Készült: 2019.11.18.21:04:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

316. ülésnap (2013.10.25.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:43


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Költségvetést mindig nehéz alkotni, főleg válságos időszakban. Állítólag Churchillről jegyezték fel azt a történetet, amikor a második világháború alatt a költségvetési vitában az egyik képviselőtársa azt javasolta, hogy szüntessék meg a kulturális kiadásokat. Churchill erre azt válaszolta: rendben van - de akkor miért is harcolunk?

Fényességet vinni az emberi szív legrejtettebb zugaiba - ez a kultúra és a művészetek feladata, és ezt nem felejtheti el egyetlen kormányzati politika sem. Nem felejtette el az előző Fidesz-kormány sem. Gondoljunk csak a Nemzeti Színház létrehozására, a Művészetek Palotája létrehozására, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma működésére, és jelenleg sincs, ebben a költségvetésben sem hátrányos helyzetben a kultúra.

A miniszterelnök úr így fogalmazott a megújult Liszt Ferenc Zeneakadémia avatásakor: "Válság idején is szükségünk van a művészet jótéteményeire, szükségünk van a magyar önkifejezés minden formájára." Ezért a kulturális kiadások egyetlen sora sem csökkent a 2014-es költségvetésben, sőt örömmel mondhatom, hogy több helyen növekedés tapasztalható.

Hazánknak Európában egyedülállóan gazdag kulturális intézményrendszere van, amelynek fenntartása, működőképességének megőrzése, struktúrájának és finanszírozásának átalakítása a kulturális ágazat elsődleges feladata volt az elmúlt három esztendőben, és feladata ma is.

A közgyűjteményi területen átfogó intézményi reform zajlott, amely minőségelvű, költséghatékony, kiszámítható és feladatalapú tervezésre és finanszírozásra épülő múzeumi, könyvtári és levéltári rendszert eredményezett.

Átalakult a megyei közgyűjteményi intézményhálózat, amelynek fő célja volt, hogy a helyi kulturális érdekek képviselete nagyobb hangsúlyt kapjon. A megyei könyvtárak és a megyei múzeumok a megyeszékhely városok fenntartásába kerültek. Az állami feladatok ellátásához az idén több mint 6 milliárd forint támogatást kaptak a központi költségvetésből.

Erre épül a 2014. évi többlettámogatás, amely a megyei hatókörű múzeumok esetében 129,3 millió forintot jelent. Ez már a finomhangolásnak nevezhető a támogatásban. A felelős fenntartói magatartás értékelésével a városi támogatással összehangolva kapják meg a fenntartók az állami támogatást.

A múzeumfejlesztési pályázat kibővült forrása - ez plusz 40 millió forint - lehetőséget teremt a 2013. évi sikeres pályázati megújítási folyamat folytatására, a kistelepülések intézményeinek éppúgy, mint a nagyobb városok múzeumainak szakmai fejlesztésére. Cél a hazai múzeumok további megújulása, oly módon, hogy a már meglévő kiállítások felújítását és új kiállítások létrehozását is támogassuk.

2013-ban a volt megyei rendszerbe tartozó intézményeket átvett önkormányzatoknak juttatott támogatás 910 millió forint volt. 2014-ben ezek az önkormányzatok többlettámogatásban részesülnek, amely arra ösztönzi, biztatja őket, hogy a kisebb városok és a kistelepülések önkormányzatai is növeljék fenntartói elkötelezettségüket. Ezen túlmenően pedig értékelendő cél a minőségi teljesítmény is, külön kiemelve a látogatószám növelését.

Kialakult a falvak nyilvános könyvtári szolgáltatásának új rendszere is, megvalósítva azt a kormányzati célt, hogy a kistelepüléseken élők is ugyanolyan emelt szintű könyvtári szolgáltatásokhoz és közművelődési lehetőségekhez jussanak, mint a megyeszékhelyeken élők.

A vidéki közművelődési rendszer átalakítása révén remélhetően nő a vidék népességmegtartó szerepe és a kistelepüléseken élő emberek életminősége. Közösségi terek alakultak, amelyek jelentősen segítik a vidéki térségek közszolgáltatásokkal való ellátottságát.

Átalakult a levéltári rendszer is. Létrejött a megyei és országos levéltárakat egy szervezetbe tömörítő Magyar Nemzeti Levéltár, és erősödött az állami szerepvállalás a múlt iratanyagainak megőrzésében. Sok persze még a lemaradás, sok a tennivaló, de a megteremtett stabilitás jó elrugaszkodási lehetőséget teremt a Széchenyi-tervben is jelzett fejlesztésekhez, a megkezdett az elektronikus levéltári fejlesztési rendszer továbbvitelére, s ha nő az ország teherbíró képessége, őszintén remélem, egy levéltárépítő programra is sor kerülhet a következő költségvetések során. Ebben az évben is Székesfehérváron befejezésre kerül az új levéltár építése.

Az egyházi levéltárakban őrzött iratok szakszerű kezeléséhez és kutathatóságához szükséges szakmai és technikai feltételek javítása is cél, amely biztosítékul szolgál az itt őrzött maradandó értékű iratok megőrzésére, használhatóságának növelésére, a levéltárak szolgáltató tevékenységének bővítésére.

(8.10)

Ehhez állami támogatásra van szükség, de a korábbi ciklusokban erre nem jutott pénz. 2014-ben a nyilvános magánlevéltárként bejegyzett egyházi levéltárak összesen 28 millió forint költségvetési támogatásban részesülnek. Ez elindulásnak jó, remélhetőleg a következő években nőni fog ez az összeg.

Az elmúlt évtizedekben a világ jelentős múzeumai átértelmezték saját szerepüket, új funkciókkal bővültek, múzeumbővítési és -építési hullám indult el. A folyamat nemzetközileg is jelentős magyarországi állomását jelentheti az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes. Elkészült a múzeumi negyed és a Városliget fejlesztési koncepciója. Mindez várhatóan 2014 és 2020 között valósul meg. Az összehangolt múzeumi koncepció alapján egyesített gyűjtemények áttekintést nyújtanak majd a látogatók számára a magyar és európai képzőművészetnek a régi mesterektől napjainkig terjedő teljes időszakáról.

A 2014. évi költségvetés előirányzatai tisztán mutatják, hogy a kormány hazánk fontos erőforrásaként és jó befektetésként tekint a kultúrára. A megvalósult rezsicsökkentés és a költséghatékony gazdálkodás eredményeként több pénz maradhat a háztartásokban, amelynek kedvező hatásait kulturális területen is érzékelhetjük. Múzeumaink állandó és időszaki kiállításain, kulturális művészeti rendezvényeken jelentősen nő a látogatottság. A közgyűjteményi rendszerben megjelenő állami többlettámogatás pedig - a közgyűjteményi intézményeknél 393 millió forintos többlettel számolhatunk a 2014 évre vonatkozó törvényjavaslat elfogadása esetén - még inkább fejlesztésre, korszerűsítésre ösztönözheti a múzeumi, a könyvtári és levéltári rendszer fenntartóit.

Összességében pedig 238,5 milliárd forintra nőnek jövőre az állami kulturális és közösségi szolgáltatásra fordított kiadások, többlettámogatások. Úgy gondolom, ebben a nehéz időszakban a kultúra számára figyelemre méltó fejlődés érhető el.

Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm a figyelmet, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai