségvetés következmény-költségvetés, úgy értem, hogy folyománya annak az ötéves gazdálkodásnak és kormányzásnak, amit önök végeztek és folytattak, és úgy gondolom, hogy mindazokban a módosító javaslatokban, amelyeket most szám szerint nem említek, nagyobb feszültségek feszítik a magyar költségvetést és különösen a települési önkormányzatok költségvetését, ezekre valami megoldást kellene találni.

Tudom, hogy nagyon nehéz, de nézzék, az az igazság, hogy aki kormányoz, annak van felelőssége, hisz egyszer elrendezték és úgy rendezték el az államadósság, a költségvetési hiány sorsát, hogy irgalmatlanul megugrott. Ezt most vissza kell fogni. Úgy gondolom, az a javaslatom, hogy az állam, a kormány magán kezdje elsősorban.

Harmadolják vagy felezzék el a központi költségvetés kiadásait, mert tudják, az imént már beszéltem arról egy módosító indítvány kapcsán, hogy a kistérségek nagyon fontosak, de úgy gondolom, hogy a megyei önkormányzatok tudatos felszámolása mellett olyan kárt csinálnak, hisz jóval többe kerül... Egy példát hadd említsek: a regionális közigazgatási hivatal, amely csak duplikumot jelent. Továbbra is megmaradtak a megyeiek, utána a régióra pedig embereket vettek föl és telepítettek.

Ugyanez van minden ellátási formánál, ahol a regionalizmust erőltették. Mindenhol többletkiadás van. Kérem, fontolják meg azt, hogy a regionalizmussal eddig csak többet költöttek a központi közigazgatásra, mert az tudvalévő, hogy ezek a dekoncentrált szervezetek a központi közigazgatás költségvetésében jelennek meg, és nem a megyéknél és nem a városoknál, hanem a településeknél; de a települések rovására, ahol viszont 10 millió ember él.

Úgy gondolom, hogy ha ezt a problémakört folytatják, és ilyen költségvetést terjesztenek elő, nem látható az alagút vége és a megszorítás, amelyben az egész társadalmat részesítik, fölösleges áldozat. Fölösleges áldozatot kérnek az országtól, mert úgy gondoljuk, hogy rossz a költségvetés, hisz ez a költségvetés, nézzék, mindenkit érint. Mindenkit érint, és mindenki vesztese ennek a költségvetésnek, nyilván, ha azt mondjuk, hogy az egész ország a vesztese, akkor vesztese a munkanélküli, a kis jövedelmű, a kisnyugdíjas, a nagycsaládos, a gyermekek, hasonló módon a szociálisan elnehezült körülmények között élők, a fiatalok, az otthonteremtők, a gazdaság szereplői és a vállalkozókról nem is beszélve. De azért gondolják végig, hogy manapság, ha valaki nagycsaládos - és hadd térjek ki erre a kérdéskörre -, ez az esetek 95 százalékában egyenlő a szegénységgel. Nincs ez jól, és nincs a helyén.

Megszorít mindenkit az állami költségvetés beterjesztett formációja, és jelenleg a kormány által benyújtott törvényjavaslat, és ez nagyon sok karácsonyi ajándék... Karácsony? - rossz 2008. évet vetít előre.

Nem festjük feketére az eget, mert borús amúgy is, de ezt a borút nem mi csináltuk. Az önök felelőssége, kormánypártiak, tisztelt államtitkár úr - és nagyon nehéz helyzetben vannak, hogy ezt az egyensúlyt megteremtve olyan helyen próbálnak spórolni, amely közvetlenül a kormányzást és a kormányt érinti.

Nem állították meg - és ez az önök felelőssége, kormánypárti képviselők - azt az ámokfutást, amely ígéretekkel, túlköltekezésekkel és sok egyéb mással párosul, amely végtére is oda vezette az államháztartás helyzetét, hogy a hiánya és az eladósodottsága növekszik, ezáltal a kamatterhe, az adósságszolgálata is növekszik, és még unokáink is fogják fizetni, ahogy ezt lehetne demagóg módon mondani. De tényleg igaz, és nem beszélünk mellé.

Hölgyek, Urak! Óriási nagy baj, hogy nem ért egyet senki sem ezzel az állami költségvetéssel. Nem ért egyet az ország, nem értenek egyet a munkaadók, a munkavállalók, az önkormányzatok, a szakszervezetek, senki sem. Senkivel sem tudott a kormány konszenzusra jutni.

Gondolják végig! Szabad egy országban így provokálni az állampolgárokat? Ilyen konszenzusnélküliség mellett kormányozni óriási teher és nagy felelősség. Azért vannak azok a megmozdulások országszerte, mert önök ezekkel az ésszerűtlen megszorításokkal, úgymond hatalmi gőggel provokálják az országot.

Nem beszélve arról a szféráról, amelyet magam is képviselek, és amit több módosító indítvány - a 65. és a 69. is - taglal: az önkormányzatok ellátási feladatait támogató módosító indítványok, amelyekben a közoktatás egyes feladataihoz kívánnánk és szeretnénk kérni önöket alázattal, hogy biztosítsanak több forrást. A szociális válság kiküszöbölése érdekében a szociális feladatok ellátásához és a hivatásos tűzoltók működésének biztosításához szükséges forrásokat szeretnénk megemelni azáltal, hogy az emberek e tekintetben biztonságban érezhessék magukat, hisz ebben sincsenek már biztonságban.

Akkor beszélek a 65. indítvány, valamint a 69. módosító indítvány kapcsán a többcélú kistérségi társulások támogatásáról. Nézzék, ugye nem lehetetett kötelezővé tenni a kistérségi társulásokat, és ez nem is lett volna helyes, hiszen az önkormányzatok önrendelkező civil szerveződések, amelyeket a törvény '90 óta garantál és biztosít, és erre külön kötelezést, úgy gondoltuk mi, és ezért nem is támogattuk az önkormányzati törvény módosítását, kétharmados törvény... - hogy kötelező legyen a társulás.

Viszont nagyon helyes és nagyon okos dolog az, ha egy kistérségben 8-10 település különböző közfeladatai ellátására pontosan üzemgazdasági szemlélettel, pontosan az állami pénzeszközök kímélése szempontjából kistérségi társulásokat hoz létre, és együtt munkálkodnak bizonyos települési szolgáltatások biztosításán.

(21.10)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon fontos volt a belső ellenőrzés, a szociális gondoskodás kistérségi megszervezése, az egészségügyi ügyelet megszervezése, és ezek mind pozitív dolgok. Nehogy azt higgyék, hogy csak rosszat mondok, mert nem az a szándékom, hiszen ezekben a módosulásokban, az önök programjaiban némely esetben ocsú közt lehet találni búzaszemet. Csak az a baj, hogy sok az ocsú és kevés a búzaszem, de többek között, mondom, találtam ilyeneket, és ezeket mind meg is csináltuk azokban a kistérségekben, amelyek megalakultak, fejlesztési társulást hoztak létre, és konszenzussal tudják ellátni gazdaságosabban, hatékonyabban, korszerűbben a településeken élőket, és ez biztonságot jelent.

Viszont ehhez nyilvánvalóan szükségeltetik egy másik apparátus, egy kistérségi menedzsment, amelynek a költségeit korábban megadták, most meg nem szeretnék megadni. Így tehát én protestálok amellett, és szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, amit helyesen elkezdtek a kormányzás ideje alatt, a kistérségi társulások önkéntes szerveződésének támogatását, amely nagyon kedvező hatással van a települések költségvetésére és az állami költségvetésre, csökkenti az eladósodottságot és növeli a hatékonyságot, ugyanakkor korszerűbb szolgáltatást biztosít. Ennél viszont visszatáncolnak a támogatást illetően.

Úgy gondolom, hogy ha jó folyamatok elindultak, akkor ne álljanak meg félúton, hanem igyekezzenek tovább támogatni a jó irányú változásokat, nem csapkodva hol ide, hol oda, és nem befejezve a reformokat, hisz azért gondolják végig, hogy a védőnői szolgálat kistérségi biztosításával a szakszerűség, a szakerő kihasználása megvalósítható volt. A kistérségi ügyeleti rendszer megszervezésével gépjárművet biztosítottak pályázat kapcsán, és működik a kistérségi orvosi ügyelet, és ez gazdaságos és hatékony, az emberek biztonságát... (Dr. Puskás Tivadar közbeszólása.) Tessék? Nem szükségeltetik, mert ott nem fizetünk a működéshez, mert a szolgáltatók ezen összegen belül hatékonyan el tudják látni, és nem kérnek az önkormányzattól. Kapnak rendelőt, kapnak gépjárművet, kapnak műszert, amelyet a pályázatok kapcsán megszerezhettünk, és így nem szükségeltetik. (Dr. Puskás Tivadar felé:) Most hadd ne válaszoljak a te kérdéseidre, mert szeretném kiemelni azokat a pozitív tulajdonságokat - és ezt most fogadd el tőlem, képviselőtársam -, hogy ezek helyes metódusok voltak, én magam is melléjük álltam, és támogatom is.

De az, hogy ilyen beindított programokat megszakítva és újakat elkezdve, ez kapkodás. Ez a módosítás, amelyet aposztrofálok a 65. és a 69. módosító indítványnál is, higgyék el, nagyon fontos javaslat, hisz a folyamatosságot, a kiszámíthatóságot biztosítja.

Hiszen a magyar költségvetésben, az adórendszerben és minden szabályban az a baj hat éve, hogy nem lehet kiszámítani, és a kiszámíthatóság biztonságot jelent, tervezhetőséget jelent, és azt jelenti, hogy bizton számíthatnak rá az állampolgárok, hogy mit kapnak, hol kapnak, és a települési önkormányzatoknak pedig a saját költségvetésük stabilizációjához is lehetőséget nyújt a kistérségi társulás. Tehát én csak jót tudok elmondani, viszont önök most ezt, úgy gondolom, nem tudom, milyen szándékkal, de mintha meggondolták volna.

Nézzék, mindenkin spórol a kormány, és az az érzésem, hogy saját magán nem akar spórolni. Növeli a közhivatalok létszámát. Gondolják végig, nem lehet ez az ország a rendőrök, az APEH-osok és a munkavédelmi felügyelők országa, mert lassan többen lesznek az adóellenőrök és -beszedők, mint az adófizetők! Azért ez nonszensz lenne, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, úgyhogy úgy gondolom, mértékletesen kellene ezekhez a kérdésekhez nyúlni, és többek között a kormányzati és állami központi hatalom biztonsága érdekében nem kéne itt vízágyúkra annyit költeni, meg mindenféle vackokra, kerítésekre meg ilyen bunkókra meg sisakokra. Nem kéne provokálni az embereket, és akkor mindjárt megoldódna a kérdés.

Azért elfogadhatatlan számunkra az állami költségvetés, mert a lecsúszás, a leszakadás költségvetése, és az új adók most nem a költségvetés részei, hiszen a költségvetés többségében a kiadások és a bevételek egyenlegéről szól, ugyanakkor a bevételek megalapozásához önök nagyon sok új adót és terhet róttak az állampolgárokra.

Úgy gondolom, az sincs helyén, hogy a reálbérek csökkennek, hisz azért tudják, a szegények adója az infláció, az áremelkedés, márpedig azért tudják, hogy jövőre jelentősen megemelkednek a közüzemi díjak, kiszámíthatatlan az önkormányzati gazdálkodásban a jövő évi energiaárak változása, és gyorsan mondanék még egy-két olyan helyet, ahol spórolni lehetne. Kommunikációban, vízágyúban, kormányközpont kialakításában, APEH, vám- és pénzügyőrség kérdéseiben, és úgy gondolom, hogy be kéne szüntetni a társadalom megosztását és félrevezetését. Többet dolgozni, kevesebbet beszélni. Én is abba fogom hagyni, pont azért, hogy ne beszéljek túl sokat.

Úgy gondolom, térségek szakadnak le a 2008. évi költségvetés kapcsán, a szegényebbek még szegényebbek lesznek, és a közlekedés farigcsálásával lassan már úgy néz ki, hogy nagyobb falurombolás lesz, mint Ceauşescu idejében. Úgy gondolom, hogy a kormánypárti képviselők álljanak a sarkukra, hisz felelősek ezért.

Szeretném felhívni a figyelmet még arra az álságos dologra, hisz megszavazták a kormánypárti képviselők a bevételi oldalát az önkormányzatoknak, és nyakukba varrták, hogy az új ingatlanadót, az értékalapú ingatlanadót vessék ki. Hölgyek, urak, miből fogják ezt fizetni? Minket, önkormányzatokat ugrasztanak össze a helyi lakossággal, mert egyensúlyban kell lennie a települési költségvetés bevételi és kiadási oldalának, szükségeltetik, tudják, hogy be fogjuk vezetni, és akkor azt mondják, hogy rajtunk múlik, hogy bevezetjük-e vagy sem. Micsoda álságos dolog ez!

Tényleg tisztázni kéne azt, hogy mit vállal a Magyar Köztársaság kormánya, állama a közfeladatokból, mert mindenből vonul vissza, és csak saját magát puffasztja, növeli, hizlalja, és a költségeit emeli. Úgy gondolom, az sem tartható tovább, hogy a parlamentet ily mértékben járassa le a kormány, hiszen nem egyébről van szó, mintha a weimari köztársaság kezdene kialakulni.

Bocsássanak meg, hogy ilyen mélységekig elmentem a módosító indítványok kapcsán, de fontosnak vélem, hogy az önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetekre az állami költségvetésnek, pontosan az szja átcsoportosításával forrást kell biztosítania. Fontos, mert szociális válság van.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 431-433 2007.11.13. 3:00  87-442

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Horváth képviselőtársammal és Pettkó képviselőtársammal. Az önkormányzatok finanszírozásáról beszélnék még pár szóban. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részére elfogadhatatlan különösen az oktatás, a szociális ágazat, a gyermekvédelem restrikciói miatt, a pályázható és bizonytalan normatívák miatt a 2008. évi költségvetésnek ez a fejezete. Már csak azért is - és ezért nyújtottunk be módosító javaslatokat, amelyek számait már idéztem, most hadd ne vegyem elő -, mert az önkormányzati szövetségek sem támogatják, pedig abban vannak balos képviselők is. De tudom, hogy a szívük mélyén önök sem értenek vele egyet. S szeretném megismételni Horváth képviselőtársam idézetét az ÁSZ jelentéséből: nagy kockázattal bírnak a bevételek.

Hölgyek és urak, bár most nem adótörvényt tárgyalunk, de hadd beszéljek még egyszer erről. Az előbb eltévesztettem, építményadót mondtam, de az értékalapú ingatlanadóról beszéltem. Képviselő úr, ön hogy tud elszámolni a lelkiismeretével öt év után, a hatodik évben, hogy az adókat csökkenteni kell és nem új adókat kitalálni? Amúgy különben, higgyék el nekem, lehet, hogy meglepő lesz a véleményem, egyetértek az értékalapú ingatlanadóval abban az esetben, ha a minimálbér 1000-1200 euró, ha a minimumnyugdíj 900-1000 euró, a munkanélküli-ellátás pedig 700 euró környékén lenne. De mélyen tisztelt hölgyek, urak, ennek csak 10-20 százaléka van jelen Magyarországon. Nincs miből befizetni, különösen vidéken, mélyen tisztelt képviselőtársaim. (Az elnök csenget.) Beszélhetek?

ELNÖK: Beszélhet, csak gyámoltalan kísérletet próbáltam tenni az adótörvények ügyében. (Babák Mihály: Tessék?) Csak tettem egy gyámoltalan kísérletet az adótörvények ügyében, de úgy látszik, nem sikerült.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Bevételi oldalon biztosítani kell az önkormányzatoknak a finanszírozást, és képviselőtársam is erről beszélt. Ha az édesapám helyzetét említem: nekik 110 ezer forint nyugdíjuk van kettőjüknek. Van egy 100 négyzetméteres lakásuk, és egyhavi nyugdíjuk fog elmenni, mert ki kell majd vetni, hisz az önkormányzati finanszírozáshoz - hogy egyensúlyban legyen - szükségeltetik ez a helyi adó. Ezért tiltakozunk, és ezért adtunk be módosító indítványt, hogy szíveskedjenek az önkormányzati finanszírozáson változtatni. Úgy gondolom, helytelen az az út, hogy a bevételeket növelték az önkormányzatoknál, és nincs társadalmi konszenzus semmiben sem.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elhangzott itt a nemzeti fejlesztési terv is, ami ködös. De hölgyek, urak, ha működéshiányosak leszünk, akkor hogy lesz önerő, hogy lesz a kormánynak ereje a nemzeti fejlesztési tervben megvalósítandó uniós források lehívásához? Óriási bukfenc és veszély áll fenn, mert az állam nem magán spórol.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elmondom még egyszer: az állami költségvetés önkormányzati finanszírozása - nemcsak én mondom, hanem az önkormányzatok is - elfogadhatatlan és helytelen. Gondolják meg, képviselő urak! Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 63 2007.11.19. 2:16  62-68

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A tavalyi adatok szerint már nem a diplomaták a legjobban fizetett szakemberek Magyarországon. A miniszterelnökség munkatársainak keresete felülmúlta a külügyi dolgozók éves fizetését. Ezt a tényt megerősítette számos sajtóorgánum, köztük a Napi Gazdaság.

A központi költségvetési szervek dolgozóinak átlagos bruttó bére 3,4 millió forint volt. A minisztériumoknál és az intézményeknél a tavalyi adatokhoz képest 6800 fővel kevesebben dolgoznak. Bár a miniszterelnökség létszámadatai nem követték a megszorításokat és a leépítéseket, valójában a létszám követése nagyon nehézkes, mivel átalakult a kormányzat szerkezete, és így nem követhető. Az átszervezés az egész kormányon belül 58 ezer főt érintett, a kancellária viszont az egy főre jutó bérköltségekben is vezeti a listát. A tavalyi évben az egy alkalmazottra jutó éves bér 4,8 millió forint volt, ami annak is köszönhető, hogy minden tizedik alkalmazott főosztályvezető vagy annál magasabb státusban van.

A miniszterelnökséget a bérek terén a második helyen a Fejlesztési Ügynökség követi, 4,3 millió forinttal, és ezek után következik a korábbi évek listavezetője, a külügyi tárca, 4,2 millióval. A lista végén, ahogy eddig is szokott lenni, az egészségügyi tárca áll. Az egészségügyi közalkalmazottak bére lehúzza ezt az átlagot, egészen 2,3 millió forintra.

(15.00)

Hátul kullog az oktatás, mint szokott, és a Rendészeti Minisztérium is.

Államtitkár Úr! Hogyan nem sérti szociális érzékenységét az a tény, hogy a vezetése alatt álló intézményben már a társadalmi igazságosságot megkérdőjelezően magasabb fizetést osztogatnak? Államtitkár Úr! Mi az oka annak, hogy már lassan több a vezető beosztású munkatárs, mint az átlagos köztisztviselő? Államtitkár Úr! Nem érzi visszásnak, hogy míg az ország egyszerű állampolgárainak 6,3 százalékkal csökkent a reálbérük, addig az önök vezetése alatt álló intézményekben égbe szökő fizetést osztogatnak?

Államtitkár úr, kérem megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 67 2007.11.19. 1:06  62-68

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Államtitkár Úr! Nagyon bosszantónak tartom, hogy ön a végrehajtó hatalom részeseként a parlamenttel foglalkozott és nem a kormány meg a végrehajtó hatalom béreivel. Én viszont arról beszéltem. (Taps a Fidesz soraiban.) Arcátlanság és arcpirító! Nincs érve, államtitkár úr; olcsóbbat ígértek, de drágább és rosszabb lett.

Államtitkár Úr! Az átlagok sok mindent eltakarnak. Tudja-e, hogy Magyarországon - és én erről beszéltem - az állampolgárok egyharmada a létminimum alatt él? S tovább nő ez a réteg, jövőre elérheti a társadalom felét.

Tudja-e ön azt, hogy hányan élnek vidéken minimálbérből? Az egy főre jutó jövedelem például 15-20-25-30 ezer forint. Ebből kell megélni vidéken! Tudja-e ön, hogy az infláció, a megszorítások - a vizitdíj és sok egyéb más, amit önök megcsináltak - mind a szegény embereket sújtják? Megosztják ezzel az országot. Ez nincs helyén, és ez megkülönböztetés.

Úgy gondolom, hogy a mézes kosárból sokat emelt ki a torkos maci. Nem fogadom el a válaszát. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 169 2007.11.19. 2:07  168-171

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A kormány reformintézkedéseinek következtében mindenkinek meg kell húznia a nadrágszíjat, kivéve egy szűk rétegnek, akik - bármi történjék is az országban - mindig jól járnak. A hétfőn elfogadott, jövő évre vonatkozó adójogszabályok tovább sújtják a gazdaságot, az adóterhelés jövőre nem csökken; a limuzinban is elhangzó adóreformnak nyoma sincs, és a dübörgő pannon puma átalakult - Jutka néni szerint a Bethlen Gábor utcából - pannon csigává, mondja ő. Az önök által reformnak kikiáltott reformintézkedések reálgazdasági áldozatainak száma a pesszimista elemzők szerint is igen magas lett.

A második negyedév gazdasági növekedését tudván azt hittük, nincs lejjebb. Hát tévedtünk, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim: a harmadik negyedévben 1 egész százalékkal bővült a magyar gazdaság. Az év elején a kormány 2,2 százalékot jelzett előre, ez gyakorlatilag már megvalósíthatatlan.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Államtitkár Úr! Nagy a baj a gazdaságban, gáz van a gazdaságban, és a gazdaság padlón van. Felszámolás alatt van a zárt körű magyar részvénytársaság? Se út, se fény, se alagút, amelyben a vonat van, és a vonat áll. Túl vagyunk már azon az elnöki expozén, hogy hol a lé, lop-stop, tolvajbanda - Pistike elárvult, úgy néz ki.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Államtitkár Úr! Úgy gondoljuk, hogy most már az alsóneműnk is kint van, és az alsóneműnk után már az ülepünk is kint van az adóterhek következtében. A kérdésem tehát az, hogy hogyan kapjanak levegőt a polgárok, a kis- és középvállalkozások ezen adóprés alatt. Hova tart gazdaságilag Magyarország? Nem konvergálnunk kéne a divergálás helyett? Van egyáltalán a kormánynak gazdaságpolitikája, adópolitikája és hazai gazdaságélénkítő elképzelése?

Államtitkár úr, megtisztel válaszával. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 180 2008.04.14. 2:14  179-182

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hat éve kormányoznak, nagy a baj, a szocialista-szabad demokrata kormányzat politikája teljes csődöt mondott, az ország szociális válságban van, a gazdaságban a kormányzati kudarcoknak köszönhetően egyre több válságjelenség mutatkozik. Mindezt az Állami Számvevőszék közelmúltban publikált jelentése is alátámasztja. Az Országgyűlésnek felelős ellenőrző szerv azt vizsgálta, hogy vajon milyen hatékonysággal használják fel a fejlesztésre fordított központi forrásokat.

Államtitkár úr, az eredmény lesújtó. A vizsgálat szerint a szocialista-liberális kormány az elmúlt években rendre osztotta el, és meggondolatlanul, a közel 1500 milliárdos fejlesztési keretet anélkül, hogy rendelkezett volna közép- és hosszú távú társadalmi és gazdaságfejlesztési stratégiával, ez nagy hiba. A fejlesztési források útja, felhasználása is kétséges. Az ÁSZ elnöke így fogalmazott: "Elképesztő kavalkádban, következetlenségben költjük el az állami pénzeket." Abba már belegondolni is szörnyű, hogy miközben ön és a kormány azon búslakodik, hogy a Nemzeti Bank kényszerű kamatemelése mennyiben szűkíti az amúgy jelentéktelen adócsökkentésre szánt keretet, mennyi pénzt dobott ki a költségvetés feleslegesen azért, mert a kormányban nincs meg a szándék, az akarat, a képesség a kormányzáshoz.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nem gondolja, hogy valakinek el kellene vállalnia a felelősséget az ország gazdaságának tönkretételéért? Úgy gondolom, hogy hozzá nem értés tanúskodik, és milliárdok mennek veszendőbe. Mikor ismerik be, hogy a megváltásként ígért uniós források, fejlesztési források csak a rendkívüli módon csökkent hazai, magyar központi források pótlására lehetnek alkalmasak, és nem tudjuk megváltani vele a világot? Van-e arra remény, hogy működőképes, hatékony ellenőrzési rendszert alakítanak ki a források felhasználására? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A kormány képtelen kezelni a mélyülő gazdasági, pénzügyi és szociális válságot és azt, amit maga idézett elő. Súlyos a válság, belepusztul az ország.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 26 2008.04.15. 1:04  17-151

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Miniszter Asszony! Miniszter Urak! Többször kaptunk most felszólítást, hogy vitassuk meg. Készen állunk rá, csak egy a nagy gondom, hogy nincs előttünk. Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Úgy gondolom, a szó elszáll, de ha érdemben kívánunk vitatkozni, akkor jó lenne, ha előttünk lenne mindez a program. Szimpatikus megjegyzéseket, szimpatikus dolgokat hallottunk, de jó lenne, ha erről ténylegesen vitatkozhatnánk. Osszák meg velünk ezt az ismeretüket!

Ez a hetedik, nyolcadik, kilencedik program, nem tudom pontosan, de sok programot olvastam a kormánypártok részéről, sőt mi több, otthon gyűjtöm is. (Keller László: Mi az ügyrendi javaslat?) Sőt, alkalmasint el szoktam ismételten olvasni, de most ehhez nem volt alkalmam hozzájutni. Kérem, önök, kormánypártiak valószínűleg ezt pontosan tudják és ismerik, mert önök beszéltek róla, de hozzanak esélyegyenlőségbe, azaz konkrétan tudjunk beszélni erről a programról. Kérem, elnök úr, szíveskedjék gondoskodni arról, hogy megkaphassuk ezt a programot, és érdemben tudjunk erről vitatkozni. Egyébként úgy gondolom, hogy akkor komolytalan a mai vitanap.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam, kérem tisztelettel a segítségét. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 96 2008.04.15. 2:03  17-151

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az imént szóba került az, hogy mennyi megtakarítása van az ország lakosságának. Úgy gondolom, az ilyen kiemelések erőteljesen dezinformálnak, mert jó lenne azon elgondolkodni, tisztelt képviselőtársam, hogy hogyan is él ma az ország, Magyarország tízmillió állampolgára és abból is a többség. Úgy gondolom, ha a megtakarításokat számba veszi, akkor szóba kell hozni azt is, hogy mennyi a magyar lakosság hitelállománya.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar lakosság eladósodott. Sőt mi több, rengeteg, Európában páratlan a bedőlt hitelek száma is. Tessenek ezeket az irodalmakat is olvasni! S azért gondolják meg, az ország szegényebb részein, mint például Békés megyében vagy pedig a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön megélhetési gondjaik vannak az embereknek.

Tudja-e, képviselő úr, hogy mit jelent a szegénységi bizonyítvány? Azt hiszem, nem. A háború előtt osztogatták. Most hatósági bizonyítványt állít ki a jegyző azért, mert valaki a létminimum alatt él. Ezt hatósági bizonyítványnak hívják, és ezért kap bizonyos szolgáltatásokat, többek között egészségügyit, ingyen. Létminimum alatt él az ország fele. Képviselő úr, akkor hogy beszélhetünk arról, hogy milyen megtakarításai vannak az állampolgároknak? Egyeseknek!

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért van szociális válság, mert mindezek nyomják a magyar társadalom többségét, ugyanakkor kilátástalanság veszi őket körül.

Hölgyek, Urak! Válaszoljanak arra a kérdésre, hogy egy országban majd' félmillió polgárnak nincs munkája, és még lehetősége sincsen, ezek mellett különben kénytelen megélni 25-30-40 ezer forintból nálunk, Békésben; az, úgy gondolom, elkeseredett, kilátástalan, lóg az orra, rossz a kedve, és arról lenne jó beszélni, hogy hova tűnt mindaz a pénz, amit rájuk kellene fordítanunk, többek közt és elsősorban munkahelyre.

Elnök úr, köszönöm szépen a szólás lehetőségét. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 104 2008.04.15. 2:08  17-151

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő Asszony! Én nagyon örülök annak, hogy van dolog, amiben egyetértünk. Ön azt mondta, hogy a felemelkedés alapja a tanulás és a munka.

Képviselő Asszony! Ténylegesen egyetértünk, sőt, ha emlékeznek rá, akkor Orbán Viktor ezt számtalanszor mondta, mikor lehetősége volt, és ez ténylegesen így igaz. A magyar ember szeret tanulni, és ahhoz, hogy munkahelyet kapjon, tanulnia is kell, és munkából szeretne megélni. Ez a tisztességes magyar többség.

De egyet elfelejtett, képviselő asszony, hogy ehhez jó gazdaságnak kell lenni, ami az önök felelőssége is, kormányon vannak, és ez a jó gazdaság tud majd munkahelyet biztosítani a képzett és dolgozni akaró embereknek. Most mivel van gond? Azzal van gond, hogy a gazdaság rosszul fungál, rosszul működik, és kevés a munkahely.

Lehet, hogy kemény szavakat mondtam, képviselő asszony, de tudja, egy tanulmánnyal lehet vitatkozni, de a számokkal meg a körülöttem levő valósággal kevésbé. Úgy gondolom, hogy lehet monitoring és sok egyéb más, de a létminimumon élnek, él az ország 40-45-50 százaléka. Ezt is különböző tanulmányok állítják Magyarországról. Márpedig ez óriási baj, képviselő asszony. És úgy gondolom, hogy a szegénység szélességében és mélységében is az elmúlt években nőtt.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha egy országban a lakosságból, a tízmilliós populációból nem dolgozik, mert nem tud és nem kap munkahelyet, félmillió ember, az óriási baj. És ez, kérem, tudható annak, hogy a gazdaság rosszul működik, és ennek ösztönzésén kéne fáradozniuk, hogy munkahelyet teremtsenek, a forgalom és a fogyasztás beindulhasson.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A napokban megjelent az OECD-országokról egy jelentés, mégpedig a béreket vizsgálták. És azt mondják, hogy ebben a kimutatásban Magyarország az utolsó helyen van az átlagjövedelmeket illetően. Megelőz minket Szlovákia is és Csehország is. Tehát óriási a baj a megélhetést illetően! Úgyhogy kemények a szavak, de igazak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 116 2008.04.15. 2:14  17-151

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy képviselő asszony kiment a teremből, elmondta a magáét, de úgy gondolom, hogy igaza van, mert nagy a baj, és ilyenkor nem a különbözőséget kell keresni, hanem a vélemények azonosságát. Tudniillik tényleg bajban az ország, állítom továbbra is, szociális válság van, az emberek szegényednek Békés megyében.

Engedjék meg, hadd szóljak egy-két szót az átlagokról: az átlagok, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, sok mindent eltakarnak. Nem mindegy, hogy az ország melyik részét vizsgáljuk, én pedig személyesen Békés megyéből jöttem, és Békés megyei képviselőként tudom, hogy az emberek rosszul élnek. Rosszul élnek, és napi létminimumgondjaik vannak, megélhetési gondjaik vannak. Lehet monitoring, de hölgyek, urak, lényeges tényekből magam is meg tudom állapítani a magam monitoringjával, azzal, hogy több a segélykérő, egyre több a szegénységi bizonyítvány, és sorolhatnám még a gondokat, bajokat.

Ilyenkor szokott a képviselő asszony minket kioktatni, azaz leblamálni, mikor azt mondja, a statisztika tudomány. Ezzel azt mondja, hogy ostobák vagyunk. (Tatai-Tóth András: Ez nem statisztikai kérdés.) Erről a lóról is le kellene szállni, hogy ilyen sértegetésekkel kezdünk olyankor, amit magam is igazolok, hogy tudomány. (Arató Gergely: Kinek nem inge, ne vegye magára. - Az elnök csenget.) De különben lehet jó pár számot jó pár módon megközelíteni és elemezni is. Tudják, Churchill mondott egy nagy igazságot, hogy az a statisztika igaz, amit magam készítettem és magam hamisítottam. (Dr. Horváth János: Ezek szamárságok.) Így igaz, na mindegy.

A lényeg az, hogy úgy gondolom, hogy össze kell fogni ebben a kérdésben, és megoldásokat kell keresni, a gazdaságot kell élénkíteni, emellé munkahelyeket kell teremteni, ösztönözni kell a gazdaságot, és jó pár kérdésre és jó pár ma égető gondunkra megoldást találunk. Tehát vitatkozhatunk itt az átlagokról, ez sok mindent eltakar, nálunk az emberek rosszul élnek.

Engedjenek meg egy gondolatot a tulajdonosi programról! Hölgyek, Urak! Az az érzésem, hogy itt semmi másról nincs szó, mint egy nagy átveréssorról, itt a spekulánsok támogatását kívánják megvalósítani, ugyanis arról van szó, hogy a magyar társadalom nagy részének nem a tulajdonszerzés jelenleg a gondja. Önök a költségvetési hiányt kívánják ezzel dugdosni, bevételt kívánnak szerezni, én pedig úgy gondolom, hogy ezt nem kell támogatni. (Tatai-Tóth András: Attól még, hogy nem érted, nem biztos, hogy rossz.)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 120 2008.04.15. 1:27  17-151

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Egy rövid gondolat erejéig, államtitkár úr, szíveskedjék megengedni: ma már másodszor hallom azt, hogy 20 000 milliárd forint megtakarítás van. Államtitkár úr, csak egyet nem mond mellé, hogy hány embernek van megtakarítása Magyarországon, mert az a helyzet, hogy kevésnek van sok, többek közt a kormány tagjainak is van jelentős megtakarítása. De nem ez a tulajdonszerzés szerintem ma a legnagyobb gond.

Azzal a két dologgal, ami a munkáról és a munkáról szól, önökkel egyetértek, fontosnak tartom. De úgy látom, és ezt elmondom még egyszer, a tulajdonosi program részén lehet sokat gondolkodni, vitatkozni, ne fedjük el a valós problémákat. Gazdasági problémák vannak ebben az országban, megélhetési problémák vannak ebben az országban, az embereknek munkahely kell, és ezeket a feszültségeket kellene enyhíteni, és megélhetést biztosítani, jobb létet. A tulajdonosi program egy mellékvágány, mégpedig azért, mert úgy gondolom, és sanda gyanúval élek, bocsássanak meg érte, hogy a költségvetés hiányát kívánják vele csökkenteni, ami ugyan nem lenne rossz, de ezek a cégek jól működnek és hasznot hajtanak.

(14.40)

Maradjon az államnál! Azzal sem értek egyet, államtitkár úr, hogy az állam rossz tulajdonos, csak rossz vezetői vannak, mert az állami cégek jól működnek Európában, csak jó vezetők kellenek az élükre, és nem kell a kormánynak beavatkoznia különböző érdekek kapcsán.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam. A nézetkülönbség megmarad kettőnk között, de ez nem baj. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 62 2008.05.20. 2:11  19-94

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tóth Tiborné asszony előbb elmondott gondolataihoz szeretnék csatlakozni.

Igazgató Asszony! Én úgy gondolom, nemcsak azért, mert borús az idő, kicsit rosszkedvem van, de tudja, mikor olyanokat hallok, hogy "Új tudás" program - szerintem új ismeret van, a tudás általános és egyetemes. Aztán Új Magyarország fejlesztési terv - ez sem igazán hozott semmi jót, mert gondolja el, Békésben három éve nincs új beruházás az uniós forrásokból, mert nem nyertünk még eddig semmit sem. Úgyhogy ebben is ódzkodni kell, meg a szlogenektől én óvnám önöket. "Magyarország benned van!" Eddig is bennem volt, én magyar állampolgár vagyok. De folytassam: "Út a munkához". Mindenki tudja, hogy dolgozni kell. Le kéne szállni ezekről a hangzatos szavakról, és egyszerűen dolgozni és kormányozni kellene.

Igazgató Asszony! Képviselőtársam! Minősítés, pontrendszer, aztán teljesítményértékelés; tudja, van már mindenféle program, és közben elsiklik a gyerek, az oktatás. Pedig fantasztikus dolog és óriási felelősség. Meg kell becsülnünk a jó pedagógust, aki nem jó, el kell küldeni. Van ÖMIP, meg sok egyéb más, és semmi sem fungál jól.

Tessék idefigyelni! Az oktatásban konzervatívnak kell lenni. Át kell adnunk a használható, praktikus tudást a gyerekeinknek, a saját plafonjukra kell őket fölhozni. De tudja mit? Volt régen egy kitalált módszer, a tanfelügyelő, amikor minősítették a pedagógust. Mi a csudáért kell ennyi programmal és ennyi pénzzel pótolni mindazt, amit régen meg lehetett oldani? Úgy gondolom, ha például saját kisvárosunkban nézem a kötelező feladatunkat, az állami alapoktatást, 275 millió forint kell a saját helyi adóbevételünkből.

Képviselő Asszony! Honnan veszünk minderre, pontrendszerre, minősítésre pénzt? Tanulmányok, intézmények és sok egyéb más, ami megbonyolítja szerencsétlen pedagógusok dolgát, olyan sok mindent a nyakukba sóznak, és nem marad idejük a tanításra. Az egész adminisztráció, ami a pedagógusoknál folyik jelenleg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), valahol a tanítás siklik el miatta.

Szóval én a minőséggel egyetértek, de konzervatív módon. Köszönöm. (Tállai András tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 78 2008.05.20. 2:11  19-94

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tóthné képviselő asszony, ön igazolta pontosan azt, hogy nem "Új tudás" program kell, hanem egy jó igazgató és egy jó tantestület, következetes képviselő-testület, és rendben vannak a dolgok. Ön igazgató volt, és meg tudta szervezni, hogy jól menjen a közoktatás; nem hiszem, hogy új programokon múlik. Én nem szeretem ezeket az állandó változásokat a közoktatásban, mert ott higgadtan, nyugodtan, kipróbált módszerekkel lehet csak előrehaladni.

Viszont ön azt mondta, hogy az "Új tudás" programhoz kapnak majd az önkormányzatok pénzt. Képviselő asszony, jó, ha tudja, hogy Magyarországon az önkormányzatok kétharmada csődhelyzetben van. Jó, ha tudja, hogy az önök kormányzása alatt a közoktatáshoz 50-55 százalékos támogatást kapnak csak az önkormányzatok, holott korábban már elérték a 80 százalékot is. Mellé kell tenni helyben a pénzt, több mint a felét vagy a felét legalábbis. Lehet helyben jó közoktatást csinálni akkor, hogyha van hozzá megfelelő pénz; elmondom önnek, hogy miért. Nem biztos, hogy "Új tudás" programra kell, hanem kell logopédusra, a diszlexia miatt, kell pszichológusra és sajátos nevelési igényű gyerekek különböző kezeléseire, tüneti kezeléseire, amelyben helyzetbe hozzák a gyermeket, de most erre sincs pénz.

Tudja, miért verik otthon a fejemet? Hogy a felső tagozat is legyen kéttanítós metódus, mert ugyan kitanulták már pedagógusaink azt, hogy manapság, aki frontálisan akar oktatni az állami közoktatásban, az butaságot csinál. Új módszerekre van szükség, ehhez kiscsoportos foglalkozásokat kell csinálni, motiválni kell a gyereket. Ezt mind tudják helyben a pedagógusok, csak pénzt nem tudunk hozzá adni. Képviselő asszony, ehhez kell a pénz, a minőséghez, ahhoz, hogy többet adjunk ma az elnehezült családokból érkező gyerekek segítéséhez.

És még egyszer, végezetül csak annyit, hogy ma nem az új pedagógusok felvételéhez kell pénz, hanem sajnos az elbocsátásukhoz. Önök is tudják, hogy a költségvetés nem segíti a gyermekvállalást, a mostani elnehezült körülmények nem segítik a gyermekvállalást, így csökken a gyereklétszám az iskolákban; ez óriási baj.

Köszönöm, hogy szólhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 86 2008.05.20. 2:19  19-94

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, mélyen tisztelt elnök úr, a szót. Megszoktam, Tatai képviselő úr, hogy ki akar oktatni, és azt mondta, hogy valamit nagyon rosszul beszéltem, és nem erről van szó, de nem javított ki semmiben sem képviselő úr. Csak szeretném emlékeztetni, hogy minden szavam áll és ül, tudniillik gyakorló önkormányzati képviselő vagyok, tudom, mi a gond az iskolákkal. Megbocsásson, de én is értek hozzá valamelyest, kénytelen voltam érteni.

Én úgy gondolom, nem én hoztam szóba az "Új tudás" programot, hanem képviselő asszony, nagyon helyesen, de azt elhallgatta, hogy ebben a törvényjavaslatban miről van szó. Arról van szó, hogy ha nem jó egy pedagógus, meg lehessen tőle szabadulni. Ön pedig azt mondta, hogy egy jó vezető, egy jó képviselő-testület, egy jó igazgató meg tud szabadulni egy alkalmatlan pedagógustól, mert úgy gondolja, hogy a gyerek fontosabb, mint valakinek az állása.

Nos, én úgy gondolom, minden szakmában van gyenge szakember, aki nem tudja jól csinálni a dolgát. Meg kell tudni kérni, és meg kell tudni neki mondani - ehhez őszintének kell lenni -, hogy nem vagy alkalmas arra, drága barátom, hogy gyereket nevelj és taníts. (Tóth Tiborné dr. közbeszól.) Én úgy gondolom, hogy el lehet mozdítani tehát a közalkalmazottat, és nem szükséges hozzá törvény, csak jó vezető kell. Ha egy törvény mögé bújunk, akkor megint nem azt tesszük. "Új tudás" programról beszélünk, holott az elbocsátás feltételeiről beszélünk, és nem a minőségről, mert valahol lehet ilyen törvény, ha nem akarja alkalmazni a képviselő-testület meg az igazgató, akkor úgysem küldik el. De majd a szülő szólni fog, mert a szülő nagy kontroll, és biztatom is őket, hogy mindig szóljanak, ha a gyermekeik nem kapnak meg mindent.

Én úgy gondolom, hogy el kellene gondolkodni, képviselő asszony, hogy nem külön premizálni kéne, egyszerűen meg kéne fizetni - ahogy elkezdték - a pedagógusokat. Nagyon fontos munkát végeznek, becsületes munkát végeznek, aranyat ér egy kitűnő pedagógus, hisz a jövő nemzedékén látszik meg a keze nyoma. Nem méricskélni kell őt, minősíteni kell, hogy jól csinálja vagy sem, képviselő asszony, és ehhez pedig pénzre van szükség, mégpedig az oktatáshoz szükséges pénzre, hisz vannak már technikai változások, tanulniuk kell a pedagógusoknak, és ehhez önöknek pénzt kellene biztosítani a költségvetésben, hogy alkalmasak legyenek ezek a kitűnő pedagógusok a mai kor kihívásának megfelelő színvonalon tanítani, oktatni, gyereket és nemzedéket nevelni.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 34 2008.06.03. 12:43  21-75

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Mélyen tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a törvényjavaslattal is úgy vagyunk, hogy semmi sem átgondolt benne, mint ahogy hetedik éve semmi sem az állam pénzügyeiben. Be kellene tartania a kormánynak azt a szabályt, ha törvényt hoz a parlament elé, akkor hatástanulmányt is készít. Úgy gondolom, hogy a rövid távú célok irányába való rögtönzés, amely jellemzi a kormányt, helytelen, rossz dolog, és úgy gondolom, egy parlamentnek átgondoltan kell egy törvényt hozni, törvényt módosítani, s nem egy széljárás, egy rossz időjárás, egy bal lábbal való felkelés kapcsán egy kiragadott kérdést szabályozni úgy, amely alapjában véve látszhat úgy is, hogy helyes. De, mélyen tisztelt hölgyek és urak, a dolgok mindig mindennel összefüggenek, s ha egy helyen valahol a lyukat betömik, akkor lehet, hogy száz keletkezik helyette, ha azt nem jól csinálják.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én az önkormányzati törvénnyel kapcsolatos korlátozásokhoz szeretnék hozzászólni, egész pontosan a hitelfelvételhez. Jó ha tudják, hogy az önkormányzatok önrendelkezéssel bírnak, egy településen szabályozzák az életviszonyokat, szolgáltatnak, és ehhez pénzre van szükség. A rendszerváltásnak egy nagyon fontos momentuma volt az, hogy a településen élők önrendelkezését megalapozta.

(10.50)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az utóbbi hét évben ez az önrendelkezés, az önkormányzatiság megszűnt. Jó ha tudják: megszűnt. Tanácsrendszer van ismételten. Miért van tanácsrendszer? Hát van döntési jogosítványa egy képviselő-testületnek? Kap az államtól, a központi költségvetésből egy bevételt, kipótolhatja helyi sarccal, helyi adóval, s ugyanakkor a törvények odarendelnek bizonyos feladatokat - és jó, ha futja ezekre a feladatokra a két forrásból inkasszált pénz. Hölgyek, Urak! Nem futja! Óriási a baj!

Az Állami Számvevőszék jelentéséből tudható, hogy Magyarországon az önkormányzatok kétharmada csődben vagy csőd közelben van. Hölgyek, Urak! Akkor mi a baj? Nagy a baj! Ugyanis az állami költségvetés restrikciós metódusokkal, azaz megvonással, konvergenciával, megszorítással elsorvasztja azt a nagy ellátórendszert, amely nagyon fontos az emberek oldaláról, hiszen a szociális kérdésektől kezdve, a köztemetéstől kezdve a köztisztaságig mindenféle dologról gondoskodnia kell. Egy kormány nem ilyen gondoskodó, hölgyek, urak, mint egy települési önkormányzat! Az emberek életviszonyait közvetlenül befolyásoló kérdésekről van szó.

Most ehhez is hozzá kívánnak nyúlni; önök rosszul finanszírozzák az országot, rosszul finanszírozzák az önkormányzatokat, és most még a hitelfelvétel lehetőségét is korlátozni kívánják. Hozzáteszem, ez a hitelfelvétel mostanság elsősorban az uniós források megpályázása céljából szükségeltetik. Ugyanis nem engedhetik meg az önkormányzatok, hogy ha egyszer uniós fejlesztési forrásokhoz juthatunk, akkor ne legyen hozzá szükséges önerő. Önök erről az önerőről nem gondoskodtak, de még a működésről sem!

Nos, úgy gondolom, tényleg nagy a baj. Az állami költségvetés és maga az ország államcsőd közelében van, naponta 6 milliárddal növekszik a hiány, és nincs önkorlátozás a kormány részéről. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök költségvetési politikájával, a hozzáértésükkel van baj. Nem hivatalokat kell ismételten fölállítani: szakértő módon, hozzáértő módon, higgadtan, nyugodtan, átgondoltan, netalántán egy törvénynél a hatástanulmányt is figyelembe véve, sőt a szakmát, a reálszférát, a hozzáértő embereket is figyelembe véve kellene költségvetési törvényt alkotni. Szóval, nagy a baj.

Hasonlítsuk össze az önkormányzatokat például egy céggel! Ha egy reálszférában lévő cég nem tud jó üzleti tervet csinálni, akkor az csődbe megy. De higgyék meg, a reálszférában, mindentől függetlenül, attól függetlenül, hogy nem kiszámíthatók az adójogszabályok, miután alkalmazkodik, és egy típusú vagy közel egy típusú szolgáltatást végez, kiszámíthatók a viszonyaik. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most beszéljük ki azt, hogy kiszámítható-e ma egy önkormányzat költségvetése, működése. Bejelentem, hogy nem kiszámítható. Hiszen az önök kénye-kedve szerint a normatívák évente csökkennek, faragják; nézzük csak például a közoktatás kérdését!

Azon is vitatkoznak manapság már, és elméleteket gyártanak, hogy a közoktatás állami feladat-e vagy önkormányzati feladat. Állami feladat az állami közoktatás. Ugye, voltak szép idők, amikor ennek a közoktatásnak az állami normatívája a működéséhez és fenntartásához szükséges költségnek 80-90 százalékát biztosította, az állami költségvetés. Lezüllöttünk 55 százalékra. Nem a közoktatásban kell a hibát keresni, hanem a feltételeiben, a finanszírozásban!

Úgy gondolom, ez nem tartható. Nem tartható a kiszámíthatatlanság, hogy a jövőt sem látja egy település, és minden évben, sőt év közben is az önök változó szabályaihoz kell alkalmazkodni, amikor fontos, embereket érintő, nagyon fontos települési szolgáltatásokat kell ezekből a forrásokból biztosítani, és ezen szabályok mentén is. Gondolják csak végig, milyen széles skálát, milyen széles körű feladatokat telepítettek az önkormányzatokhoz!

Nézzük a felelősség kérdését! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A település költségvetéséért és pénzügyeiért a polgármester felel, büntetőjogilag, anyagilag is. Tudják, vannak perek is. Tessenek megmondani, mikor felelt a kormány az állami költségvetés hiányáért?! Lemondott egy pénzügyminiszter? Felelősségre vonták, hogy nem tartotta be az állami költségvetés normatíváit, amelyet magára szabott? Nem tartotta be, és nem volt ilyen, hölgyek, urak! De nem is kellett korábban, mert igyekeztek betartani az állami költségvetést. Önök pedig kényük-kedvük szerint módosítják év közben - emlékezzenek csak vissza, amikor a Medgyessy-kormány idején elrugaszkodtak itt a hiányok! Állítom önöknek, hogy egy településen egy polgármester, egy képviselő-testület, egy pénzügyi bizottság jobban kalkulál, mint önök, felelősebben.

Felelőtlen a gazdálkodás. Most önök felelőst keresnek az állami hiányokért, az állami gondokkal szemben, és mutogatni kívánnak, mint ahogy teszik mindig ezt a politikában, hogy mindig valaki hibás. De nem önök! Nem önök, akik irányítják az országot, hetedik éve kormányoznak, hanem az önkormányzatokat kívánják ezért felelőssé tenni. No, kérem, kikérjük magunknak!

Szóval, úgy gondolom, hogy ha felelősen gazdálkodunk, felelősen vezetjük a településeket mint polgármesterek, jár az a felelős döntési lehetőség is, hogy akkor és olyan mértékben vegyen föl egy önkormányzat hitelt, ahogy azt a település közössége, törvényesen megválasztott képviselő-testülete fontosnak tartja. Úgy gondolom, ha valaki ott hibázik, azt fél perc alatt megbillentik - nem úgy, mint most a kormánynál. És az az igazság, az az érzésem, mert mindig a céljaikat kell keresni és mögé kell tudni látni: mi a célja ennek a törvényjavaslatnak? Miért kellett beterjeszteni? Önök attól félnek, hogy az önkormányzatok teszik tönkre az országot és a pénzügyi helyzetét? No, nem! Felelőst keresnek, és másra kívánnak mutogatni.

Nézzük meg, miért jutottunk idáig! Önök a szakmai törvényeknél sok esetben még továbbra is spannolják a feltételeket. Ugyanakkor az ahhoz szükséges pénzt sosem rendelik hozzá. Szokták ezt mondani régebben: aki á-t mond, mondjon b-t is. Ha önkormányzatnak feladatot szignál és kötelezi, akkor tegyen mellé forrást is - no, ezt nem teszik meg sose. Úgy gondolom, ez sem tartható. Éppen ezért ténylegesen fontos áttekinteni a kormánynak, ha egyszer kormányoznak, az önkormányzatok szolgáltatásait, kötelező feladatait, és a mellé a pénzt is oda kellene rendelni.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor arra bazíroznak, hogy szembeállítanak minket a saját lakosságunkkal, hogy helyben adókból pótoljuk ki a helyi közoktatás, közvilágítás, köztisztaság, hadd ne soroljam még, szociális ellátás hiányzó forintjait, akkor szembeállítanak a reálszférával is, a helyi lakosokkal. Nem tartható ez az állapot! Ők sem hiszik már, hogy mi tehetünk a helyi adók mértékének emeléséről, de nem is lehet már emelni, hiszen a reálszféra és a lakosság tűrőképessége is korlátozott. Ugyanis rosszabbul élnek, ténylegesen.

Vagyis úgy gondolom, nem bűnbakot kellene keresni, hanem sürgősen le kellene számolni azzal a pazarlással, azzal a gazdálkodásnak nem nevezhető pénzköltéssel, hogy folyik mindenhol a pénz. És nem arról hallunk, hogy a központi közigazgatás költségeit csökkentenék, ott racionalizálnának - mert ilyen nem volt, hölgyek, urak! Eltörölték az államtitkári posztot - többet vettek föl. Eltöröltek hivatalokat - lettek kft.-k, kht.-k. Szóval, folyik mindenhol a pénz.

Tudják, hogy egy települési önkormányzat hogyan készíti a költségvetését? Itt mindig szó van arról a parlamentben, hogy nullabázisú vagy bázisszemléletű. Hölgyek, urak, képzeljék el, hogy korszerű módon csinálják: nullabázisú költségvetést kalkulálnak. Amikor megnézik, melyik feladathoz mennyi pénz kell. Önök nem ezt teszik. Itt benyújtja minden tárca az igényét, és akkor vagy elfogadják, vagy nem. Levesznek x százalékot, vagy tesznek hozzá még többet.

Úgy gondolom, ebben a kérdésben és az önkormányzatiságban nem szabad ehhez hozzányúlni, nagyon fontos demokratikus vívmányról van szó, és meg kell szüntetni a tanácsrendszert. Felelős önkormányzatok vannak, de legyen felelős a kormány is a saját döntéseiért, a saját előterjesztéseiért!

Max Webert sem ártana tanulmányozni; többek között azt mondta: cél, feladat, szervezet, feltétel. Tudni kellene, hogy mi a kormány célja, aztán milyen feladatokat, milyen szervezeteket kíván, és milyen feltételeket, milyen pénzeket kíván mellétenni. Úgyhogy el kellene ezen gondolkodnunk, hogy a szakszerű kormányzásnak, a felelős kormányzásnak eljött már az ideje, hiszen olyan mélyre süllyedtünk, és olyan komoly pénzügyi válság van ebben az országban, hogy a kilábalás lehetőségét sem látják sokan.

Én úgy gondolom, egy ország depressziós nem lehet. Bizakodás kell, reménység. De nem hivatalok felállításával! Hölgyek, Urak! Visszatérek most a Költségvetési Hivatal kérdésére, amely, mondhatnánk, jó is. Tényleg kellene egy igazi, amely a kormány sarkában áll. Van ilyen: az Állami Számvevőszék. Tessék mondani, államtitkár úr, mikor vették tudomásul és komolyan az Állami Számvevőszék jelzéseit, kifogásait, észrevételeit, javaslatait, megalapozott szakmai javaslatait is? Nem vették figyelembe.

(11.00)

Hadd mondjak egy dolgot a költségvetésről, az önkormányzatiról, hogy amikor önök bérintézkedést tesznek, milyen álságos sok esetben. Adnak egy bizonyos rétegnek, a pedagógusoknak, az egészségügyben dolgozóknak béremelést egy adott évben, mint ahogy volt ez 2002-ben is. A következő évben a nyakunkba varrták. A költségvetésben a normatívák ezeket sosem finanszírozzák. Tehát ha önök bejelentenek bármit, akkor mindig másnak a szerszámával a csalán esete történik, a következő évben sosincs mellette az állami finanszírozás.

Úgy gondolom, nincs szükség Költségvetési Hivatalra. Komoly, felelős kormányzásra van szükség és a szakma, a reálszféra, azonkívül a Számvevőszék javaslatait kell komolyan venni, alázattal kellene kezelni, szakmai alázattal és átgondolt törvénykezést hozni. Ennyit szerettem volna mondani. (Keller László: Köszönöm szépen.) Nem támogatom egyik javaslatukat sem, mert nem megalapozottak, hatástanulmány sincs mögöttük, nem oldják meg a problémát. Hölgyek, urak, magukban keressék a bűnbakot, és ne az önkormányzatokban.

Elnök Úr! Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 48 2008.06.03. 2:08  21-75

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szóval, hogy ez az önkormányzati rendszer finanszírozhatatlan, Herényi képviselőtársam iménti megjegyzésére: nem is finanszírozzák - ezért van kétharmada csődben. De nem erről szól a törvényjavaslat. Arról szól, hogy ezt a finanszírozást még lehetetlenítsék el, hogy ne vehessenek föl hitelt. Képviselő úr, ne keverjük össze a dolgokat! Itt kormányozni kellene, és annak áll elébe mindenki, ha netalántán volna a kormánynak kormányzás közben arra ötlete, hogy az önkormányzati rendszert át kellene tekinteni feladat és finanszírozás oldaláról. De nem erről szól a törvényjavaslat. Szóval maradjunk annyiban, hogy tanácsrendszer van, igen, és mennek csődbe az önkormányzatok.

Én úgy gondolom, nagyanyámtól megtanultam, hogy fiam, csak annyit nézz hátra, amennyiből tapasztalsz, mert ha sokáig nézel hátra, akkor orra buksz. De nem így tekintünk hátra, hiszen minduntalan elhangzik egy hetedik éve kormányzó kormánytól, hogy mi volt a polgári kormány idején. Hát, hölgyek, urak, kormányozzanak már, könyörgök! Aztán azt is mondta nagyanyám, hogy fiam, ha hibát követsz el, nem az a baj, hogy hibát követtél el, hanem gyorsan javítsd ki! Hölgyek, urak, itt óriási hibát követett el a kormány. Államcsőd van, pénzügyi csőd van, és most az önkormányzatokon kívánják leverni a port, sőt egy költségvetési hivatalon. Ehhez nem vagyunk partnerek, hogy mutogasson a kormány, hogy lám, a költségvetési hivatal felel érte, nem én mint kormány, és az önkormányzat, mert ő fölvett hitelt.

Erről szól a történet, ebben tiltakozunk, képviselő úr. Ebben mi megalkudni nem tudunk. Másként látjuk a dolgokat, ugyanis nem kormányoznak, rögtönöznek, semmi sincs kiszámítva, és folyik az állam pénze, és az államadósság megsokszorozódott, és naponta 6 milliárddal tovább növelik. Nem magán kezdi el a kormány a spórolást, hanem hivatalt akar, és ugyanakkor az önkormányzatokat kívánják megszorítani. Ez ellen csak tiltakozni lehet, képviselő úr! Önkormányozni meg ellátni kell a településeken; az más kérdés, hogy tekintsük át a feladatokat, mit teszünk kötelezővé, és gondoskodjunk a finanszírozásról is. De nem erről szól a törvényjavaslat, és a kormányzás sem hetedik éve, hanem arról, hogy pénzt elvonunk tőlük, és lehetetlenítjük őket. Ezért kétharmada csődben van. Nem én mondom, az Állami Számvevőszék.

Elnök úr, köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 58 2008.06.03. 1:51  21-75

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tényleg nagy a baj. És ahelyett, hogy a kormány magán kezdené, ugyanis ő felelős a költségvetési gazdálkodásért, az önkormányzatokat pécézte ki a tekintetben, hogy a lehetőségét bekorlátozza. Úgy gondolom, hogy ez tarthatatlan, és ebben nem lehetünk partnerek. Szeretném azt is elmondani, hogy hetedik éve kormányoznak. Ennek következménye az eladósodás. Lehet sok mindent mondani a jelenlegi helyzetre, csak azt nem, hogy rózsás. Az imént kiment Molnár képviselőtársam, pedig arra volt ideje, hogy belém kössön. Nem az államcsőd klasszikus fogalmai szerint, de, tisztelt hölgyeim és uraim, tessenek elmondani: nem csődhelyzet az, amikor az önkormányzatok kétharmada csődközelben vagy csődben van? Nem pénzügyi csőd-e az, amikor a családok megélhetése veszélyben van? Nem csőd-e az, amikor az emberek körülményei ellehetetlenülnek, amikor nem tudunk helyben szolgáltatásokat nyújtani, amikor infláció terhel, amikor az ország lakosságának egyharmada a létminimum alatt él, és amikor félmillió a munkanélküli?

Hölgyek! Urak! Az államadósság mindezek ellenére nő, nő, nő, naponta nő 6 milliárddal. Nos, tessenek mondani, nem csődhelyzet ez? Nem borzasztó? És akkor önök most rámutatnak az önkormányzatokra? Na, ezt nem vállaljuk, hogy ennek az egésznek a balhéját elvigyék az önkormányzatok. Őket bekorlátoznák abban, hogy kifizessék a munkabért, vagy éppen fejlesszenek valamiben. (Göndör István közbeszól.) De a kétharmaduk csődben van. Magán kezdje a kormány, mert ezt most sem látom.

Hölgyek! Urak! Alázattal kérem, tessenek ezt tenni, ebben kompromisszumkész vagyok.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 68 2008.06.03. 2:10  21-75

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, kérem, alig kapok szót Göndör képviselő úr felszólalása után. Komolyan mondom! Tetszenek érteni? Az ország eladósodott, és az ellenzék a kétharmados törvények miatt a hibás. Azt mondják, hogy az önkormányzati rendszer finanszírozhatatlan. Nem igaz, hölgyek, urak, az ország így finanszírozhatatlan! Lássák már a lényegét! Megint mutogatnak az ellenzékre.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én úgy gondolom, hogy tessenek citálni egy felelőtlenül fölvett hitelt egy önkormányzatnál! Tessenek egyet mondani! Lehet róla szó, és akkor kibeszélhetik vele, mert előfordulhat ott is különben búza közt a konkoly meg a hibás termék. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a kormány mikor felelt azért, hogy eladósította az országot, hogy naponta 6 milliárddal nő a hitel és a hiány? Erről tessenek beszélni! Most hogy kívánják korlátozni a hiány növekedését? Hogy az önkormányzatok közfeladataik ellátásához, mert önök a költségvetésben oda nem biztosítanak pénzt, még hitelt se tudjanak fölvenni. Szóval, erről szól a történet, és nem kétharmadról meg nem konszenzusról.

És nem az ellenzék a hibás azért, hogy idejutottunk. Önök hetedik éve kormányoznak, most mondta kedves képviselőtársam. Tudják, mi a sanda gyanúm? Az a sanda gyanúm, mélyen tisztelt hölgyek, urak, hogy többségben vannak most a jobboldali polgármesterek és önkormányzatok. Hogy kívánják ellehetetleníteni és megfojtani őket? Hogy kívánják a lakossággal szembeállítani? Kénytelen vagyok magamban már ezt az igen furcsa gondolatot is megfontolni, hogy nem ezzel a metódussal-e, hogy még pénzhez se jussanak, és ne tudjanak szolgáltatni.

Nem magukon kezdik a takarékoskodást, az eladósodáskorlátozást, hanem rajtunk kezdik, önkormányzatokon. Hát, ez már mégiscsak több kettőnél! És akkor erről beszél Göndör képviselő úr!? Képviselő úr, komolyan mondom, hogy egyszerűen vérlázító, amit mond. (Göndör István: Nem kívánok önnel erről vitatkozni.) 3200 önkormányzat tiltakozni fog. (Kontur Pál: Nem is lehet.) Én úgy gondolom, az önök felelősségéről kellene tárgyalni, és magukon kellene kezdeni a rendet és a takarékoskodást.

Köszönöm, hogy szólhattam. Ez a véleményem. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 72 2008.06.03. 2:07  21-75

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Igen, szeretnék utoljára szólni ebben a témakörben. Köszönöm, elnök úr, a szót. Én úgy gondolom, hogy Kovács Zoltán képviselőtársam szavait kell ismételgetni. Azt, hogy nagy a baj, ezt nem kell ragozni, mert ezt érzi az egész ország, tudjuk mi magunk is. Ezt a bajt különben önök csinálták, de hogy rendbe tegyük, össze kéne fogni. De, mélyen tisztelt hölgyeim, uraim, nem ez a kétharmados törvény a rendcsináló törvény és a lényeget érintő törvény.

A dolgok gyökeréig kell lemenni, a tisztes gazdálkodásig, a felelős vezetésig, a spórolásig, és akkor mindenki meg fogja érteni. Össze lehet fogni egy országnak, mert össze kell fognia, akkora a baj, és mondom, nem akarom még egyszer elmondani, de önök nem ezt teszik. Önök most is mutogatnak vissza hét évre, beszélnek összevissza, és ugyanakkor a dolog lényegét nem értik. Ténylegesen szakmáról van szó, nem egy kétharmados törvény oldja meg az ország rendjét és a kistérségek működése sem. Amúgy különben működnek, mert értik, hogy csak úgy tudják túlélni az önök kormányzását.

Én úgy gondolom, hogy a kétharmados törvénnyel és azt megkerülve is csinálhattak regionális közigazgatást. Hölgyek, Urak! Vegyék már észre, duplikum van, dupla kiadás! És tovább működik! Ragaszkodnak a butaságukhoz, holott Magyarországon - az MDF véleménye szerint is - a Szent István-i megyerendszer működik, arra van minden kitalálva. Önök nem ezt teszik, önök ragaszkodnak és nem hajolnak, nem hajlanak a józan ész irányába. Kérem, tényleg fogjunk össze, mert az ország óriási bajban van. Senki nem akar ezen rontani, és ne ránk mutogassanak, magukban keressék először a hibát, és a maguk tevékenységén javítsanak. Göndör képviselő úr, hallotta a sor végét?

Fogjunk össze! Rend kell, fegyelem kell, de az önök kormányzása nem erről szól. A rendetlenségről, a pazarlásról, a meggondolatlanságról, az átgondolatlanságról szól, és nem mennek jól a dolgok. Ez így nem tartható, hölgyek, urak! És ezekhez a kérdésekhez mindenkor partnerek leszünk, elnök úr, de az ostobaságokhoz nem.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 283 2008.06.09. 3:34  272-288

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az országgyűlési határozati javaslat csalódást okozott számomra. Már csak azért is, mert képviselőtársaim némi óvatosságra intik a kormányt a költségeket illetően. Dr. Fónagy képviselőtársam kifogásai és mások kifogásai megfontolandók a kormány részéről, mégpedig megfontolt előkészítést igényelnek. (Puch Lászlónak:)

(20.40)

Államtitkár úr, lenne szíves rám figyelni? Ugyanis önnek szeretném elmondani mindazt, amit mondok. (Puch László: Bocsánat.) Ugyanis kevésnek tartom ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Nincs benne az M44-es. Tisztelt Államtitkár Úr! Én úgy gondolom, hogy kormányígéret volt az M44-es, és mindjárt jó szívvel tudnám megszavazni az M3-as koncesszióba adását és az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás megkezdését, ha benne lenne mellette a felsorolásban egy másik út is, Békés megye, leszakadó megye fontos útja, az M44-es. Államtitkár úr, kérem, ne feledje el a kormány azt, hogy megígérte ezt az utat. A szakhatóságok hozzájárultak, a nyomvonal ki van jelölve, és az építési engedélyt is megkapta, azaz készen áll arra, hogy hasonló módon az M3-ashoz, az M44-es is e műbe kerülhessen.

Én úgy gondolom, hogy áll ez a beruházás, miközben halálos balesetek sora következik be, a biztonságot veszélyeztető burkolatminőségek vannak. Békéscsaba elérhetetlen Kecskemétről, ellehetetlenült Kondoros, Szarvas, Békésszentandrás, Öcsöd és Cserkeszőlő, hisz, államtitkár úr, ezen az útszakaszon azokon a településeken, amelyeknek pontosan a tengelyében megy át az M44-es, naponta 15 ezer gépjárműegység megy át. Nekem a polgármesteri hivatalban a szobám erre az útra néz, a falon kép nem marad, mert leverik a kamionok, amikor elindulnak. Gondolhatja, hogy hogyan lehet eme útszakaszokon a többi településen is lakni, élni.

Pedig emlékeztetem önöket arra, hogy Medgyessy miniszterelnök úr megígérte, hogy 2006-ban fognak ezen az autópályán járni, aztán Kóka miniszter úr pedig 2008-at mondott. Most pedig kaptuk Domokos László képviselőtársammal a miniszter úr levelét, amely ködösen 2013 tájékára, vagy esetleg 2010-re teszi, ezt is úgy, hogy nem középen pillérrel, de lefaragva. Szóval én úgy gondolom, hogy az ország összes települését, különösen a leszakadókat... - nem vitatkozva a nyírségiekkel sem, mert mi is hasonló cipőben járunk, elnéptelenedés, szegénység, munkanélküliség, gazdasági depresszió jellemzi ezt a környéket.

Úgyhogy, tisztelt államtitkár úr, ha tehet valamit az ügyben, szeretném lobbiját, szimpátiáját, megértését kérni, hogy ne csak az M3-as kerüljön be a tisztelt Ház elé, hanem az M44-es is. Nem azért, mert tüsténkedem, hanem azért, mert az ott élő emberek ezt elvárják mint magyar állampolgárok a kormánytól, már csak azért is, mert Medgyessy Péter miniszterelnök úr és Kóka miniszter úr is annak idején konkrét ígéretet tett a nyilvánosság előtt, és úgy gondolom, az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó. Bízom benne. Sok ígéret füstté vált. De ilyen fontos kérdésekben kérem a szimpátiáját, a megértését és a segítségét abban, hogy az M3-as mellé az M44-es is kerüljön be minél hamarabb.

Elnök úr, köszönöm, hogy szólhattam. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 156 2008.09.30. 2:03  97-247

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tatai Képviselőtársam! Tudják, a 2007. évi költségvetés sok tekintetben és nagyon sok ágazatnak - csak kettőt hadd említsek: oktatás, egészségügy - nagyon rossz éve volt. Lehet ezt magyarázni, Tatai úr, rendszerváltással, sok egyéb mással. Sosem volt ilyen rossz a közoktatás finanszírozása, hogy lezülljön az állami közoktatás finanszírozása 50 százalék környékére. Ezt nem lehet megmagyarázni, Tatai képviselő úr! Miután tisztelem önt és elkötelezettségét a gyerekek irányába: ez a jövővel való visszaélés. Tudja, ezek nem demagógiák, de úgy gondolom, meg kell adni mindent a gyermekeknek, és nem ilyen rossz szinten.

Gondolja el, nekünk 2400 gyermekünk van az egységes iskolában, és 50 százalékot kell helyi adókból pótolni. Amikor a gazdaság rosszul megy, és sok egyéb más gond van - megélhetési gondjaik vannak az embereknek, sőt a gyerekeknek iskolatejet kell adni, mert otthon még arra sem futja, hogy reggelivel jöjjenek el -, akkor az oktatásban, az egészségügyben, de most maradjunk az oktatásnál, én csak az empátiájára próbálok reflektálni, alázattal kérni. Tudják, pályázott normatívával nem lehet művészeti oktatást csinálni, meg ilyen képletekkel sem. Oda kell állni a költségvetésnek a magyar közoktatás mellé!

Nem szeretném, ha buta magyar emberek nőnének föl, akik nem kaptak meg tőlünk a közoktatáshoz, a tanuláshoz, a fejlődéshez mindent, mert gondolja el, ez a mi felelősségünk, elsősorban a kormánypártiaké, utána pedig az ellenzéké, annyiban, hogy szóvá tesszük, önöknek pedig konkrét felelősségük van, kormányzati felelősségük, Tatai-Tóth András képviselőtársam. Úgyhogy én úgy gondolom, nem magyarázni kell ezt a kérdést, hanem tenni és cselekedni, és nem azoktól elvenni, akikben a jövő van, a legsérülékenyebbektől, a gyerekektől.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 180 2008.09.30. 2:21  97-247

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha azt mondjuk egy zárszámadási törvénynél, hogy abba nem tartozik bele a szakmai és finanszírozási probléma, akkor egyáltalán minek van napirenden. Értelmes ember ezért hozza napirendre! Görögországban, Keller képviselő úr, nem tárgyalja a zárszámadási törvényt a parlament, csak a bizottság. Azért tárgyaljuk, hogy a tapasztalataiból 2008-ra vagy 2009-re megfelelő intézkedéseket fogalmazzunk meg.

Mélyen tisztelt hölgyek és urak, ma 2008 van, és napokon belül tárgyaljuk a kormány által benyújtott költségvetést. Azért tesszük szóvá mindazt, amit szóvá teszünk - ami igenis ide tartozik -, mert 2007-ben a kormány pénzügyi politikája miatt az oktatás és az egészségügy volt a legnagyobb vesztes. Mindegyikben komoly megtakarításokat eszközölhettek - kérem, higgyék el, ez így történt -, de nem helyes az oktatásból pénzt kivonni, és nagyon lelketlen dolog az egészségügyből hasonló módon. Mind a kettő nagyon érzékeny terület. Az egyikben a családok, a szülők a gyermekeiket látják, és az önkormányzatok nem tudnak normálisan szolgáltatni - Béki Gabriella kifejezésével -, oktatni, tanítani, nevelni, ami a legfontosabb; az egészségügy pedig a máról is szól, a jövőről is szól, a prevencióról és a betegek ellátásáról, ami pedig, úgy gondolom, hogy jár nekik. Alkotmányos joguk, hogy ezt mind megkapják.

Úgy gondolom, bárhogy is vitatjuk, állami közoktatásról van szó és állami egészségügyről, amikbe befizetünk mi magunk is, ezért mind a kettő jár nekünk. Ezt nem lehet elvitatni. Kérem, hogy a 2009. évi költségvetésben különösen figyeljenek oda az oktatásra és az egészségügyre! Ha nem teszik, akkor tényleg l'art pour l'art a mi szavunk is, és az is, hogy időt töltünk önökkel.

Béki Gabriella, higgye el, nem ezen múlik, hogy valaki félanalfabéta, nem a kisiskolán! Tudja, nagyon sokan tanultak annak idején óvodások, alsó tagozatos gyerekek a tanyasi kisiskolákban, és kiváló emberek lettek belőlük. Azt hiszem, hogy a társadalomban kell kezdeni keresni a hibát; a minőség kérdésében pedig egyetértek önnel.

Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 214 2008.09.30. 2:38  97-247

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Kedves Havas Szófia Képviselő Asszony! Látja, kár volt az öröme, hisz Keller úr azt mondta, hogy a pénz nincs meg, hiszen az már belekerült a 2008. évi költségvetésbe.

Szóval, hogy szufficit 27 milliárd keletkezett - és most nem a szakmáról beszélek, hanem a pénzről -, az ugye több szempontból lehetséges, hogy keletkezett. Egyszer azért, mert esetleg többet fizettek be, és ami a nagyobbik baj, hogy kivonták ezt a pénzt az emberek egészségügyi ellátásából. Magyarul: az emberek egészségén megspórolták. Egészséghozadék 27 milliárd, és most ezt a 2007-es pluszbevételt, szufficitet gondolja 2009-ben szétosztani. Hát van, aki meg se érte már ezt, hát régen meghalt, azért, mert nem kapott megfelelő egészségügyi ellátást! Hát hogyan lehet kiosztani annak a temetőben lévő embernek, aki valamilyen baja kapcsán, mert nem kapta meg a szívbillentyűt vagy bármi mást, hogyan lehet ezt újfent az egészségügyre fordítani, pláne arra, aki ebben belerokkant?!

Azért kértem szót, mert belemorogtam a beszédébe, és bocsásson meg, de most kifejtem. A másik pedig a várólisták, hogy ezt a politika gerjeszti. Hát én komolyan mondom, bevallom önnek őszintén - nem szoktam hazudni, apám mindig azt mondja, igazat mondjál, mert lebuksz -, én nem gerjesztek semminemű várólistát. Komolyan mondom. Pedig szakorvosi rendelő is tartozik hozzánk, és nem gerjesztek ilyet. Érdekes módon az emberek meg rengeteget várnak.

De most nem veszi személyeskedésnek, kedves Havas Szófia, én úgy tudom, ön kitűnő orvos és három helyen igazgató. Ön is gerjeszti akkor a várólistákat, képviselő asszony? Nem akarom megbántani, de ilyet ne mondjon, hogy mi gerjesztünk várólistákat! Hát akkor ön is ezt teszi? Vagy magából indult ki? Ne vegye rossz néven ezeket a rigorózus megjegyzéseimet, de én nem veszem magamra. Úgy gondolom, hogy a politika nem gerjeszti. Tudja, mi gerjeszti a várólistákat? A pénz hiánya. Pontosan az, amit 2007-ben kivontak belőle, az továbbgyűrűzik. És még most is hosszú várólisták vannak. Szerintem nem a politika gerjeszti a várólistát, hanem a pénz hiánya.

Hát én hallgatom, nézem a tévét és látom az adatokat. Úgy gondolom, hogy ilyen szufficitről, amelyet most itt Keller képviselő úr fél perc alatt levágott, hogy miről beszélünk itt... Úgy gondolom, hogy meg kellett volna tárgyalniuk, hisz ön kormánypárti, és jó lett volna, ha nem is lovallja magát bele, és el sem mondja ezt, mert innentől kezdve nagyon furcsa az egész ügy. Beszélünk arról, ami semmi. Én azt mondom, hogy a 2007. évi költségvetésben kivontak az egészségügyből pénzt, és ebbe emberek belepusztultak, ami nem megengedhető.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 88 2008.10.07. 9:07  43-93

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban hadd mondjam el, nem vagyok az alkotmánymódosítás törvénygazdája, nem vagyok szakember. Az államigazgatáshoz, pénzügyekhez és mérnöki munkákhoz értek, de miután a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság tagja vagyok, valamikor ezelőtt két évvel, mégpedig 2006. VI. hó 29-én kijelöltek kisebbségi előadónak. És mivel nem tudtam, hogy két év után előkerülhet egy törvény a süllyesztőből, és tárgyalni fogja a Ház, ezért lemaradtam a kisebbségi vélemény elmondásáról, de szeretném elmondani állampolgárként is, képviselőként is a véleményemet a beterjesztett törvényjavaslatról.

Ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, egy kiváló törvényjavaslat van előttünk. Két passzusból áll. Az egyikben azt mondja ki, hogy a parlamenti képviselők száma 200 fő legyen, a következő passzusában pedig kimondja azt, hogy 2007. április 30-áig - ez okafogyottá vált, tehát módosítani kell - gondoskodjon e törvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslat országgyűlési előterjesztéséről.

Miről szólt ma itt a vita? Arról szólt a vita, hogy milyen legyen a választójogi törvény. Tehát a részletekről beszélnek és nem az alapvetésről. Ez a törvényjavaslat - még egyszer mondom - 2006 júniusában, egy szép nyári napon született, mégpedig a konvergenciaprogram és a második Gyurcsány-kormány elején, ugyanis arról volt szó, hogy baj van az országban a költségvetéssel, és akkor a parlament is húzódjon össze. Ekkor, a nyáron sok mindent eltöröltünk, üléseztünk jobbra-balra, és bekerült egy törvényjavaslat, hogy a parlament létszámát is csökkentsük, elsősorban anyagi okok miatt meg a társadalom elvárása miatt.

Mi történt az elmúlt két év alatt? Hölgyek, urak, ez a talonban volt. Nekem ez már eleve gyanús volt, és bocsássanak meg, nem akarom másra kenni a mai napi mulasztásomat, de úgy gondoltam, két év után ez már elő sem kerül. Mit ad isten, a Ház napirendjére tűzte ezt a törvényjavaslatot, és ma tárgyaljuk. És ekkor a részletekről beszél a tisztelt parlament, mégpedig arról, ami nincs beterjesztve, a választójogi törvényről. Mi a logikája ennek a törvényjavaslatnak? Az, hogy vagy beszélünk, vagy cselekszünk.

Elöljáróban elmondom azt, hogy a törvényjavaslatnál, amikor a költségvetési bizottság tárgyalta, nem volt a kormánynak határozott álláspontja, hisz nehezen is lehetett volna. Én mondtam, hogy úgy tanultam, hogy Montesquieu hatalommegosztási elve szerint van a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom, tehát ha a törvényhozó hatalom úgy dönt arról, hogy módosítja az alaptörvényt, amely kapcsán később meg kell felelnie minden egyes törvénynek, az alaptörvényben lévő passzusoknak, akkor nincs ezzel semmi baj. Tehát cselekvésre kényszeríti a parlamentet, mert elfogad magának egy törvényt, hogy 200 fő a parlament létszáma, így lépéskényszerben van, amúgy cselekednie kell egy konszenzuson alapuló választójogi törvény megalkotására.

De ha nincs meg ez a lépéskényszer? Hát ez takuvaku lesz, hölgyek, urak! Itt már tíz éve vitatkoznak, még fognak tíz évig, és a parlament létszáma nem csökken. Azért nagyon korrekt a képviselőtársaim javaslata, ugyanis azt találták ki, hogy az alaptörvényt módosítva mindenkinek meg kell mutatnia a foga fehérjét, akarja-e csökkenteni a létszámot vagy nem akarja. És ha azt mondta, hogy igen, akkor már lépéskényszerben és konszenzuskényszerben vannak, meg kell állapodniuk a választójogi törvény formájáról, tartalmáról és minden egyéb más kérdésről.

(13.30)

Ma pedig nem erről szólt a vita. Hölgyek, urak, hat éve kormányoz a Gyurcsány-kormány, kormányoznak a szocialisták, két éve áll ez a törvényjavaslat, nem tudom, milyen szándékkal került elő, de úgy gondolom, még most sem késő. 2010-ben lesz választás, de hölgyek, urak, egy év alatt meg lehet csinálni ezt a törvényt. Rajta! Ahogy mi nem nyaraltunk, hanem dolgoztunk 2006 júniusában, úgy gondolom, most is épp ideje lenne tempót változtatni, kormányozni, a parlamentnek pedig a törvényjavaslatok kapcsán hasznos és helyes, jó és átgondolt törvényeket alkotnia. Az alaptörvény nagyon fontos törvény, és ha ebbe tesszük bele ezt a kényszert, akkor nem mutogathatunk egymásra, mint Dávid Ibolya, hogy hogy lesz majd, mi a konszenzus, meg hogy miként, meg ki akarja, ki nem akarja - mindenki kimutatja a foga fehérjét.

Ha hazamegyek, a mai vita után azt fogja mondani Jutka néni a Bethlen Gábor utcából, hogy Mihály, elvált a túró a savótól. A tisztelt Ház kormánypárti és ellenzéki padsoraiban nem vállalják fel, hogy csökkentsék a parlament létszámát 200 főre. Mert ő így fogja érteni. Sőt mi több, nem a szarva közt keresi a véleményével a tőgyet, hanem azt fogja mondani, hogy nem akarják csökkenteni. Hisz ma miről szólt a vita? Nem a 200 főről, nem arról, hogy fogadjuk el az alkotmányt, hanem arról, hogy milyen legyen majd a választójogi törvény, és milyen anomáliák keletkezhetnek abból, s mindenféle történelmi vitákba keveredtünk a kilencvenes éveket illetően és azt követően, s mindenki elővette a memóriáját, és mesélt, mesélt, mesélt. Holott arról van szó, és a kérdés úgy van feltéve képviselőtársaim törvényjavaslatában, hogy akarja-e a tisztelt törvényhozó, az Országgyűlés az alaptörvényben 200 főben rögzíteni a képviselők számát vagy sem. Ez az alapkérdés.

Ha ezt önök egyöntetűen megszavazzák, onnantól kezdve nem mutogathatunk egymásra, és nem mutogathatnak a Fideszre sem. S ne haragudjanak meg, de úgy gondolom, mégiscsak erkölcstelen dolog kétéves süllyesztő után e törvény kapcsán bírálni előterjesztő barátaimat, és azt mondani, hogy ezt meg azt nem oldották meg. Azért azt tisztázni kell, még ha egy választójogi törvényről is van szó, hogy a kormánynak mindig van felelőssége az előterjesztéseket illetően. Nem hiszem, hogy egy ellenzéki padsorban ülő képviselőnek olyan apparátus állna rendelkezésére, mint a kormánypártiaknak, akik szakértők tömkelegét tudják egy törvényjavaslat elkészítéséhez megfogadni, de nem is feladatuk. Hisz a kormánypártiak mögött áll az apparátus, amely lehetőséget ad arra, hogy egy olyan törvényjavaslatot, mint a választójogi törvény, kimunkáljanak, és akkor lehet politikailag alkudozni, hogy milyen legyen, csak listás vagy kerületes, és nem kell mellébeszélni a dolgokat illetően.

Még egyszer mondom, ez a törvényjavaslat kiváló, mert indul egy folyamat, a tisztelt Ház magára nézve alkosson egy alaptörvényi kötelmet, hogy rövidesen el kell fogadnia egy választójogi törvényt. Konszenzuskényszer teremtését is eredményezi, ha elfogadják ezt a javaslatot. De amennyiben nem, és nemmel fognak szavazni, számomra - de nemcsak számomra, hanem Jutka néni számára is - teljesen nyilvánvaló lesz, hogy nem akarnak létszámot csökkenteni. Beszélünk itt 2010-ről, 2014-ről meg mindenféle évekről és számokról, de hölgyek, urak, először is egy alapvetésben kell megegyezni, hogy milyen nagyságú legyen a parlament, mert társadalmi nyomás és igény van rá, hogy csökkentsék. Ha előveszem a műszaki tanulmányaim, ott is az alapdolgot szoktuk elrendezni először, a háznak alapot építünk, majd ráépítjük a felépítményt. Aztán az alaptörvény - ezt más szakmában is megtanultuk - az alaptörvény, amelynek minden egyes törvénynek meg kell felelnie, és ha törvényhozási kényszer van, az alaptörvény kapcsán lehet új törvényeket alkotni, illetve a régieket módosítani, és erre megfelelő határidőt kell biztosítani.

Summa summarum, úgy gondolom, mindenkinek magába kell szállni, kedves kormánypártiak és ellenzékiek, hogy támogatják-e ezt a törvényjavaslatot vagy sem. S ne beszéljünk másról, hanem arról, hogy önök a parlament létszámcsökkentését támogatják-e vagy sem. Ez az alapvető kérdés. Minden más véleményem szerint mellébeszélés, a lényegről való figyelem eltakarását és elterelését jelenti. De azt hiszem, Magyarország már pontosan érti, hogy mikor terelik el és mikor nem. Tényleg próbáljunk abban konszenzust teremteni, Földesi képviselő úr és minden kedves kormánypárti képviselő, hogy hat év kormányzás után, valamint kétéves álló, fekvő és süllyesztőbe vetett törvényjavaslat után egy lényeges kérdést rendeznünk kell, nevezetesen, hogy kevesebb legyen a parlament létszáma. Mondom: minden más mellébeszélés, hivatkozás, mutogatás és filozofálgatás, mert úgy gondolom, a parlament kötelessége, s miután törvényhozó hatalom, az ő dolga és nem a kormányé, hogy az alaptörvény módosítását eltökélje és elrendezze. Ezért, képviselő hölgyek és urak, még a kormányra se lehet mutogatni, hanem csak a parlamenti képviselőkre, s az a kérdés, hogy egy képviselői indítványt a parlamenti képviselők támogatnak-e vagy sem, s megbízást adnak-e arra, hogy a választójogi törvény előkészítése és tárgyalása megtörténhessen.

Elnök úr, sommázottan ezt szerettem volna elmondani. Úgy gondolom, a dolog lényegét kell tekinteni, de ma nem igazán erről szólt a vita, hanem minden másról, csak nem a 200 főről és az alkotmány módosításáról. Én a magam részéről nagyra becsülöm az előterjesztőket, bár két év eltelt, és ez a törvényjavaslat is megfakult egy kissé, de a tartalmát és a lényegét illetően, hogy 200 fő és egy év arra, hogy a választójogi törvény elkészülhessen, tökéletes javaslat.

Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm kedves, megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 83 2008.10.08. 1:23  1-224

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Keller Államtitkár Úr! Ne mondjon olyasmit, hogy mi a magyar gazdaságot minősítjük. A kormány teljesítményét minősítjük, ami, úgy gondolom, kapkodás, katyvaszolás, vacak adópolitika, amiben semmi perspektíva nincs. Mivel indokolom? Emlékezzenek rá, tavaly nyáron, azt hiszem, már ön volt itt az államtitkári székben (Tállai András: Nem.) - nem ő volt -, képviselőtársam éppen a salátatörvényt bírálta, és magam azt mondtam arról a törvényről, hogy hölgyek, urak, nem tudja a reálszféra végrehajtani, katyvasz az egész, ne kapkodjanak, hanem gondolják át. Persze, januárban adótörvényekkel kezdtünk, módosítással.

Nem hétszer módosítottuk az adótörvényeket, államtitkár úr és kedves képviselőtársam, hanem minden évben kétszer-háromszor. Ahogy önöknél fúj a szél, úgy alakul az adópolitika. Ezt nem lehet kibírni, jó, ha tudja. Ezt sem az állampolgárok, sem a reálszféra, sem a gazdaság, sőt Magyarország sem bírja ki. Tetszik érteni?! Jó lenne egyszer-egyszer már lehiggadni és nyugodtan átgondolni azt, hogy mit akarnak; nem törvényt beterjeszteni, aztán a választások után manipulálni.

Önök átverik az egész országot. (Tatai-Tóth András: Nyugodj meg!) Egyszer tiszteljék meg a magyar állampolgárokat és a magyar gazdaságot, hogy nem nézik bohócnak. Tudniillik Magyarország nem bohóc - de lehet, hogy a kormány igen.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 95 2008.10.08. 2:02  1-224

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Nyilvánvaló, az imént képviselőtársam nem tudta befejezni mondandóját, hiszen az adótörvények hatással vannak az élet minden szférájára. Úgy gondoljuk, arról is illik szólni, hogy mit nehezít el, mit módosít, és mire nem ad lehetőséget a jelenleg beterjesztett adótörvény.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Úgy gondolom, mindenki többet várt el az aktuális kormánytól, önöktől (Tatai-Tóth András: Konkrétan, konkrétabban!), hogy konkrétan segítse az emberek életviszonyait, a reálgazdaságot abban, hogy jövedelmet termeljen. Ez az adójavaslat nem ezt takarja. Keller képviselőtársamnak szóba kell hoznom még egyszer azt a kifejezést, hogy milyen kormányzás volt és hány éves volt. Mélyen tisztelt képviselőtársaim, hagyják abba! Önök mindig a Fidesz-kormányra mutogatnak, de az evidencia, hogy önök hetedik éve kormányoznak, ráadásul rosszul. Nincs adópolitikájuk, nincs gazdaságélénkítő elképzelésük, mert nem értenek valószínűleg hozzá.

Reformok? Kedves Keller képviselő úr, azért kellettek reformok, amit önök reformnak neveztek, és lejáratják magát a szót, mert elbalanszírozták az állami költségvetés kiadásait, és azért volt szükség reformokra, hogy önök a hiányt visszaszedjék valahonnan. Amúgy különben, amire hivatkozott, a közigazgatás reformjára, jó, ha tudja, dupla kiadás. Kérdezze meg a szakembereket is, ez csak egy felesleges ragaszkodás volt ahhoz, ami szükségtelen, mert Magyarországon sokak véleménye szerint a megyerendszer fontosabb.

(12.50)

Az adókra visszatérve: a 2009-re tervezett módosítás ellentmondásokkal van tele, hatásaiban nem az, amit önök állítanak, és úgy gondolom, tényleg meg kéne fontolni, segítik-e az országot, segítik-e a magyar állampolgárokat, a reálszférát, a gazdaságot, egyáltalán Magyarország felemelkedését, rendbetételét, amit önök korábban elbazíroztak, vagy sem. Önök erre a kérdésre a mai napon sem tudnak választ adni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 176 2008.11.04. 2:09  17-195

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hát komolyan mondom, az embernek a levegő is elakad a tüdejében, amikor hallja a kormánypárti képviselőtársaimat. Mutogatnak hét évvel ezelőtti eseményekre, sőt, ha hozzátesszük a négyéves polgári kormányt, akkor tíz évvel ezelőtti eseményekre. Hát kérem, ez normális dolog? Önök hetedik éve kormányoznak.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tudják, mi a nagy baj? Egy alapelve van a kormányzásnak, a parlamentnek, a közszolgálatnak, mégpedig az az arany háromszög, amely magában foglalja a gazdasági növekedés biztosítását - hisz minden jólét alapja -, a pénzügyi egyensúlyt az állami költségvetésben és a harmadikat, a szociális biztonság garantálását.

Tessenek megmondani, hogy az utóbbi hét évben önök melyiket teljesítették! Kérem szépen, gazdasági növekedés nuku. Aztán a pénzügyi egyensúlyról ne is beszéljünk! Aztán a szociális biztonságról meg igazán Lanczendorfer képviselő asszony beszélt, hogy hogyan próbálják ezt megoldani. Akkor tessék megmondani, hogy mi sikerült önöknek, mert ezt az arany háromszöget, amely a kormányzás alappillére, nem. Még egyszer elmondom - hogy megjegyezzék -: gazdasági növekedés, pénzügyi egyensúly és szociális biztonság. (Szászfalvi László: Memoriter!) Ezt várják el tőlünk az emberek. Kérem szépen, sikerült ezt önöknek elérniük? Hát nem! Hát könyörgöm, tényleg sajnálom önöket! Nem lennék az önök helyében. 2009 miről szól? Szintén a megszorításokról - de hát nem az elsőről.

Csináltak szociális rendszerváltást, mondják önök, aztán jött a megszorítás, aztán jött a konvergencia, aztán jött a megszorítás megint 2009-re. És mi lesz 2010-re? Hölgyek, Urak! Ha ezt a költségvetést önök elfogadják, szereznek hozzá képviselőket, megoldják 2009-re, de mi lesz 2010-ben? (Tatai-Tóth András: Azt is megoldjuk! - Derültség az MSZP soraiban.) Tetszenek érteni? Nem tudják! Hát képtelenség! Leszegényedik az ország! Hát értsék már meg! (Dr. Szabó Zoltán: Kétéves költségvetést kell csinálni!) Skandalum, amit önök művelnek! Kormányozni nem tudnak! Az alapelvet kellene bevésniük jól a fejükbe. Értik?

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 192 2008.11.04. 0:41  17-195

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Államtitkár úr, megdöbbent, amit mond. Komolyan mondom, megdöbbent. Ön előírja azt, hogy miről beszéljen az ellenzék. Ahelyett, hogy arról beszélne, hogy utolsó pillanatban adták be ezt a katyvaszt, amivel leveszik a költségvetési tarifákat, ön most meg kívánja határozni, hogy miről beszélünk.

Úgy gondolom, a saját bajukról és az ön saját problémáiról kéne beszélni őszintén, és az tisztességes lenne, és nem már most, ma este zárás előtt még az ellenzéket orrba nyomni.

Tisztességtelen, nagyon pártállami a módszere. Meghatározza, hogy miről beszéljünk. Szégyen! Skandalum! Idáig züllöttünk le, hogy egy államtitkár meghatározza, hogy miről beszéljen az ellenzék, és hogyan beszéljen. Ez a saját magánügye!

Köszönöm szépen. Felháborító!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 174 2008.11.11. 13:50  159-201

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedi, elnök úr, azért csak valamire utalnék, mégpedig arra, hogy akinek nincsen érve, az általában a másik viselkedését szokta kritizálni. Ugyanez történt most szerintem Tatai képviselőtársamnál is, miután énnálam is előfordul, ha nem tudok mit mondani, akkor előfordul, hogy másik viselkedését bírálom. Ez nagy hiba, mert itt jó lenne abban meggyőzni egymást, hogy mi az oka e törvényjavaslat benyújtásának. De nem is mondom tovább, mert akkor ugyanaz lennék, mint ön, és ezt nem szeretném, és ugyanúgy viselkednék, ahogy ön, ahogy nem szeretném.

Az ember óhatatlanul egy törvényjavaslat esetében keresi a törvényjavaslat okát: miért került beterjesztésre? Ugyanis ezt az indokolásnak kell tartalmaznia, de hát már csak élünk a gyanúperrel, hogy nem mindig elhihető az az indokolás, amely a törvényjavaslatban van, mert vannak mögötte érdekek, szándékok, és általában minden emberi cselekvést valamilyen érdek, szándék mozgat, motivál. Ezt jó tudni. Épp ezért az a feladata az ellenzéknek, Tatai képviselő úr, hogy megfejtse a beterjesztő szándékát. Bocsánat, most nem a kormánnyal van gondom, és nem a kormány után nézek, hogy most mi az oka ennek az előterjesztésnek, ugyanis képviselői, SZDSZ-es indítványról van szó, tehát szóba sem jöhet, hogy a kormánnyal valamilyen problémám lenne per pillanat most, aminek nagyon tudok örülni pár másodpercig, mert nem kell szidnom, és nem kell bírálnom a kormányt sem. Szívesen teszem, ha jól teszi a dolgát. Ezt most nem ő tette, hanem az SZDSZ.

Épp ezért szeretném megérteni azt, hogy mi az oka ennek a törvényjavaslatnak. Mert igazából nem ez van az indokolásban. Tudják, hogy minden mindennel összefügg, éppen ezért e törvényjavaslat benyújtásának 2008 novemberében is valami oka van és valamivel összefügg. Erre kell tudni rájönni a politikusnak, a képviselőnek, és képviselnie kell mindazoknak az érdekét, akiknek a nevében, képviseletében itt van, hogy ne érvényesülhessen olyan szándék, amely nem szolgálja a közt. Tehát az én feladatom ma és képviselőtársamé is, hogy azt az érdeket képviselje, amelyekkel megbíztak minket az emberek, és ne támogassuk azokat a szándékokat, amelyek nem szolgálják a Magyar Köztársaságot, nem szolgálják a felsőoktatást, és sorolhatnám azokat az érdekeket, amelyeket fontosabbnak tartunk az egyéni érdekeknél.

Nyilvánvaló az, hogy az előterjesztők indokolásként, az expozéban, a volt miniszter úr érveket mondott, indokolást mondott. Kezdte azzal, hogy az Akadémiának miért van külön vagyoni ellátottsága, az miért rendelkezik a vagyona felett. Azért azt tudni kell, ugye, kedves képviselőtársam, hogy az Akadémia egy köztestület, amely egészen más státusú, mint egy főiskola vagy egyetemi kar, vagy egyetem. Nem, rossz a példa, szóval, ez nekem nem érv, hogy az Akadémia rendelkezik a vagyonnal, és az egyetem nem. Ez nem meggyőző számomra.

Aztán nézzük a következő érvet, amit volt szíves fölhozni: önkormányzatok. Csak azt nem mondta, hogy ostobák gyülekezete, azt nem mondta, hogy idióták gyülekezete, hogy mit csinálnak a vagyonnal. Lehet önnek véleménye Budapest székesfőváros vagyongazdálkodásáról, de meg kell mondanom önnek azt, hogy az önkormányzatok, miután helyben választják, és mindennap megszólíthatóak, mert kistelepüléseken, kisvárosokban ez így történik, el kell tudni számolniuk minden döntésükkel, és ezért nem tehetnek akármit. Úgy gondolom, a vidéki értelmiség, a vidéki képviselők lenézése sem ildomos még ebből a Házból sem, mert lehetséges, hogy nagyobb professzorok élnek vidéken, mint mondjuk, székesfővárosunkban, vagy legalábbis a közérdeket jobban képviselő emberek ülnek a képviselők padsoraiban. De én sem szeretnék senkit sem megbántani, sem a fővárosiakat, sem a vidékieket, inkább azt mondom, hogy az az érv, hogy az önkormányzatok, szemben azzal, hogy az egyetemek nem rendelkeznek a vagyonnal, az önkormányzatok pedig teljesen autonóm módon bánnak a közvagyonnal.

Azért tudni kell azt, hogy mi az önkormányzatok fogalma. Ön, Magyar Bálint, jelen volt az önkormányzati törvény megalkotásakor, amely egy nagyon fontos demokratikus vívmány volt. Mit jelent? Önrendelkezést. Ott kell helyben elszámolni a választópolgároknak, és ezt jól csinálják. Nagyon jól csinálják az önkormányzatok, szolgáltatnak, és tisztességgel, becsülettel dolgoznak, és ugyanakkor úgy gondolom, hogy ki kell kérnem, hogy dilettantizmus vádja érje a vagyongazdálkodás oldaláról az önkormányzatokat. Felelősen gazdálkodnak.

Elmesélek önnek egy példát, nem feltartva önt, csak azért, hogy gondolja végig, milyen praxis lehet például. Tudja, a mi kis városunkban, ha valamilyen vagyontárgyat pontosan azért, mert azzal gazdálkodni kell, és a vagyon nem vagyon akkor, ha nem működik és nem használható - akkor előfordul, hogy eladjuk. No de ezt a bevételt mindig csak vagyonra fordítjuk, helyi rendeletünk van róla, sőt ezt külön számlán kezeljük, hogy el se lehessen költeni, föl se lehessen élni. Ismer ön ilyen gyakorlatot? Most azért osztottam meg önnel a tapasztalatomat, hogy... (Dr. Magyar Bálint: Ez van a törvényben, Misikém, ez van a törvényben, ha elolvastad. - Az elnök csenget.) Bocsánat, nem értem, hogy miről tetszik beszélni. Ön mondta, hogy nem értenek hozzá, összevissza eladják. Én elmondtam a vidéki gyakorlatot. (Dr. Magyar Bálint: El kell olvasni. - Az elnök csenget.) Igen, én tudom, és elolvastam, sőt gyakorlom is, kedves képviselő úr, az önkormányzatiságot.

Aztán azt is mondta a kedves előterjesztő, hogy az államigazgatási szervekben a vagyonnal gazdálkodók rettentően kötözködők, gáncsoskodók, és igazából nem támogatják a felsőoktatás vagyonnal kapcsolatos gazdálkodását vagy éppen javaslatait. Ez nagy hiba, mert ha van javaslatuk, és az jó, az államapparátusnak az a dolga, hogy segítse és támogassa. Ha ezt nem jól csinálja valaki, akkor tudja, nem a függönyt kell kicserélni, hanem azt, aki kötözködik, és nem segíti azokat a folyamatokat, amelyek a vagyonnal kapcsolatos értelmes gazdálkodást elősegítenék. Ezeket az érveket jegyeztem föl magamnak, és úgy gondolom, nem győzött meg egyáltalán, továbbra is keresem, hogy mi indokolja e törvényjavaslat benyújtását. Abban azért osztom a véleményét az előterjesztőknek, hogy a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodáshoz, a vagyon kezeléséhez érteni kell, szakma, és jó, hogyha van hozzá képzett szakember még egy felsőoktatási intézményben is és másutt is.

Nézzük csak azt, hogy mi volt az ígéret ezzel a vagyonnal kapcsolatban. Az ígéret annak idején a szocialista-SZDSZ liberális kormány esetében az volt, hogy a felsőoktatási intézményeket felújítják, hatalmas fejlődésen mennek keresztül, kollégiumot építünk, kollégiumot újítunk föl. Ez volt 2002-ben az ígéret, ebből nem túl sok minden lett. Az az érzésem, mintha lelkiismeret-furdalása támadt volna a volt miniszter úrnak, és azt mondja, hogy az ígéretet behozandó adjanak el a vagyonból, és akkor hozzák rendbe a vagyontárgyaikat.

(15.00)

Rendbe kell hozni, de nem azzal, hogy kezelésbe adjuk.

Azt is tudom, hogy önök azzal is szoktak érvelni, hogy a legrosszabb tulajdonos az állam. Ez nem igaz. Tudniillik, akkor nézzünk szét Európában, nagyon sok állam visszavásárol, sőt magánál tart jelentős vagyontárgyakat, és nem privatizálnak, vagy ha privatizáltak korábban, akkor visszavásárolják. Mondok erre egy példát. Annak idején a repülőteret is visszavette a polgári kormány, de mondhatnék angol példákat is. Ígéretek nem jöttek be, és most úgy gondolom, hogy valahogy reparálni kéne a helyzetet.

Továbbgondolkodva, jó pár főiskolánk, egyetemünk bedőlt a PPP-nek, és beruháztak. Elmondhatok majd helyi példákat is, mégpedig, hogy mi volt a Tessedik Sámuel Főiskolán. De ha már belekezdtem, hadd mondjam el azt, hogy ez a főiskola könyvtárat építtetett így bankokkal és kivitelezőkkel, azonkívül előadótermet - nagyon szépek, ön is ott volt az átadáson -, aztán három kollégiumot felújítottak, fantasztikus dolog. Komolyan mondom, az ember szíve örül, hogy a felsőoktatásban megfelelő körülmények vannak előadásokra, könyvtárra és kollégiumra.

Csak ott a nagy baj, hogy ezt fizetni is kell. Na, erre nem futja a büdzséből. Itt a gond, ehhez kell forrást teremteni, vélem én. Nem akarok rosszhiszemű lenni, de úgy gondolom, ehhez kell most a forrás. Mert a főiskolák azzal, hogy a gyermeklétszám csökkent, azzal, hogy a normatívákat önök csökkentették, azzal, hogy a vidéki felsőoktatási intézményekhez olyan pontrendszert, feltételrendszert alakítottak ki, hogy kevesebb hallgató kerüljön be, akkora pofont kaptak, hogy föllöki őket. Anyagilag föllöki őket, azaz fizetésképtelenné válnak rövidesen, ha nem tesznek valamit.

Erre, gondolom én, a megoldás az, hogy kapják meg a vagyont, eladják, és aztán felélik ezt az ügyet. Jó tudni azt mindenkinek, hogy a felsőoktatási intézményeknek komoly anyagi gondjai vannak, finanszírozási, pénzügyi gondjaik vannak, mindamellett, hogy más is sújtja őket: többek között a gyermeklétszám csökkenése, aztán gond még a minőség, amely után kéne lovagolni. A bolognai folyamatot teljes egészében meg kéne tudni valósítani, de vannak főiskoláink, amelyek nem kompatíbilisek ezzel a rendszerrel, és baj van a fejlesztésekkel, sőt mi több, a humán erőforrás képzettségével és végzettségével is, de nevezzük ezeket egyszerűen minőségi problémáknak.

Szóval, ha pénzügyi gondok vannak, meg kell nézni, mit lehet eladni. Ezt már régen gyakorolja a kormány, sőt kormányok is gyakorolták. Nem szeretném, és úgy gondolom, hogy nem igazán helyes, ha a vagyont működési hiányok fedezetére használnák. Megadja a lehetőséget az önök által előterjesztett törvényjavaslat, hogy el lehessen adni vagyontárgyakat, és azt akár működésre is lehessen fordítani; bár megkötésekkel és kontrollal, de meg lehessen csinálni.

Aztán fölvetődik bennem az a kérdés - és nem hallottam az indokok között -, hogy mi lesz a magyar állami felsőoktatással. Ugyanis mitől lesz állami a magyar felsőoktatás - így helyesebb a kérdés felvetése -, akkor, ha a főiskolák, egyetemek vagyonnal rendelkeznek? Egy szempont és beleszólás marad csak már: az államilag finanszírozott hallgató. A vagyont megkapta, az tesz, amit akar, és akkor megszűnt az állami felsőoktatás, csak a finanszírozás oldaláról van lehetőség beleszólni, meg egy-két köztestület javaslata kapcsán vagy engedélye kapcsán lehet csak beleszólni és beleavatkozni, ha esetleg nem megfelelő folyamatok indulnak el.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nyilvánvaló, azzal egyetértek, a törvényjavaslatban vannak jó elképzelések. Többek közt az is szimpatikus számomra, hogy azért a felsőoktatási intézmények hozhassanak létre gazdasági társaságokat. Ha ennek az a célja, hogy a kutatást, a K+F-et és a különböző pályázatokon való részvételt ne magába az oktatásba applikálják vissza - csak annak hasznát tegyék oda -, hanem az érdekeltek egy gazdasági társaságban végezzenek kutatómunkát, fejlesztő munkát, esetleg gazdasági tevékenységet, akkor az alaptevékenységet tudja finanszírozni, az jó dolog; ha ez nem arról szól, hogy maga a főiskola vagy egyetem - felsőoktatási intézmény, egyszerűbb ezt a kifejezést használni - a megkapott vagyonnal nem maga alakul ál teljes egészében, mert akkor igaza van Pósán képviselőtársamnak, onnantól kezdve egyenes út vezet oda, hogy gazdasági társaság és tandíj. És akkor csak a gazdagok tanulhatnak, amit, úgy gondolom, nem engedhetünk meg magunknak, és ez nem valamiféle demagógia, hanem komoly veszélyt rejt magában az előterjesztés. Úgy gondolom, hogy nem igazán jó ez a törvényjavaslat, talán nem is aktuális.

Folytatva még a Tessedik Sámuel Főiskola gondjával, problémájával: tudják, a beruházásokat, a PPP terheit követően is előállt körülmények, a gyermeklétszám-csökkenés, a felvételi pontszámok és egyéb más problémák azt a körülményt állították elő, hogy elsőként Magyarországon föltette a kezét; megszűnik, kéri a tisztelt parlamenttől a megszűnését, és beolvad a gödöllői egyetembe.

Ha ez nem a gazdasági okok miatt lenne... (Dr. Magyar Bálint közbeszól.) Miért? Majd el fogom mondani. Úgy gondolom, hogy nem kéne föltenni azt a kérdést, hogy miért gond ez a gond. (Dr. Magyar Bálint közbeszól.) Azért gond ez, kedves képviselőtársam, mert tudja jól, hogy Békés megye egy leszakadó térség, hátrányos helyzetű. Ha még a vagyontörvény kapcsán megszűnik a főiskola, és azt a vagyont eladják, onnantól kezdve Békés megye szegényebb sorsú gyerekeinek a helyben tanulás, az olcsóbb tanulás lehetősége megszűnik, és nem lesz ott maradó, felsőfokú intézményben végzett hallgató, aki a megye fejlődését elősegítheti.

Tudja azért, ha valaki Győrben vagy Miskolcon, vagy mondjam inkább, Budapesten, Debrecenben, Gödöllőn végez, nem biztos, hogy visszajön az Alföldre dolgozni, ha elvégezte a tanulmányait mint végzett hallgató. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy nem győztek meg az érvei. Nem győzött meg, tisztelt előterjesztő, az ön indokolása - három pontban tette ezt, mindegyiket följegyeztem múlt alkalommal, hogy el ne felejtődjön -, arról, hogy ez a törvény most indokolt, szükséges, sürgős meghozni, és ez oldja meg a magyar felsőoktatás gondját. Sőt, számomra fölveti azt a kérdést, ha ez a törvény életbe lép, és önök elfogadják, akkor mitől lesz a felsőoktatás állami - semmitől.

Elnök úr, köszönöm, hogy szólhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 178 2008.11.11. 1:59  159-201

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kapcsolódva képviselőtársamhoz: a PPP és a törlesztőrészlet. Államtitkár úr, odafigyeltem. Arról van szó, hogy úgy emlékszem, hogy a rektor urak megállapodtak a miniszter úrral, hogy három évig biztosítja a törlesztőrészleteket. Nyilvánvalóan a jövő év is benne van még a három évben.

(15.10)

Készülve a negyedik évre, önök azt javasolják, tisztelt előterjesztők, hogy kapják meg a vagyont a főiskolák, és ezzel szabadon gazdálkodhassanak valamilyen megkötéssel. Tehát mindenféleképpen igaza van képviselőtársamnak; ha tudják, hitessék el az ellenkezőjét! És engem nem biztosít semmi sem arról, hogy a PPP törlesztőrészleteit nem ebből a vagyonból kívánják fizetni. Akkor miniszter úr miért három évre kötött megállapodást a rektorokkal, amelyben a 2010-es év már nincs benne? Tehát jövőre még fizetni fog, és ha benne van az állami költségvetésben, bár nem tudom, melyikben, csak most nem élcelődni szeretnék (Arató Gergely: Az összesben, képviselő úr.), nem tudom, melyik verziójában van benne a minisztérium során a PPP-törlesztések állami fedezete.

Szóval attól függetlenül a működési költség nyomasztja az egyetemeket és főiskolákat sok egyéb más gondon kívül, ami a működésükhöz fontos, a pénz, nyomasztja majd a későbbi hiteltörlesztés. Úgy gondolom - megint élek a gyanúperrel, hogy lehetséges, ez is benne van -, hogy ha a főiskolák vesznek fel hitelt a vagyon 30 százalékáig, nem jelenik meg az állami költségvetésben, csökken a hiány, úgy gondolom, hogy ennyire nem kellene már lezüllenünk, hogy a felsőoktatás esetleges működési hiányát hitelfelvétellel, állami körön kívül, a vagyon terhére tudnák fölvenni. Ez nem igazán jó megoldás, ez megint egy púder, amit úgy gondolom, hogy nem támogathatunk.

Köszönöm, hogy szólhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 182 2008.11.11. 1:55  159-201

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ilyenkor szokott a Tatai-forgatókönyv következni, hogy általános vita, nem olvasta a törvényt, ostoba, felkészületlen, s a többi, s a többi. (Tatai-Tóth András: Ostobát nem mondtam.) Nem tudom, képviselő úr, ez az ön forgatókönyve, amit elő szokott adni, és mindig elmondjuk önnek, hogy jobban tenné, ha némi alázattal közeledne az ellenzéki képviselőkhöz vagy tisztelettel, ugyanis én nem mondtam önről sose, hogy ostoba. Lehet, hogy ezek után megfontolom.

(15.20)

Ugyanis már megtanulhatta volna, kedves képviselő úr, hiszen sok éve ül a parlamentben, hogy az általános vita általában a törvényjavaslat politika vitája.

Én elmondtam, hogy a valódi okokat keresem, tisztelt képviselőtársam, kedves Tatai képviselő úr, mert nagyon sokszor előfordul - mint ahogy a kedves miniszterelnökük is mondta -, hogy önök nem az igazat mondják. Meg kell keresnünk a valós okot, a valós szándékot, hogy egy törvényjavaslat miért került elénk, milyen érdekek húzódnak mögötte.

Tisztelt Képviselőtársam! Én magam is el tudom olvasni, hogy mi van az általános indokolásban, de ha ön úgy gondolja, hogy a vagyonátadás és önrendelkezés a versenyképességet és a színvonalat javítja, akkor véleményem szerint egy kicsikét téved. Van benne némi igazság, de a színvonalhoz, a minőséghez nem elsősorban vagyon kell, hanem pénz, amit önök folyamatosan csökkentenek a magyar felsőoktatásban, és kevesebb gyereket engednek tanítani. A minőséghez pénzre van szükség és nem elsősorban vagyonra, önök pedig ezt próbálják lecsökkenteni.

Nem győzött meg, önnek sem volt egyetlenegy paragrafushoz kötött vélekedése, csak minket vagy személy szerint engem kívánt ócsárolni. Köszönöm szépen, de nem kérek öntől belőle, nincs rá szükségem, hogy az ön kritikájára odafigyeljek. Azt viszont nem tudom, hogy ön érti-e az általános vita lényegét, vagy sem, de hát ennyi idő után önnek is érteni kellene.

Köszönöm, hogy szólhattam, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 188 2008.11.11. 2:07  159-201

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nyilvánvaló - és ezt a jegyzőkönyvben is meg lehet találni -, azt nem mondta Tóth képviselő úr, hogy ostobák vagyunk, de általában ez a forgatókönyve, ha nincs egyéb érve.

De hogy ne személyeskedjek, mert ha azt tenném, akkor nekem sem lenne igazából érvem: tisztelt képviselő úr, Pósán képviselőtársam elmondta - aki itt ül mögöttem -, hogy nemcsak ebben a törvényben van a felsőoktatást szabályozó módosító indítványa a kormánynak, hanem más törvényekben is. Ezt a képet összerakva, s hozzátéve azt, hogy milyen pénzügyi helyzetben van ma a kormány, az ország, több minden más is megérthető. S elmondom önnek harmadszor is, ha méltóztatna rám figyelni, hogy mindig az igazi, a valós szándékokat kell megfejtenünk az önök indítványai mögött, mert ahogy a miniszterelnökük mondta, önök sose mondanak igazat. Azt mondta, hogy éjjel-nappal hazudnak. S tudja mit, az a baj, hogy tényleg igazat mondott, amikor ezt mondta - kivételesen, egyszer.

Képviselő úr háromszor is elmondta, hogy reménytelen bennünket meggyőzni bármiről. Mi konkrétan érveltünk, hogy miért nem győzött meg egy ellenzéki, egy SZDSZ-es, liberális előterjesztés és annak az érvrendszere bennünket. Nem győzött meg, és igazából még nem látjuk az igazi okot, csak vélelmeink vannak. De jobb félni, mint megijedni.

Tisztelt Képviselő Úr! Tudja mit? Az elmúlt hét évben nagyon kevés olyan törvényjavaslat volt, amit támogatni lehetett az ellenzék oldaláról. S nemcsak azért, mert az a feladatunk, hogy a hibákat keressük - mert ilyen a demokratikus politikai berendezkedés -, hanem azért, mert nem voltak jó intézkedések. Tisztelt képviselőtársam, Tóth képviselő úr, hogy gondolja, hogy egyet tudunk érteni azzal, hogy a nyugdíjasokat, a pedagógusokat megrövidítsük, és mindenkit megrövidítsünk azért, mert önök rosszul gazdálkodtak. Hogy gondolja, hogy ezeket támogathatnánk?! Mondja már meg! Egyszer azt mondtuk, 2002-ben, hogy valamit tudnak ezek, mert többet akarnak osztani. Tudja, mi lett belőle? Pénzügyi válság. Azt hittük, hogy van valami muníciójuk, hogy felkészültek - hát tévedtünk. De többet nem tévedünk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 196 2008.11.11. 2:05  159-201

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem akarok önnel összeakaszkodni, de tudja nagyon jól, hogy ez a törvényjavaslat valójában nem is felsőoktatási törvényjavaslat, hanem egy pénzügyi tárgyú törvény, bár a címe a felsőoktatás vagyonhoz juttatása. Ez nyilvánvaló, hogy pénzügyi aspektusokat és vagyoni aspektusokat vet föl, amely, úgy gondolom, azért hatással lehet a szakmára is. Általában nincsenek ennyire szeparáltan kezelve az ügyek, és általában valami műszaki vagy gazdasági, általában pénzügyi kérdések is csatlakoznak hozzá, úgyhogy én úgy gondolom, az alkalommal is majd tárgyalnunk kell arról, hogy hogyan érinti a felsőoktatás szakmai, minőségi kereteit, amikor majd más törvényjavaslatot tárgyalunk, és a felsőoktatásra is hatással lesz.

Tatai képviselő úr, csak provokálnám önt. Mondja már meg: ha a vagyont is átadja a kormány, önök a felsőoktatási intézményeknek, akkor mitől lesz állami a felsőoktatás? Tessék nekem megmondani! Vagy csak az lesz már állami felsőoktatás, ahol állami normatívát vagy állami képzést kap? Ne haragudjon meg, ha a vagyont odaadták, mindenben önállóak, akkor mi a kutyagumi tartja őket állami közoktatásként vagy felsőoktatásként? Semmi, képviselő úr. (Tatai-Tóth András: Olvasd el a törvényt!) Én féltem az állami közoktatást és az általam képviselt felsőoktatást, Békés megyében is fontos az állami felsőoktatás. Úgy gondolom, hogy most még talán nem célszerű ezt a dolgot így alakítani.

Ha pedig valaki négy-öt évig ül, mint itt volt szíves egypár képviselő megemlíteni, az ügyek intézésén a tárca vagy a vagyongazdász vagy bárki más, akkor valószínűleg tőle kell megszabadulni, és nem törvényt kell hozni, hanem őt kell eltanácsolni a műintézménytől, hogy segítse a felsőoktatás minőségi átalakulását, mint ahogyan ön mondta, bizonyos pénzügyi és vagyoni lehetőségek megadásával.

Úgy gondolom, hogy fontos erre a kérdésre válaszolni: mitől lesz állami a közoktatás, és ha nem lesz állami a felsőoktatás, akkor mi közünk lesz hozzá? És ténylegesen, az analógia kapcsán bejöhet szépen újra a tandíj, és csak a pénzesek, a gazdagok tanulhatnak. Na, mi ezt nem szeretnénk, drága képviselő úr, azért szólunk, mert nem szeretnénk, nem fogjuk támogatni!

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 200 2008.11.11. 2:05  159-201

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tudja, képviselő úr, egy dologról való vélekedéshez hozzá kell tenni több más információt is, többek közt ennél a napirendnél, hogy megsejtse az ember a valós okot. Önök azt hangoztatják a frakcióban, összevissza, hogy sok a felsőoktatási intézmények száma, sok, aki oda jár tanulni, sokba kerül a magyar felsőoktatás. Kevesebbet kívánnak rá költeni, pénzügyi gondok vannak, tehát megvonnak egy csomó pénzt a felsőoktatástól is. Csak tudja, képviselő úr, ebben mi különbözünk. Mi azt mondjuk, hogy igenis, szükség van a felsőoktatásra, az államira, szükség van arra, hogy tandíj nélkül, államilag finanszírozottan hallgatók kerülhessenek be oda, jó képességűek, és tanulhassanak. Mi azt mondjuk, hogy nem szabad kivonni a felsőoktatásból pénzt, mert a jövő záloga az, hogy diplomás emberfők legyenek. Míg önök azt mondják, hogy sok a diplomás munkanélküli, mi azt mondjuk, hogy nem igaz, esélyt, többet adunk azoknak, akik diplomások, úgyhogy ez egy befektetés a jövőbe. Tudja, itt különbözik a mi vélekedésünk. És miután nem ezt látjuk megvalósulni, ezért azt mondjuk, hogy nem, tisztelt képviselő úr.

Én tudom, hogy önök nagy gondban vannak most, a Magyar Köztársaság is nagy gondban van, sőt minden ember nagy gondban van, mert a maguk gondját rápasszírozták 10 millió emberre is. De nehogy azt mondja, hogy Magyarországon a gondok azért keletkeztek, mert pénzügyi válság van a világban, és kezdődő gazdasági válság! Ezt a problémát, ami ma a magyar pénzügyben és a magyar gazdaságban van, a hetedik éves kormányzás idézte elő. De hogy ennek áldozata a magyar felsőoktatás legyen, és most vagyonnal kívánják pótolni a hiányzó forrást ahhoz, hogy működőképesek legyenek, és a PPP-t tudják törleszteni, hát ebben nem talál tőlünk partnert!

Nem tudom, értette-e mindazt, amit mondtam. Ez a törvény azért nem jó, mert ez pótcselekvés, ez nem az igazi problémákat oldja meg. Érti? (Tatai-Tóth András: Előbb olvasd el a törvényt, akkor mondj véleményt!) Vagyonvesztéssel fog járni, mert el fogják adni a vagyont, hogy a működésük finanszírozva legyen. Tetszik érteni, amiről beszélünk? És mi ebben nem leszünk partnerek, és abban sem, hogy a gyerekek ne tanulhassanak, mert a jövőjüket vesztik el, ha nem taníttatjuk őket. Viszontlátásra!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 239 2008.11.24. 7:37  208-242

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Ha megengedik, pár szót szólnék a szakképzésről és a benyújtott törvényjavaslatról. Nem elítélően és nem különösképpen kritikaként, de azért valamit látni kell a szakképzés dolgában, mégpedig azt, hogy az utóbbi 10-20 vagy 25 évben értékrendválság keletkezett, és a szakmunka, a szakképzés, a jó szakember se a jövedelmében nem kapta meg a méltó helyét, és egyébként is sokszor leminősítő módon vélekedett a szakképzésről meg a szakmunkáról a társadalom. Óriási baj, ha ez a trend tovább folytatódik.

Azt hiszem, pont ideje, hogy ezzel foglalatoskodunk, hisz úgy gondolom, hogy egy gazdaság alapja a termelőmunka, ahhoz pedig jó, értelmes, jól képzett, átképzett és folyamatosan képzett munkaerőre van szükség. Úgy gondolom, hogy jelenleg is a gazdaságunk egy-két problémája tekintetében a szakképzés jelenlegi állapota és amilyen szinten tartotta az ország vagy egy kormány, ez tükröződik vissza. Tehát én arra szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy nagyon fontos kérdésről tárgyalunk, bár ezt biztos önök is tudják. Szeretném elkötelezettségemet kinyilvánítani, hogy nagyon fontos területről van szó, a jövő munkásairól, kétkezi munkásairól.

Úgy gondolom, hogy mint a szakképzéshez, a munkás megbecsüléséhez is bérre van szükség. Jó, ha tudják, hogy a Magyarországon megszerzett szakképesítéssel egy hentes ötszörösét keresi Ausztriában és másutt Európában. A jó szakemberek mindenhol kellenek, és a magyar szakemberek mentalitásukkal piacképesek Európában is. Az a baj, hogy itthon nem piacképesek azért, mert nem fizetik meg, vagy nem fizetjük meg. Ez persze általános gond, hogy a fizikai munkát és a termelőmunkát társadalmunk nem tisztességesen fizeti, nem értékén fizeti meg. De aztán beszélhetnénk arról, hogy az értelmiséget - az orvost és az egyetemi tanárt, aki kitűnő - sem fizetjük meg igazából. És akkor visszajutunk arra a kérdésre, hogy általában történelmi múltunk gyökerei kapcsán a termelő- és értékteremtő munkát rosszul fizetjük meg.

Visszatérek most a szakképzésre. Én úgy gondolom, nagyon fontos, hogy ezzel és ennek állandó csiszolásával, a feltételek javításával foglalatoskodni kell, és ehhez is pénzt kell adni. Én nagyon üdvözítőnek tartottam azt, amikor bevezetődött az a rendszer, hogy a termelő cégek támogatták a szakképzést helyben. Sőt mit több, még előző államtitkár úrral veszekedtünk is, hogy hagyjuk meg annak lehetőségét, hogy a településen azok az alapszakmák, amelyek nem a gazdaság élvonalában vannak, de olyan szolgáltatók, helyben, kisvárosokban továbbra is folytathassák, és képezzünk ilyen szakembereket. Úgy látom, talán ez nincs teljesen veszélyben, és nincs is veszélyben.

Én nagyon támogatandónak tartom - mivel különösen ma és jövőre, de eddig is elég gyenge anyagi körülmények közül kerülnek gyerekek továbbtanulásra, nekik és a családjuknak nagyon nehéz előteremteni a továbbtanulás, illetve a szakma megszerzéséhez szükséges forrásokat, magyarul: a pénzt - az önök által javasolt ösztöndíjrendszert, amelyet, ha tehetném, és tudom, ha lenne alapja, megötszöröznék. Nagyon fontos, hogy az az ember, aki a munkára készül, megfelelő körülmények között és megfelelő anyagi ellátottság mellett tudjon tanulni. Nézzék, van szakképző intézményünk, és sok esetben a gyerek a hét végén a menzakaját - mondta az igazgató néni - hazaviszi a családjának műanyag dobozban, mert otthon a családjának nincs mit ennie. Ez a gyerek a szakképző intézményünkbe jár. Szóval jó, ha tudják, hogy ezekben az intézményekben a jelenleg odajáró gyerekek nyomorban vannak, és olyan hétköznapi gondjaik vannak, hogy el sem hiszik. Tehát én az ösztöndíjrendszert, amelyről tárgyalunk, nagyon üdvözítőnek tartom. Pénz kell hozzá, sok pénz kell hozzá.

Egy-két megjegyzéssel, ami elhangzott, vitatkoznék, mert én úgy gondolom, hogy manapság nem úgy van, mint régen, hogy egy életre választunk szakmát. Tehát, hogy a döntés mikor keletkezik - egy a dolog lényege: ha valaki dolgozik valahol, azt a szakmát lehetőleg minél képzettebben és profi módon tudja művelni. Megváltozott a világ, gyorsabban változnak a szakmai specifikumok is, állandóan tanulni kell. Én úgy gondolom, megváltozott a világ a tekintetben is, hogy egyes bonyolultabb és technikailag felszerelt szakmákhoz jó képzőhelyekre van szükség, ténylegesen nem lehet egy kicsi városban vagy egy faluban, jó technikai feltételek mellett megtanítani arra a szakmára, és azoknak a gépeknek a kezelésére, ami nagyon fontos. Tehát én megértem azt is, hogy vannak olyan szakmák, amelyeket csak bizonyos centrumokban lehet oktatni, hisz nem hiszem, hogy az szétszórtan fejlesztve eredményes lenne. Ezenkívül pedig igény a mai szakképzésben, a tanulók, a szakmunkás életében - hisz globalizált a világ -, hogy nyelvet tudjon, folyamatosan tanuljon, megújítsa ismereteit, tudjon változtatni, és tudja magát átképezni.

Én egy dologtól tartok csak, hogy az az RFKB, az a pénzosztó szervezet olyan lesz, mint a tervutasításos rendszerben. Jó lenne, ha tudnánk szakítani ezzel, és nem így működne, mert nem lehet valami jó, ha a beidegződés rossz. Én úgy érzem, hogy ez az RFKB egy tervutasításos központ, ami majd megmondja, hogy kit kell képezni, és mennyit fog kapni hozzá. Ha ezt így csináljuk, akkor nagy bajt csinálunk. Jelenleg is vannak anomáliák a szakképzésben.

Nyilvánvaló, hogy vannak iskolai szempontok, különböző felszerelések, és képeznek esetleg olyat is, aki később nem tud úgy elhelyezkedni, mert nem teljesen piacképes a szakmája, de úgy gondolom, hogy a tudás sosem kidobott, hölgyek, urak. Sokszor beszélünk itt a felsőoktatásnál is tudásról. A tudás sosem kidobott, az egy emberben akkumulálódik, és egy felfogássá, egy szakmai hozzáértéssé válik. Nem baj, ha egy villanyszerelő máshoz is ért, vagy ért esetleg olyan dologhoz is, ami az ő kiváló teljesítményét elősegíti.

Nos tehát, én úgy gondolom, hogy ne bántsuk azokat a szakterületeket vagy iskolákat, amelyek esetleg, úgy néz ki, hogy nem éppen piackonform szakképesítéseket nyújtanak, mert a tudás sosem fölösleges, az akkumulálódik, és lehetséges, hogy a korábbi előtanulmányok teszik igazi, kitűnő szakmunkássá a gyereket. Én féltem a gyereket. Szeretném azt, ha ez a társadalom nem csak a diplomák irányába tolódna, és nem az üzleti világ és a bankszektor lenne vonzó.

(21.50)

Mert higgyék meg - és ezt önök is nagyon jól tudják, biztos vagyok benne -, hogy nem ebből épül egy ország gazdasága. Sok esetben sok, technológiához, géphez értő, jól képzett, korszerű tudással rendelkező szakemberre van szükség.

Végezetül azt szeretném mondani, amit bizonyára önök is tudnak, csak hangsúlyozni szeretném, hogy a tisztességes fizikai, kétkezi munka és a szakmunka becsületét, tekintélyét nemcsak itt, a parlamentben, nemcsak az ösztöndíjjal, hanem a fizetségben is meg kellene valósítanunk.

Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 275 2008.11.24. 14:51  268-338

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma a felsőoktatási intézmények átalakulása sajátos, hisz ha visszatekintünk, 2000-ben volt a legutóbbi nagy, jelentős változás, azt követően természetesen - ahogy államtitkár úr mondta - voltak különböző átalakulások. Ez a folyamat is azt jelentette, hogy tömörödtek a felsőoktatási intézmények, azaz több egységből kevesebb intézmény jött létre.

Én úgy gondolom, hogy ezek fontos folyamatok, de azért nézzük meg azt, hogy milyen változáson megy keresztül manapság, vagy milyen feltételek között működik a felsőoktatás. Gyengélkedő piaci viszonyok között és gyengélkedő gazdaság mellett egy nagyon lényeges változás érinti a felsőoktatást, mégpedig a bolognai folyamat perfektuálása, azaz a mesterképzés. Nos, erre sok mindenki és több intézmény nem készült fel időben, és olyan gondokat is jelent mindez, hogy egy hároméves képzés végzettsége valójában semmire sem használható, és azt is tudjuk, hogy egy 35 százalékos továbbképzés, azaz mesterfok ad csak megnyugtató iskolai végzettséget, szakmát kézbe.

Úgy gondolom, elég sok gondunk van a felsőoktatás finanszírozásával a nehezülő pénzügyek kapcsán, hogy finanszírozni lehessen, tehát vannak azért anyagi gondok. Én nem értek azzal egyet, hogy felhőtlen az egyetemek, főiskolák pénzügyi gazdálkodása, hozzátéve még mindazt, hogy mi várható, azért ez nem jelent biztonságot. Láttunk olyan változást is, hogy megváltozott a felvétel irányítása, a pontszáma, amely szintén zanzásítja, azaz célirányba tolja a felvételizőket, a nagyobb egyetemek, nagyobb képzőközpontok irányába. Azt is tudjuk, hogy a felsőoktatási intézmények fejlesztési hiányokkal küszködnek, sok helyütt kollégiumi, előadótermi és sok egyéb más infrastrukturális gondokkal, amelyekhez igazából sok pénz kell. Nem mindegy, hogy hány intézményt kell fejleszteni. Úgy gondolom, hogy korszerűsítési elmaradások is tapasztalhatók. Ezt persze, amikor a kormány kevesebb pénzzel tudott csak gazdálkodni, akkor a PPP irányába tolta, azaz rábízta a privát szférára ezeket a szükséges felújításokat, fejlesztéseket.

Azért nézzük meg külön azt a klímát, azt a körülményt, amelyből a gyerekek, a hallgatók jönnek a főiskolákra, egyetemekre: a szülők anyagi helyzete nem igazán rózsás, különösen vidéken, a családoké sem, jövedelmi, munkaviszony- és sok egyéb más problémák is vannak. Aztán vannak bizonyos minőségi gondok is, különböző bizonytalansági tényezők, amelyek tovább idegesítik és feszélyezik a felsőoktatási intézményben dolgozókat és tanulókat is. Tehát a változás állandó és örök. Valószínű, hogy további változásokra és átalakításra van szükség. Az imént is elhangzottak nagyon fontos érvek, tehát nem lehet kizárni azt, hogy ez a felsőoktatási rendszer változzék ma Magyarországon, vagy az elkövetkezendő években jelentős változásokon menjen át.

Nézzék, a beterjesztett törvényjavaslatban arról van szó, hogy megszűnik a Tessedik Sámuel Főiskola. Ezt lehet beolvadásnak mondani, és lehet egyesülésnek mondani, de valóbaján megszűnik, más képzőközponthoz csatlakozik. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen csatlakozás-megszűnés is lehet a fejlődés útja, fel lehet fogni így is, hogy a fejlődés irányába megy, ha ez nem a megszűnés irányába hat, tehát ha a mögöttes szándékok nem ez irányba hatnak.

Engedjék meg, hadd mondjam el, hogy hogyan jött létre a Tessedik Sámuel Főiskola! A Tessedik Sámuel Főiskola, tudják, 2000-ben alakult meg, szintén integrációval, egyesüléssel, több karral. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Békés megyében a felsőoktatást a települések tanácsai, a gazdálkodó szervezetek és egyáltalán ezek a települések és Békés megye izzadta ki, hozta össze, rakta össze vagyonban és minden egyéb másban azért, mert szüksége volt arra, hogy a megyében felsőoktatás működjék. Tehát ezt nem örökölte valaki a háború előttről, nem mások hozták ide. Nyilvánvaló, hogy jelentős állami források is voltak benne, de azt nem lehet elhanyagolni, hogy milyen ingatlanokat, milyen vagyonokat áldoztak föl. Egy példát kiragadok: többek közt a szarvasi pedagógusképzés érdekében a háromszáz éves Vajda Péter Gimnázium épületét kapta meg a felsőoktatás, mondván, hogy annyira szükség van arra, hogy Békés megyében és a városban pedagógiai és óvóoktatás legyen.

Mit jelent egy ilyen felsőoktatási intézmény - és ezt tudták elődeink is - egy megyének, egy városnak? Jó, ha tudják, hogy az értelmiség képzése különböző pólusokban van, és ezt biztos tudják önök is. Nem mindegy, hogy Békés megyében van-e képzőhely, van-e főiskola, vagy sem. Ha vidékre megy a hallgató, nem biztos, hogy visszajön, azért, mert jobb körülményeket tapasztal és lát. Nos, ha nincs a megyében, és netalántán annak a veszélyével kell számolni, hogy a Tessedik Sámuel Főiskola nemcsak nevében szűnik meg, hanem valójában a felsőoktatás, ez a megye gazdaságának fejlesztése és fejlődése szempontjából nagy hiba lenne, és jelentős következményekkel járna. Valószínű, elődeink is úgy vélték, hogy a megye egypólusú fejlődése vagy éppen lemaradása annak köszönhető, hogy a megyében nem megfelelő számú értelmiség generálta a fejlődést; gazdasági fejlődésről beszélek.

Mi a megszűnés, az integráció hibája? Hogyan jött létre a döntés? Úgy jött létre, hogy februárban a szenátus eldöntötte, és kicsit később hallani lehetett róla a megye városaiban és a megyében is. Én tisztában vagyok azzal, és mindenki tudja azt, hogy egy felsőoktatási intézmény autonómia, de azért azt jó, ha tudják, hogy nem a holdon létezik, hanem egy megyében, egy városban működik, vagy városokban működik, és úgy gondolom, hogy közük van hozzá. Ezt a döntést és ennek előzményeit, sőt indokait, sőt terveit nem osztották meg a megye lakosságával, a korábban ezeket a képzőhelyeket, intézményeket létrehozó települések közvéleményével. Azt azért jó tudni, hogy a településeknek is van autonómiája, mégis sok esetben korábban is - mondom, a háború után - jelentős vagyontárgyakat invesztált a felsőoktatásba azért, mert fontosnak vélte. Mi úgy gondoljuk, hogy nem teljesen sajátja - mint mondtam -, hanem egy megyéé és városoké, amelyeknek tudniuk kell ezekről a dolgokról.

Nem hiszem, hogy ezeknél a közösségeknél fontosabb egy oktató, aki jön-megy, egy dékán, egy rektor vagy éppen egy hároméves képzésben részt vevő hallgató véleménye. Tehát nem demokratikus döntés született, annyival sem tisztelték az őket létrehozó és korábban jelentős anyagi áldozattal segítő településeket, hogy megosztották volna ezt a véleményüket vagy elképzelésüket. Mint mondtam, ezek a hallgatók, tanárok, oktatók jönnek-mennek egy településen, és nem hiszem, hogy a saját hitbizományuk egy ilyen felsőoktatási intézmény léte, megszűnése vagy éppen módosulása.

További problémaként merült föl az, hogy nem volt kimunkált a megszűnés. Kimondták, s majd utána kezdtek el gondolkozni. A kimunkálásának most sincsenek pontosan egzakt formulái, nem lehet követni azt, hogy pontosan mit szándékoznak, és ez nagy hiba. Nem az önöké, és nem a kormányé, hanem az adott főiskola gondja az, hogy nem készültek föl erre, és nincs konkrét képzési és átalakulási tervük arra vonatkozólag, hogy mit szeretnének csinálni.

Tudják, úgy gondoljuk, hogy a hallgatók, oktatók jönnek-mennek, a város, a megye, az ott élők pedig maradnak, és továbbra is az a vélekedésem személy szerint is mint Szarvas város polgármestere, hogy nem egy oktatói közösség hitbizománya egy felsőoktatási intézmény módosulása. De ezt mind félreteszem, pusztán csak azt szeretném biztonságban látni, hogy ennek a megszűnésnek, az integrációnak milyen biztosítékai, milyen feltételei vannak a megmaradást illetően, a jövőt illetően. Mert tudják, azért kamikaze módjára egy dologba bele lehet ugrani, de úgy gondoljuk, ennél lényegesebb kérdésről van szó. Egy megye felsőoktatásától, az ott lévő karok működésétől, a további fejlődés lehetőségétől, az értelmiség helyzetétől, számától, mennyiségétől és minőségétől a megye gazdasága, az ott élő emberek életminősége is függhet.

Tehát az a kérdés, hogy mi lesz a jövője. Szó van arról, hogy szatellit lesz, s ha szatellit, ha peremen lévő, ha gondjai vannak a befogadó egyetemnek, akkor elsőként fogja biztos levágni, mint a körmöt. Én úgy gondolom, hogy megvan a megszűnés veszélye, ezért kérnék és szerettünk volna garanciákat, biztosítékokat kapni, hogy az ott élők tudhassák azt, hogy nem holmiféle sanda szándékkal vagyonkótyavetyélésről van szó, túlélési technikákról.

(23.20)

Tehát nincs feltétel, nincs biztosíték. Tudják nagyon jól, hogy sok esetben a tudomány területén is nagyon sokszor előfordult, hogy egy darabig működött, amíg a vagyont, a közvagyont nem élte fel - tudok rá példákat hozni, többek között az Öntözési Kutató Intézetet -, addig működött, de utána meg kellett szüntetni, mert mindent felélt, ami mozgatható volt.

Nos, kérem, úgy gondolom, nincs semmi gond akkor, ha nem nagy túlélők alkalmazkodásáról van szó, azaz csökkenő gyermeklétszámról, demográfiai problémákról és finanszírozási gondokról, és mindenki igyekszik valahol biztos állást keríteni a menedzsmentből, az ott dolgozók köréből; ha nem üzleti spekuláció az intézmény beolvadása, ha nem csak lúzerkedés, tehát helyezkedés, ha nem személyek pacsizása és tiszta a szándék, ha előnyös és kölcsönös az, hogy ez az intézmény és ahova becsatlakozik, mindkettőjüknek előnyt jelent és kölcsönös hasznot a jövőt illetően, ha nincs hátsó szándék, ha nem kalmárkodnak ezzel az intézményi vagyonnal, amiről szeretném mondani, hogy nem mostani keletű. Ezt a vagyont, ezt az iskolát, ennek elődjét, összerakva tégláról téglára, 80-100 év alatt az ott élők hozták létre, és nem a lottón nyerték.

Úgy gondolom, lehet polgári jogi garanciát, megállapodást kötni az egyetem, a főiskola, a megye és a városok között. Úgy gondolom, hogy körülbelül három feltétel az, amelyet megpróbálhatunk megfogalmazni. Ha módosítani kívánja, tudjunk róla. Ha valamit el kíván adni, akkor a települések megvehessék, ha megszünteti, akkor pedig legyen meg az a lehetőség, hogy a megyei önkormányzat, akár alapítványi, akár gazdasági társasági formában az életképes részét folytassa, és ne szűnjön meg Békés megyében a felsőoktatás.

Tudják, az a gond, hogy tiltakozott a megyegyűlés, a települések a megfontolatlanság, a feltételek hiánya és a biztosítékok hiánya miatt is. Tudtuk azt, hogy nem biztos, hogy elkerülhető folyamatról van szó, nem a folyamat ellen tiltakozunk - személy szerint én magam így gondolkodom -, hanem az imént említett megfontoltság, a feltétel és a biztosíték kérdésében vannak némi aggályaink, hiszen úgy gondolom, felelős döntés mellé csak úgy társulhatunk, ha némi biztosítékot látunk a jövőt illetően is. Lehet ilyen biztosítékot összeállítani, és meg lehet benne egyezni. Mi úgy gondoljuk, hogy nem politizálgatunk ebben a kérdésben, mint ahogy állítják levelekben, hanem ha az is politika, hogy településpolitika, megyepolitika, felsőoktatás-politika, akkor igen, politizáltunk. Ha arról van szó, hogy a megye jövője a politika, akkor igen, politizálhatunk, hiszen úgy gondoljuk, féltjük.

Tudják, Békés megye már annyi kárt szenvedett a rendszerváltás óta is, attól függetlenül, hogy hátrányos és gazdasági depressziós, gondolják csak végig, itt lévő Békés megyei képviselőtársam, minden fontos gazdasági egység és termelő feltétel megszűnt. Nem szeretnénk, ha ennek sorsára jutna a főiskolánk is. Gondolják végig a malomipart, a gabonaipart, a hűtőházat, a konzervipart, a baromfiipart, a vágóhidakat, a húsfeldolgozókat, az élelmiszeripart, és sorolhatnám még, amelyek megszűntek Békés megyében, és további leszakadását jelentette. Nem szeretnénk, ha az egyesülés, a beolvadás a megszűnést jelentené Békés megye felsőoktatása számára. Úgy gondoljuk, hogy garanciát kérünk, biztosítékot, és ha ebben partnerek, akkor úgy gondolom, hogy lehet, hogy a fejlődés útját választottuk.

Az pedig nem igaz, hogy nincs adósságuk. Szabó képviselő úr, a PPP-vel jelentős adósságuk van. Azt is jó tudni, hogy hároméves garancia van arra, hogy a kormány vállalja ezt a PPP-s fizetséget.

Száz szónak is egy a vége: ebben a kérdésben csak egy feltétel, ami számunkra nagyon fontos, a Békés megyei felsőoktatás jövője. Ha ez megfontolt és garantált, némi biztosítékot jelent arra, hogy nem szűnik meg, akkor úgy gondolom, lehet, hogy eredményesen zajlik le ez az egyesülés, és nem jelent megszűnést. Ennek reményében köszönöm, hogy szólhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 283 2008.11.24. 2:12  268-338

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Én Békés megyei képviselő vagyok. Lehet ezen mosolyogni, nekem Békés megye érdekeit kell képviselni. Domokos László képviselőtársam kifejtette, hogy féltjük Békés megyét, az ottani gyerekeket, a felsőoktatást, az értelmiséget, azért, mert jelentősége van, és hosszú évek munkájával lehetett kialakítani.

Mit vállal a megye? Bocsásson meg, de úgy gondolom, hogy én elmondtam. 80-100 év alatt a legfontosabb ingatlanainkkal szálltunk be. Amúgy különben nem értem a kérdését, államtitkár úr. Kérem, ne hergeljük egymást! Nem állami felsősoktatásról van szó, hanem gittegyletről vagy adományról, vagy egyesületi főiskola a Tessedik Sámuel? Nem, állami főiskola. Nem akartam önt megbántani, és igyekszem a lényeget elmondani, de úgy látszik, nem értenek.

Szabó Képviselő Úr! Ön nem ért semmit. Ön tényleg nem ért semmit! Sohasem ért! Semmi empátia nincs önben s megértés. Ön belekezd szakmázásba; ott arról van szó, hogy elmondtuk, milyen fontos számunkra a Tessedik Sámuel Főiskola, és ha így döntöttek, pusztán csak arról van szó, aminek szeretnénk biztosítékát, amit ön nem ért, hogy garancia kell. Mindazt, amit elődeink 80-100 év alatt létrehoztak, és igenis egyesültek, és Tessediket alkottak ezek a karok, amelyek korábban ide-oda-amoda tartoztak, és eléggé marginális szerepet töltöttek be az anyaintézmény tájékán. Önnek ez a Tessedik Sámuel Főiskola egy cím, egy név, és úgy gondolja, hogy többet nem is kell tudnia róla. Önnek könnyű döntenie! Nekünk nem!

Tudja, nemcsak a mának döntünk, hanem a jövőnek is. Ez a döntés nem jelent garanciát. Ön mindent a versenyre és a piacra bíz. Hogy gondolja, kedves képviselő úr? Úgy gondolom, nem mindent lehet egy országban csak a piaccal és az állammal megoldani.

Végezetül, engedjék meg, hogy elmondjam, tudják, kik járnak a Tessedik Sámuel Főiskolára? Szegény, máshova anyagiak miatt nem elkerülő diákok, hallgatók, mert szegények! És ha ez veszélyben van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ahhoz én nem asszisztálhatok.

Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 289 2008.11.24. 2:11  268-338

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Nem vagdalkozni jöttünk, hanem úgy gondoljuk, hogy nekünk ez az egy van és féltjük, okkal, Békés megye jövőjét. Ebben próbáljunk meg egy kicsit együtt gondolkodni, és tényleg kérünk empátiát. Van, ahol van három jól felszerelt egyetem, mi meg ezt kiizzadtuk. Szabó képviselő úr, azt is hozzá kell tenni, mi sokat dolgoztunk azért, hogy ez meglegyen, mert a megye fejlődése érdekében fontos. És egyáltalán az ott élők jövője szempontjából fontos, hogy helyben képezni tudjanak.

Van köztünk is vita e tekintetben, mert tiltakozott a megye, tiltakozott a két város képviselő-testülete, tiltakozott Domokos László, dr. Dancsó József, Vígh Ilona, Erdős Norbert és magam is, hogy ne elkapkodva, hanem megfontolva. És benne van körülbelül nyolcvan éve az előző gazdászoknak, az ottani értelmiségnek, hogy létrejött ez a főiskola és eljutott idáig, és nem a megszűnésig vagy a beolvadásig. A beolvadás megszűnéssel szokott végződni, mert mindig a marginális részeket vágják le, ha pénzügyi probléma van, márpedig van pénzügyi probléma.

S ha már itt tartunk: tényleg van bent egy másik törvény. A gyeplőt, a vagyont a főiskolák és az egyetemek közé dobja ez a tervezet, és ez valahol összecseng. Nem szeretnénk, ha ezt a főiskolát elkótyavetyélnék. S most elmondok egy történetet. Tíz főiskolai tanár volt egy megbeszélésen, ahol Köteles Lajos úr azt mondta, hölgyek, urak, mi itt a probléma, adjuk el a Strabagnak a Bolza-kastélyt, és rendezzük a PPP-t. Hölgyek, urak, már ebben gondolkodnak! Hát akkor ne legyen kétségünk, hogy nem akarják ezt fölszámolni, és nem akarják megszüntetni? Köteles Lajos borítékjával meg logójával Gyuláról a rektor és egy hallgató aláírásával jön a levél, amely politizál.

Szóval, ne féltsük? Engedjék meg nekem, hogy féltsem. Eddig minden olyan rosszul sikerült, különösen a rendszerváltás után, és különösen Békés megyének. Kérek önöktől empátiát és némi biztosítékot! Ebben segítsenek!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 295 2008.11.24. 2:11  268-338

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ne szakmázzunk ebben a kérdésben, mert nem elsősorban a felsőoktatás minőségéről van szó. Itt a Békés megyei, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola létéről van szó. Maradjunk ennél, és akkor azt hiszem, hogy az igazságnál járunk. Arról van szó, hogy nem szeretnénk, ha a tavaszi szél elfújná. Ha összerakjuk két felsőoktatási törvény módosítását, valamint kedves Köteles Lajos úr elhangzott szövegét, az embernek óhatatlanul gyanúja támad: vagy ingatlanbuliról, vagy más egyéb lúzerkedésről van szó. Valahogy a dolgok nagyon összejátszanak. S nem is vádaskodunk, pusztán csak annyit mondunk - ami ellen Szabó képviselő úr tiltakozott -, hogy nincs biztosíték. Nekünk kell biztosíték! Odaadtam államtitkár úrnak azt a megállapodást, amelyet Szarvas város képviselő-testülete jóváhagyott, hogy polgárjogilag állapodjunk meg, mégpedig milyen biztosítékban.

Hölgyeim és uraim, úgy gondolom, van rá biztosíték és lehet, ha nem egyéb a szándék. Ugyanis arról van szó, hogy ha módosítani kívánja a megszűnés után a gödöllői egyetem a Békés megyei karokat, akkor szíveskedjék megbeszélni az adott térséggel és a településekkel.

(24.00)

Ez az egyes számú biztosíték. Ha megbeszéli, meg tudjuk tárgyalni. Most nem úgy hoztak döntést, hogy tudtunk volna róla, hanem nélkülünk. Utólag magyarázták színjátékkal, diákok tapsolásával és sok egyéb mással. Ha el kívánnak adni vagyontárgyat - kettes számú biztosíték -, akkor az adott településeknek ajánlják föl, legyen némi elővásárlási joguk, hogy ne a piac marakodjon rajta, és mondjuk, a Bolza-kastély, amely a város éke, ne kerüljön úgy magánkézbe, hogy semmi köze nincs a városnak hozzá, holott a városé, volt a háború után is. Ha megszüntetni kívánják a főiskolát - ez a harmadik olyan polgárjogi feltétel -, akkor jelezzék időben, és akkor Békés megye közössége, a megye és a városok majd döntenek arról, hogy valamilyen formában működtetik, mondjuk, alapítványi formában.

Ehhez kérem a segítségüket.