Készült: 2019.11.20.15:00:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

316. ülésnap (2013.10.25.), 30. felszólalás
Felszólaló Bana Tibor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:03


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam a költségvetési törvényjavaslat XIX. fejezetével kapcsolatban szeretném ismertetni a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportjának álláspontját, vagyis az uniós fejlesztésekről, az európai uniós források felhasználásáról szeretnék beszélni a következő percekben.

Tudjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy a 2013. év a tervezési időszak utolsó, kötelezettségvállalásra lehetőséget adó éve, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy december 31-éig meg kell történniük a szerződéskötéseknek.

Nézzük, mi a helyzet e téren! A források felhasználásának gyorsítása kapcsán elmondható az, hogy valóban történtek előrelépések, de dacára minden intézkedésnek, minden kormányrendeletnek, az igazi áttörés nem következett be. Egyrészt egyes operatív programok esetében magas forrásvesztéssel találkozhatunk, másrészt pedig nagyon sok esetben csak olyanformán sikerült gyorsítani a folyamatot, hogy nem gazdaságélénkítő célokra, hanem feleslegesnek tekinthető beruházásokra tudjuk elkölteni a rendelkezésre álló pénzek jelentős részét.

Ha számszerűleg megvizsgáljuk, hogy mi is a helyzet a jelenlegi fejlesztési időszakot tekintve, akkor azt láthatjuk, hogy a rendelkezésre álló 8209 milliárd forintból a tegnapi napig 4515 milliárd forint lett kifizetve, ami 55 százalékos arányt jelent.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom úgy értékeli, hogy az az adat, ami megjelenik a jövő évi költségvetésben az uniós források vonatkozásában, túlzottan ambiciózusnak tekinthető, hiszen a nemzeti stratégiai referenciakeret programjaira 1787,9 milliárd forintot tervez a kormány, ami az előző évinél 32 százalékkal magasabb összeg; akkor 1354,4 milliárd forint szerepelt így.

Miért gondoljuk azt, hogy ez túlzottan ambiciózus adat? Azért, mert ha megnézzük a tavalyi évet, 2012-t, akkor azt láthatjuk, hogy a kifizetések jóval alacsonyabban teljesültek a tervezetthez képest. Az előirányzat és a teljesítés között komoly, 36 százalékos különbséget figyelhettünk meg, persze azt el kell ismerni hogy az idei év, 2013 pozitívabb volt ebben a tekintetben. Ettől függetlenül nem gondoljuk azt, hogy reális lenne ez a közel 1800 milliárd forint, ami megjelenik itt az NSRK programjaira.

Amennyiben megnézzük, hogy hogyan is állnak az egyes operatív programok, úgy értékelhetjük, hogy jelentős szórásról beszélhetünk ebben a vonatkozásban, hiszen például a gazdaságfejlesztési operatív program vagy a regionális fejlesztési operatív programok vonatkozásában viszonylag jó helyzetről beszélhetünk, bár hozzáteszem, hogy nem mindegyik ROP esetében igaz ez, de ha megvizsgáljuk például az államreform operatív programot vagy éppen ezt elektronikus közigazgatás operatív programot, akkor már egyáltalán nem ilyen pozitív a helyzet. Igaz, hogy ezek kisebb összegű OP-k, de a nagyobb forrást biztosító operatív programok között is hasonlóan rossz helyzetről beszélhetünk, ha megnézzük például a közlekedés operatív programot, a környezet és energia operatív programot, a társadalmi megújulás operatív programot vagy éppen a társadalmi infrastruktúra operatív programot. A KEOP esetében például a kifizetések aránya nagyjából mindössze 30 százalék körül mozog, és ebben az esetben a második legnagyobb összegű OP-ról beszélünk, de akár a KÖZOP mint a legnagyobb összegű vagy a TÁMOP mint a harmadik legnagyobb összegű OP esetében is hasonlóan negatív képpel találkozhatunk.

Némi javulás egyébként valóban történt az idei évben, de összességében továbbra is megállja a helyét az az állítás, miszerint rossz hatékonysággal és hosszú távon kevés eredményt hozó programokra költjük el az uniós források jelentős részét.

Ha előretekintünk a következő tervezési időszakra, 2014-2020-ra, az mindenképpen üdvözlendő, hogy kormányzati oldalról elhangzott egy olyan vállalás, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani. Feltétlenül fontos az, hogy ebbe az irányba menjünk el, hiszen ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott közel tíz évre, ami 2004 május 1-je óta, uniós csatlakozásunk óta eltelt, akkor úgy értékelhetjük, hogy nagyon sok esetben átgondolatlanul költöttük el a rendelkezésre álló pénzeket, egyáltalán nem beszélhetünk pozitív mérlegről ebben a vonatkozásban.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom éppen ezért minden lehetséges fórumon hangot adott annak a véleményének - és ezt a továbbiakban is megtesszük -, hogy a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő beruházásokat kell középpontba állítani a presztízsberuházásokkal szemben, és emellett a hazai vállalkozások helyzetbe hozására, a kis- és középvállalkozások támogatására kell összpontosítanunk, hiszen ez járulhat hozzá érdemben a gazdaság élénkítéséhez.

A következő ciklussal, '14-20-szal kapcsolatban amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy kormányzati oldalról hatalmas propaganda zajlott az elmúlt hónapokban. Rendkívül nagy sikerként értékelte a második Orbán-kormány azt az eredményt, amelyet a tárgyalások során fel tudott mutatni. A magunk részéről jóval árnyaltabban látjuk ezt a kérdést, hiszen ha megvizsgáljuk, hogy 2007-2013-hoz képest mi lesz a helyzet az előttünk álló hét évben, akkor azt láthatjuk, hogy a kohéziós források mennyisége mintegy 20 százalékkal csökken: 25,7 milliárd euró helyett 20,4 milliárd euró áll majd rendelkezésre ilyenformán. Persze az valóban igaz, hogy az eredeti javaslatnál jobb eredményt sikerült elérni, de egy ilyen mértékű csökkenést nagy sikerként értékelni mindenképpen jelentős túlzásnak nevezhető.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy még egy területre kitérjek néhány gondolat erejéig: a kutatás-fejlesztés kérdéskörére gondolok. Azért tartja ezt fontosnak a Jobbik, mert hazánk versenyképességének növelése szempontjából elengedhetetlen lenne az, hogy érdemi előrelépéseket érjünk el ezen a területen is. Már csak azért is lenne ez fontos, mert '14-20 között emelkedni fognak a kutatás-fejlesztési és innovációs források, élnünk kell tehát a kínálkozó lehetőséggel, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy támogassuk a kkv-k innovációs tevékenységét és serkentsük a kutatást és az innovációt, hiszen ez járulhat hozzá érdemben a gazdasági növekedéshez és teremthet munkahelyeket.

(9.00)

Ha ugyanis megvizsgáljuk, hogy hogyan is néz ki jelenleg a helyzet Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy a vállalatok innovációs aktivitása nemzetközi összehasonlításban nagyon gyengének nevezhető, és ez különösen igaz a közepes méretű és kiemelten a kisvállalati körben. Statisztikai adatok pedig egyértelműen alátámasztják azt, hogy az innovatív vállalatok nagyobb arányban tudják bővíteni az alkalmazotti létszámukat, a kkv-k esetében pedig ez kiemelten igaz. És egy meglehetősen riasztó adat az, hogy Magyarországon annyira kevés a K+F-et végző kis- és középvállalkozás, hogy mindössze 13 százalékuk esetében mondható el az, hogy önálló innovációs tevékenységet folytatnak, szemben azzal az uniós átlaggal, ami nagyjából 30 százalék körül mozog. Ezért mondja azt a Jobbik, hogy e téren is átfogó strukturális reformra lenne szükség. És összességében ezen a területen is és az uniós források felhasználása kapcsán is azt tudjuk mondani, hogy a következő 2014-20-as tervezési időszak vonatkozásában az a leglényegesebb, hogy az eddigieknél hatékonyabban, minél produktívabban és hosszú távon valóban eredményes programokra tudjuk felhasználni a pénzeket.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai