Készült: 2019.11.20.20:23:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

205. ülésnap (2005.03.08.), 134. felszólalás
Felszólaló Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:01


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint egykori agrár-köztisztviselő, élénken emlékszem, milyen alapos szakmai, társadalmi, politikai egyeztetés előzte meg az 1997. évi CXIV., az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény megszületését. Normál felszólalásában erről beszélt Orosz képviselőtársam is. Ugyanez nem mondható el most a törvény módosításával kapcsolatban, hiszen sem szakmai, sem társadalmi, sem politikai egyeztetés nem volt a benyújtást megelőzően, pedig vagy éppen emiatt nem történt egyeztetés, igen jelentős és igen vitatható módosításokat tartalmaz a kézhez kapott anyag. Jóllehet a múlt héten a törvényt előterjesztő államtitkár úr a módosításokat javarészt technikai jellegű módosításoknak aposztrofálta, de sajnos sokkal, de sokkal többről van itt szó.

Valójában az 1997. évi törvény koncepcionális elemeit szüntették meg ezek a módosítások, továbbá az agrárgazdaság éves fejlődésének mérését szolgáló objektív mutatóit vették ki a törvényből. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítása kapcsán a fejlesztés garanciáját jelentő korábbi törvényi helyek kerültek ki a jelenlegi tervezetből. Hiszen a korábbi törvényben az évenkénti agrártámogatás összegét reálértékben, a bázisévhez viszonyítottan legalább a GDP évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összeggel kellett a költségvetésbe állítani.

Nem az a baja a mostani módosításnak, hogy a nemzeti hatáskörben nyújtható támogatásoknak csak reálértékben történő megőrzését írja elő. Elvileg elfogadható lenne a reálérték-megőrzés, amennyiben ez a támogatási összeg az Unióval kötött szerződésben foglalt nemzeti és nemzeti kiegészítő támogatás reálértékét jelentené. De sajnos a módosított törvényben az a 2005-ös év került bázisévként beállításra, ahol már az uniós szerződésben engedélyezett nemzeti és nemzeti kiegészítő támogatás mind nominálértékben, mind reálértékben eleve csökkentett összeggel szerepel, vagyis ennek a devalvált támogatási összegnek a fenntartását írja elő a törvény.

Az első európai uniós költségvetési év kifizetési tapasztalatait figyelembe véve szükséges lenne a törvényben azt is rögzíteni, melyik költségvetés-folyósítási évet, a nemzeti költségvetés folyósítási vagy pedig az EU-s költségvetési folyósítási gyakorlatot vegyük figyelembe mind a bázisév, mind az agrárjelentés tárgyéve vonatkozásában. Erre utaló pontosításra a törvénnyel szemben elvárható egzaktsági követelmény miatt is, de kiváltképpen az agrárkormányzat konfúzus költségvetési gyakorlata miatt lenne szükség. Jelenleg a két eltérő időpontból adódó támogatásfolyósítási és költségvetési kijátszási lehetőség fenntartása fogalmazódott meg a törvényben. A támogatási reálérték fenntartásával kapcsolatban az elmondottakon kívül még egy bizonytalansági kockázatot és támogatásdevalválási lehetőséget hagy nyitva a törvényi szabályozás. Immár harmadik éve a forint árfolyamának gyengítésén fáradozik a kormány, amely árfolyamgyengítés igenis támogatáscsökkentést jelent a reáliák szintjén, mivel minden forintgyengítéskor növekszenek az agrár input költségek. Mivel a hivatalos reálérték-fenntartás alatt csak az inflációs korrekciót értjük, a nemzeti valuta gyengítésével tehát a kormány a termelőket sújtja, és reálértékben mindannyiszor csökkenti a támogatásokat.

Milyen agrárgazdasági fejlesztésről beszélhetünk tehát, amikor a törvény nemhogy a fejlesztést, de még az agrártámogatás reálérték-megőrzését sem garantálja? Sőt, visszatérni látszik a kormány a jogelődpárti törvénykezés gyakorlatához, amikor a törvényeknek tudvalevőleg még a címük sem volt igaz. Hogy valójában a kormány ezzel a törvénnyel az ország potenciális húzóágazatának, a mezőgazdaságnak a tudatos leépítését kívánja törvényi szintre emelni, azt egy ilyen fontos korábbi törvényi hely elhagyása árulkodóan bizonyítja.

Az 1997. évi törvény előírta a piaci versenyképesség fenntartása legkifejezőbb mutatójának, az agrárollónak évenkénti záródását, ráadásul pontos megfogalmazásban - idézem -: „ az agrárolló évenként érzékelhető mértékű záródásátö. A módosított törvényben említés sem történik az agrárollóról. Persze, hiszen egy ilyen konkrét törvényi előírás felvállalása gátat vetne a forint elleni spekulációnak, hiszen a forint gyengítése és az agrárolló drasztikus nyílása között szoros korreláció van. Ezeknek a fontos törvényi helyeknek az elhagyásából is látszik, hogy a törvénymódosítással a beterjesztőnek az elsődleges célja a mindennemű kormánykötelezettség kihagyása az eredeti rendeletből, vagyis a szokásos, semmire sem kötelező szocialista-szabad demokrata törvényjavaslattal állunk itt szemben.

Államtitkár úr, önök az agrárfejlesztésről is csak dumálnak, ahelyett, hogy ténylegesen tennének is valamit. (Derültség az MSZP soraiban. – Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem vicces!) Csupán az Országgyűlésnek évente benyújtandó agrárjelentési kötelezettség maradt benne az előterjesztésben, de mint rögtön láthatjuk, egy rendkívül ügyes jogtechnikai trükkel a jelenlegi kormányciklusra vonatkozóan ez is felfüggesztésre került. Ezáltal elérik, hogy az 1990 utáni két leggyalázatosabb agrárévről, a 2004-ről és 2005-ről ne kelljen bizonyítványt kiállítani, elmaradjon az objektív megmérettetés. Az éves agrárjelentési kötelezettség kétéves felfüggesztési moratóriumát e triviális trükkel csempészte az előterjesztő a tervezetbe, az összehasonlítási alapot adó bázisév és a törvény hatályba léptetése közötti ellentmondás által. Nézzük!

A törvénytervezet 11. § (1) bekezdése kimondja: ez a törvény a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Ugyanakkor a tervezet 2. §-a költségvetési bázisévként a 2005. évi költségvetési törvény szerinti támogatási összeget veszi figyelembe. Ebből következően az idei évben nem lehet a folyó évhez történő viszonyítást elvégezni. Jövőre, 2006-ban ugyan majd rendelkezésre állnak a 2005. évi lezárt adatok, de a 2005-öt sem lehet önmagához, a 2005. évi bázishoz viszonyítani. Ergo 2007-ben adatik az első év, amikor a lezárt 2006. évi adatokat a 2005. évi bázisévvel össze lehet vetni, és a most elfogadásra kerülő új törvény szerinti agrárjelentést az Országgyűlésnek be lehet nyújtani. 2007-ig pedig még jócskán van idő. Addig marad a virtuális minisztérium virtuális agrárpolitikájának sulykolása, hiszen számszaki tényekkel nem kell ütköztetni a szógörgetegeket, a tények elhallgatását ezentúl már törvény garantálja. Ezért került sor a törvénytervezet soron kívüli tárgyalására, ezért maradt el a társadalmi egyeztetés.

Amennyiben a kormánynak szándékában állna ettől a szégyenteljes javaslattól elállnia, könnyen lehet elfogadható megoldást találni, csupán a törvény hatálybalépését kell módosítani: a törvény 2007. január 1-jével lépjen hatályba.

 

(13.10)

2007-ig pedig maradjon érvényben az eredeti törvény, amelynek alapján a kormány évente továbbra is agrárjelentést készíthet az Országgyűlésnek. Nem szakad meg az agrárjelentések sorozata, és ezáltal a 2004. és a 2005. év is bekerülhet az agrár-történetírásba.

Ha azonban a kormány az elmondottak ellenére is ragaszkodik ehhez a furcsa logikájú előterjesztéshez, akkor viszont legyen szabad lefordítanom a szocialista-szabad demokrata szándékot: 1997-ben ugyanez a kormánykoalíció törvénnyel kötelezte egzakt statisztikai adatokon nyugvó évenkénti beszámoló jelentés benyújtására az őt követő kormányt, hogy ezáltal a kormány agrárpolitikáját kontrollálhassa. Most, amikor ugyanez a törvény a saját agrárpolitikájukat tenné objektív mérlegre, akkor szüneteltetik, moratórium alá helyezik a kritikus éveket, majd az új kormányra vonatkozóan 2007-től kezdődően ismét hatályossá válik. (Domokos László: Felháborító!) Ördögien zseniális!

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiból.)




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai