Készült: 2020.01.29.16:20:49 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 7 2014.06.19. 5:08  5-7

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Napirend előtti felszólalásának a címe: "Meddig halogat a kormány?" Úgy gondolom, hogy 2010-ben a kormányváltást követően a Fidesz-KDNP-kormány semmit nem halogatott, egy percet sem várt arra, hogy elkezdje a devizahitelesek óriási társadalmi problémájának a megoldását. Azt azonban tudni kell a képviselő úr állításával szemben, hogy az első Orbán-kormánynak a helyzet kialakulásához az égvilágon semmi köze nincsen, hiszen a devizahitelesek problémája valójában 2005-től kezdődött, 2005-től indult el, akkor nem értem, hogyan kever ide 2001-es kormányrendeletet és Orbán Viktor felelősségét.

Annál nagyobb a felelőssége a Fidesz-kormánynak, hogy 2010-ben megállította a további deviza-jelzáloghitelezést, és elkezdte ennek a nemzetközileg is igen nagy problémának a felszámolását, hiszen abban egyetértünk, hogy ez több százezer családnak és több millió embernek okozott és okoz ma is nehézséget a mindennapokban.

Nem értünk egyet abban sem, hogy amit a Fidesz-kormány - három jelentős intézkedést - tett a végtörlesztés, az árfolyamgát és az eszközkezelő rendszereinek a kialakításával, ez nem jelentett hathatós problémát, hiszen az érintettek közel felének jelentett ez végleges megoldást. Való igaz, hogy még így is több százezer ember várja a megoldást. Úgy gondoljuk, hogy a Kúria döntésével elhárultak azok a jogi akadályok, hogy a kormány és az Országgyűlés megtalálja azt a végleges, átfogó és felelős megoldást, amivel ezt a társadalom számára végleg el lehet intézni, ki lehet vezetni a devizahiteleket a magyar piacról.

Azonban mielőtt ebbe belevágunk, úgy gondolom, először végig kell gondolni, hogy egy igazságos megoldás szülessen, egy olyan igazságos megoldás, amit a társadalom is el tud fogadni. Például azok, akik forintban adósodtak el, nem járhatnak rosszabbul, mint azok, akik a devizahitel eszközével éltek.

Ennek a megoldásnak jogilag és közgazdaságilag is véglegesnek és megtámadhatatlannak kell lenni, nem lehet olyan megoldást választani, amely újabb perek sorozatát jelentheti esetleg az érintettek számára, amely nem megoldást jelent, hanem elhúzódó, költséges jogi eljárásokat. Végleges megoldást kell hogy találjunk közgazdasági és pénzügyi értelemben is, hiszen nem lehet, hogy Magyarország pénzügyi biztonságát a megoldás veszélyeztesse, nem lehet, hogy a pénzügyi egyensúly felborulásához vezessen az a majdani törvényjavaslat, amelyet a kormány fog az Országgyűlés elé terjeszteni vélhetően az ősz folyamán, amely nemhogy megoldaná a problémát, hanem problémák sorozatát fogja majd gerjeszteni. Valóban, a Kúria döntése felhívta a figyelmet három alapvető problémára. Itt várhatóan az érintettek számára kártérítést kell majd fizetni azoknak a bankoknak, amelyek elkövették a törvénytelenséget. Nyilvánvaló, hogy ezt sem úgy szeretné a kormány megoldani, hogy az érintettek jogi úton perekkel vívják ki, hanem maga a törvény tegye majd lehetővé ezeket a kártérítéseket az érintettek számára.

Ami az LMP javaslatait illeti, azok közül nem tudjuk azt támogatni, amely az adósokat pereskedésre kívánja ösztönözni. Úgy gondoljuk, hogy az a megoldás a követendő, ami a kormány előtt áll, a törvényjavaslat alapos és felelős megalkotása és annak az Országgyűlés elé való terjesztése. Ez a törvényjavaslat fogja véglegesen megoldani a több mint egy évtizede fennálló problémát, és ez a törvényjavaslat a bajba jutott emberek megelégedésére kell hogy megszülessen, és a végrehajtása is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezt kell hogy majd kívánja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 15 2014.06.19. 5:15  12-15

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mintha a feje tetejére fordult volna a világ, olyan érzésem van, hiszen az önök kormányzása idején valóban teljesen más gazdaságpolitikát és - valljuk be - adópolitikát folytattak, de teljesen más volt a támogatási rendszerük is. Mi több, a közbeszerzésen is egészen más eredmények születtek, mint a Fidesz-KDNP-kormány idején. Más gazdaságpolitikát folytattak, mert az Európai Unió elvárása szerint csak külföldi cégek nyertek magyarországi nagyberuházásokat, autópálya-építéseket, közintézmények építését. Más gazdaságpolitikát folytattak, mert a külföldi tulajdonban lévő energiaszolgáltatók számára kényük-kedvük szerint emelték a gáz, a villamos energia és a szolgáltatások árát. És más támogatási rendszert folytattak, hiszen az önök idején valóban a multinacionális cégek, a nagy mezőgazdasági vállalatok, a volt téeszek kapták elsősorban a támogatásokat. És átjátszották a közszolgáltató cégeket is külföldi tulajdonba, hogy aztán olyan szabályozással kedvezzenek nekik, ami extraprofitot termelt. És más adópolitikát is folytattak, hiszen önök éppen hogy a multinacionális cégeknek kedveztek, nem csökkentették a személyi jövedelemadót, nem csökkentették az élőmunkaterheket.

Na nézzük, hogy önökkel szemben milyen politikát folytat a Fidesz-kormány! Először is, az ön által fölsorolt közbeszerzésen nyert cégek közül én nem hallottam külföldit, csak magyar neveket. Ezek a magyar cégek, ezek a magyar emberek, akiket ön negatív színben tüntet föl, magyar embereket alkalmaznak, magyar embereknek adnak munkát. Más politikát folytat a kormány az energiapolitika terén is, hiszen a rezsicsökkentést önök nem nagyon kedvelik, de láthatják, hogy mégis meg lehet Magyarországon azt teremteni, hogy a gáz ára nem nő, hanem csökken, hogy a villamos energia ára nem nő, hanem csökken, és a távhőszolgáltatás ára sem nő, hanem csökken, és az egyéb szolgáltatások díjai is a lakosságnak kedveznek, nem pedig a szolgáltató multinacionális cégnek. De talán ami a legkiemelkedőbb és a jelenlegi kormány adópolitikáját legjobban jellemzi, az a bankadó és a szektorális adó bevezetése. Ez éppen hogy a külföldi tulajdonú, extraprofitot termelő, bezsebelő cégeknek, pénzügyi vállalkozásoknak az adóit csökkenti, és jelentősen növeli a költségvetés terheit. (sic!)

De teljesen más támogatási rendszert alakítottak ki önök az európai uniós források tekintetében is, hiszen önök teremtették meg azt a feltételt, hogy a 2007-2013-as időszakban az európai uniós forrásoknak mindössze 16 százaléka került vállalkozásokhoz munkahelyteremtésre és -fejlesztésre. Ugyanakkor a Fidesz-kormány kimondta, hogy 2014-2020 között az európai uniós források 60 százaléka kell hogy szolgálja a magyar kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét, a munkahelyteremtést, a munkahelyek megerősítését, a fejlesztést, az előrelépést.

Én úgy gondolom, ön elfelejti elmondani, hogy Magyarországon a kormány elmúlt négyéves tevékenysége alatt a GDP-n belüli adóterhelés aránya 2 százalékkal csökkent, 41 százalékról 39 százalékra; és azt is, hogy a magyar kormány azt a magyar kisvállalkozói réteget támogatja, amely a magyar munkaerőnek mintegy a kétharmadát foglalkoztatja.

Én úgy gondolom, hogy a kormány jó úton jár, és ezt az emberek, a választópolgárok az ez évi választásokon is a szavazatukkal megerősítették. Úgy gondoljuk, hogy a magyar gazdaság akkor fog erősödni, ha az adópolitika az elmúlt években bizonyítottan, illetve az európai uniós támogatások is az elmondottak szerint fognak átalakulni, mert az a magyar gazdaság, a magyar emberek javát fogja szolgálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 23 2014.06.19. 5:00  20-23

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, hogy az előttünk álló négy év egyik legfontosabb, legnagyobb horderejű és az egyik legtöbb bajba jutott embert érintő feladata áll előttünk, amit most már a Kúria döntése alapján törvényhozással meg fogunk tudni oldani. A kormány természetesen számít a frakció támogatására, számít a frakció javaslataira, mert olyan törvényi megoldást kell kidolgoznunk, ami átfogó, felelősségteljes és végleges megoldást jelent a devizahitelesek esetében. Nem lehet félmegoldást a parlament elé terjesztenünk. Nem lehetséges az, hogy olyan megoldás szülessen, ami végrehajthatatlan, nem lehetséges az, hogy olyan megoldás szülessen, hogy egyetlen bajba jutott ember is kimarad belőle, nem lehetséges az, hogy olyan törvényjavaslat és majd törvény szülessen, ami jogilag nem fogja hosszú távon lezárni a kérdést. És nem lehetséges az, hogy olyan törvényjavaslat szülessen, amely pénzügyileg is nem zárja le a devizahitelesek kérdését, azaz nem vezeti ki a devizahitel lehetőségét és az intézményét a magyar pénzpiacról.

Tehát a feladat nagyon-nagyon nagy és a felelősségünk is, hiszen az elmúlt évtized legnagyobb társadalmi problémájára kell majd pontot tennünk és végét vetnünk. Való igaz, hogy az előttünk lévő kormány, a szocialista kormány felelőssége ebben a kérdésben megkerülhetetlen. Azonban a politikai felelősséget már az emberek kimondták 2010-ben is: azt a megoldást, amely alapján felelőtlenül hiteleket osztogatunk az embereknek, azt a képzetet keltve, hogy az országban minden rendben van, ezt a megoldást az emberek hosszú távon nem tudják elfogadni. A Fidesz feladata és felelőssége az, hogy ezt az óriási gondot, társadalmi problémát, a devizahitelesek szociális válsággal veszélyeztető problémáját most már az ősz folyamán véglegesen lezárjuk és megoldjuk.

A Kúria döntése valóban történelmi jelentőségű, hiszen végre kimondta, hogy a bankok is nagy részben felelősek azért, hogy ez a társadalmi probléma előállhatott. Alapvetően három kérdésben fogalmazott meg álláspontot a Kúria: a devizahitelek folyósításánál és a törlesztésénél alkalmazott eltérő árfolyamok tisztességtelenségéről, hiszen itt nincs közvetlen szolgáltatás a fogyasztók felé, ezért az eladási és a vételi árfolyamok felcserélése helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kellene a szerződésekben használni, és ez károkat okozott a devizahiteleseknek, ezt meg kell téríteni az érintettek számára. Az árfolyamkockázat tekintetében is állapított meg felelősséget, abban az esetben, ha nem megfelelően tájékoztatták az ügyfelet, és a fogyasztó számára nem volt világos a kockázatvállalás mértéke. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetővé tételét is tisztességtelennek mondta ki a Kúria, úgyhogy a megoldásban erre is ki kell majd térni a törvényjavaslatban, hogy azok, akiket ez érintett - márpedig szinte minden fogyasztót, szolgáltatást igénybe vevőt érintett, hogy egyoldalúan emelte a bank a kamatait -, akiket ebben az esetben is kár ért, joggal igényelnek kártérítést.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, hogy a kormány a frakcióval összefogva egy olyan megoldást tud a parlament elé terjeszteni a közeljövőben, az ősz folyamán, amellyel véglegesen kimondhatjuk, hogy lezártuk Magyarországon a devizahitelesek problémáját, és a devizahitel intézményét kivezettük a magyar pénzügyi rendszerből.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(10.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 35 2014.06.19. 4:23  32-38

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány az ígéretéhez híven az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul benyújtotta a magyar és az orosz állam közötti hitelmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Ebben a megállapodás teljes szövege szerepel, és egyértelműen kiderül belőle, hogy az orosz féllel kötött államközi hitelszerződés milyen előnyökkel jár Magyarország számára. Ezek közül kiemelem, hogy a hitelszerződést igen hosszú, harmincéves futamidőre kötöttük, a tőketörlesztést pedig csak az új blokkok üzembe helyezését követően kell majd megkezdenünk. A tőketörlesztést megelőző kezdeti időszakban 3,95 százalékos, majd sávosan emelkedő kamat a piaci kamatoknál is kedvezőbb módon volt elérhető.

Ezekkel a feltételekkel a kölcsön összhangban van a magyar költségvetés finanszírozási képességeivel, és megfelel az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak is.

Az Országgyűlés által már jóváhagyott magyar-orosz keretmegállapodás biztosítja az új atomerőművi blokkok felépítését, meglévő berendezések biztonságos lebontását, az erőmű fűtőanyaggal való ellátását, a kiégett fűtőelemek elszállítását is. Olyan megoldás született tehát, amely a Paksi Atomerőmű megújításának minden részletére kiterjed.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által javasolt állami tőkealap létrehozása nem oldja meg a problémát, és nem igazak azok az állítások, amelyeket ön mond, például, hogy megakadályozza Magyarország eladósodását, meg hogy a magyar lakosok így válnak tulajdonossá. A magyar lakosok pont most tulajdonosok, hiszen a magyar állam tulajdona lesz. És ne feledje, hogy a finanszírozás és a tulajdonlási kérdés nem függ össze. Ön hiába próbálja politikailag a kettőt összefogni... (A kijelző hibásan működik, az óra 175 percet mutat. - Közbeszólások a Jobbik soraiból: Idő! - Novák Előd: Órák óta ezt hallgatjuk!) - én meghallgattam önt -, a két dolog nem függ össze. A magyar lakosság éppen hogy így válik tulajdonossá.

De az ön tőkealap-létrehozása közgazdaságilag sem megalapozott, hiszen egy ilyen tőkealap létrehozása ahhoz, hogy a lakosság számára a mostani állam által elfogadott kötvényekhez képest kedvezőbb legyen (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Idő! - Derültség a kormánypárti padsorokban.), ehhez lényegesen magasabb kamatot kell biztosítani. Tehát lényegében ez a tőkealap drágítja a mostani lakossági forrásbevonást.

Jelzem egyébként, hogy nagyon sikeres a Fidesz-kormánynak a lakossági tőkebevonása, hiszen 2010-ben ez mindössze 700 milliárd volt, most jelenleg ez az összeg 2200 milliárd.

De ön nem vette figyelembe azt sem, hogy a lakosság forrásbevonása maximum hat évre szól, és egy ilyen nagy összegű beruházásfinanszírozást nem lehet vagylagos alapon, a lakosságnak kínált tőkepiaci lehetőségek által finanszírozni.

Tehát sem költség szempontjából, sem pedig közgazdasági szempontból az ön tőkealap-létrehozási szándéka egyáltalán nem megalapozott.

Ráadásul nem igaz az sem, hogy az Európai Unióban is nemzetközi példa van erre, hiszen ezek a tőkealapok kizárólag versenypiaci beruházásokat finanszíroznak. A paksi bővítés pedig nem teljesen profitalapú beruházás, ezt ön tudja a legjobban.

Mindezeket figyelembe véve tehát az ön tőkealap-létrehozása sem költség szempontjából, sem közgazdaságilag, sem futamidő szempontjából nem megoldás, hanem sokkal költségesebb megoldás.

Javaslom, hogy váltson szlogent a Jobbik a jövőben, mondja azt, hogy kimondjuk, de meg nem oldjuk a problémát. Mert ez ezt igazolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 59 2014.06.19. 3:48  56-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr június 4-én nyújtotta be ezt az interpellációt, akkor még nyilván nem ismerhette a Kúria döntését, mert az június 16-án született, ezért aztán az eredetileg benyújtott interpellációjából lényegében egy szót sem mondott el. (Z. Kárpát Dániel: De igen!) A nagydobot, azt valóban elmondta. Azt a kérdést, amit írásban feltett, szóban nem ismételte meg (Z. Kárpát Dániel: Itt van a kezemben!), inkább azon siránkozott, hogy a Jobbik javaslatait a kormánypártok nem fogadták el. Természetesen válaszolok a kérdésre, vagyis inkább reagálok, hiszen az élet bizonyított.

(11.40)

Bizonyított, hogy egyrészt 2010-től a kormány felelősen állt és áll a devizahitelesek problémájához. Való igaz, hogy a szocialista kormány felelőtlenül, átgondolatlanul lényegében ösztönözte a bankokat és a lakosságot arra, hogy egy valóságos gazdasági növekedés és egy jövedelemnövekedés helyett hitelből biztosítsa a jólétét. De hát ingyenebéd nincs. Sajnos eljött, a válság kezdete után mindenki rájöhetett, hogy eljött az ideje, hogy ezeket bizony busásan vissza kell fizetni.

2010-ben a Fidesz-kormánynak már nem az jutott, hogy népszerűsítse magát a lakosság körében, és újabb hitelekre ösztönözze, és azt az érzetet keltse, hogy milyen jó az élet Magyarországon, hanem az jutott, hogy meg kellett állítani a devizahitelezést, és a bajbajutottakon el kellett kezdeni a segítést. Ön az elmúlt négy évben számtalanszor elmondta, hogy "minden olyan intézkedésnek örülök, ami egy devizahitelesnek is segít". Mondok önnek három intézkedést, ami összesen 376 ezernek segített, tehát ön az elmúlt négy évben 376 ezerszer örülhetett a kormány döntésének. A végtörlesztés lehetőségével 170 ezren éltek, 980 milliárd forintot fizettek vissza. Az érintettek 35 százaléka, 181 ezren kötöttek árfolyamgát-szerződést, ez részleges megoldás, de ez is meg fog oldódni véglegesen. És végül 25 ezren vásároltak a Nemzeti Eszközkezelőtől ingatlant. Ez éppen 376 ezer adós, aki örülhetett ennek a döntésnek, önnel együtt.

De a végleges megoldás ezután fog következni valóban, hiszen az ön interpellációjában nem említett Kúria-döntés megszületett, amely mind jogi, mind közgazdasági értelemben megteremti az alapját annak, hogy ezt a súlyos társadalmi problémát a kormány az Országgyűléssel együtt véglegesen felszámolja és megoldja. Úgy gondolom, ha a Jobbik következetesen gondolkodik, akkor, miután elkészül ez a törvényjavaslat, amely kellően alapos és kellően széles körű lesz, és végleges megoldást fog jelenteni a devizahitelesek számára, akkor átgondolja, és azt fogja mondani, hogy ez az a megoldás, ami véglegesen lezárja Magyarországon ezt a devizahitel-problémát, ezt a tízéves nehézséget, és támogatni fogja a törvényjavaslatot, és meg fogja szavazni. Kampányeszköznek és témának pedig valami újabb, más nehézséget fog majd választani.

Tehát várjuk az önök támogatását is a majdan benyújtandó törvényjavaslathoz, ami végleg lezárja a devizahitelesek problémáját. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 79 2014.06.19. 1:05  76-83

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ahogy azt ön is mondta, erről szavazott az Országgyűlés. Az ön javaslatát nem támogatta. És most is azt tudom mondani, hogy a kormány sem támogatja. Bár igaz, fontos cél az internet további terjedése Magyarországon, ebben egyetértünk, de abban nem, hogy ezt a forrást nem erre a célra kívánja a kormány felhasználni, hanem más, fontosabb társadalompolitikai célra, így az oktatási infrastruktúrának a javítására, fejlesztésére; iskolák felújítására, illetve iskolák építésére azért, hogy a magyar fiatalok, a magyar diákok, a magyar gyermekek méltó körülmények között tudják megkapni az oktatási szolgáltatás alapjait, az írás-olvasást elsajátítani.

Tisztelettel kérem, hogy értse meg, hogy a kormánynak, a kormánypártiaknak más az elképzelése.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 83 2014.06.19. 0:57  76-83

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, hogy elfogadja, hogy a reklámadóból befolyó bevétel nem az ingyenes internet elterjesztését fogja majd szolgálni, és bízom benne, hogy ez azt is jelenti, hogy ön támogatja a kormánynak azt az elképzelését, hogy az oktatási infrastruktúrát fogjuk ebből a vélhetően 8-9-10 milliárd forintból majd bővíteni.

Az ön kérdésének a reklámadón túli felvetése, úgy gondolom, hogy akkor jöhet újra szóba, amikor az Országgyűlés a jövő évi, 2015. évi költségvetést tárgyalja, hiszen ott nyilván az ellenzéki képviselőknek a javaslatát is figyelembe fogjuk venni, mint ahogy eddig is, és természetesen, ha ön ezt fönntartja, és a jövő évi költségvetésben lát helyet ennek megvalósítására, azt a kormány természetesen meg fogja fontolni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 4-6 2014.06.23. 5:00  1-6

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ebből a felszólalásból körülbelül annyi igaz, hogy valóban, a mai napon szavazni fog az Országgyűlés a hitelmegállapodásról, amely a magyar és az orosz állam között fog megszületni. Egyébként lényegében egy szava sem igaz. (Zaj.)

Kérdezem én önt, hogy melyik hitelt választaná. (Dr. Szél Bernadett: Ne kérdezzen, mert nem tudok válaszolni!) A 2008-as, a szocialista kormány által az IMF-től fölvett hitelt (Dr. Szél Bernadett: Ha mi kormányon leszünk, akkor kérdezzen!), amiről még csak szerződést sem kötöttek, szerződést sem írtak (Korózs Lajos: Mi köze van ennek ehhez a szerződéshez?), és ha valaha valamikor hitel eladósított országot, az a 2008-as IMF-hitel volt. Vagy választja ön azt a hitelt, amely ott van ön előtt is a törvényjavaslatban, amely szóról szóra leírja, hogy kitől, milyen időtartamra, milyen kamattal, milyen feltételekkel és milyen célra vesz föl a magyar állam 10 milliárd euró hitelt.

Kérdezem önt, hogy ön az IMF-től venne föl hitelt, mint Gyurcsány Ferencék, akik a későbbiek során azt a feltételt szabják, hogy gazdasági és költségvetési jelentéseket kell letenni az IMF asztalára... (Dr. Szél Bernadett: A megújulószektort...)

ELNÖK: Képviselő asszony, nyugodjon meg, és legyen szíves csendben maradni!

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: ...majd társadalompolitikai célokat határoznak meg, hogy Magyarországon mit szabad és mit nem szabad tenni, hogy el kell törölni a 13. havi bért, el kell törölni a 13. havi nyugdíjat, és egyéb feltételeket is meghatároz az IMF-hitel. (Korózs Lajos: Paksról beszélj, András!)

Olvassa el a törvényjavaslatot, amiről ma szavaz az Országgyűlés! Egy szót sem tartalmaz arról (Dr. Schiffer András: Nem lehet, hogy egyiket sem?), hogy egyébként Magyarországon milyen politikát, milyen gazdaságpolitikát, milyen költségvetési politikát és milyen társadalompolitikát kell folytatni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ez a hitel egy magyarországi, magyar tulajdonú, a magyar emberek tulajdonát képező fejlesztésről, egy atomerőmű-bővítésről szól, amely lényegében egy termelő beruházás. Egy termelő beruházás, amely termelni fog a magyar emberek számára, és adott esetben termelni fog exportra, amely Magyarország, a magyar állam számára bevételt fog biztosítani. Termelni fog, és a magyar állam tulajdonában lesz. (Dr. Szél Bernadett fölemel egy papírt, amelyen a következő felirat látható: Ezért váltottál rendszert, Viktor?)

Ez a fejlesztés nem PPP-s beruházás, amit a szocialisták nagy elánnal és szeretettel csináltak; nincs benne külföldi tőke, és nem külföldi, nyugati bankok finanszírozzák, hanem két állam között létrejött finanszírozási szerződés alapján lesz finanszírozva, amit a magyar állam köt meg a magyar emberek nevében.

Ennek a beruházásnak 40 százalékát magyar emberek fogják építeni. Ez tízezer magyar embernek jelent új munkahelyet és jelentős bevételt ezáltal a magyar államnak. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ez a finanszírozás kiszámítható, hiszen a törvény egyértelműen leírja, hogy mikor kell törleszteni. Az első törlesztés akkor kezdődik, amikor az atomerőmű üzembe helyezése megkezdődik.

Egyébként pedig a felhatalmazást egy 2009-es parlamenti döntés adja a kormánynak, amit 85 százalékos többséggel fogadott el a Magyar Országgyűlés. Majd később az Országgyűlés által elfogadott nemzeti energiastratégia is megerősítette ezt, mi több, az Európai Unió energiaügyi biztosa is támogatta ezt a magyarországi beruházást.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ez valóban Magyarország energiabiztonságát fogja majd erősíteni, Magyarország kiszolgáltatottságát csökkenti. Amiről ön beszél, a függetlensége valóban erősödni fog Magyarországnak (Dr. Szél Bernadett: Minden szavadat elhiszem!), ugyanis a gázszolgáltatások, a gázenergia igénybevételének lehetőségét fogja csökkenteni Magyarországon megtermelt energiával, amely ráadásul nem környezetkárosító. Úgy gondolom, hogy ez a fejlesztés, ez a beruházás és ez a finanszírozás Magyarország érdekeit fogja szolgálni, nem pedig az LMP napirend előtti felszólalásait.

Azt gondolom, hogy a magyar kormány és a magyar parlament, egy-két óra múlva, amikor elfogadja a törvényjavaslatot, a magyar emberek és Magyarország érdekében fogja ezt megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 10 2014.06.23. 5:01  7-10

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Van egy jó hírem meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? A rossz hír az önnek, hogy már nem sokszor fog tudni felszólalni a parlamentben a devizahitelesek ügyében (Z. Kárpát Dániel: Még négy évig.) - annyit szeretnének, még négy évet -, mert a kormány és a parlament a Kúria döntése értelmében meg fogja találni azt a megoldást, hogy ez a súlyos társadalmi probléma, ami százezreket érint Magyarországon, megoldódjon, és nem fog okot adni sem önnek, sem másnak, hogy számon kérje akár a kormányt, akár az Országgyűlést ebben a kérdésben. Ez önnek rossz hír.

A jó hír pedig az, hogy önnek igaza van: a kormány nem fog szabadságra menni, hiszen a kormány kéthetente ülésezni fog a következő időszakban is, olyannyira, hogy a most szerdai ülésén már tárgyalni fogja a Kúria döntéséből eredő és adódó feladatokat, és ha úgy látja, akkor még esetleg a nyár folyamán az Országgyűlés elé terjeszt teendőket az Országgyűlés számára.

Azt azonban önnek is be kell látni, hogy az a hosszú évek alatt keletkezett probléma, amit alapvetően a szocialista kormányok okoztak Magyarországon, amely több mint 700 ezer családot vitt lényegében a tönk szélére, csődbe és tett fizetésképtelenné, ezt a hosszú évek alatt létrejött problémát nem lehet néhány hét, néhány hónap alatt megoldani úgy, hogy az jogszerű legyen, hogy az pénzügyileg, jogilag, közgazdaságilag teljesen rendben legyen, és ugyanakkor a társadalmi igazság követelményének is megfeleljen.

A csütörtöki felszólalásomban is elmondtam önnek, hogy eddig a kormány és az Országgyűlés, a Fidesz-KDNP-többség 376 ezer esetben segített a devizahiteleseken, ez az érintetteknek közel a felét jelenti. Azt gondolom, hogy ez a döntés fogja meghozni a végleges megoldást a még devizahitel-problémákkal küzdő magyar állampolgárok számára. Tehát ahogy említettem önnek, szerdán hathatósan fogja tárgyalni a kormány ezt a problémát.

A Kúria döntése egyébként három dologra hívta fel a figyelmet. Egyrészt az árfolyamkockázat kérdésére, amelyben kimondta, hogy tisztességtelen az árfolyamkockázatot a fogyasztóra, a hitelfelvevőre hárítani abban az esetben, ha nem jelezték számára időben és részletesen azt, hogy ez milyen kockázatot fog jelenteni. Törvénytelen és jogtalan az eladási és a vételi árfolyamok felcserélése és mindig annak a használata, ami a fogyasztó számára jelentett károkat, hiszen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kellett volna használni. Az ebből eredő károkat a károkozónak, azoknak a pénzintézeteknek, bankoknak, amelyek a tisztességtelenséget elkövették, meg kell majd téríteni az érintettek számára. És döntést hozott a Kúria az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében is. Lényegében ezt is tisztességtelennek nevezte, és a fogyasztó számára csak abban az esetben válhat ez elfogadhatóvá, ha világosan elmondták, hogy mi ennek az okozója.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormánynak és az Országgyűlésnek nagyon megfontolt és bölcs, felelősségteljes döntést kell hozni, mert a félmegoldások nem vezetnek sehová. Senki nem szeretné azt, hogy a hitelkárosultak újabb jogi nehézségek és perek elé nézzenek a rendezést követően is, senki nem szeretné, ha esetleg az állam vagy az ügyfelek a bankokkal pereskednének tömegében, és azt sem szeretné senki, ha az állammal szemben keletkeznének perek. Tehát olyan megoldás szükséges, amely mindenkin segít, amely jogilag is teljesen egyértelmű, de ugyanakkor biztosítja Magyarország pénzügyi biztonságát és pénzügyi egyensúlyát. Ezt a megoldást fogjuk az Országgyűlés elé terjeszteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 20 2014.06.23. 4:48  17-20

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, a reklámadó bevezetése és elfogadása teljesen összhangban van a magyar adórendszer átalakításával, hiszen az elmúlt négy évben is az volt a jellemző, hogy a jövedelmi adók csökkentése mellett a személyi jövedelemadó, a társasági adó kulcsainak csökkentése mellett elsősorban a forgalmi és a fogyasztás jellegű adók kerültek bevezetésre, illetve megemelésre. Teljesen beleillik a bankadó és a multinacionális különadó sorába a reklámadó bevezetése is, hiszen a reklámadó egy olyan magas profittal rendelkező szektort von be a közteherviselésbe, amely magas árbevétel mellett magas profitot, nyereséget könyvelhetett el. Tehát itt nem arról van szó, hogy egy társaság, hanem egy szolgáltatás kerül a közteherviselés látókörébe, és ezen szolgáltatóknak kell a többletadót nyújtani, illetve fizetni, akik a reklámmal gyarapítják a bevételeiket.

Való igaz, hogy az Országgyűlés gyorsan döntött ezen adó bevezetéséről, és a törvény magában foglalja, hogy 2014-re egy egyszeri adókedvezmény lehetőségét veti fel az érintettek számára. Azok számára, akiknek elhatárolt veszteségük van, azok az elhatárolt veszteség 50 százalékát levonhatják az adóalapból. Azonban, ahogy azt az élet hozni szokta, ilyenkor a kreatív emberek ügyesen kitalálják, hogy hogy lehessen kibújni az extra adófizetés alól, hiszen az extra nyereségükhöz ragaszkodnak és nem pedig az extra adóhoz.

(13.50)

Ezért történhet meg az, hogy az értelmezés szerint olyan elhatárolt veszteséget is bevonhat az adóalapjának a csökkentésébe néhány cég, amely nem az előtte megtermelt veszteségével csökkenti, hanem esetlegesen más társaságok felvásárlásával, ami nemkívánatos a magyar adófizetési folyamatban. Ezért én is felvetendőnek tartom, és egyetértek azzal, hogy azok, akik a reklámadó megfizetése alól ilyen trükkökkel, ilyen módszerrel próbálnak kibújni, és próbálják elkerülni az adófizetést, ezeket az eseteket ki kell zárni, és megfontolásra érdemesnek tartom, hogy a jogszabály egyértelműsítésre kerüljön azok számára, akik ilyen lehetőséggel élni kívánnak, ilyen trükkel, ilyen művi úton előállított veszteséggel kívánják elkerülni az adófizetést.

Mint ahogy más, ez előtti felszólalásomban, napirend előtti felszólalásban már elvárásként elmondtam, egyetértek azzal a felvetéssel is frakcióvezető úr részéről, hogy a devizahitelesek ügyében a kormány és az Országgyűlés a lehető leggyorsabban lépjen. Valóban, először a jogi megoldásokat kell a kormánynak megtalálni, egyetértve azzal, hogy a kormány javaslata kerüljön az Országgyűlés elé, és törvény formájában fogadja el a megoldást az Országgyűlés, és ez alapján kelljen nyilván az érintett ügyfeleknek, fogyasztóknak, illetve az érintett pénzintézeteknek végrehajtani a törvényben foglaltakat.

Egyetértünk abban is, hogy nem kívánja senki, hogy perek sokasága induljon el ebből adódóan Magyarországon, hogy az érintett több százezer ügyfelet esetleg újabb költségekbe verjük, ez senkinek nem érdeke. Ezért az az érdek, hogy olyan jogi megoldás szülessen, ami felelősségteljes, amely az érintettekre teljeskörűen kiterjed, és végleges megoldást jelent gazdasági értelemben is, és nem pedig újabb és újabb jogi eljárást generál. Ezen a megoldáson fog dolgozni a kormány, és majd szerdán elkezdi a törvényjavaslat kidolgozását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 30 2014.06.23. 4:05  27-33

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az első és legfontosabb az, hogy a Jobbik egyetért azzal, hogy online pénztárgépekre van szükség a kiskereskedelemben, és hogy a teljes kereskedelmi szektort ezzel kell ellátni. Azt gondolom, hogy ha ebben a kérdésben mi egyetértünk, hogy a magyar gazdaságot fehéríteni kell, hogy átláthatóvá és tisztává kell tenni a kereskedelemből származó bevételeket, és ki kell szorítani azokat a kereskedőket a piacról, akik illegálisan értékesítik áruikat és szolgáltatásaikat, ha ebben egyetértünk, a többi már részletkérdés.

Így aztán az is részletkérdés szerintem, amiről most mi beszélünk, vagyis hogy ön felveti a kérdést, hogy akkor most az állam mennyi támogatást adjon az érintett kereskedőknek a munkaeszközük megvásárlásához. Hangsúlyozom, a pénztárgép munkaeszköz. Az állam, a kormány azt mondta, hogy egységesen, alanyi jogon 50 ezer forintot biztosít minden pénztárgéphez. Ön ezzel nem ért egyet. Ön azt mondja, hogy ezt nem így kellene megvalósítani, hanem úgy, hogy üzletnagyságonként kellene különbséget tenni vállalkozó és vállalkozó között. Értse meg, képviselő úr, mi meg ezzel nem értünk egyet. Mi azzal értünk egyet, hogy adunk támogatást, egységes támogatást adunk minden pénztárgépre, és ennek a mértéke és az összege 50 ezer forint kell hogy legyen.

Nem látunk összefüggést aközött, amit ön feszeget, hogy mennyi többletbevételt hoz ez az intézkedés az államnak, és hogy ebből mennyi támogatást adjon vissza az érintetteknek a kormány, lényegében az állam, hiszen a támogatási rendszernek nem erről kell szólni, nem kvázi egy jutalékos rendszert dolgoz ki az állam: ha te jó kereskedő és vállalkozó vagy, és az államnak több bevételt hozol, akkor jutalékként visszakapsz egy ingyenes pénztárgépet. A támogatási rendszer másról kell hogy szóljon, nyilván a munkahelyteremtésről, az eszközök, a technológia fejlesztéséről. Ezért nem értünk egyet azzal, amit ön mond, hogy az üzlet nagyságához kössük a támogatás mértékét és nagyságát.

Egyébként el kell hogy mondjam, hogy már most sikere van a meghozott intézkedésnek, hiszen az áfabevallások alapján 2014. év első hónapjaiban az online pénztárgépek bekötése miatt jelentősen megnövekedett az áfabevétel, mintegy 17 milliárd forinttal, ezzel egy 29 százalékos növekedést biztosítva a kiskereskedelmi szektorban. De a teljes kereskedelmi szektor bevétele is jelentősen, mintegy 55 milliárd forinttal növekedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Ez 15 százalékos növekményt jelent. Úgy gondolom, hogy ez az intézkedés már most meghozta hatását, amivel egyébként, hangsúlyozom, egyetértünk. Azt gondolom, hogy ez a magasabb bevétel két dolgot jelenthet, mind a kettőnek örülni kell. Vagy magasabb volt a fogyasztás, és ezért többet költöttek az emberek, és így jelent meg többlet a fogyasztási adóban; vagy esetleg, ami eddig eltitkolt bevétel volt, és nem érintette az államháztartást, az most az online pénztárgépeken keresztül megjelenik bevallásra, és befizetésre kerül az államnak.

Összesen egyébként 118 ezer online pénztárgép üzemel ma Magyarországon, és eddig a NAV-hoz mintegy 500 millió adat érkezett be.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 42 2014.06.23. 4:00  39-44

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 2010-ben hivatalba lépett kormány az ország gazdasági, pénzügyi helyzetének stabilizálása során fenntartható és kiegyensúlyozott növekedési pályára állította a gazdaságot, valamint döntő fordulatot ért el a munkaképes korú emberek minél nagyobb arányú munkába állásáért folytatott küzdelemben.

A kormány eredményességét támasztják alá az utóbbi hónapok -nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő - makrogazdasági adatai: 2014 első negyedévében a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékra gyorsult; ilyen erőteljes bővülést utoljára 2006-ban regisztrálhattunk. A gazdaság élénkülésével párhuzamosan a munkaerőpiacon is kedvező fejlemények figyelhetők meg. A munkahellyel rendelkezők száma túlszárnyalta a 4,1 milliót. A négy évvel ezelőtti helyzethez képest ma 320 ezerrel többen dolgoznak.

Az Unióhoz újonnan csatlakozott országok körében hazánk élen jár a munkahelyteremtésben. A munkajövedelemmel rendelkezők száma térségünkben egyedül Magyarországon haladta meg a válság előtti, 2008-as szintet. Az álláshelyek mennyiségi növekedésével összhangban az aktívak aránya is emelkedett. Magyarország e téren az utóbbi években egyaránt meghaladta a régiós versenytársak, illetve az Európai Unió átlagát, miközben a munkanélküliségi ráta az Unió átlaga alá csökkent. A nettó keresetek az elmúlt négy évben 14 százalékkal lettek magasabbak, vásárlóértékük 2013-ban közel 7 százalékkal emelkedett. A kormány visszaállította a munka becsületét.

A családi adókedvezményeknek köszönhetően a gyermeket nevelők jövedelme az átlagnál is jobban emelkedett. A rezsicsökkentés hatására olyan alacsony szintre mérséklődött az infláció, amilyenre 1968 óta nem volt példa. A magyar családok megtakarításai az elmúlt négy évben 2500 milliárd forinttal gyarapodtak. Ehhez számottevően hozzájárult, hogy a lakásfenntartási költségek csökkenésével évente több mint 300 milliárd forinttal több marad a családi kasszákban.

A kormány jelentős eredményeket ért el a devizahitelesek helyzetének megoldásában is: a végtörlesztés, az árfolyamgát, a hitelek kedvezményes forintra váltási lehetősége és a Nemzeti Eszközkezelő segítségével eddig közel 400 ezer devizahitelesen tudott segíteni a kormány.

A kiegyensúlyozott és stabil gazdasági növekedésnek köszönhetően folytatódik a munkahelyek számának emelkedése, aminek várható eredményeként tartósan 4 millió fölött lesz az állással rendelkezők száma Magyarországon. A további emelkedést a versenyszektor növekvő munkaerő-szükségletétől és a bővülő közfoglalkoztatástól együttesen várhatjuk majd.

A magyar családok pénzügyi helyzetének javulását egyértelműen tükrözi a kiskereskedelmi forgalom elmúlt hónapokban tapasztalt dinamikus emelkedése, a fogyasztói bizalmi indexek tartósan magas szintje pedig a háztartások fogyasztásának további élénkülését vetíti előre, amit a kormány lakossági terheket mérséklő lépései is elősegítenek.

Összességében tehát a foglalkoztatás bővülése, a keresetek vásárlóértékének emelkedése, a lakásfenntartási költségek csökkenése, a személyi jövedelemadó csökkenése együtt eredményezik a családok jövedelmi helyzetének stabilizálását és anyagi gyarapodását.

Tisztelt képviselő úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 122 2014.06.23. 2:03  119-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr, valóban így van, hogy a SZÉP-kártya az egyik legsikeresebb döntése, úgy gondolom, az elmúlt négy évnek, hiszen három éve működik, és a kafetéria-rendszer egyik legnépszerűbb és leggyakrabban választott elemévé vált az elmúlt időszakban.

A felhasználók száma megközelítette az egymillió embert, és több mint 24 ezer munkáltató tette már magáévá és használja ezt a rendszert. 2013-ban a SZÉP-kártyának köszönhetően 68 milliárd forint áramlott a turisztikai és a vendéglátó-ipari vállalkozásokhoz. Tehát egymillióan vették igénybe ezen magyar vállalkozásoknak a szolgáltatásait. Bizonyosan hozzájárult a SZÉP-kártya is ahhoz, hogy az ország idegenforgalmi statisztikája is jelentősen javult.

(15.40)

Ami örömhír, hogy továbbra is népszerű a SZÉP-kártya, hiszen a kártyára feltöltések száma 10 százalékkal nőtt az elmúlt 5 hónapban, 4 milliárddal növekedett, 34 milliárdról 38 milliárd forintra, és a költése is még nagyobb ütemben folyik, hiszen az 20 százalékos növekedést mutat. Szintén jó döntésnek minősült az is, hogy 5 hónappal meghosszabbítottuk a SZÉP-kártya felhasználásának a lehetőségét, és így május 31-ig, tehát a kibocsátást követő második év május 31-éig lehetett elkölteni, és például a 2012-es feltöltés 98 százalékát költötték el a munkavállalók, ez 71,7 milliárd forint.

Azt gondolom, hogy a SZÉP-kártya jó döntés, ezt természetesen folytatni kell a jövőben is, és amennyiben lehetséges, még bővíteni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 126 2014.06.23. 0:58  119-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Így van, képviselő úr. Tudjuk, hogy ez magyar munkahelyeket jelent, magyar emberek számára, magyar vállalkozásokról szól a történet, nem pedig külföldi szolgáltatókról; a magyar turizmust erősíti, a magyar emberek fogyasztását bővíti, a magyar állam adóbevételét növeli, s a magyar vállalkozások erősödnek ezáltal. Egy igazi magyar termék magyar embereknek.

Valóban így van, az Európai Unióból is kapunk támadásokat ezért. Azt gondolom, hogy a magyar kormány, a magyar állam ezeket képes lesz megvédeni, és ezt az igazán népszerű és jó terméket, jó döntést, ahogy már mondtam, a jövőben tovább tudjuk majd terjeszteni, bővíteni.

Köszönöm. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 152 2014.06.23. 2:05  149-152

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Újra azt tudom mondani, mint az előző kérdezőnél, hogy van egy érdekes helyzet, hogy a Jobbik támogatja a Fidesz családi adókedvezmény-rendszerét, és ez a fontos. Az a fontos, hogy amit a Fidesz 1998-ban kitalált, hogy a családokat úgy kell támogatni, hogy a jövedelmük adójából adjunk többet gyermeknevelésre, és ez egy jó rendszer, ezt a Jobbik támogatja. Persze, én azt is megértem, hogy ön mint ellenzéki képviselő, azt szorgalmazza, hogy egy bizonyos rétegnek, a kétgyermekeseknek adjunk többet az adókedvezményből is, és adjunk mielőbb. Megértem önt, mi több, egyet is értek önnel.

Valóban növelni szükséges a családi adókedvezmény mértékét, nagyságát, azonban ez már nem társadalompolitikai kérdés, mert azt tisztáztuk, hogy abban egyetértünk, hanem alapvetően a költségvetés kérdése, az adóbevételek kérdése. Nyilvánvalóan erre érdemben akkor lehet visszatérni, amikor a magyar gazdaság teljesítménye a gazdasági növekedéssel olyan adóbevételeket, plusz adóbevételeket hoz a költségvetés számára, amelyet a családoknak oda lehet adni támogatás címén. Úgy gondolom, hogy ez az idő el fog jönni nem is sokára, amikor kormányzati szinten is önnel egyetértésben napirendre fogjuk tűzni, hogy a családi adókedvezmény rendszerét hogy lehet bővíteni, és hogyan lehet erősíteni. Egyetértek önnel abban, hogy igen, a több családot érintő egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét bővítsük és növeljük akkor, amikor ennek eljön az ideje.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 178 2014.06.23. 4:19  177-195

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint az önök előtt is ismert, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló kormányközi megállapodást 2014. január 14-én írtuk alá az Oroszországi Föderáció kormányával.

Az egyezményt a parlament a 2014. évi II. törvényben hirdette ki. Az egyezményben rögzített együttműködés megvalósítása érdekében az orosz fél állami hitelt biztosít Magyarország számára a Paksi Atomerőmű fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához. A 2014. március 28-án megkötött 10 milliárd eurós hitelkeretről szóló megállapodás a magyar kormány részére nyújtandó államközi hitel biztosítását és megfelelő felhasználhatóságát szolgálja.

A hitelmegállapodás a Paksi Atomerőmű bővítését úgy teszi lehetővé, hogy a magyar állam végig kizárólagos tulajdonosa marad az erőműnek, így az előállított áram árának meghatározása is kizárólag magyar döntés lehet. A kormány, ígéretéhez híven, az új Országgyűlés megalakulása után haladéktalanul benyújtotta a magyar és az orosz állam közötti hitelmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatban a megállapodás teljes szövege szerepel, és egyértelműen tartalmazza, hogy az orosz féllel kötött államközi hitelszerződés milyen előnyökkel jár Magyarország számára.

Ezek közül most összefoglalásként kiemelem, hogy a hitelszerződést igen hosszú, harmincéves futamidőre kötöttük, a tőketörlesztést pedig csak az új blokkok üzembe helyezését követően kell megkezdenünk. A tőketörlesztést megelőző kezdeti időszakban a 3,95 százalékos, majd sávosan emelkedő kamat is kedvezőbb a piacon elérhetőnél. Ezekkel a feltételekkel a kölcsön összhangban van a magyar költségvetés finanszírozási képességével, és megfelel az Alaptörvényben rögzített adósságszabálynak is.

Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy az Országgyűlés által már jóváhagyott magyar-orosz keretmegállapodás mindezeken túl biztosítja az új atomerőművi blokkok felépítését, a meglévő berendezések biztonságos lebontását, az erőmű fűtőanyagának biztosítását, az elhasznált fűtőanyagok elszállítását is. Olyan megoldás született tehát, amely a Paksi Atomerőmű megújításának minden elemére kiterjed, és biztosítja az azok közötti összhangot.

(16.40)

Nem lebecsülendő a beruházás gazdaságra gyakorolt hatása sem. Várhatóan tízezer új munkahelyet teremt, és akár 1 százalékkal is növelheti a nemzeti összterméket. Az orosz féllel kötött megállapodásnak megfelelően a 10-12 milliárd eurónyi beruházás 40 százalékát a magyar vállalkozások valósíthatják meg. Ez minimum 4 milliárd euró megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak, és legalább 1 milliárd euró adóbevételt a magyar államkasszának.

Meggyőződésünk emellett, hogy az energiapolitikának is az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a versenyképesség szempontjaira. A beruházás megvalósításával elérjük azt is, hogy a növekedéshez nélkülözhetetlen energiaellátás versenyképes áron áll majd a magyar gazdaság rendelkezésére.

Összességében tehát elmondható, hogy a nemzetgazdaság szempontjából nagy horderejű paksi beruházás mind az energiaellátás és -biztonság, mind a hazai gazdaság versenyképessége, mind a vállalati szféra és az államháztartás számára jelentős pozitív hatásokkal jár. Mindezeket a szempontokat mérlegelve biztos vagyok abban, hogy a paksi bővítés finanszírozási módjának kiválasztásakor a Magyarország számára legjobb megoldás mellett döntöttünk.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 194 2014.06.23. 3:41  177-195

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Bár itt egy hitelszerződés aláírásáról szóló törvényjavaslat vitájáról van szó, de a záróvita, mint ahogy az szokott lenni a parlamentben, sok mindenre kiterjedt.

Bevallom őszintén, kicsit csodálkozom a Magyar Szocialista Párt képviselőjének felszólalásán, hiszen az érződik, hogy nincs önbizalmuk Magyarországgal kapcsolatban. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Veled szemben nincs.) Tehát nincs kellő önbizalmuk, hogy Magyarország képes lesz ezt a hitelt visszafizetni akkor, amikor az atomerőmű már termel, mert majd akkor kell elkezdeni a tőketörlesztést. Nincs önbizalmuk, viszont 2008-ban, mikor 14 ezer milliárd forint euróhitelt mindenféle szerződés nélkül, mindenféle törvényjavaslat nélkül, ijedtségükben, hogy a hatalmukat elvesztik, képesek voltak fölvenni az IMF-től, akkor volt önbizalmuk. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Akkor volt önbizalmuk, mert ráadásul a visszafizetés határidejét a Fidesz-kormány idejére tették. És lám, lám, a Fidesz-kormány visszafizette azt a hitelt. (Közbeszólások az MSZP soraiból: De drága hitelből.) Az, hogy önöknek nincsen önbizalmuk, az nem azt jelenti, hogy a kormánypártoknak, a Fidesz-KDNP-nek ne legyen.

A másik érdekes észrevétel, hogy mindezt titkosan teszi a Fidesz. Hát, én úgy gondolom, hogy februárban is elfogadtunk egy törvényjavaslatot, most is elfogadtunk egy törvényjavaslatot, tehát a titkosság kritikája semmiképpen sem áll meg. (Zaj.)

Azt gondolom, hogy amikor pedig az ügynek az energetikai részét támadják, hogy valami mást kellene csinálni, akkor pedig most sem és az általános vitában sem hallottunk egy szakmailag alapos levezetést, hogy egyébként a Paks által megszűnt áramszolgáltatást majd mivel kívánják kiváltani, azt a mennyiségű energiát. (Közbeszólások az LMP soraiból: Elmondtuk. Leírtuk. - Az elnök csenget.) Tehát az nem elég érvnek, hogy szóban elmondják a parlamentben, hogy majd ezt megújuló energiákkal fogják egyébként módosítani. (Zaj.)

Úgy gondolom, hogy mindezek az ellenzék részéről elhangzott kritikák kimondottan politikai természetűek (Dr. Schiffer András: Ez már csak ilyen. - Derültség.), és nem szakmai; sem a megállapodás tartalmát illetően, sem pedig a hitelmegállapodás mai törvényjavaslatbeli részét abszolút nem érintik, politikai jelzőkkel illetik. Úgy gondolom, hogy azok a megállapítások, amelyek az előterjesztésben vannak és amelyek a kormánypártiak részéről elhangoztak, helytállóak, és úgy gondolom, hogy ez a szerződés Magyarország érdekét fogja szolgálni. Lehet, hogy már önök majd '24-ben nem ülnek itt a parlamentben, mikor elkezdődik a törlesztés, de higgyék el, hogy ha Fidesz-kormány lesz akkor is, akkor rendben lesz a törlesztés is, és rendben lesz az erőmű is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 4 2014.06.30. 4:47  1-4

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, mégiscsak az LMP-vel kezdem, hiszen aggódása a kis- és középvállalkozásokért kissé hiteltelennek tűnik számomra. Bár ön nem volt képviselő az elmúlt négyéves ciklusban, mondok néhány módosító javaslatot, amelyet az LMP tett például a 2013-as költségvetési törvényhez. Így például a társasági adót szerette volna a kkv-szektorban 10 százalékról 19 százalékra visszaemelni, emelte volna a gépjárműadót (Dr. Schiffer András: Nagyon helyes!), és megszüntette volna a kereskedelmi gázolaj árkedvezményét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a fuvarozókat, de emelte volna a termékdíjakat, bevezette volna a zöldadót, a vagyonadót (Dr. Schiffer András: Így van!), és bevezette volna a háromkulcsos szja-t, aminek a legfelsőbb kulcsa 45 százalék lenne. (Taps az LMP soraiból. - Dr. Szél Bernadett: Hajrá, LMP!) Ez lett volna az önök kis- és középvállalkozói szektort támogató politikája.

Ehelyett a Fidesz a következőket csinálta - a mosolyuk ellenére. 2010-ben a kis- és középvállalkozások számára a legnagyobb probléma a hiányzó tőke volt. A Széchenyi-kártyaprogram bevezetésével a felhasználhatóságát és kedvezményeit gyorsítottuk, a pályázatok elbírálási és kifizetési folyamatát elősegítettük, előmozdítottuk az európai uniós és hazai forrásokhoz való gyorsabb hozzáférést, exportösztönzési intézkedéseket vezettünk be, például az Eximbank exportfinanszírozási forrásait bővítettük, könnyítettük. 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank meghirdette a növekedési hitelprogramot, amelynek első körében 750 milliárdot, 2014. év végéig pedig 2 ezer milliárd forintos keretet adott át vagy fog átadni a kis- és középvállalkozói szektornak annak érdekében, hogy a fejlődésüket gyorsítsa, hogy a munkahelyeket bővíteni tudja. Ezen túl a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011-től évente meghirdette a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a munkahely-teremtési beruházásaik támogatását. A támogatásra fordított összeg 2013-ban a 2011. év hat és félszerese, 13 milliárd forint volt, és ugyanekkora összeg áll rendelkezésre 2014-ben is.

Bár nem teljes a siker, de előreléptünk az adminisztráció csökkentésében is, hiszen például a tíz kisadó eltörlése egy lépés volt ebben az irányban. De a munkahelyvédelmi akcióterv keretében is a kedvezményes adózási formák bevezetése, valamint a munkaerő-piaci szempontok, a hátrányos helyzetű személyek bérterheinek csökkentése is a kis- és középvállalkozói szektort segítették. Az "egyszerű állam" program keretében 25 százalékkal csökkentettük a vállalkozók adminisztratív terheit.

Ez nem azt jelenti, hogy nem maradt feladat 2020-ig. Ezek az alábbi területeken fognak majd megjelenni. A szektor növekedési potenciálját szeretnénk erősíteni, az üzleti környezetet fejleszteni és a külső finanszírozási források elérhetőségét javítani. A 2014-20 közötti európai uniós források tekintetében több operatív programot hoztunk létre, a gazdaságfejlesztési és innovációs, a versenyképes Közép-Magyarországért operatív programot, a terület- és településfejlesztési operatív programot; mind-mind azt a célt szolgálja, hogy a kkv-k beruházásainak finanszírozása, munkahelyteremtő és -megtartó képessége javuljon. Ezek közül is ki fog emelkedni a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program első prioritása, amely a kkv-k versenyképességét fogja javítani.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, mind a kormány elmúlt négyéves tevékenysége és döntései, mind pedig az előttünk álló négy év, különösen az európai uniós források felhasználásának elősegítése, gyorsítása és hatékonyabbá tétele mind-mind azt fogja szolgálni, hogy a magyar gazdaság erősödjön és ezen belül a kis- és középvállalkozói szektor meghatározó szerepe növekedjen. A kormány a következő négy évben is ezen fog dolgozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 80 2014.06.30. 3:08  77-83

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amint azt ön is tudja, legalábbis remélem, az adóhatóság eljárásait, azok pontos szabályait a jogszabályok bizony szigorú keretek közé zárják, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak ezeknek megfelelően végezheti munkáját, vizsgálhatja vagy éppen mellőzheti egy-egy eljárás lefolytatását.

Amint azt ön is elmondta az interpellációjában, a kérdése egy folyamatban lévő büntetőügyre irányul. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései szerint azonban ezekről az ügyekről felvilágosítást adni, illetve a nyilvánosságot tájékoztatni kizárólag az ügyészség engedélyével lehet. Engedélyt az kérhet, akinek jogi, tehát jogi és nem politikai érdeke fűződik hozzá, és azt bizonyítani is tudja.

Ami az eljárás lefolytatásának időtartamát illeti, a ScienNet ügyében jelenleg a NAV bűnügyi főigazgatósága, központi nyomozó főosztálya folytatja a nyomozást. Ezt az eljárást a büntetőeljárásról szóló törvény alapján valóban azért kellett felfüggeszteni, mert a külföldi hatóságtól még nem érkezett meg a válasz a magyar megkeresésre. Az eljárás csak akkor folytatható, ha a külföldi igazságügyi hatóságok a jogsegélykérelemben foglaltakat teljesítik, vagyis megküldik a magyar hatóságok részére az általuk elvégzett nyomozati munka eredményét.

Mindezeket figyelembe véve a nyomozás időtartama jelenleg is a törvényesen rendelkezésre álló időn belül van. Eddigi adataink szerint az okozott adóhiány összesen mintegy 800 millió forint, de ez az összeg módosulhat, ha további részletekre is fény derül.

Az interpellációban konkrétan megnevezett magánszemélyekkel kapcsolatban pedig azért nem adhatok ki tájékoztatást, mert természetesen rájuk is érvényesek az adótitokra vonatkozó szabályok, amelyeket nem lehet egy interpellációs kérdéssel felülírni, még ha ezt ön egyébként meg is teszi.

Tisztelt Képviselő Úr! Elfogadom, hogy az országgyűlési képviselők védeni próbálják azon állampolgárok jogait, akik, ha jóhiszeműen is, de mégis szembekerülnek a törvénnyel.

Mindeközben azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy az ellenőrzési, végrehajtási, illetve bűnügyi eljárások okkal indulnak, azokba nem lehet kormányzati oldalról egy-egy írásbeli kérdés vagy interpelláció kapcsán beavatkozni, akkor sem, ha ezt egy ellenzéki, egy jobbikos képviselő megteszi vagy éppen kéri. Az eljárások akkor zárhatók le, amikor az ügyeket teljeskörűen és bizonyíthatóan felderítik. Önnek is meg kell várni a büntetőügy nemzetközi hatóságok és nemzeti hatóságok általi lezárását.

Tisztelettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 86-88 2014.06.30. 4:42  83-91

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: (Mikrofon nélkül kezdi meg hozzászólását.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt azért a Szerencsejáték Zrt.-ért krokodilkönnyeket hullatna...

ELNÖK: Államtitkár úr, a csíptetős mikrofont! (Tállai András felteszi mikrofonját.) Kérem az órát visszaállítani! (Megtörténik.)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Elnézést! Tehát mielőtt ön szocialista képviselőként krokodilkönnyeket hullatna a Szerencsejáték Zrt.-ért és annak bevételeiért, idézzük már vissza azt az időszakot, amikor önök kormányoztak, bár ön még nem volt akkor országgyűlési képviselő, de mégiscsak abban az időben akarták, 2004-ben, 2007-ben és 2008-ban is értékesíteni, privatizálni a Szerencsejáték Zrt.-t. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Szakmai érvek nem voltak, kizárólag politikai érvek hangoztak el, hogy miért kell befektetők, magántulajdonosok kezébe adni a Szerencsejáték Zrt.-t, az állami szerencsejáték-szervezési jogokkal együtt. Egyszer még azt az érvet is felhozták, hogy azért, mert az európai uniós jogok ezt kívánják. Ez nyilvánvalóan nem volt igaz. Gyurcsány Ferenc az új tulajdonosi programban akarta a Szerencsejáték Zrt.-t értékesíteni magánemberek számára. (Korózs Lajos: Andy Vajnáról beszélj már, András!)

Beszéljünk arról, hogy mit akart Veres János pénzügyminiszter! Ő azt mondta a 2007-es adótörvények módosításánál, hogy "ez a rendelkezés kellő rugalmassággal teszi lehetővé nemcsak azt, hogy az ország területén egyszerre hét amerikai típusú játékkaszinó működhessen, hanem azt is, hogy egy-egy régióban egész kaszinóváros is kialakítható legyen". Ezek az élményvárosok ha megvalósulnak, első kategóriás kaszinók köré szerveződtek volna, és az államtól vásárolt 20 plusz 10 éves üzemeltetési koncesszió birtokában. Hát mit akart a Szocialista Párt? Kétszer jobban el akarta adni, mindezt persze ügyes pályáztatással.

A szocialista kormány három projektet propagált elsősorban. Az adó- és szerencsejáték-szabályok 2007. év végi módosítását salátatörvénybe csomagolva fogadta el a parlament. Azt írja egy akkori elemző, hogy a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kabinet a kaszinóvárosokkal kapcsolatos döntésekben mindenben a fejlesztők, a befektetők igényeit és menetrendjét követte. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Tehát a szocialisták a befektetők elvárásai szerint akarták privatizálni a teljes Szerencsejáték Zrt.-t, illetve az állami jogokat. 2009-ben egy kaszinót értékesítettek is, ez a King's City volt, amit olyan pályázatként írtak ki, amire ez az egy pályázat érkezett, és természetesen ezt meg is nyerte. Ezt később a Fidesz-kormánynak kellett felmondania törvénytelenség miatt.

Kérdezem én önt, képviselő úr, hogy kérdése a Fidesz-kormány felé a szerencsejátékkal kapcsolatosan hiteles-e. Hiteles-e, amikor a Fidesz megteremtette annak a lehetőségét, hogy egyrészt a Szerencsejáték Zrt. teljes állami tulajdonban maradjon, bizonyos szerencsejátékok teljes egészében állami monopóliumban maradtak? Európában kétféle típus van (Dr. Bárándy Gergely: Vajnáról beszélj!), illetve három: a teljesen állami, a teljesen liberalizált (Az elnök csenget.) és a vegyes rendszerű. Magyarországon is a vegyes rendszerűt követik.

Ami pedig a kaszinópályázatot illeti, Magyarországon bárki pályázhatott, ha megfelelt a megbízható szerencsejáték-szervező kitételnek. Ennek a feltétele pedig az, hogy ne legyen adótartozása, Magyarországon szerencsejáték-szervezői gyakorlattal rendelkezzen. Többen is pályáztak erre a kaszinókiírásra, és ezek közül a pályázók többsége magyar tulajdonú szerencsejáték-szervező volt, és ezek közül magyar tulajdonú szerencsejáték-szervező is nyerte el a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján ezt a jogot.

Az ön kérdése hiteltelen. A Fidesz és a szocialista kormány szerencsejáték-szervezését (Dr. Bárándy Gergely: Az "Andy" az egy magyar név, ugye?), gyakorlatát, politikáját összehasonlítani nem lehet, mert a szocialistáké magánérdekeket szolgált (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a Fideszé pedig az állami érdekeket szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 154 2014.06.30. 2:10  151-158

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Elég nagy vitát váltott ki a reklámadó bevezetése az elmúlt hetekben bizonyos médiaszolgáltatóknál, elég nagy volt a tiltakozás. Azonban való igaz, hogy a kormány adópolitikájába ennek az extraszolgáltatásnak a különadóztatása teljes egészében beleillik. Hiszen 2010-ben a bankadóval, a szektorális adóval lényegében ezt a sort akkor kezdtük el.

(16.50)

Azt gondolom, nem újdonság ez. Kevésszer hangzik el, de Európában több országban, így Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban is létezik reklámadó, Svédországban 3-8 százalék árbevétel-arányosan, Ausztriában 5 százalék, de például Franciaországban háromféle reklámadót is fizetnek a szolgáltatók. Egy Európában elfogadott adónemről van szó.

(Gúr Nándort a jegyzői székben
Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Magyarországon ez a sajnálatos vita alakult ki, amelynek a lényege, hogy az egyik médiaszolgáltató - akit ön többször emlegetett - különféle módszerekkel próbál kibújni az adófizetés alól, és nemcsak a reklámadó fizetése alól, hanem valóban a társaságiadó-fizetés alól is, hiszen a hivatalos beszámolóiban, miközben az üzletmenete extranyereséget biztosít az árbevételéhez viszonyítottan, aközben egyéb, nem világos tranzakciókkal mégis el tudja kerülni a jelentős társaságiadó-fizetést, és most ugyanezzel az ügylettel azt is el tudja érni a jelenleg elfogadott reklámadótörvény alapján, hogy a 2014. évre vonatkozóan lényegében nem kell neki reklámadót sem fizetnie. De megvan az elképzelés, hogy hogyan tudjuk ezt megváltoztatni, amit a következő egy percben szeretnék elmondani.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 158 2014.06.30. 1:17  151-158

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Amint az a parlament előtt már ismert, L. Simon László képviselő úr újabb törvényjavaslatot nyújtott be T/467. számon a mai napon, amelyet nemsokára el is kezd tárgyalni a parlament, amely korrigálja az elfogadott reklámadó szabályait, ami nem teszi majd lehetővé azt, hogy a 2014. évben olyan elhatárolt veszteségeket számoljanak el az adóalappal szemben, hogy így megkerüljék a reklámadó megfizetését.

A másik fontos lépés pedig magának az adópolitikáért felelős miniszternek az utasítása, aki a törvény alapján elrendelte az adott gazdasági társaságnál az adóellenőrzést, ezt törvényi felhatalmazás alapján teszi, egyébként húsz éve tartalmazza ezt a törvény. Ritkán, de a miniszter él most ezzel a jogával. Azt gondolom, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésben, ahol ennyi adót kívánnak eltitkolni, vagyis inkább nem megfizetni, a miniszter joggal él az ellenőrzés elrendelésével, és nagyon bízunk benne, hogy a NAV felderíti, hogy jogos, törvényszerű-e ez az adóeltitkolási törekvés.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 186 2014.06.30. 2:18  183-186

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet nem ilyen drámai, mert valóban a költségvetésnek 2013-ban 200 milliárd forint többletbevételt hozott a tranzakciós illeték, ebből 59 milliárdot maga a Kincstár fizetett, és a különbözet nagy része pedig nem a magyar lakosságot, hanem a magyar vállalkozások, jogi személyek közötti tranzakciót terhelte. Tehát így ezt elmondani, hogy ez teljes egészében a magyar lakosságot terheli, ez nyilvánvalóan nem igaz. Helyesen mondta, a törvény betűje nem engedi az egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen szerződésmódosítást, továbbá a bankok számára nem jogi lehetőség az, hogy ezt a többletterhet áthárítsák, mert valóban a pénzforgalmi szolgáltatónak kell ezt megfizetni.

A kormány két dolgot tehetett, és 2014-ben már a helyzet azért lényegesen jobb lesz, hiszen február 1-jétől megteremtette annak a lehetőségét, hogy 150 ezer forintig díjmentesen lehessen készpénzt felvenni a bankautomatából, tehát ebben az évben már egészen biztosan ezt nem tudja átterhelni a bank, és valóban ez alapvetően fogyasztóvédelmi kérdés is. 157 vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank, amelyből 35-öt már le is zárt, és bírsággal figyelmeztette ezeket a pénzügyi szolgáltatókat, hogy ezt a jövőben ne tegyék.

(17.20)

Azért nem helyes az, ha ezt a kormányt a bankok barátjának állítja be a jobbikos képviselő úr, hiszen több mint 400 milliárd forint bevétel érkezik be a bankadóból és ebből a tranzakciós illetékből, ami előtte egyáltalán nem volt. Ez 400 milliárdos megszorító csomag elmaradását jelenti, és közel 300 milliárd forinttal részt vettek már eddig a bankok a devizahitelesek megsegítésében is. Úgy gondolom, mindez ennek a kormánynak köszönhető (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), aki megkövetelte a bankoktól, hogy ezt a terhet vállalniuk kell.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 198 2014.06.30. 2:10  195-198

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Három dolgot szeretnék önnek mondani: egyrészt nem igaz, hogy minden élelmiszer áfája 27 százalék, hiszen 18 százalékos kulcsba esik a tej és tejtermék, a keményítő, liszt vagy tej felhasználásával készült termék, de például 5 százalék alá esik az élő- és félsertés. Ennek ellenére igaz, hogy az élelmiszerek többségét 27 százalékos áfa sújtja.

A második mondandóm az, hogy ön nem jókor mondja ezt, hiszen csökken Európában és Magyarországon is az élelmiszerek ára. Európában Magyarország az ötödik olyan ország, ahol a legnagyobb az árcsökkenés, például az elmúlt időszakban a liszt ára 17,7 százalékkal, a cukoré 15,2-vel, az étolajé 14,2 százalékkal, de például a tojás ára is 4,6 százalékkal csökkent, és hogyha megnézzük a nyugdíjaskosarat, az árindexet, akkor számukra nagyon-nagyon kedvező, hiszen éppen ezeket az élelmiszertermékeket vásárolják. Ez is bizonyítja azt, hogy a kiskereskedelmi forgalom is jelentősen bővült, aminek jelentős részét teszi ki az alapvető élelmiszereknek a vásárlása, éppen ezért növeli, hogy csökkent az élelmiszerek ára.

A harmadik dolog pedig, hogy eddig nem mutattak gazdasági sikereket azok a törekvések, amikor az áfacsökkentést és a költségvetési bevételt néztük egymással szemben, hiszen nem igazán hatékony, nem jelennek meg a fogyasztói árakban az áfakulcs csökkentései. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány nem törekszik az élelmiszer áfájának a csökkentésére, ahhoz olyan gazdasági környezet, olyan gazdasági növekedés szükséges.

Azt viszont tudom önnek mondani, hogy nem a Jobbik ötletére és javaslatára lesz áfacsökkentés, ezt a parlamentben minden párt szeretné, természetesen a kormányzó pártok is, abban az esetben, ha ez élelmiszerár-csökkenést is fog jelenteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 22 2014.07.04. 5:07  19-22

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban így van, a Fidesz-KDNP-kormány folytatja azoknak a károknak a helyrehozatalát, amiket a szocialista kormányok végeztek 2002 és 2010 között. Így vagyunk az államadóssággal, hiszen a szocialisták jelentősen növelték az államadósságot; a Fidesz-kormánynak az jutott, hogy megállítsa az államadósság növelését és csökkentse.

Így vagyunk a költségvetési deficittel is, hiszen a szocialisták nyolc év alatt egyszer sem tudták elérni az Európai Unió által elvárt 3 százalékos hiányszintet; míg a Fidesz-kormánynak az jutott, hogy az országot kihozza a túlzottdeficit-eljárásból, és az ország költségvetése egyensúlyba kerüljön.

De így vagyunk az állami tulajdon elherdálásával is, hiszen a szocialistáknak az jutott, hogy ők privatizáljanak, eladjanak; míg a Fidesz-kormány az állami tulajdont, a közszolgáltatói tulajdont visszavásárolja.

És bizony, így vagyunk az energiaárakkal is, hiszen a szocialista kormányoknak az jutott, hogy emeljék tízszer-tizenötször duplájára-háromszorosára a gáz, a villamos energia árát; a Fidesz-kormánynak az jutott, hogy csökkentse ezeket, és a háztartásoknak, az embereknek jobbá tegye ezáltal az életét.

A legfontosabb és a legnagyobb horderejű kérdés, amely az egész társadalmat és az egész gazdaságot nyomasztja, az a devizahitelesek kérdése. A szocialistáknak az jutott, hogy 800 ezer családot hozzanak olyan helyzetbe a felelőtlen devizahitel-ösztönzéssel, amely nagyon nehézzé tette az emberek életét; a Fidesz-kormánynak pedig az jutott, hogy ezt a társadalmi problémát megállítsa, rendbe hozza és helyrehozza, és kihozza az országot a devizaadósságból, kihozza a családokat ebből a nagy nehézségből.

Miért is van az, hogy még nem alakult meg két hónapja a parlament, de én úgy vélem, hogy mégis a mai napon a négyéves ciklus egyik legnagyobb horderejű döntését fogja hozni a parlament ezáltal, hogy megkezdi a devizahitelesek sorsának rendezését, illetve folytatja és az ősz folyamán a második ütemben kivezeti a devizahiteleket a magyar piacról, a magyar gazdaságból? Mi is teszi ezt lehetővé? Az teszi lehetővé, hogy egy folyamatos kormányzás van, hogy a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség újra megkapta a választópolgárok bizalmát, és egy hosszan előkészített döntéssorozat eredményeként jutunk ide, hogy ma az Országgyűlés törvényt hozhat a devizahitelesek sorsának rendezéséről.

Miért is van az, hogy a választópolgárok kétharmados többséget adtak annak a kormánytöbbségnek, amely magára vállalta ennek a társadalmi problémának a rendezését, és nem pedig annak a kiterjesztését, amit a szocialista kormányok tettek? Én csak említeném, hogy a kormány első intézkedésével 2010. július 10-től már korlátozta a devizaalapú jelzáloghitelek értékesítését, tehát már 2010-ben elkezdődött ezen súlyos probléma rendezése.

A további lépések mindenki számára ismertek: a kilakoltatási moratórium, a késedelemben lévő hitelek kedvezményes átváltása, a végtörlesztés, az árfolyamgát, a Nemzeti Eszközkezelő lehetősége, végül a devizahitel-kiváltáshoz a kisebb lakásokba való költözéshez igénybe vehető kamattámogatás. Összesen eddig is mintegy 412 milliárd forint támogatásban, juttatásban részesültek már ezáltal a devizahitelesek, amelynek a háromnegyed részét a bankok vállalták magukra.

(10.00)

Végre célegyenesbe jutott a kérdés megoldása. Ennek az első lépése a Kúria jogegységi döntése alapján ma törvény formájában is meg fog jelenni. Azt gondolom, hogy ezzel mind a kormány, mind a magyar Országgyűlés várhatóan nagy többsége jelzi és üzeni a társadalom számára, hogy megkezdődött a devizahitel-probléma végleges felszámolása.

Arra kérünk mindenkit a parlamentben, hogy a mai napon ezt a történelmi jelentőségű törvényjavaslatot (Az elnök csenget.) szavazatával támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 52 2014.07.04. 4:15  49-91

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A reklámadóról szóló törvény alapgondolatával, vagyis azzal, hogy minden piaci szereplőnek részt kell vállalnia a közterhekből, a kormány továbbra is egyetért. Támogatjuk a törvény most előttünk lévő módosítását is, tekintettel arra, hogy a módosító javaslat fő célja az adókikerülési lehetőségek szűkítése, továbbá a már elfogadott szabályozás pontosítása, illetve kiigazítása.

Többek között idetartozik az a módosítás, amely előírja, hogy annak a társaságnak, amely közzéteszi a reklámot, minden esetben nyilatkoznia kell arról is, hogy eleget tesz-e adófizetési kötelezettségének. Amennyiben a társaság a nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, a megrendelőt egyszeri, az ellenérték meghatározott része utáni 20 százalékos adó terheli. A módosítás arra ösztönzi a megrendelőket, hogy csak a jogkövető társaságokkal kössenek szerződést, egyben védi a tisztességes reklámközzétevők érdekeit is, és csökkenti annak lehetőségét, hogy a jogsértő társaság alacsonyabb áron kínálja szolgáltatását, és ezzel előnyt szerezzen a reklámpiacon.

Szintén az adóelkerülés megelőzését célozza az a módosítás, amely szerint növelni kell az adóalapját annak a vállalkozásnak, amely kiszervezi reklámértékesítési tevékenységét. Annak érdekében, hogy a jelentős reklámbevétellel rendelkező gazdasági társaságok valóban adózzanak, a törvényjavaslat előírja azt is, hogy az előző évek elhatárolt veszteségének 50 százaléka csak akkor vonható le a 2014. évi adóalapból, ha az adózónak a 2013. év adózás előtti eredménye nulla vagy negatív, azaz az adóalany ténylegesen veszteséges.

A kormány egyetért a törvényjavaslatnak azzal az elemével is, miszerint a reklámadóról szóló törvény csak a most tárgyalt törvényjavaslat kihirdetését követő harmincegyedik napon lépjen hatályba. Bízom abban, hogy ezzel megfelelő felkészülési időt biztosítunk az érintett vállalkozásoknak.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz annak benyújtását követően egy képviselőtől összesen öt módosító javaslat érkezett. Ezeket az indítványokat a kormány nem támogatja, mert azok nem illeszkednek a reklámadóról szóló törvény és a módosítására benyújtott előttünk lévő törvényjavaslat koncepciójához.

A Törvényalkotási bizottság által megfogalmazott korrekciók részben pontosító jellegű, részben a kis- és középvállalkozások védelmét szolgáló módosításokat tartalmaznak. Az indítvány egyértelműsíti, hogy a reklám-közzétételi tevékenységet reklámértékesítő cégekhez kiszervező adóalanyok számára a törvényjavaslatban előírt adóalap-módosító szabályt természetesen a 2014-es átmeneti évben is alkalmazni kell.

A jogalkalmazás egyértelműségét szolgálja az a módosítás is, amely szerint a reklámadó-szabályozás, valamint a reklámadóhoz kapcsolódó más jogszabálybeli rendelkezések - értve ez alatt a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításait - egy időben lépjenek hatályba.

Végezetül a kis- és középvállalkozások védelme érdekében az indítvány megemeli a megrendelő adókötelezettsége esetén az adókötelezettség értékhatárát - ez 25 ezer forint volt -, melynek következtében most csak havi 2,5 millió forint reklámköltség felett terheli adókötelezettség a reklámot megrendelőt, ha pedig a megrendelő magánszemély, akkor ezen adókötelezettség egyáltalán nem jön szóba.

A Törvényalkotási bizottság valamennyi módosító javaslatát a kormány indokaira figyelemmel támogatja. Köszönöm a tisztelt képviselők figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 76 2014.09.15. 4:05  73-78

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a makroadatok tekintetében nagyon jó számokról beszélhetünk Magyarország viszonylatában, hiszen azért itt el kell mondani, hogy a gazdasági növekedés mértéke a második negyedévben 3,9 százalék volt, ami az Európai Uniót tekintve a legjobb szám, a legnagyobb eredmény.

Ugyanakkor a foglalkoztatás mértéke nálunk nőtt az Európai Unióban az elmúlt időszakban a legjobban, több mint 4 millió 100 ezren dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség mértéke 8 százalék alá csökkent. De csökken az államadósság, és most már folyamatosan pozitív a külkereskedelmi mérleg.

S úgy igaz, ahogy képviselő úr elmondta, az inflációs adat is kiváló és nagyszerű, hiszen valóban, 1968 óta nem fordult elő, hogy a fogyasztói árak még csökkentek is hazánkban, Magyarországon. Ennek több összetevője is van. Ezeket a jó számokat elsősorban a kormány gazdaságpolitikája biztosítja, de tény, hogy az európai dezinflációs folyamatok is elősegítik az alacsony inflációt. De a legnagyobb mértékben valóban, Európában egyedülálló módon a rezsicsökkentés okozta az alacsony inflációs számokat. Ez így igaz, ezt több lépcsőben tette meg a kormány, és ennek hatása 2014-ben egész évre kivetítve a magyar családokat 300 milliárd forint összegben érintette, ennyivel fizetnek kevesebbet a háztartási energiáért a magyar emberek 2014-ben. S a folyamatos rezsicsökkentés hatásaként ez az összeg 2015-ben még nagyobb lesz, hiszen el fogja érni a 340 milliárdot; ez meg fogja haladni a GDP 1 százalékát, ami, azt gondolom, hogy Európában egyedülálló.

Az alacsony inflációnak több más pozitív hatása is van, például a jövedelemnövekmények így sokkal hatékonyabbak, és kisebb jövedelemnövekmény mellett is nagyobb a reálértéke a jövedelmek emelkedésének.

Ha visszatekintünk, azt látjuk, hogy a fogyasztás növekedését, a kiskereskedelmi forgalom jelentős bővülését emellett még az állami szférában, a közszférában több mint 400 ezer főt érintő jövedelemnövekmény is okozta, s emellett a családi adókedvezmény kiterjesztése és más adócsökkentések, például a személyi jövedelemadó-csökkentés hatása is itt jelenik meg. De mondhatnánk azt is, hogy a közfoglalkoztatásban foglalkoztatott több mint 200 ezer ember havi jövedelme is a belső fogyasztást generálja és erősíti, s ezáltal biztos lábakra helyezi a magyar gazdaságot. De itt meg kell említeni a devizahitelek majdani megoldását és az eddig tett lépéseket is, amelyek szintén családok százezreinek javították a fizetőképességét.

Láthatja a képviselő úr, hogy a kormányzat egy elég összehangolt munkával próbálja megteremteni, hogy a magyar családoknak könnyebb legyen a hétköznapi élet, vagy a kiadásuk csökkentésével, vagy a jövedelmük növelésével, vagy az adó csökkentésével, illetve a nagy társadalmi probléma, a devizahitelesek problémájának megoldásával lépünk előre, és így lesz jobb, egyre jobb a magyar családoknak. Ennek szellemében hozzuk meg a döntéseket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 172 2014.09.15. 2:04  169-176

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény egyértelműen választ ad a kérdésére, amelynek rögtön az 1. §-a kimondja, hogy az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladatainak végrehajtása és kötelességei teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a kormánytól, az Európai Központi Banktól - bizonyos kivételekkel -, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet, és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását a feladatai ellátása során.

A magyar kormány, úgy, mint minden törvényt, ezt a törvényt is tiszteletben tartja, ezért nyilván nincs is lehetősége arra, hogy az MNB-vel egyeztessen, vagy az MNB bármilyen jóváhagyást várjon e tekintetben a magyar kormánytól. Azonban természetesen a felügyelőbizottságon kívül is ellenőrzik a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét külső szervek, így az Állami Számvevőszék, amely minden évben ellenőrzi a Nemzeti Bank tevékenységét, illetve maga az Országgyűlés, hiszen a magyar államnak mint tulajdonosnak az Országgyűlés az ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek minden évben beszámol a Magyar Nemzeti Bank, az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának pedig félévente. Emellett az MNB elnökét a házelnökkel és a bizottság elnökével szemben rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli. Tehát a kormánynak ellenőrzési lehetősége a Magyar Nemzeti Bank felett - a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az Alaptörvény értelmében - nincs. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 176 2014.09.15. 1:05  169-176

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, ugyanezen törvény 3. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kormánnyal való együttműködést, de nem a Magyar Nemzeti Bank tevékenységében, illetve pénzügyi döntéseiben. Hiszen a Magyar Nemzeti Banknak van olyan feladata is, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a kormány gazdaságpolitikáját elősegítse. Nyilván a konzultáció és az egyeztetés minden bizonnyal erre vonatkozott, amiről a jegybank elnöke beszélt. Önnek mint országgyűlési képviselőnek az Alaptörvény értelmében lehetősége van kérdést intézni a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, és ezzel ön is ellátja az Országgyűlés tagjaként a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzését. Javaslom, hogy éljen ezzel a jogával és lehetőségével.

Ami pedig a felügyelőbizottság felállítását illeti, valóban az Országgyűlés feladata. Nyilvánvalóan az Országgyűlés tartozik felelősséggel ezért. Én egyetlenegy tagja vagyok, tehát az Országgyűlés nevében nem tudok nyilatkozni arról, hogy erre mikor fog sor kerülni.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 246 2014.09.15. 3:28  245-253

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt 1988. január 25-én közösen készítette az Európa Tanács és az OECD. Az egyezmény legfőbb célja, hogy a részes államoknak lehetőséget nyújtson a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékony fellépésre. Elő kívánja segíteni emellett azt is, hogy a részes államok jobban érvényt szerezhessenek a saját belső adójogszabályaiknak, az adófizetők jogainak egyidejű tiszteletben tartása mellett. Az egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi. Ilyen például az automatikus, valamint spontán információcsere, az egyidejű és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, valamint az adókövetelések beszedéséhez nyújtott segítség.

A G20-ak a 2009-ben, Londonban tartott csúcstalálkozójukon szorgalmazták az egyezmény megújítását egyrészt azért, hogy az eddigieknél hívebben tükrözze a nemzetközi adókijátszás elleni elkötelezettséget, másrészt azért, hogy a fejlődő országok számára is elérhetővé váljanak az új, együttműködő adózási környezet előnyei. A kezdeményezés hatására az Európa Tanács és az OECD kidolgozott egy jegyzőkönyvet, amely 2010-ben úgy módosította az egyezményt, hogy az összhangba került az adóügyi információcsere legújabb nemzetközi gyakorlatával. Ennek megfelelően tartalmazta azt a nemzetközi követelményt is, miszerint egy állam nem tagadhatja meg az adóügyekben történő információcserét a banktitokra vagy saját belső adóérdek hiányára való hivatkozással.

Az egyezmény aláírásának lehetősége 2011-től megnyílt a nem Európa tanácsi, illetve nem OECD-államok részére is. Ennek köszönhetően már 67 állam és 10 joghatóság csatlakozott ehhez a megállapodáshoz. Az egyezményhez és a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás számos szakmai indok mellett az OECD- és az Európa tanácsi tagságunk miatt is indokolt volt, azt mára közel valamennyi OECD-tagállam aláírta. Az egyezmény szövegét a kormány határozatban hagyta jóvá, aláírása 2013 novemberében történt meg. Az egyezmény és a jegyzőkönyv aláírásával az adóhatóság eszköztára számos új elemmel bővül, amellyel eredményesebben lehet érvényt szerezni adószabályainknak. Különös jelentősége van a nem európai uniós tagállamok esetében a teljes körű információcsere megvalósulásának és az adóbeszedésben, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények által biztosított adminisztratív együttműködéshez képest többletet jelentő további adónemekre vonatkozó segítségnyújtásnak.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 4 2014.09.24. 5:06  1-4

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A 2013 júliusában az Európai Unió és az Egyesült Államok által megkezdett Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség - rövidítve TTIP - tárgyalásainak célja a felek gazdasági növekedésének erősítése és a foglalkoztatási lehetőségek megteremtése a kétoldalú kereskedelem és beruházások útjában álló akadályok, azaz a vámok, vámon kívüli korlátozások és szükségtelen bürokratikus szabályozások lehető legnagyobb részének lebontásával. A készülőben lévő szabadkereskedelmi megállapodás jelentősége azonban túlmutat a közvetlen gazdasági előnyökön, hozzájárulhat a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, a megállapodás pedig erősítheti a két felet a feltörekvő gazdaságokkal folytatott nemzetközi versenyben.

Magyar részről mindvégig támogattuk, hogy a fejlett világ két nagy gazdasági pólusa között mihamarabb meginduljanak a szabadkereskedelmi tárgyalások. Egy ilyen egyezmény a nyitott, exportorientált magyar gazdaság számára közvetlenül is és közvetetten is jelentős előnyökkel járhat. Érdekünk, hogy a létrejövő megállapodás tartalma megfeleljen az általunk támasztott elvárásoknak, és segítse a kormány gazdasági növekedési és foglalkoztatási céljainak elérését.

Tisztelt Képviselő Úr! Fontos kiemelnünk, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak nem célja, hogy aláássák vagy korlátozzák a tagállamok demokratikus szakpolitikai döntéseinek lehetőségeit. Az EU nem tárgyal a jelenlegi környezetvédelmi és egészségügyi oltalmi szintekről, azok nem képezik az alku tárgyát. Épp ezért nem reális az a veszély, hogy a megállapodás veszélybe sodorhatja hazánk környezetvédelmi, egészségvédelmi vívmányait.

Az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátum a magyar kormány igényének megfelelően rögzítette, hogy a feleknek a továbbiakban is jogukban áll majd az általuk megfelelőnek tartott szinten szabályozni a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, biztonsági és egészségügyi kérdéseket. Az ezek fenntartását szolgáló EU- és nemzetközi jogszabályok - mint például a GMO-val kapcsolatosak - biztosította oltalmi szintek csökkentése nem lehet tárgya a tárgyalásoknak.

(10.10)

Alaptalan tehát a képviselő úr aggodalma, hogy a tárgyalások eredményeként veszélybe kerülhetne a hazánk Alaptörvényében rögzített GMO-mentesség.

A szabadkereskedelmi tárgyalások tehát nem az előírások fellazításáról, könnyítéséről szólnak, hanem arról, hogy a magas szintű oltalom fenntartása mellett hogyan csökkenthetők a transzatlanti piacon működő vállalkozások szabályozási különbségekből eredő költségei, amelyeket egyelőre a magyar állampolgároknak is meg kell fizetni a termékek és a szolgáltatások árában.

Tisztelt Képviselő Úr! Az EU és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi kezdeményezése jelentősége miatt a magyar kormány a tárgyalások kezdete óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a születő megállapodásban a hazai érdekek megfelelően érvényre jussanak. A tárgyalások során felmerülő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspont rendszeres megvitatása és megfelelő koordinálása érdekében a kormány 2013-ban elrendelte a Transzatlanti Koordinációs Tárcaközi Bizottság - TKTB - létrehozását. A testület elnöke a külügyminiszter. Javaslom képviselő úrnak a bizottság felkeresését a TTIP-val kapcsolatos kérdéseivel. A bizottság az ön, az önök rendelkezésére is áll.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország nem érdekelt egyoldalú, számunkra hátrányos egyezményekben, ilyen tárgyalások megkezdéséhez nem adtuk volna a támogatásunkat az Európai Uniónak. Biztosíthatom képviselő urat, hogy Magyarország a többi tagállammal együtt, a tárgyalások teljes ideje alatt képes lesz arra, hogy fellépjen az európai emberek egészségét, biztonságát, környezeti és pénzügyi biztonságát fenyegető kockázatok elleni védelem érdekében. Erre garanciát jelent, hogy az egyezményt, többéves tárgyalást követően az Egyesült Államok kongresszusának, az Európai Parlamentnek és az összes uniós tagállamnak, így végső soron a Magyar Országgyűlésnek is szükséges jóváhagyni, a nemzeti konszenzust tükröző Alaptörvényünkbe ütköző tartalmú nemzetközi megállapodás megkötése így eleve nem lehetséges. (Dr. Schiffer András: Milyen konszenzus?)

Tehát képviselő úr félelme alaptalan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 12 2014.09.24. 5:00  9-12

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Szocialista Párt egy dologban állandó, mégpedig abban, hogy ha kormányon van, akkor is, ha ellenzékben van, akkor is mindig megszorításról beszél, megszorítást vizionál. Amikor kormányon van, akkor a megszorításokról döntést hoz, mint például valóban az önök nyolc éve alatt. Mondok néhány példát. Például önök csökkentették a nyugdíjat, mert elvették a 13. havi nyugdíjat, vagy önök csökkentették a közszféra bérét, vagy önök akarták az egészségügyet fizetőssé tenni, amit népszavazással sikerült megakadályozni. De az önök ideje alatt emelkedett például 12 ezer milliárddal, a GDP mintegy 30 százalékával az államadósság is.

Arra kérem képviselő urat, ne élje bele magát ebbe a megszorítósdiba, mert Orbán Viktor nem ezt fogja csinálni a választások után. Először is a választás éjszakáján gratulálni fog a miniszterelnök úr (Lukács Zoltán: Kinek?), gratulálni fog azoknak az önkormányzati vezetőknek, akiket újraválasztottak, és gratulálni fog azoknak, akik először nyerték el, mondjuk, a polgármesteri címet, és buzdítja őket, hogy kezdjék el az önkormányzatokban a munkát.

A miniszterelnök és kormánya folytatni fogja azt a munkát, amit 2010 és 2014 között elvégzett, például a költségvetési egyensúly tartása terén. Önöknek nyolc év alatt nem sikerült egyetlenegyszer sem 3 százalék alá vinni a költségvetés hiányát. Ez a kormány a költségvetésideficit-eljárásból hozta ki 2013 nyarán az országot, és ezt tartani is fogja, mert az ország megítélésének alapfeltétele az, hogy a költségvetési egyensúlyt tartani tudjuk.

(10.30)

Varga Mihály nem megszorításról beszélt és nem 1700 milliárdról, ezt önök találják ki. Arról beszélt, hogy az állami kiadásokat GDP-arányosan csökkenteni szükséges. Ez mindig is célja volt minden kormányzatnak. Ez nem azt jelenti, hogy szám szerint a mostani adatokra ki kell számolni ezt a számot, hanem azt jelenti, hogy mondjuk, a GDP folyamatos növekedésével, az állami kiadások féken tartásával például ez a szám évről évre csökkenni fog. Szó sincs arról, hogy ilyen összegű megszorítás kerülne bevezetésre. De az Orbán-kormány folytatni fogja az államadósság csökkentésére vonatkozó politikáját, ami, ahogy említettem, önöknek nem sikerült. Ennek a kormánynak igenis eddig is sikerült megállítani, és a jövőben, ha kisebb mértékben is, de csökkenni fog a GDP-arányos államadósság.

De sikereket tudott felmutatni a kormány a foglalkoztatás terén is, hiszen már 8 százalék alatti a munkanélküliek száma, és több mint 160 ezerrel dolgoznak többen, mint az ezt megelőző időszakban. De sikerült a reáljövedelmeket is növelni, ezáltal a fogyasztást bővíteni. Úgy gondolom, a gazdasági növekedés, a tartós gazdasági növekedés biztos alapja a reáljövedelmek bővítése. Az európai uniós források felhasználása terén változások lesznek, hiszen ez alapvetően a gazdaságot fogja szolgálni, a foglalkoztatottságot, a gazdasági növekedést, a tartós gazdasági növekedést. A kormány célja egyértelmű, hogy az európai uniós források 60 százaléka a gazdaságba kerüljön, és ezáltal a gazdaság erősödjön és növekedjen.

De folytatni szeretnénk a rezsicsökkentés politikáját, állandósítani azt az eredményt, amit a rezsicsökkentés terén elértünk, ezért nagyobb állami részvételt kívánunk megvalósítani. Szeretnénk befejezni a devizahitelesek gondját, problémáját, egyrészt az elszámolással, aminek a törvényét ma fogjuk elfogadni, majd folytatni a forintosítással, hogy ezzel egyszer s mindenkorra lezárjuk a XXI. század Magyarországának legnagyobb társadalmi problémáját.

Összességében tehát azt a gazdaságpolitikát szeretnénk folytatni, amelynek alapjait leraktuk, amelynek célja az, hogy a foglalkoztatás bővüljön Magyarországon. Ennek célja az, hogy tartós gazdasági növekedést tudjunk elérni és ezáltal a családok, a magyar emberek helyzetén javítani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 38 2014.09.24. 4:06  35-41

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látszik, hogy a Jobbik önkormányzati kampánytéma híján van, mert az előbb elmondott interpelláció, úgy gondolom, a Jobbik számára hiteltelen. Azt is elmondom, hogy miért.

Először is, az ön példája, amit az interpellációban elmondott Zuglóról egy két évvel ezelőtti cikkre hivatkozva, rossz példa, hiszen Zuglóban mindössze néhány hónapig élt ez a rendelet, és megszüntették, tehát Zuglóban nem fizetnek a polgárok ilyet, tehát a felhozott példája, rémisztő példája rossz.

De bizonyítom azt, hogy hiteltelen az ön felszólalása, azzal is, hogy igaz, hogy az országban mindössze 15 olyan települést találtunk, ahol jobbikos érzelmű polgármester vezeti a települést a 3177-ből, tehát igazi társadalmi felelőssége még a pártnak nem lehet az önkormányzatok működtetése terén, azonban a 15-ből lényegében minden településen működik a helyiadó-rendszer, az ön által kritizált kommunális adó, illetve a lakásonkénti adóztatási rendszer. Például Gyöngyöspatán kommunális adó van, amit a jobbikos polgármester 2012-ben emelt 12 ezer forintra, de magánszemélyek kommunális adója van Békésszentandráson és Monorierdőn is. A legkülönlegesebb település Tuzsér, ahol még a lakások után is fizetni kell - jobbikos település - a 200 forint per négyzetméter összegű adót, és itt még külön a magánszemélyek kommunális adóját is fizetni kell. De Tiszavasváriban sem sokkal különb a helyzet, itt építményadó van, maximális iparűzési adó és szintén kommunális adó.

Tehát úgy gondolom, hogy az ön elvárása és kommunikációja és egyébként a települést vezető jobbikos polgármesterek gondolkodása teljesen eltér egymástól, ugyanis nekik már van tapasztalatuk abban, hogy mit jelent az önkormányzati gazdálkodás, mit jelent a település költségvetésének az elkészítése és annak egyensúlyban tartása.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha mi változtatunk az önkormányzati rendszeren, akkor önök azt mondják, hogy az önkormányzati demokrácia csorbul, most pedig egyébként azt kívánják, hogy kormányzati, hatalmi erővel változtassuk meg ezt a rendszert, mert önkormányzati kampány van, és önök azt akarják sugallni a választópolgároknak, hogy ha a Jobbikra szavaznak, akkor itt majd Magyarországon nem kell adót fizetni, de helyi adót semmiképpen. Ez semmiképpen nincsen így. Úgy gondolom, a felelős gondolkodás nemcsak kormányzati szinten, hanem önkormányzati szinten is megköveteli azt, hogy egy képviselő-testület, egy polgármester tudja azt, hogy mi a helyi lakosság teherbíró képessége, tudja azt, hogy mik a helyi célok, elképzelések, és ahhoz a forrásokat honnan tudják megszerezni.

(11.20)

A helyi adó bevezetése csak egy lehetőség, senki számára nem kötelező. Így nem volt kötelező Tuzséron sem bevezetni, Tiszavasváriban sem és a többi jobbikos településen sem.

Tisztelt Képviselő Úr! Kérem annak tudomásulvételét, hogy az önkormányzati gazdálkodás felelőssége az önkormányzat felelőssége, és a döntéshozatal is az önkormányzaté, azt a kormány, az Országgyűlés nem vállalhatja át egyetlen önkormányzattól sem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 112 2014.09.24. 2:11  109-116

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésének címéből, hogy meddig még, nyilván én is nehezen jöttem rá arra, hogy mégis ön mire fog gondolni, milyen konkrét kérdést fog fölvetni. De végigtekintve eddigi felszólalásait, azért nem volt nehéz rájönni, hogy a devizahitelesek problémáját hozza ide újra a Ház elé, amit egyben meg is köszönök önnek, mert így el tudom mondani, hogy milyen komoly eredményeket tud felmutatni a kormány, még akkor is, ha ön ezt esetleg lassú folyamatnak tekinti. Hiszen kézzelfogható közelségbe került az az idő, amikor lényegében minden devizahiteles és nem devizahiteles problémája is meg fog oldódni. Hiszen ön is tudja, hogy a parlament előtt van és a mai napon szavazunk az elszámoltatási törvényről.

Egyébként a konkrét kérdését illetően nyilván ebben a törvényben esetleg módosító javaslatként fölvethette vagy fölvetheti ennek a bizonyos záradéknak a kérdését.

Arra hívnám föl a figyelmét, hogy egy nagyon súlyos társadalmi problémáról van szó, amely megoldásának többféle összefüggése van, nyilván jogi, gazdasági, a bankszektort érintő, több millió embert érintő, az állam is részese ennek. És olyan megoldást kellett találni, még ha ez esetleg nem tűnik gyorsnak, akkor is, amely egyrészt jogilag valóban véget vet ezeknek az ügyleteknek, és hogy ebben minden érintett részes tudjon lenni, és olyan megoldás szülessen lépésről lépésre, ahol az ő problémájára jogi értelemben is, ha esetleg jogorvoslati útra tereli a kérdést, akkor is végleges választ tudjon kapni, és akkor jöhet majd csak a következő lépés.

Ön nyilván, hogy ezeket a lépéseket tudja, hiszen figyeli az Országgyűlés munkáját. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Kérem, hogy értse meg, és hogy ennek egyszer nyilván a végére fogunk jutni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 116 2014.09.24. 1:08  109-116

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Térjünk tehát vissza az eredeti kérdésére, a "Meddig még?"-re, jó? Tehát semmi nincs ebben a kérdésben, nyilván ez volt egyébként a célja. Azt tudom mondani, hogy nem sokáig, nem sokáig fog már itt fölácsorogni a parlamentben és mellébeszélni arról, hogy a devizahitelesek problémáját a kormány mikor fogja megoldani. Jól megélt ön ebből politikailag, és most nyilván az zavarja, hogy most már ön is látja a végét, hogy eljött a végelszámolás ideje, és ezt a politikai terméket majd a Jobbiknak, személy szerint önnek le kell venni, és valami mást kell majd természetesen kitalálni.

Én igenis a "Meddig még?" kérdésére konkrét választ tudok adni, de konkrét választ tud adni a parlament annak a több millió érintett ügyfélnek is. Azt a bankszektort pedig összemosni a kormánnyal, amelyik most 1000 milliárd forintért nyúl majd a zsebébe, hogy ezt rendezze, és a kormány barátjának nevezni, ez pedig egy jobbikos nevetséges maszlagolás. Nem tudok erre...

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 122 2014.09.24. 2:13  117-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban elég komoly európai szintű eredményei vannak az országnak a foglalkoztatás terén, hiszen a 2010-es állapotokhoz képest nagyon komoly eredményeket tudunk felmutatni, bár elégedettek még nem vagyunk.

Engedje meg nekem, hogy távirati stílusban mondjak ebből néhányat! 340 ezerrel dolgoznak többen, mint a 2010-es kormányváltáskor, a versenyszférában ez a szám 240 ezer fő; végre a foglalkoztatásban állók száma meghaladja a 4 millió 100 ezer főt. A munkanélküliségi ráta 7,9 százalék, ami 3,5 százalékkal jobb a 2010. májusi adathoz viszonyítva. A foglalkoztatottság mértékének növekedése az Európai Unióban a legnagyobb növekedési ütemet érte el. A fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék, ami igen magas még mindig, de most már az Európai Unió átlaga alatt van.

Komoly eredmények vannak a kis- és középvállalkozói szektorban is, hiszen a támogatást megtöbbszöröztük, 2 milliárdról évi 16 milliárd forintra, a négy év alatt összesen több mint 40 milliárd forint foglalkoztatási támogatásban részesült a kkv-szektor. 21 700 új munkahelyet létesítettek és 45 ezret megóvtak, de ugyanilyen szép eredmények vannak az "Első munkahely" garanciaprogramban is, ahol több mint 18 ezer fiatal helyezkedett el 2012 és 2014 között. A nyári diákmunkában is 24 ezer diák vett részt például 2014-ben. De nagyon komoly eredménye van a munkahelyvédelmi akciótervnek is, ahol 890 ezer fő foglalkoztatását tudtuk megőrizni.

Azt gondolom, hogy megvannak az eredmények, az alapok, és a folytatásról kell beszélnünk, remélem, ezt még a következő egy percben meg tudom tenni. (Dr. Nagy István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 126 2014.09.24. 1:18  117-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A kormány egyértelmű célja az, hogy a foglalkoztatottak és az adófizetők száma megközelítse Magyarországon vagy elérje az ötmillió főt; a hozzánk hasonló létszámú országoknál ez a szám körülbelül ennyi, ők előttünk járnak, Csehország, Portugália például. Ezért is van az, hogy a következő időszakban az európai uniós forrásokat teljes egészében a munkahelyteremtés és a foglalkoztatásbővítés alá vetjük, és mintegy 60 százalékát a forrásoknak a gazdaságfejlesztésre és a vállalkozók ösztönzésére fogjuk fordítani.

Ezen belül a kis- és középvállalkozói szektor komoly támogatásban fog részesülni, munkahelyteremtésre mintegy 500 milliárd forintot fordítunk. De ugyanilyen jó eséllyel pályáznak majd az ifjúsági garanciaprogramban részt vevők és a közfoglalkoztatottak is, ahol az a cél, hogy a versenyszférába tudjanak majd átmenni, és a szakképzés terén is a duális képzésen dolgozunk, hogy ezzel jobb feltételeket teremtsünk a fiatalok számára is. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Bízom benne, hogy sikeresek lesznek ezek a programok. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 140 2014.09.24. 2:00  137-144

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdésének címe, hogy "Hol tart az ügy?", és ugye az azonnali kérdés olyan műfaj, hogy csak a kérdést kell közölni a válaszadóval, ezért én nyilván nem találhattam ki a "Hol tart az ügy?" kérdésből, hogy ön a kecskeméti üggyel kapcsolatban fog kérdezni. De ha jól értettem, ön is híresztelésekre alapulva mondott vádakat, újsághírre alapozva mondott név szerint közéleti személyekre ön szerint terhelő dolgokat, amire, én nem vagyok abban biztos, hogy a parlamenti műfaj, az azonnali kérdések órája megfelelő. Hogyha ön az ügyben valóban konkrétumokat szeretne, akkor keressen más parlamentáris lehetőséget arra, hogy információhoz jusson a büntetőügyben.

Egyébként számomra a törvény sem engedélyezi, hogy a büntetőeljárásról vagy bármely eljárásról részleteket, konkrétumokat mondjak. Tehát ön nyilván nem is várhatta azt, hogy egy ilyen fel sem tett kérdésre a parlamentben az adott minisztérium államtitkára, az a minisztérium, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt felügyeli, konkrét, részletekre kiterjedő választ fog adni.

(13.00)

Nyilván ön úgy gondolja, hogy ez alkalmas politikai támadásra, én viszont azt mondom önnek, hogy önt mint országgyűlési képviselőt a mentelmi jog védi, de fontolja meg azt, hogy közéleti ismert személyeket híresztelésekre és újsághírekre hivatkozva a nyilvánosság előtt esetleg megvádol.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 144 2014.09.24. 1:07  137-144

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem csak annyit mondott! Szó volt átmentett vagyonokról, újonnan alapított gazdasági társaságokról - tehát figyeljen oda, hogy mit mond!

Egyébként pedig jogszerű, hogy az ügy több mint két évig tart, hiszen ezt a büntetőeljárásról szóló törvény lehetővé teszi.

Önnek pedig azt kívánom, ha továbbra is konkrét dolgot szeretne az ügyről, akkor a büntetőeljárásról szóló '98. évi XIX. törvény 74. §-át olvassa el, amely elmondja azt, hogy felvilágosítás adható, amennyiben azt az ügyész engedélyezi, és amennyiben jogi érdeke fűződik az érintettnek hozzá. Az Országgyűlésről szóló törvény alapján önt is megilleti a felvilágosításkérés joga, de a Be. törvényt, a büntetőeljárásról szóló törvényt önnek is be kell tartania. Javaslom önnek, hogy ez alapján kérjen konkrét információkat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 180 2014.09.24. 2:00  177-180

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt felhívom az ön figyelmét arra, hogy vasárnapra, illetve munkaszüneti napra általában nem oszthatók be a munkavállalók rendes munkaidőben. Ezeken a napokon a dolgozók csak kivételes, a törvényben egyértelműen és szigorúan meghatározott esetekben kötelezhetők rendes munkaidőben való munkavégzésre. Az ön által említett vitás eset még 2012 júliusa előtt történt, ezért elbírálására a régi munka törvénykönyvének szabályait kell alkalmaznia a bíróságnak.

A Kúria a 2013 májusában hozott eseti döntésében ennek megfelelően értelmezte, idézem: "a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató" fogalmát. A jog helyzet azonban azóta megváltozott. Az új munka törvénykönyve a korábbi szabályozással ellentétben önállóan és külön rendelkezik a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő vasárnapi munkavégzésről és annak díjazásáról. Eszerint a kereskedelmi tevékenységet végző üzletekben vasárnap is elrendelhető rendes munkaidőben a munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál, tehát azoknál, akik ezen munkáltatónál dolgoznak. A vasárnapi munkavégzés ezen esetében 50 százalék bérpótlék, úgynevezett vasárnapi pótlék jár a munkavállalónak.

Összefoglalva tehát, a Kúria döntésének a kereskedelmi üzletekben a munka törvénykönyve hatálybalépése és legutóbbi módosítása nyomán kialakult helyzetre nincs hatása. Emellett sem a munkáltató, sem a munkavállalói érdekképviseletek nem jeleztek problémát a vasárnapi munkavégzés szabályainak alkalmazásával kapcsolatban.

Kérem válaszom tudomásul vételét. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 74 2014.10.13. 4:06  71-77

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A lakáshoz jutás az életünkben nem sokszor adódik meg, néhány ember életében csak egyszer vagy kétszer, legfeljebb háromszor, nyilván ezért nem egy egyszerű vásárlásról van szó, amit csak úgy egyhavi fizetésünkből vagy akár egyévi fizetésünkből teljesíteni lehet.

Valóban igaz, a társadalom értékmérője az, hogy egy fiatal, egy fiatal család hogyan tud lakáshoz jutni. Magyarországon elterjedt dolog, hogy mindenkinek saját lakásának, saját tulajdonú lakásának kell lenni. Azonban azt is figyelembe kell venni, amikor ön a kormányt bírálja, hogy elmaradt egy lakáshoz jutási lehetőségről szóló program, hogy figyelembe vesszük, hogy milyen gazdasági környezetben és milyen társadalmi nehézségek közepette élünk, hiszen most a devizahitelesek problémája alapvetően meghatározza azoknak az embereknek az életét és a sorsát, akik éppen egy új lakásvásárlás vagy lakásszerzés miatt estek bele ebbe a súlyos problémába. Tehát a kormánynak az elsődleges célja az, hogy akinek emiatt megélhetési és lakhatási gondjai vannak, azoknak a problémáját kezeli. Ezért volt fontos a devizahitelesek problémája, ugye most már látszik a vége, látszik, hogy megoldást nyer.

(15.40)

Megtörténik a forintosítás, a tisztességtelenül kiszabott díjakat visszakapják, a jogtalanul elszámolt árfolyamokat visszakapják az emberek, és tisztán látják azt most már forintban, hogy meddig, hogyan, mennyit kell nekik törleszteni. De azok, akik még súlyosabb helyzetbe jutottak, azoknak a kormány a Nemzeti Eszközkezelő működtetésével lényegében a rendszerváltás legnagyobb bérlakásprogramját hajtja végre, hiszen 25 ezer állami bérlakást vásárol meg, és ez mintegy 110 ezer embernek a gondját és a problémáját oldja meg. A 25 ezres szám egyébként az egynegyede a most önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásoknak. De az önök programjában is úgy látom, hogy ellentmondások vannak, hiszen ön egyszer számtalan új bérlakás építéséről beszél, majd utána pedig az üresen álló lakások problémájáról. El kellene dönteni, hogy most akkor új lakást építenek, vagy az üresen álló lakásokkal foglalkoznak.

Egyik sajtótájékoztatóján ön elmondta újságírói kérdésre, hogy tízmilliárd forintból mindez megoldható. Én csak jelzem önnek, ha egy lakásra ötmillió forintot szánunk, ez összesen kétezer lakásnak az építését vagy felújítását jelenti. Ez nem oldja meg a társadalmi problémát. Tehát önök sem, illetve ön sem érzékeli ennek a súlyát. A kormány viszont igen, hiszen mindamellett, hogy a devizahitelesek problémáját kezeli, a lakásfenntartás kapcsán kedvezményeket ad a lakosságnak azáltal, hogy végrehajtja a rezsicsökkentési programot, és hosszasan lehetne sorolni azokat a juttatásokat, amelyeket éppen a lakáshoz jutóknak ad a kormányzat, kamattámogatást, többféle adó- és illetéktámogatást, lakáscélú kölcsönöknek a kamattámogatását, a munkáltatók által adott kedvezményes lakáscélú támogatás, amellyel sok-sok ember tudott már élni, és még élni is fog.

Az első kérdés persze az, hogy tudjuk-e a gazdasági növekedést tartósan biztosítani, ezáltal az emberek jövedelmének a nagyságát, a reáljövedelmét növelni. Ha ez meg fog oldódni, akkor az is, hogy az emberek hogyan fognak tudni önerőből saját lakáshoz jutni. Úgy gondolom, ez lehet a hosszú távú program. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 86 2014.10.13. 4:05  83-89

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Rossz hírrel kell hogy szolgáljak önnek is és pártszövetségesei számára is, akik fennen hangoztatják, hogy megszorítás lesz. Nem lesz megszorítás Magyarországon. Semmiféle 1700 milliárd forintos megszorítás nem lesz. Ezt önök találták ki, hogy az önkormányzati kampányban újra tudják riogatni az embereket. Hiába, már az előző választásokon rájöhettek volna, hogy a riogatással már nem lehet szavazatokat gyűjteni Magyarországon, önök mégis a választás előtt, íme ön most már a választás után is megteszi ezt.

Semmiféle megszorítás nem hangzott el. Az hangzott el, hogy az állami kiadások aránya a GDP-hez mérten a következő években csökkenni fog, egyébként ezt maga a konvergenciaprogram is tartalmazza. De azt ön is bizonyára tudja, hogy ha egy százalékot számolunk, akkor a csökkenést úgy is el lehet érni, hogyha gazdasági növekedés van, és ahhoz mérünk egy féken tartott állami kiadást. Egyszerűen erről van szó, hogy a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségét a kormány, illetve az ország meg fogja majd tenni.

Egyébként nem is indokolt, hogy megszorítás legyen, hiszen Magyarországon gazdasági növekedés van. Olyan gazdasági növekedés van, ami a második negyedévben Európában a legmagasabb volt, 3,9 százalék. A helyzet érdekessége az, hogy a minap az IMF is kénytelen volt elismerni Magyarország gazdasági teljesítményét, és módosította a korábbi álláspontját az idénre, és jövőre is magasabb növekedést jelez Magyarország számára, mint korábban. Ennek mértéke pedig a prognózis szerint: Magyarországot illetően 2018-ra 2,8 százalékos, 2015-re pedig 2,3 százalékos növekedéssel számol a jelentés, és ez lényegesen magasabb, 1,1, illetve 0,7 százalékkal magasabb, mint amit korábban mondott az IMF. Az IMF nem vádolható azzal, hogy Magyarországot pozitív meglátásban próbálja a világ felé közvetíteni. Azt gondolom, az ő nagyon reális értékítéletét mindenkinek el kell fogadnia, még a magyarországi ellenzéki politikusoknak is.

De folytathatnám a londoni elemzők értékelésével, akik viszont azt mondták, hogy jó esély van arra, ha Magyarország ezt a költségvetési és gazdaságpolitikát folytatja, akkor 2015 nyarán felminősítik az országot. Kérdezem én, hogy mi szükség lenne arra, hogy megszorítást alkalmazzunk, míg egyébként az ország gazdasági növekedés pályájára állt végre.

Egyébként pedig a 2015-ös költségvetést illetően ön is, önök is napokon belül megismerhetik annak tartalmát, mert a parlament elé fog kerülni az elfogadott törvény értelmében október 31-ig. De ne lepődjön meg, mert csak azokat fogja tartalmazni, amelyeket már eddig is mondtunk, hogy a hiánycél nem lehet magasabb 3 százaléknál, hogy az ország adóssága csökkenni fog. Elsődleges cél a tartós gazdasági növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, az egyéni és családi terhek csökkentése és nem utolsósorban a devizahiteles probléma végleges rendezése. Azt kell mondjam önnek, hogy hiába riogatnak és hiába várják el tőlünk a megszorítást, ebből nem lesz semmi.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(16.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 228 2014.10.13. 2:00  225-228

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mégiscsak különleges ez az aggódás az ön részéről. Amikor önök voltak kormányon nyolc év alatt, több mint 30 százalékkal növekedett az államadósság, összegszerűségében több mint 12 000 milliárd forinttal. Amikor az ön miniszterelnöke trükkök százairól beszélt, akkor hol volt ez az aggódás, képviselő úr? (Tukacs István: András, nem uncsi ez már kicsit?) Ez a politikai része.

A szakmai része pedig a következő. Ön is tudja, hogy egy futballmérkőzés két félidőből áll. Ön most júniusi adatokból próbál következtetéseket levonni és számon kérni a kormányt, a minisztériumot, hogy ebben majd biztosan trükközés lesz. Semmiféle trükközés nem lesz, képviselő úr. Az önöknél volt, a trükközés! (Tukacs István: Tavaly is az volt, András!) Ugyanis a helyzet az, általános dolog, hogy az első félévben a költségvetésben nagyobb a forrásbevonás, és a második félévben esedékes törlesztésekre is első félévben vonják be a forrásokat. Ez történt. Júliusban például egy egymilliárd forintos törlesztés történt, most novemberben pedig egy kétmilliárd forint összegű hiteltörlesztés fog megtörténni. Egyébként ezt a hitelt önök vették fel, és most, látja, mi fogjuk majd visszafizetni. (Tukacs István: Döbbenetes!)

Ha megnézné a harmadik negyedévi adatokat és nem a júniusira hivatkozna, az már 81 százalék körüli, és ha abból levonná még körülbelül ezt a 2 százalék törlesztést, akkor rájönne, hogy már most a novemberi törlesztéssel az előző év december 31-ei adatnak alatta lesz és csökkenni fog az államadósság. De köszönöm a képviselő úr aggódását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(18.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 238 2014.10.13. 3:20  237-247

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Bahreini Királysággal 2014 februárjában, a Szaúd-Arábiai Királysággal 2014 márciusában kötöttünk egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról. Szaúd-Arábia esetében az egyezmény a vagyonadók területére is kiterjed. Az egyezményeket a kormány döntését követően írtuk alá Manamában, illetve Rijádban. A megállapodás kizárja magánszemélyek, illetve a vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, meghatározva, hogy az egyes jövedelemfajtákra, illetve vagyontípusokra melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga.

Az egyezmények lehetőséget adnak arra, hogy a szerződő felek illetékes hatóságai információkat cseréljenek, továbbá arra is, hogy egyeztető eljárást kezdeményezzenek a megállapodásokban foglaltak végrehajtása érdekében. A szerződések tartalma megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD-modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak. Emellett összhangban vannak az általunk eddig megkötött más, kétoldalú adóegyezményekkel, jól szolgálják a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a befektetők érdekeit.

Tisztelt Országgyűlés! A harmadik, önök előtt lévő törvényjavaslat Jersey kormányával 2014 januárjában megkötött adóügyi információcseréről szóló egyezményt tartalmazza. Az adóügyi információcseréről szóló nemzetközi egyezmények lehetőséget adnak arra, hogy konkrét adóügyekhez kapcsolódóan az adóhatóság hozzájusson a szükséges információkhoz. Ezzel az adóügyek területén javul az átláthatóság, és visszaszorulnak az adóelkerülés lehetőségei.

Az egyezményhez az OECD modellegyezménnyel szolgált kiindulási alapul. A szerződés megkötésének fő célja az adóügyi információcsere szabályozása. A dokumentumban a felek azt vállalják, hogy segítséget nyújtanak egymásnak olyan adóügyi információk, köztük banki információk cseréjével, amelyek fontosak a szerződő felek belső jogszabályainak végrehajtásához és érvényesítéshez. Idesorolhatók például az olyan információk, amelyek szükségesek lehetnek az adó megállapításához, az adókivetéshez és -beszedéshez, az adóbehajtáshoz vagy a büntetőadóügyekben történő vádemeléshez.

Az egyezmény garanciális szabályként rögzíti mindkét szerződő fél számára a kölcsönös egyeztetési eljárás kezdeményezését, amennyiben az egyezmény végrehajtásánál vagy értelmezésénél a felek között nehézségek vagy kétségek merülnek fel.

Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződések a hazai jog részévé váljanak, szükséges kötelező hatályuk elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmények kizárólagos törvényhozási tárgyat érintenek, kihirdetésükre csak törvényben kerülhet sor.

Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 4 2014.10.14. 5:09  1-4

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A demokratikus berendezkedésű államokban, mint amilyen Magyarország is, az Alaptörvény értelmében a jegybank függetlensége alapvető dolog, alapvető kérdés. Ezt Magyarországon is, mint más európai országban, a jegybanktörvény szabályozza, és ez megfelel az európai banki irányelveknek, hiszen az Európai Központi Bank is jóváhagyta a magyar jegybanktörvény szabályozását, lényegében a Magyar Nemzeti Bank működését, tehát ebből azt a következtetést vonom le, hogy a Magyar Nemzeti Bank intézményi függetlensége törvény által biztosított, és azt gondoljuk, hogy ez így is van rendjén.

Az első kérdés az, hogy az ön által említett szerepvállalása a Magyar Nemzeti Banknak mennyire egyedi és mennyire csak Magyarországra jellemző. Megnyugtatom önt, hogy ez nem így van, tehát európai példákat szeretnék mondani: például az osztrák jegybank is támogat oktatási célú alapítványokat, programokat, sőt, maga szervez ilyeneket több tízezer résztvevővel. Hasonlóan az MNB-hez, tudományos célú alapítványokat is hoz létre, emellett kiadványokat, tájékoztatókat, reklámfelületeket biztosít, hogy az intézmény iránti bizalmat növelje a lakosság részéről. De a holland jegybank is társalapítója és főszponzora egy felsőoktatási intézménynek, amely számos lakossági és szakmai képzési program finanszírozója és résztvevője. Ugyanígy van, érdekes módon, a francia jegybank is, jeleskedik a pénzügyi kultúra fejlesztésére tett erőfeszítés területén, és párhuzamot figyelhetünk meg az MNB és a francia jegybank között a közgondolkodás és társadalmi célkitűzése, illetve tevékenysége között is. Tehát azt beállítani, hogy ez Magyarországon egy egyedi dolog, és minthogyha ezt Matolcsy György találta volna ki, ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak.

Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a Magyar Nemzeti Bankot ki és hogyan ellenőrizheti, felügyelheti, ellentétben önnel, aki úgy állítja be, minthogyha az Állami Számvevőszék nem ellenőrizné a Magyar Nemzeti Bankot, ez tévedés. A jegybanktörvény egyértelműen kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bankot két szervezet ellenőrizheti, az Állami Számvevőszék ? tehát feladata és felelőssége, és ellenőrzi is ?, a másik pedig az Országgyűlés, akinek félévente beszámol. Az Országgyűlés elnökének kérésére a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatást kell adni, mi több, az országgyűlési képviselő kérdést intézhet a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, mint ahogy például a tegnapi parlamenti ülésen ez meg is történt, és Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke válaszolt az országgyűlési képviselő kérdésére. És az sem fedi a valóságot, hogy az Országgyűlés bizottsága nem számoltathatja be a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hiszen ezért a gazdasági ügyekért felelős állandó bizottság és annak az elnöke kérheti, kötelezheti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy számoljon be.

Azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét szavatolni kell minden országban, és abban sem ellenzéki párt, sem más párt, sőt még kormány sem, semmilyen más szervezet a tevékenységébe nem szólhat bele. Úgy gondolom, hogy ezzel azért vigyázni kell. Azt gondolom, hogy az ön által fölvetett gyakorlatra a nemzetközi példák bizonyítják, hogy nem egyedi Európában, sőt jellemzően a Magyar Nemzeti Bank feladata, az ellenőrzési tevékenységét pedig a törvény egyértelműen szabályozza.

Nincs oka önöknek semmilyen aggódásra a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatosan. Köszönöm szépen.

(9.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 8 2014.10.14. 5:05  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes felszólalás volt, hiszen alig fél óra múlva a parlament elkezdi valóban a 2013. évi költségvetési törvény zárszámadásának tárgyalását több órán keresztül, tehát van lehetőség kifejteni a véleményt. Képviselő úr ezt választotta, hogy napirend előtti felszólalásában is erről szól.

Ellentétben önnel, mi nem így látjuk, ahogy ön mondja, hiszen mi úgy látjuk, hogy 2013 költségvetési egyensúly szempontjából éppen a stabilizáció éve volt, hiszen 2013 júniusában engedték ki Magyarországot kilenc év után a túlzottdeficit-eljárásból.

Nagyon érdekes az ön felszólalása, hiszen ön nem néz szembe azzal a saját politikai tevékenységével sem, hogy míg ön volt a kormánypárt tagja nyolc éven keresztül, egyetlenegyszer sem tudták teljesíteni az európai uniós elvárásokat, nem tudták teljesíteni, és nem tudták a költségvetés hiányát a GDP 3 százaléka alá vinni.

De azt gondolom, hogy a tételes megállapításai sem állják meg a helyüket, hiszen például mi a baj azzal, hogy több adó került befizetésre a költségvetésbe, miközben egyébként a személyi jövedelemadó egykulcsos lett, 16 százalék, és jelentősen csökkent. Ennek nem az az oka, képviselő úr, amit ön mond, hanem az, hogy Magyarországon egyre többen fizetnek adót és egyre nagyobb jövedelemből fizetnek adót, és ezért kerül be több a költségvetésbe, és egyébként érezhető a kereslet növekedése és ezáltal a fogyasztási adók növekedése is a költségvetésben. Tehát az ön megállapítása, hogy több adó, az helyes, csak a kifejtése, a háttere a dolgoknak túlságosan ellenzéki szemüvegű.

Nem igaz az sem, hogy leszakadó keresetekről beszélhetünk 2013-ban. Nagyon érdekes, hogy éppen ön a felszólalásában is elismerte, hogy számos intézkedést hozott a kormány azért, hogy a keresetek növekedjenek. A beszámoló tartalmazza, hogy 2013-ban a bruttó átlagkeresetek 3,4 százalékkal növekedtek, és az önök által kitalált szuperbruttósítás kivezetése révén jelentősen nőttek a nettó keresetek. Ez 2013-ban 4,9 százalék volt. Összességében 2013-ban a reálbérek 3,2 százalékkal növekedtek. Nem tudom, hogyan lehetséges az, hogy ön azt hozza ki belőle, hogy egyébként a leszakadó keresetek éve volt 2013.

De nincs igaza a képviselő úrnak abban sem, hogy növekvő államadósságról beszélünk. Éppen 2013. év végén ment 80 százalék alá a GDP-hez mérten az államadósság mértéke. Hát abban a nyolc évben beszélhetünk növekedésről, míg önök kormányoztak! Több mint 30 százalékkal nőtt az államadósság a GDP-hez mérten, és 12 000 milliárd forinttal nőtt az államadósság mértéke. A Fidesz-kormány a növekedést megállította, és igaz, hogy kisebb mértékű, de mégiscsak egy GDP-hez mért államadósság-csökkenésről tudunk beszélni.

Én azt gondolom, hogy ön látja torz szemüvegen vagy torz gondolkodással az ország 2013. évi költségvetési és gazdasági eredményeit.

(9.20)

De ha egyébként önnek igaza is lenne, hogy mérhetetlen adóemelés van ebben az országban, hogy itt a jövedelmek csökkennek, és az államadósság is az egekben van, akkor biztosan nem olyan gazdasági eredményeket tudna felmutatni a kormányzat, hogy még az IMF is elismeri, hogy jó úton jár Magyarország. De tudja mit, a legjobb értékmérő a 2013-as év után mindjárt április 6-a volt, ahol a Fidesz-KDNP-kormánynak és az Országgyűlésnek a választópolgárok újra kétharmados többséget adtak. Ezen gondolkodjon el, képviselő úr!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 20 2014.10.14. 28:43  19-104

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlési Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány 2013-ban tovább folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyeknek fő célkitűzései a következők: a magas államadósság csökkentése, az ország versenyképességének javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt.

A kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik. Ezt mutatja, hogy 2013 nyarán az Európai Unió Tanácsa megszüntette a hazánk uniós csatlakozása óta folyamatosan fennálló túlzottdeficit-eljárást.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a 2013. évi zárszámadási törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően szeptember hónap végén a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen első ízben készítette el az új ESA 2010 módszertan szerinti kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról szóló őszi EDP-jelentést.

(9.50)

Ebben már az új előírások alapján összeállított makrogazdasági és államháztartási adatok szerepelnek, 2014 szeptemberétől kezdve megváltozott ugyanis a nemzeti számlák összeállításának módszertana, az Európai Unió tagállamai a korábbi ESA 1995 ? köztudatban ESA ’95 ? elszámolási rendszerről az ESA 2010-re váltottak. Az új módszertan követi a gazdasági környezetben lezajlott változásokat, figyelembe veszi az új kutatási eredményeket és a felhasználók igényeit. Expozémban már az új módszertan szerinti adatokat szeretném ismertetni.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 2013-ban kedvező konjunkturális folyamatok, a gazdasági növekedés erősítése, erősödése volt megfigyelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Ugyanakkor egyes régiókban a bővülés mértéke és szerkezete eltérően alakult. Ezen belül Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere és exportpiaca, Németország tavaly alacsony gazdasági bővülést ért el a gyenge külkereskedelmi egyenleg és az elmaradó beruházások miatt. Ennek tükrében kimondottan pozitív eredmény, hogy a magyar külkereskedelem dinamikus növekedést mutatott fel, és az exportteljesítmény jelentősen emelkedett, amihez nagyban hozzájárult az előző években kiépült járműgyártási kapacitások termelésének felfutása.

Magyarország bruttó hazai összterméke 2013-ban 1,5 százalékkal bővült. A növekedési fordulatban több tényező is szerepet játszott: a beruházások felfutása, a mezőgazdaság dinamikus teljesítménye, a külső konjunktúra élénkülése és a kormány intézkedései egyaránt hozzájárultak a gazdaság fellendüléséhez. A gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatóságának bizonyítéka, hogy a fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt. A növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabb lett; míg a korábbi években kizárólag a nettó export jelentette a fő húzóerőt, addig 2013-ban már a belső kereslet is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

A beruházások 5,2 százalékkal, a lakossági fogyasztás 0,2 százalékkal nőttek. A fogyasztás élénkülését több tényező is segítette: a rezsicsökkentések és a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése, illetve a fogyasztói bizalom javulása. A beruházások bővülését pedig a kormányzati és magánfejlesztések egyaránt támogatták, köszönhetően többek között az uniós forrásoknak, a csökkenő hozamkörnyezetnek, a növekedési hitelprogramnak és a vállalati szektor erőteljes aktivitásának. A beruházások számottevő bővülése kedvező, hiszen a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést.

A GDP termelési oldalát tekintve is kiegyensúlyozott a növekedés, mivel a termelő és szolgáltató szektor egyaránt hozzájárult a 2013-as bővüléshez. A mezőgazdasági termelés 15,1 százalékos növekedését nagyrészt a 2012-es aszályos időjárás miatti alacsony bázis is magyarázza. A külső kereslet élénkülésének és a járműgyártó kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar teljesítménye fokozatosan gyorsult. Az építőipar szintén dinamikusan nőtt, utoljára 2005-ben bővült ennél gyorsabban az ágazat volumene.

A munkaerő-piaci folyamatok tekintetében 2013-ban folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése. A nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás mintegy 60 ezer fővel bővült 2012-höz viszonyítva, míg az 51,6 százalékot elérő foglalkoztatási ráta az elmúlt 15 év legkedvezőbb értéke.

Nemzetközi összehasonlításban is kedvező kép rajzolódik ki, a foglalkoztatottak száma egyedül Magyarországon növekedett a 2008-as év szintje fölé, valamint az aktívak számában is hazánkban ment végbe a legnagyobb emelkedés. A foglalkoztatást pedig növelték a versenyszférában tapasztalható kedvező folyamatok. A munkahelyvédelmi akcióterv támogatta a munkáltatókat a leghátrányosabb helyzetű csoportok foglalkoztatásában, valamint a munka törvénykönyvének módosításai elősegítették a rugalmas foglalkoztatási formák felé történő elmozdulást.

A foglalkoztatottság növekedésében fontos szerepet játszottak továbbá a 2013-ban további lendületet vevő közfoglalkoztatási programok, amelyek lehetőséget nyújtottak az állás nélkül lévők számára a munkaerőpiacra való visszatérésre. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében tekintve 3,4 százalékkal növekedett. 2013-ban a félszuperbruttó kivezetésével érvényesült először tisztán az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, ami a nettó bértömeg emelkedését okozta. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9 százalékkal, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek, a fogyasztói árak visszafogott emelkedésének köszönhetően.

2013-ban a külső egyensúly is kedvezően alakult. A folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 4,1 százalékos többletet ért el. Ezen belül az áruforgalom egyenlegében az új autóipari kapacitásokból fakadó exporttöbblet eredményezett számottevő növekedést. A jövedelmek esetében pedig a külföld felé fizetett csökkenő kamatkiadások, valamint a viszonzatlan átutalásoknál az európai uniós transzferek gyorsuló felhasználása javította a folyó fizetési mérleget. A tőkemérleget tekintve az Európai Uniótól gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztésre kapott támogatások emelkedése magyarázza a javulást. Ezen folyamatoknak köszönhetően az ország nettó külső finanszírozási képessége összességében rekord magas szintre, a GDP 7,8 százalékára nőtt.

2013-ban az árak növekedése is mérsékelt maradt; évtizedek óta nem látott alacsony, 1,7 százalékos átlagos árnövekedést regisztráltak Magyarországon, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a globális olaj- és élelmiszerár-csökkenés és az alacsony külföldi inflációs környezet lassították az árdinamikát, másrészről a több lépcsőben bevezetett rezsicsökkentő intézkedések nagymértékben hozzájárultak az alacsony inflációs környezet kialakulásához.

A makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősödtek, és a növekedés egy egységes fenntartható pályára állt 2013-ban. Mindez pedig jó alapot jelentett a gazdasági teljesítmény további erősödéséhez a 2014. évre vonatkozóan.

Tisztelt Országgyűlés! A 2013. költségvetési évet két folyamat jellemezte. Egyrészt az év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésről döntött. Ennek keretében olyan rendelkezéseket hozott, amelyek elsősorban az állam működési kiadásainak csökkentésére irányultak, és nem érintették a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott támogatásokat. Az év második felében ? a túlzott­deficit-eljárás lezárása után ? az intézkedéseknek, a gazdaság megindult élénkülésének, az egyes kiadási tételeknél jelentkező megtakarításoknak, illetve bevételeknek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a kitűzött hiánycél biztonsággal teljesíthető.

A kedvezőbbé vált költségvetési folyamatok, valamint a jelentős összegű kockázati tartalék lehetővé tették a kiadás oldali intézkedések részleges feloldását. Ennek keretében sor kerülhetett több területen a szükséges többletforrások biztosítására, így a pedagógus-életpályamodell elindítására szeptembertől, az árvízi védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos többletkiadások finanszírozására, az uniós források bevonását segítő önerőalap létrehozására, a felsőoktatás többlettámogatására, a közfoglalkoztatás kiterjesztésére, illetve a kórházak tartozásainak csökkentésére.

(10.00)

A többletkiadások egy részét a rendelkezésre álló Országvédelmi Alap 20 százalékos csökkentése fedezte, a fennmaradó részt azonban nem költötte el a kormány. Ennek is köszönhető, hogy a központi kormányzat pénzforgalmi hiánya mintegy 200 milliárd forinttal kisebb lett a módosított törvényi előirányzatnál. Az államháztartás 2013. évi pénzforgalmi hiánya 819,9 milliárd forint lett, amely a GDP 2,7 százaléka.

A helyi önkormányzati alrendszer egyenlege a 2013. évi költségvetési törvényben szereplő 15 milliárd forintos deficit helyett jelentős, 112,9 milliárd forintos többlettel zárt. Ez a javulás egyrészt a fegyelmezett gazdálkodásnak, a működési kiadások visszafogásának, másrészt pedig a hitelfelvételek feletti szigorú kormányzati kontrollnak köszönhető. Ugyanakkor az önkormányzatok gazdasági helyzetét jelentősen javította, hogy a kormány 2012-ben megkezdte, 2014-ben pedig véglegesen lezárta az önkormányzati adósságkonszolidációt. Az úgynevezett kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti 2013. évi hiánya a GDP 2,4 százalékában teljesült. A benyújtott zárszámadási törvényjavaslatban még a régi módszer szerinti 2,2 százalékos hiányról olvashattak. A kitűzött, ESA ’95-módszertan alapján számított célnál, amely 2,7 százalék volt, kisebb hiányt egyrészt a központi alrendszer magasabb bevételei, másrészt pedig a helyi önkormányzati alrendszer jelentős költségvetési többlete okozta. A hiány nagyságának alulteljesülésében szerepet játszott az is, hogy a takarékszövetkezeti integrációhoz kapcsolódó egyszeri nagy pénzforgalmi kiadás az uniós statisztikai módszertan szerint nem növelte a hiányt.

Tisztelt Ház! Magyarország továbbra is jelentős összegeket hív le az Európai Unió költségvetéséből, ami 2013-ban megközelítette az 1400 milliárd forintot, és ezzel mintegy 300 milliárd forinttal meghaladta a 2012-es szintet. Az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti hozzájárulás összegei továbbra is jelentős mértékben járultak hozzá az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika területén a strukturális reformok sikeréhez, de a gazdaságfejlesztés, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kaptak. 2013-ban a kifizetett uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki.

A nemzeti stratégiai referenciakeret, illetve a vidékfejlesztés 2013. évi kifizetései felgyorsultak a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően. Ugyanakkor a projektek sikeres megvalósítása és határidőre történő befejezése továbbra is prioritást kell hogy élvezzen mind az intézményrendszer, mind a kedvezményezettek oldaláról. A különböző támogatási jogcímen 2013-ban 1584 milliárd forint összegű uniós forrás felhasználása történt meg, ehhez hozzászámítva a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat az összes uniós támogatás felhasználása 1967 milliárd forintban teljesült.

Az Unió költségvetése felé teljesítendő befizetési kötelezettségünk 272 milliárd forintot tett ki, amely a felhasznált támogatások kevesebb mint 14 százaléka. Ez alapján Magyarország nettó pozícióját vizsgálva továbbra is biztonsággal kijelenthető, hogy az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják a hozzájárulásunk összegét.

Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy az államháztartás főbb részeinek gazdálkodásáról is szót ejtsek. A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Röviden a helyzetükről. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2013. évi kiadásai 6707,2 milliárd forintra teljesültek, amely összeg 1640 milliárd forinttal, mintegy 32,4 százalékkal több a 2012. évi teljesítésnél. A növekedés jelentős részét az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásai okozták. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 88,7 százalék volt. Teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 1267,1 milliárd forintot, az eredeti előirányzatnál 1,8 százalékkal többet fordítottunk.

Tisztelt Országgyűlés! 2013. január 1-jével az önkormányzatok által ellátott feladatok köre és a finanszírozás módja jelentős átalakult. Mint ismeretes, az ekkor létrejött járási hivatalok számos jegyzői feladatot vettek át, a helyi hatáskörök jelentősen szűkültek. Az iskolák szakmai feladatainak ellátása is az államhoz került. Ezen intézmények fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, valamint sor került a szociális és gyermekvédelmi intézmények egy részének állami átvételére is.

Mindezek alapvetően változtatták meg az önkormányzati feladatrendszert, hangsúlyosabbá téve, hogy ezen a szinten alapvetően a helyi közügyeket, a lakossághoz közel álló alapszolgáltatásokat szükséges ellátni, a települési erőforrásokat e feladatokra kell fordítani. Ezen átrendeződések természetes velejárója, hogy az érintett feladatok ellátásához szükséges források az új fenntartóhoz kerültek átcsoportosításra. Ez nemcsak a korábbi normatív támogatásokat, hanem az önkormányzatoknak átengedett bevételek rendszerét is érintette. A módosult feladatrendszerhez az önkormányzati finanszírozás átalakítása is kapcsolódott. A korábbi normatív támogatási rendszert új, feladatalapú finanszírozás váltotta fel, amely támogatási szisztéma sokkal inkább figyelembe veszi a helyi közszolgáltatások kiadási szintjét, és azokhoz igazodva nyújt forrásokat. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az új finanszírozásra való átállás jelentős tartalékok beépítésével egyidejűleg történt, e tartalékok tették lehetővé, hogy év közben felmerült strukturális és egyedi problémákat gyorsan és hatékonyan kezelni lehessen.

A fenti átalakításokat is figyelembe véve az önkormányzati bevételi és kiadási rendszer jelentősen módosult. A helyi önkormányzatok 2013-ban 2335,4 milliárd forint pénzforgalmi kiadással és 2448,3 milliárd forint pénzforgalmi bevétellel rendelkeztek. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege a 2012. évihez képest tovább javult. Ehhez az 5 ezer fő feletti települések adósságának részleges konszolidációján túl hozzájárult az 5 ezer fő alatti települések 2013-ra áthúzódó konszolidációja keretében folyósított törlesztési célú támogatás is. Míg a 2012. évi 90,3 milliárd forint pozitív költségvetési egyenleg döntő része a 73,7 milliárd forintos konszolidációs támogatásnak volt köszönhető, addig 2013-ban az ugyancsak pozitív szaldójú 112,9 milliárd forintból 36,3 milliárd forintot jelentett ugyanezen juttatás. Ezt figyelmen kívül hagyva 2013-ban 76,6 milliárd forint pozitívum keletkezett az önkormányzati alrendszerben, amely egyértelmű bizonyítéka a takarékos önkormányzati gazdálkodásnak. A helyi önkormányzatok adóssága a 2013. évben tovább csökkent: 459,6 milliárd forintra teljesült, amely az előző évinek mintegy 43,1 százaléka.

Összefoglalva elmondható, hogy az önkormányzati rendszer olyan jelentős átalakításon ment keresztül, amelynek köszönhetően a korábban tapasztalható alacsony hatékonyság orvoslása mellett jókora tehertől szabadultak meg az önkormányzatok.

(10.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja 2013. évi költségvetésének teljesítésére is. A Nyugdíj-biztosí­tási Alap a 2013. évet 1,3 milliárd forint bevételi többlettel zárta. A bevételek meghatározó részét képező szociális hozzájárulási adó megosztása a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja között az előző évhez képest módosult, az akkori 88,9 százalékos arányról 100 százalékra emelkedett a Nyugdíj-biztosítási Alapot megillető rész. Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék maradt, de a járulékfizetés felső határa megszűnt, így a fizetési kötelezettség már a teljes járulékalapra vonatkozott.

Az alap bevételi főösszege 3016 milliárd forint lett, ami az előirányzott értéket 168,7 milliárd forinttal haladta meg. A bevételi többlet kialakulását mindenekelőtt a szociális hozzájárulási adó és kisebb mértékben az egyéb járulékok és hozzájárulások, valamint a biztosítotti járulékbefizetések kedvező alakulása magyarázza.

A bevételek meghatározó hányadát képező szociális hozzájárulási adó többletének alapvető indoka az, hogy a 2013-ban bevezetett új adónemeket, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati adót a tervezetthez képest lényegesen kevesebben választották. A bevételek bázisévi értékhez viszonyított jelentős növekedéséhez a közszférában év közben megvalósult bérintézkedések is hozzájárultak.

A költségvetési támogatás tényleges felhasználására azonban nem volt szükség, mivel az alapnak a tárgyév utolsó munkanapján számottevő bevételi többlete volt, ezért a törvényi felhatalmazás alapján az visszautalásra került a központi költségvetésbe.

A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadásainak összege 3014,7 milliárd forintot tett ki. A kiadások döntő részét adó nyugellátási kiadások előirányzott összege 2830,5 milliárd forint volt, a teljesítés ezt csupán 8 milliárd forinttal haladta meg.

A nyugdíjemelés a tervezett fogyasztói árnövekedéssel megegyező nagyságú, 5,2 százalékos mértékű volt, amely közel 2,2 millió főt érintett. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok fogyasztására számolt árindex éves növekedése 1,5 százalék volt, 2013-ban a nyugdíjak reálértéke jelentősen, 3,6 százalékkal, ha a méltányossági emelések hatását is figyelembe vesszük, akkor 3,7 százalékkal nőtt.

Hölgyeim és Uraim! Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évi költségvetése a bevételek és kiadások egyensúlyával került megtervezésre. A teljesítés ettől minimális mértékben tért el, a hiány mindössze 0,5 milliárd forint volt. Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évi összes bevétele 1848,1 milliárd forintban teljesült, amely 43,8 milliárd forinttal haladta meg a tervezett összeget.

A bevételeken belül a járulékbevételekből és hozzájárulásokból 768 milliárd forint befizetés keletkezett. Ezen csoportból kiemelendő a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, amelyből közel 583 milliárd forint befizetés realizálódott, valamint az egészségügyi hozzájárulás, amelyből az előirányzathoz viszonyítva jelentős összegű, 24,9 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

A bevételek másik csoportját a költségvetési hozzájárulások képezték, összesen 967,1 milliárd forint összegben.

A harmadik csoportba tartozó bevételek együttes súlya az összes bevétel 6 százaléka. Ezen belül a legtöbb bevétel a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetéseiből származott, közel 59 milliárd forint összegben. Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évi összes kiadása 1848,6 milliárd forint volt, amely 44,3 milliárd forinttal haladta meg a tervezett összeget. A kiadások mintegy 30 százalékát, 553 milliárd forintot a pénzbeli ellátások kifizetésére, több mint 68 százalékát, 1271,7 milliárd forintot pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használta föl az egészségbiztosítás.

A természetbeni ellátásoknál kiemelendő, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra a tervezetthez képest 27,4 milliárd forinttal több kiadás jutott. A kormány intézkedésének eredményeként az előirányzat lehetővé tette az egészségügyi bérrendezés második ütemének 19,4 milliárd forint összegben történő végrehajtását, valamint a háziorvosi, védőnői és fogászati ellátás finanszírozásának 6,1 milliárd forint összegű fejlesztését.

Mindezeken felül a kormány az előző évekhez hasonlóan 2013-ban is intézkedett az egészségügyi szakellátást nyújtó intézmények lejárt szállítói tartozásállományának csökkentéséről 33,1 milliárd forint konszolidációs támogatás kiutalásával.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. A Számvevőszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve ennek helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és néhány kisebb hiányosságra hívta fel a figyelmet. A Számvevőszék ellenőrzése a zárszámadási törvényjavaslat adatait a szöveges indokolásokkal megfelelően alátámasztottnak értékelte.

A költségvetési törvényjavaslat egészének megbízhatóságát a beszámolóknál és az elszámolásoknál feltárt hibák összege nem befolyásolta. A Számvevőszék továbbá megállapította, hogy a vizsgált évben a költségvetési folyamatok kedvezően alakultak, a költségvetési intézmények gazdálkodása tervszerűbbé vált, és javult az elszámolások, illetve a beszámolók megbízhatósága is.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mindezen pozitív megállapítások tükrében kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a parlament megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 60 2014.10.20. 4:03  57-62

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amint arra ön is helyesen rámutatott, a 2010-ben hivatalba lépett kormány gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, szakítottunk a megszorításokra épülő, az ország önállóságát korlátozó politikával, és saját gazdaságpolitikát alakítottunk ki. Emlékezzünk vissza, hogy a 2010-es bajok mekkorák voltak, hiszen a költségvetés hiánya, ha nincs kormányváltás, 7 százalék fölötti lett volna, a munkanélküliek aránya megközelítette a 12 százalékot, több mint 450 ezer embernek nem volt munkája, az adósság soha nem látott magasságokba szökött, a GPD 80 százaléka fölött volt, több mint 20 000 milliárd forint.

Valóban így van, a magyar modellt először rengeteg kritika érte, sok esetben nagyon erős hazai és külföldi ellenszéllel szemben kellett meghozni a döntéseket, bízva annak hatásában. Mint ahogy ön is elmondta, a magyar gazdaság valóban ennek hatására kiegyensúlyozott lett, és fenntartható növekedési pályára állt, olyannyira, hogy 2014. második negyedévében az Európai Unióban a leggyorsabban a magyar gazdaság nőtt, mintegy 3,9 százalékkal. De eredményeket tudunk felmutatni a külső egyensúly javításában is. A gazdaságpolitikánk iránti bizalom biztos jele az is, hogy 2014 első és második negyedévében 20 százalék felett emelkedtek a beruházások.

Csökkent az országkockázati mutató, valamint mérséklődtek a hozamszintek, aminek köszönhetően az államháztartás finanszírozása már a piacról volt biztosítható. Így van, ahogy ön elmondta, gazdaságpolitikánk eredményeit nemcsak a piac vagy az Európai Unió, de most már maga az IMF is elismeri, hiszen az új tanulmány szerint a bruttó hazai termék, a GDP-hez reálértéken mért hazai termék növekedése 2014-ben szerintük 2,8 százalék lesz, 2015-ben pedig 2,3 százalék. Jelzem, hogy ezelőtt még 2 százalékos és 1,7 százalékos növekedést vártak. De a belföldi kereslet is ugyanígy van. Előrejelzésük szerint ez évben 3,8, jövőre 2,5 százalék, több mint 2 százalékos növekedést várnak tehát. Az exportnövekedés is dinamikus, hiszen 6,3 százalék és 5,3 százalék lesz ez évben és a következő években. Itt is jóval alacsonyabb mértéket jeleztek előre.

A lakossági fogyasztásban is nagyon komoly eredményeket várnak, jelentős bővülést és javulást. Ezt éppen az IMF mondja. De el kell mondani, hogy más külső, Magyarországtól független szereplők is pozitívan értékelik Magyarország teljesítményét. Például londoni elemzők azt mondják: ha a magyar gazdaságpolitikai folyamatok így folytatódnak, akkor Magyarországot jövőre, 2015 nyarán fel kell minősíteni.

Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány előtt csak egy dolog áll a gazdaságpolitika szempontjából: a magyar embereknek és a magyar családoknak legyen jobb a helyzetük. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha gazdasági növekedés lesz és további munkahelyteremtés. A gazdaságpolitikánk középpontjában ezek a célkitűzések állnak, és ezeket, mint ahogy eddig is, a jövőben is teljesíteni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 125 2014.10.20. 2:03  122-129

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő, hogy elfogadja képviselő úr a válaszomat (Lukács Zoltán: Meghiszem azt!), csak egyet nem értek. Ha ön többet tud, mint a kormányzat vagy a minisztérium, akkor miért kérdez (Derültség. ? dr. Bárándy Gergely: Hú, de frappáns! ? Lukács Zoltán: Ügyes, csak pont ilyet nem mondtam.), hiszen ön olyan konkrét számokat, adatokat mondott el, amelyekről sem a kormányzatnak, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, sem a miniszter úrnak, sem pedig a válaszadó államtitkárnak nincs tudomása.

Egyben viszont megnyugtathatom önt: ma és a tegnapi napon is, akik kormányzati szereplők ebben a kérdésben megszólaltak, Szijjártó Péter miniszter úr, Lázár János miniszter úr, Nagy Levente államtitkár úr (Lázár János: Magyar!) ? bocsánat, Magyar Levente államtitkár úr ?, arról biztosították a nyilvánosságot, hogy a magyar kormány, a magyar közvélemény érdeke az, hogy kiderüljön, hogy ha megtörtént, miért történt meg, kiderüljön és nyilvánosságra kerüljön, hogy mi ennek az oka, ha egyáltalán van oka, és hogy ez mielőbb nyilvánosságra kerüljön. Ezért is ült össze és vett részt például a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén Lázár János miniszter úr, aki szintén megerősítette, hogy a két ország között van olyan jó kapcsolat, barátság, hogy ezt joggal várja el Magyarország, joggal várja el a magyar kormány, hogy tájékoztassák arról, hogyha magyar emberekkel szemben ilyen jogi lépésekre szánták el magukat.

Tehát érdekünk az, hogy mielőbb az ügy teljes nyilvánosságot kapjon és az okok kiderüljenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 129 2014.10.20. 1:12  122-129

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Megint többet tud, mint mi, hiszen ha jól számolom, akkor miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár száz körüli fő van, és magyar állampolgár még 9 millió 900 ezer, tehát azért azt megtudni, hogy kiket érint…

Ha ön azt mondja, hogy Amerikában személyiségi jogok vannak, akkor képzelje el, Magyarországon is vannak személyiségi jogok. (Derültség a kormánypártok soraiban. ? Lukács Zoltán: Ebben nem értünk egyet.) Nem értünk egyet ebben, ezt hangsúlyozzuk, hogy a képviselő úr ebben nem ért egyet. (Derültség a kormánypártok soraiban.)

Tehát még egyszer hangsúlyozom: a kormány érdeke, a minisztérium érdeke, a Nemzetgazdasági Minisztérium érdeke, hogy mielőbb nyilvánosságra kerüljön az, hogy ha ez a jogi lépés megtörtént az Amerikai Egyesült Államokban (Közbeszólások az MSZP soraiban: Vegye elő a telefonját! ? Hívd fel a NAV elnökét! Megadjuk a számát!), derüljön ki, hogy mi ennek az oka, ennek korrupciós oka van, politikai oka van, vagy más egyéb oka van.

Higgye el, nekünk sokkal jobban érdekünk, hogy kiderüljön az igazság, mint önöknek, mert önök addig tudják lebegtetni ezt politikai szempontból, mi pedig szeretnénk ezt lezárni mielőbb. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Akkor rajta!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 157-161 2014.10.20. 2:00  154-165

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! A kérdésének az a címe, hogy „Ez így normális?”. A válaszom az, hogy nem. (Derültség a kormánypártok padsoraiból.)

Mégpedig azért nem, mert a házszabály 125. §?ának (3) bekezdése azt mondja, hogy az azonnali kérdés tárgyát címszerűen meg kell határozni. Ön ezt elmulasztotta. Az „Ez így normális?” kérdés nem felel meg a házszabálynak. Mi jó szándékúak voltunk, megpróbáltuk öntől…

ELNÖK: Azt majd én döntöm el!

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: …öntől megtudni…

ELNÖK: Államtitkár úr, a házszabály szerint az ülésvezetést ön nem bírálhatja, a házszabályt itt nem elemezheti. (Dr. Répássy Róbert: Képviselőt bírál! ? Zaj a kormánypártok padsoraiból.) Válaszoljon a kérdésre! (Zaj a kormánypártok padsoraiból.) Ne bírálják a házvezetést! Forduljanak a bizottsághoz, ha kell! Itt az a házszabály, hogy én mondom ki, hogy mit lehet és mit nem.

Államtitkár úr, válaszoljon a kérdésre! Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Folytathatom? Megengedi? (Derültség a kormánypártok padsoraiból.) Köszönöm szépen.

Tehát mi jó szándékúak voltunk, és megkérdeztük önt, hogy miről szól ez a kérdés. Ön nem volt hajlandó válaszolni, sőt egyetlen szakértője sem.

Nézze meg a többi 13 azonnali kérdést! Minden képviselő tudja, hogy mit akar kérdezni. Ön nem azért kérdezte ezt, hogy választ kapjon, hanem valószínűleg azért, hogy szerepeljen, vagy hogy (Nagy zaj az MSZP padsoraiból. ? Közbeszólások: Válaszoljon már! ? Nem tud válaszolni!)kormánypárti politikust próbáljon, ki tudja, igaz vagy nem igaz vádakkal illetni. (Harangozó Gábor István: Tudod vagy nem?)

Én egyet tudok önnek mondani: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényesen működik. (Lukács Zoltán: Felhívtad az elnököt?) És minden ügyben, a feltett kérdésben is pártatlanul, jogszerűen (Harangozó Gábor István: Ne személyeskedj!), a törvények alapján, a törvények szellemében járt el.

Tisztelettel kérem, hogy a jövőben a kérdését házszabályszerűen tegye fel (Dr. Bárándy Gergely: Ezért nem engedik Amerikába!), és akkor konkrét választ tud kapni a kérdésére. (Dr. Bárándy Gergely: Szóval nem tud válaszolni! Jaj, de gyenge! ? Taps a kormánypárti padsorokból.) Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 165 2014.10.20. 0:55  154-165

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Ha ön tudja, hogy mit szeretne kérdezni, akkor a címét is meg kell tudni annak határozni. (Dr. Bárándy Gergely: Mindenki érti, csak te nem!) Biztosíthatom önt, hogy a NAV mindkét, ön által konkrétan felvetett kérdésben a vizsgálatot elvégezte, a vizsgálat eredménye nyilvános. Törvénytelenség sem az egyik, sem a másik ügyben nem történt.

Azt tudom önnek mondani, hogy lehet, hogy önnek ez nem tetszik vagy nem fogadja el, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a törvények szerint, a törvények szellemében, pártatlanul végzi munkáját, és ebben az ön által említett két konkrét ügyben is így végezte el a munkáját, és ezek alapján hozta meg a határozatát. (Dr. Schiffer András: Mi van a zöld dossziéval?) Ha elfogadja, ha nem. (Dr. Bárándy Gergely: A válasz egészen kontráti magasságokban járt!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 213 2014.10.20. 2:14  210-217

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A bankokkal kapcsolatosan az elmúlt négy évben a Fidesz-KDNP-kormány nagyon határozott lépéseket tett, hiszen az extraprofitot begyűjtő bankszektort elsőként egy különadóval, a bankadóval adóztatta. Majd elkezdte az elszámolást, ugye, a devizahitelesek kapcsán, ami több mint egymillió embert, családot érintett Magyarországon. Ezen túl egy Európában is különleges, egyedi adóztatási formát vezetett be lényegében, a tranzakciós illetéket. Való igaz, hogy ez a bankokat jelentősen megterhelte, különösen a devizahitelesek elszámolása, ami ugyan még hátravan; ez számítások szerint mintegy ezermilliárd forinttal terheli majd a bankszektort.

Egyszerűen ez a kormány eldöntötte azt, hogy a bankok nem vettek részt a válságkezelésben, és ezért nekik is részt kell venniük, illetve az igazságtalanul osztogatott devizahiteleket pedig, amelyekkel átverték a károsultakat, vissza kell számukra adni. Ez történik Magyarországon, ezt szeretné a parlamenti többség a kétharmaddal, amihez a törvényeket meg is hozta az elmúlt időben.

Nem igaz az, hogy a tranzakciós illeték a magyar állampolgárokat sújtja, mivel nem is a magyar állampolgárok fizetik, hanem alapvetően az állam az Államkincstár révén, illetve a jogi személyek. Az állampolgárok pedig az alapvető készpénzfelvételi mozgást tekintve illetékmentesek.

Tehát nem igaz a kérdezőnek az az állítása, hogy a bankokkal a kormány nem fog elszámolni. Igenis, nagyon is folyamatban van. Erről egyébként inkább a bankokat kell megkérdezni, ha tudni akarjuk a véleményüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 217 2014.10.20. 1:10  210-217

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ha jól értem, akkor én bíróság előtt állok, és most be kell nekem ismernem azt, ami nem a valóság.

Roppant érdekes a Jobbik politizálása, hiszen amikor arról van szó, hogy egy nagy társadalmi kérdést, a devizahitelesek kérdését kell megoldani, akkor minden törvényt megszavaz a parlamentben, elfogadja személy szerint ön is, képviselő úr. Ez ezermilliárd terhet ró a bankszektorra, és teljes egészében elszámoltatja ezt a szektort ennek kapcsán. Ekkor előhúz, előránt hajánál fogva egy teljesen másik témát, egy sokkal korábbi témát, amely egyébként önök által is támogatott volt, a tranzakciós illeték bevezetése, és azt állítja, hogy a magyar állampolgároknak most ez a legnagyobb terhe.

Azt gondolom, hogy a bankok elszámoltatása a kormány részéről jogszerű, tényszerű és igazságos. Kérem, ezt ön is fogadja el. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 70 2014.10.27. 3:29  68-73

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Volt szerencsém nekem már az ön interpellációjára június 30-án válaszolni. Mivel az elmúlt időszakban semmi új fejlemény nem történt, ezért engedje meg nekem, hogy segítségül az akkori válaszomat vegyem elő, hallgassa meg ezt. (Dr. Staudt Gábor: Miért nem történt semmi? ? Szávay István: Most említettem, hogy milyen fejlemények voltak! ? Az elnök csenget.)

Amint azt ön is tudja, legalábbis remélem, az adóhatóság eljárásait, azok pontos szabályait a jogszabályok bizony szigorú keretek közé zárják, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezeknek megfelelően végezheti munkáját, vizsgálhatja vagy éppen mellőzheti egy-egy eljárás lefolytatását. Amint azt ön is tudja és interpellációjában kérdezi, egy folyamatban lévő büntetőügyre irányul megszólalása. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései szerint azonban ezekről az ügyekről felvilágosítást adni, illetve a nyilvánosságot tájékoztatni kizárólag az ügyészség engedélyével lehet. Engedélyt az kérhet, akinek jogi ? tehát jogi ? és nem politikai érdeke fűződik hozzá, és ezt bizonyítani is tudja. (Dr. Schiffer András: Tavaly elfogadtuk.) Az idén hangzott el, június 30-án.

Ami az eljárás lefolytatásának időtartamát illeti, a ScienNet ügyében jelenleg a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya folytatja a nyomozást. A NAV szerint Magyarországon már nincs mit nyomozni, arra várnak, hogy a külföldi hatóságok teljesítsék a magyar jogsegélykérelmet, és megadják az ügy lezárásához szükséges adatokat. Amíg erre várnak, az eljárást felfüggesztették, és ez az idő nem számít bele abba a két évbe, ameddig a törvény szerint nyomozhatnak. A nyomozás időtartama jelenleg is a törvényesen rendelkezésre álló időn belül van. Az eddigi adataink szerint az okozott adóhiány összesen mintegy 800 millió forint, amelyet az államnak okozott ez a cég, de ez az összeg módosulhat, ha további részletekre derül fény a külföldről származó információk alapján.

Tisztelt Képviselő Úr! Természetes, hogy egy országgyűlési képviselő védeni próbálja azon állampolgárok jogait, akik ha jóhiszeműen is, de mégis szembekerülnek a törvénnyel. Mindeközben azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy az ellenőrzési végrehajtás, illetve a büntetőeljárások okkal indulnak. Azokba nem lehet kormányzati oldalról egy-egy írásbeli kérdés vagy interpelláció kapcsán beavatkozni, akkor sem, ha ezt egy ellenzéki vagy éppen egy jobbikos képviselő megteszi vagy éppen kéri. Az eljárások akkor zárhatók le, amikor az ügyet teljeskörűen és bizonyíthatóan felderítik. Önnek is meg kell várnia a büntetőügy nemzetközi hatóságok általi lezárását és az információk Magyarországra történő átadását.

Tisztelettel kérem, illetve köszönöm, hogy válaszomat meghallgatta. Azt nem várom öntől, hogy fogadja el, mert ez rendkívüli eseményt jelentene a parlamentben, nem hiszem, hogy ön ezt megteszi. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 116 2014.10.27. 2:07  111-120

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem a szavait, ön kész tényként kezeli, hogy ennek a bizonyos hat személynek a kitiltása, akiről azt sem tudjuk, hogy ki, azt sem tudjuk igazából, hogy miért. (Dr. Schiffer András: Ki nem tudja?), összefüggésbe hozható bizonyos áfacsalással.

Ehhez képest ez az amerikai ügyvivő, aki most már naponta nyilatkozott talán többször is, egészen mást mond. Először is azt mondja, hogy a kitiltás az Amerikai Egyesült Államokban nem közügy. Másodszor pedig azt mondja, hogy ha ez megtörténik, az Amerika belügye, de ha ez megtörténik, akkor nem biztos, hogy olyan dologért történik meg, ami esetleg Magyarországon törvényekkel ütköző, netán bűncselekmény. Amerikában az, de Magyarországon nem az. (Dr. Schiffer András: Mi az? ? Közbeszólások a Jobbik soraiból: Csak egy példát!) Azt gondolom, hogy ön egy kicsit túlment ezzel az áfacsalásüggyel, mert az is elképzelhető, hogy például ezek a személyek, tegyük fel ? mint ahogy ön a gondolatokkal játszik, én is játszom a gondolatokkal ?, a tevékenységük során Magyarország érdekeit védték, ami egyébként sérti az Egyesült Államok érdekeit, és az Egyesült Államok azért nem ad erről információt, mert teljesen tisztában van ezzel a ténnyel, hogy egyébként ezek az emberek, akiket most névtelenül emlegetünk, akiken akárhogy gúnyolódnak és bekiabálnak az ellenzéki képviselők, egyébként Magyarország érdekében végezték ezt a tevékenységét (Dr. Staudt Gábor: Jézusom!), és ezt kapta az Egyesült Államoktól. (Lukács Zoltán: Súlyos szavak ezek! ? Közbeszólások a Jobbik soraiból: Hőstett!)

Tehát én nem mennék ilyen messzire ezekben a kérdésekben (Gúr Nándor: Ne támadd Amerikát! Várj egy kicsit!) addig, amíg az Egyesült Államok hivatalosan nem fogja tájékoztatni Magyarország kormányát. Ha tájékoztatja, onnantól kezdve indul el az ügy kivizsgálása. (Taps a kormánypárti padsorokból. ? Dr. Schiffer András: Rendeljünk el zárt ülést, és tessék mondani!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 120 2014.10.27. 1:04  111-120

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Jól értem önt? Az előbb azt mondta, hogy nem tud semmit. Az egyperces válaszának az elején azt mondta, hogy ön sem tud semmit, segítsünk, adjunk információt. (Dr. Schiffer András: Mi nem, de ti igen!) Közös a célunk, hogy tudjunk valamit. Majd a végén mégis azt állítja, hogy de az áfacsalásnak akkor is köze van hozzá. Döntse el, hogy most melyik platformra áll, hogy tud valamit, és akkor mondja el ezt nekünk (Dr. Schiffer András: Ti tudjátok! Te tudod! ? Dr. Szél Bernadett: Ne beszéljünk mellé! ? Dr. Schiffer András: Tessék válaszolni! Neveket akarunk!), ossza meg velünk bizonyítékokkal, vagy nem tud. Ha viszont nem tud, akkor ne vádaskodjon se a kormányt illetően, se a NAV-ot illetően, se személyeket illetően. Erre kérem önt. (Dr. Schiffer András: Akkor tessék aláírni!)

Ami pedig az áfacsalást illeti, ha valaki tett az elmúlt húsz évben azért, hogy kiderüljenek az áfacsalások és hogy ez csökkenthető legyen, akkor ez pontosan ez a kormány. Mondok két példát röviden. (Taps az LMP soraiból.) Fordított áfa, a fordított áfa intézményének a kiterjesztése és a pénztárgép bevezetése (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.), tehát itt ezt a kormányt, ezt a NAV-ot ne tessék áfacsalással vádolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 124-126 2014.10.27. 2:11  121-130

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban igaz, hogy a foglalkoztatottak száma Magyarországon immár tíz hónapja folyamatosan meghaladja a 4 milliót. A legutolsó rendelkezésre álló adat szerint 4 millió 158 ezer ember dolgozik Magyarországon, ez a kormányváltás óta több mint 400 ezer fős növekedésnek felel meg. Ennyivel élnek többen jelenleg munkából, mint 2010-ben a kormányváltáskor, és ezek az emberek nem segélyből élnek, hanem munkajövedelmet szereznek, ami lényegesen magasabb a segélynél. Ez természetszerűleg hat a belső kereslet élénkülésére, ösztönzőleg hat a gazdaságra. (Dr. Schiffer András felállva közbeszól.) Legyen szíves rendre utasítani, elnök úr, mert most már tűrhetetlen, hogy folyamatosan próbálnak megzavarni a válaszomban, mert nem tetszik esetleg nekik a kormány eredménye, és ezt így akarják kifejezni.

ELNÖK: Folytassa, államtitkár úr! Schiffer frakcióvezető úr, tisztelettel kérem, hogy... (Dr. Schiffer András leül.) Köszönöm szépen.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, mindenképpen örvendetes, ami a versenyszférában ment végbe, hiszen az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 28 tagállam közül Magyarországnak sikerült a legnagyobb mértékben csökkentenie a munkanélküliséget. Az elmúlt egy év alatt 100 ezerrel lett kevesebb a munkát keresők száma, a munkanélküliségi ráta pedig mélyen az uniós átlag alatt van, ez 7,6 százalék, és való igaz, hogy a 2013. évi 2,6 szá­zalékos reálkereset-növekedés is felülmúlja a várakozásokat, ezáltal nyilván hat a keresletre, ahogy mondtam, így visszahat a gazdasági növekedés ösztönzésére.

Összességében tehát mind a foglalkoztatás, mind a reáljövedelem növekedése pozitívan hat vissza a gazdasági növekedés eredményeire.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 130 2014.10.27. 1:03  121-130

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, egyértelműen a foglalkoztatás bővítése, a fenntartható növekedés elérése a cél, és ebben Magyarország 2014 első félévében kiemelkedő eredményt tud felmutatni az Európai Unióban. A második negyedévi növekedési adat 3,9 százalék.

Több közgazdasági folyamat egymásra ható hatásaként lehet elérni a fenntartható gazdasági növekedést, ezért a kormány mindent megtesz, foglal­koztatásbővítő eszközöket, támogatásokat nyújt, és az európai uniós forrásokat is annak rendeli alá, hogy a gazdaság teljesítménye növekedjen, hiszen a források 60 százaléka fogja ezt szolgálni.

Mi úgy gondoljuk, hogy ebben a ciklusban el lehet azt érni, hogy Magyarország sokkal jobb teljesítményt tudjon felmutatni a gazdasági növekedés terén.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 136 2014.10.27. 2:05  131-140

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban változott az adózási filozófia. 2010-től a Fidesz-KDNP-kormány egész mást követ, mint annak elődjei, az önök kormánya, hiszen az önök ideje alatt az volt az adózás elmélete, hogy minden adó legyen magasan. De a mi kormányunk mást mond. Azt mondja, hogy a megszerzett jövedelem adója csökkenjen, legyen az magánszemély, személyi jövedelemadót szerző, vagy legyen az társaság, a társasági adó mértékének csökkennie kell. Ugyanakkor pedig a magasabb fogyasztással kell, a fogyasztás és a forgalmi adók tekintetében azzal kell elérni magasabb adóbevételt, hogy a költségvetés egyensúlyát fenn lehessen tartani. Való igaz, ez egy filozófia, hogy a munkabérterhek mellett a munkabéren kívüli juttatások terhe hogyan arányuljon egymáshoz. A kormánynak az az elve, hogy közelítsen egymáshoz a két adóteher. Nem lehet leválasztani egymástól a bérként megszerzett jövedelmek terheit és a béren kívüli juttatásokét. A mostani beterjesztett változásban is egyébként még mindig jóval kedvezményesebb a béren kívüli juttatás, tehát a kafetéria, a juttatások rendszere, mint hogyha azt egyébként bérként kapnák meg.

Tehát egyértelmű cél az egymáshoz való közelítés, és összességében pedig az embereknek való juttatás, a bér vagy a béren kívüli pedig összességében legyen alacsony, tehát legyen egykulcsos rendszer, és legyen alacsonyabb a társadalombiztosítási járulék mértéke. Errefelé törekszik a kormány. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 140 2014.10.27. 1:08  131-140

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Ha jól értem, eljutottunk a kafetéria magasabb adójától az áfacsalásokig (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Komoly intellektuális teljesítmény! ? Lázár János: Jól csináltad!), sőt azon keresztül egészen az internetadóig.

Azt tudom önnek mondani, hogy azon kellene inkább elgondolkodni, hogy 2010 óta a költségvetés áfabevétele miért növekedett minden évben. Ön szerint azért, mert nem fehéredett a gazdaság? (Gúr Nándor: Mert sehol a világon nincs olyan magas, mint Magyarországon!) Egyébként a számok ezt nem igazolták volna, mert akkor vagy stagnált, vagy csökkent volna a bevétel. Önnek is elmondok egy intézkedést. Az, hogy a 172 ezer online pénztárgépet bevezettük, ami ellen önök akkor is tiltakoztak, hozza már az eredményeit, és ennek is eredménye, hogy tisztul a kereskedelem, tisztul a gazdaság. (Gúr Nándor: Az ellen tiltakozunk, ahogyan csináltátok!) Egyértelműen ez a cél. Hiába akarják azt a közvélemény elé állítani, hogy itt valami áfacsalásos rendszer van. Nincs, képviselő úr! A számok pont az ellenkezőjét mutatják! (Gúr Nándor közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 144 2014.10.27. 2:08  141-148

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Először is le kell szögezni, hogy az internetadót nem a fogyasztó fogja fizetni, hanem a szolgáltató. (Bangóné Borbély Ildikó: Istenem, ezt magatok sem hiszitek el! ? Gúr Nándor közbeszól.) Tehát a szolgáltató fogja fizetni a távközlési adó bővítéséből eredő terheket. Ennek felső határa lesz, amelynek a módosító javaslatát talán a Fidesz-frakció már be is nyújtotta. Ez 700 forint lesz havonta magánszemély esetén, bármennyi gigabájtot vesz majd igénybe. A jogi személyek, illetve a gazdasági társaságok, tehát nem magánszemélyek esetén ennek a felső korlátja 5 ezer forint/hó. Tehát ha ezt egy részvénytársaságra, amelynek több milliárdos bevétele van, ráterhelik, azért el lehet képzelni, hogy ebből talán nagy problémája, nagy gondja nem lesz.

Azt szeretném mondani, hogy ugyanez a hisztéria volt egyébként az SMS-adó és a telefonadó tekintetében is. Nem tudom, ön érzi, hogy például ilyen adót önnek kell-e fizetnie? Nem hiszem, hogy bárki is érzi az országban, hogy ilyen adó egyáltalán létezik. Ebből az adónemből összesen 2013-ban 47 milliárd forint érkezett be a költségvetésbe; a távközlési adó bővítéséből befolyó adóból pedig összesen 25 milliárd forint fog. Azaz a telefonadónak a fele.

Azt gondolom, hogy igenis szükséges és fontos döntése a kormánynak, illetve majdan az Országgyűlésnek, hogy a távközlésre vonatkozó szolgáltatási adót bővítse. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 148 2014.10.27. 1:13  141-148

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Úgy gondoljuk, hogy ezek a szolgáltatók, amelyek az elmúlt évben 70-75 milliárd forintos adózott nyereséget könyvelhettek el, az ő árbevételük ezt az igen alacsony szintű távközlési adót el fogja viselni és el tudja majd bírni; úgy, ahogy egyébként más ágazatokban, vegyük akár a bankadó esetében a bankokat, is ki tudták fizetni és ki tudták gazdálkodni, hiszen emiatt az ország elhagyására nem került sor.

(16.10)

Úgy gondolom, a Jobbiknak el kellene dönteni, hogy most akkor mi mellett állnak. Amikor azt mondjuk, hogy bankadó, akkor mellettünk áll, vagyis megszavazza. Amikor azt mondjuk, hogy szektorális adó, ágazati adó, azt is megszavazza. Amikor azt mondjuk, tranzakciós illeték, azt is megszavazza. Itt arról van szó, hogy elvárjuk, hogy ez az ágazat a profitjából 15 százalékkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeretét leteltét.) vegye ki a részét a közteher viseléséből és fizessék be az államnak. Kérjük, hogy ezt önök is támogassák. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 160 2014.10.27. 2:08  157-164

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Önnek kérdést kellett volna föltennie, ehelyett ön kijelentette, hogy bűzlik az egész ország. Ha ezt kérdezi, akkor a válaszom az, hogy nem. Nem bűzlik, viszont valami bűzlik az MSZP-ben (Korózs Lajos közbeszól.), mert a nyolcadik vagy a tizedik elvesztett választás után nyilván van némi kis zűrzavar, de úgy látszik, erre nem igazán tudnak rájönni.

Ez a kérdés is mutatta, hogy egészen a gyermekszegénységtől eljutottunk a korrupcióig, a termékdíjon át a korrupcióig. (Lázár János: Termékdíj! ? Korózs Lajos: Ellopjátok a gyerekektől a pénzt.)

Azt gondolom, hogy ha ön érdemben követi és értékeli a kormányzat munkáját, és figyeli azt, hogy ez az ország 2010-ben honnan indult, mennyi volt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottság aránya, a növekedés aránya, hogy mennyi ember jutott adózott jövedelemhez, hogy mennyi volt az adó mértéke, és hogy a családi adókedvezmény hogyan alakult át (Bangóné Borbély Ildikó: Becsapták a gyerekeket.); hogy azok részesülnek adókedvezményben, akik gyermeket nevelnek és gyermeket vállalnak; ha figyelembe veszi és valóban értékeli azt, hogy ez a kormány milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy valóban az embereknek jobb legyen a rezsicsökkentéssel vagy éppen a devizahitelek kérdésének megoldásával, ha ezeket valóban értékeli, és az MSZP végre olyan politikát fog folytatni, hogy reálisan fogja értékelni a kormány munkáját, és úgy fogalmaz meg valós kritikákat, bizonyos vagyok benne, hogy ilyen kijelentések és kérdések nem fognak elhangozni az Országgyűlésben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 164 2014.10.27. 1:12  157-164

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Válaszomban inkább egy példát szeretnék elmondani a választókörzetemből. (Zaj. ? Az elnök csenget.) Köröm nevű településen nagyon sok roma lakos él, a település több mint 80 százaléka roma lakosság. A település 82 százalékban szavazott a Fideszre.

Ennek egyetlenegy oka van: a településen valós szegénység elleni programok indultak el. 150 millió forintot nyert Köröm önkormányzata arra, hogy például 80 embernek szakmát adjon a kezébe, 15 szociális gondozó segíti a település, illetve az ott élő emberek mindennapos gondjainak megoldását.

Ha ön odafigyelne és tudná, hogy az elmúlt négy évben milyen programok indultak és a megvalósulásuk most van folyamatban, akkor nem vádaskodna, hanem a valós problémát kezdené el boncolgatni. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem vádaskodtam, államtitkár úr!) Vádaskodott, mert azt mondta, hogy milliárdokat lopott el ez a kormány. Ezt kikérem magamnak és visszautasítom. (Taps a kormánypárti padsorokban. ? Lázár János: Becsült adat!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 4 2014.10.28. 5:08  1-4

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Különleges módját választotta a Magyar Szocialista Párt a feltámadásnak, hiszen több elvesztett választás után nyilván, ahogy ígérték, új politikát fognak folytatni. Az új politika lényege az, legalábbis a tegnapi és a mai tapasztalat alapján, hogy mindenféle bizonyíték nélkül, bizonyítékok nélkül állítanak a kormányról, kormánytisztviselőkről olyan dolgokat, amelyek hazugságok. Hazugság, hogy a korrupció elérte volna a NAV-ot, hazugság, hogy a korrupció állami szintre emelkedett volna Magyarországon. Az MSZP olyan módját is választotta a kormány elleni támadásnak, hogy tüntetést szervezett, persze civil szervezetek mögé bújva, ahol egészen odáig eljutottak, hogy bűncselekmények sorozatát hajtották végre a tüntetésen részt vevő emberek. Nincs bizonyíték, nincsenek személyek, de van újsághír, és van állítás. Ez az MSZP módszere.

De ha megengedi, képviselő úr, ön nyilván konkrétumok nélkül mondta el politikai vágyait, hogy mit szeretne ebben az országban, hogy a kormányról ezt mondhassa. Ön elmondhatja, de nincs hozzá semmilyen bizonyítéka. Ha megengedi, én viszont mondok néhány konkrétumot, ami az ön pártjához kapcsolódik. Az első a Zuschlag-ügy. Konkrétum? Konkrétum. Korrupció? Korrupció. Megkapta a büntetését Zuschlag János volt MSZP-s képviselő? Megkapta. Letöltötte? Letöltötte.

A második a Hunvald-ügy (sic!), ahol ismert, hogy a BKV-nál milyen pénzügyi „tranzakciók” folytak. Felkérték, hogy Hagyó Miklós és Horváth Csaba mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. Az eljárás folyamatban van egy volt MSZP-s politikus ellen. Vagy a moszkvai ingatlanpanama, ahol 17 milliárdos kárt okoztak az államnak az ingatlan értékesítésével. Folytathatnánk a sort, de még kettőt szeretnék megemlíteni. A Sukoró-ügyben valótlan értékű csereügylet történt az állam kárára, 1,3 milliárd forint értékű kárt okoztak az államnak. És folytathatnánk még egy ismert MSZP-s politikussal, Hunvald Györggyel, aki a főváros VII. kerületének szocialista polgármestere volt. Ismertek az ellene felhozott vádak és a bírósági ítéletek.

(9.10)

Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt ön vádaskodik nem ismert emberekkel szemben, előbb nézzen önmagába, nézzen pártja önmagába! Itt bírósági ítéletekről, konkrétumokról van szó. Az önök kormánya 8 év alatt semmit nem tett a korrupció leszorítása, megszüntetése érdekében.

Ha megengedi, mondanék néhány dolgot, néhány döntést, amit ez a kormány hozott, a Fidesz-KDNP-kormány, például az áfacsalások megelőzése érdekében. Ilyen például a fordított áfa kiterjesztése, amely igen sikeres döntés volt, de sajnos az Európai Unió nem támogatja ezt a rendszert.

Ilyen az online pénztárgépek bevezetése: 170 ezernél több pénztárgép működik ma már a kereskedelemben, amely egyértelműen szolgálja ? az eredmények mutatják ? a gazdaság fehérítését; avagy a most benyújtott adótörvény-tervezetben az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer, amely követni fogja az áruk és a termékek útját, ahol a csalás gyanúja felmerül. És sorolhatnám a sok-sok intézkedést, amely igenis azt bizonyítja, hogy ez a kormány mindent megtesz a csalások és a korrupció ellen. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 62 2014.10.28. 19:01  61-202

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország adórendszere már bizonyított: pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést képes biztosítani. Ezért az adórendszer alapjai jövőre is változatlanok.

A kormány célja 2015-ben is az, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók, a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsa.

Az adórendszerrel is azt ösztönözzük, hogy jövőre még többen tudjanak dolgozni, az emberek többet tudjanak keresni, élénkíteni tudjuk a vidéket, könnyebbé tegyük a gyermeknevelés terheit, többet tudjunk az iskoláinkra és kórházainkra fordítani.

Változatlanul kitartunk amellett, hogy jövőre is minden gazdasági szereplőnek ? teherbíró képességével arányosan ? ki kell vennie a részét a közteherviselésből. Bármennyire is szeretné az ellenzék, nem vagyunk hajlandók megszorításokat végrehajtani és a családokat terhelő adókat bevezetni. Maradnak tehát a különadók, marad a bankadó, a reklámadó, és a kormány javaslatot tett a távközlési adó kiterjesztésére, amely a szolgáltatókat terheli.

2015-ben is a család az első. Ezért jövőre is a családokat támogató adórendszerben adózunk. Újdonság, hogy a házasságkötést adókedvezménnyel ösztönözzük.

A kormány célja, hogy mindenki, aki tud, dolgozzon, ezért a munkát terhelő adókat továbbra is alacsonyan tartjuk.

Folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, például a munkahelyvédelmi akció. Újdonság, hogy jövőre a munkahelyvédelmi akcióban részmunkaidőben is a maximális mértékű adókedvezmény jár a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után.

Még több ösztönzőt biztosítunk a magyar gazdaságnak. A következő években minden eddiginél több fejlesztési forrás érkezik hazánkba.

(12.00)

A kormány emellett az adópolitikával is támogatja a hazai vállalkozásokat. A kormány 2010 második felétől csökkentette a társasági adót 19 százalékról 10 százalékra, 500 millió forintos adóalapig, ezzel komoly megtakarítást eredményezve a kis- és középvállalkozások körében. A kormány célja, hogy egykulcsos legyen a társasági adó még ebben a ciklusban, továbbá a gazdálkodói környezet működésének könnyítése, a gazdaság kifehérítése, az adózás adminisztrációs terheinek csökkentése.

Jövőre társasági adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogatók, és változatlanul adókedvezményt kapnak a látvány-csapatsportokat, az előadó-művészeti szervezeteket és a magyar filmeket támogató vállalkozások. Folytatódnak a feketegazdaság és az adócsalás felszámolását szolgáló intézkedések. Így például bevezetjük az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert, és szigorodnak az áfabevallási szabályok is.

A mezőgazdaságot és a vidéket élénkíti több adóváltozás is. A mezőgazdasági termelők beszerző és értékesítő szövetkezeteit mentesítjük a helyi iparűzési adó alól. Az élő és félsertés áfájához hasonlóan 2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a köztes terméknek minősülő, nagy testű élő állatok értékesítésére alkalmazandó áfakulcs.

Tisztelt Országgyűlés! Csak ilyen környezetben tudnak a vállalkozások hosszú távra tervezni, megalapozottan dönteni. Talán még ennél is fontosabb, hogy a családok is kiszámítható holnapot lássanak maguk előtt. Nem téveszthetjük szem elől természetesen azt sem, hogy az adóbevételekre szükségünk van az állami feladatok ellátásához, a fejlesztési és a jóléti kiadások finanszírozásához, ezért az adóbevételek védelme, a feketegazdaság visszaszorítása is prioritást élvez döntéseink során. A kormány intézkedéseinek és a magyar gazdaság növekvő teljesítményének köszönhetően pénzügyi egyensúly alakult ki Magyarországon. Ez lehetővé teszi, hogy az adórendszert tekintve is a hosszú távú stabilitás legyen az egyik legfontosabb szempontunk.

Tisztelt Országgyűlés! Köztudott, hogy az elmúlt években a kormány legfőbb adópolitikai célkitűzése a családosok, a munkát vállalók, valamint a vállalkozni kívánók helyzetének javítása volt. Ezen célok megvalósítása érdekében a hazai adórendszer átalakult, az adóterhelés súlypontja évről évre a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztási, valamint a környezet- és egészségvédelmi célú adókra helyeződött. Így a most önök előtt lévő törvényjavaslat legfontosabb céljai is a következők.

A magánszemélyek esetében kiemelten támogatjuk a családalapítást, alacsony szinten tartjuk a munkát terhelő adókat, és továbbra is ösztönözzük a leghátrányosabb helyzetben lévő munkavállalói csoportok foglalkoztatását. A vállalkozások esetében a célok közül a működést megkönnyítő feltételek kialakítását, a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítését, valamint a jogalkalmazás megkönnyítését és a bürokrácia csökkentését emelem ki. Az előterjesztés emellett jogharmonizációs célú módosításokat is tartalmaz.

Tisztelt Ház! Az előző ciklusban az egykulcsos, családi adórendszer és a munkahelyvédelmi akció bevezetésével jelentősen csökkentettük az élőmunka közterheit. Ezek az intézkedések mára tartósan beépültek a magyar adórendszerbe, a hazai lakosság biztosan számíthat az alacsony jövedelemadóra és a nemzetközi összehasonlításban is magas családi kedvezményre. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert a hosszú távon kiszámítható szabályozás lehetővé teszi, hogy a családok tervezhető, stabil jövőt lássanak maguk előtt. Ezért a törvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke. Ennek köszönhetően 2019-re megduplázódik, 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik a gyermekenkénti kedvezmény, természetesen ez havonta értendő.

Ugyancsak a családokat hozza kedvezőbb helyzetbe az a javaslat, amely a kisgyermekes szülők foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény kibővítéséről szól. Eszerint akár teljes, akár részmunkaidőben foglalkoztatják a kismamákat, a munkáltatók bruttó 100 ezer forintos összeghatárig egységesen érvényesíthetik a kedvezményt. Új adóalap-csökkentő kedvezményként javaslatot teszünk arra, hogy az első alkalommal házasságot kötők az első gyermek megszületéséig, de legfeljebb 24 hónapon keresztül havi 5 ezer forint személyi jövedelemadó-kedvezményt kapjanak.

Lehetőséget kívánunk teremteni arra is, hogy a jövőben a munkáltatók a lakásvásárlást és -építést segítő támogatásokhoz és lakáshitelek törlesztéséhez való hozzájáruláson túl a mozgáskorlátozott dolgozók akadálymentesítési célú lakásfelújításához is adómentesen nyújthassanak támogatást.

A jövedelmek egyre csökkenő adóterhelésére figyelemmel kismértékben, 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökken a munkabéren kívül adható juttatások keretösszege. Egyúttal kisebb lesz ezeknek a juttatásoknak az adóelőnye a munkabérrel szemben, de a jövőben is kedvezményesen adóznak. Az adóelőny biztosításával ugyanis továbbra is szeretnénk érvényre juttatni a szociális szempontokat, szolgálni a gazdaságfejlesztési célokat, és támogatni az öngondoskodást.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés számos javaslatot tartalmaz a vállalkozások működési feltételeinek könnyebbé tétele, az adóelkerülés és a visszaélések felszámolása érdekében is. A társasági adót érintően új adóalap-kedvezményt vezetünk be a felsőoktatást támogató cégek számára. Kedvező változás emellett, hogy a látvány-csapatsportok, a filmalkotások, az előadó-művészeti szervezetek támogatása egy, a meglévő rendszer fenntartása mellett bevezetendő, új kedvezmény révén több cég számára válik elérhetővé.

A javaslat szerint kedvezőbbé válnak a kisvállalati adózás szabályai is, mivel a jövőben egységesen, valamennyi adózó számára lehetővé válik az előlegmegállapítási, bevallási és befizetési kötelezettség negyedévenként történő teljesítése. A javaslat a kisadózók tételes adóját érintően is az adózók számára kedvező, adminisztrációt csökkentő változásokat tartalmaz. Így például a jövőben megszűnik a vállalkozási tevékenységüket szüneteltetők havi bejelentési kötelezettsége.

Tisztelt Ház! A javaslat továbbra is tükrözi azon elvárásunkat, hogy a közteherviselésből minden gazdasági szereplőnek ki kellene venni a részét. Ezért továbbra is fennmarad a bankadó. Az internetes kommunikáció térnyerésével összefüggésben javaslatot teszünk arra, hogy a távközlési adó hatálya 2015-től terjedjen ki az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására is. Mindemellett megkönnyíti a távközlési szolgáltatók helyzetét a javaslat azzal, hogy a távközlési adóból levonhatóvá válik a megfizetett társasági adó.

A bankkártyahasználat ösztönzése céljából a javaslat tartalmazza a pénzügyi tranzakciósilleték-fizetési kötelezettség átalakítását. Eszerint ugyanazon kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettség megállapítására teszünk javaslatot. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forintos illetéket javaslunk.

Tisztelt Képviselők! Az előterjesztés bővíti a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgásterét. A 25 éve működő önkormányzatok már bebizonyították, hogy a helyi sajátosságokra figyelemmel felelősen és megfontoltan élnek adómegállapítási jogukkal. Ezt azonban esetenként szűk keretek közé szorítja a jelenlegi, hatályos törvényi szabályozás. Ezért az önkormányzatok 2015-től egy vagy több úgynevezett települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja számukra. A települési önkormányzatok tehát szabadon dönthetnek az adóztatás tárgyát illetően, de törvényben rögzített, már meglévő adótárgyra nem állapíthatnak meg adót. A településiadó-megállapítás kapcsán csak egy további korlátot fogalmaz meg a javaslat: nem lehet a települési adó alanya szervezet vagy vállalkozó.

(12.10)

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat számos technikai jellegű, tartalmi változást nem hozó, jogalkalmazást segítő javaslatot is tartalmaz. Így például megszüntetjük a cégautóadó működtetése során felszínre került, kisebb jelentőségű jogalkalmazási nehézségeket.

A reklámadóban szintén csak kisebb, az adókötelezettség-teljesítés egyértelműségét szolgáló változtatásokat fogalmaztunk meg.

Az illetéktörvény módosításával kapcsolatban szintén az egyszerűsítést, a gyorsabb ügyintézést szolgálja az a módosítás, hogy valamennyi közigazgatási eljárás és bizonyos bírósági eljárások esetében lehetőség lesz arra, hogy az ügyfelek átutalással róják le az eljárási illetéket, és ne kelljen illetékbélyeget vásárolniuk.

A lakásvásárlók helyzetét könnyíti meg, hogy 12 havi pótlékmentes illetékfizetési halasztást kérhetnek azok, akik úgy vásárolnak lakást, hogy korábbi lakásukat még nem tudták eladni. Az illeték alapja továbbra is a két lakás forgalmi értékének különbözete.

Tisztelt Ház! Az általános forgalmi adózással kapcsolatos módosítások elsősorban a feketegazdaság visszaszorítását szolgálják. Emellett javaslatot teszünk több, a vállalkozói környezetet javító intézkedés megvalósítására is. Ezek közül kiemelem, hogy mivel a sertésértékesítésekre alkalmazandó kedvezményes 5 százalékos áfakulcs segített az ágazat kifehérítésében, ezért ezt kiterjesztjük más nagy testű állatokra, a szarvasmarhákra, a juhokra és a kecskékre is. Szintén az áfacsalások visszaszorítását szolgálja, hogy pontosítjuk a fordított adózás alá kerülő acélipari termékek körét.

Az áfatörvény a jogharmonizációs kötelezettségeinknek eleget téve is módosul. Ennek során újraszabályozásra kerülnek az időszakos elszámolású ügyletek forgalmiadózás-beli teljesítési időpontjára vonatkozó előírások, valamint megváltozik az egyéni ügyfelek számára nyújtott portfólió-kezelés áfajogi megítélése.

Tisztelt Képviselők! A jövedéki és energiaadózást érintő javaslatok célja elsősorban a jogharmonizációs kötelezettségeinknek való megfelelés. Így módosul a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozása, megszűnik a differenciált jövedékiadó-mérték az alkoholtermékek esetében, és kismértékben emelkednek egyes jövedéki és energiatermékek adómértékei, néhány adókedvezmény pedig csökken.

Adómentessé válik a palackozott fröccs (Derültség az MSZP padsoraiból.), valamint a jövőben vissza lehet igényelni az egyes építőipari termékek előállításához felhasznált energia adóját. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Istenem! ? Az elnök csenget.) Fontos szempont továbbá a visszaélési lehetőségek minimalizálása, ezért emelkedik a jövedéki engedélyes kereskedők által nyújtandó biztosíték mértéke.

Tisztelt Országgyűlés! Az adók megfizetése, beszedése elengedhetetlen az ország fennmaradásához, az állam működtetéséhez, a közfeladatok ellátásához, a jóléti kiadások finanszírozásához. Az adóbevételek védelme és növelése tehát nemcsak a kormányzat, hanem a nemzet egészének érdeke. Ezért fontos, hogy a jövőben is szűkítsük az adócsalók mozgásterét, és minden lehetséges eszközt felhasználjunk az adóelkerülés elleni küzdelemben.

Ahogy az elmúlt évek során, úgy az idén is külön hangsúlyt helyezünk az adózási fegyelem javítására és a feketegazdaság visszaszorítására. A javaslatban ezért ? a már említett intézkedések mellett is - szá­mos olyan módosítás szerepel, amely ezeket a célokat szolgálja.

Így például havi általános forgalmiadó-bevallási kötelezettséget írunk elő az újonnan alakult vállalkozások számára. Emellett bizonyos árbevételi szint felett megszüntetjük az éves áfabevallás lehetőségét, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell majd készíteni. Mindkét intézkedés azt a célt szolgálja, hogy már év közben ki lehessen szűrni a visszaéléseket. A gazdaság fehérítésével összhangban a javaslat a jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkenti a tételes áfa-adatszolgáltatás összeghatárát.

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések megakadályozását szolgálja az úgynevezett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer elindítása is. Ez az új rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy az áruk útját pontosan nyomon követhessék a hatóságok és ezzel megelőzhessék a visszaéléseket.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés megteremti a közösségi vámjog végrehajtására vonatkozó nemzeti vámjogi szabályozásban az árukiadást követő utólagos ellenőrzés egységes szabályrendszerét, amely a vámhatóság által végzett valamennyi utólagos ellenőrzési típus eljárási szabályait tartalmazza majd. Új ellenőrzési típusok is megjelennek, így az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés és az audittípusú ellenőrzések. Emellett módosulnak a vámigazgatási bírság rendelkezései az EU külső határain jogellenesen bejuttatott, jövedéki termékeknek minősülő, nem közösségi árukra elkövetett jogsértések szankcionálásával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Módosulnak egyes számviteli és könyvvizsgálati előírások is. A számvitelt érintően elsősorban a jogszabályi környezet változásainak az átvezetésére, illetve a gyakorlatban felmerült számviteli, elszámolási kérdések rendezésére teszünk javaslatot. A könyvvizsgálati előírások esetében a legfontosabb változás a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók körének bővítése.

Tisztelt Országgyűlés! Az adórendszer alapjai tehát jövőre is változatlanok maradnak. Ez az adórendszer már bizonyította, hogy hozzájárul a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez, a gazdasági növekedéshez és a szociális biztonság megteremtéséhez. Tehát a hazai kis- és középvállalkozások jövőre is alacsony társasági adóval, javuló gazdálkodási környezettel és fehéredő gazdasággal, a családok pedig a családi adórendszerrel és bővülő kedvezményekkel számolhatnak. Emellett az eddigieknél is szigorúbban lépünk fel a feketegazdaság és az áfacsalások ellen.

A magyar családok, a hazai vállalkozások, a magyar gazdaság ösztönzéséhez és a munka megbecsüléséhez kérem képviselőtársaim támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 128 2014.10.28. 12:19  61-202

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy érzem, hogy a vita ezen szakaszában a kormánynak meg kell szólalnia, köszönöm szépen a lehetőséget. (Gúr Nándor: Mindjárt befejeződik a tévéközvetítés!) Próbálnék rövid idő alatt reagálni.

Vezérszónoklatok hangzottak el. Elsőként az MSZP, Burány Sándor azzal kezdte, hogy bírálta mind az előterjesztőt, mind pedig a Fidesz vezérszónokát, hogy milyen rövid ideig beszélt, majd a saját idejéből ő sem beszélt ki 50 perc 40 másodpercet, mert egyszerűen nem maradt már mit bírálni és kritizálni, úgy látszik, az adótörvényben.

Akárhogy figyeltem Burány Sándor felszólalását, a legsúlyosabb kritika talán a következő volt: mégpedig az, hogy havonta a családok zsebéből ez az adótörvény tízezer forintot fog kivenni. Na most, semmilyen konkrét szám és érvelés nem hangzott el mögötte, hogy tízezer forintot ki fog venni ez az adótörvény az adózók zsebéből. Nem is nagyon értem egyébként, hogy hogyan lehetséges ez.

Kritizálta az internetadót, de ezt minden ellenzéki felszólaló, lényegében minden ellenzéki párt, a Jobbik is és az LMP is. Nekik a következőket tudom elmondani, a távközlési adó kibővítésével kapcsolatban öt dolgot szeretnék mondani:

Az első: a szolgáltató fogja fizetni, ez önöknek, ha tetszik, ha nem, így van. (Bangóné Borbély Ildikó: Vagy nem.)

A második: az adónak a beterjesztett javaslattal szemben maximuma lesz, maximuma lesz. (Közbeszólások az MSZP soraiból. ? Dr. Józsa István: Azt a hétszázát! ? Az elnök csenget.) A módosító javaslat már bent van a parlament előtt, ez 700 forint lesz magánszemélyek esetében havonta, és 5 ezer forint lesz nem magánszemélyek esetében, amit - hang­súlyozok még egyszer ? a szolgáltató fizet (Novák Előd: De a családok esetén?), a szolgáltató fizet. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.)

(15.50)

A harmadik, amit szeretnék elmondani (Az elnök csenget.), ha megengedik természetesen, mert itt ordítoznak a hátam mögött, nem tudom, miért egyébként... (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mert hülyeséget beszélsz!) Nem beszélek hülyeséget, amikor azt mondom (Közbeszólás az MSZP soraiból.), hogy a szolgáltató fizet, és hogy a maximum… Legalább hallgasd meg! (Tukacs István: Kikérem magamnak, hogy tegeződünk! ? Az elnök csenget.)

A harmadik dolog, hogy a távközlési adóból levonható lesz a megfizetett társasági adó. Tehát egy szolgáltató vagy társasági adót fizet, vagy a távközlési adónak ezt a kibővített formáját.

Természetes, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ha az áthárítást megpróbálja egy szolgáltató érvényesíteni, ehhez semmiképpen segítséget ne kapjon. A mai jogszabályok alapján törvény tiltja, hogy egy szerződést egyoldalúan lehessen módosítani; lásd, például a devizahitelesek esetében a bankok visszafizetik ezeket a károkat.

És szeretném azt is hangsúlyozni a nyilvánosság előtt, hogy a kormány nyitott továbbra is a módosításokra. (Dr. Józsa István: Persze!) A miniszter találkozni fog a szolgáltatókkal. Első körben már találkozott, ezt megtesszük második körben is. November 13-ig minden beérkezett javaslatot fel fogunk dolgozni, és ha a kormány úgy ítéli meg, beépíti a törvényjavaslatba.

Digitális fejlesztési programot fog indítani a kormány, ami azt fogja jelenteni, hogy 2018-ig minden háztartásba el fog jutni a szélessávú internet. (Bangóné Borbély Ildikó: Az adó! ? Közbeszólások az MSZP soraiból. ? Az elnök csenget.)

Tehát ahogy mondtam, a felszólalásnál konkrétum nem hangzott el.

A pálinka-szabadságharcot bírálta Burány Sándor. Ez nem igaz, hiszen a saját főzésű pálinka, saját lepárlóval előállított pálinka tekintetében lényegében az 50 literes adókedvezmény háztartásonként a jövőben is meg fog maradni. Ezer forint lepárlási eszköz utáni díjat kell fizetni az önkormányzatnak évente. Azt gondolom, hogy ez egy jelképes adó. (Bangóné Borbély Ildikó: Minden jelképes!) Tehát a saját maga által előállított pálinka tekintetében, még egyszer mondom, marad a kedvezmény. (Tukacs István: Nagy szakértője vagy a pálinkának!)

A legnevetségesebb hibát Burány Sándor akkor követte el, amikor meggyanúsította a kormánytagokat azzal, hogy a mézes pálinka a jövőben nem lesz népegészségügyi termék. (Szórványos derültség.) Népegészségügyi termékadó lesz, ugyanis a képviselő úr összekeverte a mézes pálinkát a mézes süteménnyel. (Derültség a Fidesz soraiban.) Ez történt. Ez egyébként jellemző az MSZP felkészültségére és a hozzáállására, ugyanis az a sütemény, amelyben a 40 százalékos cukortartalomból 20 százalékot a méz tesz ki, természetes alapanyag, az mentesül a termékadó megfizetése alól. De a mézes pálinka után több adót kell fizetni, mint jelenleg. (Tukacs István: Mi nem értünk ennyire hozzá! ? Az elnök csenget.) Tehát az a vádaskodás, hogy itt kormánytagok nyúltak bele a rendszerbe és maguknak kedveznek, ez vádaskodás és nem több.

Elmondom például, hogy az a kritika, hogy a tisztálkodás drágább lesz, ez konkrétan mit is jelent. Azt jelenti, hogy a szappan esetében bevezetésre kerül a környezetvédelmi termékdíj ? ez igaz ?, 11 forint/kiló. Ma egy Baba szappan 12,5 deka, az ára 180-200 forint. Ha ezt visszaosztjuk, akkor egy kilóra 8 Baba szappan jut, annak az ára 1 forint 50 fillér maximálisan, ami terheli a 200 forintos jelenlegi szappandíjat. Tehát ez sem igaz. De ha ugyanezt kiszámoljuk, mondjuk, a samponra, akkor azt láthatjuk, hogy 10-20 forinttal emelkedik… ? emelkedhet, mert egyébként a forgalmazó nem biztos, hogy ezt átterheli a lakosságra ?, egy 500-600 forintos sampon esetében 10-20 forinttal növekszik. Tehát ennyit arról, hogy hogyan osztja meg a társadalmat, és hogyan romlik az életszínvonal.

Az MSZP áfacsökkentést javasol, több felszólaló is. Én óva inteném az országot attól, hogyha az MSZP áfát csökkent, ugyanis a MSZP-áfacsökkentés lényegében inflációnövekedést jelent, például 2006-ban önök csökkentették 25-ről 20 százalékra az áfát, miközben az infláció 0,3 százalékkal növekedett 2006-ra, majd 3,9 százalékról a következő teljes évben több mint 8 százalékra növekedett az infláció. Ennyit az árcsökkentő hatásáról az MSZP-s áfacsökkentésnek.

Egyébként pedig jellemző önökre, hogy ugyanebben az évben 15 százalékról 20 százalékra növelték az áfát. Majd az alapvető élelmiszerek ára, amikor önök kormányoztak, 12 százalék volt, és minden alapvető élelmiszer áfáját önök emelték 25 szá­zalékra.

Tehát akkor, amikor önök most az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését igénylik, akkor jó lenne kicsit elgondolkodni azon, hogy mi is történt a saját kormányzásuk idején. Tehát sem az árat nem tudták csökkenteni, a végén pedig a 20 százalékos áfát 2009. július 1-jétől visszaemelték az eredeti szintre, 25 százalékra.

Azt tudom mondani, hogy érdemi kritikák nem hangzottak el az MSZP részéről. Nem tudta megindokolni, hogy miért lesz rosszabb a családoknak (Bangóné Borbély Ildikó: Ááá!), és nem tudta azt sem megindokolni, hogy az áfacsökkentést mivel… (Közbeszólás az MSZP soraiból: A kafetériával…) A kafetériával kapcsolatosan való igaz, hogy van egy kormányzati elgondolás, hogy a bérek terhei és a béren kívüli juttatások terhei közelítsenek-e egymáshoz, ezt azonban, úgy gondoljuk, hogy várjuk meg, hogyan fogják reagálni a gazdasági társaságok, a vállalkozók, a munkáltatók, hiszen úgy gondoljuk, hogy a fenntartható gazdasági növekedés teremt annyi többletet ezen cégek számára, hogy nem fogják csökkenteni a béren kívüli juttatásokat a dolgozók felé, bármennyire is kívánja vagy szeretné ezt az MSZP. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Dehogy szeretné!) Egy év múlva visszatérünk rá, és meg fogjuk látni, hogy a béren kívüli juttatások nem csökkentek a dolgozóknak, mert ez a kritika. De ez is csak egy vágyakozás, hogy ez lenne jó az MSZP-nek, hogyha csökkentenék.

A Jobbik. Z. Kárpát Dániel ? nem tudom, itt van?e ? ugyanezt mondta, hogy 8-12 ezer forinttal nőnek a családok terhei. Egyetlen érvet, kritikát nem mondott, egy terméket vagy valamit, adóemelést, hogy egyébként miért. Csak jól hangzik, és így elmondta. (Hegedűs Lorántné: Azért mondta, mert tényszerű!)

Egyébként pedig nem az adótörvényről beszélt Z. Kárpát Dániel, a szokásos jobbikos lózungokat mondta el, amelyek a következők: paktumot kötött a kormány a bankokkal, a multicégek Magyarországon nem adóznak, nincs a kormánynak koncepciója a gazdaságpolitikát illetően. Csak akkor nem értem, hogy a foglalkoztatás hogyan nőtt közel 4 millió 200 ezerre (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hát mert nem nő!); hogyan csökkent a munkanélküliek száma százezerrel; és hogyan teljesített Magyarország ez év első felében úgy, hogy az Európai Unió első országa lett a gazdasági növekedésben, hogyha egyébként semmiféle koncepciója nincsen.

Jön a szokásos áthárítás, mindent áthárítanak, minden céget terhelő többletjárulékot, adót áthárítanak. Hogyha annyira nagy az áthárítás, akkor kérdezem én, Magyarországon az infláció most miért nulla százalék. (Dr. Józsa István: Nincs pénz!) Hogyha ez a nagy áthárítás, hogy itt minden drágul, mert áthárítják, akkor hogyan lehet Magyarországon nulla százalék az infláció? (Tukacs István: Mert nem annyi!) Lényegében nulla százalék. (Gúr Nándor: Nem ismered, hogy mit jelent!)

Tehát azt gondolom, hogy nem tudott megfogalmazni a Jobbik sem kritikát az adótörvénnyel kapcsolatosan.

Az LMP a szokásos: internetadó, kafetéria. Zöldadót követel az LMP, de mikor mi a zöldadót kiterjesztjük valamilyen termékre, azt pedig természetesen ellenzi. Szokásos ellenzéki magatartás.

És még a népegészségügyi termékadó kiterjesztésével sem ért egyet a Jobbik (Tukacs István: Már nincs tévéadás!), nem érti azt, hogy ezekben a termékekben nincs természetes alapanyag, és ez az egészségre gyakorolt hatása indokolja, hogy bekerüljön ebbe az adózási termékkörbe.

A társadalom kettészakadásáról beszél, amit nem igazán tudok értelmezni az adótörvény kapcsán.

Végezetül még Hegedűs Lorántnéra szeretnék reagálni, hiszen ő az önkormányzati adózás kiterjesztését úgy fogalmazta meg, hogy azért van rá szükség, mert megbukott a feladatfinanszírozási rendszer. (Hegedűs Lorántné: Megbukott, bizony ám! Sajnos.) Nem bukott meg a feladatfinanszírozási rendszer, az igenis működőképes, csak az eddigi nagy bevétellel rendelkező önkormányzatoknak egy kicsit fájdalmasabbá vált, mert oda kellett adni azoknak a támogatást, akiknek egyébként nincs adójuk. Az önkormányzati adózás kiterjesztése egy lehetőség, amivel az önkormányzat vagy él, vagy nem él.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen szívesen folytatjuk a vitát, most így a vita felénél vagy kicsit több mint felénél úgy gondoltam, hogy ezeket az érveket szeretném kormányzati szempontból elmondani.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hegedűs Lorántné: És vége a tévéidőnek! ? Novák Előd: Vége a tévéközvetítésnek, lehet hazamenni!)

(16.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 202 2014.10.28. 13:24  61-202

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először néhány szót arról szeretnék mondani, hogy az ellenzéki pártok véleménye szerint milyen üzenetet küldtek ennek az adótörvény-tervezetnek. A Magyar Szocialista Pártnak, nem igazán értem, miért kellett erre a törvényjavaslatra kikérni azt a lehetőségét, hogy kétszer annyi időben tudjon beszélni (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ezt hadd döntse el a mi frakciónk), mert azon kívül, hogy azt éreztem, hogy verseny van a frakciótagok között, igazából egy nagyotmondó verseny, azon kívül nagyon nagy indulatot éreztem és egy gúnyolódást és cinizmust, ami a kormánypártoknak ? mert nem az adótörvénynek, mert arról keveset beszéltek valójában ? szólt. Igazából, amikor arról beszélünk, hogy szerénység kell az önkormányzati tisztségviselőknek, én azt gondolom, hogy ez az ellenzékre is kellene hogy vonatkozzon. De önök tudják.

Egyetlenegy komoly üzenetük volt, hogy csökkentsük az áfát. Tehát önök nyolc évig kormányoztak, akkor nem áfát csökkentettek, hanem áfát növeltek. Nyolc évig, két cikluson keresztül, a Fidesz csak most kezdi egymás után a két ciklusát (Derültség az MSZP soraiból. ? Dr. Bárándy Gergely: Lesz az még 30 is.), úgy lesz, biztosan, köszönöm szépen, reméljük jó kívánság ez a Fidesznek.

Tehát önök a kormányzásuk idején növelték az áfakulcsokat, de jelentősen. Például az alapvető élelmiszerek áfakulcsát 12 százalékról 25 százalékra, most 5 százalékért kiáltanak. Hiteltelen, amit mondanak. Hiteltelen, tisztelt Magyar Szocialista Párt! Ezért azt gondolom, hogy ? persze megköszönve a kritikát és a javaslatokat ? az áfacsökkentésre vonatkozó javaslatuk önöktől mindenképpen hiteltelen.

A Jobbik igazából három adónemmel foglalkozott: a tranzakciós illetékkel, amely nem változik ezzel az adótörvénnyel, a reklámadót szeretné a Jobbik arculatára átalakítani, és Hegedűs Lorántné pedig azzal foglalkozott, hogy mi az, hogy ez a törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok újabb adókat, önkormányzati, települési adókat vessenek ki, és ezt összefüggésbe hozta azzal, hogy valami gond lehet az önkormányzatok finanszírozásával. Ezt elmondtam a korábbi felszólalásomban, hogy ez nincs így. Ez az önkormányzatok számára egy lehetőség megteremtése és nem pedig kötelezettség.

Ami a tranzakciós illetékek áthárítását illeti, amit most már sokadjára hallunk jobbikos képviselőtársunktól, én csak azt kérdezném vissza, ha ez az áthárítás ilyen komoly gondokat okoz, mondjuk, a társadalomban, akkor hogyan lehet az, hogy a reáljövedelem 2,6 százalékkal növekedik, az infláció pedig közelít a nulla százalékhoz. (Novák Előd: Szívesen válaszolnánk, csak már nincs időnk.) Ha ez akkora társadalmi probléma, hogy ez a lakosságot tönkre­teszi, akkor nyilván, hogy nem ezek a pozitív makroszámok lennének igazak. Tehát azt gondolom, hogy a tranzakciós illetékkel valóban foglalkozni kell ilyen tekintetben is, de azért azt látni kell, hogy ennek csak töredékét fizetik a magánszemélyek, inkább gazdálkodók és az Államkincstár maga fizeti a tranzakciós illetéknek a jelentős részét. Jellemző egyébként, hogy az adótörvény-javaslattal, ami a törvényjavaslatban magában van, azzal kapcsolatban komoly kritikát nem tudtak megfogalmazni.

Az LMP ugye, az hol volt, hol nem volt, igazából nem szálltak be ebbe a vitába. Ők úgy látták biztosan, hogy nem tudják érdemben kritizálni a javaslatot, mert azért azt talán ne vegyük érdemi kritikának, hogy egy párt azt mondja, hogy ne vezessük be a távközlési adó bővítését, köznyelven az internetadót, mert egy ellenzéki pártnak álmából felébredve ezt kell mondani. Ugyanakkor pedig érdemi kritikák nem fogalmazódtak meg ezzel kapcsolatban.

Néhány félreértésről szeretnék beszélni, amit hallottam az ellenzéki pártoktól. Amikor azt kértem, hogy vezessék le a családonként tízezer forintos tehernövekedést, akkor ezt egy képviselő, Korózs képviselő megpróbálta, súlyos tévedéseket sorolt fel, mert, amit ő felsorolt, azt egyetlenegy esetben sem a magánszemély adózó, a családok fizetik, azok mind a gazdálkodók, a munkáltatók terhei; vagy a termékdíj esetén, aki forgalomba hozza, annak a terhévé válik. Tehát azt próbálták elhitetni, hogy most tízezer forintot kivesz a kormány a családok zsebéből, nem sikerült ezt hitelesen bizonyítani. Való igaz, hogy a kafetériának az adóterhe növekedni fog, de arról majd az fog dönteni, aki ezt a juttatást adja a munkavállalójának, hogy megvonja ezt vagy nem. Én azt állítom, igenis azt állítom optimistán és bízva abban, hogy a gazdasági növekedést meg tudjuk tartani, hogy igenis a munkáltatók nagy része, de az is lehet, hogy mind, megbecsüli most már annyira a dolgozóit, és ki tudja termelni ennek a többletközterhét, hogy igenis nem fogja csökkenteni a béren kívüli juttatást. Én ezt mondom, és ezt állítom, hogy ez így lesz.

Tévedések hangzottak el az államadósságról. Ezt a szocialista frakció, úgy látszik, betanulta, és automatikusan mondja, a féléves számokból hoztak végeredményt. Itt a futballmeccsen félidőben meg tudná mondani a végeredményt, hát ezt nagyon-nagyon nehéz, az MSZP-nek biztosan nem fog sikerülni, hiszen számtalanszor elmondtuk, hogy 3 milliárd forintnyi hiteltörlesztés van még hátra, illetve ebből 1 már teljesült, és lényegében a második félévben ez 3 százalékkal fogja az adósságállományt csökkenteni. És ha tetszik önöknek, ha nem tetszik önöknek, év végére az előző év december 31-i összeghez, illetve arányosításhoz képest, százalékhoz képest csökkenni fog az államadósság.

A távközlési adónál csak megismétlem önöknek: tehát hiába mondják el százszor, hogy a magánszemély fogja, a családok fogják fizetni a távközlési adó kiterjesztését; nem, a szolgáltató. A szolgáltató fogja fizetni. Lehet ezen gúnyolódni, hát most mondtam el, hogy ebből állt az egész mai hozzáállásuk önöknek, a tény akkor is tény, tehát a szolgáltatókat terheli ez az újabb adónem.

A pálinkaügyben teljes az anarchia, hiszen itt két dologról van szó, akkor most elárulom már a végén.

(18.50)

Tehát az egyik a bérfőzés esete, amit megtámadott az Európai Unió, a másik pedig a saját főzés. A saját főzéssel semmi probléma nincs, hiszen háztartásonként a jövőben is lényegében ezer forintos adó ellenértékeként 50 liter adómentesség lesz, tehát az ezer forintot fogjuk fizetni lényegében, amikor a saját magunk gyümölcséről és a saját főzetünkről van szó. Az egyik képviselő kérdezte, hogy mi van az 50 és a 200 liter között. Az van, hogy ezt eddig is be kellett jelenteni egyébként a NAV-nak, de itt arról van szó, hogy azt tesszük lehetővé, hogy a saját fogyasztása váljon lényegében adómentessé, és ha akarja, a saját gyümölcsét megfőzi saját maga pálinkának, és ennek megfelelő az új szabályozás. A bérfőzés esetében pedig való igaz, hogy az Európai Unió nem engedélyezte, hogy ne kelljen megfizetni a jövedéki adót, ezért az előírt minimum összeget, az Európai Unió által előírt 50 százalékát kell a jövőben bérfőzés esetén fizetni. Ez 850 forint körüli összeg.

Végezetül a leghumorosabb, már ami a félreértéseket illeti, és a legnagyobb melléfogást Burány Sándor követte el a mai vitában, amikor összetévesztette a mézes pálinkát a mézes süteménnyel. Ráadásul még két képviselőtársa ezt át is vette. Egyik Legény Zsolt volt, mert ő is elhitte, hogy a mézes pálinka majd kedvezményesen fog adózni, a másik a jobbikos Magyar Zoltán, ők is átvették, hogy a mézes pálinka kedvezőbben fog adózni. Valójában a mézes süteményről van szó. Ha a mézes süteménynek 40 százalék cukortartalma van, de természetes alapanyagú méz kiváltja a cukrot 20 százalékban, ez fog majd kedvezményesen adózni, nem pedig a mézes pálinka. De Burány Sándornak azonnal kormánytaggal kellett összehozni, hogy biztos valamelyik kormánytag kijárta. Na, ez az MSZP! A hiteltelenség teljes csúcsa! Utána nem néz a kérdéseknek, és abból olyan politikai következtetéseket von le, ami a végén rá hullik vissza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok kritika érte még a kormányzatot azért, hogy nőtt az adóterhelés. El kell mondanom, hogy nem nőtt, hiszen a 2009-es 41 százalékos GDP-hez mért adóterheléshez képest most 39 százalék ez az összeg. 2015-ben sem fog változni. Tehát csökkent, GDP-arányosan is csökkent az adóterhelés. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen négy évet hagyott maga mögött a kormány költségvetési szempontból, ez igenis, azt gondolom, nagy teljesítmény. Nem beszélve arról, hogy a forgalmi­adó-bevételek évről évre növekedtek.

Nagyon fontos cél, hogy a családok jövedelme nőjön. Ehhez persze az kell, hogy eleve a növekedés által a jövedelemből több jusson nekik. A kormány annyit tehet hozzá, hogy nyilván csökkenti a személyi jövedelemadó mértékét. Ezt megtette, 16 százalék, egykulcsos adót vezetett be, illetve a családoknak a családi adókedvezményt növelte, és a jövőben is, 2016-tól növelni fogja.

Bármilyen hihetetlen, ez az adótörvény terjedelmében nagy, tartalmában pedig az egyik legkevesebb változást magában hordozó adótörvény, mert nem változtak az adókulcsok, mert nem változott az adóztatás rendszere, az adózás rendje, mert nem változott az adók szerkezete. Ennek ellenére hallhattuk, hogy mindent meg lehet kritizálni. Még azt is, ami egyébként nem is változik és nem is rossz. Mert összességében az adórendszerre semmilyen kritikát nem tudott megfogalmazni egyik ellenzéki párt sem. Szemezgettek, hogy mit szeretnének másképpen, de összességében az adórendszer egészét nem tudták bántani.

Úgy gondolom, hogy a magyar adórendszer stabil, megalapozza Magyarország 2015. évi költségvetését. Nagyon fontos cél, hogy a foglalkoztatást tovább tudjuk növelni, és hogy a fenntartható gazdasági növekedés fennmaradjon, megmaradjon, mert minden magyar állampolgárnak, az egész országnak ez az érdeke. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Legény Zsolt tapsol. ? Dr. Harangozó Tamás Attila: Ütemes taps a jobboldalon! ? Dr. Legény Zsolt: Segítettem a kormánypártokat!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 8 2014.11.03. 2:16  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném leszögezni, hogy a távközlési adó kibővítésének ügye lezárult. Volt egy kormányzati cél, amely az adótörvényekkel került a parlament elé benyújtásra, amelynek egyértelműen az volt a célja, hogy a telefonszolgáltatások és az SMS-szolgáltatások adóját bővítsük ki azokra, akik interneten keresztül veszik igénybe ugyanezt a szolgáltatást. Ezt a társadalom nem így értelmezte, hanem a teljes internet adójának értelmezte, és innentől kedve a kormány, illetve miniszterelnök úr úgy döntött, hogy ez az adó így nem vezethető be. Ennek a technikai lebonyolítása a kormány kezdeményezésére az e heti bizottsági ülésen meg fog történni, tehát a törvényjavaslatból ez a rész kikerül, s innentől kezdve erről a kérdésről nincs mit beszélnünk, tisztelt frakcióvezető úr.

Nagyon érdekes módon a felszólalásában még több eseményt is említett. Újra felhozta a kitiltási botrány ügyét. Erről sem tudok önnek sok újat mondani. Azt tudom mondani, amit az amerikai ügyvivő mondott, aki ma az Egyesült Államokat lényegében nagykövetként képviseli Magyarországon, hogy ez az Egyesült Államok és az adott személy magánügye, és a kormányzatnak ezzel kapcsolatban semmi teendője nincs. Ha pedig az Amerikai Egyesült Államok úgy látja, hogy van teendője, akkor megkeresi a magyar kormányt, és a magyar kormány elindítja a vizsgálatokat, ha az szükséges. Ez a kezdeményezés nem történt meg, tehát innentől kezdve ez az ügy sem kormányzati és politikai ügy.

Tisztelt Képviselő Úr! Felszólalásának a harmadik betétje pedig a költségvetés maga volt. Erről pedig azt tudom önnek mondani, hogy a költségvetési törvény vitája november 17-én kezdődik el, úgy gondolom, hogy több napon keresztül. Tehát az ön által felvetett néhány kérdés megvitatására is bőven lesz lehetőségünk.

Köszönöm szépen a napirend előtti felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 16 2014.11.03. 4:21  13-16

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Jól érezhető, hogy az ellenzéki pártok arra rendezkedtek be, különösen az MSZP, hogy a távközlési adó kibővítésével kapcsolatos politikai támadásuk a végtelenségig el fog menni. Látható, hogy némi zavar van az ellenzéki pártoknál, hiszen a pénteki nap reggelétől tudjuk, hogy nem lesz távközlésiadó-kibővítés, ahogy önök mondják, nem lesz internetadó.

Szeretném fölhívni az ön figyelmét, hogy nem Orbán Viktor miniszterelnök az, aki a szavát nem szokta betartani, hanem, ha megengedi, akkor mondok két példát, hogy melyik az a miniszterelnök, aki nem tartotta be eddig a szavát. Például az önök miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc azt ígérte a 2006-os választásokon, ha még emlékeznek a kampányra, hogy adócsökkentés lesz Magyarországon. Ehelyett mi történt? (Nagy moraj az MSZP soraiban.) Ehelyett mi történt? Adóemelések történtek. Például az alapvető élelmiszer áfáját önök 12 százalékról 25 százalékra emelték. Akkor ki nem tartotta be a szavát?

(13.40)

De ugyanezt ígérte még korábban Medgyessy Péter, szintén MSZP-s miniszterelnök (Zaj. ? Az elnök csenget.), aki azt mondta, hogy a lakáshitelezés, a lakástámogatási rendszer, amit a Fidesz vezetett be, az jó. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Egymillió munkahely!) Ehelyett mi történt? Ehelyett megszüntették a kedvezményes lakáshitelezést (Gőgös Zoltán: Te hány lakást vettél?), és az embereket arra kényszerítették, hogy devizahitelt vegyenek föl (Gőgös Zoltán: Hány lakást vettél?), és ezzel több mint egymillió családot adósítottak el. De van egy harmadik példa is, amikor azt mondták, hogy a családi adókedvezmény rendszerét megtartják, és lényegében 2006-ban ezt is megszüntették. Ez csak három apró példa arra, hogy az önök nyolcéves kormányzása alatt ki volt az, aki nem tartotta be a szavát.

Ami pedig a korrupciós vádakat illeti. Tisztelt Képviselő Úr! Jó lenne, ha ezeket bizonyítékokkal együtt tudná mondani, mert ez egyelőre egy gyenge kis ellenzéki vádaskodás. Mondok rá egy példát. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) A parlamenti vita megkezdődött az adótörvények tekintetében, és éppen az MSZP-s vezérszónok, Burány Sándor azt mondta, micsoda dolog az, hogy a mézes pálinka adója kedvezményes, és rögtön megvádolta a kormány láthatatlan tagját, hogy biztos valamelyik kormánytag lobbija révén a mézes pálinka csökkentett adóval adózik, és hogy ez micsoda korrupció (Gőgös Zoltán: Különben mi az indoka?), már az adótörvényekben is megjelenik a kormányzati korrupció!

Ehelyett a következő történt: Burány Sándor MSZP-s politikus elnézte az adótörvényt ? vagy inkább nem is olvasta el ?, ugyanis a mézes pálinkát összekeverte a mézes süteménnyel. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ugyanis valóban, a mézes sütemény, ha a cukrot mézzel váltják ki 20 százalékig (Zaj. ? Az elnök csenget.), az kedvezményesen adózik, ezért kedvezményes chipsadót fizetnek ez után a termék után.

Csak azért mondtam el ezt a példát, hogy itt rögtön kiderült, hogy az MSZP-s politikus hazudik, és alaptalan korrupciós váddal fenyegeti a kormány valamelyik tagját. Még mondta is, hogy egészségére a pálinkát! (Dr. Harangozó Tamás Attila: Szégyelld már magad a múlt hét után!) Ennyit az ellenzéki korrupciós vádakról, ugyanis Burány Sándor rögtön megbukott, mert bizonyíték volt rá, hogy hazudik (Derültség és közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hazajött már a NAV-vezető?), ön pedig nemsokára meg fog bukni (Derültség az MSZP padsoraiban.),mert a korrupciós vádjai alaptalanok és nem igazak. (Nagy zaj az ellenzéki pártok padsoraiban. ? Lukács Zoltán: Ildikó hazajött már? Ildikó hol napozik? ? Gőgös Zoltán: Mi van a földekkel? ? Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselő Úr! Azt javasolom önöknek, hogy inkább saját magukkal foglalkozzanak. (Gőgös Zoltán: Mi van a borsodi földekkel?) A minap hallottam a rádióban éppen az önök pártelnökétől, hogy három és fél év alatt olyan pártot szeretnének, amit az emberek elfogadnak és támogatnak. Azt kívánom önöknek, hogy inkább induljanak el ezen az úton. Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Azt csináljuk. ? Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 22 2014.11.03. 4:56  17-22

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Zaj.) Tisztelt Frakcióvezető Úr! Képviselő Úr! Valóban, nagyon fontos feladat előtt áll az Országgyűlés, hiszen az év két legfontosabb törvényét, az adótörvényeket, amely a 2015. évi költségvetés bevételi oldalát alapozza meg, illetve ezt követően a költségvetési törvényt fogjuk elfogadni.

Mindezek előtt szeretném elmondani, hogy érdekes politikai helyzet van, hiszen a rendszerváltozás óta másodjára fordul az elő, hogy ugyanaz a kormány lényegében tudja folytatni a munkáját, legalábbis ugyanaz a kétharmados többség van a parlamentben.

(13.50)

Ha visszaemlékszünk, a szocialistáknál 2006-ban először ? emlékezzünk vissza ? a kampányban nagy ígéretek, miután pedig megnyerték a választást, teljesen ellenkezőjét hajtották végre, mint amit a kampányban ígértek. Szó volt már róla, hogy adócsökkentés helyett például adóemelést végeztek. (Lukács Zoltán: Ez az előző papír. ? Derültség az MSZP soraiban. ? Az elnök csenget.)

A Fidesz-kormány megkapta a történelmi lehetőséget, és az első olyan kormány lesz, aki folytathatja, aki azt fogja tenni, amit ígért az embereknek. (Gőgös Zoltán: Nem ígért semmit. ? Derültség az MSZP soraiban.) Azt ígérte az embereknek, hogy folytatja a megkezdett munkát. Folytatja az adózás terén, folytatja a jövedelmek adójának a csökkentését, és ezáltal is az embereknek több jövedelmet fog biztosítani. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Földmutyi, trafikmutyi.) Ez a 2015. évi adótörvényben, illetve költségvetési törvényben is teljes egészében megjelenik.

Nagyon fontos dolog, hogy a rezsicsökkentés is tovább folytatódik (Dr. Schiffer András közbeszól.), hiszen hiába mondják bizonyos elemzők, ellenzéki politikusok, hogy a rezsicsökkentés hatása most már kimúlik, ez nem igaz. Hiszen az emberek 2015-ben is annyi kedvezményhez jutnak, mint 2014-ben, vagy többhöz, mert ha, mondjuk, a szocialisták kormányoznának, akkor a rezsidíjak emelkedése helyett most lényegében stagnáló rezsidíjakkal találkozunk. Tehát amit 2014-ben egy család megtakarított, azt 2015-ben sem fogja majd kiadni rezsiköltségekre. A harmadik ? amit Rogán frakcióvezető úr is hangsúlyozott ? a devizahitelesek kérdése, ahol mintegy ezermilliárd forint fog visszajutni rövidebb, hosszabb távon az emberekhez.

Úgy gondolom, ha összeadjuk a kormány családpolitikáját, a kormány adózási politikáját és ezt a két történelmi fontosságú intézkedést, a rezsicsökkentést és a devizahitelesek kérdését, akkor úgy gondoljuk, hogy megalapozzuk a családok hosszú távú jólétét, a hosszabb távú gyarapodását és gazdagodását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi költségvetés vitája nyilván ezt követően fog elkezdődni. A 2015. évi költségvetés azon túl, hogy biztosítja a családok jobb létét, a gazdaság területére is nagyon fontos injekciót fog jelenteni. Hiszen az európai uniós források megjelenése és az európai uniós források több mint 60 százalékának a gazdaságba való pumpálása azt fogja jelenteni, hogy munkahelyek fognak megmaradni, munkahelyek fognak létrejönni, és a foglalkoztatás tovább fog bővülni, a gazdasági növekedés a terveink szerint 2,5 százalék vagy attól magasabb is lesz, ami azt fogja jelenteni, hogy a növekedésből nemcsak a gazdálkodók, a munkáltatók fognak részesülni, hanem a munkavállalók is.

Ez párosul alacsony személyi jövedelemadó-kulccsal, mert terveink szerint egykulcsos lesz majd a személyi jövedelemadó és egy növekvő családtámogatási rendszerrel, akkor teljesen egyértelműen az egymásra épülő és következetes gazdaságpolitika eredménye az lesz, hogy a családok élete napról napra jobb lesz, és több fog jutni a gyarapodásukra, az életfeltételeik javítására.

Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi adótörvény és a jövő évi költségvetés ezt fogja biztosítani Magyar­ország, a magyar társadalom számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 54 2014.11.03. 4:03  51-57

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is köszönöm szépen, hogy interpellációjában véletlenül három dicsérő jelző is elhangzott, ugyanis azt vettem ki szavaiból, hogy ön követeli, hogy a családi adókedvezmény mértékét emeljük és növeljük. (Gúr Nándor: Nem kellett volna megszüntetni!) Tehát én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen pozitív dolog, és lényegében üdvözölte a házastársi adókedvezményt is, bár ugye, csekély hatást vár tőle, de azért üdvözölte.

A harmadik pozitív elem, ami az interpellációjában elhangzott, az az Erzsébet-program maga és az arra rászoruló gyermekek táboroztatása. Én elhiszem, hogy van mit üdvözölni a Fidesz programjában, hiszen, bár ön még nem volt képviselő, nem tudom, egyáltalán szocialista párti volt-e akkor, amikor önök kormányoztak, de azért mondok néhány intézkedést, amit önök tettek a családokkal szemben, ha megengedi. Például a gyedet és a gyest három évről kettő évre korlátozták. Vagy például megszüntették a forint alapú hitelezést, és rákényszerítették a családokat, hogy devizahiteleket vegyenek fel lakásvásárlásra, lakásépítésre. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Vagy például egyszerűen megszüntették az úgynevezett szocpolt. De például befagyasztották a családtámogatási rendszert, vagy megszüntették az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, de még az is megfordult a gondolatukban, hogy a családi pótlékot megadóztassák. Ezt az Alkotmánybíróság gátolta meg önök részére.

A harmadik elemére az interpellációjának hadd mondjam azt, hogy bizony van benne olyan elem, ami riogatásnak minősül, mert például az ön által felsorolt szappanadó, samponadó, mosószeradónak azért a mértékéről hadd beszéljek. Például egy Baba szappan ? a környezetvédelmi termékdíj, ha bevezetésre kerül, akkor ? darabja 1 forint 50 fillérrel lesz majd drágább, de egyébként egy samponért és egy mosószerért is valóban flakononként majd 20-30 forinttal többet fogunk fizetni. (Közbeszólás az MSZP soraiból, az elnök csenget.) De azt azért el kell ismerni, hogy mégiscsak környezetet szennyező termékek ezek.

És ha most megengedi, hadd cáfoljam, a Fidesz nem emeli a családok terheit, éppen hogy csökkenti, például a családi kedvezmény növelésével, emelésével, ami 2016-tól 2019-ig a duplájára fog majd emelkedni, és ezáltal több mint egymillió család fogja ezt igénybe venni. De nagyon fontos kedvezmény, ami 2014-től került bevezetésre, hogy nemcsak az adóból, hanem most már a járulékból is igénybe lehet venni a családi adókedvezményt, ami több, sok tízezer családnak jelent kedvezményt. Vagy beszélhetnénk például a gyed extráról, ami tovább fog folytatódni 2015-ben is, ami azt jelenti, hogy munkavégzés mellett is járni fog ez a juttatás.

De nagyon fontos a munkavédelmi akció is, hiszen itt is a kismamáknak jelent majd kedvezményt a munkáltató szempontjából, ha a teljes adókedvezményt igénybe fogják tudni venni. 2015. július 1-jétől pedig új otthonteremtési programok fognak majd indulni, amelyek után 700 ezer forinttól 1 millió 170 ezer forintig kedvezményt lehet majd igénybe venni és nemcsak újlakás-vásárlásra és újépítésre, hanem használt lakás felújítására és bővítésére is.

Tisztelt Képviselő Asszony! Állításával szemben mi igenis a családoknak juttatunk, és a családokat támogatjuk, és nem pedig elveszünk tőlük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 60 2014.11.03. 4:08  57-63

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy egy ország adórendszerében nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány adó van, tehát hogy darabszámra mennyi adó van, hanem az a fontos kérdés, hogy a megtermelt jövedelem, a GDP hány százalékát vonja el az állam adóként. És ha Magyarország teljesítményét így vizsgáljuk az elmúlt négy évben, akkor bizony büszkék lehetünk. Azért lehetünk büszkék, mert amikor átvettük a kormányzást 2010-ben, akkor a gazdasági növekedés, a megtermelt jövedelem 41 százaléka lett elvonva adóként, ezt követően pedig ez az arány 38-39 százalékra csökkent, és ez ez évben is ennyi lesz, a múlt évben is ennyi volt, és a következő évben is erről fogunk beszélni.

Lehet, hogy darabszámra több adó lett bevezetve, de a társasági adó és a személyi jövedelemadó, ami az emberek és a vállalkozások megtermelt jövedelmét illeti, az viszont csökkent. Csökkent a társasági adó vonatkozásában, hiszen az 500 millió forintos adóalapig mindössze 10 százalék társasági adót kell fizetni, ami Európában az egyik legalacsonyabb. És csökkent a személyi jövedelemadó vonatkozásában, hiszen az egykulcsos adó bevezetésével, a családi adókedvezmény növelésével a gyermeket nevelő családok adóterhei eleve jelentősen, de akik nem nevelnek gyermeket, azon családoknak az adóterhe is alacsonyabb lett. Igen, mert a kormány azt mondja, hogy újfajta adórendszert vezetett be, amelynek a lényege, hogy a hangsúlyt a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezte, tehát a kormány azt mondja, hogy aki jövedelmet szerez, az adózzon alacsonyan, hogy többet tudjon költeni, viszont azzal, hogy többet fogyaszt, több adót fog az államnak majd fizetni. Ezért van az, hogy az általánosforgalmiadó-bevétel a kormányváltás óta évek óta folyamatosan növekszik ennek a koncepciónak, ennek a filozófiának a mentén.

Természetesen vannak más típusú adók is, a különadók. A különadók lényege az, hogy olyan szektorok, olyan ágazatok, amelyek eddig nem vettek részt kellő mértékben a közteherviselésben, járuljanak hozzá, egyrészt a válság hatásaként, másrészt pedig, úgy gondolom, hogy egy természetesen működő, egy egészségesen működő országban ez természetes dolog, hogy mindenki részt vállal a közteherviselésből. És a különadóknak pontosan ez a lényegük. De a különadók bevezetését, például a bankadót vagy a tranzakciós illeték bevezetését, a szektorális adók bevezetését még önök is egyébként támogatták.

Az pedig, hogy átterhelik az adókat a fogyasztókra, nagyon érdekes, ha azt a statisztikát vizsgáljuk meg, hogy hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon lényegében most az infláció alig haladja meg a nulla százalékot. Ha igaz lenne, hogy minden átterhelnek, akkor az infláció nem tudna ilyen alacsonyan maradni, és nem tudnának a reáljövedelmek 2,6-3 százalékkal növekedni. Tehát az a probléma, amit ön felvet, lehet gond, mert valószínűleg van ebben igazság, de nem olyan mérvű társadalmi probléma, mint amelyet ön itt a parlamentben ezáltal hangsúlyoz.

Én úgy gondolom, hogy a kormány helyes adófilozófiát folytat, amikor ezt kialakította, és még helyesebbet akkor, amikor azt üzeni a társadalomnak, hogy a következő négy évben az adórendszer alapvetően nem fog változni, csak a jövedelemadók mértéke fog csökkenni, mert a társasági adó és a személyi jövedelemadó kulcsát is egy számjegyűre szeretnénk ebben a ciklusban levinni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 86 2014.11.03. 2:02  83-90

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP parlamenti többsége és a kormány teljesíteni fogja a választási ígéretét. Tehát a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek esetében ebben a ciklusban duplájára fogja emelni, 10 ezer forint/hóról 20 ezer forintra fogjuk emelni. Ez a program 2016-tól fog indulni, és 2019-ben fog befejeződni. Ezt már tartalmazza a jelenlegi adótörvény is.

Mindamellett a Fidesz volt az a 2010-es kormányváltást követően, aki teljes egészében átalakította a személyi jövedelemadó rendszerét, és azt mondta, hogy egységes közteherviselés mellett azok részesüljenek előnyben, akik gyermeket nevelnek. Ezért a családi adókedvezményt visszaadta az egy- és kétgyermekes családok számára, illetve a lehetőségekhez mérten az elmúlt négy évben is emelte. De az adókedvezményt olyan értelemben is kiterjesztette, hogy most már nemcsak az adóból, hanem a járulékokból is igénybe lehet venni az adókedvezményt 2014. január 1-jétől. Úgy gondoljuk, hogy ezt az üzenetet a társadalom megértette, és azok a családok, akik gyermeket nevelnek, üdvözlik és támogatják a Fidesz családi adókedvezményre vonatkozó rendszerét. Természetes, hogy várják, hogy a következő években a gazdaság teljesítményétől függően ez az adókedvezmény kiterjedjen, illetve növekedjen.

Azt gondolom, egy átgondolt és következetes adórendszer része a személyi jövedelemadó-rendszer és ezen belül a Fidesz-KDNP-többség családi adókedvezmény-rendszere. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 90 2014.11.03. 1:09  83-90

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon örülök annak, hogy a Jobbiknak ennyire tetszik a Fidesz családtámogatási rendszere. Lényegében azt üzeni a szavazóinak, hogy szavazzanak a Fideszre, mert mégiscsak (Felzúdulás, közbeszólások a Jobbik padsoraiból. ? Dr. Apáti István: Ne szavazzanak, mert hazudtok! ? Az elnök csenget.) a Fidesz alapozta meg és találta ki ezt a családtámogatási rendszert, nem pedig a Jobbik.

Egy ellenzéki pártnak persze abban semmilyen felelőssége nincs, hogy a költségvetési egyensúlyt egy országban hogyan lehet tartani. Semmilyen felelőssége nincs abban (Szilágyi György: De a választások előtt volt ígérgetés!), hogy a 3 százalékos hiányt hogyan lehet tartani, hogy alig várja az Európai Unió, hogy Magyarországot újra túlzottdeficit-eljárás alá vonja. Önöknek ebben semmi felelőssége nincs, sőt talán még örülnének is neki. Nekünk viszont van felelősségünk, és csak azt tudjuk megígérni és törvénybe tenni, amit az ország elbír. (Zaj a Jobbik padsoraiból. ? Az elnök csenget.) Úgy látjuk, hogy ebben a ciklusban ezt fogja elbírni, hogy a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek vonatkozásában négy év alatt a duplájára fogjuk emelni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeretét leteltét.) Ezt az ígéretünket teljesítjük. (Taps a kormánypártok padsoraiból. ? Szilágyi György: Lelkes közönség! ? Apáti István: A maradék!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 118 2014.11.03. 2:08  115-122

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön a kérdésében a költségvetésről beszél, majd a felszólalásában pedig az adótörvényekről. Úgyhogy én visszatérnék egy pillanatra a költségvetéshez.

Ez nem az adóemelések költségvetése, hanem a bankok elszámoltatásának a költségvetése, mert mégiscsak nagy horderejű és nagy jelentőségű egy országban az, hogy a bankokkal visszafizettetik a több mint egymillió embernek okozott kárt, amelynek mértéke és összege meg fogja haladni az ezermilliárd forintot.

Azért van ez összefüggésben a költségvetéssel és az emberekkel, hiszen az így megtakarított források, pénzek meg fognak jelenni a háztartásokban, meg fognak jelenni a családoknál, és majd meg fognak jelenni a fogyasztásban és a gazdasági növekedésben. Így áll össze a bankok elszámoltatásának költségvetése.

Ami pedig az ön kérdését illeti, az adók révén eljutott az áfakulcs csökkentéséhez. Úgy gondolom, hogy alapvetően az áfakulcs, a fogyasztási forgalmi adók csökkentésének az alapelvét mindenki elfogadja. Természetes, hogy mindenki azt szeretné, hogy a lakosság, az emberek olcsóbban tudjanak vásárolni, és ezáltal több mindent tudjanak a maguk javára fordítani.

(15.40)

Úgy gondolom azonban, hogy ezt nagyon megfontoltan kell tenni, mert a szocialista kormányok próbálkoztak az át nem gondolt áfacsökkentés módszerével, amelynek a lényege az lett, hogy kommandót állítottak fel, és amikor csökkentették az áfakulcsot, akkor az infláció nemhogy csökkent volna, hanem növekedett, és a végén visszaállították ezt.

A gazdaság teljesítményének kell megalapozni azt, hogy valós áfacsökkentést lehessen egy országban elvégezni. Remélhetőleg nemsokára ez az idő is el fog jönni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 122 2014.11.03. 1:13  115-122

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Önnek is elmondom, mint a frakciótársának már a mai napon szintén azonnali kérdésre elmondtam, hogy a kormánynak nincs szégyenkeznivalója abban a tekintetben, hogy mekkora az adóterhelés az országban. Egyrészt az európai uniós országokat tekintve is megállja a helyét, mert a középmezőnyben vagyunk, másrészt pedig az önmaga teljesítményéhez viszonyítottan is, hiszen a gazdasági növekedés mértékéhez viszonyítottan 41 százalékos terheléssel vettük át az adóterhelést, és most ez 38-39 százalék közötti összeg. Az elmúlt évben is ennyi volt, és a következő, 2015. évben is ennyi lesz.

Amikor tehát ön azt állítja, azt próbálja beállítani, hogy itt egy jelentős összadóteher-növekedés volt az országban, az egyszerűen nem igaz. Különösen nem igaz ez a személyi jövedelemadó rendszerére, hiszen lényegesen többen fizetnek kevesebb adót; egyébként a költségvetés bevétele már majdnem utolérte azt az akkori magas szja-összegű bevételt. Úgy gondolom, hogy a kormányzat jó irányban halad a személyi jövedelemadó-rendszer átalakítása tekintetében is.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 160 2014.11.03. 2:18  157-160

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőnő! Azt tudom mondani, hogy ma is igaz, amit az adótörvény vitájában mondtam, hiszen az adótörvény ösztönözni fogja a munkáltatókat a foglalkoztatás bővítésére, és bizony a munkát terhelő adók nem növekednek, tehát alacsonyan lesznek tartva. Az más kérdés, hogy még tovább szeretnénk csökkenteni.

És az is igaz, hogy az adórendszerrel jövőre még több ember fog tudni dolgozni. Gondoljon bele, hogy most 4 millió 182 ezer embernek van már munkája, több mint százezerrel csökkent a munkanélküliek száma, és mi azt állítjuk, hogy a gazdasági ösztönzésével, az európai uniós célzott támogatásával ez tovább fog növekedni.

Ön, amit a kafetéria-rendszer adójának az emelésével kapcsolatban elmondott, ez nem cáfolja ezeket az elvárásokat és kijelentéseket, amit az adótörvény és költségvetés megcéloz. Való igaz, hogy a kafetéria-rendszer költsége, a közterhe növekedni fog, ez is a kormány célja, hogy közelítsen egymáshoz az élőmunkateher és a kafetéria által adott juttatások terhe. Azonban még mindig nagyon messze van a kafetéria terhe, mondjuk, egy munkabér adó- és járulékterhétől, hiszen éppenhogy a felét érte el.

Tehát a munkáltató eldöntheti, hogy mit tesz, hogy vagy az emelt közteherrel továbbadja a dolgozónak a juttatást, vagy átváltja esetleg lakáscélú munkáltatói támogatásra, amelynek nincsen adóterhe, az a jövőben sem lesz, vagy, amit nagyon nem szeretnénk, hogy csökkenti a kafetériajuttatást. Persze, abban bízva, hogy a gazdaság teljesítménye nagyobb lesz, 2,5 százalékot várunk, de remélhetőleg még ennél is több lesz, és ezt megtámogatva, ahogy már mondtam, az európai uniós támogatásokkal, úgy fog nőni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a gazdaság és a gazdálkodók teljesítménye, hogy ezt ki fogják tudni gazdálkodni, és a dolgozóit megbecsülve, továbbra is adják a kafetériajuttatást az alkalmazottaiknak. Köszönöm, elnézést kérek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 20 2014.11.10. 5:02  17-20

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ha megengedi, én inkább csak azzal a kérdéssel foglalkoznék, ami a magyar családokat érinti, a magyar emberek százezreit, több mint egymillió embert, hiszen több mint tíz éve lényegében Magyarországnak ez az egyik legsúlyosabb társadalmi problémája.

Egy kicsit menjünk vissza a történelemben! Ne feledjük, hogy hogyan is keletkezett ez, hiszen 2004-től lényegében a Gyurcsány-Bajnai-kormány okozta ezt a problémát a magyar családoknak, amikor megszüntette a kedvezményes lakáshitelezést, amit még a Fidesz-kormány vezetett be, és helyette engedte, hogy családok százezrei adósodjanak el devizában, devizahitelt fölvéve. A devizahitelezés aránya e két szocialista kormányzás ideje alatt mintegy 140-szeresére növekedett.

2010-ben, a kormányváltáskor az Orbán-kormány első lépése volt, hogy megállítsa az embereknek a devizában történő eladósodását, és felismerve a súlyos társadalmi problémát, megpróbált az embereken segíteni többféle döntéssel, többféle intézkedéssel, a végtörlesztés intézményével, az árfolyamgátba való belépés megteremtésével.

Most elérkezett egy újabb pillanat, amikor lezárjuk a devizahitelek dolgát, hiszen 2016-ban Magyarországon, ha az egyén is úgy akarja, akkor megszűnik a devizahitel mint hitelezési forma, mint hitelforma. Nagyon fontos, hogy a forintosítás megtörténjen, ez össz-nemzetgazdasági érdek. Nemzetgazdasági érdek fogyasztói szempontból, hogy a kevesebb hiteltörlesztés miatt felszabaduló forrásokat az emberek fogyasztásra költsék, és ezzel is serkentsék a gazdasági növekedést. De nagyon fontos, hogy csökkenjen a magyar gazdaság devizakitettsége, hiszen ez is feltétele annak, hogy a foglalkoztatást növelni tudjuk. És nagyon fontos egy új, egy fair bankrendszer létrejötte, hiszen azzal, hogy ha a bankoknál megszűnik ez a fajta kötelezettség devizában, akkor egy új hitelezési elméletet, egy új hitelezési gyakorlatot alakíthatnak ki Magyarországon, igazából visszatérhetünk a régi, normális kerékvágásba. De a legfontosabb, a forintosítás intézménye mégiscsak az ügyfél érdeke, hiszen azok az eredmények, amelyeket most elértünk így vagy úgy a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal, illetve az elszámolással, ami a jogerős bírósági pereket lezáróan érinteni fogja majd az ügyfeleket, ezeknek az eredményeknek a megvédése nagyon fontos azzal, hogy a hitelük ne devizában álljon fenn továbbra is és jelentős kockázatot jelentve az árfolyamváltozás. Ezért nagyon fontos az, hogy áttérjünk a forinthitelekre. Ehhez természetesen törvény kell. Ez a törvény a fair bankokról szóló törvénnyel együtt fog az Országgyűlés elé kerül.

Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a Kúriának van egy nagyon fontos döntése, amikor kimondja, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett, devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig csökkenését eredményezi. Tehát a Kúria döntése egyértelműen kimondja, hogy a hitelt felvevőnek kell az árfolyamrés kockázatát viselnie. Ezért a forintosítás a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség megállapodása alapján piaci értéken, illetve annak átlagértéke alapján fog megtörténni, attól függően, hogy az ügyfélnek melyik lesz a kedvezőbb. Ez Magyarország hosszú távú gazdasági érdekeit, az ország pénzügyi likviditási egyensúlyának fenntartását kell hogy szolgálja.

Tehát összességében azok a gazdasági előnyök, amelyek a devizahiteleseket érték, nem lehetnek kedvezőbbek azokénál, akik forintban adósodtak el Magyarországon, és az eddig meglévő előnyöket, amit a törvényben biztosítottunk, azt a forintosítással lehet továbbra is fenntartani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 30 2014.11.10. 4:23  27-33

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha jól értettem az interpellációt, mert a szövegben nem egészen ez volt leírva, most már akkor nem az a baj Vida Ildikóval, hogy rajta van a kitiltottak listáján (Közbeszólások az MSZP soraiból: De! Elég baj!), hanem ha jól értettem, az a baj, hogy rosszul végzi a munkáját. Ez egy másik kérdés, de akkor ezt tessenek majd mondani.

Egyébként pedig, ha megengedik, először a jogi helyzetet szeretném felvázolni az ügyben, hiszen az amerikai elnöknek 7750-es számon van egy úgynevezett proklamációja, ami rendeletnek minősül. Ennek az alkalmazásához nem szükséges bírói végzés, sem nyomozati jegyzőkönyv. Elég, ha az amerikai külügyminisztérium meggyőzőnek találja a bizonyítékokat. Maga az érintett sincs tisztában azzal, hogy személyét vizsgálat alá vetették. Nem védekezhet az általa felhozott vádak ellen, az amerikai kormány az ő álláspontjára nem kíváncsi az eljárás során. Lehet, hogy ez megfelel a hatályos törvényeknek. Én azt gondolom, hogy bizonyítékok nélkül, konkrét korrupciós vádak ismerete nélkül meghurcolni valakit Magyarországon semmiképpen nem tisztességes eljárás.

(14.10)

De a jogi helyzetet tovább vizsgálva és bonyolítva, például az ügyvivő úr, Goodfriend ügyvivő azt mondta az esetről, hogy a kitiltottak egyes ügyei kimerítik a 7750-es elnöki rendeletben foglalt szempontokat, amely alapján megtiltható olyan személyek beutazása az Egyesült Államokba, akik korrupciós ügyekben vettek részt. A vízumkorlátozásoknak semmi közük a politikához, kizárólag az érintett személyeknek, egyéni tetteknek szólnak.

Ami pedig az eljárást illeti, tehát a folyamat abszolút nem nyilvános, nem publikus, nincsenek meghallgatások, az érintettek nem kapnak értesítést, hogy korrupciós ügyben felmerült a nevük, így lényegében nem is védekezhetnek ellene, egyáltalán hozzá sem szólhatnak az ügyhöz.

Nagyon fontos dolog, hogy a döntés meghozatalához nem szükséges hivatali vizsgálati eredmény, nyomozás, bírósági döntés, elég, ha úgynevezett meggyőző erejű bizonyítéknak titulálják azt az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumában. Roppant érdekes a helyzet, hiszen ez a döntés a magánszemélyeknek szól, fellebbezés ellene nincsen, ugyanakkor pedig ez az ember hivatalos ügyben beléphet az Egyesült Államokba, tehát Vida Ildikó hivatalos ügyben, adóügyben, az adóhatóság képviseletében a mai napig is dolgozhat és beléphet az Egyesült Államok területére.

Úgy gondoljuk, nagyon megfontolandó dolog az, ha valakit konkrét vádak nélkül bélyegzünk meg. Én azt gondolom, hogy az MSZP kettős mércét alkalmaz ebben az ügyben. Engedjen meg egy önnel kapcsolatos történetet, hiszen ön 2009-ben Pécs önkormányzati vezetője volt, ekkor egy olyan szerződést, amiről az akkor fb-tag azt mondta, hogy ön tudott róla, a bíróság semmisnek ítélt, és jó erkölcsbe ütközőnek mondta ki a bíróság, több százmilliós kárt okozva ezzel az adott érintett cégnek. Ön ekkor nem mondott le közéleti szerepéről, fel sem merült önben, hogy ezt megtegye.

De ugyanezt megtehetné ? ha hátrafordul ? a frakciótársával, Hiszékeny Dezsővel is, akit a magyar hatóságok vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgattak. Ön mégsem szól Hiszékeny Dezsőnek, hogy legyen szíves, mondjon le, pedig itt magyar hatóságok konkrét vádakkal illették egyébként önt is és illették Hiszékeny Dezsőt is. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Szégyen!)

Előbb számoljanak el magukkal, és utána vádaskodjanak olyan emberrel, akit semmilyen magyar hatóság semmilyen korrupciós üggyel nem vádol! De ha igen, akkor azt most mondja el, legyen szíves! (Taps, közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 42 2014.11.10. 4:10  39-45

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először azzal kezdeném, hogy van néhány valótlan állítás az interpellációjában. Ebből kettőt kiemelnék.

Az egyik, hogy a magyar kormány a kis- és közepes vállalkozásokat ? azt mondja ? köztudottan sarcolja. Éppen ellentétes ezzel az adópolitikánk, éppen a magyar kis- és középvállalkozónak kedvezőbb adórendszert alakítottunk ki, megszüntettünk több mint tíz kisadót, és például a társasági adó tekintetében az 500 millió forintnyi adóalap esetén 10 százalékkal csökkent a társasági adó mértéke. Ez Európában is egyedülálló, sokan irigylik Magyarországtól ezt az adómértéket. Azt mondja: „most már az Egyesült Államok részéről történtek lépések, melyek felvetik a magyar adóhatóság érintettségét a korrupcióban”. Erről szó nincs! Az Egyesült Államok mind a mai napig semmilyen dokumentációt, semmilyen bizonyítékokat nem adott át a magyar kormánynak, a magyar hatóságoknak, kérés ellenére sem. Az APEH elnökének ügye ? éppen az előző interpellációban mondtam el ? nem hivatalos ügy, hanem egy magánszemélynek a kitiltási ügye. Éppen azzal bizonyítottam, hogy például Vida Ildikó az adóhatóság képviseletében mind a mai napig az Egyesült Államokba utazhat.

Úgy gondolom, hogy éppen amit az MVH-val kapcsolatos korrupció kapcsán mondott, bizonyítja, hogy a kormány igenis küzd és eredményesen végzi tevékenységét a korrupció ellen, hiszen az MVH esetében például a magyar államot semmilyen kár nem érte, a bűncselekmény így is kiderült, és azok, akik ezt elkövették, most eljárás alatt vannak. Tehát éppen azt bizonyította a példával, hogy igenis eredményes küzdelem folyik a korrupció ellen.

Ami pedig ezt a bizonyos volt APEH-dolgozót illeti, amire szívesen hivatkozik az ellenzék, őt Horváth Andrásnak hívják. Az APEH elnökhelyettese nyilatkozott erről a munkatársról, elmondta, hogy soha nem vett részt revizori munkában, hiszen nem is volt ilyen jellegű képzettsége, végzettsége, és egyébként éppen a munkavégzése miatt szűnt meg a tisztviselői jogviszonya az adóhatósággal. Ő magáról viszont már azt mondja, hogy „apám párttitkárként is egyfajta ellenzéki ember volt, kiállt az igazság mellett, és ez genetikailag bennem is megvan”. Tehát erre hivatkozik ő, amikor egyébként minden konkrétum nélkül támadja az adóhatóságot, támadja lényegében a kormányt azzal, hogy nem megfelelően végzi az adóhatóság a munkáját. Mind a mai napig ez a személy, aki az adóhatóságnál dolgozott, egyetlen konkrét ügyet nem hozott nyilvánosságra, és egyetlen konkrét ügyet nem adott át az adóhatóságnak.

Ami pedig az áfarés esetét és Magyarország viszonyát illeti, úgy gondolom, hogy Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója, hiszen egy október 23-án megjelent európai bizottsági tanulmány szerint Magyarország az európai uniós országok között a középmezőnyben foglal helyet Lengyelországgal azonos szinten, míg mondjuk, Szlovákia és Románia Magyarországnál rosszabb mutatókkal rendelkezik. Például az elmúlt évben Szlovákiában ez a mutató 6 százalékkal romlott, míg Magyarországon javult.

(14.30)

A magyar kormány és az adóhatóság a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megfelelően beszedje az adókat. Az áfabeszedésre vonatkozóan a már végrehajtott online pénztárgépek cseréje, a jövő évben bevezetésre kerülő, árufuvarozók esetében a trade control-rendszer bizonyára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) elő fogja segíteni, hogy Magyarországon az adóbeszedés, az áfabeszedés még hatékonyabb legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 114 2014.11.10. 2:07  111-118

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy nagyon fontos van előttünk, hogy 2016-ra bizonyosan nem lesz Magyarországon devizahitel. Az a devizahitel, amit éppen az önök kormánya, de valószínűleg ön is ? mint kormánytag is ? részt vett ebben a munkában, amit okoztak az országnak, hogy megszüntették az állam által támogatott lakáshitelezést, és helyette ösztönözték, késztették az embereket arra, hogy inkább az alacsony kamatozású, ugyanakkor nagyon komoly árfolyamrés-kockázatú hiteleket ? amiről elfelejtették az embereket tájékoztatni ? válasszák. Sajnos Magyarország családjainak jelentős része végül is elfogadta, bedőlt az önök ajánlatának. Ez így szokott lenni. Egyik kormány tönkreteszi a családokat, és jön a Fidesz-kormány, és rendbe hozza ezt a társadalmi problémát.

Mi azt ígértük, hogy ki fogjuk hozni a családokat ebből a nehéz helyzetből, és az elmúlt években minden lehetséges lépést megtettünk annak érdekében, hogy végleges, jogszerű megoldás szülessen, és az embereket ne késztessük olyan megoldásokra, ne hozzuk olyan helyzetbe, hogy ugyan látszólag lezártuk a devizahitelesek problémáját, de azért jogi értelemben még bírósági perek ezrei, tízezrei maradnak hátra, és ezzel a családokat még nehezebb helyzetbe hozzuk. Ezért tartott ez ennyi ideig, de most már látjuk a jogszerű megoldás végét, és valóban ennek az utolsó lépése az, hogy megtörténjen az elszámolást követően, hiszen azért el kell számolni az ügyfelekkel, a jogtalan árfolyamrést és az egyoldalú szerződésből eredő károkat az embereknek meg kell fizetni, és ezután jöhet ez a bizonyos forintosítás. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 118 2014.11.10. 1:10  111-118

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Figyelmeztetni szeretném a képviselő urat, hogy nehogy akkora melléfogást kövessen el, mint az adótörvény vitájában, hogy a mézes pálinkát úgy jelölte meg, mint a korrupció alanyát, és hogy valamelyik kormánytag intézte el, hogy a mézes pálinka alacsonyabban adózzon, aztán kiderült, hogy a mézes süteményről van szó. Nehogy majd a forintosításnál is ilyen melléfogást eszközöljön!

Mielőtt véleményt alkot, azt szeretném öntől megtudni, hogy ön partner-e abban, hogy a kormány és az Országgyűlés jogszerű megoldást hozzon. Ha ön azt mondja, hogy ilyen megoldás szükséges, akkor el kell hogy olvassa majd a Kúria jogegységi határozatát, hogy az mit is mond arra vonatkozóan, hogy az árfolyamkockázatot jelen ügyleteknél kinek kell vállalnia.

(15.50)

Mert az egyértelműen kimondja, hogy ez esetben az az ügyfeleknek a kockázata, az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyam különbözete pedig a bankoké. És ez a dolog lényege, és innen indul ki a megoldás. Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely: Van, amit nem lehet megmagyarázni. ? Taps a kormánypártok soraiból. ? Tállai András: A ti kormányzásotokat nem lehet.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 122 2014.11.10. 2:09  119-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Akkor folytassuk, csak most nem az MSZP-s ellenzéki képviselő úr, hanem a jobbikos ellenzéki képviselő kérdezi lényegében ugyanezt. Azt gondolom, az, hogy megtörténjen a forintosítás, az mindenkinek az érdeke, nemzetgazdasági érdek, az ügyfelek érdeke, és természetesen a bankrendszernek az érdeke is, hiszen az, hogy megszűnjön Magyarország kitettsége a devizától, úgy gondolom, hogy össztársadalmi érdek.

Az sem lehet ? azt gondolom ? elvitatni a kormánytól, hogy jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a devizahiteleseken könnyítsen. Egyrészt megállítsa, az volt az első lépés, másodszor pedig könnyítsen úgy, hogy egyébként az jogszerű legyen, tehát, hogy ne egyenként kelljen a devizahiteleseknek megküzdeni az igazukért. Hiszen azzal, hogy az Európai Bíróság véleményét is bevárva a Kúria egy jogegységi határozatot adott ki, és abban kimondta, hogy az árfolyamrés használatával, az ügyfelek számára káros használatával meg kell téríteni a kárt, és azzal, hogy az egyoldalú szerződéssel, a kamatnövelésekkel is kárt okoztak az érintett ügyfeleknek, ezt vissza kell téríteni az adott devizahiteleseknek, úgy gondolom, hogy ez egy jelentős eredmény, egy jelentős előrelépés volt ebben a dologban.

Ezzel együtt a számítások szerint közel 1000 milliárd fog visszajutni ezen károsultak zsebébe. Tehát amikor a bankok elszámolásáról van szó, akkor nyilván az első két lépés, az említett árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás következményeként már 1000 milliárd forintot ér a bankoknak negatív értelemben, és ugyanakkor pedig az érintett ügyfeleknek pedig 25-30 százalékos tőkeösszeg-csökkenést. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 126 2014.11.10. 1:08  119-126

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tehát, hogy visszatérjünk akkor a lényeghez, hiszen a hátralévő feladat az, hogy forintosítsuk ezeket a devizahiteleket, ami úgy fog történni, hogy természetesen az ügyfél eldöntheti, hogy választja a forintosítást, vagy devizában fogja tovább törleszteni.

Azt gondolom, hogy mielőtt a forintosítást megértjük, az előtt mindenképpen önnek is el kell olvasnia a Kúriának a döntését, a 2013. december 16-i döntését, amely így szól: e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban az irányadó forintköltségnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi. Amikor a Kúria dönt két esetben az ügyfelek javára, egy esetben pedig az ügyfeleknek a kötelezettségét állapítja meg, akkor természetesen egy felelős kormánynak és Országgyűlésnek a döntésnél ezt ugyanúgy figyelembe kell vennie. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 146 2014.11.10. 2:11  143-150

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Talán több kérdést mondott el, mint ahány másodperc volt a hátralévő két… (Derültség a kormánypártok soraiban. ? Apáti István: Meg kell tanulni.) A gyors beszédet nem akarom megtanulni, inkább az alapos, megfontolt beszéd híve vagyok.

Azt tudom önnek mondani, hogy vizsgálat, mint ahogy az már elhangzott az Országgyűlésben is, van áfacsalásügyben, és idézőjelben persze negatív eredménye is van, 12 céget érint a vizsgálat, és a megállapított adóhiány összege meghaladja a 2 milliárd forintot. 12 ember ellen van eljárás. Van, aki már előzetes letartóztatásban van. Tehát áfaügyben igenis van vizsgálat.

Vida Ildikó kitiltásával kapcsolatosan, ha figyelt, a mai napon sok minden kiderült. Mondjuk, hogy miért tiltották ki az Egyesült Államokból magánemberként, az nem derült ki mind a mai napig, pedig ő ma megtette azt a lépést, hogy befáradt az amerikai nagykövetségre, és kérte, hogy adják át neki azokat a bizonyítékokat, vagy legalábbis a vádakat nevezzék meg, ami miatt ő ilyen eljárás alá került. Ez nem történt meg, pedig úgy gondoljuk, hogy a magyar jog szerint egy embernek ahhoz minimálisan joga van, hogy megtudja azt, hogy ha egy ilyen döntést hoznak vele szemben, annak valójában mi az oka.

A kérdését pedig, hogy ki hazudik, nem értem. Nevezze meg, ki hazudott ebben a kérdésben! Ugyanis, miután nincsenek bizonyítékok, és nincs megnevezve egyetlen konkrét ügy sem, így ebben a kérdésben nyilván vizsgálatot sem lehet elindítani, pedig a miniszterelnök úr is elmondta, hogy zéró tolerancia van, és az ügyészség is megtette a lépéseket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Nyilván, ha konkrétumok lesznek, akkor vizsgálat is lesz majd ebben a kérdésben.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 150 2014.11.10. 1:12  143-150

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Van, amiben egyetértünk, tehát hogy kiderüljön az igazság, és vizsgálat induljon, ha létezik valóban korrupció, ez az önök és a mi érdekünk is. De higgyék el, hogy nekünk sokkal jobban érdekünk. Ezért újra el kell mondanom ennek az amerikai rendeletnek a lényegét. Ez a proklamáció, amelynek az a lényege, hogy egyoldalúan hoznak egy döntést egy személlyel szemben. Ő maga nem is tud arról, hogy egyébként valami van ellene, nem is tudja, hogy milyen döntés fog születni, őt meg sem hallgatják. Ő ez ellen nem fellebbezhet, ő egyet tehet, ezt tudomásul veszi. Tudomásul veszi, megkapja ezt a dokumentumot, annak is megvan a formai és tartalmi előírása. Majd utána mit tehet egy magyar állampolgár? Befárad az amerikai nagykövetségre, és megkérdezi, miután az ügyészség is indított jogi kérvényt az amerikaiakhoz, megkérdezi, hogy mondják meg neki szemtől szembe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), adják oda a dokumentumot, hogy mi történt. És ez nem történt meg.

Ez a jogi helyzet, tehát hiába kéri a neveket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vagy a konkrétumokat, nem tudunk ezzel szolgálni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 220 2014.11.10. 6:27  199-220

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2013. évi zárszámadási törvényjavaslat módosító indítványainak szavazása előtt engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem, hogy a 2013. évet érintő legfontosabb költségvetési-politikai célkitűzések mik is voltak.

Tisztelt Ház! A 2013. évi költségvetési évet két folyamat határozta meg, mint ahogy azt annak idején az expozémban is kiemeltem. A 2013. év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt, ezért a kormány tavasszal ezen eljárás lezárása érdekében az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Év közben azonban már világossá vált, hogy a gazdaság megindult növekedésének is köszönhetően ezen intézkedések túlzottnak bizonyultak, így sor került több területen a szükséges többletforrások biztosítására. 2013-ban mindezek alapján a kitűzött uniós módszertan szerinti 2,7 százalékos hiánycélnál az államháztartás egyenlege kedvezőbben alakult, a GDP 2,4 százalékát tette ki a hiány.

A kormány elkötelezettsége az adósság csökkentése mellett is egyértelmű, szemben az itt elhangzott ellenzéki véleményekkel. 2010-től folyamatosan csökkent az adósságmutató értéke. A kormány az Európai Unióban szinte egyedülálló módon csökkentette az adósságot az elmúlt években. Magyarországon 2013-ban már harmadik éve csökkent az államadósság, ami az Unió 28 tagállamából Magyarországon kívül csak Lettországban és Ausztriában valósult meg. Az államadósság alakulását mind az Európai Unió, mind pedig más nemzetközi szervezetek az Unióban kialakított módszertan szerint ítélik meg, így Magyarország esetében a mostani őszi EDP-jelentésben szereplő mutatót vizsgálja és értékeli az Európai Unió Bizottsága. A jelentés szerint a kormányzati szektor adóssága a GDP arányában 2010-ben 80,9 százalékot tett ki, majd ezt követően fokozatosan csökkent, és 2013-ban már csak a GDP 77,3 százalékát mutatta.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitája során több ellenzéki képviselő is az adóbevételek magas arányát emlegette. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy mind pénzforgalomban, mind az uniós módszertan szerinti államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek aránya a 2010. év előtti arányokhoz képest minden évben alacsonyabb értéket mutatott. A 2010-ben hivatalba lépett kormánynak köszönhetően a 2007-2009-es évekhez képest a költségvetés adóbevételei csökkentek, 2012-re az előző kormány idején jellemző, a GDP arányában 40 százalék körüli szintről 38 százalékra. Ki kell emelni azt is, hogy mindezt a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére sikerült elérni azzal, hogy a terheket a kormány megosztotta, azaz a monopolhelyzetű vállalatokat és ágazatokat bevonta a közterhek viselésébe.

Az elmúlt években az adórendszer jelentős átalakuláson ment át, melynek keretében áthelyeződött a hangsúly a munkát terhelő adókról a fogyasztási adókra. Ennek kapcsán a munkát fokozódó adóteherrel büntető, egyúttal adóelkerülésre ösztönző korábbi személyi jövedelemadó-rendszer helyett bevezetésre került a 16 százalékos, tisztán egykulcsos, arányos szja és a családi adókedvezmény.

Az elmúlt év további vívmányai voltak a következők is. A családok egyik legnagyobb kiadási tételét jelentő rezsiterhek csökkentek, és ez a csökkenés idén is folytatódott. A nyugdíjak megőrizték értéküket, sőt 2013-ban már nőtt is a reálértékük. A kormány a rendkívül nehéz körülmények között is lehetőséget teremtett az otthonteremtés módszerének kibővítésére és a bajba jutott devizahiteles családok megmentésére. Elindult a pedagógus-életpálya­modell, mindezek mellett sor kerülhetett az egészségügyi dolgozók béremelésére. Végezetül jelentős mértékben kibővült a reménytelen helyzetben élőket a munka világába integráló közmunkaprogram is.

Összegezve az elmondottakat, mindezek alapján kijelenthető, hogy a kormány felelős gazdálkodást folytatott a 2013. évben is, ezt támasztják alá a makrogazdasági és a költségvetési számadatok egyaránt.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Most pedig rátérnék a kormány által is támogatott módosító indítványokra. Ennek kapcsán támogatjuk az Országgyűlés Költségvetési bizottságának azon módosító javaslatát, amely az egyházi köznevelési intézményfenntartókat a 2013. évi közoktatási kiegészítő támogatás rendezéseként megillető összeget rögzíti a törvényjavaslatban. Továbbá elfogadásra javasoljuk a Költségvetési bizottság azon javaslatát is, mely a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett költségvetési támogatáshoz kapcsolódó kamatszámítási szabályt pontosítja.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretném még egyszer megköszönni az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrző munkáját. Nagyon fontosnak tartom, hogy megállapításaikat tényszerűen, szakszerűen, úgy fogalmazták meg, hogy rávilágítottak mindazon fontos tennivalóra is, amelyek nagyban hozzájárulnak az elszámolási fegyelem szigorításához.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kérem, hogy a kormány részéről támogatni javasolt módosításokkal együtt a 2013. évi zárszámadási törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 8 2014.11.11. 5:18  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bár napirend előtti felszólalásának azt a címet adta, hogy „Miért kellenek további módosítások a 2015. évi költségvetéshez?”, erről egyetlen szót sem sikerült elmondani, viszont statisztikai gyűjteményeket hallhattunk arról, hogy hogyan is áll az ország.

Ha megengedi, ön 2010 óta tendenciákról beszélt, akkor én is arról fogok. Tehát 2010-ben Magyarország lényegében morálisan, pénzügyileg, gazdaságilag a csőd szélén, vagy mondhatjuk azt is, hogy csődben volt. A költségvetés hiánya 10 százalékos volt, az eladósodás az azt megelőző 8 évben a GDP több mint 30 százalékával növekedett, és már 80 százalék fölött állt, az ország minden tekintetben lecsúszott, az azt megelőző nyolcéves szocialista kormányzásnak köszönhetően.

Nehéz helyzetben vette át valóban (Gőgös Zoltán: Nem unod még?) az akkori kormány az ország irányítását, de nézzük meg, hogy milyen eredményeket tudott felmutatni az elmúlt négy évben.

Például az egyik legnagyobb társadalmi probléma a devizahitelesek problémája, mindennapi kérdés a parlamentben is, hiszen végleges megoldás előtt állunk. (Szabó Sándor: Szégyen, amit ebben csináltok!) Ezen a héten születnek meg a törvényjavaslatok, amelyek a parlament elé fognak kerülni, és a jövő év végéig teljes egészében kikerül a hitelezés rendszeréből a devizahitel rendszere.

De kikerült Magyarország a túlzottdeficit-eljárásból is, ami 2010-ben még elég hihetetlen dolognak tűnt, hiszen 2013. július 1-jétől kilencéves „tagság” után a kormány ki tudta hozni az országot és így az ország iránti bizalmat növelni. (Szabó Sándor: Ez komoly?)

De a foglalkoztatás terén is jelentős eredményeket tud felmutatni az ország. Egyrészt az európai uniós statisztikákat tekintve több csúcsot is döntünk, így a női foglalkoztatás, a fiatalok foglalkoztatása vagy a munkanélküliség csökkenése terén. Több mint százezerrel csökkent a munkanélküliek száma, és már közel 4 millió 200 ezer embernek van munkája Magyarországon, ami 3 millió 800 ezer körül volt 2010-ben, a kormányváltáskor.

(9.20)

Ha ezeket az eredményeket a hazai ellenzék nem is ismeri el, de azért az Európai Bizottság mindenképpen elismeri azzal, hogy Magyarország kilátásait, gazdasági kilátásait mind 2014-re, mind 2015-re módosítja. De az IMF is elismerte, valószínűleg Magyarország példáján, hogy az a féle megszorítási politika, amit Magyarországnak is ajánlott hitelért cserébe, nem vezetett eredményre. Ezt beismerte az IMF, és ezeket a tanácsokat már nem fogja adni más országoknak. Ezt ők maguk mondták. De a londoni elemzők is megfontolják Magyarország felminősítését, tehát igenis Magyarországon az elmúlt négy évben, az elmúlt négy év kormányzása alatt komoly gazdasági eredményeket sikerült felmutatni.

Ennek az az eredménye, hogy a 2015-ös költségvetés tervezése teljes egészében megfelel egyrészt az európai uniós elvárásoknak, másrészt pedig a kormányzati célok tekintetében, a makroszámok tekintetében is megfelelő módon történt. Így a hiánycél a GDP 2,4 százalékára tehető, az államadósság 75,4 százalékon fog megállni 2015 végére, míg a gazdasági növekedés 2,5 százalékot, az éves infláció pedig 1,8 százalékot fog jelenteni a 2015. évi költségvetésben.

Mindenképpen fontos, hogy a jövő évi költségvetés a gazdaság élénkülését ösztönözze. Jelentős átszervezések lesznek ennek érdekében az uniós támogatások terén, hiszen az teljes egészében a gazdaságfejlesztést szolgálja. A legfontosabb cél, hogy megtörténjen a bankok elszámolása, ezáltal a lakosságnál maradó jövedelmek a fogyasztást fogják növelni, ezáltal a gazdasági növekedést serkenteni. Ezek a 2015-ös költségvetés legfőbb céljai.

Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence tapsol. - Gőgös Zoltán: Ezt te sem gondolod komolyan!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 114 2014.11.11. 8:13  113-124

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi szolgáltatások között Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszanak a biztosítások. A pénzügyi szolgáltatások terén a kormány fokozottan törekszik arra, hogy az emberek minél alaposabb, szakszerűbb és mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak, ezért ezen a területen is új törvény megalkotására teszünk javaslatot. Az új szabályozás célja elsősorban az, hogy növeljük a fogyasztók, az emberek biztonságát akkor is, amikor biztosítási formában ugyan, de a pénzügyeikről döntenek, ezért szigorítjuk a tájékoztatási követelményeket, erősítjük a fogyasztóvédelmet, és megkönnyítjük az ügyfelek számára a szükséges információhoz való hozzáférést.

A törvényjavaslattal uniós jogalkotási kötelezettségünknek is eleget teszünk. A közösségi szabályok átültetése során kiemelt figyelemmel voltunk a magyar piaci sajátosságokra, ezért egyes kérdéskörökre nagy hangsúlyt helyeztünk. Ilyenek például az ügyfelek tájékoztatása, a szerződések felmondásának joga, illetve az emberek által ilyen célokra befizetett pénz védelme. Mindezeknek megfelelően az önök előtt lévő törvényjavaslat a biztosítási szektor alapvető szervezeti szabályait tartalmazza.

Tisztelt Ház! A pénzügyi szolgáltatások és intézmények közötti határok egyre inkább elmosódnak, ezért a biztosítási intézményekre vonatkozó szabályozásnak igazodni kell a banki szabályozás filozófiájához. Ennek megfelelően a javaslatban a biztosítók és a viszontbiztosítók működésében rejlő kockázatokhoz igazodóan változnak a tartalékképzés és a tőkemegfelelés szabályai. Ennek lényege, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb biztonságot kell nyújtani az embereknek, amikor pénzügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezt az úgynevezett Szolvencia II. irányelv fogalmazza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes esetekben emelkedik a biztosításokkal foglalkozó társaságok kötelező tőkéjének mértéke, és módosul a tőkeszámítás módja is, igazodóan az esetleges kockázatokhoz. Mindamellett a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság rendszeresen felülvizsgálja és értékeli, hogy a biztosítók tevékenysége, belső folyamatai, a kockázatok felmérésére és kezelésére való képessége mennyiben felel meg a követelményeknek. Értékelésének eredményeként a felügyeleti hatóság időben hozhatja meg a szabályszerű működés megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A nagy biztosítók mellett, amelyek a már említett Szolvencia II. keretrendszer hatályai alá tartoznak, gondoltunk az úgynevezett kis biztosítókra is. A kis biztosítók esetében fennmaradnak az eddigi Szolvencia I. rendszer egyszerűsített követelményei. Lényeges újítás, hogy esetükben megkülönböztetjük a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő, a gyakorlatban elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kis biztosító egyesületeket. Ezekre egyszerűsített személyi és működési szabályok vonatkoznak majd. Ezzel elismerjük annak fontosságát, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodók minél egyszerűbben köthessenek esetleges veszteségeikre biztosítást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint már hangsúlyoztam, egyik legfontosabb szempontunk az ügyfelek, a fogyasztók érdekeinek védelme, ezért részletesen szabályozzuk a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit, illetve a biztosítási szerződések teljesítésével kapcsolatos egyes garanciális szabályokat. Az életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatban például szűk kivételi körrel, de általános szabályként rögzítjük, hogy a fogyasztót az életbiztosítás megkötését követő időszakban megilleti az indokolás és költség nélküli felmondás joga. A befektetés jellegű életbiztosításokkal kapcsolatban javasolt módosítás lényege az, hogy az ügyfelek a korábbinál hathatósabb védelemben részesüljenek az ilyen célra befizetett megtakarításaikkal kapcsolatban. Nagy hangsúlyt helyeztünk az ügyfelek egyértelmű és részletes tájékoztatására, amelynek minden körülmények között bizonyíthatóan meg kell történnie, emellett beemeltük a jogszabályba a gyakorlatban már kipróbált úgynevezett teljes költségmutatót, rövidítve TKM-et. Ennek az egy értéknek az alkalmazásával a fogyasztók számára könnyen összehasonlíthatóvá válnak az egyes megtakarítás jellegű biztosítási termékek, illetve az azokkal kapcsolatos költségek.

A tájékoztatásnak szintén nagy jelentőséggel bíró eleme a panaszkezelési szabályokkal kapcsolatos felvilágosítási kötelezettség. Ez a szabály a biztosítókat arra ösztönzi, hogy a vitás helyzeteket már korai szakaszban rendezzék az ügyfelekkel, ellenkező esetben az ügyfél kérelmére a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytathat le. A javaslat az európai uniós előírásoknak megfelelően biztosítja a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódot, amely a díjakban és a szolgáltatások teljesítésében feltétlen módon jelenik meg. A biztosítási csalások és visszaélések kiszűrését hivatott elősegíteni a veszélyközösség érdekében történő adatcsere lehetősége. Erre természetesen csak az Alaptörvénynek és az egyéb alkotmányossági követelményeknek megfelelő garanciákkal biztosítva van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A felügyeleti hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Banknak lehetősége van arra is, hogy a veszélyközösség egészének érdekében a tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező biztosító állományát átruházza, így az ügyfelek biztosítási jogviszonya változatlan tartalommal fennmaradhat, biztosítva ezzel az ügyfél kockázatainak folyamatos védelmét.

A felszámolási eljárás szabályai is kiegészültek több garanciális elemmel. Ezek közül kiemelem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseket, ahol a biztosító csődje esetén az ideiglenes helytállás biztosított ezekért a szerződésekért az új szerződések megkötéséig.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatban külön szerkezeti egységben kaptak helyet a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok. Lényeges változás ebben a körben, hogy a korábban független biztosításközvetítőnek számító úgynevezett többes ügynök függő biztosításközvetítőnek minősül majd, ami változásokat jelent a működési és felelősségi szabályokban. Erre a módosításra azért van szükség, hogy az ügyfelek a szerződés megkötése során egyértelműen tájékozódhassanak arról, hogy a közreműködő személynek milyen érdeke fűződik az ügyhöz.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat a biztosítási szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozza, és kiegyensúlyozott, fogyasztóbarát környezetet és intézményi működést vetít előre. Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 124 2014.11.11. 2:16  113-124

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Ritkán van ilyen könnyű dolga az előterjesztőnek, mint ezen törvényjavaslat kapcsán, hiszen igazából kritika nem is hangzott el sem a kormánypárt, sem pedig az ellenzéki pártok felszólalói részéről.

A kormánypártoknak szeretném megköszönni, hogy ennyire tartalmasan végigolvasták és értelmezték a törvényt, és hogy két fideszes képviselő is részletesen kifejtette álláspontját a támogató hozzászólásával.

Szeretném megköszönni a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, Józsa Istvánnak is szakmai hozzászólását, észrevételeit, azt tudom ígérni, hogy figyelembe fogjuk venni a jövőben a törvényalkotás során, és természetesen a Jobbik képviselőjének is hozzáértő, szakmai véleményét. Még akkor is, hogy ha ő nem mondta ki, hogy a törvényjavaslatot támogatják, az észrevételeit természetesen figyelembe fogjuk venni, amelyeket lehet, mert jó néhány esetben, például a jogvédelmi szabályozásnál nem lehet, mert ezt nem tartalmazhatja a törvényjavaslat, illetve EU-s szabály zárja ki például azt is, hogy civil szervezetek felszámolási kezdeményezéssel élhessenek.

(17.00)

Arról viszont szeretném megnyugtatni a jobbikos felszólalót, hogy mindennemű szakmai egyeztetésnek eleget tett a minisztérium, hat szakmai szervezettel is folyamatosan egyeztetett. A Mabisszal a legtöbbször és a leghosszasabban. A Magyar Biztosítók Szövetsége is teljes mértékben egyetért a benyújtott törvényjavaslattal. Tehát a szakmai konszenzus, a szakmai támogatás a törvényjavaslat mögött maximálisan ott van.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a felszólalásokat, és a törvény támogatására kérem önöket az esetleges részletes vita során és természetesen a törvény szavazásakor. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 12 2014.11.17. 5:13  9-12

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal kezdte, hogy nem tudtunk konkrétumot mondani mindeddig a szocialisták megszorító csomagjainak a visszavonására. Engedje meg, hogy most mondjak önnek néhány konkrétumot, csak kérem, hogy figyeljen, mert a Gazdasági bizottság ülésén is elmondtam ezeket, de egyet sem jegyzett meg belőlük.

Kezdjük a rezsicsökkentéssel! Mindannyian tudjuk, hogy a szocialisták nyolc éve alatt 12-15 alkalommal nőtt a gáz és a villamos energia ára. A Fidesz kormányzása alatt ezt megállítottuk, nem nőnek a rezsidíjak, mi több, a rezsicsökkentés által jelentős csökkentést értünk el. Mindeddig 350 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, és ennek a következő, 2015. évi hatása további 150 milliárd forint lesz. Ez az egyik.

A másik: a szocialisták a közszférában megvonták a 13. havi bért, és ezzel jelentősen csökkentették a közszférában dolgozók jövedelmének a reálértékét.

(13.40)

Ezzel szemben a Fidesz életpályamodelleket indított el, mint például a pedagógus-életpályamodell. Az egészségügyben jövedelememelkedések voltak, és ugye, a következő évi költségvetési tervezetből tudjuk, hogy a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók életpályamodellje is elindul, ami jelentős jövedelemnövekedést fog ennek a szférának jelenteni. Egyébként pedig az adótörvények változásával és a jövedelmek emelkedésével reáljövedelem-növekedés jellemző a szférában.

A harmadik: ugyanez igaz a nyugdíjakra, hiszen a szocialisták a 13. havi nyugdíjat is elvették, mi több, nemcsak elvették (Közbeszólás az MSZP soraiból: Két évig megvolt. ? Nagy zaj. ? Az elnök csenget.), hanem olyan gazdaságpolitikát folytattak, amelynek a lényege az volt, hogy emeljük ugyan a nyugdíjat kicsit, de jobban emeljük az inflációt, és ezáltal a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökkent a szocialisták kormányzása alatt. Ezt nem lehet elmondani a Fidesz kormányzására, mert a Fidesz vagy legalább megőrizte a nyugdíjak reálértékét, tehát minimum az inflációval egyenértékű nyugdíjemelést biztosított, vagy annál magasabbat, különösen az elmúlt évekre jellemző ez.

És hát, ne haragudjon, ön említette a devizahitelesek kérdését. Én újra említem ezt. Igenis, a szocialisták belevitték a magyar családokat ebbe a kilátástalan üzletbe, nagy reményt, lehetőséget kínáltak nekik, majd aztán ott hagyták őket benne, és bizony a Fidesz-kormánynak kellett szembenézni a problémával és felszámolni ezeket a gondokat, nehézségeket. (Szávay István: 2001-ben vezettétek be.) Tehát összesen eddig négy ilyen tételt mondtam el önnek, amit ellenkezőleg csinálunk, mint a szocialisták.

Az az érvelése pedig, hogy a Fidesz-kormány alatt nőttek az adók, lehet, hogy az adók száma növekedett, de az adók semmiképpen nem, és az adóterhelés sem növekedett. Tehát mi a GDP 41 százalékával vettük át az adóterhelést, az most 38-39 százalék között van, és igenis a jövedelmet terhelő adó kulcsa csökkent, a beszedett adók bevételi összege is a GDP-hez mérten csökkent, és a költségvetés bevételi arányaihoz mérten is csökkent. Így a személyi jövedelemadó, amit a magánszemélyek fizetnek a megszerzett jövedelem után, vagy a társasági adó kulcsa is 10 százalék alatti az 500 millió forint alatti adóalap esetében, tehát a magyar kis- és középvállalkozások esetében. Azt gondolom, hogy ugyanakkor a forgalmi és fogyasztási adók növekedtek olyan ágazatokban, amelyek eddig nem vették ki arányosan a részüket a közteherviselésből. Ezen a területen növekedtek az adók. Egyébként az összadó­bevé­teleknél ilyen tekintetben valóban egy arányeltolódás történt, mégpedig a fogyasztási és forgalmi adók javára.

De megvizsgálhatjuk az infláció mértékét is, hiszen láthatjuk, hogy ma lényegében Magyarországon nincs infláció, ami mindenképpen segíti az emberek mindennapi megélhetését.

De hogy ne csak a statisztikákkal operáljak, két dolgot szeretnék még elmondani. Egyrészt az Európai Unió módosította Magyarország gazdasági makroszámait, jelentősen megemelte a gazdasági növekedés mértékét, a foglalkoztatottsági adatokat, ezzel is elismerve az ország teljesítményét (Az elnök csenget.), és ugyanezt tette az IMF is közvetve, amikor azt mondta, hogy sikertelen a megszorítási politika. Tehát Magyarország éppen hogy jó úton halad e tekintetben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 16 2014.11.17. 4:48  13-16

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A népnek igaza van, ebben egyetértünk. A népnek igaza volt ez év április 6-án, május 25-én és október 12-én is. (Taps a kormánypárti padsorokban. ? Szávay István: Meg Ózdon.) Ózdon is igaza volt a népnek. (Dr. Schiffer András: Na! ? Dr. Staudt Gábor: Ebből hogy jössz ki?) Úgy jössz ki (Derültség az ellenzéki oldalon.), hogy az önkormányzati képviselő-testület többségébe kormánypárti képviselőket szavaztak, tehát Ózdon a döntés jogát ugyanúgy a Fidesznek hagyták meg egyébként, mint az országban és a parlamentben, maradjunk ennyiben. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ott nem volt ismételt választás.)

(13.50)

Tisztelt Országgyűlés! A mai tüntetéseket természetesen a kormány, az Országgyűlés tiszteletben tartja, az ott elhangzó véleményeket, üzeneteket nyilván figyelembe fogja venni; nyilvánvaló, ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon működik a demokrácia. Tehát azok az érvek, amikor önök külföldön azzal próbálják az országot és a kormányt lejáratni, hogy diktatúra van, és hogy Magyarországon nem lehet kifejezni az ellenvéleményt, éppen hogy ezek a tüntetések bizonyítják, hogy ha valaki így szeretné kifejezni az ellenvéleményét vagy más véleményét, ezt Magyarországon meg lehet tenni.

Amit például a kitiltási botránnyal ? mert ide-oda csapkodott a frakcióvezető úr ? kapcsolatban mondott el Tóbiás képviselő úr, úgy gondolom, önök nagyon veszélyes pályát választottak, hiszen egy olyan közintézményt támadnak, egy olyan közintézmény vezetőjét támadják, akivel szemben egyébként semmilyen magyar hatóság semmilyen vádat, gyanút nem fogalmazott meg, sőt éppen az ellenkezőjét, kijelentette, hogy nem érintett az önök által meggyanúsított személy semmilyen korrupciós ügyben és semmilyen áfacsalási vagy abban az ügyben, hogy abban lett volna érdekelt, hogy az adóhatóság ne a maximális adóbevételt szedje be. De ha megengedi, akkor legutóbb, egy héttel ezelőtt is elmondtam frakciótársának, önnek is elmondom, hogy ha ilyen kritikusak önök egy olyan közintézmény vezetőjével szemben, akivel szemben egyébként csak vádaskodás van és vád nincs, akkor ön a frakciótársát, Hiszékeny Dezsőt miért nem kéri meg, hogy távozzon a frakcióból (Közbeszólások az MSZP soraiból.), hiszen őt magyar hatóságok konkrét ügyben gyanúsítják. Hogyha ön így jár el egy magyar közintézmény vezetőjével, aki az egyik legfontosabb feladatot látja el, az adóbehajtásért és adóbeszedésért, az adóztatásért magáért felel, akkor önnek példát kellene abban mutatnia, hogy a saját frakciótársát, akit már valóban konkrét ügyben a hatóságok gyanúsítják, akkor igenis vállalnia kell már most a politikai felelősséget.

Azt gondolom, hogy mind a magyar kormány, mind a minisztériumok és a magyar hatóságok mindent megtesznek azért ? mert ellenőrzéseket is emlegetett ?, hogy akár a nemzetközi szintű, akár a magyarországi ellenőrző hatóságok rendelkezésére álljanak, és nyilvánvaló, hogy ha annak olyan megállapításai vannak, akkor annak a következményei sem maradhatnak el. Például az OLAF Magyarországon 2014-ben 24 esetben indított vizsgálatot, ebből 15-öt egyébként már le is zárt.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy Magyarország mind gazdaságpolitikáját, mind társadalompolitikáját tekintve, mind nemzetközi politikáját tekintve a magyar érdekeket, a magyar szuverenitást képviseli, annak érdekében áll ki, és e tekintetben az ország bizonyára jó úton halad. De ezt nyilvánvalóan meg fogják ítélni majd a választópolgárok, meg fogják ítélni azok az emberek, akiket az otthonukban, a családjukban fog érinteni a kormány családbarát politikája.

Tisztelettel kérem, hogy ön is tisztelje a kormány ezen döntéseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 54 2014.11.17. 4:03  51-57

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjának a címe az, hogy „Ez most vicc vagy komoly?”. Azt tudom önnek mondani, hogy komoly dolog volt bizony az önök kormányzása idején, 2004 és 2008 között, amikor 1 millió 200 ezer devizahiteles szerződést kötöttek az önök jóvoltából a magyar emberek. (Közbeszólások és taps a Fidesz soraiból: Így van!) Bizony nem volt vicc, ha önök nem is vették túl komolyan, hogy kiszolgáltatták az embereket, nem tájékoztatták arról, hogy ennek micsoda árfolyamkockázata van, az alacsony kamat csábításával sok százezer családot vittek később a csőd szélére.

Nagyon érdekes a dolog, hogy önök a 2002-es kormányváltás után megszüntették a kedvezményes kamatozású forintlakáshiteleket, és helyette arra ösztönözték az embereket, hogy vegyenek fel devizahitelt. Akkor érdekes módon nem ragaszkodtak a forinthoz. Most a felszólalásában ön az olcsó forintosítást kéri számon a kormánytól. Úgy gondolom, az ön helyében, az önök helyében sokkal felelősségteljesebben és visszafogottabban kellene számon kérni ezt a kormányt arról, hogy mit tett a devizahitelesek ügyében, mit tett annak érdekében, hogy Magyar­ország devizakitettsége csökkenjen, hogy lényegében megszűnjön.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt tudom önnek mondani, hogy a jelenlegi kormány, nem úgy, mint az önöké, igazságosan, jogszerűen és Magyarország hosszú távú érdekeit figyelembe véve hozza meg a devizahitelesekkel kapcsolatos döntéseket és terjeszti a törvényjavaslatokat a parlament elé. Igazságosan, hiszen figyelembe kell vennünk azt, hogy sok százezer magyar ember nem devizahitelt vett fel az önök unszolására, ösztönzésére sem, hanem bízott a forintban, és ha magas volt a kamata, akkor is forintban vett fel hitelt, és most forintban törleszti azt. Nem lehet, hogy azok a devizahitelesek, akiket önök becsaptak, most emiatt járjanak jobban. Tehát figyelembe kell venni az igazságosság elvárását. De figyelembe kell venni a jogszerűséget is. Nem lehet olyan megoldást adni Magyarországnak, ennek a sok százezer családnak, embernek, hogy később bárki is perbe vigye őket vagy őket ösztönözzük perekre. Ezért nagyon fontos az, hogy olyan megoldás szülessen, ami jogszerű. Ez tellett időbe, és ehhez volt szükség a Kúria döntésére. De a Kúria döntése azt is kimondta, hogy az árfolyam kockázatát sajnos az ügyfeleknek kell vállalniuk, míg a tisztességtelen eljárásból adódó költségeket pedig a bankoknak kell magukra vállalniuk, ezért fognak a bankok több mint 1100 milliárd forintot fizetni, amikor majd elszámolnak minden egyes ügyféllel.

Figyelembe kell venni Magyarország hosszú távú érdekeit is, a finanszírozás és a pénzügyi egyensúly fenntartásának a kérdését, és Magyarország hitelezhetőségének a kérdését is, amikor ebben a kérdésben meghozzuk a döntéseket.

(15.00)

Hát így áll össze egy komoly döntéssorozat, és így áll össze a parlamentnek majdnem az a döntése ? ha el fogja fogadni az előttünk lévő két törvényjavaslatot ?, hogy végül igazságos, jogszerű és az ország érdekeit szem előtt tartó döntés fog születni, és ezzel megszűnik a devizahitel-probléma Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 66 2014.11.17. 3:29  63-68

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, valóban így van, az Európai Unió legtöbb tagállamában, így hazánkban is demográfiai kihívást jelent az alacsony gyermekvállalási hajlandóság és az ebből eredő öregedő társadalom. 2010-ben a kormánynak azzal kellett szembenéznie, hogy 10 százalékkal csökken a születések száma.

A Fidesz-KDNP-kormány mindig is elkötelezett volt a családok mellett, a családok támogatása iránt. A kormány újból hivatalba lépve 2002 után olyan intézkedéseket és olyan döntéseket hozott, amelyek a családokat általában is támogatják, így az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény rendszerének a megerősítése, amely 240 milliárd forintot hozott a családoknak az elmúlt évben, a jövő évi adótörvényben a kétgyermekes családok adókedvezményének 10 ezerről 20 ezer forintra való emelése, a gyed extra bevezetése, a munka melletti juttatások lehetősége, ami a jövőben is fenn fog állni, a családi otthonteremtési kedvezmény, amely egy új kedvezmény lesz a következő év július 1-jétől, 700 ezer forinttól 1 millió 170 ezer forintig lehet majd igénybe venni a gyermekes családoknak lakásépítésre, -bővítésre egy új állami támogatási lehetőséget.

S valóban igaz, ahogy ön is mondta, a kormány bevezette a babakötvény intézményét, mely lényegében egy megtakarítás, 19 éves futamidejű állampapír, ahol az állam pluszkamatokat és kedvezményeket garantál. Ennek megtörtént a megújítása 2013 decemberében. A Kincstár mintegy 600 ezer Start letéti számlát hozott létre, várva a befizetéseket. A kedvezmény ma már valóban népszerűbb, és a befizetések felgyorsultak, mintegy 52 ezer értékpapírszámlát vezet most már a Magyar Államkincstár, és 7,9 milliárd forint van rajta elhelyezve. Úgy gondoljuk, hogy a családok figyelmét fel kell hívni erre a lehetőségre, mert ahogy képviselő úr is elmondta, sokan nem is tudnak erről a lehetőségről, ezért folyamatosan kell ezt a terméket népszerűsíteni, és ezáltal a családot alapítókat, a gyermeket vállalókat rávezetni arra, hogy egy ilyen lehetőséggel is bővíthetik a családtámogatási lehetőségeket.

Tisztelt Képviselő Úr! A kormány elkötelezett abban, hogy a babakötvény rendszerét fenntartja, és amennyiben a pénzügyi lehetőségeink, az ország pénzügyi lehetőségei megengedik, további kedvezményeket fog biztosítani annak érdekében, hogy minél több magyar család vegye ezt igénybe. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 218 2014.11.17. 9:23  191-218

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a bizottsági előadók véleményét, hozzászólását, természetesen a kormánypárti és ellenzéki képviselők hozzászólását. Sok érdekes dolgot valóban megtudhattunk az ellenzéki felszólalásokból, nagyon sok elhangzott ebből már az általános vita során is. Egy-kettőt belőle csak: kapkodva készült ez az adótörvény-tervezet; nem volt érdemi reakció a felvetésekre, amit kétlek, elég komoly vita folyt itt az általános vita során a parlamentben; aztán megtudhattuk azt is, hogy a még be sem vezetett önkormányzati adók majd milyen súlyos terheket jelentenek az emberek számára; de a legfőbb mondandója minden felszólalónak végül is az volt, hogy vonjuk vissza ezt az adótörvény-tervezetet.

(18.00)

Ezt nem tudom megígérni a mélyen tisztelt ellenzéki képviselőknek. Én úgy emlékszem, hogy ilyenre nem volt példa a rendszerváltozás óta, és ez a mostani vita sem lesz alkalmas arra, hogy az önök kérésére visszavonjuk. De ha belegondolunk, akkor sok ellenzéki felszólalásra, ha önöknek így tetszik, módosult a benyújtott adótörvény. Én csak két dolgot mondanék: a netadó ? ahogy önök mondják ? és a kafetéria-rendszer átalakítását sem úgy fogja a törvényjavaslat végrehajtani, ahogy azt eredetileg a kormány szerette volna.

És ha most megengedik, azért általánosságban is beszélnék zárszóként a törvényjavaslatról. A minisztérium álláspontja szerint, illetve a kormányzat álláspontja szerint Magyarország adórendszere képes szavatolni a pénzügyi stabilitást, a szociális biztonságot és a gazdasági növekedést. A kormány számára 2015-ben is a család az első. Ezért az adótörvény a gyermeket nevelők, a munkavállalók, a kis- és középvállalkozások terheit változatlanul alacsony szinten tartja. Mindez ? a benyújtáskor megfogalmazott célokkal összhangban ? a jóváhagyás előtt álló törvényjavaslatnak is hangsúlyos eleme maradt.

Az egykulcsos, arányos jövedelemadó bevezetését követő lépésként a kormány kezdeményezte a béren kívüli juttatásokat érintő közterhek rendszerének átalakítását is. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek szabadon felhasználható pénzt kapjanak és ne pántlikázott juttatásokat. A jövedelmek egyre csökkenő terhelése miatt ugyanis hosszabb távon célszerű a pénzben adott juttatások arányát növelni.

Jövőre még fennmarad az utalványok adóelőnye, de kismértékben átalakul a kedvezményezett juttatások szerkezete. 2015-ben 200 ezer forint éves keretösszegig az idei mértékkel azonos, tehát 35,7 százalékos közteher megfizetése mellett adható olyan béren kívüli juttatás, mint például az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás vagy az öngondoskodást segítő munkáltatói hozzájárulás. E keret felett, további 250 ezer forint erejéig a SZÉP-kártya három zsebébe is biztosítható támogatás ugyanilyen terheléssel. Az adó mértéke csak az említettől eltérő mértékű és formájú juttatások esetében nő 51,1 százalékra.

Tisztelt Országgyűlés! A társasági adózást érintő módosítások koncepcióváltás nélkül, az uniós rendeleteknek és irányelveknek megfelelő jogharmonizációs célú átszervezéseket tartalmaznak.

A szigorodó, az elhatárolt veszteségek felhasználására vonatkozó szabályokat módosító indítvány a gazdaság kifehérítése jegyében pontosítja az alkalmazás időbeli hatályát.

A módosító javaslat arról is gondoskodik, hogy a K+F tevékenység adóalap-kedvezménye változatlan maradjon, azaz előzetes szakhatósági minősítés nélkül is igénybe lehessen venni.

Továbbra is követjük azt az irányvonalat, hogy minden gazdasági szereplőnek ki kell venni a részét a közteherviselésből. A törvényjavaslat változatlan formában és mértékkel továbbra is fenntartja a bankadót, míg a módosító indítvány bevezeti és meghatározza a forgalmazókat és a befektetési alapokat terhelő új különadó részleteit.

A helyi adókban az állami támogatásokra vonatkozó és az uniós jognak megfelelést szolgáló kisebb változtatást fogalmaz meg a Törvényalkotási bizottsághoz benyújtott indítvány. Mindemellett a helyiadó-információkat tartalmazó központi kincstári adatbázis kiegészül a 2015-től bevezethető telepü­lé­siadó-adatokkal is, ezzel még jobban segítve az adózók tájékozódását.

A törvényjavaslatban foglaltakhoz képest változik a távközlési különadó, amit nem terjesztünk ki az internetalapú telefonálásokra.

A reklámadóban az adókötelezettség teljesítését megkönnyítő adózói adminisztrációt jelentősen csökkentő változtatást fogalmaz meg a Törvényalkotási bizottság indítványa.

A reklámadótörvény lehetővé teszi a tisztességes reklámközzétevők számára, hogy kérjék felvételüket az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásba, amely a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítők körét tartalmazza. Az a reklámadóalany, amely ebben a nyilvántartásban szerepel, nem köteles nyilatkozatot adni, illetve megrendelője sem köteles nyilatkozatot kérni, és így nem köteles 20 százalékos reklámadót sem fizetni.

Az indítvány szerint, ha a reklám közzétevője nem szerepel az állami adóhatóság nyilvántartásában, és nem ad nyilatkozatot sem ? pedig azt a megrendelő igazolt módon kérte ?, a reklám megrendelőjét nem éri hátrány, és nem kell a 20 százalékos reklámadót sem megfizetnie.

A reklámadó egy másik fontos változását szintén a Törvényalkotási bizottság indítványozta. Javaslata a 20 milliárd forint feletti felső adósávban érvényes 40 százalékos adómértéket 50 százalékra emeli. A reklámadó tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a legfelső sávba tartozó adózók teherviselő képessége erőteljesebb a jelentős árbevétel miatt. Csak a nagy piaci szereplőket érinti az emelés, a kisebbeket nem. Mindezt az arányos közteherviselés jegyében kezdeményezte az előterjesztő.

Tisztelt Ház! A kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely rögzíti, hogy a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt az állami adó- és vámhatóság nem alkalmazhat mulasztási bírságot a rendszer indulásától számított 15 napig, azaz 2015. január 15-éig.

A kormány támogatja azt a javaslatot, amely az online pénztárgépek üzemeltetőinek nyújtott szolgáltatás áránál csak a legmagasabb hatósági árat rögzíti. Ezzel lehetőség nyílik az online szolgáltatást nyújtók közötti versenyre, ami egyúttal a jelenlegi, rögzített árak csökkenését vonhatja maga után.

A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely alapján az ukrajnai helyzet miatt bekövetkezett káreseményeket az adórendszeren keresztül szélesebb körben lehet kompenzálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel egyes biztosítói eszközalapok kezelése rokonítható a jelenlegi általá­nos­forgalmiadó-mentes portfóliókezelési formákkal, ezeknek a formáknak az egységes kezelése érdekében a kormány támogatta azt a javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a biztosítási eszközalapok kezelése továbbra is áfamentes legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Adórendszerünk egészét tekintve elmondhatom, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a mellett az állandóság mellett foglalunk állást, amire az embereknek és a vállalkozásoknak is szükségük van. Alapelveinktől ezen a területen sem térünk el, mert az elmúlt években bizonyossá vált, hogy ezt az utat követve érhetjük el a szükséges pénzügyi stabilitást, őrizhetjük meg a gazdasági növekedés lendületét, és teremthetjük meg a családok számára a biztos megélhetést. Ennek megfelelően a törvényjavaslat elfogadása azt jelenti, hogy a hazai kis- és középvállalkozások továbbra is alacsony társasági adóval, javuló gazdasági környezettel és fehéredő gazdasággal, a családok pedig családi adórendszerrel és bővülő kedvezményekkel számolhatnak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, a holnapi szavazásnál az „igen” gombot nyomják meg. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 8 2014.11.18. 5:01  5-8

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a hasznos felszólalást; valóban nem aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozik, hanem az ország egy térségének fejlődése a felszólalásának témája. Azt tudom mondani a felszólalására, hogy természetesen a kormány nyitott az értelmes vitára, minden konstruktív javaslatra. Minden javaslatot, kezdeményezést meghallgatunk, természetesen megfontolunk.

(8.20)

Nagyon fontos célja és feladata a kormánynak a vidék gazdaságának és infrastruktúrájának a fejlesztése. Ez kiemelt kormányzati célként is tekinthető.

Abban a helyzetben vagyunk, hogy Brüsszel ezen céljainkkal maximálisan egyetért. A konver­gencia­régiók támogatását fő prioritásként kezeli Brüsszel is és hazánk is, és így lehetőség van arra, hogy a magyar vidék valóban hatékonyan és érezhetően tudjon előrelépni a fejlődésben. Ezzel természetesen megnyílik az alföldi régiók számára is egy stabil fejlődés a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban.

Valóban igaz az, hogy az alföldi régiók bizonyos tekintetben elmaradottabbak a fejlettebb központi és nyugati térségektől, elsősorban az egy főre jutó GDP tekintetében vagy a működőtőke-állomány összehasonlításában, de azért az nem mondható, hogy az alföldi megyékben nincs előrelépés és nincs fejlődés.

Engedje meg, hogy elmondjak néhány fejlesztést, amely az elmúlt időszakban valósult meg. Ilyen például a Schaeffler-csoporthoz tartozó FAG új 70 millió eurós beruházása, amellyel új gyárat alapítottak a debreceni ipari parkban, ami 1100 embernek ad munkát. De a nyíregyházi legógyár bővítése is 250 új munkahellyel már 1500 munkavállalót foglalkoztat, vagy a Szolnokon megvalósuló magyar-kínai közös beruházásban a citromsavgyár is 440 új munkahelyet teremt. Ezek példák arra, hogy igenis az Alföldön is lehet munkahelyet létrehozni.

Nagyon fontos dolog, hogy a 2014-2020-as EU-s pénzügyi költségvetési időszakban ezeket a forrásokat a vidék javára hatékonyan tudjuk felhasználni. Ezt elsősorban a terület- és településfejlesztési operatív program fogja majd biztosítani, amelynek mintegy 1200 milliárd forintos fejlesztési forrása van, amelyből lényegében az egész ország részesül, Budapest és Pest megye kivételével. Ezen fejlesztési források alapvetően a megyei önkormányzatok számára, a megyei jogú városok számára lesznek biztosítva, nekik kell fejlesztési terveket, koncepciókat készíteni, amit nagy részben már el is készítettek, és ez fogja biztosítani az összehangolt és következetes fejlődését az adott megyének az adott térségben. Például az alföldi megyékbe ebből a forrásból, a TOP forrásából 460 milliárd forint fog érkezni, amelyből a megyei jogú városok 153 milliárdot, a megyék 197 milliárdot és a városi térségek pedig 113 milliárd forintot fognak felhasználni, saját döntés, saját elhatározás, saját elképzelés alapján.

Tisztelt Képviselő Úr! A tekintetben, hogy ezen európai uniós és nemzeti források felhasználása miként és hogyan fog történni, erről a helyiek fognak dönteni. Ha az ön kezdeményezésére a helyi érintettek, a helyi szereplők, a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, a járások úgy fogják gondolni, hogy alföldi bizottságot kell létrehozni, akkor azt ott helyben kell kezdeményezni. Ha a helyben érintettek úgy fogják látni, hogy szükséges az efféle összefogás, akkor azt kezdeményezni fogják, és ezt a kezdeményezést természetesen a kormány meg fogja fontolni, hogy jogi alátámasztással létrehozza-e. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 12 2014.11.18. 5:08  9-12

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, tegnap újra tüntetések voltak Magyarországon, azonban ? ellentétben a szocialista kormányokkal ? ezt a jelenlegi kormány nem elítéli, és nem megtámadja a tüntetőket, hanem tiszteletben tartja őket.

(8.30)

Tiszteletben tartja azon emberek véleményét, akik ebben a formában az utcára vonulással fejezik ki véleményüket, és üzennek a kormánynak, üzennek az országnak, hogy mivel értenek esetleg vagy mivel nem értenek egyet. Ez így rendjén is lenne.

Az azonban nincsen rendjén, hogy a tegnapi tüntetések is újra erőszakos cselekményekké váltak, és többen a tüntetők közül olyan cselekedetet hajtottak végre, amely nem illik bele a demokratikus rendszerbe, nem illik bele abba a véleménynyilvánításba, amelyet a tüntetés eszköze biztosít a magyar állampolgárok számára. Ez elég sajnálatos, és különösen az sajnálatos, hogy ezt most a Magyar Szocialista Párt nem ítélte el, és nem mondta azt, hogy nem ért egyet azzal, hogy a tüntetéseket erőszakos cselekmények kövessék.

A Magyar Szocialista Pártnak egy a fontos, hogy a kormányt, a kormányzati döntéseket, a kormányzati szereplőket lejárassa, kritizálja és megvádolja, megvádolja olyannal, ami valójában nem is létezik. Mert ha létezne a NAV elnökével szemben bármilyen konkrét tény, bizonyíték, bűncselekmény, amit a bűncselekmény vádjáról igazolnak, akkor nyilvánvalóan ezt ön is itt harsogná és elmondta volna. Önök azonban azt az utat választják, hogy vádaskodnak, kritizálnak, mindenféle konkrét eszközök, konkrét bizonyítékok nélkül.

Az ön felszólalásának címe: „Aktuális ügyek”. Ha megengedi, a kormánynak, a Fidesz-KDNP-többségnek és az országnak nem ezek az aktuális ügyek, amelyeket ön itt említett. Az aktuális ügy az, hogy a mai napon el legyen fogadva a jövő évi adótörvénycsomag, el legyen fogadva egy olyan adótörvénycsomag, amely biztosítja a jövő évi költségvetés bevételi oldalát, amely egyértelműen kifejezi azt, hogy a magyar kormány a családok mellett áll, a magyar kormány a kis- és középvállalkozások mellett áll, a magyar kormány a termelés és az érték létrehozása mellett áll.

Egyértelműen számunkra az az aktuális kérdés, hogy hogyan tudjuk a devizahitelesek sorsát rendezni. Nem igazak azok a vádak, hogy az Orbán-kormány okozta ezt a helyzetet. Ezzel ön csak kinevetteti magát, hiszen Magyarországon mindenki tudja, hogy valójában a szocialista kormányok hozták létre ezt a bajt, teremtették meg 2004 és 2008 között, megszüntetve a kedvezményes forint-lakáshitelezést. Önök ösztönözték, késztették az embereket arra, hogy devizahiteleket vegyenek föl. Éppen 2010-ben a Fidesz-KDNP-többség, az új kormány állította meg, hogy még nagyobb legyen a baj, és kezdte meg a probléma felszámolását. Ezek ma az aktuális ügyek.

Az a két törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a héten fogja megkezdeni a parlament a fair bankokról, illetve a forintosításról, biztosítani fogja, hogy egyetlen magyar embernek sem kell attól tartania, aki ilyen hitelt vett föl, hogy mennyi lesz a törlesztőrészlete, hiszen a forintosítás egy stabilitást, egy biztonságot fog adni ezeknek a családoknak, ezeknek az embereknek.

Az aktuális ügy az, hogy a költségvetési törvény megtárgyalását megkezdi a parlament a holnapi napon, az általános vitáját le is zárja a héten, amelyben egyértelműen olyan döntések fognak születni, amely a magyar emberek, a magyar családok érdekeit szolgálja. Ezek az aktuális ügyek (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), nem pedig az önök vádaskodásai. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 18 2014.11.24. 4:44  15-18

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Képviselő Úr! A személyeskedést érintő mondataira nem kívánok reagálni, úgy gondolom, hogy ezt vagy az irigység, vagy a politikai haszonszerzés generálja, de ha úgy gondolja, hogy az adott, érintett személyek vállalkozásaival kapcsolatban valamilyen törvényellenes cselekedet van, ön ilyenről tud, akkor tegye meg a feljelentést. Inkább elvekről szeretnék beszélni, és szeretném megtudni, hogy az LMP egyetért-e azokkal az elvekkel, amelyeket a kormány képvisel.

Az első, amiről szeretnék beszélni, az a magyar érdekek képviselete, Magyarország érdekképviselete. Magyarország érdeke, hogy az LMP számára létezik-e ilyen, a magyar nemzet érdeke, vagy ha úgy tetszik, a magyar vállalkozások érdeke, mert ha önök ezt az elvet magukévá tudják tenni, akkor nyilván egyet kell hogy értsenek például a rezsicsökkentés rendszerével (Dr. Schiffer András: Ki beszél itt rezsicsökkentésről?), azzal, hogy… Ön beszélt a multicégek energiapolitikájáról, én éppen erre válaszolok. (Dr. Schiffer András: Én?)

A rezsiholding létrehozása, amely állami tulajdonba kerül, éppen a magyar emberek és a magyar vállalkozások érdekeit fogja szolgálni. De ugyanezt szolgálja a banki elszámoltatás is (Dr. Schiffer András: Én erről nem beszéltem!), a devizahitelek ügyének rendezése. Én magyar érdekekről, a magyar emberek érdekeiről beszélek, de ugyanezt szolgálta a magyar föld védelmére hozott törvényjavaslatok, törvények elfogadása is. De a külpolitikára is tudunk példát mondani: ezt szolgálja, a magyar érdekek védelmét szolgálja a paksi bővítés vagy a Déli Áramlat-gázvezetéknek a majdani megépítése. (Dr. Szél Bernadett: Ezzel nem értünk egyet. ? Dr. Schiffer András: Erről nem beszéltem!)

Egy másik elv, amivel ön vagy az önök pártja nem ért egyet, az arányos közteherviselés elve (Dr. Schiffer András: Micsoda?), amelynek két része van alapvetően. Az egyik az, hogy minden jövedelem adózzon, minden embert, aki jövedelmet szerez, igenis a magyar költségvetésben adózás terheli. A másik pedig az, hogy azon cégek, azon tulajdonú cégek, ágazatok, szektorok, akik eddig nem vettek részt a közteherviselésben, részt vegyenek. Erre jó példa a bankadó példája, amelyet önök természetesen nem támogattak és mások sem Európában, végül azonban tíz-egynéhány ország követte Magyarországot ebben a kérdésben.

Azt gondolom, először az önök pártja és a kormányzó többség közötti elveket kell tisztázni. Mi megértjük azt, hogy önök nem értenek egyet a magyar emberek érdekeinek képviseletével, nem értenek egyet az arányos közteherviseléssel, ami adott esetben nem magyar tulajdonú vállalkozásokat, befektetéseket érint, de ezek a kormányzásnak, úgy gondolom, teljes mértékben az alapelvei lettek.

Tehát amikor a törvényhozás a kormány, a parlament elé nyújtja a törvényjavaslatokat, annak egyetlenegy célja van: a magyar gazdaság, a magyar emberek, a magyar családok érdekeinek védelme és az ő helyzetük erősítése. Azt gondolom, lehetne folytatni még azokat az elveket, amelyekkel természetesen önök nem értenek egyet, mondok egyet: például a „segély helyett munkát” elve, az előttünk lévő törvényjavaslatok is ezt szolgálják, vagy pedig a családok támogatásának elve, a családi adókedvezmény kiterjesztése.

(13.40)

Ezek mind-mind olyan elvek, amivel természetesen az LMP nem ért egyet, mert valamilyen más érdekeket kíván a parlamentben érvényesíteni. (Dr. Schiffer András: Nem erről beszéltem!)

Azt gondolom, hogy (Dr. Schiffer András: Nem erről beszéltem, államtitkár úr!) a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés ezen elvek mentén, a magyar emberek érdekeinek mentén (Dr. Szél Bernadett: Szánalmasak vagytok!) hozza meg a döntéseit, és ? ha tetszik, ha nem önnek ? a jövő évben is ennek alapján fogja meghozni. (Taps a kormánypártok soraiból.)