Készült: 2020.07.08.07:37:20 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 176 2012.10.08. 2:09  173-176

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Két percben nagyon nehéz lenne elmondani azt a két évet, amit a magyar kormány a tanyaprogram keretében megvalósított, de valóban, tavaly 1 milliárd forint jutott nemzeti forrásból, idén pedig 1,5 milliárd forintot biztosít a kormány a tanyafejlesztési programra. Magyarországon közel 300 ezren élnek tanyákon, akik részére ugyanolyan életminőséget, életkörülményeket kell teremteni, mint a más településeken élő honfitársaink számára.

Tavaly 206 darab pályázat érkezett be a tanyaprogram keretében, idén 240 település vesz részt ebben a programban. A jogcímeknek óriási nagy sikerük van, itt néhányat említenék azokból a pályázati lehetőségekből, amelyekre a tanyán élők tudnak pályázni: a tanyasi termékek piacra jutása, a tanyás térségek rossz állapotú útjainak rendbetétele, a tanyagondnoki hálózat, illetve a tanyás térségek fejlesztése vonatkozásában rengeteg pályázat érkezett be.

Okulva a tavalyi lassabb ügyintézés vonatkozásában, rövidítjük a határidőket. Sokkal rövidebb lett a bírálati idő, hamarabb kerül szerződéskötésre sor az idén nyertes pályázókkal. Ne felejtsük el, hogy az önkormányzatok 90 százalékban jogosultak a támogatás igénybevételére, tehát 90 százalékot finanszíroz a magyar állam, 10 százalékot kell hozzátennie az önkormányzatnak, illetőleg 2013. január közepéig 25 százalék előleget fizetünk ki a pályázaton nyertes pályázóknak, és a pályázóknak 2013 júliusáig be kell fejezniük, el kell számolniuk ezekkel a pályázatokkal.

Ami a jó hír, képviselő úr: a jövő évben 2 milliárd forint jut a tanyafejlesztési programra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 184 2012.10.08. 2:13  181-184

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Én olvastam az ön részére elküldött válaszokat, és higgye el, képviselő úr, hogy én sem tudok önnek az ott leírtaknál többet elmondani. Azt gondolom, hogy azok a válaszok valóban azokra a kérdésekre adnak választ, amiket feltett, ugyanakkor az ön által felvetett kérdések jelentős része nem tartozik a Vidékfejlesztési Minisztériumra. Így Győr megyei jogú város tevékenységére, az intézkedések elmaradására és a város jövőbeni terveire szerintem nem a Vidékfejlesztési Minisztériumtól kell választ várni. Ránk a földhivatali eljárás tartozik, és az azzal kapcsolatban az önnek írt írásbeli kérdésre adott válaszban egyértelműen leírtuk, hogy a körzeti földhivatal bejegyzési eljárásai a jogszabálynak megfeleltek, és ezzel kapcsolatban semmilyen jogorvoslati eljárás nem érkezett.

Ugyanakkor, képviselő úr, az olyan jellegű kijelentéseket, amelyek úgy szólnak, hogy valószínűsíthetően, köthető, luxemburgi cégen átfuttatta, illetve amelyek az ügyvéd magasabb szintű politikai kapcsolataira vonatkoznak, ne nekem tegye fel. A válaszunkban többször elmondtuk önnek, amennyiben úgy gondolja, hogy a válaszunk nem megfelelő, illetőleg ön olyan információkkal rendelkezik, amelyek a kérdésében leírtakat alátámasztják, és a kérdéseire nem kapott megfelelő választ, akkor a megfelelő hatósághoz kell fordulni. Sem a Vidékfejlesztési Minisztérium, sem a földhivatal nem nyomozó hatóság, hogy ezekre a kérdésekre - amelyek inkább fikció jellegűek, semmint valóságot tartalmazók - önnek választ adjunk. Azt kérem öntől, képviselő úr, ha úgy gondolja, hogy az állításainak van jogalapja és valóságtartalma, akkor forduljon a nyomozó hatósághoz és az ügyészséghez. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 16 2012.10.15. 4:53  13-16

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az új földforgalmi törvény vitája csak holnap kezdődik, ezért azt gondolom, hogy az ön megszólalása idő előtti, de azért engedje meg, hogy néhány dolgot elmondjak önnek.

Az ön által hivatkozott, 2001-ben felállított bizottságot, amely a zsebszerződéseket kellett hogy felülvizsgálja, nem az Orbán-kormány, hanem a szocialisták szüntették meg.

Én ugyanazt tudom önnek mondani, mint az ön képviselőtársának, aki már az elmúlt időszakban részt vett a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság ülésén, hogy minden olyan javaslatot, amit ezzel kapcsolatban önök be kívánnak terjeszteni, továbbra is várunk.

Ugyanakkor, képviselő úr, én úgy gondolom, hogy azért ez a kormány jó néhány intézkedést tett azért, hogy a külföldiekkel szemben megvédje a magyar termőföldet. Ne felejtsük el, hogy 2010-ben az Orbán-kormány kezdeményezte az Európai Uniónál, hogy a földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg, 2014. május 1-jéig. 2010-ben módosította a földtörvényt a kormány, amely alapján az államot elővásárlási jog illette meg. Majd ezt követően megszüntettük az elő-haszonbérleti jogot, illetőleg az osztatlan közös tulajdonban az állam elővásárlási jogát a tulajdonostársak egymás közötti adásvétele tekintetében is kiterjesztettük.

A 2012. március 31-ével működő, zsebszerződéseket vizsgáló bizottság már több olyan döntést hozott, amiről önök is szavazhattak a parlamentben. Az új büntető törvénykönyvben önálló tényállásként határoztuk meg a zsebszerződéseket, és erre vonatkozóan a jogszabály nagyon súlyos, 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő tételt határozott meg.

Ezenkívül adminisztratív eszközökkel közel 1000 hektár területet vásároltunk vissza, ami zsebszerződéssel érintett. Az Őrségi Nemzeti Parkban az úgynevezett jogellenesen magánszemélyek által megszerzett védett területeket az állam visszavásárolta. 2011-ben és 2012-ben a kormány több mint 1 milliárd forintot biztosított ezeknek a területeknek a visszavásárlására; 2013-ban pedig további 2 milliárd forintot biztosít a kormány arra, hogy az ilyen területeket, amelyek zsebszerződésekkel érintettek, visszavásároljuk.

Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy ha ön az új földforgalmi törvényt végigolvasta volna, akkor jól láthatná, hogy annak a középpontjában a családi gazdaságok állnak. Azok a családi gazdaságok, amelyek élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, vagyis helyben lakók és földművesek, ezek szerezhetik meg a föld tulajdonjogát. Ugyanakkor az új földforgalmi törvény már biztosítja az állam elővásárlási jogát, mind a mező-, mind pedig az erdőgazdasági területekre, illetőleg tanyákra vonatkozóan, és ezt az elővásárlási jogot a Nemzeti Földalapkezelő fogja gyakorolni.

Ugyanakkor az úgynevezett helyi birtokhasznosítási bizottságoknak is fontos szerep jut abban a körben, hogy a helyben lakókhoz jussanak azok a földterületek, amelyeket az állam haszonbérlet vonatkozásában meghirdetett.

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy a kormány az általam felsorolt intézkedésekkel minden olyan lépést megtett annak érdekében, hogy 2014. május 1-jén, amikor a földmoratórium lejár, akkor egyetlen hektár föld se kerüljön vagy maradhasson külföldiek kezében. Én azt gondolom, hogy a földtörvénynek az a jogintézménye, amely az úgynevezett hatósági jóváhagyást határozza meg, mindenképpen azt fogja megoldani, hogy az így megkötött szerződések a hatóság jóváhagyása nélkül ne kerülhessenek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, tehát egy pluszkontrollt épít be a földforgalmi törvény a tulajdonszerzéshez.

Képviselő úr, én azt kérem öntől, hogy ebben a munkában önök is vegyenek részt. Holnap kezdődik a földforgalmi törvény vitája. Az önök képviselője, frakciótársa, Magyar úr részt vesz a tárcaközi bizottság ülésében, és azt gondolom, hogy önök el tudják mondani azokat a javaslatokat, amelyek ezt a törvényt jobbá teszik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 12 2012.10.16. 5:18  9-12

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Örömmel látom, hogy ön a földbérleti pályázatokon kívül, illetve a szénalapátoláson kívül az élelmiszer-biztonsághoz is remekül ért. Van néhány dolog, amiben szerintem az álláspontjaink nem állnak messze egymástól, amit az élelmezési világnap kapcsán elmondott.

(9.30)

De egyébként, amit önök itt hétről hétre a parlamentben elmondanak az oligarchákról és egyéb dolgok vonatkozásában, azt gondolom, hogy minden olyan körülményt nélkülöz, ami alapján nagyon objektív véleményt lehetne kialakítani.

És ezért engedje meg, képviselő asszony, hogy mielőtt válaszolok az ön által feltett, számomra nehezen megfogható kérdésekre, inkább az élelmezési világnapról emlékezzek meg október 16-án. Ma van az élelmezési világnap. A FAO megalakulásának napján ünneplik az élelmezési világnapot, és valóban, ez egy magyar kezdeményezés volt. Ennek az ötlete dr. Romány Pál akkori minisztertől származott.

És hogy a magyar kormány is részt vesz ebben - azért, mert ön erről nem tud, az az ön problémája, képviselő asszony. Mi is aktívan szerepet kívánunk vállalni ebből a rendezvényből, amelynek a mai nap két nagyon fontos eseménye van. Ma tíz órakor érkezik a Hősök terére az az élelmiszerkonvoj, amelyből élelmiszert kívánunk adni a rászorultaknak. Egyébként, képviselő asszony, ez nem élelmezési világnap, hanem ez már világhét, mert egész héten folyik ez a rendezvény. Majd ezt követően lesz egy szeminárium, ami egyébként pont a mezőgazdasági szövetkezésről, amit ön hiányolt, fog szólni, és hogy ennek a szövetkezésnek milyen szerepe van az élelmiszer-biztonság tekintetében.

Szerintem egy dologban egyetérthetünk: a mezőgazdaság egy stratégiai ágazat, és ezen belül az élelmiszeripar és a vízellátás szintén stratégiai kérdés, mi több, nemzetbiztonsági kérdés, képviselő asszony. Ezért én azt gondolom, hogy a magyar kormány ennek érdekében mindent megtesz.

Az, hogy önök ebből nem látnak semmit, vagy hogy ebben nem vesznek részt, én azt gondolom, az önök problémája. Sajnos, én tegnap itt a jobbikos képviselőtársam napirend előtti felszólalása kapcsán elmondtam, hogy a kormány eddig milyen intézkedést tett meg annak érdekében, hogy a magyar termőföldet megvédje, hogy a magyar termőföld ne kerülhessen külföldiek kezére, vagy a már külföldiek kezére került termőföldet miként tudjuk visszaszerezni - sajnálom, hogy önök ebből semmit nem hallanak meg.

Azt szintén sajnálom, hogy önök ebben a munkában nem is akarnak részt venni, képviselő asszony. Tehát én azt gondolom, hogy azért azokat a kormányzati döntéseket, amelyek abba az irányba mennek, hogy azokat a folyamatokat, amelyek a stratégiailag fontos tényezőt, a termőföldet megvédik, legalább ismerjék el. De ha nem ismerik el, akkor legalább tegyenek jobbító javaslatot ebben a kérdésben.

És önök mindig megfeledkeznek arról, hogy a kormány ebben az évben döntött egy tárcaközi bizottság felállításáról, amely az úgynevezett jogellenes szerződésekkel külföldi tulajdonba került termőföld visszaszerzése irányába megy. És mi már döntöttünk, a parlament elfogadta a büntető törvénykönyvet. Törvényi tényállásba iktattuk, hogy az ilyen jellegű szerződések bűncselekménynek minősülnek.

Az új földtörvény hamarosan elkezdődő vitájába kapcsán pedig: ebbe olyan elemeket iktattunk be, amelyek abba az irányba hatnak, hogy előzetes hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz kötik a termőföld átruházását, és amennyiben a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, úgy a földhivatal ezt nem jegyzi be, képviselő asszony. És azért ne felejtsük el, hogy az élelmiszer-biztonság keretében nagyon fontos, hogy ez év szeptember 1-jén hatályba lépett a magyar termékrendelet, amely a fogyasztók részére egy választási lehetőséget biztosít a biztonságos élelmiszer keretében.

Képviselő asszony, sorolhatnám azokat a nagyon fontos intézkedéseket, amelyeket a kormány pontosan az élelmiszer-biztonság kapcsán, illetve abba az irányba hozott, hogy Magyarország ne kerüljön abba a helyzetbe, mint a FAO által segélyezett országok. Én azt gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság Európa egyik legjobban teljesítő ágazata. A magyar gazdák tudják, hogy hogyan kell termelni; jól termelnek, és még az időjárás viszontagságai ellenére is a legjobb minőséget (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) termelik.

Képviselő asszony, én azt kérem öntől, hogy ha (Az elnök újból csenget.) nem tudnak együttműködni velünk, legalább ne akadályozzanak bennünket. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 44 2012.10.16. 7:06  41-61

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! (Pócs János felé:) Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy picit leegyszerűsítve hadd fogalmazzak meg egy gondolatot: a mezőgazdaság nem gyár, a paradicsom pedig nem anyacsavar. Azt hiszem, ez elég jól példázó kifejezése annak, hogy a mezőgazdaság egy teljesen más struktúra és más elvek alapján működő szegmens, mint a gazdaság egyéb részei.

Én úgy gondolom, hogy ezért mindenképpen szükség van egy olyan különszabályozásra, amely kifejezetten a mezőgazdasági helyzetet, a mezőgazdaság struktúráját veszi figyelembe. És mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy a mezőgazdaság egy specifikus termelési szabályozottságot igényel; és figyelembe kell venni azokat a kockázatokat, amelyek a mezőgazdaságban duplán jelentkeznek más ágazatokkal szemben. Itt például utalnék az időjárási kockázatokra. Én úgy gondolom, hogy ezt a kockázati tényezőt ebben az évben teljes mértékben megtapasztalhattuk. Április végén volt egy jelentős fagykár a gyümölcsültetvényekben, majd következett egy aszály, amelynek a jelei most jelentkeznek. Ez a termelőket jelentős mértékben érintette, és ezáltal olyan jelentős mértékben versenyhátrányba kerültek, amit valahol, valamilyen mértékben mindenképpen kompenzálni kell.

Én azt gondolom, hogy az a szabályozás, amely jelen pillanatban ezt a mezőgazdasági szektort, hogy így mondjam, átfogja, nem ad választ azokra a kihívásokra, amelyekről én most beszéltem; sem arra a pluszkockázati tényezőre, ami a mezőgazdaságban található; illetőleg nem ad választ azokra az uniós szabályokra, amelyeket más uniós tagállamok alkalmaznak a saját termelőik védelme érdekében.

Tisztelt Képviselőtársam! Ön termelő, régen ismerjük egymást az agráriumból. Szeretném önnek azt mondani, és szeretném önnek azt kifejteni, hogy a magyar kormány a termelők oldalán áll, és azok az intézkedések, amelyeket ebben a körben hoztunk, pontosan ezt igazolják.

Tudom, hogy ebben a parlamentben ez nem megszokott dolog, de a kormány határozottan fellép és fel fog lépni az ország nagybani piacain található feketekereskedelem és nepperkereskedelem ellen. Ugyanis ennek már megvannak a jótékony hatásai a piacon: jelentkeztek azok az árnövelő tényezők, amelyek abból a helyzetből alakultak ki, hogy a különböző, külföldről származó termékek vonatkozásában határozott lépéseket teszünk. Ezeket kivonjuk a forgalomból, bírságokat szabunk ki a különböző cégek ellen, amelyek külföldről hoznak be importárut, majd azt átcsomagolva magyar áruként továbbítják a láncokon keresztül a fogyasztókhoz, ezek ellen határozottan fellépünk. Tehát pontosan ezeket, hogy úgy mondjam, a jogban nem található szabályokat kell ezen módosító javaslattal kiküszöbölni.

Én azt gondolom, hogy ezeknek a hiányosságoknak a korrekciója, ami a jogi szabályozásban van, részben azokat a versenyjogi szabályokat is megváltoztatja, amiről ön beszélt. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy egy picit lemaradtunk az európai uniós tagállamoktól ebben a kérdésben, mert ott már meglépték ezeket, jóval előbb, mint mi. És az Európai Unió alapszerződése is a közös agrárpolitika egyik céljaként határozza meg a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának a biztosítását. Ezek az intézkedések pontosan ezt segítik elő, hogy a mezőgazdaságból élők ne legyenek kitéve ezeknek a hátrányos megkülönböztetéseknek. Illetőleg nagyon lényeges momentum a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének a növelése. Tehát azáltal, hogy a termelőket védjük ezen szabályozás útján, pontosan az egy főre jutó jövedelem növelését szabályozzuk ebben a kérdésben. És most itt meg lehet kritikákat fogalmazni az ellenzék részéről, habár én az építő jellegű kritikákat is várom, mert se az LMP, se a Jobbik, se a szocialisták a mai napig a nagybanin történő ellenőrzésről egyetlen pozitív kijelentést nem tettek. (Gőgös Zoltán: Majd fogunk! - Szabó Rebeka felnevet.) Képviselő asszony! Én örülök, hogy ön olyan jól szórakozik. Higgye el, a magyar gazdák ugyanolyan jól szórakoztak önön, amikor azt mondta, hogy a szénát lapátolják. (Derültség és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból. - Szabó Rebeka közbeszólása.) Felénk villázzák vagy behordják, képviselő asszony; a belvárosi kávéházba valóban belapátolják a szénát, hogy oda bekerüljön, vidéken ezt másképp csinálják, képviselő asszony! Tehát én örülök, hogy jól szórakozik, csak néha a fogalmakat tisztázzuk ebben a kérdéskörben. És majd ha lesz konkrét elképzelésük a vidék felemelésére vagy a gazdák, a termelők védelmére, akkor szívesen vesszük ezt, de amíg nincs, addig kérem szépen, hogy ezektől a, hogy úgy mondjam, kevésbé illusztris kifejezésektől tartózkodjon!

Tehát mindenképpen azt gondolom, hogy uniós szempontból is legitim eszköznek minősül a képviselő úr által benyújtott módosító javaslat. Természetesen az európai uniós versenyjogi szabályok tekintetében ez nem jelentheti kvázi egy felülírását annak, ugyanis ez az egész jogintézmény abban az esetben jelenthet megoldást, hogyha az egyéb versenyjogi megítélés úgy merül föl, amikor a közösségi versenyjog nem kerül alkalmazásra. Tehát ezt mindenképpen kérem figyelembe venni.

Tehát, képviselő úr, én igen nagyra tartom az ön által benyújtott módosító javaslatot, és a kormány támogatja ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 352 2012.10.30. 6:51  77-353

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy több mint hétórás vitán vagyunk túl, és ha picit őszinte vagyok, akkor a várakozás nagyobb volt bennem, mint ami itt a végére kialakult, ugyanis a földtörvény általános vitáját megelőzően nekem volt lehetőségem a különböző frakciók képviselőivel egyeztetni, és ott nagyon vehemensen vetettek fel bizonyos dolgokat. Azt gondoltam, hogy ez a vehemencia itt a parlamentben is átragad a képviselőtársaimra, és akkor legalább egy jó vitában fogunk részt venni.

Elnök úr, csak nagyon röviden két frakció megnyilvánulására szeretnék reagálni. Az egyik az LMP. Örülök neki, hogy Szilágyi képviselőtársam, akivel a Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén részt vehettünk, számos gondolatot átvett tőlem, amit elmondtam, és itt elmondta a parlamentben. Jó volt hallani, hogy a mezőgazdaság egy stratégiai ágazat, az élelmiszer-termelés, a vízgazdálkodás szintén stratégiai kérdés, és nemcsak stratégiai, hanem nemzetbiztonsági is. Tehát jó volt ezeket visszahallani, képviselőtársam, és ahogy ön átvezette a földforgalmi törvényre, az egy olyan dolog volt, hogy akkor az LMP valószínűleg a kormány álláspontját ebben a kérdésben majdnem magáévá tette teljes mértékben, és akkor ez pozitív dolog, mert végre valamiben egyetértünk.

(20.30)

Ami viszont számomra érthetetlen, tisztelt képviselőtársaim, a Jobbiknak a külföldiek földszerzésére vonatkozó álláspontja. Nagyon röviden indoklom is ezt a kijelentésemet. Magyar Zoltán képviselőtársamat egy hónappal ezelőtt meghívtam, hogy vegyen részt azon a tárcaközi bizottsági ülésen, és ez a meghívás nem egy alkalomra szólt, hanem folyamatosan. A november 14-én Mosonmagyaróváron tartandó kihelyezett bizottsági ülésre is meghívtam, és ott kértem, hogy tegyék le a javaslataikat ebben a kérdésben, hogy ők hogyan gondolják, a Jobbik hogyan gondolja, hogy a külföldiek földszerzésére vonatkozóan milyen intézkedéseket tegyünk, és ezeket az intézkedéseket a tárcaközi bizottság be fogja építeni azokba a jogszabályi javaslatokba, amelyek ezt a helyzetet próbálják kezelni.

Meglepődve ülök itt, hogy nem volt olyan jobbikos felszólalás, ahol ezt ne említették volna meg. Most vagy a jobbikos képviselőtársaim nem beszélnek egymással a frakcióban, és nem mondják el egymásnak, hogy van egy ilyen lehetőség, és akkor ezeket a javaslatokat tegyük le, vagy valóban semmi másra nem használják fel ezt az egészet, mint politikai haszonszerzésre. Ha a Jobbik úgy gondolja, akkor megkérem őket, hogy jelenjenek meg Mosonmagyaróváron, jöjjenek el. Magyar Zoltánnak meg is küldtük a meghívót. Képviselőtársam, várom a javaslatokat. Mi konkrét javaslatokkal megyünk oda. Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak már adtam egy remek javaslatot, ez az úgynevezett naturalis obligatio, ami arra vonatkozik, hogy amennyiben ezeket a szerződéseket a bíróság érvénytelennek mondja ki, akkor a szerződésben szereplő eladónak ne kelljen kártérítéssel élnie a vevő, vagyis a fél felé, mert ez egy semmis szerződés, és a semmis szerződés már a megkötés pillanatában is érvénytelen, és semmilyen jogkövetkezménye ne legyen. Ne nekem kelljen ötletet adni önöknek, képviselőtársaim, hogy milyen javaslatokat tegyenek le!

Valóban eltelt a bizottsági ülés óta egy hónap, és önök semmit nem mondtak, majd eljönnek ide a parlamentbe, és elkezdik bírálni, hogy a kormány semmit nem tesz a zsebszerződések iránt, miközben önök ugyanúgy részt vesznek Vas megyében az Őrségi Nemzeti Parkkal kapcsolatos intézkedésekben. Megkértük önöket erre vonatkozóan is, hogy amennyiben vannak javaslataik, akkor tegyék le. A nemzeti park folytatja a kisajátításokat ezeken a területeken, a kormány újabb 1 milliárd forintot biztosított erre. Tehát nem értem önöket, képviselőtársaim! Amikor mi önöknek kezet nyújtunk és együttműködést ajánlunk fel önöknek, akkor az együttműködés helyett önök eljönnek, és elkezdik szidni a kormányt, hogy a kormány semmit nem tesz a külföldiek tulajdonszerzésének megakadályozása érdekében. Akkor hogyan tudunk így együttműködni, képviselőtársam? De most én komolyan kérdezem! Nem értem! Valamelyik nap, azt hiszem, tegnap, hétfőn még a liftben rá is kérdeztem, hogy megkapta-e a meghívót. Mosolyogva mondta, hogy meg, majd eljönnek ide, és elkezdenek bennünket szidni, hogy nem csinálunk semmit.

Képviselőtársam, konkrétumokat szeretnénk, javaslatokat! Önök milyen jogszabályi lehetőséget látnak arra, hogy a már elfogadott büntető törvénykönyvbe vagy a polgári törvénykönyvbe esetlegesen beépítendő naturalis obligatión kívül vagy az objektív lehetőségeken kívül a kisajátításokon keresztül milyen olyan eszközöket tudnak, amelyek a külföldiek termőföld-tulajdonjogának a korlátozását jelentik, vagy a már megszerzett, és valóban igaza van Font Sándor képviselőtársamnak, az még nem tulajdon, csak használat, amelynek több formája van, hogy hogyan tudjuk ezeket a használatokat csökkenteni. A képviselőtársam ott volt, előjött egy nagyon fontos probléma, adatvédelmi szempont, hogy a földhivatalok nem adják át azokat a szerződéseket, ahol a használat, a vételi jog, az opció vagy egyéb jogcímen már be vannak jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba ezek a jogok, hogy miként kellene módosítani ezt a jogszabályt. Én azt gondoltam, hogy önök komolyan veszik ezt az együttműködési ajánlatot és javaslatot. Picit meg vagyok döbbenve ezen, de úgy gondolom, hogy a politikai haszonszerzés sokkal többet ér annál, mint hogy van egy probléma, amelyet végre közösen próbáljuk megoldani ebben a vonatkozásban.

Azt gondolom, tisztelt elnök úr, hogy azért egy picit az ellenzéki pártoktól ebben a kérdésben sokkal többet vártam volna, de van még javítási lehetőség majd a részletes vita során. Úgy gondolom, hogy ott majd mindenki hozzáteszi a saját maga álláspontját. Engedje meg, hogy ennyiben reagáljak az elhangzottakra, mert egy picit értetlenkedve hallgattam a jobbikos képviselőtársaim ilyen jellegű eszmefuttatását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 40 2012.11.12. 3:33  37-43

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációja második fele nem szerepel az általam megkapott részben, a kecskeméti dolog. Engedje meg, hogy arra ne válaszoljak, de nagyon szívesen megbeszélem ezt is önnel.

Tudja, képviselő úr, amint hallgatom önt, az az álságos vita jutott eszembe, amelyet a múlt héten itt a földforgalmi törvény parlamenti vitája során végighallgattam. Az ön, illetve az ellenzéki képviselők között lefolytatott polémia, amely a nagybirtok, a kis- és a közepes birtokok vonatkozásában történt, ahol ön kifejezetten a nagybirtok, a nagygazdaságok oldalán állva, az ön saját nagygazdasága érdekeit képviselve mondta el a véleményét. Most pedig az interpellációban ön egy családi gazdaságért aggódik, és itt ön arra hivatkozik, hogy önök milyen jók voltak, mert az előző kormányzati ciklus idején támogatták a családi gazdaságokat. Képviselő úr, azért ez egy kicsit erős, hogy önök támogatták a családi gazdaságokat az előző ciklusban (Gőgös Zoltán: Itt van a példa.), mert azért elég sok olyan intézkedést hoztak, ami a családi gazdaságok megszüntetésének irányába ment.

De azért, ha érdemben igyekszem az ön által föltett érvelést követni, képviselő úr, engedje meg, hogy azzal a mondatával, hogy az ön által hivatkozott családi gazdálkodó olyan információt kapott, hogy nem ő lesz a nyertes... (Gőgös Zoltán: Megkapta a levelet.) Képviselő úr, én azt gondolom, hogy az NFA hivatalos értesítése (Gőgös Zoltán: Megkapták a levelet.) a honlapon történő pályázat nyertesének a kihirdetése.

A másik nagyon fontos dolog, képviselő úr, amit ön mondott, hogy ön valóban átadott a miniszter úrnak egy vázrajzot, elmondta az üggyel kapcsolatos észrevételeit. Erre önnek mi fogunk válaszolni, ezért úgy gondolom, hogy idő előtti volt az ön kérdésfeltevése. De azt is szeretném önnek elmondani, képviselő úr, hogy azért ez a terület egy állami terület, ha nem tévedek. Képviselő úr, gondolom, ezt nem vitatja.

A tulajdonos hozzájárulása nélkül egy állami területen lineár öntözőrendszert létrehozni, úgy gondolom, egy olyan lépés, amely mindenképpen azt igazolja, hogy a földterület használója nem kérte ki a tulajdonos hozzájárulását a lineár öntözőrendszer létrehozásához. Innentől kezdve az a kérdésfeltevés, képviselő úr, hogy a földterület megosztása során a lineár egyik felét elveszti, a másik fele megmarad, fölveti azt a jogi kérdést, hogy milyen alapon döntött úgy az önök által nyertes pozícióba hozott családi gazdálkodó, hogy ezen a területen egy komoly beruházást fog létrehozni, képviselő úr. (Nyakó István: A magyar állam érdeke.)

Képviselő úr, úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nyitott kapukat dönget, a miniszter úrnak átadott felvetésére és a vázrajzzal kapcsolatban fog megfelelő választ kapni. De azért, képviselő úr, még egyszer mondom: ne menjünk el a mellett a felelősség mellett, hogy egy állami földterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül lineár öntözőberendezést hoztak létre.

Képviselő úr, még egyszer mondom: a kecskeméti gazdálkodó vonatkozásában fölvetett kérdését nagyon szívesen várom, fogalmazza meg, igyekszem önnek a lehető legjobb tudásom szerint válaszolni erre a kérdésre.

Köszönöm szépen, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 46 2012.11.12. 3:44  43-49

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, egyszerűen nem értem, hogy a csizma hogy kerül az asztalra. Ön föltesz egy kérdésfelvetést egy állami földhaszonbérlettel kapcsolatban, ahol keveri a szezont meg a fazont, a haszonbérletet keveri a megbízási szerződéssel, és az interpellációban Siklóson adót nem fizető képviselőkre, törzskocsmára és egyéb dolgokra hivatkozik, aminek, ne haragudjon, de abszolút de semmi köze a földhaszonbérletekhez.

Képviselő Úr! Ha ön el akar mondani valamit ezzel kapcsolatban, akkor szerintem össze kell hívni egy sajtótájékoztatót ott lent a megyében, és el kell mondani. De nézzük a konkrét kérdésfelvetését, képviselő úr! Képviselő Úr! Az a tájékozatlanság, amelyet most ön itt elárult, hogy mi a különbség egy haszonbérleti pályázat és egy megbízási szerződés között, ez azért, ne haragudjon, eléggé szembetűnő. Tehát jó lenne, ha legalább a konkrét fogalmakat tisztáznák, és a konkrét fogalmak tisztázását követően tenné fel ezeket a kérdéseit.

Az, képviselő úr, hogy sajtóhírek alapján a megbízási szerződést kötő személy kinek a rokona, kinek a sajtófőnöke, kinek a kampányfőnöke, képviselő úr, ennek semmi köze a megbízási szerződéshez. Én úgy gondolom, hogy egy megbízási szerződés vonatkozásában az állam, az államot képviselő NFA azokat a kötelezettségeket tartja szem előtt, ahol az van meghatározva, hogy az államnak a földterületek vonatkozásában hasznosítási kötelezettsége van. Ebben a konkrét esetben ezt a hasznosítási kötelezettséget írták elő. Az, hogy ön azt állítja, hogy 200 hektár földet kapott egy személy használatra, és nem felel meg a pályázati feltételeknek, képviselő úr, ez csúsztatás. Ugyanis ilyenkor nincsenek pályázati feltételek, azért megbízási szerződést kötnek azzal a személlyel, aki valóban kérelmet nyújt be a megyei igazgatósághoz, és a kérelem alapján az NFA megyei igazgatósága dönt, hogy kinek adja oda hasznosításra az adott fölterületet.

Az, amit képviselő úr, ön, e mögé a történet mögé rakott, hogy kinek a kampányfőnöke, meg hogy egy fideszes jelölt polgármester, aki gazdálkodik, nem indulhat el állami földért megbízási szerződéssel, képviselő úr, ez olyan szintű félremagyarázása a dolgoknak, hogy egyszerűen nem is akarom elhinni. Ott tartunk jelenleg, hogy ma Magyarországon önök szerint, az LMP szerint és a szocialisták szerint rajtuk kívül senki nem indulhat, csak azok az emberek, akik önökhöz tartoznak vagy az önök színeiben indultak.

Képviselő Úr! Azért, mert valaki a Fidesz színeiben polgármesterjelöltként indult, nem zárja ki (Novák Előd: Csak azért.), hogy elinduljon akár pályázati földhaszonbérlet iránt, akár kérje az NFA-t, hogy azokat a területeket, amelyeket nem művelnek meg, hasznosítsa.

Képviselő Úr! Azt kérem, hogy ne mossák össze az ön által meghatározott dolgokat és az NFA működése körében meghozott döntéseket, ugyanis a haszonbérleti pályázatok vonatkozásában azok a feltételek, amelyek megbízás vonatkozásában nem szerepelnek. De azért szeretném önt megnyugtatni, hogy a haszonbérlő és a megbízási szerződés alapján nyertes fél ugyanúgy fizeti azt a bérleti díjat, amely a haszonbérlő vonatkozásában fizetésre kerül, és ugyanazokat a jogosítványokat gyakorolja, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mintha haszonbérlettel nyert volna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 4 2012.11.13. 5:07  1-4

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, hogy ön milyen adatokból dolgozott, de szerintem az ön adatai nem teljes mértékben fedik a valóságot. Mielőtt rátérnék az ön által említett parlamenti albizottságokra, amelyek közül háromnak az ülésén rendszeresen részt vettem, négy alkalommal, és majd el is fogom önnek mondani, hogy melyek ezek a bizottságok, és nem ötperces időtartamra ültek össze. Volt olyan bizottság, például a honvédelmi albizottság, amely az elmúlt 8 év korrupciós ügyeit vizsgálta, két órán keresztül ülésezett, meghallgatta Juhász Ferencet és más olyan MSZP-s kormánypárti politikusokat, akik egy-egy adott üggyel kapcsolatban érintettek voltak.

De hogy a Keller-bizottságnál mi nem vagyunk különbek, ezt visszautasítom, tisztelt képviselőtársam. Ezt azért is megtehetem, mert ebben a parlamentben én vagyok az egyik személy és Papcsák Ferenc a másik személy, akit a Keller-bizottság vagy Keller László közpénzügyi államtitkár 2002-ben eljárás alá vont, és ennek az eljárásnak lettek bizonyos következményei. Tehát ha valaki jól tudja, hogy Keller László milyen ámokfutást hajtott végre 2002-től 2006-ig, azt én, higgye el, testközelből tudom.

Tisztelt Képviselő Úr! Azért nekünk vannak eredményeink az elszámoltatásban, amelyet ha önök vitatnak, az nagyon fontos dolog, a parlamenti demokrácia része. De meg szeretném öntől kérdezni, hogy önök mit tettek parlamenti frakcióként vagy parlamenti képviselőként ön is, hogy a 2002 és 2010 között a szocialista kormányok által elkövetett korrupciós ügyeket föltárják, ezekben bármiféle büntető feljelentéseket tegyenek. Én azért szeretném elmondani önnek, képviselőtársam, hogy a mezőgazdasági albizottság négy alkalommal ülésezett, én három alkalommal részt vettem az ülésen. Ebben a bizottságban például az IKR Zrt., a Péti Nitrogénművek több tízmilliárdos állami kezességvállalását vizsgáltuk. Olyan személyeket hallgattunk meg, mint Veres János volt pénzügyminiszter, Gráf József, a volt földművelésügyi minisztérium több szakállamtitkára. Tehát ez a bizottság rendesen ülésezett, rendesen elvégezte a munkáját. És azokban az ügyekben, amelyekben vizsgálatot folytatott, IKR Zrt., Péti Nitrogénművek, a Mezőgazdasági Hivatal gépjárműbeszerzése, informatikai beszerzése, mind-mind büntetőeljárások indultak és folyamatban vannak.

Ugyanezt tudom önnek elmondani az elmúlt 8 év visszaéléseit vizsgáló honvédelmi albizottság vonatkozásában, amely több olyan ügyet vizsgált, akár a lakásügyeket, amelyekben Fapál volt közigazgatási államtitkárt, Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert hallgatták meg, magas beosztású tábornokokat hallgattak meg. Itt is, a lakásügyekben és más közbeszerzési ügyekben büntetőeljárások folynak, Fapál László közigazgatási államtitkár két ügyben is vádlott, Juhász Ferenc lakásügye elhíresült, vádlott ebben az ügyben. Ez a bizottság folytatott eljárást az úgynevezett tábornokperben, amely az elmúlt 8 év legnagyobb korrupciós ügye volt, amikor magas rangú tisztek, tábornokok közbeszerzésekért bizonyos jutalékot fogadtak el.

Tehát, képviselő úr, én nem értem önt. Ön olyan dolgot hiányol, ahol folyt munka. Az, hogy az önök képviselője tudomásom szerint hébe-hóba vett részt ezeknek a bizottságoknak az ülésein, azt ne a kormány nyakába próbálja sózni. És azért, képviselő úr, még ha ön elégedetlen is, azért tudok mondani néhány adatot, ami, azt gondolom, elgondolkodtató, és jó lenne, ha ezen önök is elgondolkodnának.

(9.10)

Az elszámoltatási kormánybiztos 2010 és 2012 között 1442 ügyben folytatott vizsgálatot, 110 darab nyilvános jelentés készült, amely az elszamoltatas.kormany.hu nevű honlapon megtekinthető, és minden ügy olvasható. 61 feljelentést tettünk, jelen pillanatban ebből még 30-ban van nyomozás, 7 ügyben már vádemelés történt, 47 személyt gyanúsítottak meg az előző kormányzathoz kapcsolódóan, és 39 személyt vádoltak meg, képviselő úr. Összesen ebben a kétéves ciklusban 2500 oldal jelentés készült ezeknek az ügyeknek a feltárásáról, és képviselő úr, közel 100 milliárd forintot szereztünk vissza a magyar költségvetésnek. Én úgy gondolom, ez eredménynek és sikernek tekinthető.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 138 2012.11.29. 18:09  137-167

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy rövid indoklást mondjak a törvényjavaslathoz, amely több törvény módosítását tartalmazza. A módosítások egy része az állampolgárok közigazgatási terheinek csökkentésére irányuló, és ez a Magyary Zoltán program tekintetében egy összhangot jelent, és lényegében csökkenti a lakosságra háruló adminisztratív terheket. A jogszabályok nyelvezete érthetőbbé válik. A törvényjavaslatok másik része pedig aktuális törvénymódosításokat tartalmaz, amelyek mindenképpen szükségesek a hatékonyabb hatósági tevékenység végrehajtásához.

A legelső törvényjavaslat a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi törvény módosítását és kiegészítését tartalmazza. Itt egy egyszerű átvezetésről van szó, tekintettel arra, hogy a 2011. évi CCI. törvénnyel nem történt meg a rendelkezés a folyamatban lévő eljárásokról, és ezt korrigálja a javaslat.

A termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosításának két nagyon fontos iránya van. Az egyik, amiről érdemes szólnunk, a zsebszerződések feltárásához és felszámolásához szükséges eszközök megteremtése, a másik pedig a törvényi rendelkezések kijátszásának megakadályozása. Én mint a zsebszerződéseket felszámoló tárcaközi bizottság elnöke, a bizottsági munkám során több alkalommal szembesültem azzal, hogy amikor konkrét javaslattal éltünk a földhivatalok felé, akkor a földhivatalok nem rendelkeztek azzal a jogszabályi felhatalmazással, hogy a termőföld tulajdonjogára, a használati jogra vonatkozó jogellenes rendelkezések tekintetében adatokat, információkat adjanak át a tárcaközi bizottságnak, illetőleg a földhivatalok adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva nem tudták ezeket a kéréseket teljesíteni. Ezért van szükség arra, hogy az ingatlanügyekért felelős hatóságok szakmai irányítását ellátó miniszter lehetőséggel bírjon ebben a körben, hogy ezeket az adatokat lekérdezhesse, azokat az illetékes hatóságoknak átadhassa, illetőleg a tárcaközi bizottság munkáját megsegítve adatokkal tudjon szolgálni.

A következő törvény a sorban a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény módosítása. Itt egy nagyon lényeges szempontra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. A javaslat tartalmazza az azonos módon képzett mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak bevezetését, valamint felhatalmazást ad a kormány számára a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályozásának rendeletben történő megállapítására.

A következő jogszabály az illetékről szóló '90. évi XCIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés, illetőleg a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló '96. évi törvény módosítása. Itt technikai jellegű változtatásokról van szó, illetőleg van egy nagyon lényeges módosítás ebben a körben. Meghatározzák egy újfajta, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díját, amelynek díjtétele az általános illetékmértékhez igazítva 3 ezer forint lenne. A törvényjavaslat ugyanakkor lehetőséget teremtene az igazolás soron kívüli kiállítására is 10 ezer forintos díj ellenében.

A következő módosítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló '97. évi CXLI. törvény, amelynek a legfontosabb javaslata, hogy a törvényjavaslat megteremti a törvényi feltételét egy olyan hatósági bizonyítvány kiállításának, amelyben az ügyfél kérelmére a hatóság igazolja, hogy a kérelmező által megadott adatok alapján magyarországi ingatlan tulajdonára vonatkozó bejegyzés nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

Van még egy nagyon lényeges kritérium a módosításnál, amit egyébként már korábban a termőföldről szóló törvénynél elmondtam. A zsebszerződések visszaszorítása érdekében a javaslat az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában is tartalmazza azokat a keretszabályokat, amelyek a jogellenes szerződések feltárásához szükséges adatkezelést lehetővé teszik. Mint ahogy korábban már hivatkoztam arra, az adatvédelmi biztos a tárcaközi bizottság megkeresésére minősített adatnak, illetve személyes adatnak minősítette azokat a konkrét adatokat, amelyek alapján a tárcaközi bizottság és az ügyben eljáró hatóságok olyan konkrét adatokhoz tudnának jutni egy-egy jogellenesen megkötött szerződés tekintetében, amelyek során konkrét vizsgálat indulhatna, illetőleg konkrétan azokra a jogcímekre, amelyek tulajdon, használat, haszonélvezet, vételi jog tekintetében információt adnak, illetőleg a hatóságok ezen információk birtokában a konkrét jogügyletre vonatkozóan tudnának álláspontot kialakítani, hogy az adott szerződés valóban jogellenesen megkötött zsebszerződésnek minősül, vagy nem.

A következő módosításra szánt törvényjavaslat az állatok védelméről és kíméletéről szóló '98. évi XXVIII. törvény módosítása. Mint önök is tudják, 2013. január 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló új uniós irányelvek rendelkezéseit - erről korábban a parlamentben egyébként jómagam is szóltam -, ezért van szükség erre a módosításra.

A következő jogszabály a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatáshoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása. Itt szintén technikai jellegű, illetőleg egyszerűsítési jellegű módosításról van szó. A módosítás egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartás bevezetését, valamint lehetővé teszi az ügyfél-nyilvántartási rendszer vezetéséhez kapcsolódó költségek csökkentését azzal, hogy abban az esetben, ha az ügyfél-nyilvántartási rendszer adatait a közhiteles nyilvántartásból átvett adatokkal fölülírják, arról az ügyfelet nem kell értesíteni, tehát ez egy technikai jellegű módosítás, tisztelt képviselőtársaim.

A következő jogszabály, amit módosítani kívánunk, a víztársulásokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény. Ebben a körben az a fura helyzet állott elő jelen pillanatban, hogy egyfelől az Országgyűlés 2010. július 22-én elfogadta azt a módosítását a törvénynek, amely alapján 2011. január 1-jétől megszüntette a közadók módjára kivethető és behajtható tagok társulati hozzájárulását.

(13.50)

Ugyanis itt a jogszabály korábban úgy rendelkezett, hogy a tagok területarányosan tagdíjat kötelesek fizetni annak a vízi társulásnak, amelynek területén működtek. Amennyiben ezt nem fizette be az adott vízi társulás területén működő gazdálkodó, úgy közadók módjára behajtható volt, és a jegyzőn keresztül meg is indíthatták az eljárást.

A 2010. évi módosítás ezt a lehetőséget kizárta, tehát mentesült a vízi társulás területén tevékenykedő gazdálkodó a tagdíjfizetési kötelezettség alól, illetőleg nem lehetett közadók módjára behajtani. Annak érdekében azonban, hogy a vízi társulások tagjainak fizetési kötelezettségeiről és a befizetett összegek felhasználásáról ne a küldöttek, hanem minősített szavazással maguk a tagok dönthessenek, a víztársulásról szóló törvény módosítása szükséges.

A következő jogszabály a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény. Itt egy nagyon lényeges kérdés rendezése merült fel. Korábban a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében jelentős nagyságú állami területek voltak, amelyek honvédelmi hasznosítási területként szerepeltek, vagy honvédelmi célra történő hasznosításra voltak kijelölve. Ezt a jogi helyzetet igyekszünk rendezni azáltal, hogy a honvédelmi miniszter a honvédelmi célra való feleslegessé nyilvánításáról és a Nemzeti Földalapba való kijelöléséről döntött, tehát ezek a területek, amelyek korábban honvédelmi hasznosítás céljára voltak kijelölve, átkerülnek a Nemzeti Földalapba, ezáltal ezek a területek mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá válnak. Egyébként ezeket a területeket jelentős mértékben eddig is mezőgazdaságra használták, lényegében legeltető állattartás történt rajtuk. Ugyanakkor a jogi helyzet rendezésével a Nemzeti Földalap rendelkezik ezen területekkel.

Nagyon lényeges dolog a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Magyarországon 2012. január 1. napjától hatályba lépett új mezőgazdasági kockázatviselései rendszert nemcsak a kis- és középvállalkozásokra, hanem a nagyobb gazdaságokra is ki kell terjeszteni. Ezért szükséges a módosítás.

A következő jogszabály a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Itt egy technikai jellegű módosítást kértünk, amelynek a lényege, hogy a miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jogkörében eljárva delegálhasson egy tagot a Hungarikum Bizottságba.

A következő törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása. Itt szintén igazgatási jellegű módosításról, egyszerűsítésről van szó, illetőleg egy lényeges dolgot szeretnék a képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. A földügyi és térképészeti, valamint földmérési és térinformatikai ágazatban központi hivatalként működő Földmérési és Távkezelési Intézet által kezelt irattári anyag szaklevéltári rendszerben történő kezelése érdekében szükséges a földügyi és távérzékelési levéltár létrehozása. Ugyanakkor ezt a levéltárat a Földmérési és Távérzékelési Intézet hatás- és feladatkörébe kell rendelni.

A következő törvénymódosítás a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása. A jogszabály hatálybalépése óta 15 év telt el, az idő egy picit túlhaladta a jogszabályt, ezért mindenképpen szükséges néhány olyan pontosítás, amely a mostani helyzetre is aktuális, és ezeknek a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezése vált szükségessé.

Fontos azonban az ágazatban működtetett állami adatbázisokra, valamint szakértői és szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó szabályozás megtartása, pontosítása, ami a szakmaközi törvény módosításával valósul meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezen jogszabályok módosítását tartalmazza a törvényjavaslat. Ahogy a bevezetőmben is kezdtem, itt két nagyon fontos szempont érvényesül. Az egyik az egyszerűsítés, illetőleg hogy az állampolgárok a közigazgatási eljárásban minél egyszerűbb módon tudják intézni az ügyeiket, tehát a közigazgatási eljárás leegyszerűsítése, illetve néhány olyan jogszabály is bekerült, ahol konkrétan a törvényi rendelkezések kijátszásának megakadályozása nagyon fontos akár a földtörvény, akár az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása tekintetében azon elvek mentén, amelyet megfogalmaztam.

Ugyanakkor a törvényjavaslat várhatóan salátatörvény jellegű, ami, úgy gondolom, több okból is indokolt. Ugyanis ennek a közel 13 jogszabálynak a módosítása a törvényeket tekintve kis terjedelmű. Néhány szakasz módosításáról van szó, és természetesen a kormány nem kívánja azt vagy nem kívánta, hogy külön-külön ezen törvényjavaslatok tárgyalásával a parlament - hogy úgy mondjam - idejét terhelje, hanem egy csomagban nyújtotta be. Azt gondolom, hogy ebben a csomagban valóban olyan törvényjavaslatok vannak, amelyek módosítása indokolt, ugyanakkor nem olyan volumenű módosítást indokol, hogy ezeket a jogszabályokat külön-külön hozzuk be a parlament és a tisztelt Ház elé.

Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az általam röviden megfogalmazott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen elnök úr, és köszönöm a képviselőtársak türelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 164-166 2012.11.29. 9:46  137-167

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány felvetésre hadd reagáljak. Legelőször, amikor elkezdtem izgatottan jegyzetelni, akkor Gőgös képviselőtársam hozzászólására kaptam fel a fejemet. Az ő azon kijelentését, ami szerintem valóban nem a Ház falai közé tartozik, engedjék meg, hogy ne kommentáljam. A képviselőtársam ezzel kapcsolatban elmondta a véleményét. Én inkább néhány érvet hadd mondjak.

Képviselőtársam, ugyan ez most egy szakmai vita, de engedje meg, hogy fölvessem, hogy ön megint olyan dologért aggódik a honvédségi területek vonatkozásában, amivel önök bizniszeltek folyamatosan. (Gőgös Zoltán: Ne mondjál már ilyen hülyeségeket!) Elnézést, elnök úr, engedje meg, hogy kikérjem magamnak a képviselőtársam azon kijelentését, hogy ne mondjak ilyen hülyeséget. Én azt gondolom, hogy én (Révész Máriusz közbeszól.) tisztelettel végighallgattam...

ELNÖK: Tisztelt képviselőtársam, köszönöm, hogy jelzi, mert az önök között közvetlenül zajló párbeszéd hozzám nem jutott el. Megkérem Gőgös képviselő urat, tudom, hogy szangvinikus alkatú embereknek néha nehéz az Országgyűlésben lenni, de kérem, hogy tartózkodjon az ilyen kifejezések használatától.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Én arra szeretném emlékeztetni Gőgös képviselőtársamat, hogy azért a lelkiismeretét vizsgálja meg a pákozdi lőtér vonatkozásában (L. Simon László: Az én körzetem. Így van.), ahol ön, gondolom, képviselő volt akkor, és tudja, hogy miről van szó. Az ön minisztere, Gráf József dátumozta vissza azt a nyilatkozatot, amelyben a vagyonkezelés tekintetében átvette az akkori honvédelmi minisztertől, Juhász Ferenctől azt a 200 hektáros területet, és önök nem voltak képesek megoldani, és ebből valóban egy jogerős ítélet is született, az önök minisztériumának egyik államtitkárát marasztalták el ebben a kérdésben.

(15.20)

Tehát számomra érdekes, amit ön mond, hogy a honvédségi kezelésű lőterek vonatkozásában nem érti a mi előterjesztésünket. Nem is hiszem, hogy nem érti, képviselőtársam, mert önök soha nem tettek ilyen előterjesztést, olyan előterjesztést viszont tettek, hogy hogyan lehet a HM vagyonkezeléséből átjátszani az önök akkori minisztériumának vagyonkezelésébe és hogyan lehet pályázati úton az NFA-n keresztül meghirdetni. Pákozdon kívül számos ilyen terület volt. Mi most egy jogtiszta helyzetet kívántunk a honvédségi lőterek vonatkozásban létrehozni. Pontosan ezért született az a megállapodás a minisztérium és az NFA között, hogy milyen területek kerülnek átadásra, hogy ezt a bizonytalan jogi helyzetet megszüntessük, hogy az állami területek vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelő, és valóban ő az, aki a használatból eredő - hogy így mondjam - bérleti díjat beszedi, miközben az NFA által meghirdetett haszonbérleti területek vonatkozásában van egy egységes haszonbérleti díj.

Úgy gondolom tehát, képviselőtársam, hogy ha megfogalmaz kritikát, azt nagy tisztelettel elfogadom, és nagy tisztelettel meghallgattam önt, amikor ön hozzászólt. De azt gondolom, hogy amit 8 év alatt önök nem tudtak megoldani, és mi igyekszünk megoldani, és nem arra használjuk az ilyen jellegű területeket, mint önök, hogy miután a minisztériumnak átjátszották, az NFA meghirdette, majd a művelési ágból kivonták, és ott egy golfpályát vagy nem tudom, mit akartak létrehozni... - a megoldások között elég jelentős különbség van.

Mint ahogy értem a vízgazdálkodási társulásokkal kapcsolatban megfogalmazott érvét, miért ne érteném, hiszen az a jogszabály, ami erre vonatkozik, ha emlékeim nem csalnak, akkor úgy határozta meg, hogy a vízgazdálkodási társulás működéséhez szükséges díjat vagy költséget a területén levő tagok befizetéséből, illetőleg az állam ugyanannyit rak hozzá. 2005-től önök elfelejtették ezt a befizetést vagy hozzájárulást hozzátenni, és a vízi társulásokat rászabadították az ott élő gazdálkodókra, akik folyamatosan kapták a társulás ügyvezetőjétől, illetve ügyvédi irodáktól a felszólításokat, hogy ha nem fizetik be, akkor adók módjára behajtják, mert ez a jogszabály lehetőséget adott erre vonatkozóan, hogy adók módjára a jegyzőn keresztül ezt a követelést érvényesítsék. (Gőgös Zoltán többször közbeszól.)

A parlament 2010-ben ezt a - hogy úgy mondjam - korábbi rossz állapotot szüntette meg, és képviselő úr, mi nem ezzel kampányoltunk 2010-ben, hanem a gazdálkodóknak volt egy jogos igényük, hogy azok a vízgazdálkodási társulások, akik semmilyen szolgáltatást nem hajtottak végre, amikor belvíz volt, elfelejtették a vizet elvezetni, az árkokat nem tisztították, a műemlékeket, műtárgyakat nem szedték rendbe, képviselő úr... - higgye el, nem csak önök járták a vidéket, mi is jártuk! Nem csak önök találkoztak gazdálkodókkal, mi is találkoztunk gazdálkodókkal. Nem volt olyan agrárfórum, ahol valós igényként ne merült volna föl, hogy ezt a víztársulási tagdíjat meg kell szüntetni, mert ez jogtalan, ezért a társulások nem szolgáltatnak semmit. Képviselő úr, semmi másra nem használták, mint arra, hogy a menedzsmentet és a hozzátartozókat utaztatták ebből a befizetett tagdíjból, de szolgáltatást nem hajtottak végre.

Ezenkívül képviselő úr, engedje meg, hogy azt is elmondjam önnek, hogy ezek a társulások a vagyontárgyak jelentős részét külső vállalkozásokba szervezték ki, és ezek a külső vállalkozások az autópályán és egyéb helyen vállaltak munkát ahelyett, hogy a társulás tagjainak szolgáltattak volna.

Képviselő úr, ez nem selyemzsinór, amit ön most fölhozott, hanem egy olyan megoldás, hogy ne a közgyűlés, ne azok az emberek, akik egymás között elosztották a forrásokat, azok döntsenek, hanem a tagok döntsenek valójában erről a problémáról. Képviselő úr, én is jól ismerem a vízi társulások vezetőit, tudom, hogy kik vezetik ezeket a társulásokat, kik találhatók ezekben a társulásokban és értem az ön feljajdulását vagy hozzászólását. Hasonló, mint az agrárkamara tekintetében tett megnyilvánulása.

Képviselő asszonynak szeretném mondani a védett területekkel kapcsolatban: vannak olyan honvédségi területek, amelyek természetvédelmi vagy nemzeti parkos területeket érintenek. Ezek tekintetében egyrészt folynak kisajátítási eljárások, illetőleg folyik ezeknek a védett területeknek a használatba vétele az állam részéről. (Szabó Rebeka közbeszól.) Ha tehát konkrétan megmondaná a képviselő asszony, hogy milyen területekre gondolt, akkor esetleg lehet, hogy közelebb jutnánk a kérdéshez. Tatárszentgyörgy valóban honvédségi lőtér volt, és valóban védett terület. Erre vonatkozóan nagyon szívesen megnézem és tájékoztatom önt azokról a területekről, amelyek átadásra kerültek a földalaphoz.

Úgy gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban egy olyan egyszerűsítési eljárást szerettünk volna ezeken a jogszabályokon keresztül átvezetni, ami valóban azoknak az ügyfeleknek az eljárási lehetőségeit egyszerűsíti, akik nap mint nap találkoznak ezekkel az eljárásokkal. Illetőleg valóban volt egy olyan elgondolás a tervezetben, hogy bizonyos kiskapukat szeretnénk lezárni, és örömmel hallom, hogy a Jobbik is főleg ezért támogatja ezt a törvényjavaslatot, miközben igazán Magyar Zoltán képviselőtársam nem nagyon fogalmazott meg komoly kritikákat ebben a kérdésben, és ha esetleg tudunk olyan jogszabályt módosítani, ami az ő kényes igényét is kielégíti, akkor ezt örömmel veszem, hogy azért támogatja ezt a törvényjavaslatot, mert valóban akár a termőföldről szóló törvényben, akár az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben vannak olyan módosításra irányuló kezdeményezéseink, amelyek valóban ezeket a kiskapukat, amelyek a zsebszerződések környékén kialakultak, lezárják.

Tisztelt Elnök Úr! Lényegében a főbb frakcióreakciókra ezeket szeretném válaszolni, és kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 46 2012.12.03. 2:48  43-49

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt az ön által konkrétan felvetett dologra válaszolnék, engedje meg, hogy néhány dolgot hadd ajánljak a figyelmébe.

Magyarország jogállam, képviselő úr. (Dr. Schiffer András: Tényleg?) A jogállamban a normákat és a viselkedési formákat jogszabályok határozzák meg, amely jogszabályok mindenkire, így önre nézve is kötelezőek, képviselő úr.

Képviselő úr, ön az interpellációjában több alkalommal hivatkozott törvénytelenség, igazságtalanság, jogtalanság kifejezésekre. Képviselő úr, Magyarországon az igazságot a bíróságnak kell meghatározni. Ez vonatkozik önre is.

Képviselő úr, én értem, hogy ön interpellál a parlamentben, mert ön Kajászón, az ottani gazdákat olyan törvénytelenségre bírta rá, aminek a végeredménye valóban az a földfoglalás lett, amiről ön beszél.

Képviselő úr, ha ön igazságról, törvénytelenségről beszél itt a parlamentben, akkor a gazdáknak a jogi utat, a bírósági utat kellett volna javasolnia, ugyanis az, amit ön mond, hogy 300 hektár vagy 6000 aranykorona az egy személy tulajdonában lehető föld nagysága, akkor önnek arra kellett volna biztatni ezeket az embereket, hogy amennyiben a földbérleti pályázat útján odaítélt föld a 6000 aranykoronát meghaladja, akkor támadják meg bírósági úton.

Mit tanácsolt ön ezeknek a gazdáknak? Foglalják el a földet, kerítsék le - és meg is tették, képviselő úr. És mi lett ennek az eredménye? Nem fenyegeti sem önt, sem a gazdákat senki semmivel. Egy büntetőeljárás, képviselő úr, és egy birtokvédelem, az a törvényes út. Ugyanis önnek mint országgyűlési képviselőnek nem az a feladata, hogy törvénytelenségre bírja rá az embereket, hanem a törvények betartására. A képviselői esküjét ön ezért tette, képviselő úr. Úgy gondolom, hogy ezzel, amit ön tett, a képviselői esküjét megsértette.

Képviselő úr, hagyják már abba a handabandázást a magyar föld védelméről! Ön és a pártja egyetlen javaslatot nem tett le a mai napig. Ön két alkalommal lett meghíva azon bizottságba, ahol a termőföldek védelmére vonatkozóan a zsebszerződéseket vizsgáljuk. Ön arra nem volt képes, képviselő úr, hogy eljöjjön Mosonmagyaróvárra, ahol ön lakik, oda, ahol ön él, ott volt a bizottság. Meghívtuk önt, nem jött el. A mai napig egyetlen sort nem írtak le, majd felállnak a parlamentben és a magyar föld védelméről papolnak?! Képviselő úr, ez arcpirító! Szégyellje magát! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 148 2012.12.03. 1:47  143-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy hadd ne kommentáljam az ön híreszteléseit, ugyanakkor hadd fejezzem ki meglepetésemet, amikor két ellenzéki párt, az LMP és a Jobbik azért fut versenyt, hogy ki tudja rávenni a kajászói gazdákat arra, hogy törvénytelenül 70 hektárt földet bekerítsenek; illetve engedje meg, hogy meglepetésemet fejezzem ki, hogy ön egy szórólapon szerepel Magyar Zoltánnal egy rendezvényen, amit a kajászói gazdák érdekében tettek. Tehát ami összetartozik, az összenő (Novák Előd: Steiner Pál és Rogán Antal!) - mondja a mondás, tisztelt képviselő asszony.

Azt szeretném öntől megkérdezni - és sajnálom, hogy Schiffer András nincs itt, aki a jogtudományok nagy képviselője -, hogy miért nem azt mondják el önök, hogy mit tegyenek ezek a gazdák, hogy önök egy olyan vitába viszik be ezeket az embereket, hogy 300 hektár vagy 6 ezer aranykorona, és arra biztatják őket, hogy ha a 6 ezer aranykoronát túllépték, azt nyugodtan lekeríthetik. Képviselő asszony, ugyanazt tudom önnek mondani, mint Magyar Zoltánnak: önnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a jogszabályok betartása. Be kell tartani azoknak az embereknek is, akikkel ön tárgyalt ebben az ügyben az elmúlt időszakban, mert nem is olyan régen nekem arról panaszkodott, hogy Magyar Zoltán megelőzte önt Kajászón, mert ön mennyit járt le a szegény gazdákhoz, és rá akarta venni őket (Szabó Rebeka: Ez nem igaz!), hogy kerítsék le ezt a (Szabó Rebeka: Nem igaz!) földterületet, és a gaz Magyar Zoltán megelőzte önt (Szabó Rebeka: Nem igaz!), és rávette erre a gazdákat.

Képviselő asszony, arra kérem önöket, tartsák be a jogszabályokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), legyen hű a képviselői esküjéhez, és ennek megfelelően járjon el.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 152 2012.12.03. 1:01  143-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Képviselő asszony, engedje meg, hogy hadd ne kommentáljam, ezt az előbb már megbeszéltük. De egy dolgot szeretnék önnek mondani. Magyarország jogállam, képviselő asszony, és a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, önre is, képviselő asszony. Önöknek is be kell tartani azokat a normákat, és nem arra kell az embereket biztatni, hogy jogellenes normákat hajtsanak végre, képviselő asszony. Mert én azt gondolom, hogy az, amit önök ebben az ügyben tettek, egyszerűen ezt jelenti. Ahelyett, hogy elmondták volna ezeknek az embereknek, hogy mi a helyes út, milyen eljárásokat kell követni, ezért elindult egy büntetőeljárás, képviselő asszony, mert önök rossz tanácsot adtak, elindult egy birtokvédelmi eljárás, képviselő asszony. Miért nem helyes tanácsot adtak ezeknek az embereknek? Miért nem mondták, hogy hova forduljanak? Ha ők ezt a bírálatot helytelennek tartották, akkor bírósághoz lehetett volna fordulni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból. - Szabó Rebeka közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 190 2012.12.10. 1:59  187-190

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Ne haragudjon, annyira álságos az ön kérdése, hogy egy tanyafejlesztési programhoz a felcsúti vagy a debreceni stadiont idehozni, és a tanyán élőkkel kapcsolatban összefüggésbe hozni ezt a kérdést, és hogy a kormánynak mennyit ér ez a program... Képviselő asszony, ha röviden válaszolok, a kormánynak nagyon sokat ér; ha hosszan: sokkal többet ér, mint a szocialista kormányoknak, akik egyetlen fillért sem fordítottak a tanyafejlesztési programra. Képviselő asszony, mi 2011-ben egymilliárd forintot, 2012-ben másfél milliárd forintot nemzeti forrásból irányoztunk elő a tanyafejlesztési programra. Ez a program, képviselő asszony, ez idáig 406 nyertes pályázatot jelent, több mint 2 milliárd forintot juttattunk oda, és az önrésszel együtt közel 2,3 milliárd forint fejlesztést jelent ez a tanyák részére.

Képviselő asszony, önök megint politikai haszonszerzés céljából a tanyán élő emberekért aggódnak. Az elmúlt két és fél évben önök hol voltak? Én nem emlékszem egyetlen olyan felszólalásra sem, hogy önök a tanyán élő emberek helyzetéért próbáltak volna bármit is elmondani. (Szabó Rebeka: Adtunk be módosítót!) Képviselő asszony, nem Felcsútra, nem a Közgép elé kell járni, hanem el kell menni a tanyára, az ott élő emberekhez el kell menni, meg kell őket nézni; meg kell nézni, hogy az elmúlt két évben hány olyan beruházás valósult meg, ami a tanyán élő emberek életét javítja.

Ezek olyan álságos kérdésfelvetések, képviselő asszony, amit nem is értek. Van egy sikeres program, ahol valóban a vidéken élő emberek életminőségét próbálja a kormány javítani, nemzeti forrásból, nincs benne európai uniós forrás, és ön feláll a parlamentben, és számon kéri rajtunk, hogy miért nem adunk többet nekik. Képviselő asszony, önök mit tettek a tanyán élő emberekért? Semmit.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 391-395 2012.12.10. 8:07  326-396

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogok örömet szerezni Schiffer képviselőtársamnak, és nem megyek bele abba az utcába, amit ők itt fölvetítettek vagy fölvázoltak, hogy személyeskedésektől nem mentes hozzászólásaik (Szabó Rebeka: A miénk?) nem igazán segítettek abban, hogy a mai estén egy olyan kép alakuljon ki itt a parlamentben, aminek ki kellett volna alakulni.

Képviselőtársam, én nem igazán foglalkoztam ezen Ház falai között sem az ön képzettségével, sem a frakciótársai képzettségével, mert úgy gondolom, ez méltatlan. Nem hiszem, hogy egy témában való jártasságot valakinek a képzettsége vagy a végzettsége határozza meg. Képviselő úr, ez ugyanolyan rosszindulatú dolog, mint az önök által elítélt sok-sok más dolog, ami itt a parlamentben elhangzik. Örülök annak, hogy az LMP-ben immáron egy második agrárpolitikus is bontogatja a szárnyait az ön személyében (Dr. Schiffer András közbeszól.), és jó volt hallani az ön érvelését, képviselő úr. Én nagy tisztelettel önt végighallgattam, képviselőtársam, miközben ön személyeskedésektől nem mentesen fejtette ki az én irányomban a véleményét számos kérdésben.

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy az ön szakmai hozzáértését nagyra becsülöm, és minden tiszteletem az öné, de megkérem, hogy bizonyos kérdésekben, amikhez nem ért (Dr. Schiffer András közbeszól.), szerintem ne olyan vehemenciával fejtse ki az álláspontját. (Dr. Schiffer András közbeszól. - Az elnök csenget.)

Sajnálom, tisztelt elnök úr, hogy ez a mai vitanap nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a mezőgazdaságról és földforgalmi törvényről szóló általános vitában is részt vehettem, és van valami összehasonlításom, hogy a különböző frakciók, illetve azok a képviselők, akik majdnem ugyanebben az összetételben vettek részt a vitában, mit mondtak el. Sajnos, sok újat nem hallottam ebben a kérdéskörben, miközben a mai vitának nem is erről kellett volna szólnia. Mert az, hogy ma mindenki elmondta ugyanazt, amit a földforgalmi törvény vitájában elmondott, egy picit kiegészítette, és egy picit alkotmányos szempontból próbálta megvilágítani, azt gondolom, igazán nagy lendületet ennek a vitának nem adott. (Dr. Schiffer András: Miről kellett volna szólnia? Nem kellett volna parlamenti vitát tartani. - Az elnök csenget.) Képviselőtársam, még egyszer mondom, én illő tisztelettel végighallgattam önt, és tudom, hogy az ön vérmérséklete nem a megszokott, de próbálja meg a parlament demokrácia kereteit betartani (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.), még akkor is, ha ilyen késő este van. Ez vonatkozik a Jobbik képviselőire is, tisztelettel.

ELNÖK: Államtitkár úr, folytassa. Folytassa, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Azt gondolom, hogy ma a Jobbik sem mondott olyan új dolgot, ami engem picit felcsigázott volna, azon kívül, hogy a tőke szabad áramlása meg a magyar föld védelme. Tisztelt jobbikos képviselőtársaim, ezt rendszeresen hallom önöktől, de a mai napig egyetlen konkrét javaslatot nem kaptunk önöktől ebben a kérdésben. (Dr. Gyüre Csaba: Ez nem igaz.) Ez vonatkozik nemcsak a mai vitanapra, hanem vonatkozik általában minden olyan kezdeményezésre, amiről önök vehemensen elmondják a véleményüket, a magyar föld védelme mellett korteskednek.

Varga Géza néha belerúg a Magoszba is egy jó nagyot, a Magosz már nemcsak érdek-képviseleti szervezet, hanem a Magosz egy politikai szervezet. Képviselő úr, ön óriási nagy tévedésben van. Egyébként van egy magyar közmondás, hogy abból a tányérból, amelyből korábban ettem... - tudja, nem akarom befejezni. Ön abból a tányérból valamikor evett, képviselő úr. Az, hogy önnek nem sikerült beilleszkedni ebbe a szervezetbe, ez a szervezet önt nem nézte - hogy úgy mondjam - baráti szemmel, hogy most itt a parlamentben ön folyamatosan hol a Magosz elnökét, hol magát a szervezetet támadja, képviselő úr, önt minősíti. Ez a szervezet a magyar gazdákat nagy számban integrálja, képviselő úr.

(23.10)

Tehát amikor ön itt a Magoszt támadja, akkor nem Jakab Istvánt, nem Budai Gyulát meg nem Győrffy Balázst, meg nem azokat a magoszos képviselőket támadja, akik itt ülnek a parlamentben, hanem a magyar gazdákat is, és ezen el kellene gondolkodnia, képviselő úr. Örülök, hogy ön ilyen jól mosolyog, de nem nagyon tudom, hogy a Jobbik mögött milyen magyar gazdák állnak, milyen szervezet áll, képviselő úr. Tehát azért, amikor ilyen - hogy így mondjam - kritikákat és felvetéseket fogalmaz meg, akkor jó lenne, ha ebben a kérdéskörben picit világosabban fogalmazna, és tiszteletben tartaná azoknak a magyar gazdáknak a döntését, akik a parlamentben helyet foglaló magoszos képviselőket támogatták.

Tehát, tisztelt elnök úr, még egyszer mondom, én itt próbáltam jegyzetelni, és próbáltam kihámozni a különböző frakciók álláspontját és azokat a magas ívű jogelméleti vitákat, amelyeket Schiffer András folytatott Győrffy Balázzsal az alkotmányosság vonatkozásában, illetőleg azokat a remek kérdéseket, amelyeket Szabó Rebeka feltett, miközben most nem az azonnali kérdések vagy a kérdések órája van, hanem az alkotmány, az alaptörvény általános vitája. Tehát igazából, megmondom őszintén, elég értetlenül állok itt a frakciók különböző álláspontjai előtt. Érdemben magához az alaptörvény módosításához... (Dr. Schiffer András közbeszól. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Folytassa, államtitkár úr! Kérem képviselőtársaimat, hogy nyugodjanak meg.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, ha megengedi, akkor befejezem. Jó? Köszönöm szépen. Tehát akármennyire próbálja belém fojtani a szót ön mint az emberi jogok vagy a szabadságjogok élharcosa, azért végig fogom mondani azt, amit szeretnék.

Tehát megmondom őszintén, hogy nem arról szólt ez a mai vitanap, amiről szólnia kellett volna, és mivel a szocialisták, képviselő úr, nincsenek itt, és nem mondták el a véleményüket, igazán nem tudok reagálni. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ha pedig ön a szocialisták véleményét képviseli, hát, képviselő úr, az az ön szíve joga, mindig tudtuk, hogy valahol elég szoros együttműködés van önök között, nem is olyan rég Mesterházy Attilával egy remek sajtótájékoztatót tartottak, tehát, képviselő úr, az igazsághoz közelebb kerültünk. Mi ismerjük a szocialisták álláspontját, képviselő úr, higgye el, hogy nem igazán tudunk azonosulni ezzel az állásponttal, mint ahogy nem tudok az ön álláspontjával azonosulni, nem tudok a Jobbik álláspontjával azonosulni. De hát nem is kell, hogy azonosuljunk, ön azt mondta, hogy itt politikusok vannak a parlamentben, a politikusoknak pedig, úgy gondolom, képviselő úr, a saját álláspontjukkal kell azonosulni, és a mi álláspontunk és az önök álláspontja sok-sok mindenben elég távoli egymástól.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy a mai vita nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Gyüre Csaba és dr. Schiffer András tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 134-144 2012.12.11. 13:00  89-144

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, tegnap este is néhány órát itt végigültem, és hallgattam az általános vita során elhangzó érveket, és nem igazán azok a dolgok kerültek napvilágra, amik lényegében az egész alkotmánymódosítást, az alaptörvény módosítását indokolttá teszik.

Azt gondolom, hogy Turi képviselőtársammal sok mindenben egyetértek abban, amit elmondott - nemcsak itt, a parlamentben, hanem a parlamenten kívül is mi már ezt sokszor megvitattuk egymással -, de azt gondolom, az, hogy bizonyos részei a földforgalmi törvénynek sarkalatosak vagy kétharmados többséget igényelnek, pontosan azt igazolja, hogy kell hogy legyen a törvényben egy olyan konkrét irányvonal, ami egy kiszámíthatóságot, egy biztonságot, egy tervezhetőséget ad azoknak a gazdálkodóknak vagy gazdaságoknak, akikre ez az egész jogszabályi környezet vonatkozik. Valóban, abban is sok igazság van, amit a képviselőtársam elmondott. Ezzel, megmondom őszintén, én is mint a - nem is a zsebszerződéseket, hanem - jogellenes szerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság elnöke szembesültem, hogy valóban nincs egy olyan földnyilvántartás ma Magyarországon, és ha van, akkor nem tudunk hozzájutni, ahol meg tudnák mondani az adott hatóságok, a földhivatalok, hogy egy magánszemélynek, egy gazdasági társaságnak - mert vannak ilyen gazdasági társaságok, ugye, '94-ben volt néhány hónap, amikor a gazdasági társaságok meg tudták szerezni a termőföld tulajdonjogát - mekkora földterület van a használatában, a tulajdonában.

Amikor ez a helyzet kristálytiszta lenne, akkor el lehetne kezdeni gondolkozni, hogy milyen jogszabályokat tegyünk ezek mögé a dolgok mögé. Sajnos, most abban a helyzetben vagyunk, ahogy a tárcaközi bizottság végzi a munkáját, most szeretnénk az ingatlan-nyilvántartásról törvényt módosítani, mert adatvédelmi szempontok alapján nem tudjuk behatárolni azt a kört, amely ilyen jogellenes szerződéssel szerzett tulajdont, mert nincs bejegyezve a földhivatalba. Be van jegyezve használat, haszonélvezet, opció és bármilyen jogcím, amely alapján ma ezt a földterületet tulajdonolja a valóságban, de egyébként csak használója annak a területnek.

Azt gondolom, hogy a kiszámíthatóság, a biztonság, az állandóság az alapvető üzenete ennek az egész dolognak. Nagyon sokszor lefolytattuk ezt a vitát a jobbikos képviselőtársaimmal azzal kapcsolatban, hogy a termőföld bekerült a tőke szabad áramlásába, és hogy akkor ezt módosítani kéne meg felül kéne vizsgálni. Én még mindig azon az állásponton vagyok, hogy belső hatályos jogszabályokkal, azt gondolom, ha ezek jól vannak összerakva, akkor teljes mértékben meg lehet akadályozni, hogy külföldiek termőföld tulajdonjogát megszerezzék. Azt gondolom, hogy ezen dolgozunk.

Ebben a kérdésben már a Jobbik Magyarországnak is nyújtottam kezet. A kéznyújtás olyannyira nem sikerült, hogy Magyar Zoltán arra nem vette a fáradságot, hogy egy kihelyezett bizottsági ülésre Mosonmagyaróvárra eljöjjön - abba a városba egyébként, ahol ő él -, és elmondja, hogy mik azok a nagyon fontos dolgok, amiket a Jobbik fontosnak tart, hogy fölszámoljuk az ilyen jogellenes szerződéseket.

A képviselő asszonynak azt tudom mondani, aki azt mondta, hogy el kell menni a helyszínre, és meg kell nézni, hogy valójában mi a helyzet ott: képviselő asszony, én voltam az Őrségben, elmentem, megnéztem, hogy melyek azok a területek, amelyek ilyen jogellenes szerződéssel érintettek, és mi megtettük azokat az intézkedéseket, amelyekről nem nagyon tesznek említést. 1000 hektár területet a magyar állam kisajátított, illetőleg első körben vételt ajánlott azoknak az osztrák gazdálkodóknak, illetőleg két gazdasági társaságnak az Őrségben, amikről egyébként önök is tudnak. Miután nem voltak hajlandóak a vételi ajánlatot elfogadni, a magyar állam élt azzal a jogával, hogy ezeket a területeket, amelyek védett területeknek minősülnek, és amelyeket ezek a gazdasági társaságok vagy természetes személyek jogellenesen szereztek meg, kisajátította. Azt gondolom, hogy a kormány erre több mint egymilliárd forintot biztosított. Azt is elismerem, hogy sokkal több pénz kéne erre, sokkal nagyobb területet - közel 100 ezer hektár nagyságú területet - kéne így visszaszerezni, de azt gondolom, hogy a következő költségvetési év számait ismerve, a kormány megint egy jelentős forrást biztosított arra, hogy a nemzeti parkok területén ezeket a zsebszerződéssel érintett területeket visszavásároljuk.

Tehát lehet kritikát megfogalmazni, lehet nagyon hangzatos, politikai kommunikációban jól hangzó dolgokat elmondani, de valóban az kéne, amit Pócs képviselőtársam mondott, hogy a tetteknek meg a szavaknak valahol végre találkozni kéne a jobbikos képviselőtársaimmal. Én továbbra is nyitott vagyok, Magyar Zoltánt ezek után is, amikor az Őrségben fogjuk a bizottsági ülést tartani, meg fogom hívni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy esetleg akkor a Jobbik rendelkezik-e már olyan konkrét javaslatokkal, hogy milyen irányba menjünk el.

