Készült: 2021.05.17.20:23:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

178. ülésnap (2008.11.18.), 230. felszólalás
Felszólaló Tukacs István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:02


Felszólalások:  Előző  230  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Igen tisztelt Elnök Úr! Elnézést kérek ezért a rövid késésért, a sorrendek alapján már magam is kissé bizonytalan vagyok abban, hogy egyes hozzászólók mikor következnek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő módosító indítványok alapján, mint ahogy azt a költségvetés általános vitájában is tettem, szívesebben beszélek a költségvetés bevételeiről, mint a költségvetés kiadási oldaláról. Azért teszem ezt mindig szívesebben, mert a költségvetésben számtalan koncepcionális és taktikai irányt is kijelölhetünk azzal kapcsolatban, hogy vajon mire kellene többet fordítani, mire kevesebbet, mi az, ami egyes képviselőtársaink által fontos, és mi az, ami kevésbé fontos, mégis azt kell hogy először szemügyre vegyük, hogy vajon a költségvetés bevételi oldala mire nyújt fedezetet; az a bevételi oldal, amely döntően társaságok, illetve személyi jövedelemadót, illetékeket, különféle állami bevételeket fizető honfitársaink befizetéseiből adódik össze.

A bevételi oldallal különösen célszerű foglalkozni abban az esetben, amikor a költségvetés benyújtása után, mint ahogy azt a módosító indítványok - a pénzügyminiszter úr által érkezett - java része szerint igazolhatjuk, stratégiai váltást tartalmazott. A váltás lényege a világméretű pénzügyi és most már gazdasági váltás volt. A váltás célja pedig abban fogalmazódott meg a benyújtott költségvetés második változatához képest, hogy csökkenjen a költségvetés hiánya.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a költségvetésnek a hiánya a 2006-os 10 százalék közeléből a költségvetés első verziójában is 3 százalék fölött volt. A cél, amely 3 százalék alá viszi a költségvetési javaslatban, egyértelmű, csökkenteni kell a függést a nemzetközi pénzpiacoktól. Amennyiben ez a cél megfogalmazódott, és amennyiben a költségvetés kiadási oldalán, mint ahogy azt a módosító indítványok is jelzik, takarékossági intézkedések, megtakarítások szándéka fogalmazódik meg ennek kapcsán, meg kell nézni, hogy vajon a költségvetés bevételi oldalán a módosító indítványoknak milyen hatást kell elérniük.

Látszik, hogy a pénzügyi és gazdasági válság azokat a makroadatokat is módosíttatja velünk, amelyek a költségvetés első, illetve második változatában is szerepeltek. Azért volt szükség mind a gazdasági növekedés, mind pedig az inflációs számok áttervezésére, mert világosan látszott, hogy Magyarország mint egy nyitott gazdaságú, döntően exportorientált gazdaság, kötve van azokhoz a piacokhoz, amelyek, ha enyhén fogalmazunk, akkor is gyengélkednek az elmúlt hetekben, illetve hónapokban. Ha rápillantunk egyik nagy gazdasági partnerünk, Németország tervezett növekedési adatára, amely nulla, világosan látszik, hogy ezt a kényszert nekünk érzékelni kellett, és ennek a kényszernek, amely a makroadatok áttervezésére vonatkozik, meg kellett felelnünk.

Ez azonban együtt jár egy feladattal, szemügyre kell venni a költségvetés bevételi oldalát. Számolni kell a reálgazdaságban megjelenő válságjelenségekkel. Számolni kellett azzal, és fel kellett tenni azt a kérdést mindezek előtt, hogy vajon a bevételi oldalt hogyan fogja módosítani az immár a reálgazdaságban is jelentkező csökkenés, mindazok a jelenségek, amelyek nemcsak hazánkban, Európában, hanem a világban is tapasztalhatóak. Ezért tehát látszott, hogy számolni kell a gazdasági társaságok visszaeső teljesítményével, számolni kell éppen a 13. havi bér, a reálbércsökkenés kapcsán az emberek befizetésének stagnálásával, illetve csökkenésével.

(15.20)

Számolni kell a járulékbefizetések csökkenésével, illetve figyelembe kell venni azt, hogy ezek az adatok a következő, 2009-es évben még akár változhatnak is. Ezért hát, tisztelt képviselőtársaim, nagy valószínűséggel a változásoknak elsősorban a költségvetés bevételi oldalán kellett először jelentkezniük. Talán furcsa, hogy abban a vitában, amely döntően és természetesen a költségvetés kiadási oldaláról szól, mindarról, amit képviselőtársaink ebben változtatni javasolnak, mindazokról a változó célokról, amelyek szerintük jók, helyesek, és egyébként valamilyen módon keresik ezek forrását, azt gondolom, hogy ezt a körülményt, amely a költségvetés bevételi oldalának változására vonatkozik, a részletes vita kapcsán sem lehet nem figyelembe venni.

Ezért tehát az első dolog, amiben érvelni szeretnék, tisztelt Ház, az, hogy a változatásnak és a változtatási javaslatoknak ezen az oldalon is meg kell jelenni, és véleményem szerint nem is statikus módon, ezzel csak azt szeretném mondani, hogy nem lezárva ezt a folyamatot. Bizottsági üléseken sok képviselőtársunkkal együtt magam is úgy érveltem, illetve azt a véleményemet fogalmaztam meg, hogy a 2009-es költségvetési évben folyamatosan figyelni kell a reálgazdaság folyamatait, és folyamatosan figyelni kell a költségvetésbe befolyó bevételeket, azokat a bevételeket, amelyek biztosítják a tervezett és majdan reményeink szerint elfogadott kiadások alapjait is. Figyelni kell a befizetett adókat, figyelni kell a befizetett járulékokat, figyelni kell azt, hogy a költségvetésbe befolynak-e a megtervezett összegek. Figyelni kell, hogy a különféle társadalombiztosítási kasszákban, az E-alapban is, a befizetett járulékok fedezik-e az eltervezett kiadásokat. Ebben a tekintetben tehát, úgy gondolom, a javaslatok a bevételi oldal változtatása ügyében reálisak, normálisak, de nem lezártak, és a későbbiek folyamán a gazdasági évben továbbkövetendőek.

Tisztelt Ház! A mai nap vitája nyilvánvalóan nagyon sok szakpolitikai vitával zajlott. Ugyanakkor itt a nap elején kialakult egy nagyon élénk, nagyon pezsgő vita arról, hogy vajon a költségvetés módosító indítványaiban megjelennek-e, és ilyen formában megjelenthetnek-e majd azok a nagy léptékű átalakítások, reformok, amelyekre sokan várnak, sokan vágynak képviselőtársaim közül. Magam ebben a vitában azt az álláspontot szeretném elfoglalni, hogy a költségvetés jelenlegi fázisában néhány dolgot nem tudunk megtenni.

Bármennyire is szükséges az a változás, amely a versenyképesség végett adókat és járulékokat csökkent, amely módosító indítványokkal ugyan leírva valóban nem találkoztunk, de volt képviselőtársunk, aki jelezte ebbéli szándékát, mégiscsak azt kell mondanom, hogy ebben az esetben a költségvetés bevételeinek csökkentése jelen pillanatban nem aktuális. A versenyképesség végett megcélzott adó- és járulékcsökkentés most nem végrehajtható, hiszen egy pénzügyi és gazdasági válság időszakában a költségvetés bevételeinek csökkentése nem hasznos tevékenység, nem használ a költségvetésben megfogalmazott fő céloknak. Ennyit szerettem volna elmondani a költségvetésnek arról a bevételi oldaláról, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, amelyről kevés szót ejtünk ugyan, de mindenképpen szükséges, hogy a részletes vitában is érintsük ennek fontosságát.

Mondandóm másik részében szeretnék érvelni egy, már elhangzott módosító javaslat mellett. Ez döntően a 176. és 778. ajánlási pontot jelenti. Ezek az ajánlási pontok részben az egészségügy területén a közalkalmazotti bér áttervezésével kapcsolatos kivonásokról, az ezzel kapcsolatos vizsgálódásokról, ennek eredményéről és a gyógyítókassza növeléséről szólnak. A javaslattevők és a javaslatot jegyző Kökény Mihály is vizsgálódásaikkal azt az eredményt érték el, hogy pontosan számoltak azzal, hogy az egészségügy területén vajon a közalkalmazotti státus és a közalkalmazotti bérben meglévő 13. havi és az ezzel kapcsolatos elvonás valójában mennyi is.

Az egészségügy területén ez nem egyértelmű helyzet. Nem egyértelmű helyzet, ha összevetjük más intézményekkel, oktatási intézményekkel, kulturális intézményekkel vagy a közigazgatás más területeivel. Azért nem egyértelmű helyzet, mert hiszen tudjuk, hogy a gyógyításban, különös tekintettel az alapellátásra, nem közalkalmazottak végzik ezt a feladatot, másrészt a gyógyítás különféle területei részben intézményként, részben már gazdasági vállalkozásként működnek. Különösen érdemes ezt a helyzetet vizsgálni abból a szempontból, hogy az egészségügy területén sajátos teljesítményfinanszírozási rendszer működik.

Ezért tehát az a módosító javaslat, amely úgy szól, hogy a vizsgálódás és a megfelelő számítás kapcsán a 778. ajánlási pont szerint 3 milliárd forinttal növekedne a gyógyítókassza bevétele, és ebben a 176. ajánlási pontban a javaslattevő megfogalmazza ennek forrását, úgy gondolom, hogy támogatható. Tisztában vagyunk azzal a javaslattevővel együtt, hogy önmagában ez az összeg nem fogja döntő módon megváltoztatni a gyógyítókassza arányait, de az, amit Kökény Mihály a vitában jelzett, hogy különféle átcsoportosításokkal a helyzet javítható, úgy gondolom, sokak által osztott vélemény.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mondandóm arra irányult, hogy ráirányítsa a figyelmet a takarékosság és az elvonások okára. Nem feltétlenül arra az okra, amelyet gazdasági, pénzügyi válságként szoktunk emlegetni, hanem a költségvetés megváltozott céljára, amelyre a javaslattevők, a benyújtó Pénzügyminisztérium, majd a módosító indítványokat jegyző pénzügyminiszter is rámutatott; mégpedig arra, hogy nem önmagában az elvonásért, hanem egy megváltozott költségvetési célért, egy kisebb költségvetési hiányért, egy finanszírozhatóságért, a kisebb pénzügyi függésekért történt meg a módosító indítványok benyújtása.

Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  230  Következő    Ülésnap adatai