Készült: 2020.01.27.20:43:19 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 71 2017.05.02. 4:09  68-73

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány határozott célja a bürokráciacsökkentés, az adminisztrációcsökkentés. Úgy gondolom, hogy ennek egy nagyon fontos, mondhatjuk történelmi állomása az, ami március 15-én 19 órakor indult el, ugyanis ekkortól tekintheti meg 3,8 millió adózó állampolgár a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét. Mindezt a legegyszerűbben, ahogy ön is elmondta, úgy tekintheti meg, ha rendelkezik ügyfélkapuval, bepötyögi a jelszót, és elé tárul az, hogy 2016-ban milyen jövedelmet szerzett, a kifizetők mennyi adót vontak le, van-e fizetendő vagy visszaigényelhető adója, és ezután döntheti el a teendőjét.

Azt gondolom, hogy ez a rendszer nemzetközi szinten is eléggé egyedi és nagyon értékes, hiszen szinte percek alatt lehet teljesíteni az adókötelezettségét a magánszemélynek, ami eddig esetleg könyvelő által költséggel, energiába tellett.

Most valaki fogja a mobiltelefonját, egy ügyfélkaput elkészít, kér, és percek alatt megtekintheti az adóbevallás tervezetét, mi több, itt a Parlamentben ülve is akár el is készítheti a bevallását és egy gombnyomással beküldheti. Azt gondolom, ez minta- és példaértékű arra, hogy hogyan lehet a hatóság és a magánszemély között az ügyeket intézni XXI. századi módon.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Igen, a rendszer működik, hiszen több mint 820 ezer ember tekintette már meg a rendszert, és 251 ezren be is adták a bevallásukat. Ez azt jelenti, hogy a benyújtók mindegy háromnegyede változatlan formában tette ezt meg, tehát mint ahogy az adóhatóság a tervezetében kiküldte számukra.

Nagyon fontos az, hogy nemcsak elektronikus úton intézhető a személyijövedelemadóbevallás-ter­ve­zet megtekintése, hanem aki kérte sms-en, postai úton vagy más módon ‑ több mint 600 ezren kérték ‑, annak a NAV kipostázta a tervezetet úgy, hogy ki van töltve a rubrika, és a magánszemélynek lényegében semmit nem kell változtatnia, ha elfogadja a kifizetők által lejelentett adatszolgáltatás alapján a bevallástervezetet.

Nagyon fontos az, hogy most is tudjuk teljesíteni az 1 plusz 1 százalékos felajánlásunkat. Ezt megtehetjük elektronikus úton vagy hagyományos papíralapon a NAV részére postázással. Fontos az, hogy a két rendszer jelenleg egyszerre működik, a teljesen új elektronikus rendszer és a régi hagyományos, postai nyomtatványos rendszer. De jól látható, hogy lényegesen lecsökkent, felére csökkent a nyomtatványon, tehát a papíralapon beküldött személyijö­vedelem­adó-bevallások száma. Azt gondoljuk, hogy ez igazolja ennek a sikerét. A végső eredményt majd május 22. után tudjuk megvonni.

De szeretném elmondani, az nagyon fontos, hogy egy új jogi helyzet áll elő május 22-én, ugyanis ha valaki meg sem tekinti, nem reagál a személyi­jö­ve­delemadó-bevallás tervezetére sem postai úton, sem a NAV ügyfélszolgálatán, semmilyen formában, akkor is május 22-én 0 órakor lényegében úgy tekinti a NAV, hogy a személyijövedelemadó-bevallását teljesítette.

Ha nem csinálunk semmit, akkor is teljesítjük az adóbevallás-benyújtási kötelezettségünket, de a felelősség természetesen az adózó magánszemélyt terheli annak tartalmáért. Ezért arra hívok fel mindenkit, hogy tekintse meg a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét, és ezt követően teljesítse a kötelezettségét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 89 2017.05.02. 4:04  86-91

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is hangsúlyozza, az építőipar a nemzetgazdaság meghatározó ágazata és egyben a lakosság mindennapi életét is jelentősen befolyásoló tényező, hiszen az építőipar teljesítménye meghatározza az egész ország teljesítményét, a GDP alakulását, a GDP-növekedés mértékét. De foglalkoztatási szempontból is meghatározó, hiszen ha az építőipar jól teljesít, akkor az kihat a foglalkoztatási adatokra is. Gazdasági súlya mellett a mindennapi életünket, az egzisztenciánkat is befolyásolja, hiszen otthonokat teremtünk ezáltal, utakat építünk, közműhálózatot fejlesztünk, irodát, közösségi épületeket teremtünk meg az építőipar teljesítményével. Az ágazat jelentősége elvitathatatlan, és az elmúlt évben nyújtott teljesítménye is növekvő és pozitív. Ahogy ön is említette, növekszik az építőiparban a szerződések száma, a szerződések összege, volumene, növekszik a kiadott építési engedélyek száma.

Az építőipar teljesítménye növekedésének hátterében az az általános gazdasági közeg, környezet áll, amit maga az ország és a kormány teremtett meg. A kormány piacélénkítő hatású intézkedéseivel nőtt a magánszféra aktivitása a szektorban. Az ön által is említett családi otthonteremtési kedvezmény nagyon jó hatással volt a lakásépítésekre, hiszen 2017. március végéig több mint 42 ezer család adott be CSOK-kérelmet, amelynek összege meghaladja a 100 milliárd forintot. Ennek hatása természetesen nemsokára érezhető lesz az építőipar teljesítményében.

Nagyon fontos az, hogy a kormány más intézkedésekkel, például adócsökkentésekkel is megteremti a jó gazdasági közeget, környezetet, például a kedvezményes lakásáfakulccsal vagy a társasági adó mértékének a csökkentésével, az ezáltal felszabaduló források építőiparban való megjelenésével, vagy a hatéves bérmegállapodással, ami nemcsak a bérek növekményét jelenti, hanem a közterhek jelentős csökkentését is. Ez mind-mind olyan intézkedés, ami pozitívan hat a gazdaságra, pozitívan hat az építőipar teljesítményére. Ugyanakkor pedig az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, épületek építése, bővítése is jelentős növekedést fog eredményezni az építőipar számára.

Nagyon fontos az, hogy nemcsak gazdasági intézkedésekkel, hanem más hatékonyságnövelő intézkedésekkel is próbál segíteni a kormány. Ilyen például a jogszabályok egyszerűsítése, az építésügyi eljárások egyszerűsítése és ezáltal a versenyképesség jelentős növelése, jelentős javítása. Most jött létre a Versenyképességi Tanács, amelynek az egyik meghatározott célkitűzése az, hogy az építésügy területén jelentős könnyítéseket tudjon elérni. A modern technológiák alkalmazásával is próbáljuk segíteni az építőipar termelékenységének, hatékonyságának növelését.

Összességében elmondható, hogy a képviselő úr által mondott és kért adatok és háttér alapján, valamint KSH-adatok is bizonyítják azt, hogy az építőipar elindult fölfelé. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az építőipar teljesítménye, ezáltal a gazdaság egész teljesítménye növekedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 227 2017.05.02. 2:38  222-227

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a kötelező automatikus információcsere további bővítését eredményező 2016/881. EU-irányelv hazai átvételét valósítja meg. Az irányelv célja az, hogy a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára, transzferárazással kapcsolatos tevékenységére, továbbá egyes uniós és azon kívüli ügyleteire vonatkozóan információkhoz juttassa az uniós tagállamok adóhatóságait. Ezek az információk lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és adóelkerülés jelensége ellen, és felderítsék egyes vállalkozások mesterséges nyereségátcsoportosításra irányuló tevékenységét.

A törvényjavaslathoz az általános vitát követően egyetlen módosító indítvány került benyújtásra, amely kizárólag jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosító javaslatokat tartalmazott. A módosító javaslatot a kormány támogatta. A módosító indítványok alacsony száma is mutatja, hogy sikerült az országonkénti jelentések benyújtására és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat egyértelműen megfogalmazni. Ezentúl egyértelműen látszik az is, hogy a törvényjavaslat által megvalósítani hivatott célok, beleértve az adóelkerülés elleni küzdelmet, általános támogatást élveznek.

A szabályozás eredményeként megvalósuló fokozott adóügyi átláthatóság arra ösztönzi a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy a jogszabályok által előírt mértékben eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, így Magyarországon is, ahol nyereségre tesznek szert. Az adóhatóságok előtti nagy átláthatóság, amelyet e törvényjavaslat céloz, nagyobb rálátást enged a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára, a transzferárazással kapcsolatos tevékenységére, továbbá uniós és azon kívüli tevékenységeire. Az átláthatóság növekedésével az adóhatóság is eredményesebben fel tud majd lépni az adóelkerülési tevékenységgel szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló, a kormány által is támogatott törvényjavaslatot és az összegző módosító javaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 40 2017.05.03. 7:09  39-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A reklámadó már megalkotása óta, 2014 óta az Európai Bizottság célkeresztjében áll, a sávosan progresszív mértékrendszernek köszönhetően ugyanis a nagy árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak magasabb mértékű reklámadót kellett fizetniük az adóalapjuk bizonyos, sávhatárokat meghaladó része után. Ennek ürügyén Brüsszel 2015-ben felfüggesztette a reklámadó alkalmazhatóságát, ezért a szabályozás úgy módosult, hogy minden adóalanynak egy egységes, 5,3 százalékos adókulcsot kellett alkalmaznia az adóalapja 100 millió forintot meghaladó része után.

A brüsszeli bürokratáknak azonban ez a változás sem volt elég, megalapozatlan kifogásuk tárgyává az a szabály vált, amelynek értelmében azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot, nem kell reklámadót fizetniük. Noha az adóalap 100 millió forintjáig egyetlen vállalkozásnak, tehát a nagyobb árbevételű reklámközzétevőknek sem kellett adót fizetnie, a Bizottság szerint a kialakult helyzet rendkívül piactorzító hatással fenyeget, meglátásuk szerint az alacsony, akár néhány millió forint árbevételű adóalanyok azonos és összehasonlítható helyzetben vannak a tőkeerős multinacionális nagyvállalatokkal. Ennek apropóján a brüsszeli testület tavaly novemberben hozott is egy, a kormány szerint uniós jogot sértő határozatot, amelyben a magyar reklámadót olyan állami támogatásnak titulálta, amely gazdasági előnyt biztosít az alacsony árbevételű adóalanyok számára.

A határozat arra kötelezte Magyarországot, hogy visszamenőleges hatállyal fizesse meg az úgymond előnyben részesített kisvállalatoknak azt az adóösszeget, amelyet azoknak nem kellett volna megfizetniük, vagy térítse vissza az adóalanyok számára az általuk eddig megfizetett adó összegét. A kormány az Európai Bíróságon jogorvoslattal élt a Bizottság határozata ellen, a Bizottság határozatát ugyanakkor az uniós tagságunk miatt kötelező végrehajtani, a kormány és a Bizottság közötti jogvita pedig a határozat végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal.

(11.30)

A kormánynak az Országgyűléshez március 28-án benyújtott, a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslata tehát elsődlegesen a határozat végrehajtását szolgálja. Az nem született volna meg, ha a Bizottság nem hoz e tárgyban végrehajtandó határozatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűléshez T/14684. számon beterjesztett törvényjavaslat a ha­tá­rozat végrehajtásaként elrendeli az adóalanyok által eddig megfizetett összes reklámadó visszafizetését, az adó-visszatérítés általános szabályai szerint. A reklámadó visszatérítésének lehetőségéről és annak feltételeiről az erre jogosultakat az állami adóhatóság külön is értesíteni fogja a törvényjavaslat alapján.

A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett reklámadót sem kell senkinek megfizetnie. További változás a bizottsági határozat végrehajtásával összefüggésben, hogy az elhatárolt veszteség 50 százalékának a 2014. évi adóalapból való levonhatóságára vonatkozó szabály hatályát veszti.

Fontos kiemelni, hogy a kormány reklámadóval összefüggő célja nem változott. Továbbra is töretlen a szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek kiemelt szerepet kell vállalniuk a társadalmi közös terhek viselésében, miközben a kisebb vállalkozások adminisztrációs költségeit nem szabad növelni, mivel azok, ellentétben a Bizottság nézetével, nincsenek azonos helyzetben a reklámközzétételi tevékenységből jelentős bevételre szert tevő versenytársaikkal. Ezért a törvényjavaslat értelmében, összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal, a nettó árbevétel 100 millió forintig úgynevezett de minimis támogatásként mentes lesz az adó alól.

A törvényjavaslatnak az adóalanyok számára a jövőbeli szabályozást illetően további kedvező változtatása, hogy az úgynevezett saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles, így ezen közzététel közvetlen költsége nem fogja részét képezni az adóalapnak. Mindezeken túl a törvényjavaslat rendezi a 2017. adóévre fizetendő reklámadó szabályait is. Ennek keretében rendelkezik arról, hogy az adó mértéke 2017. január 1-je és május 31. között, annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetében se következzen be visszamenőleges hatályú tehernövekedés, nulla százalék, 2017. június 1-jétől pedig egységesen 9 százalék lesz.

Az utóbbi kulcsot az adóalanyoknak a 2017. adóévük időarányosan számított adóalapjára kell alkalmazniuk. Ezért 2017 egészére nézve az átlagos adómérték 5,25 százalék, azaz némileg kisebb, mint a jelenlegi 5,3 százalékos adómérték. Szó sincs tehát valamiféle évközi adóemelésről. Sőt, tekintettel arra, hogy a korábban megfizetett reklámadó visszajár, összességében jelentős adócsökkentésről lehet beszélni a 2017. évre vonatkozóan.

Mindettől függetlenül az előterjesztő nyitott arra, hogy a reklámadó mértékére vonatkozó javaslatokat érdemben megvizsgálja és megvitassa. Reményeink szerint egyébiránt az Európai Bíróság előtt folytatott jogvita számunkra pozitív módon zárul, és akkor újra lehet gondolni nemcsak a reklámadó mértékét, hanem a reklámadó mértékrendszerét is. Záró gondolatként jelzem, hogy a törvényjavaslat elfogadásának és a törvény kihirdetésének tervezett napjára tekintettel várhatóan módosítani kell az új adómérték alkalmazásának kezdő napját, s magának a törvényjavaslatnak a hatálybalépése napját is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 62 2017.05.03. 6:30  39-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a két kormánypárti felszólaló támogatását, így bízzunk abban, hogy a parlamentben a szavazás során többséget kap a törvényjavaslat.

A három ellenzéki párt felszólalása véleményem szerint leginkább politikai megközelítésű volt. (Dr. Józsa István: Meg az előterjesztés is!) Az MSZP-s képviselő némi szakmai felhangot is adott hozzászólásának, ezért most próbálnék erre reagálni.

Tehát az a kérdés, hogy ez adóemelés-e. Ön is elmondta, képviselő úr, Józsa képviselő úr, hogy több mint 20 milliárd forintot fog az állam visszafizetni; az eddig megfizetett reklámadót vissza kell az érintett vállalkozásoknak fizetni. Ha ehhez viszonyítjuk, hogy június 1-jén már valószínűleg nem tud hatályba lépni a törvényjavaslat, illetve maga a törvény, tegyük fel, július 1-jén a 9 százalék hatályba lép, vagy attól csökkentett összeg ‑ mert az expozémban azt is elmondtam, hogy nyitott az előterjesztő arra, hogy a 9 százalék tovább tudjon csökkenni, de ez nem érdekelte az ellenzéki felszólalókat ‑, de ha tegyük föl, 9 százalék marad, akkor erre az évre éves szinten 4,5 százalék az adó mértéke az eddigi 5,3 százalék helyett.

Ha a jövő évben a teljes évben megfizeti a 9 százalékot, és ezt makroszinten nézzük, még mindig nem fogja elérni a 20 milliárdos bevételt, sőt még 2019-ben sem. És azt is elmondtam, hogy az Európai Bíróság előtt van az ügy, és az Európai Bíróság mondani fog valamit. Az is lehet, mi azt reméljük, hogy a kormánynak alapvetően igazat ad, és az eredeti szabályozás jogszerű és törvényszerű lesz. Akkor lehet rendezni. Nyilván, hogy addig, amíg az Európai Bíróság ítélete megszületik, senki nem fog több reklámadót fizetni, tehát lehet a százalékokkal játszani, de ez semmiképpen nem adóemelés.

Az a vélemény pedig, hogy az lenne a jó, ha nem is lenne, ez egy természetes ellenzéki vélemény. Amikor az MSZP ellenzékben van, akkor azt mondja, hogy nem kell adót fizetni. Ugyanis az az érzés támad benne, hogy nincs felelősségérzete az ország közszolgáltatásai iránt. Nem az MSZP-nek kell megszerveznie a közszolgáltatásokat, nem felel a központi költségvetés bevételeiért, sem a kiadásaiért, ezért aztán lehet ilyeneket mondani, hogy az lenne a legjobb, ha nem is lenne reklámadó, nem is lenne személyi jövedelemadó, és egyáltalán nem is lenne adó. Ezt a véleményt nem tudom komolyan venni.

Az a vélemény, hogy az Európai Unió ezt vissza fogja dobni, ez nem igaz. Ennek a törvényjavaslatnak minden passzusa egyeztetve van az Európai Unióval, ezt az Európai Unió el fogja, el kell hogy fogadja. A felszólalás alapján azt kell hogy mondjam önnek, hogy önök továbbra is a multik oldalán állnak, és a multikat védik azzal, hogy ne kelljen a nagy árbevételű cégeknek reklámadót fizetni, amivel természetesen mi nem értünk egyet.

(12.20)

Vona képviselő úr nincs itt, de a Jobbik álláspontját Volner képviselő úr ismertette, ami teljesen totális politikai vélemény volt. A képviselő úr nyilvánvalóan nem olvasta el a törvényjavaslatot, ezért tiszta politikai véleményt mondott, és ha megengedi, én is politikai véleményt tudnék mondani. Az a Jobbik beszél, amely reklámpárttá változott az elmúlt hetekben; teljes mértékben plakátpárttá és reklámpárttá. Az a Jobbik, amely elfogadja Simicska Lajostól, lényegében a Simicska-párttól a támogatást (Zaj a Jobbik soraiban.), elfogadja a reklámfelületet, de arra a kérdésre, hogy mennyiért reklámoznak, miből és hogy fogják fizetni, természetesen nem tudnak válaszolni. Attól a Simicska-párttól fogadja el a támogatást, aki ellen 2012-ben még a Jobbik kezdeményezte az Országgyűlésben vizsgálóbizottság felállítását. Lehet, hogy önök el akarják terelni a figyelmet arról, hogy Simicska szócsövei lettek, de ha az ember kimegy az utcára, kimegy az országba, láthatja, hogy önök ezt nem tudják letagadni.

Az LMP álláspontjával nem nagyon kell foglalkozni, hiszen az LMP nincs is a teremben (Sallai R. Benedek, a szakértői páholyból: Itt vagyok!), másrészt pedig az egyik képviselőjük azt mondta, hogy 2018-ban befejezi a politikát, mert arra, amit az elmúlt években mondott, az emberek nem figyeltek oda, és miután nem tudta meggyőzni az embereket arról, hogy ő valóságot és igazat mond, ezért visszavonul a politikától. Lehet, hogy ez éppen az a képviselő volt, aki felszólalt, de lehet, hogy nem.

Összességében a reklámadó kérdése 2014-től van napirenden. Remélhetőleg most egy olyan szakaszba kerülünk a törvény megszavazásával, amit az Európai Unió is el tud fogadni, azt követően pedig várjuk az Európai Bíróság döntését, és akkor végleg rendezzük a reklámadó sorsát. Köszönöm mindenkinek a felszólalást, és várjuk a kormánypártiak támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 54 2017.05.08. 2:10  51-54

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A válaszomban először is szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-KDNP az egyetlen olyan kormány, amely a nyugdíjemeléssel kapcsolatos minden ígéretét teljesítette eddig, ugyanis azt ígértük, hogy megőrizzük a nyugdíjak értékét, a nyugdíjak vásárlóértékét, és ezt a kormányzásunk ideje alatt minden évben teljesíteni tudtuk, nem úgy, mint más kormányok. Más kormányok ‑ és itt a szocialista kormányra gondolok (Dr. Szél Bernadett: Ez minket nem érdekel!) ‑ idején majdnem minden évben csökkent a nyug­díjak reálértéke. A Fidesz-KDNP-kormány az egyetlen olyan kormány, amely a gazdaság teljesítményéből ‑ tehát amit az ország megteremtett ‑ emel­te a nyugdíjakat, nem pedig hitelből, így a nyugdíjemeléssel nem adósította el az országot. Ez így volt a kormányzásunk minden éve alatt, és így lesz a jövőben is.

A nyugdíjemelés két részből áll, egy január 1-jei emelésből, amely megegyezik a tervezett infláció, azaz a fogyasztóiár-növekedés mértékével, majd az első nyolc hónapot figyelembe véve értékelni kell az árnövekedési folyamatokat, és egy plusznyug­díj­emelést kell biztosítani a nyugdíjasok számára. Ez a kormányzat döntése, ez a kormányzat filozófiája a nyugdíjemelésekkel kapcsolatban. Ezt a nyugdíjemelést novemberben kapják meg a nyugdíjasok visszamenőleg.

Így lesz ez ebben az évben is. Ebben az évben annyi változás van, hogy nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok abban az esetben, ha a gazdasági növekedés mértéke ebben az évben eléri a 3,5 százalékot, valamint teljesül az államháztartási célkitűzés, azaz az egyenleg biztosítása.

Nem teszik lehetővé törvények, jogszabályok azt, hogy az LMP saját magát népszerűsítő javaslatát a kormány teljesítse. A kormány azonos elvek mentén, következetesen hajtja végre a nyugdíjpolitikáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 94 2017.05.08. 2:05  92-94

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy-két mondatot talán érdemes arra szentelni, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet Magyarországon, hogyan alakult ki az a helyzet, hogy egyre több ingatlant vásárolnak az emberek és egyre nagyobb az albérlet iránti kereslet, és természetes, hogy a növekvő kereslet az árakat is megemeli. Az első oka az, hogy a gazdaságnak olyan teljesítménye van, hogy a magyar gazdaság a nagy munkanélküliségből átváltott a munkaerőhiányra, ezáltal a munkáltatók egyre több munkaerőt keresnek, és így a lakhatásukat biztosítani kell. Tehát a gazdaság teljesítménye van mögötte. A másik viszont Magyarország biztonsága. Azért jönnek, azért szeretnek Magyarországra jönni az emberek, mert itt biztonságban vannak, itt biztonságban élnek, nincsenek terroristák, nincsenek robbantások, és ez Magyarország migránspolitikájának köszönhető, amit viszont a Jobbik, tudjuk, hogy nem támogatott, hiszen az Alaptörvényt nem szavazta meg ebben a kérdésben.

A magyar kormány nem nézi tétlenül a folyamatokat, hiszen azon munkáltatók és munkavállalók számára segítséget ad, akik ilyen helyzetbe jutnak. Ez a segítség többek között abban merül ki, hogy 2017. január 1-jétől 51 ezer forint adómentes lakbértámogatást adhat a munkáltató a munkavállalója számára. Vagy meghirdetett a kormány egy munkásszállások kialakítását célzó programot is, amelyben 9 milliárd forint érhető el pályázat útján. Ez mind-mind arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy egyre jobban biztosítsák a lakhatást munkavállalójuk részére. De a lakásbérbeadási piacnak is kedvező hír, hogy megszűnik az egészségügyi hozzájárulás, így annak nem lesz terhe, és ez segíti a lakáspiac kifehéredését. Azt gondolom, hogy a kormány igenis, a folyamatokat figyelve, a megfelelő lépéseket megtette ezen a téren is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 136 2017.05.15. 1:23  131-140

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önnel közölni, hogy ön olyan adatot, információt kér nyilvánvalóan politikai céllal, ami törvénysértő és törvénytelen, ugyanis a nyomozó hatóságok munkáját törvények szabályozzák, így a nemzeti adó- és vámhivatali ‑ mint nyomozóhatósági ‑ munkát is természetesen a törvények határozzák meg.

Nyilvánvaló, hogy a törvényben meghatározottak szerint kell eljárni, ezért ismertetem önnel, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény 74. § (5) bekezdése értelmében a folyamatban lévő eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi ‑ tehát jogi ‑ érdeke fűződik. A vádirat benyújtásáig az ügyész, a bírósági eljárás során az eljáró bíróság elnöke az ehhez fűződő jogi ‑ tehát nem politikai ‑ érdek igazolása után engedélyezi az iratok megtekintését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását.

Javaslom önnek, hogy a törvények megismerését követően annak betartásával járjon el a jövőben, ha olyan információkat akar kérni, amiket csak a nyomozó hatóság tud megadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 140 2017.05.15. 0:58  131-140

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Nézze, az az ön magánügye, hogy milyen újságot olvas, 168 Órát vagy mást, de akkor legalább olvasná el alaposan, ugyanis ez az ügy 2015 júliusában történik. Tudja, hol voltam én akkor? Ez az egyik. A másik, ha ismerné a törvényeket, például a 2016. január 1-jén érvényes NAV-törvényt, abban a következő áll: a 12. § (7) bekezdés kimondja, hogy a kijelölt miniszter és az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettesét a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátása köreiben egyedi ügyben nem utasíthatja.

Ennyit az ön vádaskodásáról. Egyébként úgy látom, hogy ön jó gyurcsányi tanítvány, ő azt mondta, hogy hazudtak reggel meg éjjel, de úgy látom, ön napközben is hazudik a parlamentben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 261 2017.05.15. 3:48  252-261

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is rendkívüli eseménnyel kell hogy kezdjem. Józsa István képviselő úr szavait ki kell hogy kérjem magamnak, ugyanis a kormányzó pártokat lefasisztapártozta. Azt hiszem, hogy kicsit túllőtt a célon, képviselő úr. Lehet, hogy a Jobbikkal való versengés egy kicsit már eltántorítja önt is, vagy nem tudom, a listára való kerülés. Azt gondolom, hogy bocsánatot kell hogy kérjen. Javaslom, hogy most a napirend után ügyrendben kapja meg a szót a képviselő úr, és ezt tegye meg. (Dr. Simon Miklós tapsol.)

Ami pedig a Magyar Szocialista Párt érdemi felszólalását jelenti a törvényjavaslathoz: Burány Sándor képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy sávos adórendszer, nem sávos, mi a különbség. Tehát az előző törvényjavaslat nullaszázalékos adóként jelölte meg a 100 millió alatti árbevételű cégeket, és a másik kulcs 5,3 százalék volt. Ez a törvényjavaslat viszont mentesíti a 100 millió alatti árbevételű cégeket. Tehát ez de minimis támogatás lesz, és ez megfelel az Európai Uniónak. (Burány Sándor közbeszól.) Tehát az egyes pontra válaszoltam.

A kettes: a sietség. Semmiféle sietség nincs, hiszen az Európai Unió Bizottságának határozata mond­ja azt ki, hogy meg kell semmisíteni ilyen formá­ban a törvényt, és március 8-ig adott egyébként határidőt, addig kellett a parlament elé terjeszteni. Tehát sietség sincs, mi több, némi késésben vagyunk, de remélhetőleg ezt így el fogja fogadni az Európai Unió.

Azt mondja, a visszafizetés homályos. Semmiféle homály nincs a visszafizetésben. A törvényjavaslat egyértelműen kimondja azt, hogy a hatálybalépést követően jóváírják az adott vállalkozás folyószámláján a befizetett reklámadót, és azzal ő fog rendelkezni az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ami szerint választhatja, hogy visszautalja neki az adóhatóság, más adónemre vezeti át, vagy egyszerűen ott tartja a folyószámláján. Tehát a harmadik kérdésre is választ kapott.

A negyediket nem is tudom értelmezni, hogy a sajtószabadság korlátozását jelenti ez az adó. Ezt Józsa úr is megemlítette. Ha bármilyen adónem bevezetésre kerül, akkor egyszerűen ezek szerint az mind korlátozná a sajtószabadságot, tehát ugyanúgy az áfa is, a társasági adó vagy a szociális hozzájárulási adó is. Az meg végképp értelmezhetetlen, hogy a kormányhoz hű médiák kedvezőbben fognak járni, hiszen a törvényjavaslatnak pontosan az a lényege, hogy mindenkire egyformán vonatkozik. Ez volt az Európai Unió elvárása, pontosan ezt teljesíti ez a törvényjavaslat.

Azt tudom mondani önöknek, hogy a törvényjavaslat mindenben megfelel az Európai Unió elvárásának. És persze kritizálni lehet, mint minden adónem bevezetését, azért jelezném, hogy több európai uniós országban is létezik ilyen vagy ehhez hasonló típusú adózás. Tehát a nemzetközi gyakorlatban ez egyáltalán nem lesz újdonság.

Ami pedig a kormánypárti képviselők felszólalását illeti, azt megköszönöm, és bízva abban, hogy holnap is fenntartják még támogatásukat, a parlament többsége, kormánypárti többsége a törvényjavaslatot megszavazza, és így elfogadásra kerül. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 32 2017.05.16. 20:16  29-68

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány május 2-án nyújtotta be az Országgyűléshez az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat a magánszemélyeket és a gazdálkodókat érintően több, az adóterheiket csökkentő, a gazdaság fehérítését célzó, a versenyképességet javító, illetve a jogalkalmazást segítő, bürokráciát és adminisztrációt csökkentő és egyszerűsítő intézkedést tartalmaz.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány konkrét tartalmát ismertessem.

Kedvezően változnak az ingatlanok hasznosításával kapcsolatos közteherviselési szabályok. 2018. január 1-jétől megszűnik az ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ez az intézkedés nemcsak a magánszemélyek fizetési kötelezettségét csökkenti, de egyben a bérbeadási piac fehéredését is jelenti, hiszen egyre kevésbé éri meg a bérbeadásból származó jövedelmeket eltitkolni.

Az ingatlanjukat szálláshelyként hasznosítók is kedvezőbb szabályok szerint adózhatnak majd. Az érintettek 2018-tól a jelenlegi egy helyett legfeljebb három, tulajdonukban álló lakás vagy üdülő szálláshely-szolgáltatás keretében történő hasznosítása esetén választhatják a tételes átalányadózás szabályai szerinti adózást, vagyis szobánként évi 38 400 forint adó megfizetésével teljesíthetik a teljes közteherfizetési kötelezettségüket. Ezek az intézkedések várhatóan kedvezően hatnak majd az albérleti díjak alakulására és a bérbeadók, szálláshely-szolgáltatók adózási moráljára.

Továbbá a betöltetlen orvosi praxisok újbóli betöltését segítheti az az új szabály, hogy nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a praxisát eredeti jogosultként megszerző magánszemély adja azt el. Ha pedig az eladó a praxishoz később ellenérték fejében jutott, az értékesítésből származó jövedelmét az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításához hasonlóan az idő múlásával csökkentheti, a szerzést követő ötödik évben történő értékesítés esetén pedig már nem kell adót fizetnie.

A versenyképesség növelése érdekében változnak az áruszállításban dolgozók napidíj-elszámolási szabályai. A törvényjavaslat elfogadását követően nemcsak a bérfuvarozást végző vállalkozások gépkocsivezetői, árukísérői, hanem a saját árut szállító cégek említett munkavállalói is igazolás nélkül levonhatják majd napidíjukból az adómentesnek minősülő napidíjátalányt. Ez belföldi kiküldetés esetén napi 3000 forintot, illetve külföldi kiküldetés esetén a napi 60 eurónak megfelelő forintösszeget jelenti.

Szintén a versenyképesség javítását célzó intézkedésként módosulnak a munkáltató által adómentesen adható mobilitási, lakhatási célú támogatás feltételei. 2018-tól a támogatás mértéke a minimálbér százalékában kifejezve a foglalkoztatás első két évében 40 százalék helyett most már 60 százalék lesz, a következő 24 hónapban, ami 25 százalék volt, az most 40 százalék lesz, és az azt követő 12 hónapban a 15 százalékos kedvezmény most 20 százalékra fog növekedni.

A mentesség határozott időtartamú munkaviszony és munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetén is alkalmazható lesz. Nem lesz kizáró ok az sem, ha a munkavállalónak a támogatás nyújtásakor vagy az azt megelőző tizenkét hónapban van vagy volt lakástulajdona a munkavégzés helyén, illetve annak meghatározott közelségében, de a lakás haszonélvezettel terhelt vagy a tulajdoni hányad nem haladja meg az 50 százalékot.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat pontosításokat kezdeményez a kisadózók tételes adóját szabályozó törvényben is. A jövőben nem minősül majd főállású kisadózónak a nappali tagozatos hallgatóként tanulmányokat folytató és tanulmányai mellett vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély, így közteherfizetési kötelezettségét az alacsonyabb, 25 ezer forintos adótétel megfizetésével teljesítheti.

Nem fog továbbá automatikusan megszűnni az adóalanyisága annak a kisadózó vállalkozásnak, amelynek adótartozása van. Abban az esetben, ha tartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti, változatlan feltételekkel továbbfolytathatja majd kisadózói tevékenységét.

Tisztelt Országgyűlés! A társaságiadó-törvény javasolt módosítása több új kedvezmény bevezetéséről és olyan egyszerűsítésekről gondoskodik, amelyek a 9 százalékos egységes társaságiadó-kulcs mellett várakozásaink szerint hozzá fognak járulni a versenyképesség jelentős további növekedéséhez.

(10.40)

Ilyenek: adóalap-kedvezmény lesz elérhető a munkavállalók részére épített bérlakások után; a Jedlik Ányos-tervvel összhangban a vállalkozások csökkenthetik az adóalapjukat az elektromos töltőállomások bekerülési értékével is; a 2018-tól szerzett részesedésekre megszűnik az adómentes 10 százalékos minimum-értékhatár; a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok számára is lehetővé válik az IFRS-ek adózási célú alkalmazása.

Adminisztrációs egyszerűsítésként megszűnik a startup adóalap-kedvezményének kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétele. A javaslat rendezi az IFRS-ek szerinti adózóknál gyakorlatban jelentkező jogalkalmazási kérdéseket is. Az elektromos töltőállomások bekerülési értékével az energiaellátók jövedelemadó-alapját is csökkenteni lehet, ha az adózó nem a társasági adó terhére érvényesíti ezt a kedvezményt. A látvány-csapatsportok támogatásának további ösztönzése érdekében a társaságiadó-kedvezményt kizárólag amatőr szervezetek és utánpótlás-nevelés támogatása érdekében a bankadóból is le lehet hívni a jövőben, az elkövetkezendő időszakban.

Az egyszerűsített vállalkozói adóban a számviteli törvény jóváhagyott osztalék elszámolására vonatkozó szabályainak változása miatt szükséges módosításra kerül sor az osztalékelőleg kétszeres adózásának elkerülése érdekében. A kisvállalati adót érintően a javaslat egyértelműsíti, hogy mely időszakra kell beszámolót készíteni, letétbe helyezni és azt közzétenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyiadó-törvény módosításának célja a befektetői bizalom növelése, az adóadminisztráció csökkentése és a helyiipar­űzé­si­adóalap-szabályoknak a változó IFRS-ekhez való igazítása. A befektetői bizalom és a jogbiztonság elősegítése érdekében a helyiadó-törvény akként vál­tozik, hogy ha az önkormányzat határozott időszakra vezet be a törvényi adómaximumhoz képest alacsonyabb adómértéket, ami persze nem lesz kötelessége, akkor azt a határozott időszak első két naptári évében semmiképpen sem emelheti vissza, a határozott időszak első két évének letelte és a határozott időszak vége közötti időszakban pedig csak kivételes esetben lenne lehetőség az ilyen módon megállapított adómérték növelésére.

A törvényjavaslat a helyiadó-törvény módosításával megteremti az úgynevezett előrehozott adó jogintézményét. Ennek keretében egyes adóalanyok választásuk szerint korábban teljesíthetik helyiadó-fizetési kötelezettségüket azzal, hogy az nem minősülne túlfizetésnek, azaz azt az adózó nem kérhetné vissza, csak a jövőbeni adófizetési kötelezettségébe lenne beszámítható.

Az adózói adóadminisztráció csökkentése érdekében a törvényjavaslat szerint cégalapítás esetén nem kell a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz bejelenteni a cégbíróságnál bejelentett adatokat, mert ezeket az állami adóhatóság közvetlenül megküldi ezen önkormányzatok számára. További adminisztrációs egyszerűsítés, hogy 2017. november 1-jétől az iparűzésiadó-előleg kiegészítéséről szóló bevallás is benyújtható lesz az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton az önkormányzati adóhatóság számára. A helyiadó-törvény a könyveiket az IFRS-ek szerint vezetőkre vonatkozó helyiipar­űzé­si­adó-alap meghatározása során elsősorban a nemzetközi számviteli sztenderd ’18-as bevételek sztenderdjéből indul majd ki.

Tisztelt Országgyűlés! Az illetéktörvény módosításával a jövőben az a magánszemély is érvényesítheti az illetékkedvezményt, amely szerint az illetékalapja nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem két lakás forgalmi értékének különbözete, aki nem magánszemély-tulajdonossal, hanem például az önkormányzattal cserél lakást.

Az adózói és adóhatósági adminisztráció csökkentése érdekében a törvényjavaslat bővíti azoknak az illetékmentes vagyonszerzéseknek a körét, amelyeket az adózóknak be sem kell jelenteni az állami adóhatóság felé, illetve amely illetékmentes vagyonszerzésekről az állami adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást kiadni, ilyen például a földforgalmi törvény szerinti földhasználat illetékmentes megszerzése. Elsősorban az állami adóhatóság adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja az a változtatás, miszerint a termőföldszerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség érvényesítésekor nem kell minden esetben előzetesen ellenőrizni, hogy a vagyonszerző földművesnek minősül-e.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat, figyelembe véve a költségvetési mozgástér adta lehetőségeket, tovább bővíti azon élelmiszerek körét, amelyekre kedvezményes áfakulcs vonatkozik, így a javaslat értelmében jövőre 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik a halat terhelő adómérték. Továbbá: a digitális gazdaság növelése, a fogyasztóknak az internethez történő szélesebb körű hozzáférésének biztosítása érdekében folytatódik az internet-hozzáférés áfakulcsának csök­kentése, aminek eredményeképpen jövőre ez a szolgáltatás már csak 5 százalékos áfakulccsal adózik. Ezen áfaintézkedések végeredményeképpen a kormány mintegy 24-27 milliárd forintot hagy a gazdaságban, illetve a fogyasztóknál.

A hazai kisüzemi sörfőzés fejlődésének elősegítése és a kisüzemi sörfőzdék közötti verseny élénkítése céljából a kisüzemi sörfőzdék kedvezményes jöve­dé­ki­adó-mértékkel társuló, ezáltal pedig 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt biztosító éves ter­me­lési kor­látja a jelenlegi 8 ezer hektoliterről 200 ezer hektoliterre emelkedik 2017. július 1-jétől, ami az érintett sörfőzdék számára nagyobb mértékű, hosszú távra tervezhető termelésbővítést tesz lehetővé.

Tisztelt Ház! Az adózás rendje az adóeljárásra vonatkozó szabályokat határozza meg. Az utóbbi évek­ben folyamatosan arra törekedtünk, hogy az adó­­zók adminisztrációs terheit csökkentsük, ami a gaz­daság fejlődésére is ösztönző hatással volt. Ezen túl­menően a mostani törvényjavaslatban szereplő el­járásrendet érintő módosítások további célja a gazdaság fehérítését elősegítő szabályok bevezetése, va­lamint a meglévő szabályok egyértelműsítése, pontosítása a könnyebb jogalkalmazás elősegítése érdekében.

Az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó kimentési kérelem előterjesztésére az adózókat segítve 8 nap helyett a jövőben 15 nap áll majd rendelkezésre. Jogalkalmazást segítő intézkedésként ismét meghatározásra kerül a 2015. december 31-ig hatályos szabályozással egyezően az is, hogy az adóhatóság az ellenőrzési eljárását felfüggeszti, ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.

Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságfehérítő intézkedésként a székhelyszolgáltatást 2017. január 1-jét megelőzően és azóta folyamatosan igénybe vevők tekintetében is bejelentési kötelezettség kerül előírásra. Bővül továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelenő közzétételi lista, aminek eredményeként a jövőben az áfabevallási kötelezettségüket több mint két bevallási időszakon keresztül nem teljesítőkre vonatkozó adatok is megtalálhatók lesznek a honlapon, ezzel segítve az adózók tájékozódását a gazdasági kapcsolatok kialakítása során.

A jövőben a Magyar Államkincstár is jogosult lesz az állami adóhatóságtól bevallási adatokra vonatkozóan adatszolgáltatást kérni, amennyiben arra az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítására, valamint folyósítása érdekében szükség lesz. Az adóelkerülő magatartások visszaszorítása érdekében bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye, amelynek lényege, hogy az adóregisztrációs eljárásban meghatározott feltételek alapján a kockázatosnak ítélt adózót az adóhatóság határozatával arra kötelezi, hogy választása szerint az állami adó- és vámhatóság letéti számlájára meghatározott összegű befizetést teljesítsen vagy bankgaranciát szolgáltasson.

(10.50)

Mértéke az adófizetési biztosíték megfizetésére okot adó adótartozásnak megfelelő összeg. Az adóbiztosíték 12 hónapra szól, amelynek lejáratakor az adózó visszakapja a letett összeget, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóság nem döntött határozattal annak teljes vagy részleges felhasználásáról. A határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl a súlyosítás tilalmának módosítása szintén az adóelkerülő magatartásokkal szemben hatékonyabb fellépést segítő intézkedés, azonban garanciális okból meghatározásra kerül egy 18 hónapos objektív határidő, amelyen túl az adózó terhére nem lesz módosítható a határozat.

Tisztelt Ház! A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló jogállási törvény módosítása a jogalkalmazás során felmerült egyes problémák kezelését, illetve a jogszabályi változás alapján szükséges módosításokat is tartalmazza. A törvény továbbá olyan rendelkezésekkel is kiegészül, amely alapján a NAV személyi állományába tartozó pénzügyőrök által őrzött létesítményeknél az őrzés-védelmi feladatokat e sze­mé­lyek hatékonyabban tudják ellátni.

Tisztelt Képviselők! A nemzetközi vámjogi szabályozást érintően olyan módosítások átvezetésére kerül sor, amelynek az adminisztratív terhek csökkentése a célja. Ennek fényében kerül meghatározásra, hogy az utólagos ellenőrzés során hogyan alakulnak az érintett ügyfelek jogai és kötelezettségei, mely személy milyen minőségben vesz részt az ellenőrzésben. Uniós jogszabály előírása alapján a vámhatóságnak ellenőriznie kell az Európai Unió területére belépő és e területet elhagyó, 10 ezer eurót meghaladó készpénzforgalmat. E feladat végrehajtása tekintetében a vonatkozó hazai törvényben a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükség volt rögzíteni a vámhatóság által alkalmazandó eljárási cselekmények jogalapját, ezért meghatározásra került, hogy ilyen esetekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. Ezenkívül az ellenőrzéshez szükséges további rendelkezések kerültek előírásra, mint az érintett részéről a készpénz tervezett felhasználására vonatkozó nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége, illetve a vámellenőrzés keretében vé­gezhető egyes hatósági cselekmények, mint például a személyi poggyász vagy szállítóeszköz ellenőrzése.

Tisztelt Országgyűlés! A számviteli törvény javasolt módosítását a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára további egy évvel elhalasztja a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek, az IFRS-ek kötelező alkalmazását. A 2018-ról ’19-re történő halasztást a szektorban folyó jelentős szervezeti átalakítások indokolják. Emellett a törvényjavaslat a gyakorlati igények alapján pontosítja a származékos beszállítási ügyletek elszámolására vonatkozó rendelkezéseket is.

Tisztelt Ház! Magyarországon 2011 óta lehet szabályozott ingatlanbefektetési társaságot létrehozni, ennek ellenére ténylegesen működő szabályozott ingatlanbefektetési társaság eddig nem jött létre. Megtartva az eredeti szabályozás lényegi elemeit, a törvényjavaslat pontosítja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alapítása és szélesebb körű elterjedése előtt akadályt jelentő rendelkezéseket, továbbá a jelenleg hatályos rendelkezéseket kiegészíti, az IFRS-ek szerinti beszámolót, illetve konszolidált éves beszámolót készítő szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó speciális rendelkezésekkel. A törvényjavaslat ezen túlmenően uniós versenyjogi aggályok megszüntetése céljából is tesz javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 68 2017.05.16. 11:14  29-68

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen szeretnék reagálni néhány elhangzott kérdésre. Az első, amit itt Bangóné képviselő asszony mondott, akkor kezdjük azzal, ezzel a bizonyos NAV 637 milliárd forintos köve­te­lés­elengedésével.

Ez valóban így van, azonban a következőre hívom fel a figyelmét. A NAV szemléletváltozása a követelések kezelését is érinti. A NAV eddigi filozófiája az előző vezetésig bezárólag a következő volt. A NAV akkor dolgozik jól, ha sok ellenőrzési megállapítást tesz, nagyon sok adóhiányt tár fel, azt megállapítja, arra nagyon sok bírságot és szankciót szab ki, majd azt lekönyveli, és az aztán később soha nem folyik be. Ezt azzal tudom alátámasztani, hogy a ma­gyarországi adóhatóságnak az ellenőrzési megállapításokból befolyt bevétele 5 százalékos volt mindösszesen, Európában a legalacsonyabb. Tehát egyrészt egy filozófiai váltást kellett végrehajtani, ez most még folyamatban van az adóhatóságnál, ami nem arról szól, hogy minél több ellenőrzési megállapítást tegyünk, minél több ellenőrzést végezzünk, megállapítást tegyünk, aztán aki ezt végigcsinálta, annak nem az volt a dolga, hogy az be is folyjon az állami költségvetésbe, ő elvégezte a munkáját, őt egyébként nagyon jól megdicsérték érte. Csak ezzel sem az állam, sem az adóhatóság nem ment semmire.

Aztán az is tény, hogy az előző adóhatóság előző vezetői nem mertek, nem tudtak vagy nem akartak szembenézni azzal a kérdéssel, hogy a behajthatatlan követelésekkel egyszer valamit kezdeni kell. Évről évre elmulasztották ezt rendezni, leírni. Én ennek az okát pontosan nem tudom, de ezzel a jelenlegi adóhatósági vezetésnek kellett szembenézni. Ezek a követelések teljesen behajthatatlanok, hosszú évekkel ezelőttiek. Öt, tíz évvel ezelőtt lekönyvelt követelések, már cég sincs, régen felszámolták, mégis az adóhatóság nyilvántartásában van, nem is volt kitől ezeket a követeléseket behajtani. Tehát egy új élet, egy új szemlélet kezdődik, és ennek része ez, hogy a 2016. évben szembe kellett néznünk ezzel a leírással.

Egyébként pedig a kritikája akkor lenne jogos, hogyha azt mondaná, hogy a jelenlegi adóhatóságnál az adóbevételek nem a tervezettek szerint alakulnak, nem növekednek, ennek pedig éppen az ellenkezője az igaz. Évről évre növekszik az adóhatóság által beszedett adóbevétel, és azt gondolom, hogy ez az alapvető mérce, hogy mennyi az adóbevétel, nem pedig az, hogy mennyi kötelezettséget írok elő, aminek aztán majd 5 százalékát fogom tudni behajtani.

Ami a kaszinóknak az adózását illeti: a kaszinók adózása nem kerül át sehová, ugyanúgy az adóhatóság fogja adóbeszedési szempontból felügyelni és az adót beszedni, a játékadót és nyilvánvalóan az egyéb fizetendő adókat. A szerencsejáték-felügyeletnek a szervezése, tehát a hatósági vizsgálata és ellenőrzése kerül ki az adóhatóságtól. Ez egyébként nem is volt mindig az adóhatóságnál, volt a nemzetgazdasági tárcánál, de korábban, úgy tudom, más minisztériumnál is. Ez most megváltozik, egy önálló szervezet fogja ezt végezni. Még egyszer mondom: a szerencsejáték-szervezés hatósági felülvizsgálatát kizárólag, és nem pedig az adózási felügyeletét és számonkérését.

Az pedig, hogy ez most mikor kerül online-osításra, ez szintén ezzel a kérdéssel nem függ össze. Egyébként pedig a szerencsejáték-szolgáltatás áfa­mentes szolgáltatás, és alapvetően az online pénztárgépek szervezése az áfakörre vonatkozott. Én azt gondolom, hogy ezt a kérdést is el lehet dönteni, hogy a jövőben a kaszinók online-osításra kerüljenek, magyarul: bekötésre kerüljenek az adóhatósághoz. Ez a kérdés ugyanúgy napirenden van, és erről a kérdésről ezután születik döntés.

Ami pedig a felszólalásokat illeti, nyilván minden felszólalásra nem fogok tudni reagálni, azonban szeretnék néhány fontos kérdést elmondani, ami talán azt igazolja, hogy igenis, a kormány jó úton halad, amikor ezt az adópolitikáját folytatja.

Először is a központi elosztásnak a mértéke, tehát a GDP-hez mért központi elosztás mértéke tekintetében, azt gondolom, nincs szégyenkeznivalója a kormányzatnak, hiszen csökkenést ért el és fog tudni elérni ebben a kérdésben is, tehát összességében az adóbeszedésnek a mértéke a GDP-hez mérten csökkenő mértéket mutat.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az adóék kérdése. Itt az egyik képviselő ezt feszegette is. Ez a mostani döntés, a járulékok, illetve a szociális hozzájárulási adó mértékének a csökkentése, a személyi jövedelemadó kulcsának 16 százalékról 15 százalékra való mérséklése hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen az adóék, de az is igaz, hogy van mit ledolgozni, hiszen a szocialista kormányok olyan magas adóterheket hagytak 2010-ben a Fidesz-kormányra, hogy azt nagyon nehéz, különösen a gazdaság akkori állapotát figyelembe véve elkezdeni ledolgozni. De végre az adóék csökken Magyarországon, és azt gondolom, kitűzhetjük, hogy néhány éven belül a V4-országok átlagát el fogjuk tudni érni.

(13.20)

Ugyanez igaz az adórésre is. Míg az adóék esetében állami bevételről mondunk le, az adórés csökkenése esetén, ami alapvetően az áfa, a be nem szedett áfa mértékéről szól, ez pedig növeli az államháztartás bevételét. Itt nagyon komoly eredményt tudunk felmutatni, tehát a gazdaság fehérítése terén igenis komoly eredményei vannak a kormányzatnak. A 2013-2014. évre vonatkozóan az OECD kimutatása alapján 4 százalékkal csökkent, 17,95 százalékra az adórés mértéke. És itt cáfolom meg Gőgös Zoltánt is, hiszen ez a 2015-16. évben tovább fog csökkenni, remélhetőleg 15 százalék alá, a 10 százalékot fogja közelíteni, és ebben már az EKÁER rendszer eredményei is benne vannak, még akkor is, ha azt el kell ismerni, hogy természetesen az sem működik még teljesen tökéletesen, azért az elvárt eredményeket a gazdaság fehérítése terén be fogja tudni mutatni.

Gőgös képviselő úrnak azt tudom mondani, persze, ha benyújtok az áfakulcs csökkentésére módosító javaslatokat, az nagyon nagy dolog és nagyon fontos dolog, csak nem mindegy, hogy ezt ellenzékben teszem vagy kormánypártiként teszem, mert ellenzékben lehet tízesével benyújtani ezeket a javaslatokat, csak ön is, amikor kormánypárti volt, akkor egyetlenegy ilyet se nyújtott be. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz!) Nem az a baj, hogy ön nem nyújtott be, hanem az egész kormány nem foglalkozott akkor az áfacsökkentés mértékével (Gőgös Zoltán: A tej meg a kenyér, csak mondom.), leginkább az emeléssel, legalábbis azt a nyolc évet illetően.

Azt gondolom, hogy az adórendszer igazságosságát mutatja, hogy a munkavállalók száma jelentősen nőtt Magyarországon, 2010-től ’16-ig mintegy 600 ezerrel több embernek van jelenleg munkahelye; nyilván, ha itt sújtaná az élőmunkateher a munkavállalókat, akkor ez a szám nem alakulhatott volna ki. Fontos dolog az is, hogy az adóbevételek, ahogy már elmondtam, évről évre növekednek, és ebben például ma már az egykulcsos, 15 százalékos sze­mé­lyijövedelemadó-kulccsal annyi személyi­jöve­delem­adó-bevételt lehet behozni, mint amikor még progresszív volt a mértéke. Az áfa tekintetében pedig a gazdaság fehérítésének következtében mintegy másfélszer annyi áfabevétel folyik be, mint 2011-ben.

Fontos azt is kijelenteni, hogy a jövedelmek, a reáljövedelmek három-négy éve fokozatosan növekednek, és ehhez az adórendszernek az egyszerűsítése, az adókulcsok csökkentése, a családi adókedvezmény jelentős növelése is hozzájárul. Ezt egyébként igazolja a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás jelentős növekedése is. Azt gondolom, azt gondoljuk kormányzati szinten, hogy a jelenlegi adórendszer, bár van mit javítani benne, hiszen abban egyetértünk, hogy még mindig sok az adónemek száma, abban egyetértünk, hogy változtatni kell még mindig az adóellenőrzéseken, hiszen az adóellenőrzésnek az kell a célja legyen, hogy kiszűrje a csalárd vállalkozókat és a piacról eltávolítsa, és azoknak a tisztességes magyar vállalkozóknak adjon terepet és szerepet, akik megfizetik rendesen, rendben az adókat.

Úgy gondolom, hogy a jelenlegi adórendszer inkább erősíti a versenyképességet, növeli a vállalkozások esélyeit, gyarapítja a munkahelyeket, és ezzel erősíti a gazdaságot, erősíti Magyarországot. Ez az előttünk lévő törvényjavaslat is, ha nem is akkora mértékben, de ezeket a célokat szolgálja, ezért kérem, hogy a parlament támogassa a törvényjavaslatot továbbra is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 32 2017.05.22. 2:07  29-32

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára már 1991-től a XLIX. csődtörvény lehetővé teszi a követeléslemondás intézményét. Azonban ezzel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hosszú éveken keresztül nem élt, mígnem 2014-ben történt egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy eredménytelen végrehajtás esetén a nyilvántartásból a követeléseket törölni lehessen, hiszen ezek a követelések azok, amelyekben lényegében semmi, nulla a megtérülés, ugyanakkor pedig azok nyilvántartás-kezelése, a behajtási intézkedés megtétele a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak jelentős költséget jelentett.

(12.00)

2014-et követően az Állami Számvevőszék is vizsgálatot folytatott. 2015 márciusában kész lett a jelentés, az is egyértelműen kimondta, hogy az adóhivatalnak kezelni kell ezeket a követeléseket, és teljesen lehetetlen helyzet az, hogy csak évről évre növeli lényegében az olyan követelések előírását, amelyek megtérülésére nem lehet számítani.

Nos, ennek hatására, mivel az új szabályozók hatályba léptek, a 2014-es, 2015-ös és 2016-os felgyülemlett követeléseket és a 2014 előttieket írta le a felszámolás alatt lévő cégek esetében lényegében 2016-ban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ezért lett az előző évekhez képest jelentősebb összeg ez.

Ami pedig a politikai megjegyzését illeti, ha annyira vizsgálódni akar a köztartozások eltüntetését illetően, javaslom önnek, hogy Volner János frakciótársánál kezdje, azoknál a cégeknél, amelyeket frakciótársa cégtemetőbe értékesített, és ezután folytassa a vizsgálatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Volner János közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 124 2017.05.22. 2:05  121-130

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, nézzük a kivándorlással kapcsolatos tényeket! Az arány kiegyenlítődik: amennyien távoznak az országból munkavégzés céljából, annyian egyébként haza is jönnek, miközben (Derültség, taps és közbeszólás az MSZP padsoraiból: Jaj! ‑ Az elnök csenget.) az utóbbi időben ennek a dinamikája kedvező, mert többen térnek haza, mint amennyien munkavállalás céljából elhagyják az országot. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Azt a mindenit! ‑ Dr. Bárándy Gergely: Többen jönnek haza, mint ahányan kimentek!) Ezen lehet persze mosolyogni… (Mesterházy Attila: Csak röhögni lehet!), mert úgy tűnik, hogy a nagy ellenzéki fegyver, a nagyágyú sajnos elillant, és ezzel nem tudnak tovább lőni a kormánypártokra.

Ami pedig a reménytelenség költségvetését vagy a gazdaság helyzetét illeti (Z. Kárpát Dániel: Bérlakásprogram!), azt gondolom, ehhez nem kell túl sokáig az érveket sorolni, hiszen ezek egyértelműen cáfolhatók. Tehát nem tudom, milyen kilátástalan helyzetben van az az ország, amelyik végre 4 százalék fölötti gazdasági növekedéssel bír. Milyen kilátástalanságban van az az ország, ahol az első negyedévben 11 százalékkal nőttek a reáljövedelmek? Miért lenne kilátástalanságban az az ország, ahol 2010 óta közel 700 ezer munkahely teremtődött?

Vagy miért probléma az, hogy életpályamodellek, életpályarendszerek indulnak az országban? Vagy miért nehézség az, hogy a rezsicsökkenést követően a minimálbér növekedésével, a jövedelmek növekedésével végre valóságos otthonteremtési prog­ram tud elindulni Magyarországon? (Z. Kárpát Dániel: Erről szeretnék hallani valamit.)

Azt gondolom, hogy a kormány minden olyan intézkedést megtett ezen a téren is, amelyre az a jellemző, hogy a kilátástalanság biztos nem igaz. Inkább nevezzük a munkából élők költségvetésének, inkább nevezzük a remény költségvetésének a 2018-ast. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 128-130 2017.05.22. 1:12  121-130

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Egy biztos, hogy lényegesen többen jönnek haza a külföldön dolgozók közül az elmúlt évekhez képest, tehát ez a tendencia mindenképpen pozitív. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Ami pedig az önök bérlakásprogramját illeti, ahelyett, azt gondolom, a kormánypártok otthonteremtési programja lényegesen komolyabb alternatívát jelent. (Zaj.) Elnök úr, nem lehetne csendet teremteni?

ELNÖK: De, éppen most akarok fegyelmezni.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Az úgynevezett CSOK-programnak több része van, többek között a lakásértékesítés áfakulcsának 5 százalékos (sic!) csökkentése, adó-visszatérítési támogatás bevezetése, és ezeknek komoly eredménye van, hiszen az elmúlt év során tízezer lakás épült, ami 31 százalékos bővülést jelent. 31 500-ra emelkedett az építési engedélyek száma, ami lényegesen magasabb az előző évekhez viszonyítva. Összesen már 42 400 család élt a CSOK-kérelem lehetőségével 108 milliárd forint összegben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Igenis, Magyarországon van megoldás, és elindultunk a lakásprobléma megoldása irányába is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 64 2017.05.29. 4:05  61-66

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország 2018. évi költségvetése a munkából élő emberek és a családok költségvetése, mint ahogy azt ön is hangsúlyozta. A családok támogatása és megerősítése áll a kormány társadalompolitikai fókuszában. Eddig is számos intézkedéssel segítette a kormány a családok élethelyzetének javítását és ösztönözte a gyermekvállalást, és ez a tendencia, ez a döntéssorozat a jövő évben is folytatódik.

Az otthonteremtési program, amely a családok lakáshoz jutását és a lakáskörülmények javítását tűz­te ki célul, további megerősítést eszközöl a 2018-as költségvetésben. A program a gazdasági növekedés ösztönzésén túl nemzetstratégiai fontosságú célkitűzések megvalósításához is hozzájárulhat, hiszen a kedvezőtlen demográfiai trend megfordítása, illetve a szakképzett munkaerő itthon tartása is célkitűzése a 2018. évi költségvetésnek.

A kormány gazdaságpolitikai programjának eredményeként a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzete is érzékelhetően javult. Ma már a családok sokkal bátrabban és biztonságosabban vághatnak bele lakásvásárlásba, lakásépítésbe, mint az ezt megelőző devizahiteles időkben. A lakáscélok megvalósításának fontos eleme, hogy a kamatcsökkentési politika következtében a forintalapú lakáskölcsönök is újra széles körben igénybe vehetők és elérhetők. A kormány az otthonteremtési program keretében számos olyan intézkedést hozott, amelyek a magyar családok otthonteremtési perspektíváit érdemben javítják. A kormányzat célja, hogy minden magyar család lehetőleg saját otthonhoz jusson. Ezt szolgálta a 2015 decemberében született, a lakásértékesítés áfakulcsának 5 százalékra történő csökkentése, a családi otthonteremtési kedvezmény emelése, ehhez kapcsolódóan egy nagyon kedvező, állami támogatású lakáskölcsön-konstrukció kialakítása ‑ ön erről szintén beszélt ‑, továbbá a saját célra építkezők részére, összhangban az áfakulcs­csök­ken­tés­sel, egy adó-visszatérítési támogatás bevezetése is megkezdődött. A CSOK rendkívül népszerű, amit a számok bizonyítanak. 2015. július 1-jétől 2017. április végéig mintegy 44 600 család nyújtotta be kérelmét 115,3 milliárd forint támogatási összegben.

Képviselő úr említette, hogy a tavalyi évben a lakáspiacon jelentős fordulat következett be. Én azt szeretném alátámasztani, hogy ebben az évben az első negyedévi adatok már megvannak, és ez a pozitív trend folytatódik, hiszen 47 százalékkal nőtt az átadott lakások száma, míg 89 százalékkal a kiadott építési engedélyek száma. A következő, a 2018. évi költségvetés jelentős forrást biztosít a családi otthonteremtési program támogatására. Ez az összeg a 211 milliárd forintot is eléri az ez évi 148 milliárd forinthoz képest. Ha mindezt 2010-hez hasonlítjuk, még komolyabbak az eredmények, hiszen 80 százalékkal növekedtek meg az otthonteremtésre fordítható források.

Egyértelműen kijelenthetjük tehát, hogy a 2018. évi költségvetés a családok költségvetése is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 140 2017.05.30. 5:38  139-145

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vámeljárások egyszerűsítése és összehangolása, illetve az ideiglenes behozatal vámeljárás lefolytatásának megkönnyítése érdekében 1990. június 26-án került elfogadásra az áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezmény. Magyarország 1991. június 25-én az egyezményt aláírta, a megerősítő okiratot 2004. április 28-án letétbe helyezte, az egyezmény és annak mellékletei hazánk vonatkozásában 2004. július 28-án hatályba léptek.

Az isztambuli egyezmény lehetővé teszi az ideiglenes behozatal vámeljárás tekintetében egységes nemzetközi okmányok alkalmazását az egyezmény valamennyi szerződő felének vámterületén. Az ideiglenes behozatal olyan vámeljárás, amelynek keretében egyes áruk ‑ beleértve a szállítóeszközöket is ‑ fel­tételesen, behozatali vámok és adók megfizetésétől mentesen, behozatali tilalom vagy gazdasági jellegű korlátozás alkalmazása nélkül szállíthatók be egy-egy ország vámterületére.

Az ideiglenes behozatalra egységes előírásokat tartalmazó nemzetközi okmányok ennek megfelelően jelentős előnyöket eredményeztek a nemzetközi áruforgalomban, és bevezetésük biztosította a vámeljárások egyszerűsítését és összehangolását. Az egységes okmányok bevezetésének célja volt továbbá, hogy a vámjogszabályok alkalmazása mellett gazdasági, humanitárius, kulturális, szociális vagy idegenforgalmi szempontból is megkönnyítsék az ideiglenes behozatal vámeljárást az eljárások egyszerűsítésével és összehangolásával.

A fentiekben meghatározott egységesített nemzetközi okmány az ATA-igazolvány, valamint a CPD-igazolvány. Az említett két okmány alkalmazása akkor szükséges, amikor bizonyos árukat egy külföldi kiállításon, vásáron kívánnak bemutatni, vagy saját munkaeszközökre, szállítóeszközökre külföldön is szükség van, és ezért ezeket a termékeket, munkaeszközöket egy bizonyos időtartamra ideiglenesen egy másik országban kell használni. A CPD-igazolvány a szállítóeszközök ideiglenes behozatalát teszi lehetővé, míg az ATA-igazolvány az isztambuli egyezményben meghatározott többi árukör tekintetében használható vámokmányként.

Az ATA-igazolvány az isztambuli egyezményben részes államok kereskedelmi kamarái által kerül kibocsátásra, így Magyarországon ezt a feladatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi, míg a CPD-igazolványok nemzetközi szintű kibocsátását a Nemzetközi Turisztikai Szövetség és a Nemzetközi Automobil Szövetség irányítja, azonban hazánkban jelenleg nincs olyan testület, amely ezen igazolvány kibocsátását végezné.

A CPD-igazolvány kvázi útlevélként szolgál azon szállítóeszközökre, amelyek a vámok és egyéb terhek megfizetése nélkül, ideiglenesen lépnek be olyan országba, ahol az igazolvány használatát előírják. A CPD-igazolványokat Észak-Amerikában, illetve a legtöbb európai országban már nem követelik meg, azonban a világ egyéb részein, 78 országban továbbra is szükséges vagy alkalmazott e formanyomtatvány. Ugyanakkor a CPD-igazolványt az Európai Unió valamennyi tagállamában, így Magyarországon is el kell fogadni, amennyiben az valamely szerződő fél országában az arra feljogosított szervezet által került kibocsátásra, és az igazolvány birtokosa kéri annak vámokmányként történő kezelését.

A CPD-igazolvány nemcsak azért fontos, mert vámokmányként funkcionál, hanem azért is, mert vámbiztosítékul szolgál az esetlegesen keletkező vámösszegek megfizetésére. Valamely kibocsátó egyesület által kiadott okmány alapján ugyanis az egyik szerződő fél területére beszállított áruk tekintetében valamennyi garanciavállaló egyesület kötelezettséget vállal a vámhatósággal szemben arra, hogy megfizeti a behozatali vámokat és adókat, valamint minden egyéb összeget a vámeljárás feltételei teljesítésének hiánya esetén. Ennek megfelelően fontos, hogy az okmányban foglaltak egyértelműek és világosak legyenek mind a CPD-igazolvány birtokosa, mind pedig az azt elfogadó vámhatóságok számára.

Ennek megfelelően a Vám Világszervezethez tartozó Isztambuli Egyezmény Intéző Bizottsága a CPD-igazolványokhoz kapcsolódóan dolgozta ki az áruk ideiglenes behozataláról szóló nemzetközi egyezmény módosítását. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az eddig csak angol és francia nyelven kitöltött igazolványt a továbbiakban az Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvének más kombinációjában is ki lehessen állítani, feltéve, hogy az alkalmazott két nyelv közül az egyik angol vagy francia.

A törvényjavaslat alapjául szolgáló nemzetközi egyezménynek Magyarország aktív szerződő fele. A módosítás technikai jellegű. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 146 2017.05.30. 4:27  145-151

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az áruk TIR-iga­zolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975. november 14-i vámegyezményt ‑ a továbbiakban: TIR-egyezményt ‑ Magyarország 1978-tól alkalmazza a gyakorlatban.

A TIR-egyezmény lehetővé teszi, hogy a vám- és adófelfüggesztés hatálya alatt levő áruk ‑ legalább egy szakaszon, közúton történő ‑ szállításuk közben a vámhatóságok minimális beavatkozása mellett jussanak át az országhatárokon. A TIR-rendszer a nemzetközi árumozgás hagyományosan meglévő akadályainak mérséklésével elősegíti a nemzetközi kereskedelem fejlődését, a forgalomban elszenvedett késések csökkentését. A rendszer legfontosabb előnye, hogy a TIR-egyezmény a nemzetközi garanciavállalási láncon keresztül viszonylag egyszerű hozzáférést biztosít az áruszállításhoz előírt garanciákhoz, abban az esetben, ha az egyik szerződő fél vámhatósága által elindított árukat nem mutatnák be a másik szerződő fél vámhatóságánál.

A jelenleg egyetlen nemzetközi garanciavállalási láncot a genfi székhelyű nem-kormányzati, érdekképviseleti szervezet, a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülete, az IRU igazgatja, a nagy nemzetközi biztosítótársaságok támogatják, illetve a szintén Genfben ülésező TIR végrehajtó testülete felügyeli.

A TIR-egyezményt 1978 óta különböző szakaszokban, összesen 31 alkalommal módosították. Hasonlóan más vámtranzit eljárásokhoz a TIR-rendszer is a visszaélések és csalárd magatartás célpontjává vált. Az utóbbi években ezért a megtévesztésre irányuló magatartás okozta problémákra figyelemmel a felülvizsgálati folyamat intenzívebben irányult az érintett felek jogaira és kötelességeire, hogy a rendszer eljárásainak és alakiságának hatékonyságát javítani lehessen. Ennek okán az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottsága kidolgozta az áruk TIR-iga­zol­vánnyal való nemzetközi fuvarozását szabályozó genfi vámegyezmény jelen módosítását.

E módosítás jogi alapot teremt egyrészt arra, hogy a TIR-egyezmény szerződő feleinek vámhatósága által kezdeményezett, árutovábbítási eljárást ellenőrző nemzeti jellegű kiegészítő intézkedéseket az egyezmény végrehajtását felügyelő TIR végrehajtó testületnek kötelező jelleggel bejelentsék. Erre azért volt szükség, mert egyes szerződő felek önkényesen és egyoldalúan vezettek be olyan intézkedéseket a saját országuk vámhatárán, amelyekkel késéseket és indokolatlan költségeket okoztak az árufuvarozással foglalkozó gazdasági szereplőknek, megnehezítve ezzel az adott országba irányuló exportfolyamatokat.

A módosítás másik célja, hogy az eltolható tetőponyvával vagy csúszóponyvával ellátott közúti járművek és konténerek új kialakítását bevezesse a TIR-egyezménybe. A meglevő lehetőségek mellett ez szintén maximális garanciát kínál a vámigazgatási szervek számára, mivel a TIR-igazolvánnyal fuvarozott árukat vámügyi szempontból biztonságos járművekben vagy konténerekben kell szállítani. Ez a szállítási technika fokozni fogja a közúti szállítás eredményességét és hatékonyságát.

A törvényjavaslat alapjául szolgáló nemzetközi egyezménynek Magyarország aktív szerződő fele. A magyar garanciavállaló egyesület által éves szinten kibocsájtott TIR-igazolványok száma körülbelül 20 ezer darab, amely mennyiséggel Magyarország nemzetközi viszonylatban a középmezőnybe tartozik. A magyar garanciavállaló egyesület által elismert TIR-igazolvány használatára felhatalmazott személyek száma pedig 1500-es nagyságrendre tehető, amely továbbra is azt mutatja, hogy a TIR-rendszer kínálta lehetőségeket a magyar gazdálkodók aktívan alkalmazzák.

A szóban forgó módosítások technikai jellegűek, azonban hozzájárulnak ahhoz, hogy a TIR-rendszer egységesebben és harmonikusabban működjön. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 152 2017.05.30. 6:14  151-157

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az automatikus adóügyi információcsere megvalósítását szolgálja az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetése által.

E megállapodás aláírásával, amelyre Magyarország részéről 2016 decemberében került sor, arra vállaltunk kötelezettséget, hogy világszinten részt veszünk az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemben az adóügyi átláthatóságot szolgáló automatikus információcsere eszköze révén. A megállapodásnak jelenleg közel 60 aláírója van, köztük az európai uniós tagállamok többsége is, és ez a kör folyamatosan bővül.

A törvényjavaslat fő célja, hogy a multinacionális vállalatcsoportok tevékenységével kapcsolatos, adózási szempontból releváns adatokon keresztül információkhoz juttassa az adóhatóságot. A megállapodás alapján ugyanis a NAV automatikus módon kicseréli a Magyarországon adatszolgáltatás alá eső multinacionális vállalatcsoportoktól kapott adatokat a megállapodásban részt vevő államok adóhatóságaival. Ezek az információk lehetővé teszik az államok számára, hogy megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és adóelkerülés jelensége ellen, és felderítsék egyes vállalkozások mesterséges nyereségátcsoportosítására irányuló tevékenységét.

A megállapodás aláírásával nagyobb fokú adóügyi átláthatóság valósul meg globális szinten, ami arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy a jogszabályok által előírt mértékben eleget tegyenek az adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, így Magyarországon is, ahol a nyereségre szert tesznek. A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemnek.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat a multinacionális vállalatcsoportok magyar adóügyi illetékességű adatszolgáltatásra kötelezett szervezetére vonatkozóan keletkeztet kötelezettségeket. E kötelezettségek közül a legfontosabb, hogy a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatásra kötelezett szervezetének minden pénzügyi évről úgynevezett országonkénti jelentést kell benyújtania, meghatározott adattartalommal.

Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet lehet maga a végső anyavállalat, az anyavállalatnak kijelölt szervezet vagy speciális körülmények között egy csoporttag is. Az országonkénti jelentésben a multinacionális vállalatoknak meg kell adniuk a csoportszintű bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és fizetendő nyereségadót minden egyes olyan állam tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak. A multinacionális vállalatcsoportoknak a foglalkoztatotti létszámukról, a jegyzett tőkéjükről, a felhalmozott nyereségükről és tárgyi eszközeikről is adatot kell szolgáltatniuk a tevékenységük szerinti állam vonatkozásában. Végül az ilyen vállalatcsoportoknak fel kell tüntetniük a csoporthoz tartozó minden olyan gazdálkodó egységet, amely az adott államban üzleti tevékenységet folytat, továbbá fel kell tüntetniük e gazdálkodó egységek üzleti tevékenységeit.

Az állami források hatékony felhasználásának elősegítése és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében csak azokat a multinacionális vállalatcsoportokat érinti a szabályozás, amelyek éves összevont bevétele meghaladja a 750 millió eurót. Az adóhatóság az így kapott jelentéseket köztelező automatikus információcsere keretében minden olyan államnak továbbítja, amelyekben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több szervezete vagy adóügyi illetékességgel rendelkezik, vagy üzleti tevékenysége alapján adófizetésre kötelezett. Természetesen az információcsere keretében az adóhatóság nemcsak küld, hanem kap is ilyen jelentéseket, ezáltal információkat.

A kapott információk lehetővé teszik az államok számára, hogy jogszabály-módosítással, megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és az adóelkerülés jelensége ellen, ezzel pedig arra ösztönözhetik a multinacionális vállalatokat, hogy felhagyjanak az utóbbi időben egyre kiterjedtebbé váló, határokon átnyúló adótervezési tevékenységükkel.

Fontos kiemelni, hogy a megállapodás mintájára az Európai Unió is megalkotta az országonkénti jelentések készítését és kicserélését előíró irányelvét, amelynek átültetésére a 2013. évi XXXVII. törvény módosításának elfogadásával az Országgyűlés 2017. május 3-ai ülésén már sor került. Mivel az európai uniós és a megállapodásból fakadó szabályok összhangjának megteremtése kiemelt jelentőséggel bír, ezért az uniós irányelvet átültető, azóta már kihirdetett törvény tartalmazza a jelen megállapodás végrehajtási szabályait is. Leegyszerűsítve, az említett EU-s irányelv teszi lehetővé az EU-tagországok, míg a megállapodás az EU-n kívüli országok vonatkozásában az országonkénti jelentések összeállítását és adóhatósági cseréjét.

(15.00)

A megállapodás révén Magyarország az Európai Unió tagállamain kívül jelenleg mintegy 30 további országgal létesíthet információcsere-kapcsolatot az országonkénti jelentésekre vonatkozóan.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, támogassák a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 28 2017.06.06. 2:11  25-28

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon a jogszabályi környezet megfelelően biztosítja a szakszervezetek jogi védelmét. Az Alaptörvény szerint a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

A munka törvénykönyve ezzel összhangban a munkajogon belül szabályozza a szervezkedési jogra vonatkozó garanciákat. (Harangozó Gábor István: Legfeljebb kirúgják a vezetőjét!) A munkavállalóknak tehát joguk van az érdekeik előmozdítása érdekében szakszervezetet alakítani és ilyen szervezetbe szabadon belépni. A munkáltatók pedig kötelesek a szakszervezetek számára a működés alapfeltételeit biztosítani, és a munkáltató nem utasíthatja vissza a kollektív tárgyalási ajánlatot sem, amely a szakszervezetek részéről érkezik. (Ander Balázs: Azért rúgtátok ki a TMRSZ elnökét?) Mindezzel a törvény biztosítja a kollektív szerződéssel történő munkajogi szabályozást.

Mindezen túl a kormány a támogatások szintjén is megjelenik a szakszervezeti mozgalom működését biztosítva; így például az ágazati párbeszédbizottságokban ‑ jelenleg 23 ágazati párbeszéd létezik ‑ 60 érdekképviselet képviselteti magát. Az ágazati párbeszédbizottságok tekintetében a kormány 2016-ban 73,5 millió forint keretösszegig adott támogatást, amely elsősorban a nemzetközi tagdíjakat, a nemzetközi feladatokkal kapcsolatos kiadásokat finanszírozza.

Ezentúl több projekt került kialakításra, kimondottan az érdekvédelmi szervezetek számára: jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtás támogatása, GINOP 5.3.3. 3,5 milliárd, és még jó néhány ilyen programot lehet fölsorolni, összesen több mint 10 milliárd forint értékben. Az ön állításával szemben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a kormány éppen jelentős forrásokat biztosít a szociális partnerek számára kapacitásfejlesztésük elősegítésére és a működésük biztosítására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 52 2017.06.06. 2:12  49-52

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány 2015-ben döntött arról, hogy a személyijöve­delem­adó-bevallást átalakítja, és egy úgynevezett elektronikus szja-rendszert hoz létre, amelynek a lényege az, hogy kevesebb legyen a bürokrácia; kevesebb legyen a választópolgárok, az adózók adminisztratív terhe; kevesebb időt, energiát, pénzt kelljen eltölteni a személyijövedelemadó-bevallási kötelezettséggel.

A rendszer, ahogy ön is elmondta, egyértelműen jól vizsgázott, hiszen 3,8 millió embernek készítette el az adóhatóság a bevallástervezetét, és ettől az évtől először, ha a választópolgár, illetve az adózó semmit nem tett annak érdekében, hogy az adóbevallása benyújtásra kerüljön, ez akkor is teljesült ‑ május 22-én nulla órakor a bevallástervezet bevallássá változott. Számításaink szerint mintegy 800 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel, tehát hogy nem küldött be semmilyen bevallást sem elektronikusan, sem pedig nyomdai úton.

Az adóhatóság maximálisan az adózók rendelkezésére állt, akár telefonon vagy az ügyfélszolgálaton, vagy e-mailen, elektronikus úton, de működtek a régi rendszerek, a nyomtatványkitöltő rendszerek, illetve működött a munkáltatók által elkészített lehetőség is; mintegy 660 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel.

A felületet 1 millió 687 ezer ember tekintette meg, ez azt jelenti, hogy az érintettek közel 50 százaléka, és 592 ezer ember az új rendszeren keresztül adta be az adóbevallását. Ezen túl 820 ezer példányt írásban, illetve nyomtatott formában küldött ki az adózók kérésére. Az adóhatóság szeretné ezt továbbfejleszteni, hogy még kevesebb bürokráciája (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és adminisztrációs kötelezettsége legyen a jövőben is az embereknek ezzel kapcsolatosan. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 70 2017.06.06. 2:12  67-70

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2010-es kormányváltást követően pozitív irányú változásokat eredményeztek az elmúlt évek kormányzati döntései a munkaerőpiaci folyamatokban, ami a foglalkoztatás növelését eredményezte. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy ma már több mint 700 ezer embernek van munkája, mint a 2010-es kormányváltást követően. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy 17 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, és ezek közül az átlagosat meghaladó mértékben a leghátrányosabb helyzetű megyékben történt a növekedés. Így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 27,5 százalékkal, 50 ezer fővel, Hajdú-Biharban 22,9 százalékkal, 42 ezer fővel, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20,4 százalékkal, 45 ezer fővel növekedett a foglalkoztatás.

A foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárultak az uniós társfinanszírozásból finanszírozott úgynevezett foglalkoztatási programok, például az ifjúsági garanciaprogram, amely 84 ezer főt érintett, és ebből 31 ezer képzését finanszírozta. A GINOP-programokban egyébként több mint 500 milliárd forint van foglalkoztatást segítő, munkahelyteremtő pályázatokra, és ezek közül kiemelkedő a hátrányos helyzetűek pályázati lehetősége, hiszen ide több forrást lehet megszerezni, ezáltal több munkahelyet lehet létrehozni. De meg kell említenem a területfejlesztési operatív programot is, amely a helyi paktumok révén, úgynevezett foglalkoztatási, együttműködési partnerségek révén segíti kialakítani a helyi stratégiákat és a munkanélküli-helyzet javítását, vagyis a munkanélküliek számának a csökkentését.

A kormány célja egyértelmű: a hátrányos helyzetű térségekben csökkenteni a munkanélküliséget. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 94 2017.06.06. 2:12  91-94

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Véleményem szerint az LMP-nek el kellene döntenie, hogy milyen politikát folytat a kisvállalkozások és a munkavállalók tekintetében.

Jelen felszólalás esetén, ha jól értem, azt bírálta, hogy a kormány miért emelte a minimálbér és ezáltal a bérszínvonal összegét, a másik felszólalás pedig arról szól, hogy miért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, és hogy ez az oka annak, hogy több munkaerő elhagyja az országot. El kell dönteni, mert a kettő együtt hiteltelen az LMP részéről.

Egyébként a kis- és középvállalkozásoknak ma már nem az a legnagyobb problémájuk, hogy a társasági adó mértéke miért 9 százalék, nem az a legnagyobb problémájuk, hogy a munkaerő közterhe most csökkent 5 százalékkal vagy a szociális hozzájárulási adó mértéke 22 százalék, és nem a minimálbér összege a legnagyobb problémája a kis- és középvállalkozóknak, hanem, ha hiszi, ha nem, inkább az a problémájuk, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, és hogy nincs elegendő munkaerő, és nem az a probléma, hogy a közterheiket a kis- és középvállalkozások nem tudják kigazdálkodni és ezáltal eredményesen működtetni vállalkozásukat.

Azt gondolom, hogy Magyarországon megfelelő a gazdasági közeg, megfelelő a gazdasági környezet, és megfelelő adózási rendszer van a kis- és középvállalkozások számára kitalálva, hiszen a társasági adó alacsony kulcsa mellett a kis- és középvállalkozóknak egyszerűbb adózási módot is lehet választani, így például az úgynevezett kata összegét, ahol lényegében nem is fizet adót, csak saját maga után fizeti meg a fix tételű adót, vagy éppen a kiva, a kisvállalkozási adó, amely esetében 14 százalékos kulccsal mindent megfizet az adott vállalkozás.

Összességében tehát a képviselő asszony nem valós problémákat feszeget. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 98 2017.06.06. 2:08  95-98

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön helyzetértékelését a valóság és a tények teljes egészében megcáfolják, hiszen a foglalkoztatás szintje már évek óta a legmagasabb a rendszerváltás óta, a munkanélküliség pedig rekord alacsony. Azt gondolom, hogy ha az önök mondatai igazak lennének, akkor nem valósulhatott volna meg a 2010-es kormányváltás óta, hogy több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Ezen túl 2010-2016 között a reálbérek is 23,8 százalékkal emelkedtek, és ha hozzáveszem a 2017. év eleji 8,2 százalékos növekedést, akkor bőven 30 százalék fölötti a reálbér emelkedése az elmúlt hat évben. Ellentétben az önök kormányzása idején történtekkel, hiszen akkor éppen 14 százalékkal csökkentek a reálbérek, megszűnt a 13. havi fizetés, és elvették a 13. havi nyugdíjat is. Tehát mielőtt a jelenlegi kormányt kritizálja ön, előbb nézzen magába, és értékelje a saját tevékenységüket. Ezzel szemben a jelenlegi kormány munkahelyeket teremt, a jövedelmeket növelni tudja, a munkahelyek számát jelentősen megnövelte. Azonkívül a közszférában is jelentős béremelkedést tudott elérni, szinte minden ágazat részesült már az életpályamodellben és az életpálya-változásban.

Azt gondolom, hogy az, amit a kormány tesz, nemzetközi szinten is elismerendő, mind a foglalkoztatás, mind a jövedelemnövekedés terén, és ha az ellenzéki pártok nem is, de az országot megítélő elemzők mindenképpen magasra és nagyra tartják azt, ami az országban ezen a téren történt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 241 2017.06.12. 2:06  238-241

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, megkezdődött a területfejlesztési operatív program végrehajtása. Ez egy igen különleges program, mert Magyarországon még nem volt olyan forrásfelhasználás, fejlesztési keret, amely kizárólag csak az önkormányzatokat érintette, és jó esetben Magyarország minden önkormányzatát érintheti.

Nagyon fontos azt is elmondani, hogy abban is változott az eddigi projektekhez képest, hogy teljes egészében, ahogy ön is elmondta, a 18 megye és a 22 megyei jogú város és a járásokon keresztül az érintett önkormányzatok mondhatták el, hogy mik a helyi igényeik, és az alapján került a program összeállításra, illetve történt a kiírások megtervezése.

A legfontosabb újdonság és változás talán az, hogy míg eddig a helyi önkormányzatokat önerő befizetésére vagy előteremtésére késztették, és ez sokszor hitelből történt, és így eladósodott az önkormányzat, itt erről szó sincs, hiszen 100 százalékos forrást biztosít a TOP az önkormányzatok számára, és így tudják megvalósítani az 1262 milliárd forintból a fejlesztéseiket.

A fejlesztés kétirányú, egyrészt gazdaságfejlesztést, másrészt infrastruktúra-fejlesztést jelent. 69 felhívás készült, ebből 35 még nyitott, 34 pedig már lezárásra került. Összesen 2900 darab megyei és megyei jogú városi projekt kapott támogatást eddig közel 640 milliárd forint értékben, amely, hangsúlyozom még egyszer, egyrészt a helyi gazdaságfejlesztést, a munkahelyteremtést, másrészt pedig az infrastruktúra fejlesztését fogja elősegíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 263 2017.06.12. 4:58  254-263

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány célja egyértelmű volt a tavaszi adócsomag előterjesztésével, beterjesztésével: egyrészt a 2018-as költségvetés bevételi számait alapozza meg az adótörvénycsomag, másrészt pedig azt a kormányzati gazdaságpolitikát, adópolitikát, amit 2010 óta folytat következetesen a kormány, annak a továbbvitele.

Mi is ennek a lényege? Egyrészt a közterhek, az adóterhek további csökkentése. Másrészt az adminisztráció, a bürokrácia csökkentése az adózás területén, minél kevesebb energiával, erőforrással kelljen az adózóknak, a magánembereknek az adózási kötelezettségükkel foglalkozni. Harmadrészt pedig a fe­ke­tegazdaság elleni küzdelem további bővítése, szélesítése. Maga a törvénycsomag alapvetően ezt tartalmazza. Megköszönöm Bánki Erik képviselő úrnak, hogy a mostani rövid vitában is ezt ismertette.

Engedjék meg nekem, hogy én azokról a módosító javaslatokról beszéljek, amelyek a törvényjavaslathoz az előterjesztését követően kerültek benyújtásra. Itt ki kell emelni az áfacsökkentésre vonatkozó javaslatot, hiszen a sertésbelsőség áfája 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökken. Ez azt fogja jelenteni, a máj, vese, velő, nyelv megvásárlása sajnos most 27 százalékos áfával történik, de 2018-tól ez is le fog csökkenni.

(18.40)

Fontos változás, és én inkább pozitív változásként mondom, nem úgy, mint az LMP-s képviselő, hogy a látvány-csapatsportok társaságiadó-kedvez­ménye bővülni fog, valóban a bankadóból is le lehet a jövőben írni. De azt el kell mondanom, hogy ez azokra a bankokra vonatkozik, akik egyébként ezt a lehetőséget a társasági adójukból nem tudják teljesíteni. Amiatt nem tudják teljesíteni, mert a devizahitellel kapcsolatos feladataik a nyereségüket elvitték, és így társaságiadó-fizetési kötelezettségük nincsen, de ők is szeretnének ennek a társadalmilag közösségi célnak a finanszírozásában részt venni.

Több könnyítés is bekerül a módosító javaslatok által, így illetékváltozások, a lízingcégek, illetve a lízingbe vevőket illetően, illetőleg a földművesek illetékmentességének kiteljesítése is megtörténik arra az esetre, amikor a földhasználat megszüntetésével bekövetkezik a vagyonszerzés, ekkor nem kell illetéket fizetni. Az adózás rendjéről szóló törvény is több olyan változást tartalmaz, ami a feketegazdaság elleni küzdelem eszköztárát bővíti. Így például a Magyarországon nyilvántartásba vett gazdasági társaságoknak a külföldön nyitott bankszámláit a jövőben bejelentési kötelezettség terheli.

Volt már szó az étel-, italautomatákra vonatkozó szabályozásról. Itt egy úgynevezett menedékes felügyeleti szolgáltató kerülhet a kormányrendelet által majd kijelölésre. Ez azt jelenti, hogy a kormány által kitűzött célok, hogy az étel- és italautomaták bevonásra kerüljenek közvetlenül az adóhatósághoz, egy úgynevezett menedékes felügyeleti szolgáltató kijelölésével fognak tudni megvalósulni.

Szeretnék még szólni az elektronikus számlarendszer bevezetéséről. Erről is döntött a kormány, ennek határidejét 2018. július 1-jére tervezi, illetve a kormányhatározat ezt tartalmazza. Ennek megfelelően az úgynevezett online számla adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése, illetve annak szigorítása is 2018. július 1-jére módosul.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslatokkal együtt a holnapi nap folyamán a szavazás során támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 58 2017.09.18. 4:08  55-61

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy nézem meg hallgatom önt, egyetlenegy közös van bennünk, úgy látom, a nyakkendőnk színe, de egyébként (Zaj a Jobbik padsoraiból. - Farkas Gergely: Dicsekedsz?) az ország helyzetének megítélésében alapvetően nem tudunk megegyezni. Az a véleményem, hogy a Jobbik vizionál bizonyos kérdéseket kicsinyes politikai érdekek mentén, politikai érdekei ismertek mindenki számára. Most azonban ön teljes egészében a valóságot próbálja elferdíteni Magyarország megítéléséről.

Ha megengedi, mondanék néhány tényt azzal kapcsolatban, hogy önnek miért nincs igaza. Az első nem egy magyarországi vélemény, álláspont, a hitelminősítők Magyarországgal kapcsolatos álláspontját szeretném önnek elmondani. Bizonyára ön is tudja, hogy most augusztusban a Standard & Poor’s stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadósság besorolásra adott kilátását, és vélhetően a másik két hitelminősítő is meg fogja ezt tenni.

De azt is tudja bizonyára ön is, hogy az elmúlt évben mind a három nagy hitelminősítő befektetési kategóriába sorolta Magyarországot. Hát, ez lenne a leszakadás? Ezt csak a Jobbik állítja. Ha a hitelminősítők egyhangúlag mondják, hogy Magyarország teljesítménye jó és Magyarország teljesítményét el kell ismerni, akkor azt gondolom, hogy érdemes odafigyelni.

De ugyanezt meg tudjuk tenni az összes makrogazdasági adattal, a gazdasági növekedéssel, ahol az Európai Unió élmezőnyébe tartozunk, hiszen 2013 és 2017 között az EU GDP-je 8,5 százalék volt, míg Magyarországon ugyanez az adat 15 százalék. De ha megvizsgáljuk a felminősítésen és a GDP-adaton túl a foglalkoztatottság kérdését, akkor ebben is az Európai Unióban Magyarország a negyedik helyet foglalja el. Nem hinném, hogy ez leszakadást jelentene. Ez a Jobbik által vizionált leszakadást jelenti és mást nem. Ugyanez a tartósan mérsékelt inflációs környezetnek az elérése vonatkozásában, hiszen 2010-ben még 5 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Igaz ez a több mint négy éve növekvő reálbéradatokra is, hiszen 24 százalékkal érnek többet a fizetések, keresetek Magyarországon a 2010. évinél. 2010-ben csak az első hat hónapban 10 százalékkal voltak magasabbak a reálkeresetek, a hatéves bérmegállapodás eredményei már nyomon követhetőek, hiszen 40 százalékkal fog növekedni a nettó reálkereset Magyarországon.

Az ön által elmondott kutatási és innovációs adatok egy európai innovációs rendszer összehasonlításán alapulnak, azonban azt nem veszi figyelembe, hogy az OECD ezt a rangsor-összeállítást szakmai szempontból igen-igen megkritizálta, és azt is mondta, hogy a rangsor szakpolitikai használhatósága megkérdőjelezhető, tehát nem valós. Ugyanakkor az elmondott számszerű tények sem valósak, hiszen például ön azt állítja, hogy 13,7 százalékkal csökkent a kutatók száma, ugyanakkor 2010 óta a kutatók száma növekedett Magyarországon, mint ahogy egyébként a kutatásra fordított összegek is.

(15.40)

Tehát az ön állítása nem a valóságon alapul (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és nem a valóságot célozza meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 254 2017.09.18. 2:08  253-259

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország és az Észt Köztársaság között jelenleg is alkalmazható adóegyezmény jegyzőkönyve egy meghatározott jövedelemtípus, a jogdíj adóztatására vonatkozóan tartalmaz egy olyan rendelkezést, amelyben az észt szerződő partner vállalja, hogy amennyiben a magyar-észt adóegyezmény rendelkezéseinél kedvezőbb tartalmú megállapodást köt más állammal, úgy ezt Magyarország részére is biztosítani fogja.

Az adóegyezményben ez az úgynevezett legkedvezőbb elbánásra vonatkozó klauzularész. A klauzula rendelkezése alapján tehát amennyiben Észtország bármely EGT-állammal kedvezőbb tartalmú megállapodást köt a jogdíjakra vonatkozóan a fogalommeghatározást vagy a forrásadó mértékét tekintve, akkor a rendelkezés a magyar-észt adóegyezményben is automatikusan alkalmazhatóvá válik. Észtország kedvezőbb adóegyezményt kötött a Svájci Államszövetséggel, így a magyar-észt adóegyezmény ennek megfelelően módosul, amelyről az Észt Köztársaság egyoldalú jegyzéket küldött Magyarország számára. Hasonlóképpen módosul Észtország adóegyezménye Spanyolországgal, Svédországgal, illetve az Egyesült Királysággal is.

A Magyarország számára kedvező módosítás eredményeképpen a jogdíjak tekintetében a magyar-észt adóegyezmény szerinti 5, illetve 10 százalékos forrásadó nem alkalmazható, a jogdíj kizárólag a haszonhúzó illetősége államában adóztatható forrásadó nélkül, illetve a jogdíj fogalma is szűkebb körű lett. Tekintettel arra, hogy az észt jegyzék tartalma alapján a magyar-észt adóegyezmény módosul, így magyar jogalkotási szempontból az egyoldalú részjegyzék törvényben való kihirdetése szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 55 2017.09.25. 2:13  52-55

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Egyik megállapításával, amit a kérdésében fogalmazott meg, nem értek egyet, ami így szól, hogy kikerült a magánszemély adózók látóköréből az 1 százalékos bevallási lehetőség, és ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a civil szervezeteket. Ez a megállapítás nem igaz, hiszen nem került ki a magánszemélyek látóköréből. Az igaz, hogy az szja-rendszer megkönnyíti a magánszemélyek adóbevallását, hiszen 1 millió 400 ezer ember semmit nem tett, és mégis május 22. éjféltől hatályos bevallása volt. Egyébként 3,3 millió embernek küldte ki a NAV a nyilatkozati lapot, amelyen nyilatkozhatott volna az 1 százalékáról, 199 al­kalommal külön népszerűsítette online médiában vagy nyomtatott formában, a rádióban 1877 alkalommal hangzott el az 1 százalékos felajánlási lehetőség, és a televíziókban 218 hirdetést adott fel a NAV.

Azt gondolom, az új szja-rendszerrel, amelynek egyébként létjogosultságát ön sem vitatta, új élet kezdődik a civil szervezetek életében is: sokkal nagyobb felelősséget kell mutatni az 1 százalékos források benyújtása iránt, illetve sokkal jobban kell aktivizálni magukat hirdetésekkel, az emberek megtalálásával. Azt gondolom, ez a feladat nem a hatóságra, nem a NAV-ra vár és nem a jogszabályalkotókra, hanem magukra a civil szervezetekre. Egyébként 2018. január 1-jétől ettől függetlenül a 2017. évi LXXVII. törvénnyel tovább egyszerűsödnek az 1 szá­za­lékos felajánlási lehetőségek, például a borítékra nem kell ráírni majd az adóazonosító jelet, illetve a munkáltatók a munkavállalók adómegállapítását összegyűjthetik, és beküldhetik az adóhatóságnak.

Azt gondolom, a szabályozás és a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy ne csökkenjen a felajánlás, mint ahogy most 11 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 38 2017.10.16. 3:48  35-41

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az adócsökkentési javaslat, az áfacsökkentési javaslat mindig is ellenzéki műfaj; ellenzéki műfaj, mert népszerű, aki hallja, úgy gondolja, hogy ennek örülni fog majd, és nincs benne semmilyen felelősség; nincs benne felelősség, mert az ellenzék nem felel azért, hogy a bevételek befolyjanak, nem felel azért, hogy a költségvetés egyensúlya megfelelő legyen, nem felel semmiért, egyszerűen csak azért, hogy javasoljon.

Azon túl a Jobbiknak azt is tisztáznia kell, hogy most milyen is a viszonya az Európai Unióval, mert egyébként amikor a bérunióról van szó, akkor az Európai Unió barát, akkor együttműködő, egyébként amikor meg az áfairányelvekről van szó, akkor pedig átnéznek az Európai Unión, átnéznek az Európai Unió irányelvén. Márpedig higgye el, hogy akárki kormányoz, annak az Európai Unió irányelveit be kell tartania, és azok azt mondják, hogy figyelembe kell venni az egymással versengő, egymást helyettesítő áruk áfakulcs-kialakításánál a szempontokat, figyelembe kell venni, hogy egyik vagy másik termék rovására vagy éppen előnyére nem lehet különféle áfakulcsokat alkalmazni. Ez vonatkozik a tűzifára is, hiszen ha a tűzifa áfakulcsa csökkenne, akkor a szénét és a földgázét is módosítani kellene, persze csak akkor, ha az európai irányelvet be akarjuk tartani; a mi kormányunk szeretné ezt betartani.

Egyébként pedig nem csak áfacsökkentéssel lehet elérni a tűzifaprogram céljait. Erre példa az, amit a Belügyminisztérium pályáztatott meg az önkormányzatok körében, ahol 2255 önkormányzat nyert mintegy 4 milliárd forintot, és ez 180 ezer háztartást érint, amikor az emberek ingyenesen jutnak tűzifához, illetve tüzelőanyaghoz. Így 3,5 milliárd forint összegben lágy lombos tűzifát, közel 77 millió forint összegben barnakőszenet és 421 millió forint összegben szenet, illetve lágy lombos tűzifát is kaphatnak.

A kormány elkötelezett célja, hogy igazságos társadalompolitikát folytasson, ezért az ön által ugyan lekicsinyelt rezsicsökkentés 2013. január 1. és 2016. december 31. között a földgáz-, a villany-, a táv­hő­szám­lákon, illetve a víz, a csatorna, a PB-gáz és a hulla­dék díjának csökkentése révén mintegy 909 milliárd forintot takarított meg, ennyi összeg maradt a lakosság zsebében többletként a rezsicsökkentés által biztosított díjak alacsonyabb volta miatt. Ez lényegesen több, mint bármelyik termék áfacsök­kentése.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt tudom önnek mondani, hogy a javaslata nyilván egy célcsoportnak kedvező, azonban ha figyelembe vesszük az európai uniós irányelveket, figyelembe vesszük a kormány társadalompolitikai céljait, javaslata jelen esetben nem támogatható. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 70 2017.10.18. 3:35  67-80

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott önálló indítvány célja, hogy a munkáltatói adóterheket tovább csökkentse, és ezzel elősegítse a foglalkoztatás bővülését, a gazdaság fejlődését. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma tavaly novemberben abban állapodott meg, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése mellett csökkenti a munkáltatók adóterheit. Ennek keretében 2017-re már 5 százalékponttal, 27 százalékról 22 százalékra csökkent a munkáltatók, az önfoglalkoztatók által fizetett szociális hozzájárulási adó.

Ezen túlmenően a megállapodás alapján 2018-tól további 2 százalékpontos csökkentést ígért a kor­mány. A kormány ezt az ígéretét megtartja, és köszönhetően a makrogazdasági adatok kedvező alakulásának, további fél százalékpontos csökkentést is be tud vezetni. A Központi Statisztikai Hivatal által köz­zétett adatok alakulása alapján várható, hogy a versenyszférában a bruttó átlagkereset növekedése 2017 első-harmadik negyedévében 2016 első-harmadik negyedévéhez képest eléri a 11 százalékot, és ezzel teljesül a további adócsökkentés feltétele.

Az önálló indítvány elfogadásával a szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 22 százalékos mértékről 19,5 százalékra mérséklődik, és a kormány ezzel az intézkedéssel nem kevesebb, mint 200 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, amiből a félszázalékos további csökkentés több mint 40 milliárd forintot tesz ki. Az adókulcs csökkentésével párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás, az ekho 2017-ben 22 százalékos mértékű kulcsa is 19,5 százalékra csökken, így például az egyes meghatározott juttatások adóterhe is tovább mérséklődik.

Ezen túlmenően a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is kedvezően módosulnak, mivel változatlan adófizetési kötelezettség mellett az igénybe vett pénzbeli ellátások ‑ gyed, táppénz ‑ alapja megemelkedik. A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizető 19,5 százalék ekhót fizet a korábbi 20 százalék helyett. Az előzőekből is látható, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése számos pozitív változást eredményez más adónemek esetében is.

Meg kell említeni továbbá, hogy a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a foglalkoztatást terhelő adók mértékét csökkentse, és ennek lehetőségét folyamatosan vizsgálja, így a gazdasági mutatók kedvező alakulása esetén a munkáltatói közterhek további csökkentése várható. Ebből következően a kormány támogatja az előterjesztést, és kérem, hogy képviselőtársaim is tegyék ezt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 84 2017.10.18. 4:10  81-88

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisz­téri­umi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ország­gyűlés! Rétvári Bence képviselőtársam olyan javas­la­tot terjesztett a tisztelt Ház elé, amelynek tartal­má­val a kormány maximálisan egyetért. A javaslat a szemé­lyi­jövedelemadó-mentes juttatások körét bőví­ti olyan jogcímekkel, amelyek a kormány gazdasági és társadalompolitikai céljainak megvalósulását is szolgálják. A javasolt intézkedések korábbi kor­mány­döntésekhez kapcsolódnak. A döntések alapján kifi­ze­tésre kerülő ösztöndíj jellegű juttatások adó­men­tességéről rendelkezik. Ilyen például a képviselő úr által említett ösztöndíj, a Michalicza-ösztöndíj, amelyet a kormány rendeletben alapított annak ér­de­kében, hogy segítse a felsőfokú végzettséggel ren­delkező ápolókat és mentőtiszteket a mes­ter­fokozat vagy az okleveles ápolói képzettség egyetemi képzés keretében történő megszerzésében. Az ösztöndíj pá­lyázat útján nyerhető el.

A fiatalabb korosztályt segíti a szintén a kor­mány által alapított, pályázati úton elnyerhető Sza­bóky Adolf szakképzési ösztöndíj. Ezt az ösztöndíjat a valamilyen hiányszakma elsajátítására vállalkozó tanulók pályázhatják meg, ha tanulmányaikat szak­középiskolában, szakiskolában vagy szak­gimnázi­um­ban folytatják.

A honvédelmi miniszter is több különböző célt szolgáló ösztöndíjat alapított a saját területén. Ezek egyrészt a honvédelmi nevelés célját szolgálják, te­het­séges, de hátrányos helyzetű fiatalokat segítenek tanulmányaik elvégzésében, másrészt a szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálat vállalását ösz­tönzik.

A kormány külpolitikai céljainak megvalósítását segíti az az ösztöndíjprogram, amelyet a külügy­mi­nisz­ter működtet és a visegrádi négyek együtt­mű­ködését fókuszba állító külügyi és külgazdasági kutatási, disszertációs és publikációs tevékenységet támogatás, a külpolitika iránt érdeklődő fiatal szak­emberek külügyi igazgatás keretébe történő be­vo­nását segíti elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat is kapcsolódik egyik legfontosabb célunk megvalósításához, a gyer­mekvállalás ösztönzését segíti az a korábban meg­ho­zott kormánydöntés, amelynek értelmében a kisgyer­meket vállaló és nevelő nők diákhitel-tartozásának egy részét vagy egészét az állam vissza nem térítendő támogatásként elengedi. Kézenfekvő, hogy az elen­ge­dett összeg ne legyen adóköteles. Régi igényt elégít ki ehhez kapcsolódóan az a javaslat, amely meg­ha­tá­ro­zott mértékig adómentessé teszi, ha a munkáltató já­rul hozzá munkavállalója diákhitelének törlesz­té­sé­hez. Ez az összeg nem haladhatja meg a kötelező törlesztőrészlet nagyságát, és legfeljebb a mini­mál­bér 20 százalékának megfelelő összegű lehet.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül ne feled­kez­zünk meg arról sem, hogy ismerve a magyarok nyelv­ismeretének nem igazán kimagasló szintjét, a kor­mány a közelmúltban úgy döntött, hogy anyagilag is segí­ti a fiatalokat az első nyelvvizsga meg­szerzé­sé­ben. Ez azt jelenti, hogy az állam jogszabályban rögzített feltételek szerint megtéríti a 35. életévüket be nem töltött magyar állampolgároknak az első sikeres nyelvvizsga vagy az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díját. A törvényjavaslat ennek az összegnek az adómentességéről is ren­del­kezik.

Tisztelt Országgyűlés! Mint látható, minden javasolt adómentesség jó és támogatható célokat szolgál. Éppen ezért a kormány természetesen támogatja az előterjesztést. Arra kérjük az Országgyűlés tagjait, hogy ők is tegyék meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 90 2017.10.18. 5:47  89-91

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat nemzetközi kötelezettségvállalásunk teljesítése céljából jogszabályi deregulációt, illetve egyoldalú jognyilatkozat-kihirdetést tartalmaz. A törvényjavaslat két fejezetből áll. Az első fejezetben foglaltak a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben, az úgynevezett megtakarítási irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából a Magyar Köztársaság, valamint a Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a függő vagy társult karibi területek között aláírt megállapodások deregulációját célozzák.

A dereguláció indoka, hogy e kétoldalú megállapodásokat egy tartalmában szélesebb körű automatikus adóügyi információcsere váltotta fel. A szélesebb automatikus adóügyi információcsere közvetlen jogalapja az OECD égisze alatt kidolgozott, Magyarországon a 2015. évi CXC. törvényben kihirdetett pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás, továbbiakban CRS-meg­állapodás. A CRS-megállapodás végrehajtási sza­bályait az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény tartalmazza.

Magyarország a megtakarítási irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából külön nemzetközi megállapodásokat kötött a törvényjavaslatban szereplő joghatóságokkal. E megállapodásokat a 2005. évi LII. törvény mellékletei tartalmazzák. Mivel a megállapodások tartalma a megtakarítási irányelv tartalmát tükrözi, ezek hatályban tartása a megtakarítási irányelv alkalmazásával függött össze. A megtakarítási irányelvet azonban 2016. január 1-jétől a 2015/2060-as EU-irányelv hatályon kívül helyezte. A megtakarítási irányelvben foglalt kamatadatokra vonatkozó automatikus adóügyi információcserét ettől az időponttól az Európai Unióban felváltotta a szélesebb körű hatállyal rendelkező, a pénzügyi számlákra vonatkozó információk automatikus cseréjéről szóló 2014/107-es EU-irányelv, DAC2 alapján folytatott információcsere. A megtakarítási irányelv hatályon kívül helyezésére, a kétoldalú kamatadatcsere-megállapodást tartalmazó egyezmény alkalmazásának felfüggesztése, felmondása is indokolttá vált.

A partnerektől kapott jelzések egyoldalúan kiváltják a kívánt joghatást, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban nem kell alkalmazni az érintett megállapodásokat. Az e partnerekkel folytatott automatikus információcserére a jövőben a CRS-meg­állapo­dás alapján kerül sor.

A törvényjavaslat második fejezetében foglalt egyoldalú nyilatkozat megtétele az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény és az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv, amely Magyarországon kihirdetve a 2014. évi XLII. törvény, a továbbiakban adóügyi jogsegélyegyezmény 6. cikkének általánoshoz képest korábbi alkalmazhatóságát célozza.

A CRS-megállapodáshoz csatlakozó államokhoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy az említett CRS-megállapodás alapján a 2016. évi adatokra vonatkozó első adatküldésre 2017. évben kerüljön sor. Itt megjegyezném, hogy ezt a NAV teljesítette is. Ez az adatcsere azokkal az államokkal, illetve joghatóságokkal meg is valósítható, amelyeknél az egyezmény kölcsönösen 2016. január 1-jétől alkalmazható. Idetartoznak azok az államok, illetve joghatóságok, amelyek adóéve a magyarhoz hasonlóan megegyezik a naptári évvel. Ugyanakkor vannak olyan államok, joghatóságok, amelyek esetében az adatcsere technikai okokból az érintett joghatóságok naptári évtől eltérő adóéve miatt nem 2016. január 1-jétől, hanem csak 2017. január 1-jétől lenne megvalósítható.

Az OECD, felismerve a fenti problémát, egy, az adóügyi jogsegélyegyezmény 6. cikkének általánostól eltérő, korábbi hatályba léptetését lehetővé tevő modellnyilatkozatot dolgozott ki. Ez a nyilatkozat lehetővé teszi, hogy az eltérő adóévvel bíró államok átfedésbe kerüljenek, így elhárítva az információcsere előtt álló technikai akadályt.

A jelen törvényjavaslat második fejezete az egyoldalú nyilatkozat kihirdetését tartalmazza, amivel megvalósítható az eredetileg is vállalt célkitűzés az információk kicserélésének vonatkozásában.

Az elmondottak alapján kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 92 2017.10.18. 13:55  91-98

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslattal elérni kívánt cél az, hogy az adósok önkéntes jogkövetésének támogatása mellett a végrehajtási eljárások gyorsan és hatékonyan kerüljenek lefolytatásra, miközben az adósok érdekeinek védelme is biztosított legyen.

A kormány által már korábban megfogalmazott adminisztrációcsökkentésre vonatkozó elvárásoknak megfelelően a törvényjavaslat alapján a jövőben az adóhatóság a különféle jogcímen keletkező követelésekre irányuló végrehajtási eljárásokat egységes szabályrendszer alapján folytatja majd le. Az új törvényjavaslat az adóhatóság hatáskörébe tartozó valamennyi végrehajtási eljárás szabályrendszerét tartalmazza.

A szabályozás arra figyelemmel került kidolgozásra, hogy az állami adó- és vámhatóság hatásköre a végrehajtás terén bővülni fog 2018-tól, illetve 2019. január 1-jétől.

Az adóhatóság által a jövőben végrehajtandó követelések köre a jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló törvényben szereplő követelések körével részben megegyezik, azaz az adóhatóságok hajtják végre a jövőben is az adó- és járuléktartozásokat, az adóhatóság által nyilvántartott kötelezettségeket, valamint azon követeléseket is, amelyeket a törvény adók módjára behajtandó köztartozásnak minősít.

2018. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság egy sokrétűbb, korábbi feladatától részben eltérő feladatot is el fog látni, a január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény az állami adó- és vámhatóságot a közigazgatásban általános végrehajtó szervnek jelöli ki. Ezen újításra figyelemmel a törvényjavaslat tartalmazza a követelések végrehajtási szabályrendszerét is.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény további újítása, hogy az állami adó- és vámhatóság általános végrehajtó szervként a jövőben már nem kizárólag pénzkövetelések végrehajtását fo­ga­natosítja, hanem meghatározott cselekmények elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra kötelező közigazgatási döntéseket is.

Sok esetben a közigazgatási döntések olyan cselekmény végrehajtására irányulnak, amelyekhez az állami adó- és vámhatóság nem rendelkezik speciális szakértelemmel, hatósági engedéllyel vagy a szükséges eszközzel, így a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy ezen végrehajtási eljárásokhoz szakértelemmel rendelkező szervezeteket vehessen igénybe.

Tisztelt Országgyűlés! Az állami adó- és vámhatóság 2019. január 1. napjával átveszi a törvényszéki végrehajtás feladatait is, így a törvénytervezet meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét is.

(15.10)

A törvényjavaslat, tiszteletben tartva az indokolatlanul párhuzamos szabályozás tilalmát, általános háttérjogszabályként tekint a bírósági végrehajtásról szóló törvényre, amelyhez képest csak ott és olyan tartalmú speciális rendelkezéseket fogalmaz meg, ahol és amilyen mértékben azt a tartozások részben eltérő jellege, valamint a közigazgatási és a bírósági végrehajtás szervezetrendszerének eltérései azt indokolják.

A törvényjavaslat célja, hogy az egységes eljárási szabályok kialakításával megvalósuljon az adóhatóság egységes eljárása. Az állami adó- és vámhatóságnak 2018. január 1. napjától rendkívül változatos, egymástól jogcímeikben is eltérő tartozásokat kell majd behajtania, hiszen a klasszikus feladatain kívül ‑ adó-, vám-, járulék-, illetve illetéktartozások behajtása ‑ továbbra is a hatáskörében marad az adók módjára behajtandó köztartozások behajtása, és új elemként érkezik meg az általános közigazgatási rendtartás alapján az általános közigazgatási behajtói szolgálattal összefüggő közigazgatási döntésekben foglalt kötelezettségek végrehajtása is. Könnyen belátható, hogy az igen sokszínű követelések eltérő szabályok alapján történő érvényesítése mind az ügyfelek, mind pedig az adóhatóság oldalán jelentős jogalkalmazási, jogérvényesítési problémákat okoz­na.

Ennek elkerülése érdekében a benyújtott ja­vas­lat ‑ néhány szükségszerű kivételtől eltekintve - egy­ségesen kezeli az eltérő jellegű, jogcímű követelésekre vezetett végrehajtást, és biztosítja azt is, hogy az ügyféllel szemben valamennyi tartozása te­kintetében egy időben csak egy végrehajtási eljárás legyen folyamatban.

Az adminisztráció csökkentése érdekében a javaslat olyan újítást vezet be, amely alapján az adóhatóság által adók módjára behajtandó köztartozások kapcsán benyújtott fizetési kedvezményi kérelmeket is az adóhatóság bírálja el egy eljárásban, egységes szabályozó rendszer alapján. Ez a megoldás biztosítja, hogy valamennyi követelés tekintetében egységes elvek mentén, egy eljárásban történik majd a kérelem elbírálása, másrészt ezáltal a köztartozást nyilvántartó vagy érvényesítő megkereső hatóságok, egyéb szervezetek adminisztratív terhei is csökkennek. Az ügyfelek oldalán mindez azzal a pozitív változással jár, hogy fizetési nehézségük fennállása esetén, a végrehajtási eljárás során ezentúl elég lesz egy kérelmet benyújtaniuk az adóhatósághoz, s nem kell valamennyi hatósághoz, egyéb szervezethez önállóan kérelmekkel fordulniuk. Mindezen feladatok ellátásával az adóhatóság jelentős adminisztrációtól kíméli meg az érintett hatóságokat.

A korábban elmondottakból következően az adóhatóságnak számos többletfeladata keletkezik 2018 januárjában s azt követően, melyet felelősséggel fog ellátni. Annak érdekében, hogy a többletfeladatok ellátása ne veszélyeztesse az adóztatással kapcsolatos alapfeladatai ellátását, valamint hogy az ügyfelek jogai, jogos érdekei se szenvedjenek csorbát, az arányosság elvének szem előtt tartásával néhány olyan határvonalat is meghúz a javaslat, amely egyszerre biztosítja a hatékony eljárást és az adósok érdekeinek érvényesülését. Így például az állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meg nem haladó tartozással rendelkező adós esetében fizetési felhívást küld, további végrehajtási cselekményt az átvezetésen kívül nem foganatosít. A 10 ezer forintot meghaladó, de a 100 ezer forintot meg nem haladó követelés esetében az átvezetésen kívül kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelemletiltást foganatosít majd a behajtás érdekében.

Az ügyfelek érdekeit szem előtt tartó szabályként fogalmazza meg a tervezet, hogy jövedelem­letiltás esetén a munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül tájékoztatja az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről. Ennek az az indoka, hogy ezt követően ‑ a letiltásból várhatóan befolyó összeg tudatában ‑ dönthet az adóhatóság a további végrehajtási cselekmények indokoltságáról. Kisebb összegű tartozások esetén így elkerülhető az adós ingó vagy ingatlan vagyontárgyainak felesleges lefoglalása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Garanciális jellegű, az adós jogos érdekét védő szabályok is elhelyezésre kerültek a javaslatban. Ilyen például az a szabály, amely szerint nincs helye ingatlan-végrehajtásnak a természetes személy adós és vele együtt élő családja lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetén, ha a tartozás összege az 500 ezer forintot nem haladja meg. Hasonló célt szolgál az a szabály is, amely szerint a méltányolható lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre. Emellett a javaslat szerint a lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés egyéb végrehajtási cselekmények foganatosítása útján nem, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva térülne meg.

A javaslat a hatályos szabályokkal egyezően megtartja a vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatott végrehajtás során az adóst megillető moratóriumot, amely alapján az adóhatóság a gépjármű foglalását csak a járműfoglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetéssel foganatosítja, a forgalmi engedélyt csak akkor foglalja le, ha az adós 6 hónapon belül nem fizeti meg a tartozását. Ez biztosíthatja az érintett vállalkozások számára a gazdálkodás zavartalan folytatását és a tartozás kitermelését.

Az adóhatóság hatékony eljárását szolgálja, hogy a végrehajtási cselekmények sorrendje nem kötött a javaslat alapján, azokat bizonyos garanciális jellegű korlátok között az adóhatóság maga határozza meg. Ez alapján a végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve ‑ az arányosság elvének figyelembevételével ‑ a legkisebb mértékű korlátozással járjon.

Az adósok helyzetének könnyítése érdekében a törvényjavaslat bevezet egy új jogintézményt, a fedezetcsere lehetőségét. Az adós a jövőben az adóhatóságtól kérheti a lefoglalt ingó vagyontárgyának lefoglalás alóli feloldását, ha a tartozás megtérülése a feloldást követően is biztosított, és az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a lefoglalt vagyontárgy piaci értékét eléri, azaz a végrehajtás eredményessége ezen esetekben nem veszélyeztetett. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat törvényi szintre emeli az állami adó- és vámhatóság eljárásában már évek óta bevett azon gyakorlatot, amely szerint ingóságot, ingatlant főszabály szerint elektronikus árverésen kell értékesíteni. Ezen szabály kötelező az állami adó- és vámhatóságra, a javaslatban taxatíve meghatározott kivételtől eltekintve, azonban az önkormányzati adóhatóság eljárására kizárólag akkor kötelező ezen előírás, amennyiben az elektronikus árveréshez szükséges informatikai feltételek adottak az adott önkormányzati adóhatóságnál.

A törvényjavaslat speciális szabályokat fogalmaz meg a romlandó áruk értékesítése kapcsán. A törvényjavaslat szabályozási célja volt a jogorvoslati jogok gyakorlásának megkönnyítése. Ennek érdekében a törvényjavaslat némileg átalakítja az adóhatóság által hozott döntésekkel és intézkedésekkel szembeni jogorvoslati rendszert. A jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló törvénnyel azonosan kerül biztosításra, hogy az adóhatóság törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen végrehajtási kifogással lehet élni, azonban az adóhatóság által hozott végzések esetében a jövőben már nem végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni, hanem e döntésekkel szemben önálló fellebbezést biztosít a törvényjavaslat.

Az elérni kívánt cél, hogy az adóhatóság a rábízott végrehajtási feladatokat a lehető legrövidebb időn belül, a leghatékonyabb módon tudja elvégezni, és az esetleges időhúzásra irányuló magatartások az eredményes és hatékony működést ne akadályozzák, ezért a jövőben a végrehajtási kifogás előterjesztőjének meg kell jelölnie beadványában a sérelmezett intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja.

(15.20)

A javaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy az adóhatóság megfelelő szabályozott jogi keretek között tudja ellátni a jelenlegi feladatait, és emellett meg tudjon felelni az általános közigazgatási behajtó szolgálattá válásával összefüggő kihívásoknak is.

A fenti érvek és indokok alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassa az előterjesztést.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 98 2017.10.18. 4:16  91-98

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm szépen a törvényjavaslat támogatását a kormánypárti képviselő úrnak.

Szeretnék röviden Staudt Gábor képviselő úr felszólalására reagálni. Először is nagyon érdekes felszólalás volt, hiszen 13 percig valójában nem a törvényjavaslattal, hanem egy kormányhatározattal, egy igazságügyi minisztériumi válasszal és egy alkotmánybírósági döntéssel foglalkozott. Valóban, közvetetten esetleg össze is függhet, azonban mégis ez a törvény alapvetően az adó- és vámhatóságnak az új végrehajtását szabályozó rendszeréről szól, arról szól, hogy egy szervezetben és egységesen járjunk el most már Magyarországon a végrehajtások során. Alapvetően a törvényjavaslat az általános közigazgatási végrehajtás átalakításáról és annak szabályozásáról szól, és az új feladat, amit kap az adóhatóság, annak jelentős része, százalékban nehéz meghatározni, de minimum 90 százaléka nem a törvényszéki végrehajtásról fog szólni, hanem az általános közigazgatási végrehajtásról. Ezt viszont a képviselő úr nem kritizálta. Én ezt úgy veszem, hogy ezt nyilván ön is támogatja.

Ami pedig ezt a bizonyos kormányhatározatot illeti, a 4,8 milliárdot, ez nem a törvényszéki végrehajtás átalakításának a forrását jelenti, hanem pontosan az általános közigazgatási végrehajtás átalakításához rendel forrásokat. És ennek egyébként megvan a törvényi lába, hiszen már 2016-ban elfogadásra került az a törvény, amelyik kimondja, hogy a végrehajtó szervezet majd az adóhatóság lesz. Tehát ilyen értelemben a képviselő úr állításai nem valósak.

Viszont tény, hogy a törvényszéki végrehajtás rendszerének az átadása csak 2019. január 1-jén fog bekövetkezni, és nyilván, ha ennek esetleg még jogszabályi rendezettségi kötelezettsége van, azt gondolom, hogy mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés megteheti.

Összességében az a felvetése, hogy nem lehet majd a fellebbviteli jogorvoslati eljárások során új bizonyítékot biztosítani vagy rendelkezésre bocsátani a bíróságoknak, ez alapvetően azt szolgálja ‑ ezt az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat is tartalmazza ‑, hogy ezeknek az ügyeknek a lezárása meggyorsuljon. Mert eddig akár a bizonyítási eljárás újraindult ezekben a jogorvoslati szakaszokban is, és lényegesen meghosszabbította. Egy új filozófiát, egy új gondolkodásmódot kell átvenni az adózóknak vagy azoknak, akiknek kötelezettségük van az adóhatóság felé, hogy igenis az adóhatósági eljárásban fel kell tárni minden bizonyítékot, és nem lesz lehetősége a bírósági eljárásokban már ezt bemutatni. Ennek alapvetően ez kell hogy a célja legyen.

Egyébként véleményem szerint a törvényjavaslat eléri a célját, megteremti Magyarországon az egységes végrehajtási eljárást. Kiemelkedő az a része, ami a magánszemélyeknek nagyon kedvező lesz, hogy az adók módjára történő behajtás esetén eddig az adott szervezethez kellett fordulni fizetési könnyítési kérelemért, illetve méltányosságért, ez a jövőben az adóhatóságnak a feladata lesz. Tehát szintén egy helyen egy szervezet fog dönteni az adózónak a kérelméről. Ez egy jelentős könnyítés lesz, már ami legalábbis a magánszemélyeket és egyébként a szervezeteket is fogja érinteni.

Köszönöm szépen a véleményeket, és kérem, hogy támogassa az Országgyűlés a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 102 2017.10.18. 1:22  99-106

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt benyújtó Képviselő Úr! A törvényjavaslat célját hallhattuk, az egyértelmű: a látássérült emberek számára a Braille-írás használatához szükséges Braille-nyomtató és -kijelző is kerüljön a kedvezményes 5 százalékos áfamérték alá tartozó termékek körébe. A kormány álláspontja ebben a tekintetben egyértelmű: támogatja az előterjesztést annak érdekében, hogy a vak és a gyengén látó emberek életét segítő, kedvezményes áfakulcsú, olcsóbb termék megvásárlásával az életüket könnyebbé tegye.

Figyelembe kell venni a technikai fejlődést, amit képviselő úr is említett előterjesztői beszédében, és hozzáférhetővé kell tenni ezen emberek számára ezeket a kedvezményes áfakulcsú termékeket. Fontos az ő életük esetében a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítése, és ehhez a kormány az olcsóbb termék megvásárlásának lehetőségével is hozzá kíván járulni. Tehát az előterjesztést, a törvényjavaslatot a kormány támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 46 2017.10.24. 2:19  43-46

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisz­tériu­mi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kor­mány gazdaságpolitikai intézkedései megteremtették a keresetek növekedését Magyarországon. Igaz ez a ver­senyszférára, és igaz a közszférára is. Ami a köz­szfé­rát illeti, nem az ön által elvárt, végzettség sze­rin­ti életpályamodellek kerültek kialakításra ‑ tehát, hogy diploma, érettségi, szakmunkás-bizonyítvány, nyolc általános vagy az alatt vagy éppen technikusi -, hanem szakmai ágazati életpályamodellek. A szak­mai ágazati életpályamodellek tartalmazzák azt, hogy kinek mennyi a jogviszonya, illetve hogy milyen a végzettsége. Tehát a bértábla eszerint kerül beso­ro­lás­ra, hogy az adott személy milyen ágazatban dol­gozik.

Azt gondolom, azt önnek nem kell elmondani, hogy a közszféra minden ágazatában történt jelentős bérrendezés (Hegedűs Lorántné közbeszól.), illetve életpályamodell-bevezetés. A honvédségnél 50 szá­za­lék, ugyanez a pedagógusok esetében, ahol vég­zett­ség és minőségi munka szerinti megkülönböztetés is van, a felsőoktatói, kutatói, tanári munkakörökben szintén 2015 őszén döntött az Országgyűlés a ren­dezésről. Ugyanez igaz az egészségügyi szférában attól függően, hogy orvosi, illetve szakorvosi bértábla szerint dolgozik. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Ezek a szabályozások mind-mind a diplomásokra külön bértáblákat, illetve besorolásokat biztosítanak. Ugyanez igaz a fiatal szakorvosok támogatási prog­ramjára vagy a szociális, a kulturális szférára vagy az adóhatóságnál bevezetett életpályamodellre. A kor­mány rendezte a hatéves bérmegállapodással a ver­senyszférában dolgozók munkabér-feltételeit is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Azt gondolom, a kormány a gazdaságpolitikai teljesítményhez mérten mindent megtett annak ér­de­kében (Hegedűs Lorántné: Hát, nem.), hogy ren­dezze mind a közszférában, mind a versenyszférában a béreket és benne a diplomásbéreket is. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 48 2017.10.30. 4:12  45-50

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, az építőipar a magyar nemzetgazdaság meghatározó ágazata, amely katalizátorként hat a gazdaság fejlődésére, teljesítményére, sőt számos ágazat teljesítményét is befolyásolja, és kézzelfogható eredményei az élet szinte minden területén tetten érhetők, az új otthonok építésétől kezdve egészen a közműfejlesztésig.

Az építőipari termelés dinamikus növekedésével újra elérte, sőt már meg is haladta az előző uniós költségvetési ciklus végén tapasztalt értékeket, és 2016. januártól megindult egy immár tartósnak és folyamatosnak mondható növekedési folyamat. A kormány eddigi, az építőipar fellendítését célzó intézkedéseit igazolja, hogy a korábbi uniós költségvetési ciklus lezárását követő erőteljes és gyors visszaesést kiheverve az építőipar termelése 2017 augusztusában, mint ahogy ön által is elhangzott, az Európai Unión belül is kiemelkedő mértékben, 36,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.

A növekedést egyértelműen jelzi az új megkötött szerződések számának 46 százalékos és a hó végi szerződésállomány volumenének kimagasló, 89,7 százalékos bővülése. A megkötött szerződéseken be­lül az épületek építésére kötött szerződések száma kiugróan, elsősorban az ipari és a lakóépületekre kötött új szerződéseknek köszönhetően nőtt több mint 95 százalékkal.

Jelentősen, 46 százalékkal emel­kedett továbbá az újlakás-építések száma, így 2017 első felében összesen több mint 5 ezer új lakás épült. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma közel 20 ezerre emelkedett, amely így 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatokat. A kiadott új építési engedélyek alapján pedig 11 százalékkal több, összesen 6841 darab lakóépület építését tervezik, amely a magánmegrendelések számának növekedését mutatja, és további bővülés lehetőségét vetíti előre.

A konjunktúra hatására 2014 óta növekszik az építőiparban a foglalkoztatottak száma is. 2017 harmadik negyedévében az építőiparban jelentősen felgyorsult a foglalkoztatottak számának növekedése; 34 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, amellyel az ágazat létszáma így elérte a 317 ezer főt. 2017 első felében 3600-zal több regisztrált vállalkozás volt az építőiparban. Ezzel az emelkedéssel a számuk elérte a 92 600-at.

Az építőipari teljesítmény növekedésének hátterében alapvetően a kedvező gazdasági környezet áll, amelyet erősítenek a korábban bevezetett célzott kormányzati intézkedések, például a családi otthonteremtési kedvezmény, a kedvezményes lakásáfa, a CSOK-hoz való hozzáférés jelentős kiterjesztése, az adó-visszatérítési támogatás. Ezek az intézkedések a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt támogatják.

Az építőipar növekedésében jelentős szerepet tölt be a teljesítésigazolási szakértői szerv, amely működésével nagyban hozzájárult az építőipar kifehéredéséhez; a korábbi évekhez képest a lánctartozások mértéke nagyságrendileg csökkent.

A kormány egyértelmű célja, hogy támogassa az építőipar fejlődését; tovább növelje az építőipari megrendelések számát; emelje a megvalósuló beruházások színvonalát a hazai vállalkozások versenyképességének növelése mellett, továbbá hogy biztosítsa a magyar lakosság számára azokat a lehetőségeket, amelyek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az otthonteremtést könnyebbé és az infrastrukturális környezetet pedig fejlettebbé teszik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 228 2017.10.30. 2:32  227-231

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz a pénzügyi szektort érintően több módosító javaslat is érkezett, ezek többsége kodifikációs és egyéb pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a törvényjavaslat belső és többi jogszabállyal való összhangja mind a szóhasználat, mind pedig a tartalmi kérdések tekintetében biztosított legyen. Engedjék meg, hogy a következőkben a legfontosabb módosító javaslatokat ismertessem önökkel.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb módosítása a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvényt érinti, összhangban a vonatkozó uniós irányelv szerinti biztosítatlanság csökkentését szolgáló célkitűzésekkel. A módosítás indoka, hogy a 2013 óta kötött új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések már nem naptári évesek, hanem keresztévesek. Figyelemmel arra, hogy a szerződések díjfizetési esedékessége már nem naptári negyedévenként tömeges, hanem az év minden napjára eshet, a negyedéves lekérdezés a fedezetlenségi díjak indokolatlan többhavi halmozódását eredményezi azoknál az állampolgároknál, akiknek díjfizetési esedékessége az időszak elejére esett. Indokolatlan munkateher-halmozódást jelent továbbá a jegyzők számára, akik a forgalomból kivonandó járművekről csak nagy csomagban értesülhetnek. Indokolt tehát a biztosítási szerződések folyamatos díjfizetési időszakaihoz igazodóan legalább havonta lekérdezni, a jegyzőknek megküldeni az értesítéseket a biztosítatlan járművek esetében.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépése 2019. január 1-jére tolódott, így ennek kapcsán szükséges a megfelelő jogszabályi koherencia megteremetése.

Megemlítendő továbbá, hogy a befektetési szolgáltatásnyújtást szabályozó törvény kiegészítésére is sor került.

(18.10)

Erre alapvetően az uniós szabályoknak történő pontosabb megfelelés érdekében, illetve az uniós szabályokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése érdekében volt szükség.

Tisztelt Ház! Köszönöm az együttműködést, és kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 236 2017.10.30. 0:19  231-237

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Rövid felszólalásomban arról szeretném biztosítani az Országgyűlést, hogy a T/17787/7. összegző módosító javaslatot, amelyet a Törvényalkotási bizottság nyújtott be az Országgyűlés elé, a kormány támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 4 2017.11.02. 3:39  1-12

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban a fejlesztési adókedvezmény kapcsán került megfogalmazásra a versenyképesség javítását szolgáló módosítási szándék Varga Mihály miniszter és Tuzson Bence államtitkár úr részéről.

A fejlesztési adókedvezményt érintően 2014-ben került sor utoljára jelentősebb módosításra, tekintettel az adókedvezmény hátteréül szolgáló uniós jog re­víziójára. A javaslat kidolgozása során figyelembevételre kerültek a 2014. évi módosításokat követően szer­zett jogalkalmazási tapasztalatok és a jelenleg el­ér­hető támogatási forrásokra vonatkozó változások is.

Az önök előtt fekvő javaslat kiemelt célja, hogy megvalósítsa az egyes támogatási típusok közötti koherenciát és továbbfejlessze a fejlesztési adókedvezmény egyébként eddigiekben is sikeresen működő rendszerét, hogy az egyes támogatási formák együttesen is kifejthessék beruházásösztönző hatásukat.

A regionális támogatási térkép 2014. évi uniós módosítása és az állami támogatási szabályok 2014. évi uniós felülvizsgálata következtében a nagyvállalkozások közép-magyarországi régióban megvalósuló beruházásai esetében a támogatások lehívására jóval szűkebb keretek között és jóval szigorúbb feltételek mentén van lehetőség. Az Európai Bizottság megítélése szerint ugyanis Magyarország gazdaságilag legfejlettebb régiójában a beruházások ösztönzése már nem kiemelt jelentőségű cél. Fontos azonban látni, hogy a régióban rengeteg olyan vállalkozás tevékenykedik jelenleg is, amelyek kiemelten hozzájárulnak Magyarország technológiai, innovációs fejlődéséhez és a foglalkoztatottság szintjének kedvező alakulásához.

(9.10)

E régió Magyarország tudásbázisa, az ország központja; törekedni kell a vállalkozásbarát üzleti környezet fenntartására és a lehetőségekhez képest az elérhető kedvezmények körének szélesítésére.

A bevezetni javasolt új jogcímek szerinti és a már létező kedvezmények együttes lehívhatóságának biztosítása ugyanakkor olyan kedvező szinergiákat is eredményezhet, amelyek nemcsak a közép-ma­gyar­országi régióban, hanem az egész ország területén érvényesülhetnek. A kedvező hatások bemutatása mellett hadd hívjam fel arra a figyelmüket, hogy az adókedvezmény lehívására ‑ ugyanúgy, ahogy a hatályos jogcímek esetében, ez esetben is ‑ a fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás befejezését követően és nyereséges gazdálkodás esetén lesz csak lehetőség. A jogosultság tehát nem automatikus, ahhoz teljesíteni kell az Európai Bizottság határozatában és a jogszabályokban előírt különböző feltételeket is.

Az állami adó- és vámhatóság e beruházások vonatkozásában is köteles az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrizni. A jogszabályok tehát biztosítják, hogy a kedvezményt csak a jogkövető vállalkozások vegyék igénybe.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az elhangzott előterjesztői érvek, illetve a kormányzati érvek alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 14 2017.11.02. 4:42  13-21

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány október 24-én nyújtotta be az Országgyűlés elé az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A. T. A. igazolványról szóló vámegyezmény, valamint annak módosítása kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat megalkotásának indoka, hogy az egyezmény, illetve annak módosítása törvényi szinten kerülhessen kihirdetésre.

A világkereskedelem fellendítése, illetve az eltérő vámeljárások egyszerűsítése érdekében a Vám Világszervezet 1961 decemberében elfogadta az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A. T. A. igazolványról szóló vámegyezményt. Magyar­ország vonatkozásban az egyezmény 1966. február 22‑én lépett hatályba. Az egyezmény létrehozásának célja az volt, hogy a nemzetközi kereskedelem képviselőinek, a kereskedelemben részt vevő gazdasági szereplőknek, illetve a hatóságoknak kifejezett kívánságait figyelembe vegye az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonásának megkönnyítését illetően.

Az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonatkozására vonatkozó közös eljárási szabályok megalkotása lényeges előnyökkel jár a kulturális tevékenység számára is.

(9.40)

Maga az egyezmény a vámhatóságok, illetve az A. T. A. egyezményt alkalmazó más szervek számára is előnyöket biztosított, hiszen magasabb fokú összhangot és egységet eredményezett az egyezményt aláíró országok vámrendszereiben. Az egyezmény alapján a szerződő felek saját nemzeti vámügyi okmányai helyett, valamint a forgalomba kerülés esetén fizetendő behozatali vám- és egyéb terhek összegének biztosítékaként elfogadják azon A. T. A. igazolványokat, amelyek területükön érvényesek, és amelyeket az egyezményben lefektetett feltételeknek megfelelően adtak ki és használtak fel.

Az A. T. A. igazolványok az egyezményben részes államok kereskedelmi kamarái által kerülnek kibocsátásra, így Magyarországon ezt a feladatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi. Az A. T. A. igazolvány tehát nemcsak azért fontos, mert vámokmányként funkcionál, hanem azért is, mert vámbiztosítékul szolgál az esetlegesen keletkező vámösszegek megfizetésére. Valamely kibocsátó egyesület által kiadott okmány alapján ugyanis az egyik szerződő fél területére beszállított áruk tekintetében valamennyi garanciavállaló egyesület kötelezettséget vállal a vámhatósággal szemben arra, hogy megfizeti a behozatali vámokat és adókat, valamint minden egyéb összeget a vámeljárás feltételeinek nem­tel­je­sí­tése esetén.

Az egyezmény Magyarországon az 1966. évi 5. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre, és 1966. február 23-án lépett hatályba. Az egyezmény viszonylagos állandóságát törte meg, hogy a Vám Világszervezet 2017. március 15-én kelt levelében tájékoztatta az A. T. A. egyezmény szerződő feleit, hogy az egyezményt módosította. A módosítás célja egyrészt az volt, hogy megteremtse az A. T. A. igazolványok elektronikus úton történő kibocsátásának, illetve felhasználásának lehetőségét.

A módosítás érinti továbbá az A. T. A. egyezmény kapcsán felmerült módosítási igények, valamint az alkalmazást érintő egyéb intézkedések tekintetében a döntéshozatalra vonatkozó eljárást. A módosítást megelőzően ugyanis döntések meghozatalára akkor nyílt lehetőség, ha a döntéshozatalra illetékes irányító bizottság ülésén a szerződő felek több mint fele jelen volt. A módosítás azonban megteremti annak lehetőségét, hogy akkor is születhessen döntés, ha a szerződő felek egyharmada megjelenik a szóban forgó ülésen, ezáltal hatékonyabbá és gyorsabbá válhat a döntéshozatali mechanizmus.

A törvényjavaslat alapjául szolgáló nemzetközi egyezménynek Magyarország aktív szerződő fele. Ennek megfelelően indokolt, hogy a vázolt módosítás törvényi szintű kihirdetése mellett a törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény szövege is új törvénnyel magyar és angol nyelven kihirdetésre, egyúttal az 1966 óta érvényes törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezésre kerüljön.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében kérem képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 22 2017.11.02. 4:17  21-31

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megalkotásának indoka, hogy a 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a közigazgatási eljárásokra vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseket alapjaiban szabályozza újra.

Ugyanakkor vannak olyan eljárások, amelyek tekintetében e törvény rendelkezései mégsem alkalmazandók. Ilyen terület a vámigazgatási eljárás. Ennek értelmében feladatként jelentkezik, hogy a vámigazgatási eljárásban szükséges eljárásjogi rendelkezések jogszabályi szinten az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározásra kerüljenek.

(9.50)

Fontos hangsúlyozni, hogy az uniós szinten alkalmazott uniós vámkódexben már alapvetően jelenleg is vannak eljárási szabályok. A vámigazgatási eljárás során azonban uniós szinten nem lefektetett vagy hiányzó szabályokat szükséges nemzeti szintű jogszabályban meghatározni. Nem indokolt ugyanakkor külön eljárási jogszabály megalkotása, mert a jogalkalmazók számára jelenleg is nehézséget jelent a jogforrások különböző szintjén elhelyezkedő uniós és nemzeti jogszabályok együttes alkalmazása.

Az előterjesztés kidolgozása során a hatályos vámtörvény került átdolgozásra, és a hatályos anyagi jogi rendelkezések mellett az uniós vámkódex struktúráját követve beépítésre kerültek az eljárásjogi rendelkezések. Az eljárási cselekmények meghatározása során a vámigazgatási eljárás sajátosságait tartottuk szem előtt, ezért bizonyos más jogágakra jellemző területek ‑ például támogató, ügygondnok, hatósági közvetítő, kézbesítési ügygondnok, rendőrség igénybevétele eljárási cselekményeknél ‑ nem kerültek beillesztésre a törvénytervezetbe.

Az eljárási szabályok kidolgozása mellett tartalmi felülvizsgálatra is sor került a hatályos vámtörvényt illetően, amelynek keretében módosulnak többek között a vámellenőrzés rendelkezései. A jövőben a vámellenőrzés egyetlen egységes, hivatalból indult eljárásnak tekintendő, amely keretében a feltárt jogsértésekre vonatkozó döntés is meghozható.

A vámellenőrzés rendszeréből kiemelésre kerül az áruátengedést követő ellenőrzés, mert ez az ellenőrzéstípus tartalmát tekintve egy mélyebb jellegű, átfogó ellenőrzés, amely sajátos szabályozást igényel. A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a vámellenőrzés időtartamát radikálisan, 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzés határidejét 90 nappal csökkentettük.

Módosításra kerülnek az általános forgalmi adó alóli mentességre vonatkozó engedélyezés feltételei, mert az engedély, ellentétben a jelenlegi rendelkezésekkel, már nem egy évig lesz érvényes, hanem a vám­hatóság által végzendő kontrollmechanizmus mellett határozatlan időre szól. Ez a kérelmezés szem­pontjából adminisztratív tehercsökkenést ered­ményez gazdálkodói és vámhatósági oldalon egyaránt. A vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység végzéséhez szükséges rendelkezések kapcsán a nyilvántartásba-vételi folyamat egyszerűsítésre került.

E tevékenység végzése kapcsán már nem engedélyköteles eljárás lesz, és nem a vámhatóságnál kell az eljárást kezdeményezni, hanem a nyilvántartásba-vételi szervnél kell a tevékenység végzését bejelenteni. A törvény megalkotásánál azon szempontok vezérelték a jogalkotót, hogy egy egyszerű, átlátható, könnyen használható joganyagot hozzon létre a jogalkalmazók számára, amely egyúttal elősegíti a vámigazgatási eljárások hatékony lefolytatását és az ügyfelek, valamint a vámhatóság oldalán jelentkező adminisztratív terheket is csökkenti.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján kérem képviselőtársaimat, támogassák az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 32 2017.11.02. 22:18  31-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az adóigazgatási rendtartásról szóló és az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatokkal elérni kívánt cél az, hogy átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet kerüljön megteremtésre, valamint az adóhatóság szolgáltató jellege erősödjön. Megjelenik továbbá a javaslatokban az önkéntes jogkövetők intézményesített támogatása. Törekedtünk az eljárási határidők és a jogorvoslati rend felülvizsgálatával olyan eljárások kialakítására, amelyek észszerűen időn belül lezárhatóak. A törvényjavaslatokban továbbá célul tűztük ki, hogy az adózók adminisztrációs terhei csökkenjenek, és az adókötelezettségeik teljesítése könnyebbé váljon.

A jelenlegi kormányzati ciklus elején megfogalmazott célkitűzések egyike volt az ügyfélközpontú adóigazgatás kialakítása, amelynek több eleme, így az adózói minősítés, a személyijövedelemadó-bevallás tervezetének adóhatóság általi elkészítése, az adójogszabályoknak való megfeleltetést segítő, támogató eljárás már bevezetésre került. Ezt a folyamatot az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat és az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat zárja le, amelyhez szorosan kapcsolódik az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló külön törvényjavaslat is.

Az Országgyűlés előtt lévő, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat nemzetközi összehasonlítás tekintetében is eleget tesz a rövid terjedelemre, az átláthatóságra, valamint a közérthetőségre vonatkozó követelménynek, hiszen rövidebb és átláthatóbb akár a lengyel, a cseh, a szlovák, a román vagy éppen a hazai adóigazgatási szabályozás eredeti mintájául szolgáló német adóigazgatási törvénynél.

Kiemelendő ugyanakkor, hogy az adózás rendjének megreformálása nemcsak az újraszabályozásban, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő szervezeti megújulásban is megjelenik, amelynek keretét a NAV 2.0 program adja. A program kialakításában számos nemzetközi példát vettünk alapul, összegyűjtve a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. A szolgáltató jelleg erősítéséhez mintául szolgál az észt és az egyesült királysági adóhatóság, az innovatív szervezetre jó példa a dán és az egyesült államokbeli adóhatóság, az aktív humán tőke, naprakész tudás biztosítása terén érdemes figyelemmel lenni az olasz, az osztrák és a finn gyakorlatra. Ehhez a szervezeti megújulási programhoz is igazodik, azzal egységben működik az adózás rendjének újraszabályozása, amely az előttünk lévő két törvényjavaslatban jelenik meg.

A jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló törvény újraszabályozása tekintetében fontos körülmény az is, hogy a 2018. január 1-jétől hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alól kivett eljárásnak tekinti az adóigazgatási eljárást. Ezért az adóeljárás újraszabályozása keretében meg kell alkotni azt az általános eljárási törvényi szabályozó rendszert is, amely eddig nem az adóeljárás sajátja volt, hanem azt a háttérszabályként alkalmazandó, 2017. december 31-ével hatályát vesztő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény biztosította.

Ezt az általános eljárási szabályrendszert tartalmazza a másik adó-törvényjavaslat, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat, figyelemmel az adóeljárás sajátosságaira. Meghatározza többek között az adózóra, az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket, a kapcsolattartás szabályait, az adóhatósági döntésre, az ellenőrzésre és a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.

(10.10)

A törvényjavaslat új alapelvek bevezetésére tesz javaslatot, amely a szakszerű és hatékony eljárás elve és a közérthetőség elve. A szakszerű és hatékony eljárás elve alapján az adóhatóságnak a szakszerűség, a hatékonyság és nem utolsósorban a költségtakarékosság érdekében úgy kell megszerveznie a tevékenységét, hogy miközben a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének maximálisan eleget tesz, eljárásait a lehető leggyorsabban lezárja, mégpedig oly módon, hogy az adózónak, az eljárás egyéb résztvevőjének és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozza. Ezen alapelv valós követelményt támaszt az adóhatósággal szemben, amelynek való megfelelést az adóhatóságnak különböző szervezetfejlesztési eszközökkel biztosítania kell. Ez nemcsak az adózók, hanem az adóhatóság érdeke is, hiszen alapvető elvárás az adóztatással összefüggésben, hogy az adóhatósági működés minél hatékonyabb, költségvetési oldalról közelítve olcsóbb legyen.

Az adózók érdekeit szem előtt tartó szabályként fogalmazza meg a javaslat, hogy a közérthetőség elve alapján az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartás nyelvezetének egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. A közérthetőség elvének hangsúlyozása azt a célt szolgálja, hogy az adóigazgatási eljárásokban az adóhatóság a lehetőségekhez mérten egyszerű, nem adószakértők számára is értelmezhető nyelvezet alkalmazására törekedjen az adózókkal való kapcsolattartás során. Ennek az alapelvnek kiemelt szerepe van abban, hogy az adózók olyan tájékoztatást kapjanak, amely ténylegesen elősegíti adókötelezettségeik teljesítését. A közérthetőség alapelve következtében nem elegendő, hogy az adóhatóság a hatályos jogszabályi kötelezettségeket ismerteti az adózóval, hanem azt közérthetően kell megtennie.

A törvényjavaslat szerint egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra. A hatályos szabályozás hét különböző ellenőrzési típust szabályoz, mely a gyakorlati tapasztalatok alapján az adózók számára nehezen átlátható és értelmezhető; az ellenőrzéssel érintett sok esetben ‑ a kapott tájékoztatások ellenére ‑ nem tudja, hogy az ellenőrzés pontosan mire irányul és milyen következménnyel járhat. A törvényjavaslat ezért lényegesen csökkenti az ellenőrzéstípusok számát, és csak két ellenőrzésfajtát nevesít. Ezek a jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés.

A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási, -bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja, vagyis ez az a jól beazonosítható ellenőrzéstípus, amikor az adóhatóság érdemben azt vizsgálja, hogy a kötelezett a törvényi előírásoknak megfelelően állapította-e meg az adóalapját, illetve adóját. Amennyiben nem, az adózó terhére vagy éppen javára adókülönbözetet állapít meg, adott esetben szankciót szab ki.

A törvényjavaslat meghatározza az adóellenőrzés maximált határidejét, amely szerint az adóellenőrzés időtartama egyetlen esetben sem haladhatja meg a 365 napot. Alapvető érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy az esetenként egyébként rendkívül összetett, sokszereplős konstrukciókat vizsgáló adóellenőrzések is belátható időn belül lezáródjanak, megszüntetve azt a függő helyzetet ‑ részben akár jogi vagy az adott adózó gazdálkodása szempontjából ‑, amit egy adóellenőrzés jelenthet. A cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, amely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza. Ugyanakkor az alap ellenőrzési határidők változatlanok, azaz a jogkövetési vizsgálat határideje 30 nap, az adóellenőrzés határideje 90 nap, míg a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében és központosított ellenőrzés esetében 120 nap.

Az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozása érdekében továbbá megszűnik az ellenőr­zési­határidő-nyugvási ok, így a törvényjavaslat szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt. Az ellenőrzési határidő meghosszabbítására csak indokolt esetben nyílik majd lehetőség, amely azonban annak meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a maximális ellenőrzési határidőt, azaz a 365 napot.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket is. A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad a fellebbezés lehetősége az adóhatóság határozatai, végzései ellen. Lényeges változás azonban, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján induló eljárásban a törvényjavaslat szerint nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére sem terjesztette elő. Ezen rendelkezés bevezetését az indokolja, hogy az ellenőrzések mielőbbi lezárásában az adózók sok esetben ‑ alapvetően akkor, amikor szabályszegésükkel egyébként pontosan tisztában vannak ‑ ellen­érdekeltek.

Tudják, hogy minél jobban elhúzzák az eljárást, minél később terjesztenek elő érdemi bizonyítékokat, annál több az esély a vizsgált adó­meg­állapítási időszak elévülésére, amikor az adóhatóság már nem tehet megállapítást. Ennek elérése érdekében ezért sokszor már csak a bírósági eljárásban terjeszt elő az adózó olyan bizonyítékot, amely már az ellenőrzési eljárás során is rendelkezésére állt, viszont annak későbbi benyújtása következtében a bíróság az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, azaz az adóhatóságnak meg kell ismételnie az ellenőrzést. Ez kiemelten sok pluszmunkát jelent az adóhatóságnak, adott esetben az ismételten eljárni köteles bíróságnak, és nem utolsósorban sérti a költségvetési bevételi érdekeket.

A másodfokú adóhatósági eljárás hatékonyságát szolgálja, hogy bővül a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés felülvizsgálata körében. A törvényjavaslat szerint ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, akkor nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítania, hanem lehetősége lesz arra, hogy a felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen. Ennek keretében pedig az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újrakezdődne.

Ezen új jogosítvány birtokában a másodfokú adóhatóság képes az általa feltárt tényállásbeli hiányosságokat saját eljárásában pótolni, ami a bírósági felülvizsgálatok számának csökkenését is eredményezi majd.

Jelenleg rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben benyújtható felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül bármikor, ugyanazon ügyben akár többször is. Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb végérvényesen lezáruljanak, a törvényjavaslat szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyában, mind idejében. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a XXI. század kihívásainak eleget téve és megfelelve a közigazgatás egészére, így az adóigazgatásra is vonatkozó elektronikus ügyintézésről szóló törvény rendelkezéseinek, jelentősen módosítja az adózó és az adóhatóság közötti kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat. Bár az adóeljárásokban már most is kiemelten nagy szerepe van az elektronikus ügyintézésnek ‑ elegendő az elektronikus bevallásokra vagy az e-szja rendszerére gondolni ‑, a hatályos szabályozás alapján csak a törvényben nevesített adóügyekben van lehetőség az elektronikus ügyintézésre. A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel összhangban teljes körűvé teszi az elektronikus ügyintézés lehetőségét, fenntartva egyébként a jelenleg is elektronikus bevallásra, adatszolgáltatásra kötelezettek körét.

(10.20)

A természetes személyek számára lehetőségként biztosított lesz, hogy az adóhatósággal elektronikus úton kommunikáljanak, de esetükben az adóhatósággal való kapcsolattartás tekintetében más kapcsolattartási mód ‑ így például a postai út ‑ is igénybe vehető.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatban a képviselet igénybevételének lehetősége biztosítja az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy számára, hogy ha nem kíván vagy nem tud személyesen eljárni, akkor képviselőt vegyen igénybe. Az adóigazgatási eljárásokban a meghatalmazáson alapuló képviselet állandó vagy eseti képviselet lehet. A korábbi szabályozáshoz képest a törvényjavaslat az eseti meghatalmazás tekintetében, néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével, megszünteti a képviselővel szemben támasztott szakmai követelményeket, megkönnyíti ezzel az adózók számára a képviselő útján történő eljárást.

A törvényjavaslat taxatíve felsorolja, hogy jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt állandó meghatalmazással ki képviselhet. Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározza a törvényjavaslat azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni.

Tisztelt Képviselők! Az általános adóeljárási szabályokat tartalmazó adóigazgatási rendtartás mellett és azzal együtt tárgyalja a tisztelt Ház az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot. E törvényjavaslat tartalmazza az egyes eljárási típusú adókötelezettségek szabályait, úgymint bejelentkezés, adó­azonosítószám-megállapítás, adóregisztrációs eljárás, adómegállapítási módok, adóbevallási, adófizetési szabályok, kötelezettségteljesítési határidők, adatszolgáltatási előírások. Emellett a törvényjavaslat tartalmazza az adóhatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályokat csakúgy, mint a jogszabálysértések esetén az adóigazgatási eljárásában kiszabható szankciókat.

Az adóeljárás újraszabályozása során egyik kiemelt célkitűzés a szolgáltató adóhatóság és az ügyfélközpontú adóhatósági szolgáltatások megteremtése. Az adóhatóság a hatályos szabályozás alapján is számos szolgáltatást nyújt az adózók részére, ezek szabályai új elemekkel kiegészülve egy külön részben jelennek meg a törvényjavaslatban.

A szolgáltatások egy része az adókötelezettségek teljesítésében kíván segítséget nyújtani ‑ így például az ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése, az adatlekérdezés biztosítása ‑, más része a piac biztonságát hivatott szolgálni, a gazdasági élet szereplőiről nyújtott adatok közzétételével, megismerhetőségének biztosításával. Ez utóbbi körbe sorolhatóan jelenik meg új elemként a törvényjavaslatban a megbízható adózók közzététele. Az állami adó- és vámhatóság 2016. január 1-jétől minősíti törvényben előírt feltételek vizsgálata alapján negyedévente a cégbejegyzésre kötelezett adózókat és az áfa­re­gisztrált adóalanyokat, amely minősítetti kör a törvény­javaslat szerint kibővül a csoportos adóalanyokkal.

A megbízható adózói minőség a feltételeknek való megfelelőséget bizonyítja, egyfajta pozitív logó, amely a piaci szereplők számára is informatív tartalommal bír. A megbízható adózói minőség jelenleg nem nyilvános adat, azonban a törvényjavaslat bárki számára megismerhetővé tenné, ami segítheti a gazdasági tevékenységet folytató adózók könnyebb tájékozódását partnereikről.

2018. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság mentorként fogja támogatni az újdonsült gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy a kezdő vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak ahhoz, hogy eligazodjanak az adózás útvesztőiben. Az adóhatóság személyes kapcsolatfelvételt kezdeményez, ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségekről és az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről. Lényeges elem ugyanakkor, hogy a mento­rá­lás­ban történő részvétel önkéntes.

A jogkövetkezmények felülvizsgálata célkitűzése volt a szankciórendszer ‑ különösen a mulasz­tási­bírság-szabályozás ‑ átláthatóbbá tétele. A kizárólag időhúzás miatt benyújtott fellebbezések számának csökkentése érdekében bevezetésre kerül a feltételes adóbírság intézménye, amely szerint ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

A mulasztási bírság tekintetében általános bírságszabály került az adózás rendjéről szóló törvénybe az adókötelezettségeket illetően, amely mellett csak a speciális tényállásokhoz kapcsolódnak különös mulasztásibírság-szabályok. Ilyen például a feketefoglalkoztatás, a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok megsértése.

Speciális mentesülési szabályt is tartalmaz a javaslat, amely szerint az adózó terhére szankció nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint járt el. Ezt a rendelkezést a 2018. január 1-jétől, az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatók tekintetében lehet alkalmazni.

A törvényjavaslat szerint 2018. január 1-jétől megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet. Az átmeneti szabályok szerint a 2018. január 1-jén folyamatban lévő fokozott adóhatósági felügyeleti eljárásokat az állami adó- és vámhatóságnak meg kell szüntetnie, illetve a 2018. január 1-jén fennálló fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, hivatalból megszünteti.

Az adószám-felfüggesztés jogintézménye is kivezetésre kerül 2018. január 1-jével, azaz a folyamatban lévő eljárásokat meg kell szüntetni, és a törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést határozat kiadása nélkül a NAV a törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti.

A 2017 szeptemberében megjelent World Economic Forum globális versenyképességi ranglistáján Magyarország kilenc helyezést lépve előre, jelenleg a 60. helyen áll, amely ranglistán való további előrelépéshez remélhetőleg ezen törvényjavaslatok is érdemben hozzájárulnak azáltal, hogy javítják a hazai adózási környezetet nemzetközi összehasonlításban is.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslatok elfogadása szükséges ahhoz, hogy az adóhatóság megfelelően szabályozott jogi keretek között tudja ellátni jelenlegi és jövőbeni feladatait. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 62 2017.11.02. 15:43  31-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, néhány elhangzott kérdésre, felvetett problémára szeretnék reagálni.

Az első mindenképpen Józsa István felszólalása. Józsa István képviselő úr nem mondott igazat akkor, amikor azt mondta, hogy a Czeglédy-ügyben az adóhatóság politikai megrendelésre járt el. Nem igaz, ez hazugság. Öntől ott az MSZP-frakcióban ez már teljesen elfogadható és megszokott, hogy hazudik, hiszen volt, hogy a miniszterelnöke is bevallotta, hogy hazudtak. Ugyanis el kell fogadni, hogy ha valaki elcsalja az adót, nem fizeti be az államnak a közterhet, az adóhatóság, a hatóság előbb-utóbb utoléri, és számon fogja kérni ‑ ez történik a Czeglédy-ügyben is, és semmi más.

Most pedig néhány elhangzott szakmai felvetésre, kérdésre szeretnék reagálni, először is ami az előterjesztés hosszát illeti, az átláthatóságát illeti, a jogbiztonságot illeti. Úgy gondolom, bár önöknek ez bizonyára elfogadhatatlan, hogy ez a törvényjavaslat, ez a két törvényjavaslat és még az ezen felüli szabályozás pontosan ezt fogja biztosítani, ugyanis innentől kezdve kikerül a közigazgatási eljárási rendből az adóügyi eljárás teljes egészében, hiszen gondoljuk el, hogy csak például a jogorvoslatnál, a fellebbezéseknél nincs másik olyan szervezet, ugyanannál a szervezetnél kell fellebbezni, sőt a harmadfokú fellebbezés, a felügyeleti intézkedés is ugyanannál a hatóságnál történik, annak a vezetőjéhez kerül a benyújtás.

Ami a hosszát illeti, a paragrafusszám csalóka, ugyanis a paragrafusszám valóban több, viszont könnyen átlátható és értelmezhető, rövid paragrafusok vannak, ellentétben az előző Art.-tal, közérthetőek, és hogyha megnézzük a terjedelmét, igaz, hogy több, de azért több, mert ‑ ma már többször elhangzott ‑ az adóeljárás egy teljesen külön utat fog ezután bejárni, nem kell másik törvényt nézni, nem kell a közigazgatás rendjéről szóló törvényt nézegetni mindig, hogy jaj, mi is van abban, mert önmagában ez a két törvény szabályozza majd az eljárást. Ezért tűnik hosszabbnak, de valójában nem hosszabb, és ezért mondják önök, hogy ez átláthatatlanabb, holott ez nem igaz. Pontosan hogy most ezzel a két törvénnyel megteremtjük azt, hogy teljesen átláthatóvá válik az adózási eljárási rend.

Kritikát kapott a jogorvoslat, a jogorvoslati eljárás, márpedig az igenis helyes, hogy az adózó az elsőfokú eljárásban minden bizonyítékot mutasson be az adóhatóságnak. Ugyanis több esetben előfordult az, hogy az adózó arra játszott, hogy a későbbi jogorvoslati eljárások során tárt fel valós bizonyítékokat, aminek az volt a célja, hogy elhúzza az eljárást, az elévülésre játszott, hogy az adóhatóság aztán a jogorvoslat során a bírósági vagy más hatósági döntésből eredően visszaadta az adóhatóságnak az eljárást első fokra, és innentől kezdve az elévülés miatt nem tudta megállapítani adott esetben az adóhiányt. Ez igenis az állam javát szolgálja, az állami költségvetés javát szolgálja; igen, az adózónak pedig azt jelenti, hogy nem húzhatja el a bizonyítékok feltárását, hanem az elsőfokú adóhatósági eljárásban azokat rendelkezésre kell bocsátania.

A harmadik a felügyeleti intézkedés, hogy ezentúl csak egyet lehet beadni, és a jogerős végzést követően egy évben belül. Gondoljuk el, hol van, milyen eljárásban lehet még olyat tenni, hogy egyébként míg az adóbefizetés el nem évül, lényegében naponta lehetne felügyeleti intézkedést kérni az adóhatóságtól! Ilyen sehol nincs.

(11.50)

Igenis felhívja az adózó figyelmét a jövőben arra, hogy csak egyszer teheti ezt meg, adóhatóság vezetőjéhez, illetve a nemzetgazdasági miniszterhez, ha törvénysértést lát, és annak is időbeli korlátja kell hogy legyen. Hiszen előfordult az, hogy az adózók egy felügyeleti intézkedés elbírálása után azonnal adtak be egy újabbat, és lényegében évekig ezt tették, holott semmilyen új tényt, semmilyen új bizonyítékot nem tudtak feltárni az eljárás során, egyszerűen csak hobbivá vált az, hogy a felügyeleti intézkedési eljárást kérték.

Feltételes adómegállapításra is érkezett kritika. Ez egy OECD-gyakorlat, nemzetközi gyakorlat, Magyarországon ez egy jól működő gyakorlat. Ez a feltételes adómegállapítási határozat nem állapíthat meg többletadót, lényegében csak a jogszabályt értelmezi, ami segítséget ad egy-egy adózónak arra, hogy adott ügyben hogyan járjon el. Ezt az intézményt egyébként Magyarországon elfogadják, mi több, el is ismerik, és a jövőben is ezt alkalmazandónak tartjuk.

Miért feleződik az adóbírság mértéke akkor, ha az elsőfokú eljárás során lemond a fellebbezési jogáról? A törvényjavaslat szerint marad a 200 százalékos adóbírság. Ez az egyik fontos dolog, és ez lecsökken 100 százalékra, ha vállalja, hogy befizeti az elsőfokú eljárás során. Voltam egy konferencián, ahol adószakértők többen elmondták, hogy a 200 százalékos adóbírság, ezen felül még van a megállapított adó és annak a 200 százaléka, ez egy üres halmaz, az üres halmaz azt jelenti, hogy ezt meg lehet állapítani, de ha megnézzük azt, hogy az adóhatósághoz az államkasszába hány esetben folyt be maga a megállapított adóhiány és annak még a 200 százaléka, akkor azt látjuk, hogy ez töredék. Ez 1-2 százalékban mérhető. Ez egy jelképes bírság, ami adóbevételt az államnak nem jelent, ezért sokkal jobb és észszerűbb az, ha az adózót arra vesszük rá, hogy alacsonyabb bírságmértékkel egy elkövetett hiba után azt elismerve, azt az állami költségvetésnek szankcióként megtérítve, de egyrészt nincs másodfokú eljárás, nem húzódik az ügy, másrészt pedig a költségvetés is gyarapszik.

Az LMP-től több kritikát is kaptunk. Hogy a minősítési eljárások politikai alapon történnek ‑ hát, ez képtelenség. A törvény mindenkire vonatkozik. Amikor az adóhatóság negyedévente minősít, nem politikai jelzések alapján teszi ezt, hanem a törvényi előírások alapján teszi meg az adott igazgatóság. Hogy ez egy látszatjogszabály, látszat az, hogy csökkennek az ellenőrzési határidők, ezt kimondottan megcáfolom.

Azt gondolom, pontosan az a lényeg, hogy csökkenni fognak, és ezt fogják tapasztalni az adózók. Fontos az is, hogy mi hangzik most el a parlamentben, de a legfontosabb mégis az, hogy az adózók mit fognak majd tapasztalni ebből a törvényjavaslatból, abból, hogy igenis le fog zárulni 365 napon belül, és igenis az adóhatóság a rövidített eljárási határidőket tartani tudja, és ezáltal az adózóknak egyféle biztonságot, kiszámíthatóságot fog tudni biztosítani az adóhatóság az új törvények által.

A képviselőnő asszonynak mondom, Demeter Mártának, hogy én szalaggyűjtő vagyok. Szeretném elmondani, hogy én egyéni országgyűlési képviselő vagyok már az ötödik ciklusban, 20 éve. Nem tudom, ön nyert-e már egyéni körzetet. Még nem. (Szilágyi György: Ez hogy jön ide? ‑ Demeter Márta: Mandátumegyenlőség van!) Akkor nem tudhatja, milyen az, hogy százezer embert képviselni vagy százezer ember között lenni 54 településen. Én ezt a munkát elvégzem. A szalagok mögött, amit átvágok, mindig egy fejlesztés és egy beruházás van, és mindig egy település öröme van, emberek öröme is. Ha megengedi, ha időm engedi, majd szombaton vagy pénteken délután, amikor hazamegyek, akkor továbbra is folytatni fogom, de amellett persze ezt a munkámat is elvégzem. Ezt nem veszem kritikának. Ez egy pikírt megjegyzés. Gondolkodjon el rajta, hogy valójában nem engem kritizál, hanem azokat az embereket, akikhez odamegyek és együtt ülünk egy út-, egy óvodafejlesztésnél vagy egy iskolaátadásnál.

Visszatérve, sok-sok politikai vélemény hangzott el, aminek semmi köze a törvényjavaslathoz. Ha megengedik, ezekre nem reagálnék. Viszont ami a törvényjavaslathoz kapcsolódik, öt olyan dolgot szeretnék elmondani, amit nem hiszem, hogy lehet vitatni, de egyrészt már megtörtént a változás a bevezetésre, másrészt pedig folyamatban van, illetve ez a törvényjavaslat biztosítja majd ezt. Például az e-szja rendszere, kritikát kapott az ellenzéktől, jönnek a söralátéttel. Nincs már söralátét! Ha hiszik, ha nem, tisztelt ellenzéki képviselők, az e-szja rendszere azt jelentette, hogy Magyarországon 1 millió 400 ezer ember semmit nem csinált. Nem kellett söralátét, nem kellett tollat elővenni, hanem csak otthon ült, és május 22-én éjszaka nulla órától érvényes adóbevallása volt. Ettől jobb, könnyebb vagy valóságosabb bürokráciacsökkentést nem nagyon lehet elképzelni; 1 millió 400 ezer ember semmit nem csinált. Ezt kritizálni? ‑ önök szerintem le vannak egy kicsit ebben a kérdésben maradva.

Az e-szja rendszerét tovább fogjuk fejleszteni. Ez azt fogja jelenteni, hogy átvesszük… ‑ nem lesz munkáltatói adóbevallás. A munkáltatótól ‑ ez több mint 30 ezer munkáltatót jelent és 660 ezer adózót ‑ át fogja venni az adóhatóság és ő fogja elvégezni a következő évben már. 2018-ban a 2017. évről beadott adóbevallásokat szintén az adóhatóság fogja elvégezni. Ugyanígy lesz az őstermelőkkel és azokkal a magánszemélyekkel is, akik adószámot váltottak ki, mert ők ebben az évben nem kerültek bele még ebbe a rendszerbe. Tehát továbbfejlesztjük az e-szja rendszerét, és kiterjesztjük egyre több emberre.

A másik: az ügyfélbarát adóhatóság. Hadd mondjak egy példát, bár ez is kapott kritikát, hogy a kormányablakokban való adóhatósági megjelenés már megtörtént. Erre van egy program, amely alapján az összes járási hivatalban az adóhatóság meg fog jelenni a kormányablakokban. Mi ez, ha nem ügyfélbarát adóhatóság? Igenis közelebb kerülünk, még közelebb kerülünk az emberekhez. Egyébként, ha önök nem is, ismerőseiket, választópolgáraikat kérdezzék meg, hogy változott-e a hangnem az adóhatóság és az adózó között. Azt fogják majd hallani az ismerőseiktől, az adózó ismerőseiktől, hogy igen, változott. Emberibb lett a hangnem az adóhatóság részéről. Igenis, ezen a téren is tud felmutatni eredményt az adóhatóság.

És itt következik a támogató eljárás bevezetése. Ezt eddig nem ismerte az adóhatóság. Az adóhatóság nem így állt az adózóhoz. Az adózót mindig számon kellett kérni, mindig szankcionálni, fegyelmezni kellett. A támogató eljárás, amit törvényben már korábban bevezettünk, nem erről szól. Pontosan arról szól, ami egyébként Európában teljesen elfogadott ügyintézési mód, hogy az adózót is embernek nézi az adóhatóság, és ha elkövetett hibát, lehetőséget ad neki arra, hogy korrigáljon. Ez az eljárás elindult ebben az évben, hihetetlen sikere van. Van olyan, hogy az adóhatóság a támogató eljárás keretén belül felhívja telefonon az adott adózót, és felhívja a figyelmét, hogy itt és itt a bevallásában ellentmondás van, és kérjük, hogy ezt rendezze. Milliárdokat fizettek be már így önkéntesen az adózók a saját hibájuk miatt. Semmilyen szankció nem volt, egyszerűen csak együttműködik az adóhatóság és az adózó, és ennek ilyen eredményei vannak.

A következő, a negyedik, amit szeretnék felhozni, az elektronikus ügyintézés. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy 2018-tól az összes, minden ügyben, amit az adóhatóságnál intéz az adott személy, nem kell személyesen bemenni az adóhatósághoz, hanem akár otthon, a lakásán az interneten keresztül bármilyen adóügyet el tud intézni. Nyilván erre fel kell készülni az adóhatóságnak is, de ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, és meg is fogja az adóhatóság ennek a lehetőségét teremteni.

(12.00)

Az ötödik, ami elhangzott pozitívan is az ellenzék részéről, ez a bizonyos mentorálási tevékenység, ami a kezdő vállalkozásoknál azt jelenti, hogy fél évig mindenféle tanácsot az adóhatóság megad személyesen, ha úgy kéri, vagy telefonon ‑ ennek is ki kell alakítani az adóhatóságnál a rendszerét ‑, és segítséget ad arra vonatkozóan, hogy tisztességesen, a jogszabályok ismeretével és az adóhatósági kapcsolatuk kialakításával végezze az adózását a vállalkozását tekintve. Úgy gondolom, ez is egy komoly előrelépés.

Kedves Képviselőtársaim! Sorolhatnám a változások sorát, ami kedvező, de ha megengedik, itt én lassan befejezem. Bízom benne, hogy szakmai aggályait az ellenzéki képviselőknek sikerült eloszlatni, illetve meggyőzni az Országgyűlést arról, hogy ez a törvényjavaslat támogatható, és ez előreviszi az adóztatás rendszerét, és erősíti a gazdaságot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 66 2017.11.02. 0:26  63-92

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Rövid állásfoglalást szeretnék tenni a kormány nevében. A T/18007. számú, sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló, Tiba István képviselő úr által benyújtott önálló képviselői indítványt a kormány támogatja. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 110 2017.11.02. 2:57  107-134

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önálló indítvány benyújtásának célja, hogy a Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház közötti megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesüljenek. A megállapodás szerint a Magyarországi Református Egyház javára rendelkező magánszemély a nyilatkozatát több évre vagy határozatlan időre megteheti, továbbá, amennyiben a javára felajánlást tett magánszemély ehhez hozzájárul, a magánszemély nevét és lakcímét is megismerheti települések szerinti bontásban. A megállapodásban vállaltakat valamennyi bevett egyház részére biztosítja a kormány.

Az önálló indítvány tartalmazza a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosítására irányulóan, hogy az egyházi rendelkező nyilatkozatot a megtételét követő módosításig vagy visszavonásig figyelembe veszi az állami adóhatóság. Ennek eredményeként a magánszemélynek nem kell minden évben nyilatkozatot benyújtania. Ezzel pedig a magánszemélyek adminisztrációs terhei is csökkennek. A nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő végéig a magánszemély módosíthatja, vagy ha nem kíván a továbbiakban élni a felajánlás lehetőségével, visszavonhatja nyilatkozatát.

Ehhez kapcsolódóan a jelenlegi hatályos rendelkezések pontosítását is tartalmazza az indítvány az érvénytelen nyilatkozat esetén követendő eljárásról. Az érvényes nyilatkozatok elősegítése érdekében az állami adó- és vámhatóság célzottan tájékoztatni fogja azon magánszemélyeket, akik részéről a korábban megjelölt kedvezményezett már nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Ezentúl szükséges az őrzési kötelezettségre vonatkozó szabályok pontosítása is annak érdekében, hogy a visszavonásig vagy módosításig szóló nyilatkozatokat a NAV megfelelő időn keresztül megőrizze.

Az önálló indítvány tartalmazza továbbá, hogy az egyházi kedvezményezettek a településenkénti rendelkezések számáról is tájékoztatást kaphatnak erre irányuló kérelem esetén. Ezentúl a jövőben, a civil kedvezményezettekhez hasonlóan, az egyházak is kérhetnek adatot azokról a magánszemélyekről, akik irányukban rendelkeztek és felhatalmazást adtak az állami adó- és vámhatóság részére adataik továbbítására a kedvezményezett felé.

(14.10)

Garanciális szabályt is tartalmaz az indítvány annak érdekében, hogy a magánszemélyek adatait az egyház kizárólag a vallási tevékenységhez kapcsolódóan használhatja fel. Kérem, hogy a képviselők a kormány által is támogatott törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 136 2017.11.02. 3:36  135-150

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat megalkotásának indoka, hogy 2018. január 1-jétől hatályba lép a parlament által elfogadott, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, amelynek hatálya nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra. Az új adóigazgatási szabályozás nem tartalmazza a végrehajtási szabályokat, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait, a tisztelt Országgyűléshez már szintén benyújtott T/17782. számú törvényjavaslat tartalmazza azt. Az adóhatóság által a végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslat szabályozása arra figyelemmel került kidolgozásra, hogy az állami adó- és vámhatóság hatásköre a végrehajtás terén 2018-től bővülni fog. Az 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény az állami adó- és vámhatóságot a közigazgatásban általános végrehajtó szervnek jelöli ki. További újítás, hogy az állami adó- és vámhatóság a jövőben már nem kizárólag pénzkövetelések végrehajtását fo­ga­natosítja, hanem a meghatározott cselekmény el­végzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra kötelező közigazgatási döntéseket is.

A jelen törvényjavaslattal elérni kívánt cél egyrészt, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat és az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat szabályozására figyelemmel az egyes adónemekhez tartozó speciális eljárási szabályok az adott adónemet szabályozó anyagi adótörvénybe kerüljenek, egyszerűsítve ezzel a jogalkalmazást. Másrészt felül kellett vizsgálni a hatályát vesztő, az adózás rendjéről szóló törvényre vonatkozó, külön törvényekben lévő jogszabályi hivatkozásokat, és azokat a hivatkozott törvényjavaslatokhoz igazítani. Harmadrészt az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényjavaslat és a végrehajtási szabályokat tartalmazó további törvények közötti összhang, koherencia biztosítása, amely elősegíti, hogy a végrehajtási ügyek egységes szabályrendszer alapján és eredményesen záruljanak le.

Ennek érdekében a törvényjavaslat számos, az általános közigazgatási rendtartás hatálya alá tartozó eljárást szabályozó törvény tekintetében tartalmaz módosítási javaslatot az e törvényekben lévő, adók módjára történő behajtást kimondó rendelkezések hatályon kívül helyezése céljából.

(14.50)

A törvényjavaslat elfogadásával biztosítható az új adóeljárási szabályrendszerhez igazodó koherens törvényi szabályozás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása több, 2018. január 1-jén hatályba lépő törvény rendelkezéseivel való összhangot teremti meg, amely során a jogszabályi hivatkozások kerülnek átvezetésre, továbbá tartalmi dereguláció okán egyes rendelkezések kerülnek hatályon kívül helyezésre.

Tisztelt Országgyűlés! 114 törvény módosul a törvényjavaslat szerint. Tisztelettel kérem, hogy a törvényi változások alkalmazhatósága érdekében az előttünk lévő törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 150 2017.11.02. 4:28  135-150

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem sok felszólaló érintette a terjedelmes törvényjavaslatban lévő változásokat, ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy alapvetően elfogadják. A törvényjavaslat a 114 törvényével együtt alapvetően technikai módosításokat tartalmaz. Egyrészt a végrehajtási szabályok megváltozásából, másrészt pedig az adózás rendjéről szóló törvény változásából eredően az összes többi törvényben át kell vezetni a szabályozás megváltozását.

(15.30)

Azt gondolom, hogy ami fölmerült itt, politikai jellegű kérdés. Az őstermelő kérdése teljesen jogos. Azt gondolom, olyan változást ez a törvényjavaslat nem tartalmaz, amely bármely őstermelőnek is többletadminisztrációt jelentene. Azért gondoljunk bele, hogy az őstermelői tevékenységet nagyon sokan úgy végzik, hogy mellette egyéb jövedelmük is van. A módosításban arról van szó, hogy míg az őstermelőnek az adóbevallási kötelezettsége február volt, most át fog kerülni május 20-ára, amikor rendes sze­mé­lyi­jövedelemadó-bevallási kötelezettség van, és bekerül a NAV rendszerébe.

Ez azt jelenti, hogy az, akinek jövedelme származik az őstermelői tevékenységéből, kapni fog egy bevallástervezetet, azt kell neki majd leellenőrizni és egy Enter gombbal jóváhagyni. Akinek viszont nincs 600 ezer alatt jövedelme, annak semmit nem kell csinálnia, az nyilvánvalóan nem fog az adóhatóságtól semmilyen bevallástervezetet kapni, mert az alanyi jogszabályok nem változtak. Ezért innentől kezdve az adóhatóság csak azt a bevallástervezetet küldi el, amelyben jövedelem van, és amely esetén adót kell fizetnie.

Tehát ne riogassuk itt az őstermelőket, semmilyen többletbürokrácia nincsen, ez lényegesen kedvezőbb változás azoknak az őstermelőknek, akiknek egyébként jövedelmük származik vagy az őstermelői tevékenységből, vagy pedig más egyéb jövedelemből, és a két tevékenységet együtt végzik.

A másik kérdést nem igazán értem, hiszen a szerencsejáték-törvény esetében annyi történik, hogy egy miniszteri rendelet kerül teljes egészében törvényi szintre, amely új elemeket nem tartalmaz. Tehát a törvényi szintre való telepítés oka, hogy az Ákr. alapján az eljárásjogi rendelkezést nem lehet miniszteri rendeleti szinten szabályozni. Ez a miniszteri rendelet a 32/2005. PM-rendelet, ez kerül át teljes egészében a szerencsejáték-törvénybe az említett okok miatt. Tehát ez a törvény új elemeket, új lehetőségeket semmilyen szerencsejáték-szervezőnek nem ad. Erre ez a válasz.

Az, hogy a pénztárgépvitát itt kinyissuk… ‑ nyilván ennek a törvényjavaslatnak alapvetően nem az a célja, hogy azt firtassa vagy azt szabályozza, hogy a szerencsejáték területén szükséges-e pénztárgép vagy nem szükséges. Azt gondolom, hogy ha itt újraszabályozás történik, az online pénztárgéprendszernél egy jóval szigorúbb elektronikai rendszert kell kialakítani a jövőben. Tehát ez a kérdés most nincs ilyen értelemben napirenden, a törvényjavaslat ezt nyilvánvalóan nem tartalmazza.

Összességében a törvényjavaslat, azt gondolom, lehetővé teszi azt, hogy mind a végrehajtási szabályok, mind pedig az új adózás rendjéről szóló szabályok 2018. január 1-jén hatályba lépjenek és azt az adóhatóság alkalmazni tudja. Ezért fontos, hogy az Országgyűlés ezt elfogadja. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 154 2017.11.02. 2:13  151-170

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány kiemelt célja a hazai termőföldet művelő földművesek gazdálkodási körülményeinek javítása.

A javaslat e célt szolgálja akkor is, amikor kibővíti a termőföld földművesek általi megszerzésének illetékmentes eseteit azzal, hogy nem minősülne a földhasznosítási kötelezettség megszegésének, ha az illetéktörvény alkalmazásával pótlék-, így illetékkötelezettség sem terhelné a földműves vagyonszerzőt, ha az ötéves művelési kötelezettség időtartama alatt legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelő szervezet javára engedi át a termőföld hasznosítását.

Az illetékmentesség törvényjavaslat szerinti kibővítése, amellett, hogy összhangot teremt az előterjesztő által már említett földforgalmi törvény termőföldszerzésre vonatkozó szabályaival, elősegíti a földművesek közös gazdálkodását is. Előmozdítja azt, hogy a családi gazdaságokból nagyobb gazdasági egység jöjjön létre, akár több gazdálkodó együttműködése révén. Ennek hozadéka a méretgazdaságosságból fakadó nagyobb gazdasági teljesítmény és a jövedelmezőbb működés, összességében a fejlődni kész és képes kisebb termelő egység közepes méretűvé válása.

A gazdaság számára nagy fontossággal bír a kis és közepes méretű vállalkozások számának növekedése, a vállalkozások erősödése. A nagyobb méretű gazdasági egység hatékonyabban képes a termelői érdekeket képviselni a kereskedőkkel szemben, stabilabb partner lehet a hitelintézeteknek. Végső soron ez vezet a hazai termőföld-tulajdonosok, -használók versenyhelyzetének javulásához, amely egybecseng a kormányzati elképzelésekkel és törekvésekkel.

A kormány ezért egyetért az illetékmentes termőföldszerzés feltételeinek törvényjavaslat szerinti enyhítésével. Ezért kérjük az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 174 2017.11.02. 2:27  171-182

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint az közismert, az egyszerűsített foglalkoztatás a rugalmas foglalkoztatás egyik népszerű formája. A mezőgazdasági idénymunka lehetővé teszi a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatók számára, hogy a szezonhoz kötött munkák esetében a megnövekedett élőmunkaigényüket rugalmasan és gyorsan kielégítsék.

E foglalkoztatási forma előnyét leginkább a kedvező közteherfizetés és a nagymértékben könnyített adminisztráció biztosítja. Jelentős adófizetési és adóadminisztrációs könnyítést jelent az úgynevezett mentesített keretösszeg jogintézménye. E jogintézmény szerint a természetes személynek e foglalkoztatásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha az e jogviszonyból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum napi bérként meghatározott összegének szorzatát.

A törvényjavaslat célja tehát az, hogy ezt az adófizetési és adóadminisztrációs könnyítést tovább növelje, ezért javaslatot tesz a mentesített keretösszeg felemelésére annak érdekében, hogy a mezőgazdasági idénymunka szezonálisan kiugróan magas munkaerő-szükséglete minél rugalmasabban kielégíthető legyen. Ennek megfelelően a javaslat jelentősen megnöveli az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás mentesített keretösszegét, amelynek az összege a jelenlegi 5870 forintról ‑ mint ahogy már elhangzott az előterjesztő részéről ‑ 8255 forintra emelkedik.

A mentesített keretösszeg mértékének növelése nagyban elősegíti a törvény szerinti közteherfizetési kötelezettség teljesítését, mivel jelentős mértékben csökkenti az adóbevallással és az adó megfizetésével összefüggő adminisztrációt. Annak érdekében, hogy ez ne csak 2018. január 1-jétől legyen alkalmazható, a javaslat egy átmeneti szabály beiktatásával lehetővé teszi, hogy már a 2017-ben megszerzett jövedelmek esetén is a megemelt keretösszeggel lehessen számolni.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja az előterjesztést, tisztelettel kérjük, hogy az Országgyűlés is tegye azt. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 92 2017.11.06. 2:18  89-92

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt az érdemi válaszra rátérünk, tisztázzunk valamit: most az LMP támogatja a Fidesz-kormány családi sze­mé­lyi­jövedelemadó-politikáját, a családtámogatási rendszert, vagy nem? Támogatja, vagy nem? (Ikotity István: Szabad válaszolnom?) Hát hogyne! Bólogasson! (Derültség a Jobbik soraiban.) Eddig úgy tudtuk, hogy (Ikotity István: Államtitkár úr, én kérdeztem, legyen szíves válaszolni. Ne engem kérdezzen!) az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert az LMP nem támogatja, hanem többkulcsost szeretne. Úgy tudtuk, hogy a családi adókedvezmény rendszerét nem támogatja. Ehhez képest most a Fidesz által kialakított rendszerhez, mivel az most népszerű do­log, mégis szeretne egy bővítést és egy kiegészítést.

Előbb azt kell eldönteni, tisztelt LMP, tisztelt képviselő úr (Ikotity István: Államtitkár úr, válaszoljon a kérdésemre! Ne tőlem kérdezzen, a hétszázát!), önök most a kormány családi adókedvezmény-politikáját támogatják, vagy nem támogatják. Ez az alapkérdés. (Ikotity István: Én kérdezek, állam­titkár úr, maga válaszoljon! Szereptévesztésben van! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Ha támogatják, akkor onnantól kezdve lehet kiegészítést javasolni, azt gondolom. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Cseréljetek helyet!) Ez az egyik kérdés. Az alapkérdés az, hogy az ön kérdése, bármennyire is kiabál meg ordít itt, hiteltelen, mert ön nem támogatja a családi adókedvezményt, most meg szeretné kibővíteni. Úgy gondolom, ez így nem működik.

Azonkívül nem a valóságot állítja akkor, amikor azt mondja, hogy a felsőoktatásban nincs teljes, komplex ösztöndíjrendszer. Felolvasok önnek ebben a 20 másodpercben néhányat: „Nemzeti kiválóság” program, „Új nemzeti kiválóság” program, „Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram”, „Magyar csillagok” ösztöndíjrendszere, Mihalicza-ösztöndíjprogram, „Jogi karok támogatása nemzeti kiválósági és tanulmányi jogász ösztöndíjprogram”, „Nemzeti tehetség” program, doktori ösztöndíjak ösztönzésének növelése, nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, „Út a diplomához” program. (Ikotity István tapsol.)

Tisztelt Képviselő Úr! Az ösztöndíjakon keresztül tökéletesen támogatva van a felsőoktatási rendszer a jelenlegi rendszerben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 146 2017.11.06. 2:10  143-150

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök úr, engedje meg nekem, hogy először a hejőpapi, a karzaton helyet foglaló kedves vendégeket hadd üdvözöljem nagy tisztelettel és szeretettel. Ettől kezdve rátérnék képviselő úr kérdésére.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön is nagyon jól tudja, hogy a letelepedési államkötvény értékesítése ügyében nem a kormánynak van feladata, hanem az Országgyűlés bizottságának, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága alakította ki ennek az értékesítésnek, tőkebevonásnak, forrásbevonásnak a rendszerét, és alapvetően a Gazdasági bizottság felel mindazokért a kérdésekért, amelyeket ön egyébként a kormánnyal kíván megválaszoltatni.

Egyébként pedig konkrét kérdésére: igenis, a rendszer módosult, hiszen 2017. március 31-ével ez a rendszer lényegében megszűnt. Ez egy átmeneti rendszer volt, lehet, hogy önök nem értik, önök ahhoz értenek, hogy a költségvetést itt hagyják nagy hiánnyal, finanszírozás nélkül. Elképzelésük sem volt 2010-ben, hogy a költségvetés hiányát miből kell finanszírozni. Jött egy új kormány, és igenis élt ezzel a lehetőséggel. Azzal a lehetőséggel, amely egyébként nemzetközi szinten már közismert, hiszen Ausztria, Ciprus, az Egyesült Királyság, Görögország, Málta és Portugália is alkalmazza. És az sem igaz, hogy a magyarországihoz hasonlóan nincs például ingatlanbevonás a rendszerbe, mert például Ausztriában ez nem kell, az Egyesült Királyságban nem kell, vagy Máltán sem kell ingatlan vagy más egyéb befektetés bevonása.

Tehát azt gondolom, hogy arra a kérdésre, hogy mit titkolunk, semmit nem titkolunk, ön minden kérdésre megkapja, és megkapta eddig is a választ. Semmi titok nincs ebben a rendszerben. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 150 2017.11.06. 1:07  143-150

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Meglepő viszonválaszában a képviselő úr eléggé alpári hangnemet ütött meg: hogy ellopják a közpénzt. Tisztelt Képviselő Úr! Kinek a frakciótársa ült börtönben közpénzellopás miatt? Az ön frakciótársai ültek. Akkor ön miről beszél? Milyen közpénzellopásról beszél? Mit jelent az, hogy az államot kár érte? Semmilyen kár nem érte az államot. 575 milliárd forint bevonása történt meg piaci kamatok alatt. Tehát kevesebbe került az államnak.

2013-ban indult ez a program, ez egy piaci szempontból, forrásbevonási szempontból is igenis egy nagyon jó program volt. Igen, 2017-re a piaci viszonyok változása miatt, miután a kormány most már a piacról is tudja finanszírozni az állami költségvetést, amit egyébként önök nem tudtak, mert csődbe vitték az országot, ezt a jelenlegi kormány most már kötvényprogram nélkül is meg tudja oldani. Semmilyen titok, eltitkolnivalója nincs a kormánynak ebben a kötvényprogramban. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 74 2017.11.13. 4:04  71-81

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szögezzük le, hogy a kormány semmilyen bírósági ügybe nem kíván beleszólni, nem kíván véleményt nyilvánítani. De önök se befolyásolják az igazságszolgáltatás munkáját, amikor félinformációkkal, alaptalan kijelentésekkel próbálják politikai alapon pártjukat nyilván a következő parlamenti ciklusra az Országgyűlésbe benyomni.

Éppen önre gondolok, hiszen ön az, aki hétről hétre itt félinformációkkal, kamuinfókkal árasztja el a parlamentet, a nyilvánosságot, amelyekről aztán kiderül, hogy közük sincs az igazsághoz, a valósághoz. És ne haragudjon, az sem igaz, hogy én megtagadtam öntől bármilyen választ. A 11 munkanapos határidőn belül válaszoltam önnek. Az, hogy önnek ez nem tetszik, mert a politikai céljait nem szolgálta a válaszom, ne haragudjon, akkor sem mondhatja azt, hogy erre nem válaszoltam! Úgyhogy azt gondolom, ez így nem igaz.

Tisztelt Képviselő Úr! A támogatási konstrukciókra vonatkozó általános következtetések levonását alaptalannak látjuk. A szociális szövetkezetek létrehozásával a kormánynak az a célja, hogy a hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők és a közfoglalkoztatottak munkalehetőséget kapjanak, és a foglalkozta­tás­helyettesítő támogatáshoz képest többletjuttatásban részesüljenek.

Az interpellációban említett TÁMOP-os felhívásról szeretnék néhány mondatot szólni. Az EMMI tájékoztatása alapján közel 7,5 milliárd forintból megvalósuló „A szociális gazdaság fejlesztése, a konvergencia a régiókban” című felhívással azt fogjuk elérni, hogy erősítsük a társadalmi változások gazdasági tevékenységét, támogassuk a szociális szövetkezetek humánerőforrás-fejlesztését és a hátrányos helyzetben élők munkalehetőségeinek bővítését. A felhívásra új alapítású és működő szociális szövetkezetek egyaránt pályázhatnak.

El szeretném mondani továbbá, hogy a kormány minden dolgozni akaró embernek munkát kíván adni. Hogy jól dolgozunk és a magyar emberek is dolgozni akarnak, éppen a számok mutatják. Hónapról hónapra nő a foglalkoztatottság. A 2017. július-szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 451 ezer fő volt, 60 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15 és 64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel 189 ezer főre csökkent, ami 4,1 százalékot jelent.

Képviselő Úr! Ami a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával kapcsolatos megjegyzését illeti, mivel az ország egyes vidékein a munkaerőpiacon munkaerőhiány tapasztalható, itt szükség van olyan új és lehetőség szerint többfajta eszköz, illetve szabályozási modell bevezetésére és működtetésére, amely a foglalkoztatási, a szociálpolitikai jellegű kihívások megoldását hivatott elősegíteni. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet közvetetten járul hozzá ahhoz, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő személyeknél felhalmozott tudás, szakmai tapasztalat, élettapasztalat ne vesszen kárba, hanem valamilyen módon hasznosításra kerüljön a gazdaságban, a szolgáltatások területén.

Egyben lehetőséget teremt az idősebb korosztály számára is, hogy aktív pályafutásuk befejeződésével új formát találjanak önmegvalósításukra, tudásuk, szakmai tapasztalatuk hasznosítására, egyben jövedelmük kiegészítésére. Tisztelettel kérem önt, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 336 2017.11.13. 2:38  333-337

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a Törvényalkotási bizottság elő­adója elég részletesen elmondta, hogy hogyan alakultak a módosító javaslatok a törvényjavaslat kapcsán, ezért én azok közül csak néhányat emelek ki. A kormány támogatja azt a Gazdasági bizottság által megfogalmazott módosító javaslatot, amely az értelmező rendelkezéseket kiegészíti a saját bevétel fogalmával, hogy egyértelmű legyen, hogy nem az állam közvetlen bevételei között elszámolt bevételeket kell alatta érteni.

Szükséges és támogatandó a jogalkalmazás segítése érdekében az a módosítás, amellyel meghatározásra kerül a benyújtott végrehajtási kifogás elsőfokú adóhatóság általi felterjesztési kötelezettsége határidejének kezdő időpontja, továbbá a fellebbezéssel megtámadható végzések köre is pontosításra kerül annak egyszerűsítése érdekében, hogy az úgynevezett közbenső végzések esetében a hatályos szabályozással azonos módon nincs lehetőség fellebbezésre.

A kormány egyetért azzal, hogy az adóhatóság által elrendelhető jármű-tárgykörözés szabályait szükséges kiegészíteni az intézkedés alkalmazásának célzatával. Ezáltal rögzítésre került a törvényjavaslatban, hogy a tárgykörözés az ismeretlen helyen lévő jármű feltalálási helyének megállapítását szolgálja. A módosító indítvány alapján kikerül a törvényjavaslatból az az előírás, amely felhatalmazást adott volna az adóhatóságnak az adós házastársának vagyonával kapcsolatos adatgyűjtésre.

Álláspontom szerint a törvény stabilitását segíti elő az a módosítás, amely alapján kikerülnek a javaslatból az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény konkrét rendelkezéseire történő hivatkozások, és helyettük leíró jelleggel kerülnek meghatározásra az alkalmazandó előírások.

A Gazdasági bizottság módosító indítványa ‑ mint ahogy hallhattuk ‑ a fent ismertetett fontosabb változásokon túl nyelvhelyességi és jogtechnikai jellegű módosításokat, továbbá egyéb, koherenciát segítő, szövegpontosító és nyelvhelyességi módosításokat vezet át a törvényjavaslat szövegén, amelyek támogatását kérjük a képviselőtársainktól. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 340 2017.11.13. 3:02  337-341

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, az önök előtt fekvő törvényjavaslat a vámigazgatási eljárásokhoz szükséges eljárási szabályok kialakítását célozza annak okán, hogy a 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései a vámigazgatási eljárásokban nem alkalmazandóak. A törvényjavaslat kidolgozása során az előterjesztő a hatályos nemzeti vámtörvényt dolgozta át, megtartva és követve az uniós vámkódex szerkezeti felépítését.

A jogalkotási munka során a vámigazgatási eljárásban jellemző és szükséges eljárási cselekmények kerültek meghatározásra, a vámigazgatási eljárás megindításától annak lezárásáig, a jogorvoslati és végrehajtási eljárásra kiterjedően. Az eljárásjogi szabályok kialakítása mellett a meglévő anyagi jogszabályi rendelkezések is felülvizsgálatra kerültek annak érdekében, hogy az ügyfelek és a vámhatóság közötti eljárás egyes területeken rövidebb ideig tartson vagy egyszerűsödjön, lehetővé téve az admi­nisztrációsteher-csökkenést.

A törvényjavaslat hatékonyan segíti elő a vámigazgatási eljárások lefolytatását. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is jól mutatják, hogy e terület jól szabályozott, és az előterjesztő is kellő figyelmet fordít a kereskedelmi és gazdasági környezet változásainak nyomon követésére és az azzal kapcsolatos szabályozási összhang megteremtésére.

A törvényjavaslat vonatkozásában a módosító javaslat érdemi változást nem hozott. Elsősorban jogtechnikai kérdések kerültek rendezésre, illetve egy esetben volt szükség pontosító kiegészítésre, amely a hivatalból indított vámigazgatási eljárásban teszi lehetővé, hogy az ügyfél általi adatszolgáltatás teljesítésének időtartama ne számítódjon bele a vámhatóság ügyintézési határidejébe. A további módosítások pedig a normaszöveg egységességét és alkalmazhatóságát szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar vámszolgálat európai összehasonlításban jó eredményekkel működik, a külső határszakaszok áruellenőrzésében fontos szerepet tölt be. Az informatikai rendszereink alkalmazásával a kiviteli és behozatali vámkezelések közel száz százalékban elektronikus eljárások útján zajlanak, és a vámhatóság ellenőrzési tevékenysége a jogalkalmazás jogszerűségét is jó eredménnyel támogatja.

A képviselői módosító indítványok hiánya is mutatja, hogy a törvényjavaslat komoly szakmai előkészítés után, széles körű szakmai érdekképviseleti egyeztetések eredményeként született. Éppen ezért kéri a kormány az Országgyűlés általi támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 344 2017.11.13. 3:42  341-349

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűléshez T/17994. számon benyújtott törvényjavaslat az adóigazgatási eljárás során általánosan alkalmazandó anyagi jellegű rendelkezéseket tartalmazza. Szabályozza az adókötelezettségek rendszerét, így a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat, a jogszabálysértések esetén alkalmazandó szankciórendszert, a nyilvántartási, illetve elévülési szabályokat.

Az adózás rendjének újraszabályozási koncepciója szerint az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt olyan módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki a részét a közteherviselésből. Az előkészítés során cél volt az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, ennek eredményeként került be a törvényjavaslatba a kezdő adózók támogatása, felülvizsgálatra került a jogkövetkezmények rendszere, illetve új jogintézményként jelenik meg a feltételes adóbírság.

Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslathoz érkeztek érdemi módosító indítványok, azonban azok az adózás rendjének alapvető rendelkezéseit nem érintették. Módosító indítvány útján kiegészítésre került az adóhatósághoz bejelentendő adatok és a havi adó- és járulékbevallás adatainak köre, a társadalombiztosítási azonosító jellel. A változó adóhatósági végrehajtási szabályokkal összhangban a módosító indítvány kibővítette a törvényjavaslatot annak érdekében, hogy az állami adó- és vámhatóság 2018. január 1-jétől az általános közigazgatási rendtartáson alapuló köztartozások esetében is élhessen a költségvetési támogatások, adó-visszatérítések kiutalása esetén a tartozás erejéig visszatartási jogával, amellyel a tartozás megfizetettnek fog minősülni.

A hatályos szabályozással összhangban az önellenőrzés lehetősége kibővítésre került azzal az esettel, amikor az elévülés okán ugyan már nem lenne rá mód, de a bíróság az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz elévülési időn túl. Abban az esetben, ha a bírói döntés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, az adóhatóság az adózó kérelmére a helyzetet ismételt ellenőrzés keretében rendezi. A törvényjavaslatból elhagyásra kerül az online pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó hatósági ármegállapítási előírás, így azt a piac maga alakíthatja ki.

A másik módosító indítvány a felhatalmazó rendelkezéseket érintette, mivel a végrehajtási rendeleti szabályozással összefüggésben indokolttá vált a felhatalmazó rendelkezések felülvizsgálata, a szabályozás teljeskörűségének és koherenciájának biztosítása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat a szolgáltató adóhatóság koncepciójához illeszkedő, az adózás és az adóztatás valamennyi résztvevője számára rendezett szabályozási keretet biztosít a kötelezettségek teljesítéséhez és az eljárások lefolytatásához. Kérem, hogy szavazataikkal holnap támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 352 2017.11.13. 2:32  349-357

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, az önök előtt fekvő törvényjavaslat az adóigazgatási eljáráshoz szükséges eljárási szabályok kialakítását célozza, egyrészt az adózás rendjének teljes körű újraszabályozásához kapcsolódóan, másrészt annak okán, hogy a 2018. január 1-jén hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései az adóigazgatási eljárásban nem alkalmazandóak. A törvényjavaslat az adóigazgatási eljárás általános eljárási szabályait tartalmazza az alapelvektől kiindulva a jogorvoslatig bezárólag.

Az újraszabályozás során cél volt az egyszerűsítés, az eljárások mielőbbi lezárásának biztosítása. E célnak megfelelően teljes körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége az adóigazgatási eljárásban, egyszerűsödik az ellenőrzések rendszere, egy évben meghatározásra kerül az adóellenőrzés maximális időtartama, a fellebbezések alapján indult jogorvoslati eljárások hatékonyabbá tétele érdekében bővül az eljáró másodfokú adóhatóság intézkedési lehetősége. Az adóigazgatási rendtartás útján megteremtődik a rövid, átlátható, adóra specializált eljárási szabályrendszer, amely, meggyőződésem, hogy mind az adóhatóság, mind az adózók munkáját megkönnyíti a jövőben.

Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslathoz érkezett elenyésző számú módosító indítvány azt mutatja, hogy a képviselők érdemben támogatják a törvényjavaslatot. Csupán két érdemi módosításra került sor. Az egyik módosító indítvány lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy az ellenőrzés alá vont összeg egy részének kiutalásáról döntsön, és az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytassa, amely kedvező intézkedési lehetőség az elle­nőr­zés alá vont adózóra nézve.

A másik módosító indítvány a felhatalmazó ren­delkezéseket érintette, mivel a végrehajtás rendeleti szabályozásával összefüggésben indokolttá vált a fel­ha­tal­mazó rendelkezések felülvizsgálata a szabá­lyo­zás teljeskörűségének és koherenciájának biztosítása érdekében. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támo­gassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 360 2017.11.13. 4:01  357-363

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló T/17998. számú törvényjavaslathoz képviselői módosító javaslat nem került benyújtásra. Ugyanakkor a Gazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság által benyújtott bizottsági módosító javaslatokat a kormány is támogatja.

Engedjék meg, hogy a következőkben a legfontosabb bizottsági módosító indítványokat ismertessem.

A munka törvénykönyve vonatkozásában a benyújtott javaslat célja egyrészt az, hogy az európai uniós irányelvek végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket rendezzen, és egy nemzetközi munkaügyi egyezményt feleltessen meg, másrészt az, hogy a különböző szintű törvényi rendelkezések közötti összhangot teremtse meg.

Kiemelném, hogy a jelen javaslat úgy módosítja a munka törvénykönyvét, hogy a várandós munkavállalók munkahelyi kockázatának való kitettsége kizárható legyen. A javaslat a munkavállaló képviselői fogalmának pontos meghatározásával lehetővé teszi, hogy az ilyen szerepkört betöltő munkavállaló a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén kérhesse az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését. A javaslat szerinti módosítás a vitában elhangzottakkal ellentétben egyértelművé teszi, hogy alapbérként a garantált bérminimumot kell munkabérként meghatározni a feltételek fennállása esetén.

El szeretném oszlatni azt a téves feltételezést is, amely elhangzott, hogy a javaslat elfogadásával az egyéni vállalkozói tevékenységüket szüneteltető vállalkozók kizárásra kerülhetnek az álláskeresési ellátásból. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben lévő keresőtevékenység fogalmának módosítása révén ugyanis éppen a javaslat teremeti meg azt a lehetőséget, hogy abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, álláskeresőként nyilvántartásba lehet venni.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a Gazdasági bizottság által javasolt azon módosítást, amely a 2011. július 1-jétől bevezetésre kerülő online számla adatszolgáltatási kötelezettség szabályait is pontosítja a rendszer megfelelő működése érdekében.

A törvényjavaslathoz benyújtott gazdasági bizottsági módosító indítvány egyéb jogtechnikai szempontból szükséges módosításokat tartalmazza. Ezek lényegi eleme az új adóigazgatási rendtartásról, illetve az adózás rendjéről szóló törvényre való merev hivatkozások rugalmas hivatkozásokkal való helyettesítése, vagyis kikerülnek a fenti törvények konkrét rendelkezéseire történő hivatkozások, és helyettük leíró jelleggel kerülnek meghatározásra az alkalmazandó előírások.

Az adózók jogkövető magatartásának elősegítése érdekében módosítani szükséges az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezések tekintetében előírt adatszolgáltatási kötelezettség adóhatóság felé történő teljesítésének kezdő időpontjára vonatkozó szabályozást. Ezt a jövőben miniszteri rendelet fogja előírni, amelyhez kapcsolódóan azonban indokolt az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok pontosítása is az adózás rendjéről szóló törvényben.

A törvényjavaslatban szereplő sarkalatos törvények módosítására irányuló rendelkezések elhagyásra kerültek.

Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 38 2017.11.20. 2:18  33,35-38

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, Románia harmadik negyedéves GDP-adata igen jó számokat mutat. A növekedési folyamatokat azonban nem egy negyedévre szokták értékelni. Ezért ha megengedi, ha összehasonlítjuk a 2013 óta zajló folyamatokat Magyarországon és Romániában, azt látjuk, hogy a két ország gazdasági növekedése közelít egymáshoz, és közel sem olyan kiugró Románia eredménye, mint ahogy itt az utolsó, a harmadik negyedévet ön is értékelte.

Magyarországnak gazdasági fejlettsége tekintetében továbbra is számottevő előnye van Romániához képest. Egyébként a román növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban több elemző fogalmaz meg aggodalmakat. Így például az Európai Bizottság őszi jelentése is, hiszen értékeli a növekedés hátterét, és azt látják, hogy ugyanakkor pedig a román költségvetés hiánya nő, eléri a 3 százalékot, sőt valószínűleg meg is fogja azt haladni. Tehát a költségvetési egyensúly megbontása van folyamatban. A fiskális fegyelem az országban csökken, hiszen a külső egyensúlyi helyzet is romlott. A folyó fizetési mérleg hiánya ugyanis egyre növekszik.

Ha tovább vizsgáljuk, megvizsgáljuk a munkanélküliségi adatokat, azt látjuk, hogy Romániában egyre nagyobb a munkanélküliség, sőt húszéves mélységbe zuhant. Ha megvizsgáljuk az államadósság adatait, azt látjuk, hogy Romániában a tendencia ellentétes, mint Magyarországon: növekszik az államadósság mértéke. Tehát a gazdasági növekedést lényegében hitelből, külső forrásból finanszírozza az ország, ezért nagyobb a fogyasztás, ezért tudja az adókat csökkenteni.

De ha egyébként megvizsgáljuk a román szociáldemokrata párt gazdaságpolitikáját és az önök kormányzása alatt folytatott gazdaságpolitikát, láthatjuk, hogy hasonlóság van. Gyurcsány Ferenc maga mondta, hogy hitelből finanszíroztuk a bérek növekedését és az adók csökkentését.

Ez történik most Romániában. Ez a modell Magyarország számára nem járható. Mi a magyar modellt fogjuk folytatni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) továbbra is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 8 2017.11.27. 5:03  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A sportolás a társadalmi jólét fontos eleme és kiemelt kormányzati cél, még akkor is, ha ezzel több ellenzéki párt nem ért egyet és nem támogatja. Ezért találta ki a kormányzat, hogy a társasági adó terhére is támogatja, egy teljesen új formát, egy új lehetőséget ad a sportolás, a sport fejlődéséhez. (Az MSZP-s képvi­selők egy része elhagyja az üléstermet.) Egyébként ez a rendszer Európában is egyedülálló, olyannyira egyedülálló, hogy most már Európában is több követője van.

Az Európai Unió teljes mértékben 2011-ben jóváhagyta ezt a rendszert, és bizonyára ön is tudja, hogy 2017. március 23-án újabb hat évre jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy működjön ez a sportot és kultúrát támogató társaságiadó-rendszer. Ha az Európai Bizottságnak bármi problémája lett volna a magyarországi rendszerrel, nyilvánvalóan ezt megakadályozhatta volna, megtilthatta volna, hogy 2017. július 1-jétől az ország újabb hat évre ezt nem alkalmazhatja. De nem ez történt, hanem az, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta.

Azt gondolom, hogy a rendszer átláthatósága biztosított, hiszen a támogatásban részesülő sportszervezetek közbeszerzési törvény alapján választják ki abban az esetben, hogyha fejlesztést, beruházást végeznek, és az aktuális törvények alapján számolnak el minden forinttal az illetékes hatóságnak.

(13.20)

Egyébként a jelenlegi támogatási rendszernek nagyon komoly sikerei vannak. Az nem igaz, hogy ez egy szűk kört érint, amit ön említett. Csak példaként mondom, hogy 155 ezerrel nőtt az igazolt sportolók száma 2011 óta, többek között ennek a támogatási rendszernek köszönhetően. Vagy például az országos pályaépítési programban 2012 és 2016 között az országban 483 műfüves pálya épült. Több mint 70 százalékkal több település részesült kisebb-nagyobb összegekkel ebből a sporttámogatási rendszerből. Azt gondolom, hogy akik ezt a támogatást felhasználják, már nem is tudják elképzelni, hogyan működnének tovább, legyen az kis sportszervezet, sportegyesület, egy kis falusi sportegyesület, vagy hogy a nagyobb klubok e támogatás nélkül hogyan tudnák működtetni az adott klubot, ahol több száz, több ezer gyermek is sportol.

Egyébként önt Miskolcon választották meg képviselőnek, és többször láttam önt a Diósgyőr meccsén piros-fehér sállal a nyakában, feltételezve, hogy ön Diósgyőr-szurkoló. Ha jól értem, akkor ön a Diósgyőr támogatási rendszerét is megtámadja. Diósgyőrben több mint 10 milliárdból épül stadion. Kapcsolja be a televíziót, és nézzen angol hetedosztályú meccset, csak nehogy meglepődjön, hogy az angol hetedosztályú stadion jobb állapotban van, mint a magyar első osztályú stadionok többsége! (Dr. Varga László: Csak ott ebbe a magántőkét vonják be!) Jelzem önnek, hogy Diósgyőr kiemelkedően sok támogatást kap, és nagyon fontos célokat fog megvalósítani, hiszen ott jött létre a Diósgyőri Utánpótlás Akadémia, ahol több ezer gyermek sportol. Heves és Nógrád megye is Miskolchoz, a diósgyőri utánpótlásközponthoz tartozik. Az elmúlt hat évben a diósgyőri utánpótlásrendszer 3 milliárd forint támogatásban részesült; ebben benne van a Diósgyári Kft. által kapott támogatás is.

Ha jól értem, ön a mérkőzésre kijár, ott szurkol, örül a Diósgyőr sikereinek ‑ bár a hétvégén ez nem jött össze ‑, egyébként pedig felszólal a parlamentben, és azt mondja, hogy ennek a támogatási rendszernek semmi rételme, semmi jelentősége nincs. Kíváncsi vagyok, hogy ott lesz‑e a sok ezer emberrel együtt jövő év tavaszán, amikor a Diósgyőr új stadionját fogjuk ‑ persze, csak ha meghívót kapok ‑ felavatni. Kíváncsi vagyok, hogy tud‑e annak örülni, és majd akkor, ott az embereknek mit fog mondani arról a sporttámogatási rendszerről, amit ez a kormány hozott létre.

Ön kettős politikát folytat: a parlamentben támadja a rendszert, amikor meg hazamegy, akkor örül neki és tapsol. Döntse el, hogy melyiket választja, de ne csak ön, hanem az egész MSZP-frakció! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 60 2017.11.27. 4:08  57-63

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja, hogy lehetőség szerint mindennemű költségvetési kifizetés a Magyar Államkincstáron keresztül történjen. Ennek nyomán az intézmény feladatköre jelentősen bővült, miközben a közpénzügyi kifizetések és ellenőrzések továbbra is folyamatosan határidőben és magas szakmai színvonalon mennek végbe. Igaz ez a mezőgazdasági támogatásokra is, ahol a Kincstár 2017. november 24-ig mintegy 471,6 milliárd forint kifizetését teljesítette, ami 37,8 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakának összegét.

A gazdálkodók érdekeit szolgálja többek között az előlegfizetés, aminek keretében idén már 24 jogcímen folyósít a Kincstár támogatást. A 2017. évi egységes kérelmek előlegfizetését a Kincstár a közösségi szabályozás által biztosítható leghamarabbi időpontban, 2017. október 16-án megkezdte, és 2017. november 24-ig több mint 157 ezer ügyfél mintegy 190,1 milliárd forint támogatáshoz jutott hozzá.

Cáfolom továbbá, hogy ebben az évben nem lesz további kifizetés, ugyanis november 30-ig előlegfizetés keretében további támogatási összegek kerülnek folyósításra, decembertől pedig ütemezetten folytatódnak a kifizetések annak érdekében, hogy az arra jogosult gazdálkodók a közösségi szabályozás szerinti június 30-ai határidőt megelőzően a lehető leghamarabb hozzájussanak az őket megillető támogatásokhoz.

A változásvezetési eljárással és a légi felvételekkel összefüggő kritikáját érintően tájékoztatom, hogy a légi felvételek aktualizálása az előírásokkal összhangban hároméves ciklusonként történik. Ugyanakkor minden ügyfélnek lehetősége van változásvezetési eljárás megindítására, ami semmilyen büntetést nem von maga után. A kérelmek feldolgozását követően az érintett gazdálkodók haladéktalanul megkapják a nekik jogosan járó támogatásokat. 2017-ben a Kincstár új eljárást vezetett be a változásvezetési kérelmek intézésében, ahol az alkalmazott ellenőrzés ‑ az ön állításával ellentétben ‑ már lehetővé teszi, hogy a területeken lehetőség nyíljon az előlegkifizetésre.

Az ügyfélbarát eljárás hiányával kapcsolatban tájékoztatom, hogy mind a Magyar Államkincstár, mind pedig a megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálati munkatársai megadnak minden tőlük telhető segítséget a problémáikkal hozzájuk forduló gazdálkodóknak. Az ellenőrzési folyamat bizonyos fázisáról a hatályos jogszabályi előírások alapján az ügyfelek valóban nem kaphatnak részletekbe menő tájékoztatást, hiszen ezzel adott esetben az ellenőrzés eredményessége kerülne veszélybe, de ezen kívül a gazdálkodók bármikor és bármilyen kérdéssel vagy kéréssel fordulhatnak elsősorban a megyei kormányhivatali ügyfélszolgálatokhoz, és minden segítséget meg is kapnak.

A banki igazolások használhatatlanságára irányuló észrevételét illetően jelzem, hogy a Kincstárhoz eljutott visszajelzések alapján a kiállított igazolások az ügyfelek hitelezési és faktorálási ügyleteihez a legtöbb esetben megfelelőek voltak.

A hivatal elektronikus rendszerével kapcsolatos általános kritika teljesen megalapozatlan, amit a kérelmek és az elintézett ügyek száma is igazol. Ha csak a 2017-re vonatkozó egységes kérelmeket nézzük, 177 807 ügyfél nyújtotta be sikeresen a kérelmét. A vidékfejlesztési program intézkedéseire vonatkozóan több tízezer pályázó adott be sikeres kérelmet.

Tisztelt Képviselő Úr! A kritikáját nem tudjuk elfogadni, a Kincstár magas színvonalon végzi a munkáját. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 24 2017.11.28. 2:02  21-68

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! A kormány eddig is számos eszközzel segítette a családok otthonteremtését, és változatlan figyelmet fordít arra, hogy a lakásvásárlókat adóeszközökkel is ösztönözze.

Balla képviselő úr részletesen taglalta ezeket a lehetőségeket, illetve döntéseket, amelyekkel a lakásvásárlók élni tudnak. A benyújtott törvényjavaslat természetesen illeszkedik az otthonteremtést preferáló kormányzati célkitűzésekhez. Az indítvány a magánszemélyeknek fog segíteni lakásvásárlás ese­tén, hiszen egy évről három évre emeli azt az időtartamot, ami alatt a korábbi lakást értékesíteni kell ahhoz, hogy annak értékét mint illetékalap-csök­kentő tényezőt figyelembe lehessen venni az illeték megállapításakor. Az illetékmódosítást mind az új, mind a használt lakás vásárlásakor lehet majd érvényesíteni.

Először a lakásvásárláshoz forrást kell teremteni, a határidő-hosszabbítás azokat a magánszemélyeket ‑ mondok egy példát: gyermekeik születése miatt nagyobb lakást vásárló családokat ‑ segíti, érinti, akik lakásvásárlásukat megelőzően értékesítik a korábbi lakásukat. Ugyanakkor természetesen azok a magánszemélyek is változatlanul igénybe vehetik az illetékelőnyöket, akik a lakásvásárlásukat követően adják el a régebbi lakásukat. Esetükben az értékesítésre nyitva álló határidő azonban továbbra is egy év.

A törvényjavaslat szerinti illetékváltozás összhangban van a kormány családokat támogató, a megfelelő lakáshoz jutást, az otthonteremtést segítő elképzeléseivel. Ezért a kormány az előterjesztéssel egyetért, azt támogatja, és ezt kéri a Magyar Országgyűléstől is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 52 2017.12.04. 2:10  49-52

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban a versenyképes Közép-Magyarország operatív program, az úgynevezett VEKOP fő küldetése és átfogó célja, hogy biztosítsa a közép-magyarországi régió, Budapest és Pest megye fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, valamint a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését.

(12.30)

A VEKOP keretében meghirdethető támogatás 258 milliárd forint. A forrásokra az ágazati minisztériumok terveznek tükörkiírásokat, országos kihatású projekteket, illetve a főváros és Pest megye részére dedikált forrás áll rendelkezésre.

Budapest 21,9 milliárd forint VEKOP-forrással rendelkezik. A forrásból a kerületek olyan projekteket valósítanak meg, amelyek az integrált területi programjaikhoz illeszkednek.

A kerületi projektek a döntés-előkészítés utolsó szakaszában vannak, a végleges döntések december második felében várhatóak. Az eljárásrend alapján a területi szereplőnek közgyűlési határozattal kell megerősítenie a projektek döntési javaslatát, ezt követően születik meg a végleges döntés.

Tájékoztatom tisztelt képviselő urat, hogy a XIX. kerületi önkormányzat területén a VEKOP keretében egy 350 millió forintos kerékpárosbarát infrastrukturális fejlesztés megindult. A projekt támogatási szer­ződésről is rendelkezik, a megvalósítás pedig fo­lya­matban van.

A további VEKOP-projektek döntés-előkészítési munkája folyamatos, az összes felhívás meghirdetésre került, minden forrás elérhető, és eddig 191 milliárd forint összegű projekt kapott támogatási szerződést, valamint 86 milliárd forint támogatás kifizetése már meg is történt. A folyamatos munka eredményeként rövidesen a kérdéses projektekről is születik döntés, amely képviselő úr számára is elérhető lesz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 104 2017.12.04. 2:06  101-104

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A mindenkori költségvetési törvények egyértelműen rögzítik, hogy a támogatások csak akkor vehetők igénybe, ha a jogszabályi előírásoknak a támogatott maradéktalanul eleget tesz.

Ön azt állította a kérdésében, hogy egyetlen önkormányzat sem volt tisztában azzal, hogy a Magyar Államkincstár nyilvántartást vezet a falubuszokról, és be kell jelenteni a változást. Nos, a valóság az, hogy a falugondnoki buszok adatainak bejelentése nem a Kincstár előírása, hanem egy szakmai rendelet, egy jogszabály rögzíti, és az a fenntartó kötelezettsége. A településeknek ezzel már a kincstári felülvizsgálat előtt is tisztában kellett volna lenniük, és az adatszolgáltatás elmulasztásával tehát elég régóta sajnos jogszabályi előírást sértettek meg. Tény, hogy sajnálatos módon a települések tucatjai nem tettek eleget valóban az előírásoknak, a Kincstár pedig feltárta ezt a hiányosságot. Hangsúlyoznom kell, hogy a Kincstárnak ezt a feladatot az Országgyűlés törvényben határozta meg, hogy vizsgálja meg a központi költségvetési támogatások igénybevételének megalapozottságát és felhasználásának jogszerűségét.

Azonban van megoldás a probléma kezelésére: a kormányzat már intézkedett, hiszen úgynevezett rendkívüli támogatást ad az érintett önkormányzatoknak, hogy vissza tudják fizetni ezt a jogtalanul igénybe vett támogatást, ezzel az önkormányzatok már jelentős része élni tudott. Itt hívom fel azoknak az önkormányzatoknak a figyelmét, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, akinek ilyen problémája van, az forduljon a Belügyminisztériumhoz, és rendkívüli tá­mo­gatásként ezt a visszafizetendő támogatási összeget meg fogja kapni, hogy egyetlen önkormányzatnak se legyen emiatt finanszírozási problémája, fizetési nehézsége. Bízom benne, hogy ezzel az önkormányzatoknak ezen problémáját sikerül megoldanunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 52 2017.12.11. 4:05  49-54

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt években a kormány számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára álljon, lépjen.

Mivel a növekedés fontos alapját a beruházások és a megfelelő munkaerő képezik, nyilvánvalóan a kormányzati intézkedések is ezek ösztönzését helyezték előtérbe az elmúlt időszakban. Az államháztartási körben megvalósuló infrastrukturális, illetve intézményi fejlesztések mellett a beruházások ösztönzését illetően ki kell emelni az új uniós forrásokból gazdaságfejlesztésre fordítható összegeket, valamint az otthonteremtési program keretei között igénybe vehető támogatásokat; de végül és nem utolsósorban az ön által említett 9 százalékra csökkentett társasági adókulcsot is, amely Európában valóban a legalacsonyabb.

A meghozott intézkedések sikerességét, ahogy ön is elmondta, egyértelműen igazolják a kedvező növekedési számok. A harmadik negyedévben 3,9 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, amely éves összevetésben felülmúlja az Európai Unió átlagát.

Ehhez a GDP-növekedéshez dinamikusan, számottevően hozzájárult a beruházási rekord közel 22,6 százalékos bővülése. Az ön által is említett több mint 4100 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg az első három negyedévben hazánkban. Ez az összeg az 1995 óta mért, rendelkezésre álló összehasonlítások vonatkozásában is rekordösszegnek számít.

Nagyon dominál a beruházások növekedésében a felfutó lakásépítések száma: 24 százalékkal bővültek az építési beruházások, emellett 21 százalékkal a gépberuházások. A feldolgozóiparban is jelentős volt a fejlesztés, hiszen 16 százalék ezen ágazat mutatója. Ezen túl az ingatlanberuházások is jelentősen, mintegy 14 százalékkal növekedtek, nem is beszélve a lakásépítésről, amely az elmúlt évhez viszonyítva 52 százalékos növekedést mutat.

A közszféra fejlesztései is dominálnak a beruházás kiemelkedő aktivitásában, hiszen a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügy területén megvalósított projektek 53 százalékkal növelték a beruházási növekedési rátát.

Előretekintve elmondható, hogy a dinamikus beruházásnövekedés az elkövetkezendő időszakban is folytatódik, amely mind a privát, mind az állami szektorban egyaránt tapasztalható lesz. Várhatóan felfut az otthonteremtési program, és a beruházások ezáltal is növekednek.

A már említett 9 százalékos társaságiadó-kulcs pedig olyan befektetéseket vonz hazánkba, a tőkevonzó képességünk annyival megnövekedett, amelyekre most még talán nem is tudunk számításokat tenni, hiszen az elfogadott döntés hatásához valójában néhány év kell, hogy valóban mérhető legyen hazánk tőkevonzó képessége.

Azt gondolom, az elmúlt háromnegyed év kiemelkedő beruházási teljesítménye mindenképpen bizakodásra ad alapot. A nemzetgazdasági ágak csak­nem egészét érintő kimagasló mértékű beruházás­bővülés ugyanis nemcsak erre az évre lesz igaz, hanem a következő évekre is, tehát középtávon is megerősítik hazánk pozitív (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) gazdasági kilátásait. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(12.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 54 2017.12.12. 2:31  53-65

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Dr. Semjén Zsolt a kormány nevében december 11-én nyújtotta be az Országgyűléshez az állam által biztosított egyes kedvezmények és juttatások kedvezményezettjeinek megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát.

A törvényjavaslat benyújtásának célja annak elősegítése, hogy az állam által biztosított egyes kedvezmények és juttatások kedvezményezettjei megfelelő, könnyen átlátható tájékoztatásban részesülhessenek. Kiemelt fontosságú, hogy a már eddig is elérhető információk mellett az állami adó- és vámhatóság és a Kincstár további, a kedvezményekkel, mentességekkel és juttatásokkal összefüggő közvetlen tájékoztatást biztosítson a kedvezményezettek részére, ezzel segítve, hogy mindenki a számára legkedvezőbb módon és mértékben vehesse igénybe az elérhető adókedvezményeket, mentességeket és a Kincstár által biztosított juttatásokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat biztosítja azt is, hogy ne sérüljenek a személyes adatok védelméhez és az adótitokhoz fűződő jogai a tájékoztatásban részesülő adózóknak. Továbbá bármely személy bármilyen okból a tájékoztatás időpontját megelőzően legalább 30 nappal rendelkezhet arról, hogy nem kíván részesülni a közvetlen tájékoztatásban. A törvényjavaslat ezen túl tartalmazza a polgári személyek adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, 1992. évi LXVI. törvény módosítását is.

Mivel a polgárok személyi, lakcím- és értesítési­cím-adatait tartalmazó nyilvántartás üzemeltetése és működtetése 2017. január 1-jétől a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik, a nyilvántartásban tárolt adatok körét pontosan kell felsorolni, amely felsorolás igazodik a nyilvántartás technikai, informatikai adottságaihoz.

Tisztelettel kérem ezek alapján az Országgyűlést, képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 64 2017.12.12. 1:36  53-65

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Rövid vitára rövid reakciót szeretnék tenni. Először is, megköszönni a kormánypártoknak a törvényjavaslat támogatását.

Másrészt pedig elképedve hallgattam az ellenzéki megszólalásokat, holott Burány Sándorral egyetértek: ez valóban egy karácsonyi törvényjavaslat, ebben semmi politika nincs. Azt is mondhatnám, hogy ez egy átverő törvény, amit a Jobbik nagyon bekapott, bekapta a horgot, merthogy ebből a törvényből azt kihozni, hogy nincs demokrácia, hogy egypártrendszer van, és a náci Németország propagandájához hasonlítani ezt a törvényt, hát, gratulálok Gyüre Csabának! (Dr. Gyüre Csaba: Nem ezt mondtam, csak úgy általában…) Nem hazudtolja meg azért a Jobbik gondolatvilágát.

Azt gondolom, hogy inkább el kellett volna olvasni, és azt mondani, hogy örülünk, hogy ez a törvényjavaslat végre ide került; örülünk, hogy a kormány szabályozott módon fogja tájékoztatni a választópolgárokat arról, hogy milyen kedvezmények, milyen juttatások, milyen támogatások illetik meg őket, mert ez a törvényjavaslat semmi másról nem szól.

Úgyhogy, kedves képviselőtársaim, áldott, békés karácsonyt kívánva kívánom önöknek, hogy egy-két óra múlva szavazzuk meg közösen ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)