Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. A költségvetési bizottság is tárgyalta a T/1469. számon benyújtott törvényjavaslatot, és már most előrebocsátom, hogy 17 igen és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A vita vagy véleménycsere a költségvetési bizottság ülésén arról szólt, hogy mit várhatunk el egy ilyen jellegű törvénytől, és ezeket az elvárásokat mennyire teljesíti ez a törvény. A többségi álláspont azt hangsúlyozta, hogy a kormány programjával összhangban került beterjesztésre ez az egyébként kerettörvény, és természetes, hogy egy ilyen jellegű törvény kerettörvény, összehasonlítva más európai országok hasonló törvényeivel is. Szóba került, hogy hosszú ideje érlelődik ez a törvény, az államtitkár úr az expozéjában is utalt erre. Természetesnek tekintettük, és ezt ellenzéki képviselők is elismerték, hogy egy ilyen törvény deklaratív jellegű. Már a preambuluma is ilyen, amikor erre utal a törvényalkotó, felismerve a kis- és középvállalkozások szerepét a gazdasági növekedésben, az új munkahelyek létrehozásában, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés megalapozásában, és ezekért az értékekért hozza létre ezt a törvényt.

A törvény a céljai között megjelöli a kis- és középvállalkozások fogalommeghatározását és az állami támogatások összehangolását. A többségi képviselők hangsúlyozták, hogy ez a fogalommeghatározás az Európai Unió mintáját veszi át, amikor e fogalmakat létszámhoz, nettó árbevételhez vagy mérlegfőösszeghez és tulajdonosi összetételhez köti.

Hangsúlyoztuk, hogy értékként kezelendő, hogy kötelező jelleggel célelőirányzatot hoz létre ennek a szektornak, rögzíti, hogy mely programok támogathatók ebből a célelőirányzatból, rögzíti a támogatás formáit, bevezet egy értékelési és adatszolgáltatási rendszert. Helyes az, hogy a kormányon belül gazdája van ennek a szektornak a gazdasági miniszter személyében, aki kétévenként a kormány elé terjeszti, majd a kormány az Országgyűlés elé terjeszti beszámolóját és értékelését. Vállalkozásfejlesztési Tanács jön létre az érintettek bevonásával.

(16.30)

Az ellenzéki kritika, ami megnyilvánult ezzel kapcsolatban, végül is mit takar? Bauer képviselő úr úgy fogalmazott, hogy kárt nem okoz, különösebb haszna sincs, de ugyanakkor ez egy jóindulatú törvény, a deklaratív része is fontos, de sok minden más, így a szabályozórendszer és a költségvetés függvénye az, hogy végül is ezekből a deklaratív célokból mi valósul meg. Igaza van persze.

Amit szintén hiányolt ő: nem szabályozza a törvény azt, hogy milyen feltételek mellett adjuk ezeket a támogatásokat, ez még egy kerettörvényben is az ő felfogása szerint szabályozandó lenne, mert nagy a korrupció veszélye, ahogy ő fogalmazott, múltbeli tapasztalatokra építve nyilvánvalóan.

Tardos képviselő úr, aki szintén jelen van itt, a törvény vitája során hiányolta azt, hogy nem fogalmazza meg a magyar törvény azt, hogy milyen szerepet szán a jogalkotó a kis- és középvállalkozási szektornak, elemezte a költségvetési bizottság ülésén az amerikai modellt és a német modellt, és hiányolta azt, hogy - mondom - a törvény nem rögzíti azt, hogy körülbelül milyen szerepet szán ennek a szektornak a jogalkotó.

Kritikát kapott az is, hogy a Vállalkozásfejlesztési Tanács összetétele, amit itt már megfogalmaztak, egy előttem szóló képviselő is megfogalmazott... - a határozatképesség határát máshol kellene meghúzni.

Végezetül szeretnék pontosan idézni egy másik ellenzéki képviselőt, Veres Jánost, ő úgy fogalmazott, hogy végső elfogadását illetően akár egyetértés is alakulhat ki a kormánypárti és a nem kormánypárti oldal között e törvény kacsán.

Azt hiszem, a beszédes számok, amit mondandóm elején mondtam, és ez az idézet, hűen tükrözi azt, hogy a pártok körülbelül ugyanazt gondolják erről a jogszabályról, és ezért a költségvetési bizottság is általános vitára alkalmasnak tartotta. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiban.)