Készült: 2020.02.25.12:00:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (1999.09.07.), 32. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:33


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mádi László képviselőtársam már szólt arról a gazdasági környezetről, amely a mai magyar gazdaságot jellemzi, és az előttünk lévő törvényjavaslat várható társadalmi és gazdasági hatásairól. Hozzászólásomban a személyi jövedelemadó törvény és az áfa-törvény változásáról, annak céljáról és azok várható következményeiről szeretnék részletesebben szólni. Úgy gondolom, ez a két törvény váltja ki a Házban a legnagyobb vitát.

A személyi jövedelemadó törvénnyel kezdem, hiszen ez érinti a legtöbb családot, a jövedelemmel rendelkező tisztes magyar polgárt. Amikor a változásokat elemezzük, vissza kell térni az előző évhez, hiszen az egy évvel ezelőtti változásokkal alapoztuk meg a polgári kormány által elérni kívánt célokat. Az első és legfontosabb ezek közül a családi adókedvezmény bevezetése, melynek célja a gyermeket nevelő eltartók terheinek csökkentése. Ez a legközvetlenebb és leghatékonyabb támogatási forma, hiszen a munkabér kifizetésének napján hozzájut a gyermeket nevelő család. Ennek összege a tervezett 30 százalékos emeléssel egy gyermek esetén évi 26 400 forint, két gyermek esetén 52 800 forint, három gyermek esetén 108 ezer forint, és minden további gyermek estén évi 36 ezer forinttal nő.

A gyermekek után járó adókedvezmény bevezetését és annak évről évre történő emelését mi, kormánypárti politikusok egységesen elfogadjuk és támogatjuk, hiszen közel másfél millió gyermeket nevelő család helyzetén javítunk ezzel. Tesszük ezt úgy, hogy nem szűnnek meg más kedvezmények, és nem változik az adóterhelés egyetlen jövedelmi rétegben sem. Az szja jelenlegi rendszere több mint 20 adókedvezménnyel túl sok támogatni kívánt célt vállal magára, azonban a kedvezmények hatékonysága nem azok körétől és számától függ.

A családi adókedvezménnyel 48,8 milliárd forinttal jut több a gyermekeink taníttatására, ruházkodására. A reform olyan folyamatokat jelent, amelyeket később nem lehet visszafordítani. A családi adókedvezmény bevezetése, annak erősítése ilyen lépés. Nincs az a politikai erő, amely ezt képes lenne megszüntetni, bár tudom, hogy a parlamentben az MSZP és az SZDSZ padsoraiban sokan vannak ilyenek, a társadalomban azonban annál kevesebben.

Az adókedvezmény juttatása az abban részesülőnek adócsökkentést jelent. Az adócsökkenés mértéke az egyén szempontjából annak függvénye, hogy milyen összegű jövedelemmel párosul. Az átlag és az attól alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők tekintetében a több tízezer forintos családi adókedvezmény jelentős és nagyarányú adóterhelés-csökkenést jelent. Ennek megítélését azonban az érintett családokra kell bízni, és nem a családi adókedvezmény eltörlését szorgalmazó ellenzéki képviselőkre.

Ez a típusú adókedvezmény valóban nem egyszeri alkalomra szól, mert a családok életét végigkíséri mindaddig, amíg gyermekük eltartott korban van. Tehát el kell fogadnunk az erre vonatkozó kritikákat azért, mert az új kormány valóban nem egyszeri, hanem folyamatos és jelentős adóterhelés-csökkenést biztosít a társadalom élő sejtjei, a jövedelemmel rendelkező családok számára.

Az adójóváírás 1 millió forintos jövedelemnél való megállítása hátrányos helyzetbe hozhatja a 900 ezer és az 1 millió forint közötti jövedelemmel rendelkezőket. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja a koalíciós partnerekkel keresi azt a megoldást, amely az ebbe a jövedelmi rétegbe esők számára is nettó jövedelemnövekedést fog jelenteni. A gazdaságpolitikai célok, a stabilitás és a jogbiztonság követelménye indokolja az adókedvezmények megtartását, illetve továbbfejlesztését. Az átalakítások mindegyike az adóztatás egyszerűsítését célozza, ugyanakkor növeli a kedvezmény hatékonyságát.

A hatályos szabályozás szerint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések három jogcímen történhetnek meg: saját befizetés, munkáltatói tagdíjfizetés és támogatói adomány formájában. Mindhárom jogcímen történő befizetés után a magánszemély adókedvezményt érvényesíthetett. A módosítás szerint nem számít majd bevételnek, vagyis adómentes jövedelem a munkáltatói tagdíjbefizetés a minimálbér 115 százalékáig.

 

(9.50)

A kedvezmények egységesítése, a munkáltatói tagdíjfizetés adómentessé tétele azt szolgálja, hogy az öngondoskodási céllal történő megtakarítások növekedjenek.

Az adóztatásnak az adózó által is érezhető egyszerűsítése a kormányzat fontos célkitűzése. Ez indokolja az adminisztrációs terhek, az adóbevallások számának csökkentésére tett javaslatokat.

Az átalányadózást választhatók köre lényegesen bővül. A jövőben bármely tevékenységet végző egyéni vállalkozó választhatja ezt az adózási formát, amely kizárólag csak bevételi nyilvántartás kötelezettségét jelenti. Ebben az esetben nem kell tételes könyvelést vezetni, könyvelőt, adótanácsadót fizetni. Leszűkülnek a vállalkozó számára azok a hibázási lehetőségek, amelyek az adóhatóság figyelmét az irányába terelnék. Az erre fordított időt, energiát és költséget a vállalkozásában kamatoztathatja.

Összességében a személyi jövedelemadó törvény tekintetében kétségtelen, hogy kisebb léptékű változások történnek a tervezettnél, azonban a módosítási javaslatok mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások vonatkozásában kedvezően hatnak. Teljesülnek az államháztartás egyensúlyát biztosító, a közfeladatok ellátását finanszírozó bevételi források. A gyermeket nevelők adókedvezményének növelése azon családtámogatási program megvalósításának fontos eleme, amely a társadalom teljes egyetértésével és támogatásával történik.

Az adókulcsok és az adótábla változatlansága a kiszámíthatóságot erősítik, az adminisztrációs terhek csökkentése az egyszerűsítési törekvéseknek megfelel, megfelelnek azoknak a céloknak, amelyek az egyéni vállalkozások működési feltételeinek javítását szolgálják.

Az általános forgalmiadó-törvény változásai összhangban vannak az szja-törvény kapcsán hangsúlyozott egyszerűsítési, könnyítési törekvésekkel.

Az előterjesztésben foglalt módosítások nem érintik a végső fogyasztó terheit. Nem növekszik az élelmiszereket, az energiát, a gyógyszert fogyasztók és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevők terhe, nem lesz inflációgerjesztő hatása, és nem szakítja ketté a társadalmat. Az áremelést nem lehet az áfaterhek növelésével indokolni, mint azt hallhattuk a volt kormánypártok adószakértőitől.

A változások három célt szolgálnak: egyrészt a törvény alkalmazása során időről időre felmerülő értelmezési problémákat oldja fel, másrészt csökkenti az áfaalanyok bevallási kötelezettségét és az ezzel járó adminisztrációt, harmadrészt változtatja a visszaigénylés feltételrendszerét.

Az éves bevallók bevételi összeghatárának 8 millió forintra történő emelésével újabb 110 ezer vállalkozó mentesül az évközi bevallás benyújtási kötelezettsége alól. Ez a változás nemcsak könyvvezetési könnyítést jelent, hiszen az adó megfizetése a bevallás benyújtásával párosul, hanem likviditási kedvezményt is, hiszen csak a tárgyévet követő február 15-éig kell ebben az esetben az adót megfizetni. Az érintett vállalkozások nagy többsége ebbe a kategóriába tartozik. Az egyéni vállalkozóknál ez az összeg 7,4 milliárd forint, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál évi 6,1 milliárd forintot jelent.

Az éves bevallók körének bővítése az adóalanyok többségét kedvezően érinti. A jövőben azonban azoknak, akik elérik a 8 millió forintos bevételt, át kell térni a havi, illetve negyedéves bevallásra. Ez a változás joghézagot szüntet meg, hiszen a hatályos törvény nem kötelezi az adózót az évközi bevallásra akkor sem, ha adott esetben már jelentős, akár több tíz milliós fizetendő áfája gyűlt fel. Az áfa-visszaigénylés feltételeinek változása azt a célt szolgálja, hogy a jogtalan és a törvénytelen visszaigényléseknek gátat szabjon.

Mindazon túl, hogy az adóhatóság évről évre hatékonyabban végzi ez irányú ellenőrzéseit, a növekvő bevallások száma és a visszaigényelt összeg még eredményesebb munkát kíván. Ez egyrészt a bevallások számának csökkentésével és az ellenőrzésre rendelkezésre álló idő növelésével lehetséges. A változások azonban nem érinthetik azokat a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek fejlesztéseik vagy tárgyi eszköz vásárlása vagy beruházás miatt kerülnek visszaigénylő pozícióba. Nem okozhat hátrányt azoknak sem, akik nulla vagy 12 százalékos áfakulcsú terméket állítanak elő vagy szolgáltatást végeznek, így különösen az exportra termelők vagy a közlekedési szolgáltatást végzők. Ez a vállalkozói kör vélhetően állandó visszaigénylő, ezért az általuk a szállítóknak megfizetett áfa a rendszer sajátosságaiból adódóan tevékenységük finanszírozását szolgálja. Ezért támogatjuk azt az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatban megfogalmazott változást, hogy esetükben a gyakorított visszaigénylés lehetősége megmaradjon, és azt, hogy a kiutalási határidő 45 napra történő emelése csak a 200 ezer forint feletti összegekre vonatkozzon.

Elfogadjuk azt a módosítást, amely csak a pénzügyileg rendezett számla esetében teszi lehetővé az áfa kiutalását. Ez a rendelkezés vélhetően kedvezőbb helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozókat, akik a piacon beszerzéseik tekintetében nem tudnak hosszú, 60-90 napos fizetési határidőt érvényesíteni, míg az értékesítéseik tekintetében - különösen, ha nagy gazdasági erejű cégek beszállítói - kénytelenek azt elfogadni.

A módosítás a pénzforgalmi szemlélet irányába hat. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a levonási jog ezzel a korlátozással sem csorbul, ami azt jelenti, hogy a fizetendő adójából a beszerzéseken lévő áfa levonható, azzal a befizetendő összeg pénzügyi teljesítés nélkül is csökkenthető.

Az áfatörvény változásai a visszaigénylések korlátozásával alapvetően a szürke, tehát az adószámmal és bankszámlával rendelkező, de azt valós teljesítés nélküli, fiktív számlázásokkal leginkább a közpénzt saját hasznukra igénylő csalóknak üzen hadat. A hadüzenet nem a tisztességes, becsületes vállalkozásoknak szól.

A jövedéki adó 1998. január 1-jén bevezetett rendszere az Európai Unió ajánlásaival alapvetően összhangban van. A hátralévő jogharmonizáció ebbe a keretbe illeszthető. Így tartalmazza a javaslat 2000. augusztus 1-jei hatályba léptetéssel a bor jövedéki körbe vonását, ami elsődlegesen a borpiacon kialakult adóelkerülések, borhamisítások visszaszorítását célozza. A bor jövedéki körbe való bevonása a szakma csaknem teljes támogatottságát élvezi. Az adó mértéke - 10 forint/liter - kiváltja a jelenlegi 11 százalékos mértékű fogyasztási adót, ami a minőségi borok tekintetében csökkentést jelent.

A biztosítási adó bevezetése mellett szólnak érvek és ellenérvek is. Forgalmi jellegű adózás területén nemzetközileg elterjedt a biztosítások adóztatása, oly módon, hogy a biztosítási adó önálló adónemet képez.

Adómentes a jövedelemadó-kedvezményt élvező élet-, nyugdíj- és baleset-biztosítás. A kedvezményes 2,5 százalékos kulcs vonatkozik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjára, minden más nem adómentes biztosítástípusra a normál 5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adó bevezetését a biztosítási szolgáltatásnak az áfakörből való mentesítése is indokolja. A 2000. április 1-jétől vagy azt követően történő életbelépését kormánypárti politikai konszenzus esetén tartjuk realitásnak.

A járulékrendszer változásai, a bevallási és a befizetési rend egyszerűsítése a táppénz-finanszírozás módosulására vonatkoznak. Az elmúlt évi változások fontos eleme, hogy az állami adóhatóság feladatává vált a járulékbeszedés. Ez lehetővé teszi az egységes járulék-, adóbevallási és folyószámlarendszer kialakítását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Megszűnik a havi járulékbevallási kötelezettség, a kifizetők és a munkáltatók a többi adókötelezettséggel azonos módon havonta, negyedévente vagy évente egyszer, egy nyomtatványon (Elnök: Képviselő úr!) tesznek eleget.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban lévő további változások indokoltságát, azok célszerűségét a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja az általános vita további szakaszában fogja kifejteni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai