Készült: 2020.03.29.15:01:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 88. felszólalás
Felszólaló Németh Erika (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:57


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A kisebbségi törvénycsomag módosítása általános vitájának folytatása meggyőződésem szerint az 1992-93-as időszakkal azonos súlyú esemény a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életében, de Magyarország kisebbségpolitikai törekvése egészének szempontjából is. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a Kisebbségi Kerekasztal résztvevői, majd 1993-ban a Magyar Országgyűlés történelmi tettet hajtott végre, amikor megalkotta a kisebbségi törvényt, és hazánkban kialakította a tradicionális civil alapú kisebbségvédelmi rendszer mellett és annak kiegészítéseként a közjogi szerepvállalásra is alkalmas kisebbségi önkormányzatiságot.

Az eltelt évek dilemmáinak egy része kétségtelenül e kettősségből fakadt, hiszen az önkormányzatiság eredményes kiépülése és tevékenysége mellett a kisebbségi civil szféra nemegyszer jelezte azt a veszélyt, hogy háttérbe szorul, egyes területeken ellehetetlenül tevékenysége, sőt egyes közösségekben érezhetően elkülönülő önkormányzati és civil érdekszférák alakultak ki. Biztos vagyok abban, hogy a kerekasztal résztvevőinek nem volt ilyen szándéka, hiszen akkor maguk is civil vezetőként vettek részt a tárgyalásokon, s az eredeti elképzelés szerint a kisebbségi önkormányzatiságnak egy gazdag, tevékeny, sokszínű közösségi aktivitáson, civil szférán kell alapulnia. Ezért is külön örülök annak, hogy az előttünk fekvő kormányzati javaslat több elemében a kisebbségi civil és önkormányzati szféra közötti egyensúly összhangteremtési szándékát jelzi, sőt a közvetlen és arányos választási rendszer bevezetésének szándékával a kisebbségi önkormányzatokat gyakorlatilag választójogi értelemben civil, vagyis közösségi kontroll alá helyezi.

Miről is van szó? A hatályos kisebbségi elektori rendszer egyik fő hibája, tudjuk mindannyian, hogy az elektori gyűléseken a “győztes mindent viszö elve érvényesül, s mint azt a gyakorlati példák sora mutatja, hajszálnyi többséggel a közösségek fontos, de nem feltétlenül a legerősebb szervezetei gyakorlatilag kiszoríthatók az adott nemzetiség országos önkormányzatából. Ezzel egyrészt négy évre e szervezetek érezhető hátrányba kerülnek az önkormányzati források, lehetőségek elérése terén, másrészt az országos önkormányzat legitimitása is ugyan, nem jogi értelemben, de folyamatosan megkérdőjelezhető a kiszorultak részéről.

A benyújtott javaslat területi és országos szinten listás választási rendszert tartalmaz. Ennek eredménye végső soron az lesz, hogy a kisebbségi társadalmi szervezetek között a képviselői mandátumok száma a valós választói támogatottság arányában oszlik meg, az országos önkormányzat közgyűlésében jelen lesz a közösség minden érdemi szervezete, és a közgyűlésen belül alakul ki együttműködési kényszer. Az országos önkormányzat közgyűlése a közösség valós parlamentjeként és nem részparlamentjeként működhet így a jövőben. A rendszer feltétlenül arra ösztönzi a kisebbségi társadalmi szervezeteket, hogy a közösségben a lehető legaktívabb tevékenységet folytassák, hiszen a szavazatmaximálásra csak így van esélyük, s amennyiben az adott kisebbségi szervezet elégedetlen az országos önkormányzat tevékenységével, úgy legalább négyévente szabályozott keretek között lecserélhesse vezetőit, a ciklus során pedig belső ellenzéki szerepből kontrollálhassa, kritizálhassa a mindennapi tevékenységet.

Ezen új választójogi megközelítés arra ösztönzi az országos kisebbségi önkormányzatot és annak vezetőit, hogy a ciklus során is folyamatosan működjenek együtt a kisebbségi társadalmi szervezetekkel, vegyék figyelembe azok igényeit, közösen tevékenykedjenek az adott nemzetiség érdekében. A benyújtott javaslat további előnye az, hogy az őszi választásokat követően a helyi önkormányzatokhoz hasonlóan gyorsan megalakulnak az új testületek, ez az elektori rendszerben eddig átcsúszott a téli, kora tavaszi időszakra, jelentősen lerövidül a leköszönő és az új testületek megalakulása közötti átmeneti időszak. Ezt a benyújtott tervezet pontosan szabályozza, ez pedig sok más mellett az intézményfenntartás szempontjából is kulcsfontosságú.

További előnye a listás rendszernek, hogy a ciklus során a mandátumát valamilyen okból elvesztő képviselő helyére az érintett listáról új képviselő kerülhet, és így minimálisra csökkenthető a testület működésképtelenné válásának veszélye. Ezen intézkedések révén mind közép-, mind pedig felső szinten az eddigieknél reprezentatívabb, stabilabb kisebbségi testületek jönnek létre, és a közösség belső ügyei, problémái a közgyűléseken belülre kerülnek, ott egy demokratikus eljárási rendben kezelődnek. A magam részéről rendkívül fontosnak tartom a kisebbségi civil szerveződések és a kisebbségi önkormányzatok együttműködését és ennek az együttműködésnek a jövőbeni további erősítését.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek a benyújtott törvénynek a szándéka és a tartalma világos. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, vitassuk meg, és módosító indítványokkal tegyük még világosabbá ezt a törvényt, hogy kétharmados szavazással elfogadható legyen. Szentül hiszem, hogy a patkó mindkét oldalán ülők számára érték a hazai kisebbségi önkormányzatiság. Közös felelősségünk, hogy ez a rendszer a jövőben is működjön, mégpedig úgy, hogy átlátható szabályozással minimalizált legyen a visszaélés lehetősége.

Az államtitkár úr azt mondta az imént, hogy róluk nélkülük nem. Én ezzel tökéletesen egyetértek. Nem tudom, hogy volt-e a parlament elmúlt 15 éves történetében olyan törvény, amelyet ilyen hosszú és ilyen alapos, ilyen sok érintett bevonásával való egyeztetés előzött volna meg. Azt szeretném, ha ez a törvény valóban szolgálná a hazai kisebbségek érdekét úgy, hogy az alkotmányossági megfelelés ugyanúgy benne legyen ebben a törvényben, mint a többség számára megelégedéssel folytatott kisebbségi tevékenység.

Köszönöm szépen a figyelmet, és még egyszer mondom: őszintén remélem, hogy néhány hét múlva egy kétharmados törvénnyel elfogadott törvény lesz mindannyiunk felelősségével elfogadva. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai