Készült: 2024.03.29.12:04:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2015.03.18.), 62. felszólalás
Felszólaló Szilágyi György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:59


Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg a tűz elleni védekezésről fogok beszélni. Egyetlenegy mondat, Korózs Lajos említette Heves megyét. Eger 2014 decembere és márciusa között: most, ebben a pár hónapban 50 millió forintot kellett költenie Eger városának arra, hogy működjön a rendszer. Elvileg itt is kérdés, hogy ebből mennyi ment eszközökre, meg lehetne vizsgálni, és mi lesz ezekkel az eszközökkel.

Ami a törvényjavaslatot illeti ‑ visszatérnék rá ‑, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslatban foglalt módosításai tekintetében a tervezett szabályváltozások indokaként elsődlegesen a jogharmonizáció és a korábbi kettős szabályozás egyszerűsítése került célként megjelölésre.

(13.20)

A deklarált célok természetesen mindannyiunk részéről elfogadhatóak és támogathatóak általánosságban, azonban az előterjesztett módosító javaslat szövege nem tükrözi ezen célokat, illetve az indokolásban megfogalmazott céltól eltérően nem segíti a szabályozási terület átlátható és betartható szabályozását.

(Földi Lászlót a jegyző székben dr. Szűcs Lajos
váltja fel.)

A javaslat szerint módosított fogalommeg­hatá­rozás, amely az építési termékektől el kívánja választani a tűzoltó-technikai termékeket, nem tartalmaz változtatást. A jelenleg hatályos szöveg e két témakört akként határolja el egymástól, hogy mindazok a termékek tekintendők tűzoltó-technikai termékeknek, amelyek nem tartoznak az építési termék fogalmát meghatározó, vonatkozó EU-tanácsi rendelet hatálya alá. A módosítás ezzel szemben a törvény azonos szakasz j) pontjára hivatkozik, ami az építési termék fogalmát definiálja, amely definíció azonban szó szerint megegyezik a hivatkozott EU-tanácsi rendelet fogalommeghatározásával. Kétségtelen tény, hogy a szöveg a tervezett változtatással némileg egyszerűsödik, azonban érdemi joghatás kiváltására alkalmatlan. Az indokolás szerint ezen módosításra azért van szükség, mert a jelenleg hatályos szabályozás szövege szerint egyes tűzoltó-technikai termékeket építési termékeknek is lehet tekinteni, ezért ezen termékekre kettős szabályozás vonatkozhat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az indoklásban vázolt probléma nem jogalkotási kérdés, hanem jogalkalmazási feladat. Azért tartunk fenn bizonyos intézményeket és hatóságokat, és fizetünk meg abban megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező munkatársakat, hogy azok alkalmasak legyenek a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmezésére. A tervezett módosítás lényegesen nem befolyásolja a törvényszöveg értelmezhetőségét, a jelenlegi szöveg tartalmi rendelkezéséhez képest változtatást nem tartalmaz, ezért álláspontom szerint a módosítás indokolatlan.

A módosító javaslat a jelenlegi gyakorlattól eltérően szétválasztja a tűz- és robbanásveszélyesség szempontjából a termékeket, ideértve az egyes gépeket és berendezéseket és a technológiát. A technológiára vonatkozóan adott új definíció a technológiát a gépek és berendezések rendszereként határozza meg. Az indoklás szerint az új fogalom bevezetésére azért van szükség, mert az új fogalom szerinti technológiák, illetve rendszerek fogalomba hozatala előtt az előzetes tanúsítás nem megoldható, illetve aránytalanul nagy költséggel járna, ezért ezeket ki kell vonni a termék fogalma alól. Az új fogalom szerinti technológiák, illetve rendszerek olyan elemekből állnak, amelyek önmagukban a tűz- és robbanásveszélyes gépek fogalmába tartoznak, tehát a megfelelőségük tanúsítása a jelenlegi törvényből fakadóan is kötelező és szükséges. Nem értelmezhető tehát a módosító javaslat megalapozottsága, mivel a jelenlegi szabályozás szerint is a megfelelőség tanúsítása nem megkerülhető.

A technológiára vonatkozóan külön eddig sem volt kötelező a megfelelőség tanúsítása, és a módosító sem teszi ezt külön kötelezővé, az új fogalom­meg­határozások, új definíciók bevezetése nem szolgálja tehát sem a jogharmonizációs kötelezettséget, sem az egyszerűsítést vagy a közérthetőséget, ahogyan az célként megfogalmazásra került az általános indoklásban.

A következetlen és kusza fogalomhasználat másik példája a tűz- és robbanásveszélyes termékek forgalomba hozatalára vonatkozó új rendelkezés, miszerint abban az esetben, ha nem rendelkezik az adott gép tanúsítvánnyal, úgy a gyártó vagy a forgalmazó által kiállított, vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozat is elegendő. A megfelelőségi nyilatkozat fogalmát éppen a jelen módosítás tartalmazza, azonban a fogalommeghatározás nem szól arról, hogy milyen vizsgálatokon kell alapulnia ezen nyilatkozatnak.

A módosító javaslat tehát nem egyszerűsíti és egyértelműsíti a szabályozást, hanem további kusza kiskapukat nyit, olyan követelményeket támaszt, aminek nem lehet egyértelműen megfelelni. Ki lesz az, aki megmondja, hogy milyen vizsgálatot kell lefolytatni a nyilatkozat kiadásához? Milyen eredménnyel kell zárulnia a meg nem határozott vizsgálatnak ahhoz, hogy az alapján a nyilatkozat kiadható legyen? Ezek mind-mind olyan fontos kérdések, amikre egyáltalán nem kapunk választ. Elegendő lesz majd hivatkozni valamilyen vizsgálatra, valamilyen eredményre, és akkor már rögtön ki is adhatnak majd egy ilyen nyilatkozatot?

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem alkossunk olyan szabályokat, amelyekről tudjuk már a születésük pillanatában, hogy azok nem betarthatóak és nem betartathatóak. A nem egyértelmű vagy kifejezetten kétértelmű szabályozás a visszaélések és a korrupció melegágya. Állítólag ez ellen harcolunk. A bürokrácia és a korrupció ellen harcolunk minden eszközzel, állítólag, mégis ilyen dolgok lehetnek benne egy törvényben.

További pongyolasága a módosító javaslatnak, hogy a tűzvédelmi szabályzat alkotására kötelezettek köréből kiveszi a jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezeteket és az egyéb szervezeteket. Remélem, hogy ez tényleg csak a jogszabály-előkészítők hanyagságára és nem valami egyéb, mögöttes szándékra vezethető vissza. Nem tehető különbség a szervezetek között a működési forma szerint, mivel az esetleges tűzesetek sem válogatnak közöttük. Fontos azonban megemlíteni, hogy a javaslattal érintett szövegrész valóban szorulna pontosításra, de a módosító javaslat erre nem tér ki.

A jelenleg hatályos szöveg szerint azok kötelesek tűzvédelmi szabályzatot alkotni, akik legalább öt főt foglalkoztatnak. Arról nem szól a jogszabály, hogy ezen öt fő foglalkoztatása hol történik. Tehát olyan esetben is szükséges tűzvédelmi szabályzatot alkotni, ahol a gazdálkodó szervezetnek, mondjuk ‑ vegyünk egy példát ‑, három trafikja van három különböző településen, és azokban összesen hat alkalmazottja, akik kettesével váltják egymást a szolgálatban, tehát egyszerre egy helyszínen egynél több alkalmazott sohasem vesz részt a munkavégzésben. Lássuk be, tisztelt képviselőtársaim, lássuk be, államtitkár úr, hogy ilyen terhet indokolatlan volna róni a túlnyomórészt az önök baráti és hűbéresi köréből kikerülő, keményen dolgozó trafikos kisvállalkozókra. Ez egy teljes mértékben rossz szabályozás.

Aggályos a módosító javaslat azon pontja is, ami lehetővé teszi az egyébként jogszabályi előírás alapján létesített, illetve üzemeltetett, beépített tűzjelző és tűzoltó rendszerek és berendezések engedély alapján történő lebontását, megszüntetését. Ha jogszabályi kötelezettség alapján szükséges egy adott épületben tűzjelző és tűzoltó berendezés beépítése, akkor ezen jogszabályi kötelezettséget az engedélyező hatóság nem negligálhatja. Ha olyan eset állna elő, hogy az adott épület rendeltetése, funkciója alapján már nem tartozik abba a körbe, amire a beépített tűzoltó és tűzjelző berendezések beépítése kötelező, úgy felesleges a tűzvédelmi hatóság engedélye, hiszen a kérdésben már nincs hatásköre. A tervezett módosítás jellegzetes példája az átgondolatlan és mindennemű rendszerszemléletet nélkülöző jogalkotási gyakorlatnak.

A javaslat egyik legkevésbé vállalható része az építési termékek tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványával és forgalmazási engedélyével kapcsolatos türelmi idő meghosszabbítása. A jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésre, az új tanúsítványok kiállítására a jelenleg hatályos szabályozás 2015. július 1. napjáig adott időt a termékek gyártóinak és forgalmazóinak. Az indoklás szerint ezen kötelezettségnek bizonyos gyártók és forgalmazók nem tudnak eleget tenni. Vélhetően azért akadtak olyanok, akik megszerezték ezeket a megfelelő tanúsítványokat és engedélyeket, a módosításban foglalt határidő meghosszabbítása tehát azt jelenti, hogy azoknak kedvez, akik a jogszabályi rendelkezésre fittyet hányva nem tettek eleget az ott meghatározott kötelezettségüknek. Ezen gyártói, illetve forgalmazói magatartás következménye várhatóan az kellene hogy legyen, hogy a termékeiket nem forgalmazhatják, szemben azokkal, akik időt, költséget nem kímélve eleget tettek a jogszabályi kötelezettségüknek. A módosítás tehát nyíltan a jogtipró, jogellenes magatartást preferálja, és a jogkövetőt bünteti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez valóban vállalhatatlan. Mi a garancia arra, hogy akik nem tettek eleget két év alatt a kötelezettségüknek, azok a további egy év halasztással már eleget fognak tenni? Vagy jövőre esetleg majd újabb halasztásért fognak lobbizni? Ez egyszerűen azoknak ad lehetőséget, akik eddig nem próbálták meg teljesíteni ezeket a kötelezettségeket, ők kapnak egy újabb haladékot.

Az ilyen tartalmú módosítások súlyosan aláássák a jogrendbe vetett bizalmat, a törvényhozás tekintélyét. Az azonban egy másik kérdés ‑ mert ez is felmerülhet ‑, hogy azok a bizonyos jogszabályi kötelezettségek, amiket nem tudtak az arra kötelezettek két év alatt teljesíteni, reális, teljesíthető kötelezettségek-e. Akkor meg kell ezt vizsgálni. Nem meg kell hosszabbítani, mondjuk, ezt a határidőt, hanem meg kell vizsgálni, hogy teljesíthetőek-e ezek a kötelezettségek. Ha teljesíthetőek, akkor azoknak, akik nem voltak hajlandóak két éven keresztül teljesíteni ezeket a kötelezettségeket, nem kell haladékot adni.

(13.30)

Ha viszont nem teljesíthetőek ezek a kötelezettségek, akkor nem ki kell tolni még egy évvel, mert akkor egy év múlva sem lesznek teljesíthetőek, hanem akkor változtatni kell rajta. Ezeket mindenképpen meg kellene vizsgálni. Ezzel kapcsolatosan az indokolás semmiféle tájékoztatást nem tartalmaz, ezért is teszem fel kérdésként. Úgy gondolom, hogy a halasztásról hozandó döntés előtt alaposabban meg kellene vizsgálni azokat a követelményeket, amelyek betartását kötelezővé tesszük.

A javaslattal kapcsolatosan összességében megállapítható, hogy annak részei sok esetben kimunkálatlanok, a tervezett módosítások sem az egyszerűsítést, sem a közérthetőséget nem segítik elő. A tervezett módosítások jelentős részének indokai tisztázatlanok, több esetben tetten érhető a jogalkotási munkához nem méltó opportunista szemlélet, a futószalagszerű törvénygyártási gyakorlat. Ez a törvény, tisztelt képviselőtársaim, véleményünk szerint úgy rossz, ahogy van, éppen ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazatára ne számítsanak ennél a törvénynél.

Önök is tudják, hogy ezt kétharmaddal kell elfogadni. Remélem, hogy az ellenzék képviselői közül nem lesznek olyan képviselők, akik segítő kezet nyújtanának önöknek ahhoz, hogy egy újabb mutyi­gyanús ügyet hozzanak a Ház elé és fogadtassanak el. Sőt, abban is reménykedem, hogy az önök képviselőinek a soraiban is lesznek olyanok, akik átlátják ennek a törvénynek a veszélyét, átlátják ennek a törvénynek az abszolút átgondolatlan és rossz hatásait, amik majd bekövetkezhetnek, és önöknél sem fognak mindannyian erre a törvényre igen szavazatot nyomni. Tehát én ebben reménykedem, és még talán abban is ‑ bár nem voltak sokan jelen az önök képviselői közül a mai vitán ‑, hogy sikerült meggyőzni azokat, akik itt voltak, és ha van olyan hatásuk, kimondottan államtitkár úrra gondolok, akkor próbálják meg esetleg megfontolni azt, hogy vonják vissza ezt a törvényt, és ne hozzák a tisztelt Ház elé.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  62  Következő    Ülésnap adatai