Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már többször elhangzott, hogy itt bizony egy kártyavár stabilitású költségvetés vitája zajlik. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem mi mondtuk!) Bármennyire is mosolyog, tisztelt képviselő úr, látszik, hogy önök ezt nem veszik komolyan (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Juj, de gyenge vagy! - Ne sírjál!), pedig sajnos, ennél a helyzet sokkal komolyabb, mint ahogy önök hozzáállnak, ugyanis tegnap Lendvai Ildikó, az önök frakcióvezetője szinte már-már gunyorosan említette azt a témát, amelyről én most szólni akarnék, szó szerint ezt mondta - a hangsúly fontos, szerencsére nem tudom idézni - : “…az önök által olyannyira féltett közepes és kisvállalkozások.ö Hát, ezúton is szeretném elmondani, hogy a Fidesz részéről igenis felelősséget érzünk, és féltjük a kis- és közepes vállalkozásokat, mert van is mitől félteni; konkrétan ettől a kártyavár-költségvetéstől, ugyanis ha ez a költségvetés összeomlik, akkor vélhetően Magyarországon a kis- és középvállalkozási szektor is lényegében lehúzhatja a kaput.

Miről is beszélünk? Csak, hogy világosan tudja mindenki, arról a kis- és középvállalkozási szektorról beszélünk, amelyik ma Magyarországon a legnagyobb foglalkoztató. Az ötven főnél kevesebb alkalmazottal dolgozó kis- és középvállalkozások adják Magyarországon a foglalkoztatottak több mint 70 százalékát. Nagyon sajnálom, hogy a nagy dübörgéssel beérkezett Kóka miniszter úr most nincs itt. Amikor itt volt, és nagyívűen előadta, hogyan dübörög a gazdaság, akkor én többször felmutattam neki ezt a már közel egyhónapos újságot (A kezében tartott újságot felemeli.), és bíztam abban, hogy legalább újságolvasó, ha már miniszterként nem igazán van tisztában a saját tárcájával, legalább újságolvasóként eljut hozzá néhány gondolat. Néhány olyan gondolat, amelyhez egyébként a forrásmegjelölés többek között a GKM - ez szerepel az újságban, tehát ezek az adatok többek között a minisztériumból is származnak.

Miről van szó? Egy hónappal ezelőtt az egyik gazdasági napilapban egy részletes, háromoldalas összeállítás volt a hazai kis- és középvállalkozási szektorról, no ekkor már ismertek voltak a költségvetés tervezetének számadatai. Mit mondanak a kis- és középvállalkozók, illetve az APEH statisztikái is mit mutatnak? Azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások alulbecsült támogatási igényt említenek folyamatosan, elégedetlenek a támogatásokkal, és összességében azt lehet megállapítani, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozások GDP-hez való hozzájárulása 25-30 százalék, szemben a hasonló kategóriájú nyugat-európai társaikkal, ahol 50-55 százalékos GDP-hozzájárulással dolgoznak a kis- és középvállalkozások. Ugyanakkor, idézőjelben, köszönhetően az önök nagyszerű támogatási politikájának, a kis- és középvállalkozási szektor szinte teljes mértékben el van adósodva.

Egy konkrét számadat, szintén GKM-adat: 2623 milliárd forint értékű adósságállománnyal rendelkezik a kis- és középvállalkozói szektor, a teljes vállalkozói szektornak több mint felével a kis- és középvállalkozók rendelkeznek. És mi a legnagyobb probléma? Nem az, hogy önök egy adósságcsapdába kényszerítették a vállalkozókat, hanem az, hogy a vállalkozók nem tudnak fejleszteni. Megint konkrét számadat: 23,5 milliárd forintos keretük volt a kis- és középvállalkozóknak ebben az esztendőben, tudjuk nagyon jól, hogy a megkötött szerződések, a pályázatok egy jelentős részére mind a mai napig egyébként nem fizettek, jövőre ezzel szemben 19-20 milliárdos kis- és középvállalkozói támogatás van beállítva a költségvetésben. Kérdezem én, hogyan lehetséges így elvárni a kis- és középvállalkozóktól, hogy majd korszerű technikával, technológiával fejlesszenek, és legyenek beszállítói az önök által annyira kedvelt multinacionális cégeknek (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.), akik egyébként az export 80 százalékát adják? Csak az a baj, hogy a foglalkoztatottak számában viszont igen kevés arányban részesednek. Képviselő úr kérjen szót, mondja el a véleményét!

A kis- és középvállalkozók egyébként legnagyobb problémája ebben az esztendőben, és ezt szintén világosan elmondták, hogy a GVOP keretében meghirdetett pályázatok alig voltak számukra elérhetőek, ami elérhető volt, az a keret is nagyon hamar kimerült, így aztán lényegében semmi olyan komoly befektetésre és beruházásra nem jutott pályázati pénz, amely egyébként a technológiai korszerűsítéshez hozzájárult volna. És lám, ezek után mit látunk? Nemhogy növekedne a kis- és középvállalkozók támogatása, hanem 2006-ban minden valószínűség szerint, amennyiben így marad - és gondolom, hogy önök ezt fogják megszavazni, ezt a költségvetést -, akkor csökken a kis- és középvállalkozók támogatása. Hogy lesz így technológiai korszerűsítés, hogy lesz így felzárkózás, és hogy gondolják önök azt, hogy a magyar gazdaság a kis- és középvállalkozói szektorban majd dübörögni fog? Hát lehet, hogy dübörögni fog, de az a csődöktől és az összeomlásoktól lesz hangos. No, ennyit a kis- és középvállalkozásokról.

Még egy téma, amelyet úgy gondoltam, hogy ha már hozzászólok, mindenképpen meg kell említenem. Többször elhangzott ma, hogy felelősséggel gondolkodik a kormány, és milyen jó ez a költségvetés, én meg azt látom, és az emberek is azt látják, akik már szembesültek a költségvetés tervezetének számaival, hogy bizony a kormány bármilyen szép szavakat is mond, kifejezetten érzéketlen, különösen a legrászorultabbak tekintetében.

Ismét hadd idézzek önöknek egy konkrét példát! Reméljük, hogy kevesen leszünk majd rászorulva, hogy szociális intézményekben kelljen életünk utolsó szakaszát eltölteni. Nos, kedves képviselőtársaim, jó, ha tudják önök is - úgy látom az előző hozzászólásokból, hogy valószínűleg nem sokan lapozták át az önök által beterjesztett költségvetést -, hogy a szociális intézmények támogatását, különösen az idősek ápolását és az emelt szintű ellátást biztosító intézmények támogatását önök drasztikusan kívánják csökkenteni. Miről van itt szó? Mind az állami fenntartású szociális intézmények, mind az egyházi fenntartású szociális intézmények az ez évi 779 ezer forint/év/fős normatíva helyett jövőre 446 ezer forint/fő/éves normatívát fognak kapni. Mit jelent ez?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt jelenti, hogy csak az alapnormatívában 35 százalékos csökkenést kell elszenvedniük, a kérdés az, hogy vajon a nyugdíjasoknak, az időseknek és az elesett embereknek milyen szintű támogatást tudnak majd garantálni ezek a szociális intézmények. Ráadásul, teszem gyorsan hozzá, az egyházi intézményeket még külön is büntetik, az egyházi fenntartású intézményeket, hiszen ha megnézik jól a költségvetési törvényjavaslatot, akkor ott, ahol annak a normatívának kellene szerepelni, amely eddig kiegészítő normatívaként állt rendelkezésre az egyházi fenntartású szociális intézményeknek, most csak pontok szerepelnek.

A helyzet az, hogy pontokból nehezen lehet ellátást biztosítani, tisztelt képviselőtársaim. Márpedig hiába hirdetik önök azt, hogy milyen felelősséggel gondoskodnak az idősekről, a megállapítás feketén fehéren, tényszerűen a benyújtott költségvetésben egyértelműen arról tesz tanúbizonyságot, hogy lehet önöknek luxusbaloldali miniszterelnökük, lehet a miniszterelnök villájában 60 millió forintos uszoda, egy biztos: az idősekről, az öregekről önök messze nem gondoskodnak, csak úgy sem, mint ahogy tették azt ebben az esztendőben.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)