Azt gondolom, hogy 2014. május 1-jére a belső jogi környezettel meg lehet teremteni annak a lehetőségét, hogy a külföldiek... (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Bocsánatot kérek, képviselő asszony, én nagyon nyugodtan, türelmesen végighallgattam önt. (Magyar Zoltán: Ez a baj. - Szilágyi György: Ez a baj. Vitatkozni kellett volna. - Az elnök csenget.) Én akkor tudom elmondani a véleményemet, képviselő úr, amikor szót kapok, ellentétben önnel, aki akkor is elmondja, amikor nem kap szót. (Novák Előd közbeszól.)

ELNÖK: Az államtitkár úrnak adjuk meg a lehetőséget arra, hogy befejezze.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Novák képviselő úr, ha nem szólt hozzá a vitához, akkor maradjon csöndben, megkérem. Jó? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Államtitkár úr, tessék folytatni, majd én kezelem a többi problémát.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, csak Novák úr azt hiszi, hogy a téren van megint.

ELNÖK: Ne Novák úrral foglalkozzon, hanem nyugodtan fejezze be a témához illő felszólalását.

(14.20)

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tehát, képviselő úr, azt gondolom, hogy önöknek megvan a lehetősége arra, hogy ezt a javaslatot letegyék. Sajnos lehet kiabálni a hátam mögött, de egyetlen javaslatot nem tettek le, tehát továbbra is nagy tisztelettel várjuk a javaslatot. (Novák Előd: Nem igaz, hazudik, mint a vízfolyás!)

ELNÖK: Novák urat megkérem, hogy tartsa meg a megjegyzéseit frakciótársainak.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnézést, erre már nem akarok reagálni, mert nem nagyon érdemes.

ELNÖK: Nem is kell hogy reagáljon rá, nyugodtan folytassa a hozzászólását.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Valóban, azt gondolom, hogy azért lehet így konkrét ügyeket is mondani ebben a kérdéskörben. Önök megint elfeledkeznek arról, hogy például a Hubertus Bt. tekintetében közel 8 ezer hektár ilyen terület kapcsán folyik jelen pillanatban egy büntetőeljárás. A magyar állam perli ezt a gazdasági társaságot Magyarországon is, illetve Bécsben a választottbíróságon is, és azt gondolom, hogy jogállami keretek között igyekszünk ezt a földterületet visszaszerezni a magyar állam javára, és több ilyen pert folytat egyébként a magyar állam, hogy az ilyen területeket visszaszerezze.

Azt gondolom, hogy azért nem minden esetben van igaza önöknek abban, hogy az ügyészség nem tesz meg mindent ebben a körben. Nekem nem tisztem megvédeni az ügyészséget, hogy milyen eljárásokat folytat, de az ügyészség nagyon sok olyan eljárást folytat jelen pillanatban is, ami ezekre az ügyekre vonatkozik. Ha Magyar Zoltán képviselőtársam Mosonmagyaróváron ott lett volna, akkor hallhatta volna a megyei főkapitányság tájékoztatóját, hogy hány ügyben folytatnak jelen pillanatban büntetőeljárást zsebszerződésekkel kapcsolatos jogügyletek miatt. Tehát azt gondolom, nagyon jól hangzik, hogy eljövünk ide a parlamentbe, a nyilvánosság előtt elmondjuk a véleményünket, és akkor azt mondják, hogy a Jobbik hogyan küzd a magyar föld védelméért.

Képviselőtársaim, konkrét intézkedéseket, konkrét javaslatokat várunk önöktől, és ezekre a javaslatokra, azt gondolom, én eddig is nyitott voltam, ezután is nyitott leszek. Én az önök frakciójából több képviselővel már egyeztettem több kérdésben, nem hiszem, hogy elzárkózom önök elől, hogy nem vagyunk vevők ezekre a dolgokra. Önök pedig folyamatosan a jelenlegi kormány nyakába próbálnak varrni olyan dolgokat, amelyekért nem ez a kormány a felelős, képviselő úr.

Ugyanis önök egy dologról elfeledkeznek. Az első Orbán-kormány már nagyon komoly kísérleteket tett arra, hogy a jogellenesen vagy zsebszerződés útján megszerzett területek tekintetében konkrét intézkedéseket hozzanak. Fölállt az a bizottság 2001-ben, és a Medgyessy-kormány első intézkedései között megszüntette ezt a bizottságot, és eltelt úgy nyolc év, hogy ebben a kérdésben az előző, Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány egyetlen lépést nem tett. Mi pedig ebben az elmúlt másfél évben, képviselő úr, azt gondolom, jelentős eredményeket értünk el, és 2014-re pedig egy olyan jogszabályi környezet fog létrejönni Magyarországon, hogy a moratórium lejártát követően, akik ilyen módon szereztek tulajdont, ne tudják a tulajdonjogot bejegyeztetni a földhivatalban. Azért, képviselő úr, elfeledkeznek önök arról, hogy a büntető törvénykönyvbe csak belekerült az a törvényi tényállás, amely az ilyen jellegű szerződések vonatkozásában nagyon komoly szankciókat helyez kilátásba. És, képviselő úr, amikor ott volt az előző bizottsági ülésen - nem a mosonmagyaróvárin, hanem azt megelőzően -, ön hallhatta, hogy milyen konkrét jogszabály-módosításokat kezdeményeztünk a KIM-nél abban a körben, hogy minél nagyobb hatékonysággal tudjunk fellépni az ilyen szerződések ellen. Tehát, képviselő úr, köszönöm a kritikát, én bírom a kritikát, veszem a kritikát, de az kritizáljon, aki valamilyen konkrét lépéseket tett ebben a kérdéskörben.

Képviselő asszonynak pedig azt szeretném mondani - úgy gondolom, képviselő asszonytól hangzott el vagy Gaudi képviselő úrtól, igen, bocsánat, Gaudi képviselő úrtól, hogy mi nem folytatunk frontális küzdelmet az Európai Unióval a magyar föld védelme érdekében. Képviselő úr, ennél frontálisabb küzdelmet nem lehet folytatni, ezt higgye el nekem. Javaslom önnek, hogy nézze már meg az osztrák és a német sajtót, hogy Magyarország ilyen jellegű intézkedéseit milyen mértékben támadják az osztrák és a német sajtóban; milyen mértékben kerül napirendre egy találkozón, egy osztrák politikussal való találkozás során, hogy mi miért diszkrimináljuk az osztrák gazdákat és miért lépünk föl ilyen határozottan a magyar föld védelmében. Képviselő úr, az a kérésem, hogy tájékozódjanak, mert azt gondolom, hogy alapvető információk hiányában vannak, és ezen információk hiányában jönnek ide a parlamentbe és fogalmaznak meg olyan kritikát, amely jogtalan a jelenlegi kormánnyal szemben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 185-187 2013.02.11. 2:35  182-187

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedje meg, képviselő úr, hogy rögtön rátérjek a válaszra: a tárca nem tervezi a hatályos jogszabályok módosítását, sőt újabb határozott lépéseket kívánunk tenni annak érdekében, hogy vidéken az állattartási kedv - itt a mezőgazdasági haszonállatokról beszélek - sokkal inkább, hogy úgy mondjam, felpörögjön, és szeretnénk, ha a haszonállatok számának a növekedése sokkal jelentősebb lenne.

Ahogy a képviselő úr is mondta, valóban, 2012. október 1-jétől az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvény szerint a mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Ugyanakkor szeretném a képviselő urat tájékoztatni arról, hogy ez nem azt jelenti, hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartása korlátlan lenne, illetőleg az arra vonatkozó egyéb jogszabályokat az ezzel foglalkozóknak nem kell betartani. Utalnék itt az állatvédelmi törvényre, a polgári törvényre, továbbá a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló rendeletre.

Képviselő úr, tisztában vagyok azzal, hogy a problémák jelentős részét - mint ahogy ön is megfogalmazta a kérdésben - különböző szomszédjogi problémák okozzák, amikor a városban vagy a vidéki településeken nem az ottani előírásoknak megfelelően történik a haszonállatok tartása. Erre vonatkozóan mindenkinek, az adott hatóságoknak is megvan a lehetősége. Amennyiben az állatvédelemre vonatkozó jogszabályokat az adott tulajdonos nem tartja be, úgy a jegyzőnek lehetősége van, hogy az állattartásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az állattartást korlátozza és megtiltsa. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ugyanakkor szintén a szomszédjogok megsértése esetén a hatályos polgári jogi törvénykönyvben lehetőség van arra, hogy az adott tulajdonos (Az elnök ismét csenget.) eljárást kezdeményezzen. Persze, képviselő úr, én is tisztában vagyok azzal, hogy ma Magyarországon egy-egy ilyen eljárás...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: ...hosszabb lehetőséget ad, de a hatályos jogszabályok alapján erre lehetőség van. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 44 2013.02.18. 2:29  41-46

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány 2013. február 15-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a termőföldről szóló törvény földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályait kívánja módosítani.

Azt gondolom, hogy ezzel már meg is válaszoltam önnek, illetőleg nem olyan rég a parlament négyötödös többséggel döntött a sürgősségi eljárásról. Ennek alapján még a mai nap fogjuk tárgyalni ezt a törvényjavaslatot. És hogy a kérdésére is válaszoljak, tisztelt képviselő úr, a benyújtott törvényjavaslat alapján a földhasználati nyilvántartási eljárás illeték- és díjmentessé válik. Ez pedig 2013. január 1-jére visszaható hatállyal, tehát visszamenőleg történik meg. Ennek alapján az eddig befizetésre kerülő díjakat, amely eljárásonként valóban 6 ezer forint volt, a kormányhivatalok vissza fogják téríteni az ügyfeleknek.

A törvényjavaslat célja valóban az volt, hogy átláthatóvá tegyük az ingatlan-nyilvántartást, és az átláthatóságba beletartozik az is, hogy minden termőterület, illetőleg minden olyan belterület, amely egy hektárnál nagyobb volt, a nyilvántartásba, regisztrációba kerüljön. Ugyanakkor, mivel az eljárás az ügyfél kérelmére indul, a kormány úgy döntött, és úgy gondolja, hogy a többletadminisztráción túl feleslegesen díjfizetés ne terhelje az ügyfeleket.

Ugyanakkor válaszolok az ön kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy kikre terjed ki ez a kedvezmény. A díjmentesség minden földhasználati bejelentésre vonatkozik, illetőleg önnek még volt egy kérdése, képviselő úr, hogy mi a végső határideje ennek a bejelentési kötelezettségnek. Az általános szabály az, hogy a földhasználót a bejelentési kötelezettség a használat megkezdésétől számított 30 napon belül kötelezi. Ugyanakkor a törvényjavaslat 2013. április 30-át határozza meg végső határidőnek.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 219 2013.02.18. 5:59  218-234

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai ülésnapon ebben a kérdéskörben már több észrevétel, illetve interpelláció hangzott el, ezért nagyon röviden megpróbálom összefoglalni azt az előterjesztést, amelyet a kormány 2013. február 15-én nyújtott be az Országgyűlés számára az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, illetőleg a termőföldről szóló törvény földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására.

A javaslat magyarázata, illetve indoka nagyon egyszerű ebben a kérdéskörben. Korábban a jogszabály konkrétan meghatározta, hogy melyek azok a területek, amelyek tekintetében nem szükséges a földhasználati bejelentési kötelezettség.

(17.30)

Itt két területet emelt ki a jogszabály, ez december 31-ig volt hatályban. Ez a két terület egyrészt az erdő művelési ágban nyilvántartott terület, a másik pedig a földhasználó országos viszonylatában egy hektár vagy ennél kisebb terület használata tekintetében határozta meg. 2013. január 1-jétől kezdődően ebben a körben változás állt be. A földhasználóknak területnagyságtól függetlenül minden termőföld, valamint mező- és erdőgazdasági művelési belterületi föld, illetve zártkert tekintetében bejelentési kötelezettsége volt. Azt gondolom, hogy az az előterjesztés, amely most a tisztelt Ház előtt van, egy nagyon fontos rendelkezést tartalmaz. Ez pedig az, hogy a regisztráció tekintetében 6 ezer forint eljárási, illetve igazgatási illeték került meghatározásra valamennyi körben, amelyet az előbb felsoroltam.

Font Sándor képviselőtársam az interpellációjában már kérdezte, hogy a kormány mit kíván tenni ebben a kérdéskörben. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, amely most önök előtt van, lényegében ezt a problémát megoldja, és az illeték és igazgatási díj tekintetében 2013. január 1-jére visszamenő hatállyal illeték- és díjmentessé teszi ezt a regisztrációs eljárást. Természetesen a kormány szándéka abban a körben nem változott, hogy átláthatóvá kell tenni a magyar termőföldpiacot, és ebbe minden olyan bejelentési kötelezettség, amely e körben meghatározható, bele kell hogy tartozzon. Természetesen azt is elmondtam korábban, hogy a már folyamatban levő eljárások díjmentessé alakulnak, illetőleg a már befizetett díjakat a kormányhivatalok visszatérítik az eljárásban szereplő ügyfelek részére. Ettől függetlenül a bejelentési kötelezettség nem változik. Az eljárás folyamán az eljárással érintett ügyfelek bejelentési kötelezettsége továbbra is fennáll. Ugyanakkor a díjmentesség az összes földhasználati bejelentésre vonatkozik, tehát a díjmentesség mindenkit egyformán megillet ebben a kérdéskörben.

A kormány szándéka egyértelmű volt e tekintetben. Úgy gondoljuk, hogy bőven elegendő az a többletadminisztrációs teher e körben, ami az ügyfelet a bejelentés során terheli. Nem kívánjuk, hogy a bejelentés további anyagi terhekkel is járjon. Természetesen 2007 óta hatályos az a jogszabály, amely az adott körben a használat tekintetében bejelentési kötelezettséggel terheli a földhasználót. Mint ahogy korábban is elmondtam, a földhasználónak a földhasználat megkezdését követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy ennek a (Az elnök csenget.) jogosultságának eleget tegyen. Ugyanakkor az önök előtt található törvénytervezetben az szerepel, hogy 2013. április 30-a az a határidő, amíg a földhasználót ez a jogosítvány megilleti.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a törvényjavaslat mindazokat a nagyon fontos rendelkezéseket tartalmazza, amelyek szükségesek ahhoz, hogy korrigáljuk azokat a könnyítéseket, illetve eljárási tényeket, amelyek korábban, a decemberben megszavazott törvényben megtalálhatók.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 233 2013.02.18. 2:24  218-234

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Pócs János képviselőtársam szavait jól értettem, akkor a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztésünket, és ugyanolyan fontosnak tartotta azokat a szempontokat, amelyeket a kormány megfogalmazott, és ha ezt összegezni kívánnám, picit értetlenül állok az ellenzéki képviselőtársaim által megfogalmazott feltevések előtt, miközben, ha jók az információim, akkor ma, aki itt hozzászólt az ellenzék soraiból, mindenki a bizottság tagja.

(17.50)

Tehát ha a bizottság egyhangúlag támogat egy javaslatot, akkor másnak nem tudom betudni ezt a hozzászólást, mint egy politikai kommunikációs fogásnak, hogy megpróbálunk még egy bőrt lehúzni arról a dologról, amihez korábban a bizottságban már hozzájárultam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, eléggé világosan és egyértelműen elmondtam, és a Fidesz részéről hozzászóló Pócs János és Farkas Sándor is egyértelműen elmondta: egyrészt visszamenő hatállyal január 1-jére szűnik meg az illeték- és díjfizetési kötelezettség. A kormányhivatalok 90 napon belül visszafizetik a befizetett díj- és illetéktételeket, illetőleg a folyamatban levő eljárásokra is egyértelműen alkalmazásra kerülnek ezek a rendelkezések. A díjmentesség valamennyi földhasználót megilleti.

Úgy gondolom, teljesen egyértelmű és világos a jogszabályban, a törvénymódosításban meghatározott irány. Ezért engedjék meg, hogy külön-külön ne reagáljak a képviselőtársaim által elmondottakra, ugyanis a bizottság egyértelműen támogatta ezt az előterjesztést, és ezért kérem a képviselőtársaimat is, hogy támogassák a kormány előterjesztését.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 151 2013.02.25. 2:02  148-151

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön pejoratív kérdésfeltevése igen messze áll az igazságtól. Egyrészt azért, mert hiányzik belőle a valóság ismerete, másrészt pedig azért, mert elég jelentős tájékozatlanságot igazol. Az ön kérdésfeltevéséből hiányzik a valóság, hogy ki a felelős azért, hogy a kapuvári húsüzem tönkrement, felszámolás alatt áll. Ön nem említi meg azt a Román Gyulát, aki milliárdokat vett fel az előző szocialista kormány alatt a Fejlesztési Bank garanciájával. Ezeknek a milliárdoknak a sorsa ma ismeretlen. Az ön kérdésfeltevéséből hiányzik az a büntetőeljárás, amely áfacsalás miatt folyik az üzem előző menedzsmentje vonatkozásában. És hiányzik az a valós kérdésfeltevés, hogy az az üzem, amiért most ön aggódik, az utolsó években nem a rábaközi sertéstartók által megtermelt sertést, hanem szlovák, lengyel, német sertést dolgozott fel, ezáltal jelentősen lerontotta annak a kapuvári brand terméknek a minőségét, amelyről ön beszélt.

Képviselő úr, és ön nem mondott el valamit! Azért három húsüzem helyzete megoldódott. Gyula megoldódott, Pápa megoldódott és a kaposvári Kométa megoldódott. Most ön egy olyan húsüzemnek a sorsát veti a kormány szemére, amelynek a tönkretételében az előző kormány jelentős szerepet játszott azzal a rossz hitelezési politikával, amely tekintetében milliárdokat adtak oda, és soha senki nem kérdezte meg a menedzsmenttől, hogy mire költik ezeket a milliárdokat. Képviselő úr, folyik a büntetőeljárás, folyik a húsüzem felszámolása, és higgye el, hogy ennek a húsüzemnek is meg fog oldódni a sorsa.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 42 2013.03.04. 3:14  39-44

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nem véletlenül Gőgös Zoltán a leghangosabb mögöttem, mert a kritikáknak, amelyek a szocialisták részéről érkeztek, ő volt a szószólója, de majd szeretnék neki néhány adatot mondani, és azt gondolom, hogy jobb, ha egy picit elgondolkozik rajta. (Gőgös Zoln közbeszól.) Valóban, február 1-21. között lezajlottak a megyei agrárkamarai választások, ennek alapján megkezdődhet egy teljesen új agrárkamara szervezése. Március 9-én meglesznek a megyei küldöttválasztások, a küldöttek megválasztják a megyei vezetőket és azt a 15 küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésben az adott megyét fogják képviselni.

Azt gondolom, hogy március 28-án, amikor az országos küldöttgyűlés van, és az országos küldöttgyűlés elfogadja az új alapszabályt, akkor megkezdheti egy új nemzeti agrárkamara a működését.

(14.20)

És hogy a kérdésére is válaszoljak, képviselő úr, a szocialistáknak azért nagyon nehéz dicsőségről beszélni, arról a 2008-as kamarai választásról, ahol mindösszesen 1188-an adták le a szavazatukat, ezzel szemben 2013-ban, amit önök kritizálnak, 14 565-en szavaztak, ez jóval meghaladja ezt a számot. De hogy néhány megyét is megemlítsek, Pest megyében, tisztelt képviselő úr, 2008-ban 40 jelöltre 30-an szavaztak, vagy például Bács-Kiskun megyében 2008-ban 318-an szavaztak, míg 2013-ban 1144-en. De hogy nézzük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is: 2013-ban 2219 fő volt a szavazók száma, 2008-ban 64 fő szavazott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az akkori agrárkamarára. És hogy kik voltak az akkori agrárkamarában? Tisztelt Képviselő Úr! Az agrárkamara elnöke az a Forgács Barnabás volt, akinek a fia a mögöttem hangoskodó Gőgös Zoltán volt államtitkárnak az államtitkár-kollégája volt. (Zaj az MSZP padsoraiban.) Vagy ki volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az agrárkamara elnöke? Az a Demendi László, aki Gőgös Zoltán képviselőtársa volt a szocialista frakcióban 2006-2010 között. (Nagy zaj az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársam! Gondolkozzunk el egy picit azon, mielőtt valamit állítunk! (Nagy zaj az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) Én úgy látom, hogy valóban rosszul esik a szocialistáknak az, hogy az akkori agrárkamara nem volt más, mint azoknak a kádereknek a búvóhelye, akiket ők odatettek, most pedig valóban egy új nemzeti agrárkamara fog megalakulni március 28-án, amely valóban vidék-, agrár- és élelmiszer-ipari kamara.

Köszönöm szépen, képviselőtársam. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 108 2013.03.11. 2:04  105-108

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Igazán most sajnálhatja, hogy ön nem jár el azokra a tárcaközi bizottsági ülésekre, ahová meghívjuk önt, és ahol ezekre a kérdésekre, amelyeket most ön föltett, rendszeresen választ adunk. Így önnek is lett volna lehetősége arra, hogy ezeken az üléseken föltegye a kérdéseket és választ kapjon. Ön Mosonmagyaróvárra sem jött el, ahol ön országgyűlési képviselő, illetőleg legutoljára Őriszentpéteren sem volt ott, ahol a nemzeti park területén tartottunk ülést.

Képviselő Úr! Ezek az ülések nyilvánosak, a sajtóban minden esetben nyilvánosságra hoztuk ezek időpontját. Ön oda eljöhetett volna, ha önt valójában érdekelné ez a kérdés. De eddig egyetlen alkalommal sem jött el. És hogy egy picit a kíváncsiságát is kielégítsem, azért mondok önnek néhány adatot, mert önök azt mondják, hogy mi semmit nem tettünk a magyar termőföld védelme érdekében.

Jelen időpontig 3,7 milliárd forint forrást biztosítottunk a nemzeti parkok részére, ebből a nemzeti parkok 5 ezer hektár nagyságú területet vásárolhatnak meg. 2012-ben 2051 hektár volt a területnagyság, amit megvásároltunk, illetőleg ebben az évben a Nemzeti Földalapkezelő 4,5 milliárd forintot kapott arra, hogy az állam elővásárlási jogát érvényesítse, és földterületeket tudjon vásárolni.

Ön azt mondja, hogy mozgolódnak Győr-Sopron megyében és máshol, én mondom önnek konkrétan, Győr-Mosonszolnok területén spekulánsok elől vett meg területet a Földalap, Komádiban, Hajdú-Bihar megyében nem olyan rég 500 hektár nagyságú területet vásárolt meg, illetőleg több olyan vételi ajánlat van a Földalap részéről, ahol kifejezetten spekulatív célú földvásárlásokat kívánunk megakadályozni. Köszönöm szépen, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 201 2013.03.25. 0:31  196-202

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden szeretném megindokolni. Ezt a vitát már lefolytattuk, és nem meglepő, hogy az MSZP tartózkodni fog. Azt pedig köszönjük szépen, hogy a Jobbik támogatja a törvényjavaslatot. Valóban, itt egy technikai jellegű módosításról van szó, és sokadjára hangzanak el ugyanazok az érvek ezzel kapcsolatban.

A kormány támogatja a benyújtott javaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 30 2013.04.08. 3:06  27-33

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Gőgös Képviselő Úr! Tudja, egy kicsit megmosolyogtató, amikor az ön szájából a családi gazdaságokért aggódó interpellációt hallok, ön, aki a Gyurcsány-Bajnai-kormány államtitkáraként a tőkés nagygazdaságok, nagyüzemek szekerét tolta és az érdekeit képviselte, most hirtelen a családi gazdaságok megmentőjeként tündöklik itt a parlamentben. Tudja, képviselő úr, van egy másik probléma, ugyanis amikor ön államtitkár volt 2010-ben, az Európai Számvevőszék ellenőrizte 2010. január 25. és 29. között a támogatásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, és ön is nagyon jól tudja, kedves képviselő úr, hogy a földalapú támogatásoknál ellenőrizni kell, hogy az adott földterület az adott időpontban az adott gazdálkodó használatában van-e. Amennyiben nem ebben van, akkor az MVH-nak megfelelően kell eljárni.

Képviselő úr, amikor ön államtitkár volt, akkor az Európai Számvevőszék megállapította, hogy önök hibás gyakorlatot végeznek, ugyanis ezt követően a mindenkori miniszteri rendeletben megkövetelték, hogy a támogatás kérelmezője a földhasználati nyilvántartásban a tárgyév június 9-én földhasználóként legyen nyilvántartva.

Másik nagyon nagy tárgybeli tévedése, képviselő úr, hogy nem a családi gazdaságot, hanem a családi gazdaság vezetőjét és az egyes tagjait illeti meg a támogatás ebből a szempontból, ezért nem értem, hogy ön miért keveri a támogatás tekintetében a családi gazdaságot meg a családi gazdaságok tagjait. Képviselő úr, 2010-ben a Számvevőszék megállapításától kezdődően a miniszteri rendelet meghatározta, hogy hogyan kell a támogatás alapján a földhasználónak bejelenteni a földhasználati kérelmet. (Moraj az MSZP padsoraiból.) Képviselő úr, nagyon nehezen tudom elfogadni vagy elhinni, hogy 2010-től, akik az új rendeletnek megfelelően jelentették be a földhasználatot, nem értesültek arról (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.) hogy miként kell használni, miként kell bejelenteni a használatot. Képviselő úr, egyébként az MVH semmi mást nem csinál, mint ellenőrzi a rendeletnek megfelelően a földhasználatot.

Képviselő úr, és én szeretném önt megnyugtatni, hogy ezt a problémát nemcsak ön ismeri, hanem mi is ismerjük (Gőgös Zoltán: Akkor oldjátok meg!),és megfelelően meg fogjuk oldani a problémát, ahogy ön az interpellációban elmondta, a megfelelő jogszabályt meg fogjuk alkotni, és ezt a problémát kezeljük. Csak tudja, képviselő úr, amikor ön politikai államtitkára volt a Gyurcsány-Bajnai-kormánynak, önök egy lépést nem tettek, pedig 2010 januárjában már tudták, hogy a földhasználat szabálytalanul van bejelentve. (Moraj az MSZP padsoraiból.) Képviselő úr, ön olyan dolgot kér számon rajtunk, amit önök rontottak el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 30 2013.04.15. 3:29  27-33

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nekem nem tisztem megvédeni azt a cégcsoportot, amelyet ön megtámad, de azért engedje meg, hogy néhány tényt közöljek önnel. Ez a cégcsoport évi 80 milliárd forint értékben állít elő mezőgazdasági termékeket, elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik, és mezőgazdasági termékeket forgalmaz. Ez a cégcsoport több mint 350 embert foglalkoztat a térségben, és én ajánlom önnek, hogy ne csak a szóbeszédekre figyeljen oda, hanem menjen el, és járja körbe azt a térséget - Vány, Bugyi, nemzeti park -, nézze meg, és akkor talán több információval rendelkezik. És tudja, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen cégcsoport, aki ilyen komoly árbevétellel és ilyen komoly gazdasággal rendelkezik, 23 hektár földre akar spekulálni. Ez csak az ön gondolataiban lehetséges így. De azért, képviselő úr, jó lenne, ha néha mondana egy kis pozitív példát is az NFA-val kapcsolatban, mert ugye, ön azt mondja, hogy az NFA-t minek hoztuk létre, ha nem gyakorolja a jogosítványait.

Képviselő Úr! Engedje meg, hogy azért hadd mondjak önnek néhány adatot, amelyben az NFA valóban gyakorolja azokat a jogokat, amelyeket ön most hiányol; 2012-ben az NFA 28 esetben élt az elővásárlási jogával. 2013-ban eddig hét esetben 960 hektár föld vonatkozásában élt. 13 ügyletben van előkészítés. Ez összesen 161 hektár területet érint, 241 millió forint értékben. Erre az évre, képviselő úr, az NFA-nak 4,5 milliárd forintja van, hogy az elővásárlási jogát tudja érvényesíteni, ezért körülbelül 5 ezer hektár földet kíván az NFA megvásárolni, amelyet miután megvásárolt, haszonbérlet céljából meg fogja pályáztatni.

De, képviselő úr, van még egy nagyon fontos dolog, amiről elfeledkezik, mert a nemzeti parkok is állami területet használnak, és ön sokszor elmondja itt a parlamentben, hogy nem úgy történik ezeknek a területeknek a hasznosítása és a megvásárlása. Én azért szeretném önt emlékeztetni, hogy 2012-ben több mint 1 milliárd forintot költött a magyar állam a nemzeti parkok területén levő földek visszaszerzésére 2051 hektár nagyságban. 2013-ban pedig a költségvetésből 2 milliárd forintot kaptak a nemzeti parkok, ez közel 3 ezer hektár terület megvásárlására lesz elegendő, és az előző évről a Nemzeti Földalap 460 millió forintot adott át az Őrségi Nemzeti Parknak, hogy újabb területeket vásároljon meg. Képviselő úr, ez közel 10 ezer hektár nagyságú terület lesz, amit 2013 év végére az NFA az elővásárlási jog gyakorlásából meg fog vásárolni.

Nem tudom, képviselő úr, hogy önnek mi az elegendő vagy mi az, ami megfelel, a jelenlegi költségvetési források, a lehetőségek ezt engedik meg. Én úgy gondolom, hogy ez az összeg is elég jelentős ahhoz képest, amit az előző kormányok fordítottak ilyen célra.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 112-114 2013.04.15. 2:19  109-118

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Az a probléma, hogy ön megint mindenféle zavaros ügyeket lát egy földhaszonbérleti pályázat mögött, és olyan dolgokat állít, amikre vonatkozóan nem biztos, hogy teljes körű információkkal rendelkezik.

Képviselő Úr! A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2013 januárjában valóban meghirdetett 1200 hektárnyi védett és Natura 2000-es területet, majd márciusában érvénytelennek nyilvánította a pályázatot, tekintettel arra, hogy a nemzeti park által kiírt pályázati feltételek nem feleltek meg az NFA pályázati előírásainak, vagyis annak a kormányrendeletnek, amelyik erre vonatkozik. Tehát a pályázat érvénytelenítése, képviselő úr... (Gőgös Zoltán folyamatosan közbeszól.) Képviselő úr, végigmondhatom?

ELNÖK: Képviselő úr, lesz módja a viszonválaszra, ezért kérem, hogy tartalékolja a mondatait.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Így van. Tehát visszavontuk a pályázatot. A tulajdonosi személyben valóban változás történt, 2013. február 28-ától a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kht. feletti tulajdonosi jogokat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság gyakorolja. A tulajdonosi jogok átvétele újabb 6 ezer hektár terület meghirdetésére fog majd lehetőséget adni, tisztelt képviselő úr. Ugyanakkor időközben a Nemzeti Földalapkezelő vagyonkezelési szerződést kötött az igazgatósággal a területek vonatkozásában.

Képviselő úr, nincs itt semmilyen zavaros dolog. Nem kívánunk előre meghatározott személyeknek földet juttatni, ahogy ön mondta. Van 15 ezer hektár terület, amely a nonprofit kht.-hez tartozott, és ezt a területet kívánjuk meghirdetni a hatályos jogszabályok szerint az állattartók, a családi gazdálkodók és természetesen a természetvédelmi érdekek figyelembevételével. Nem az ön által elmondott feltételek mellett előre megosztottan - ahogy ön mondta - harminc személy fogja megkapni.

Képviselő úr, teljesen hivatalosan, rendes, jogszerű feltételek között fog megtörténni a föld pályáztatása. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 118 2013.04.15. 0:36  109-118

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, nem jók az adatai, mert nem 8 ezer, hanem 15 ezer hektárról van szó. (Gőgös Zoltán: De annak a fele 8 ezer hektár.) Tehát nem jó adatokból dolgozik. Képviselő úr, mi nem áldoztunk fel semmit. Nagyon egyszerű a dolog: mi a magyar gazdáknak szeretnénk ezt a 15 ezer hektár földet pályázat útján meghirdetni. (Gőgös Zoltán: De milyen áron?) Ez a leglényegesebb, képviselő úr. Önökkel ellentétben, akik eladták a földterületet és a nagy cégeknek juttatták oda, abban a térségben is, képviselő úr, nézzen körbe, elég komoly cégek vannak ott, mi az ott élő állattartó gazdáknak kívánjuk odaadni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 199-201 2013.04.15. 2:21  196-254

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Igen. Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném jelezni (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy a kormány támogatja a képviselői indítványt, és valóban azok az okok, amiket itt képviselőtársam elmondott, teljesen reális és egyértelműen jól körülrajzolható okok ebben a körben.

Valóban, a jelenleg hatályos agrárkamarai törvény nem fogalmaz egyértelműen (Dr. Józsa István: Necces!), hogy a megyei elnöki pozíciót betöltő agrárkamarai vezető vállalhat-e az országos elnökségben tisztséget. Én azt gondolom, hogy ez a módosítás teljesen egyértelműen ezt a kérdéskört meghatározza, és egyértelművé teszi, hogy nem összeférhetetlen a két pozíció. Ennek, én azt gondolom, van egy szakmai megközelítése, ugyanis azonos szakmán belül, azonos ágazatot képviselve jár el a megyei elnök, amikor az országos elnökségben képviseli az adott ágazatot, illetőleg én úgy gondolom, hogy a két tevékenység egymással paralel összeférhető és együtt jól művelhető.

Ugyanakkor valóban van egy kritikus határ, ahol ezt az összeférhetetlenséget meg kell határozni, meg kell húzni azt a vonalat, amelyen túl már nem lehet lépni. Ez pedig, én úgy gondolom - mint ahogy az előterjesztés is tartalmazza -, az országos szervezet főigazgatói pozíciója, ugyanis az valóban összeférhetetlen tevékenységnek tűnik, hogyha valaki egy megyei szervezet vezetőjeként, az országos szervezet főigazgatójaként is látja el a tevékenységét. Valóban ezt ki kell zárni abból a körből, ahol megengedően fogalmaz a törvény. Ezért én azt gondolom, hogy a javaslat a kormány részéről támogatható, a javaslat egy ésszerű javaslat, és ennek alapján a kormány támogatja az előterjesztői javaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 66 2013.04.16. 12:08  65-111

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt elmondanám a törvényjavaslathoz kapcsolódó mondataimat, hadd jegyezzem meg, hogy úgy látom, hogy csak a Jobbik Magyarországnak és a Fidesz-KDNP-nek fontos ez a törvényjavaslat, és azok a képviselőtársaink, akár a szocialisták, akár a Bajnai Együtt 2014-hez tartozó képviselők, Szabó Rebeka, akik állandóan a kisgazdaságokról vagy a kis családi gazdaságokról regélnek, közben a nagygazdaságok vagy azok szekerét tolják, akik több száz magyar termelőt tettek tönkre, mint például a Hajdú-Bét vonatkozásában, azok nincsenek itt a vitában, vagy nincsenek itt a törvényjavaslat megbeszélésekor. Pedig úgy gondolom, most elmondhatnák azt a véleményt, amit oly sokszor hangoztatnak a parlamentben, és kifejthetnék a véleményüket, mert ez a javaslat kifejezetten arról szól, hogy az NFA-törvényt úgy kívánjuk megváltoztatni, hogy azokat a kisebb területeket, amelyek nem tartoznak nagyobb birtoktestekhez és amelyek még versenyképesek vagy életképesek, az NFA pályáztatás és árverezés nélkül eladjon, ezáltal azokat a kisebb gazdaságokat tudjuk földhöz juttatni, akik az elmúlt időszakban nem tudtak földet vásárolni, és itt lényegében tulajdonba szeretnénk adni ezeket a földeket.

Tehát a mostani javaslat két részből áll. Egyrészt a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítását kell megvitatnunk, másrészt pedig az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt kell megvitatni. Egyébként az előterjesztésnek az a nagyon fontos lényege, hogy a két jogszabályt, amely párhuzamosan tartalmaz rendelkezéseket mindkét vonatkozásban, próbáljuk párhuzamba, összhangba hozni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ahogy mondtam korábban, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításának egyik nagyon fontos célja, hogy az NFA nyilvános pályáztatás és árverés mellőzésével köthessen adásvételi szerződést olyan földrészletekre, amelyek területe nem haladja meg a 3 hektárt. Az eddigi jogszabály 1 hektárban húzta meg ezt a területet. Úgy gondolom, hogy ez a terület egyrészt nem versenyképes, ráadásul ilyen 1 hektár vagy 1 hektár alatti területek nagyon kis számban voltak jelen, most pedig a területi határ 3 hektár. Úgy gondolom, hogy ez egy versenyképes terület. 3 hektáron akár zöldségkertészet, akár más ágazat már versenyképesen tud gazdálkodni, másrészt pedig olyan területekről van szó, amelyek nagyobb birtoktestekhez nem kapcsolódtak, így az értékesítése mindenképpen azt segíti, hogy a kistermelőket, kisgazdálkodókat valóban ezeknek a területeknek az értékesítésével igyekezzünk versenyképessé tenni. Ráadásul természetesen, mivel ezek a területek nem kapcsolódnak nagyobb birtoktestekhez, a hasznosításuk egyrészt megoldatlan, másrészt pedig nagyon nehézkes, ezért mindenképpen ezeket a területeket értékesíteni kell.

Egy nagyon lényeges dolog, hogy a 3 hektárig terjedő területeket így sokkal gyorsabban, versenyeztetés nélkül tudja értékesíteni az NFA. Persze, mindenképpen azokat a földbirtok-politikai irányelveket, amelyek erre vonatkoznak, érvényesíteni kell, és ezt mindenképpen szem előtt kell tartani.

Hogy a nyilvánosságot se rekesszük ki a versenyeztetés miatt, ezért az adásvételi szerződéseknek közérdekből nyilvános adatait a szerződéskötést követően három napon belül nyilvánosságra kell hozni, tehát így azt gondolom, hogy mindenki tudomást szerez arról, hogy kik azok, akik ezeket a területeket az NFA-tól meg tudták vásárolni.

Még egy nagyon fontos, hogy így mondjam, szempont, hogy amennyiben az értékesítendő földrészlet értéke eléri az 1 millió forintot, annak az értékesítéséről a Birtokpolitikai Tanács dönt. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog ebben a kérdéskörben.

Van még egy nagyon lényeges szempont, azt gondolom. Ugyanis ezek a területek eddig vagy parlagon álltak és nem voltak megművelve, vagy valamilyen nagyobb birtoktesthez voltak kapcsolva, és igazán annak a nagygazdaságnak ez a 3 vagy 2 hektár nagyságú terület nem igazán jelentett jelentősebb területnagyságot. Így ezáltal ezeket a területeket ezekről a nagyobb gazdaságokról levéve az ott élő, helyben lakó gazdálkodóknak oda tudjuk adni, és ezáltal az ott élő, helyben lakó gazdálkodók tudják kiegészíteni a családi gazdaságot, tudják növelni a területüket.

A tervezet másik nagyon lényeges szempontja, hogy 2013. január 1-jével a termőföldről szóló törvény kimondja, hogy a haszonbérleti szerződés időtartamának meghosszabbítása esetén a haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A teremben ülő képviselőtársaim közül talán Turi-Kovács Béla képviselőtársam még emlékszik, hogy még 2009-ben mi azért emeltük fel a hangunkat, mert a teremben nem lévő - vagy most már két fővel jelen lévő - szocialisták 40 ezer hektár földhaszonbérleti szerződést a lejárat előtt 4-5 évvel úgy hosszabbították meg, hogy nem pályáztatták meg, hanem automatikusan meghosszabbították a haszonbérlet időtartamát további 15 évvel. Ez a módosítás pedig azt mondja, hogy ugyan a lejárta előtt lehet kérni a haszonbérlet meghosszabbítását, de pályáztatni kell, tehát mindenképpen a pályázati eljárás szabályainak megfelelően kell eljárni ebben a kérdésben, és ahol pályázni kell vagy lehet, ott verseny van, tehát mindenki tud pályázni.

(13.10)

Tehát nem automatikusan hosszabbodik meg a haszonbérlet ebben a vonatkozásban, és úgy gondolom, hogy ezáltal azok a trükközések, amelyek 2009-ben 40 ezer hektár állami földterületet azoknak a nagygazdaságoknak juttattak - Kösely, Tedej és sorolhatnám ezeket a cégeket -, amelyek akkor, a lejárat előtt további 15 évre bérelték ezeket a területeket, ezeket a trükköket már nem lehet megvalósítani ezzel a módosítással. És természetesen az is nagyon fontos akadály ezen területek vonatkozásában, hogy ezen területeket valamilyen kötelezettségek terhelik akár üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség, agrár-környezetgazdálkodási programban való részvétel, tehát nem lesz olyan egyszerű innentől kezdve ezeknek a területeknek az átjátszása.

A másik nagyon fontos rendelkezés, amit az előterjesztés érint, az erdőkről, erdőgazdálkodásról szóló rendelkezés módosítása. A helyzet nagyon egyszerű, és nem kell ebben semmilyen különleges dolgot keresni. Van két jogszabály, amely ugyanazt a területet szabályozza párhuzamosan egymás mellett, és az előterjesztésnek pedig az a célja, hogy a párhuzamosságot kiküszöbölve megpróbálja azonos keretek közé szorítani a jogszabályi rendelkezéseket.

Ugye, a termőföldek között az erdővagyon egy speciális helyet foglal el, és ebből adódóan speciális jogszabályok vonatkoznak rá. Az erdőkre vonatkozóan az erdőtörvény tartalmaz rendelkezéseket, és a Nemzeti Földalapról szóló törvény is tartalmaz rendelkezéseket az erdőre vonatkozóan akár a vagyonkezelésre, akár a használatba adásra vagy hasznosításra vonatkozóan. És hogy ezt a - hogy így mondjam - egymás mellett futó párhuzamosságot kiküszöböljük, ezért volt szükség a két jogszabály egymáshoz idomítására, ennek megfelelően a Nemzeti Földalapról szóló törvényben még pontosabban, még speciálisabban meghatározni, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek milyen erdővagyon tekintetében van kizárólagos rendelkezése. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény csak a 100 százalékos állami tulajdonban lévő erdőre és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre irányadó. Tehát egyértelműen meghatározzuk, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény milyen esetekben rendelkezik az erdővagyonról.

Ugyanakkor azt gondolom, ezzel a módosítással azokat a szabályozásbeli hiányosságokat is kiküszöböljük, amelyek az osztatlan közös tulajdonban álló erdőingatlanok tekintetében állnak fenn, amelyekben az állam tulajdoni illetőségekkel rendelkezik. Úgy gondolom, ez is egy hosszú ideje húzódó probléma, egy olyan anomália, amelyet egyébként már korábban meg kellett volna oldani. Ezért az erdőkről és az erdők védelméről szóló törvény kiegészítésével egyértelművé válik, hogy az állami tulajdoni hányadokra a Nemzeti Földalapra vonatkozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Egyértelműen rendelkezik a jogszabály erről.

Tehát még mielőtt valaki megint összeesküvés-elméletet keresne, és nagyon sajnálom, hogy nincs a teremben Gőgös Zoltán képviselőtársam, mert ő lát minden mögött valamilyen összeesküvést és mindenféle zavaros történetet, és persze itt van Varga Géza képviselőtársam, akinek mindenről a Magosz jut eszébe; képviselőtársam, erről a törvénytervezetről - sajnálom, hogy kiment, az előbb még itt volt - ne a Magosz jusson eszébe, hanem azok a kisgazdaságok, azok a kistermelők, akiknek ezzel a módosítással lehetőséget biztosítunk arra, hogy kiegészítsék a birtokaikat, hogy egy versenyképesebb birtoktestet hozzanak létre, hogy összerendezzék a birtokaikat, és tulajdonosként, nem pedig használóként rendelkezzenek ezzel a területtel.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyit szerettem volna röviden elmondani indoklásként, és kérem, hogy támogassák az előterjesztésünket.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 84 2013.04.16. 1:21  65-111

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vágó Képviselő Úr! Én már akkor a gazdák szemébe néztem, amikor ön a pesti aszfaltot koptatta (Dr. Józsa István: Kecskeméten!), vagy egy kávézóban ült, és gondolkozott a vidékről. (Vágó Gábor: Azt se tudod, honnan jöttem, Gyula! - Dr. Lamperth Mónika: Nem baj, azt beszél, amit akar, összevissza.) Többet kellene vidékre járnia, a gazdák közé, képviselőtársam, és ha már kapott lehetőséget, hogy egy törvénytervezetről elmondja a véleményét, akkor arról mondja el. Persze én tudom, hogy a parlament, az egy szabad műfaj, és remek dolgokat lehet mondani, de ön több mint kilenc percet beszélt, és magáról a javaslatról egy szót nem szólt; mindenről beszélt, mindenféle nagybirtokosokról.

Képviselő Úr! 3 hektárral nem lehet spekulálni. Az NFA-hoz 3400 hektárra érkezett be vételi ajánlat, hogy szeretnék az ott élők, a helyben lakók megvásárolni ezt a területet, hogy ki tudják egészíteni a gazdaságukat. Képviselő úr, ezt nem nagybirtokosok nyújtották be, meg amit ön mesélt, hanem helyben élő gazdák akarják megvásárolni, ők keresték meg az NFA-t, és a gazdák kérésének megfelelően hoztuk ide, a parlament elé ezt a javaslatot, hogy meg tudják vásárolni.

Képviselő Úr! Ne haragudjon, olyan zöldségeket beszél; készüljön fel rendesen, jöjjön ide a parlamentbe, és akkor úgy vitatkozzunk! Jó? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 110 2013.04.16. 4:21  65-111

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vége azért egy picit már kezdett hasonlítani itt a szakmai vitára, és engedje meg elnök úr, hogy azokra a személyeskedő megnyilvánulásokra - én eddig se személyeskedtem. Göndör képviselő úr valószínűleg nem lehetett bent, amikor én az előterjesztésben azt indokoltam, hogy miért szükséges a haszonbérleti szerződések tekintetében a lejárat előtt meghosszabítandó haszonbérleti szerződést is megpályáztatni: mert 2009-ben az akkori NFA a lejárat előtt nem pályáztatta meg, hanem automatikusan megkötötte.

Vitatkozhatunk szakmai alapon, és ez nem személyeskedés. Képviselőtársam, 40 ezer hektárról van szó; örülök, hogy itt van. Én akkor az NFA ellenőrző bizottságának tagja voltam, én akkor ott voltam, amikor ebben a kérdésben döntött az ellenőrző bizottság. Tehát én olyan példát hoztam fel, amikor itt indokoltam ennek az előterjesztésnek a lényegét, amely a múltban megtörtént, képviselő úr. Hogy ön erről nem tud? Arról nem tehetek, meg kell kérdezni Gőgös Zoltánt, az akkori államtitkár kollégáját, és ő el fogja mondani önnek. Ez nem személyeskedés volt. Én itt nem mondtam soha azt, hogy ez a törvényjavaslat nem lehetne jobb. Persze, hogy lehetne jobb, azért beszélünk erről. Ezért vannak képviselői felszólalások, hogy mindenki elmondja a véleményét.

De az, hogy Kiss képviselőtársam nem érti, hogy miért kell eladni a földterületet - én elmondtam, képviselő úr. Ezek olyan területek, amelyeket nem művel senki, el vannak hagyva, parlagon állnak évek óta. Ha kiadjuk haszonbérbe, a haszonbérlő, azon kívül, hogy kifizeti a haszonbérleti díjat, nem fogja rendbe tenni ezt az évek óta elgazosodott területet. Több millió forintot kell rákölteni egy ilyen területre. Menjenek el, nézzék meg, a cserje benőtte, olyan állapotban van. A tulajdonosnak érdeke, ha megveszi ezt a földterületet, hogy rendbe tegye a területet, hogy művelési kötelezettségnek megfelelően használja ezt a földterületet.

Még egyszer mondom, képviselőtársam itt jön, hogy mi nem tudunk semmiről. Ne haragudjon, én szégyellem magam, hogy ön idejön hozzám, és tőlem kérdez adatokat, majd odamegy a helyére, és akkor azokat mondja el, képviselő úr. Hát ne vicceljünk már! Ezek szerint akkor én nem tudok vagy ön nem tud? 3400 hektárra érkezett be vételi ajánlat, képviselőtársam. A gazdák kerestek meg bennünket, az adott település vonatkozásában vannak ezek a területek 3 hektárig, meg szeretnék vásárolni, szeretnék művelni, szeretnék használni. Hát, ha önöknek ez se jó, akkor én nem tudok mit mondani, képviselő úr. Tehát, ha önöknek ez sem felel meg, akkor nem tudom, hogy mi felel meg ebben a témában.

Tehát én valóban egy szakmai jellegű vitát szerettem volna, és szakmai alapon mondtam el, hogy mik azok az indokok, hogy mi a lényege. Eddig a Földalapról szóló törvényben egy hektár volt, azt senki nem kritizálta, senki nem támadta. Most a vidéken élő gazdák kérésére próbáljuk ezt 3 hektárra felemelni, hogy őket juttassuk hozzá, és akkor Vágó Gábor egyből itt a nagybirtokosokkal, meg mikkel... Tehát ez olyan elképesztő dolog, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyszerűen nem is értem Vágó Gábort. Örülök neki, hogy Vágó Gábor már nemcsak a gazdasághoz, hanem a mezőgazdasághoz is ért, de azért jó lenne kicsit tájékozódni és felkészülni ebben a kérdésben.

Tehát én arra kérem képviselőtársaimat, hogy valóban szakmai alapon közelítsék meg. Nagyon jó hozzászólások hangzottak el Patay Vilmos részéről, Turi-Kovács Béla részéről, még a szocialisták részéről is valóban, nem azért, mert támogatják, mert ők is tudják, hogy valóban van igény vidéken arra, hogy ezeket a kisebb területeket megvásárolják, művelésre alkalmas állapotba hozzák, és ne legyen parlagon.

(14.40)

Erről szól a vita, képviselőtársaim, semmi másról, nem kell mögé gondolni itt megint azokat a dolgokat, amelyeket önök minden hétfőn elmondanak a parlamentben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 18 2013.04.22. 4:54  15-18

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy hadd osszak meg néhány nagyon fontos gondolatot az ön megemlékezéséből a Föld napja vonatkozásában, a Körös-ér menti tájvédelmi körzet tekintetében.

Valóban, 2013. január 1-jével a vidékfejlesztési miniszter hozta létre ezt a tájvédelmi körzetet. Közel 2200 hektár nagyságú ez a terület, amely természetvédelmi terület Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Ásotthalom, Mórahalom, Öttömös közigazgatási területén található, és magában foglalja az ásotthalmi láprét természetvédelmi terület 90 hektáros területét is. E tájvédelmi körzet létrehozásának az egyik legfontosabb feladata, illetve célja volt a Körös-ér mentén, illetőleg a dorozsma-majsai homokhát déli részén található táji értékek, természetes és természet közeli állapotú növénytársulások és állatfajok védelme. Ugyancsak magában foglalja ez a tájvédelmi terület, illetve átfedésben van a Déli-Homokhátság elnevezésű Natura 2000-es területtel. A tájvédelmi körzet néhány különleges növényfajnak ad otthont, mint például a tartós szekfű, a homoki kikerics, a tarka sáfrány, és az állatvilág is igen sokszínű; a nagy tűzlepkétől a vöröshasú unkáig nagyon sokfajta állatfaj található ezen a területen. Itt van például a tartós szekfű, amely esetében fontos megemlíteni, hogy a faj megőrzésére 2006-ban indult LIFE-Nature pályázat 2012-ben sikeresen zárult, és sikerült ezt a fajt megmenteni, illetőleg azóta ötszörösére növekedett az állomány.

A Körös-ér tájvédelmi körzet létesítésével egy nagyon fontos állatfaj, a délvidéki földikutya élőhelyének megtartása is sikeresen záródott le. Védetté nyilvánításának pontos oka, hogy a 2005 óta tartó magyarországi földikutya-kutatások bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében egymástól függetlenül öt, genetikailag eltérő kutyafaj található, és ezek a fajok csak itt a Kárpát-medencében találhatók meg. (Zaj az MSZP oldalán.) Az öt faj közül a Természetvédelmi Világszövetség besorolása szerint a kritikus veszélyhelyzet a délvidéki földikutya vonatkozásában került megállapításra. Ugyancsak jelentős szerepet játszott a tájvédelmi körzetté nyilvánításában a minisztérium által delegált földikutya-védelmi szakértői csoport véleménye. A terület védetté nyilvánítását ugyan ezek a körülmények indokolták, ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezáltal a Szerbiával történő természetvédelmi együttműködésünk jelentősen megnőhet, és így nemcsak a határnak ezen az oldalán, hanem a túloldalán is jelentős erőfeszítéseket tudunk tenni a délvidéki földikutyafaj megvédésére. Mindenképpen szükségessé vált tehát, hogy a két ország természetvédelmi szerveinek határon átnyúló együttműködése tekintetében előrelépés történt a tájvédelmi körzet megjelölésével.

Tisztelt Képviselő Úr! A Körös-ér tájvédelmi körzet kihirdetését hosszú éveken tartó előkészítő munka és folyamat előzte meg. Kormányzati egyeztetés, az önkormányzatok, magán-ingatlantulajdonosok és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának bevonásával történt ez a sok éven át tartó egyeztetés. Magyarországon a Körös-ér tájvédelmi körzet létesítését megelőzően csak 2009-ben létesült tájvédelmi körzet a Mecsek nyugati részén, ezért az, hogy 2013. január 1-jétől egy új tájvédelmi körzet jött létre, egy valóban nagyon fontos mérföldkő volt ebben a dologban. (Folyamatos zaj.)

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők, a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, és úgy gondolom, hogy védelmük és megóvásuk mindannyiunk közös feladata.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 80 2013.04.22. 3:59  77-100

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Varga Képviselő Úr! Hétről hétre a Jobbik azt a látszatot igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy Magyarországon rajta kívül a termőföldet senki nem akarja megvédeni (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.), és csak a Jobbiknak az elképzelése az egyetlen igaz út. (Novák Előd közbeszólása. - Az elnök csenget.)

Tisztelt képviselőtársam, szeretném önt megnyugtatni, hogy a magyar kormány meg tudja védeni és meg is fogja védeni a magyar termőföldet. (Moraj a Jobbik soraiban.) És szeretném önt arra emlékeztetni, hogy annak a tárcaközi bizottságnak, amelynek az a feladata, hogy a spekulációs célú földvásárlásokat, illetőleg a zsebszerződéseket feltárja, jómagam vagyok a vezetője, és az elmúlt időszakban számos olyan törvényjavaslat született meg a parlamentben, amely ennek a bizottságnak a munkája eredményeképpen jött létre. Sajnos ebben a Jobbik nem nagyon vett részt, ezt már többször elmondtam ebben a parlamentben. A Jobbik tevékenysége abban áll, hogy a parlamentben elmondják azt, hogy ők a magyar termőföld élenjáró harcosai, és ezt követően semmi nem történik, sem egy konkrét javaslat, sem egy esetleges olyan törvénymódosítás, amely a magyar termőföld védelmét elősegítené.

Képviselőtársam, ön ugyanúgy tisztában van azzal, mint itt bárki a parlamentben, hogy a parlamentben van egy jogalkotási rend, és a jogalkotási rendnek megfelelően születnek a jogszabályok. Ön is tudja, hogy az új földforgalmi törvény általános vitája lezárult, az általános vitát követően pedig hamarosan kezdődik a jogszabály részletes vitája, amely részletes vitához számos módosító javaslat érkezett be az önök részéről is. Ugyanakkor szeretném önt megnyugtatni, hogy az általános vita lezárását követően a Vidékfejlesztési Minisztérium több civil szervezettel, társadalmi szervezettel egyeztetett annak érdekében, hogy a jogszabály még szélesebb társadalmi konszenzus kereteiben szülessen meg és jöjjön létre.

Ami pedig az ön által említett konkrét felvetéseket illeti, tisztelt képviselőtársam, hozzánk is számos olyan bejelentés érkezett, hogy a bérlőkkel megpróbálják aláíratni a lejárat előtt a bérleti szerződést, és további húsz évre kívánják ezeket a szerződéseket megkötni. Képviselő úr, mi vizsgáljuk ezeket a bérleti szerződéseket, és önöktől is várjuk az ilyen jellegű dolgokat, nem megint egy általánosan megfogalmazott konkrét esetet hoznak ide a parlamentbe, amely mögött semmi nem található.

Ugyanakkor, képviselőtársam, ha ön zsarolásról és egyéb olyan dolgokról beszél, amelyek tekintetében önnek bármiféle információja van, kérem, akkor juttassa el hozzám, én mindenképpen meg tudom önnek ígérni, hogy ebben az ügyben vizsgálatot rendelünk el, de egyébként önnek joga és kötelessége, hogy ha ön ilyen dologról szerez tudomást, azt a megfelelő hatóság felé rögzítse.

Képviselő úr, mi nem lebegtetünk semmit, a tisztelt Ház hamarosan fogja tárgyalni az új földforgalmi törvényt, illetve a részletes vita hamarosan megkezdődik a parlament előtt. Önöknek vannak javaslatai, erről a Ház szavazni fog. Úgy gondolom, nem biztos, hogy az a megoldás, ha csak az önök javaslatait fogadjuk el, mert az az egyetlen igaz út. Képviselő úr, úgy gondolom, hogy ebben a parlamentben önökön kívül másnak is lehetnek elképzelései a földforgalmi törvényről, és azt gondolom, hogy a demokráciába ez is beletartozik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 150 2013.04.22. 2:13  147-154

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy három dolgot hadd mondjak önnek. Tudom, hogy a múlt héten az ellenőrző albizottság ülést tartott, önök ott megjelentek, és a sajtó előtt ismét elmondták, amit el szerettek volna mondani.

Először is, nyugodjon meg (Gőgös Zoltán: Én nem vagyok ideges!), az ellenőrzésekre vonatkozó jelentés május végére el fog készülni, és a szerződésszegések jogkövetkezménye - ezt már többször elmondtam önnek - nagyon egyértelmű: aki szerződést szegett, annak megszüntetik a szerződését, és újra ki lesz írva a pályázat.

Másodszor: ön itt most megint szabálytalanságokról tett említést (Gőgös Zoltán: Nem én!), illetve azt mondta, hogy előre megbeszélték, azt mondta, képviselő úr, és arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy amennyiben törvénysértésről van tudomása, tegye meg a megfelelő intézkedést.

A harmadik: azért én szeretném önnek elmondani, hogy az önök ideje alatt egyáltalán nem volt példa arra, hogy a hasznosítással foglalkozó NFA ilyen átfogó ellenőrzést végzett volna, mint amilyen ellenőrzés most folyik az NFA-n belül.

Még egy nagyon fontos dolog, tisztelt képviselőtársam: én azt gondolom, hogy az önök felvetését ott a bizottságnál az ellenőrző bizottság elnöke megcáfolta.

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt szeretném önnek mondani, hogy azért vegyen néhány adatot figyelembe. Először is, az NFA eddig 65 ezer hektár termőföld hasznosítására írt ki pályázatot, 1600 szerződést kötött meg, tehát 1600 új földhasználóval gyarapodott az agrárium. A 20 évre szóló haszonbérletek 75 százalékát természetes személyek, azaz kis és közepes családi gazdaságok kapták, illetőleg múlt héten a magyar kormány további 200 ezer hektárra hirdetett meg haszonbérleti pályázatot. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Képviselő úr, én nagyon nagy tiszteletben tartom az ön államtitkári munkáját, de ha ön államtitkárként odafigyelt volna, hogy az önök ideje alatt olyan konstrukciót dolgozzanak ki, ahol a helybeli gazdák nyernek (Gőgös Zoltán: Idő van!), akkor, azt gondolom, az önök kormánya is sikeresebb lett volna.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 154 2013.04.22. 1:03  147-154

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselőtársam, az a különbség a két filozófiában, hogy az önök idejében valóban egyetlen gazda sem tudott földhaszonbérlethez jutni (Gőgös Zoltán: Ez se igaz!), ugyanakkor több ezer hektáros területet vittek el (Gőgös Zoltán: De nem ezt kérdeztem, államtitkár úr!) spekulánsok, ügyvédek és nagygazdaságok.

Képviselő úr, az önök idejében még az NFA elé sem engedték be (Gőgös Zoltán felmutat egy iratot.) azokat az ügyeket, ahol vizsgálódni lehetett volna, amikor 2009-ben önök 40 ezer hektár területet pályáztattak meg a lejárat előtt 3-4 évvel, és 40 ezer hektár területet juttattak oda azoknak a nagygazdaságoknak, amelyeknek lejárt volna a haszonbérleti szerződése. Önök még azt sem engedték meg, hogy az akkori NFA ellenőrző bizottsága, amelynek én is tagja voltam (Gőgös Zoltán: Ez a baj!), ezt vizsgálja. Amennyiben vizsgálni szerettük volna, akkor az ellenőrző bizottság tagjai, akik önökhöz húztak, leszavazták a vizsgálatot.

Képviselő úr, tudja, ez az NFA vizsgálódik (Gőgös Zoltán: Nincs következménye, államtitkár úr! Semmilyen következménye nincs!), az pedig nem vizsgálódott.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 202 2013.04.22. 2:05  199-202

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Képviselőtársam, szerintem egyetértünk ebben a dologban, én úgy gondolom, ugyanis a horgászatnak kell lennie a természetes vizek legfontosabb hasznosítási irányának.

Az ön pártja is ott volt ezen a konferencián, és azt szeretném önnek mondani, hogy valóban a parlament honlapján fenn van a törvénytervezet, de azért késik a benyújtása, mert az ott elhangzottakat, amit a horgászok mondtak, azt szeretnénk beépíteni, és szeretnénk ennek megfelelően alakítani a jogszabályt.

Ugyanakkor egy dolgot szeretnék önnek elmondani, hogy a szabályozott és szigorúan ellenőrzött halászat viszont hozzájárul az ökoturizmushoz, a gasztronómiához és a környezetvédelemhez. Ugyanakkor egy dolgot valóban el kell ismerni, hogy az illegális halászatból származó hal mennyisége sokkal nagyobb, mint a legális halászatból származó hal mennyisége. Az állam pedig a legális halfogást támogatja. Ennek alapján szigorúan büntetni kell nemcsak a vízben... - hanem a kereskedelmi egységekben is az ilyen módon odakerülő halat.

Még egy nagyon fontos kérdés, képviselő úr: azon a konferencián valóban nagyon sok olyan javaslat érkezett főleg a horgászok részéről, amit mindenképpen be kell építeni az új jogszabályba.

És ha egy picit előrébb tekintünk, akkor a 2014 és '20 közötti közös halászati politika vonatkozásában a tengeri halászatról az akvakultúra irányába fog áttevődni az Európai Unió elképzelése. Ennek megfelelően - valóban, ahogy ön elmondta - a horgászat az, amely a természetes vizeken nagyobb szerepet kell hogy kapjon. Ezért nem értem, képviselő úr, egy kicsit idő előttinek éreztem a kérdését, de én azt gondolom, hogyha azok a felvetések, amelyek a konferencián elhangzottak, beépítésre kerülnek a jogszabályba, akkor az ön igényét, illetve a horgászoknak tett ígéretet is be fogjuk tartani.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 52 2013.04.29. 3:25  49-55

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Magyar Zoltán Képviselő Úr! Sokadszor mondom önnek el itt a parlamentben (Balczó Zoltán: Egyszer az igazat!), úgy látom, ön nem érti a lényegét, hogy amennyiben bizonyítékai vannak önnek azzal kapcsolatban, hogy az állami földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatban visszaélések vannak, akkor forduljon a megfelelő hatósághoz, indítson megfelelő eljárásokat. Ön ennek ellenére a mai napig ezt egyetlen esetben sem tette meg, feláll itt a parlamentben, elmond néhány esetet, megfogalmaz ön szerint nagy igazságokat, és arra biztatja a gazdákat (Pörzse Sándor: Erkölcsről hallottál már? Erkölcsről!), hogy foglalják el azokat a földeket, amelyek tekintetében még nincs végleges haszonbérleti szerződés, megbízási szerződést kötöttek. És ön keveri a megbízást a kényszerhasznosítással, és abszolút fogalma sincs, hogy az NFA-pályázat valójában miért megbízással lett megkötve és miért nem végleges haszonbérleti szerződés vonatkozásában.

Képviselő úr, amíg ön nem tudja igazolni, hogy azokban a pályázatokban, amit ön minden héten itt elmond, majd visszaidézi a korábbiakat, bármiféle törvénysértés történt, addig az ön mondanivalója értelmetlen, és ez semmi más, mint politikai hisztériakeltés és a vidéken élő emberek hergelése.

Képviselő úr, azt gondolom, hogy egyszer ön ezt már megtette, Kajászó vonatkozásában ön felbiztatta az ott élő embereket, hogy foglalják el a területet, majd otthagyta őket. Képviselő úr, szeretném önt felhívni abban a kérdésben, hogy önnek van egy képviselői esküje, az pedig arról szól, hogy nemcsak be kell tartani a jogszabályokat, hanem be is kell tartatni. (Göndör István: Kivéve Budai Gyula!) És amit ön itt mondott, az arról szól, hogy arra biztatja az embereket, hogy még egy jogszabály által meg nem határozott földhaszonbérleti pályázat tekintetében foglalják ezeket a területeket. Képviselő úr, én arra szeretném önt figyelmeztetni, és arra kívánom felhívni a figyelmét, hogy válassza a törvényes utat, az ön képviselői esküje arra kötelezi önt, hogy a törvényeknek megfelelően járjon el, és ennek megfelelően adjon tájékoztatást a gazdálkodóknak.

Arra is megkérem, hogy a konkrét eset vonatkozásában tegyen különbséget a megbízás, a kényszerhasznosítás és a földhaszonbérlet vonatkozásában, ugyanis megbízási szerződéssel azokat a területeket szokták ideiglenesen földhasználatba adni, amelyeknek a hosszú távú hasznosítása még nem oldódott meg. Ebben a konkrét esetben nincs elbírált jogerős földhaszonbérleti pályázat (Harangozó Gábor: De miért nincs? Január 5-e óta miért nincs?), hasznosítása van a földterületnek, amely tekintetében a végleges döntést a kiírt földhaszonbérleti pályázat fogja meghatározni. Ebben mindenki indulhat, azok is indulhatnak, akik most az ön biztatására elfoglalták ezt a területet. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Képviselő úr, én arra kérem önt, hogy inkább az embereknek azt mondják el, hogy induljanak ezeken a pályázatokon; és ha ön úgy gondolja, hogy a pályázatok nem megfelelően kerültek elbírálásra, és bármilyen törvénysértést észlel, akkor tegye meg a megfelelő bejelentést.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 180 2013.04.29. 2:13  177-180

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tudja, képviselő úr, elég álságosnak tartom a kérdését, ugyanis ön nincs tisztában azzal, hogy amikor elindítottuk a szociális bolthálózatot, jómagam jártam Gráf József miniszter úrnál, és kértem, hogy segítsen a bolthálózat vonatkozásában, a logisztikai és egyéb dolgokban, és a miniszter úr elzárkózott ez elől.

Ugyanakkor szerintem ön nem tudja, hogy a szociális bolthálózatot én indítottam el, én voltam az, aki elkezdte szervezni ezt az egész rendszert, és ennek egyszerű oka volt, képviselő úr: a legrövidebb termékpályát szerettük volna létrehozni, aminek az a lényege, hogy a kiskereskedő és a termelő közé nem iktatjuk be azokat a viszonteladókat, kereskedőket, akik jelentősen megnövelték az áru értékét, amikor a fogyasztóhoz került.

Képviselő úr, tudja, a legnagyobb probléma az, hogy mi a bolthálózattal azokat a kis- és közepes gazdaságokat igyekeztünk helyzetbe juttatni, akik Magyarországon 2008 és 2009 között, az önök kormánya alatt nem tudták eladni termékeiket, kvázi a magyar piacon nem tudtak megjelenni, és ezeknek igyekeztünk segíteni a bolthálózat létrehozásával. Persze értem, hogy Gráf József nem támogatta, hiszen ő mindig a nagygazdaságok pártján állt, s a nagygazdaságok el tudták adni a termékeiket a belső piacon.

Képviselő úr, amikor ön azt állítja, hogy itt Magosz-lista volt a beszállítóknál, akkor ön valótlant állít. Én nagyon szívesen megmutatom önnek azt a listát, amelyből dolgoztunk, és amely alapján a bolthálózatoknak azokat a beszállítókat ajánlottuk... - egyébként itt nemcsak zöldség-gyümölcsről volt szó, hanem feldolgozott élelmiszer-ipari termékekről, az EKO konzervgyár is szállított be ebbe az üzletbe, az pedig nem hiszem, hogy a Magoszhoz köthető.

Képviselő úr, én azt kérem öntől, hogy mielőtt feltesz ilyen kérdést, tájékozódjon, és ha egy picit távolabb nézünk, akkor jelen pillanatban a helyi piacokon remek értékesítési lehetőség van, és a tanyafejlesztési program keretében a tanyasi termékek piacra jutásához az önkormányzatok piacokat hozhatnak létre. Képviselő úr, nem kell messzire menni: a minisztérium alatt működik a "Vidéki Mustra" nevű helyi termelők piaca, ahol ötven magyarországi kis- és közepes gazdálkodó tudja a terméket értékesíteni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból. - Gőgös Zoltán: Nyilván nem adnak számlát!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
273 14 2013.04.30. 5:15  11-14

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr, én azt reméltem, hogy a mai napon napirend előtt ön esetlegesen új információkat fog velem vagy a tisztelt Házzal közölni, de semmi más nem történt, mint megismételte azt, amit az ön frakciója hetek óta mondogat, interpellálnak bennünket, kérdést tesznek fel. Szeretném a figyelmébe ajánlani - habár nekem ebbe nem tisztem beleszólni -, hogy nem Péter Mihály elnök úr véleményét idézte, hanem az ellenőrző bizottság egyik tagjának, Roszik Péternek a véleményét, amely nem azonos az ellenőrző bizottság konkrét véleményével. Képviselő úr, tehát nem Péter Mihály elnök úron kell számon kérni az ellenőrző bizottság egyik tagjának a véleményét. De még egyszer mondom, nekem ebben nem tisztem állást foglalni.

Képviselő úr, az a baj, hogy önök soha nem azzal foglalkoznak, ami tényleg jó, ami sikeres (Varga Géza közbeszólására:), hanem folyamatosan... Képviselő úr, tisztelettel, én végighallgattam önt, ha megtenné, hogy végighallgat, nagyon szépen megköszönném. Köszönöm szépen. Tehát a pozitív dolgok az önök figyelmét soha nem ragadják meg. Önök most arra kérik a kormányt, hogy azt a 200 ezer hektárt, amit megkérdez, hogy ki fogja pályázat alapján osztani a gazdák között, ne tegye meg. Képviselő úr, meg fogjuk hirdetni a 200 hektárt 2017. március 31-ig lejáró valamennyi állami föld vonatkozásában.

Azt gondolom, hogy az a 65 ezer hektár, képviselő úr, amit eddig az állami földhaszonbérletek útján a nyertes pályázók megkaptak, azt igazolja, hogy Magyarországon soha nem volt olyan mértékű állami földhöz való juttatási lehetőség, mint 2010-től. Képviselő úr, 1600 szerződést kötött az NFA, ezt önök mindig elfelejtik. Ez 1600 új tulajdonos, képviselő úr. Tudom, hogy önt ez nem érdekli, tudom, hogy önöknek vannak felkapott témáik, hol Kajászóval, hol más témákkal jönnek, képviselő úr. Ezenkívül van 1600 nyertes pályázó ebben az országban. És a 65 ezer hektár közel 80 százalékát kis és közepes családi gazdaságok nyerték, képviselő úr. Önök erről igyekeznek rendszeresen nem tájékoztatni a közvéleményt.

Képviselő úr, arról is szeretném önt tájékoztatni, hogy a meghirdetendő 200 ezer hektár kis és közepes családi gazdaságokhoz fog kerülni, és az új földforgalmi törvény, amelynek a vitája hamarosan folytatódik a parlamentben, olyan mértékben határozza meg a haszonbérletet és a tulajdonszerzést, hogy az eddig 50-50 százalékban meghatározható birtokviszonyok tekintetében - 50 százalékban a kis- és közepes gazdaságok, 50 százalékban a nagygazdaságok - 80:20 arányban a kis- és közepes gazdaságok felé fog eltolódni.

Képviselő úr, önök arról is rendszeresen megfeledkeznek, hogy 2012-2013-ban a Nemzeti Földalap közel 6,5 milliárd forint értékben vásárolt fel földterületeket, amelyeket a haszonbérleti lehetőségek vonatkozásában a helyben élő családi gazdaságoknak kíván eljuttatni. Ebben az évben 4 milliárd forint áll a Földalap rendelkezésére ahhoz, hogy az elővásárlási jogát gyakorolja. Ehhez még hozzájön a nemzeti parkok rendelkezésére álló 2,5 milliárd forint. Képviselő úr, ebben az évben, illetve a tavalyi évben közel 10 ezer hektár földterületet vásárolt meg az NFA és a nemzeti parkok ahhoz, hogy az ott élő gazdáknak ezt kijuttassa.

Képviselő úr, én a múltkor válaszoltam önöknek, a válaszom pedig az volt, hogy a Nemzeti Földalap folyamatosan folytatja a tavaly megpályáztatott területek felülvizsgálatát, és május végére elkészül ez a jelentés. Megkapja az ellenőrző albizottság, és azt gondolom, azok tükrében kellett volna önnek elmondani az észrevételeit. Képviselő úr, várjuk meg, amit ön mondott, várjuk meg, hogy kik azok, akik a szerződésben előírtaknak megfelelően egy éven belül nem állítják be az állatállományt. Én egyértelműen elmondtam, hogy akik nem a szerződésben előírtaknak megfelelően járnak el, azoknak fel fogjuk mondani a szerződést. Tehát ha nem állítja be azt az állatállományt, amit vállalt, akkor az NFA felmondja a szerződést és újra meg fogjuk pályáztatni.

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy jó lenne, ha néha azokat a pozitív dolgokat, amiket megpróbáltam önnek elmondani, szintén figyelembe vennék. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 46 2013.05.06. 3:09  43-48

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az első kérdésére nagyon egyszerűen tudok válaszolni, mivel a szocialista kormányokat nem nehéz túlszárnyalni ebben a kérdésben, mert kormányzásuk alatt egyetlen hektár földet sem vásároltak meg, ami zsebszerződéssel volt érintett. Egyetlenegy remek intézkedést tett a Medgyessy-kormány: 2002-ben azonnal megszüntette azt a tényfeltáró bizottságot, amit még az Orbán-kormány hozott létre a zsebszerződések feltárása tekintetében. (Gőgös Zoltán többször közbeszól.)

Ha a kérdésére röviden kívánok válaszolni, akkor történetesen az a 4 milliárd forint, ami a Földalapkezelő rendelkezésére áll, nem elegendő arra, hogy azokat a területeket, amelyek zsebszerződésekkel érintettek, a magyar kormány, a magyar állam megszerezze. De ez a 4 milliárd forint, képviselő úr, nem 4 milliárd forint, ugyanis a nemzeti parkok 2013-ban 2 milliárd forintot kaptak arra, hogy a nemzeti parkok területén zsebszerződéssel érintett területeket szintén adásvétel jogcímén, és ha adásvétel jogcímén nem lehet, akkor kisajátítás útján megszerezzék a magyar állam javára. És tavaly az NFA közel 460 millió forintot tudott még átadni a nemzeti parkok részére szintén ilyen területek megvásárlására.

Tisztelt Képviselőtársam! Valóban igaz, ahogy ön mondta, tavaly a Földalap közel 670 hektár földterületet tudott megvásárolni, idén pedig, az eltelt negyedévben közel 600 hektár földterületre jelentett be elővásárolási jogot. És ami ennek érdekessége, egy közel 500 hektáros területet Hajdú-Bihar megyében, Komádi térségében sikerült megszerezni a Földalapnak, ezt a földterületet szintén spekulációs céllal akarták értékesíteni. Az elmúlt évben ebből a forrásból a nemzeti parkok több mint 1 milliárd forintot használtak el, és közel 2100 hektár területet vásároltak meg. A nemzeti parkok számára biztosított ez évi 2,5 milliárd forint további 2700 hektár megvásárlására lesz elegendő. A Földalapkezelő rendelkezésére álló közel 4 milliárd forintból szintén egy 5 ezer hektár nagyságú területet kíván a Nemzeti Földalapkezelő megvásárolni.

Ha összeadom ezeket a számokat, akkor 2012-ben és 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő és a nemzeti parkok, amelyek szintén állami földet kezelnek, közel 10 ezer hektár területet vásárolnak meg. Hát, képviselő úr, ha a matematika törvényeit vesszük figyelembe, a szocialisták által megvásárolt 0 hektár nagyságú terület és a 10 ezer hektár között elég jelentős különbség van. Azt gondolom, így az ön kérdésére megfelelő választ tudtam adni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 86 2013.05.06. 2:08  81-90

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Varga Képviselő Úr! Nagyon örülök, hogy önök kéthetente - Magyar Zoltán képviselő úrral megosztva - mindig felhozzák ezt a témát, és mindig megpróbálnak új dolgot elmondani, miközben egy alapvető dologról megfeledkeznek: a törvények betartása és betartatása önöknek mint országgyűlési képviselőknek ugyanolyan kötelezettségük, mint minden más magyar állampolgárnak. (Szilágyi György: A miniszterelnök úrnak is!)

(15.20)

Azt gondolom, hogy amit most ön elmondott, az egy féligazság, és tele van csúsztatással. Ugyanis a kormánynak nincs biztonsági szolgálata, tisztelt képviselő úr. Az állami föld vonatkozásában, azt gondolom, hogy a törvények betartása és az önkényes földfoglalás tekintetében önöknek a jogszabályok betartása mellé kellett volna állni ebben a dologban.

Valóban indult egy birtokvédelmi eljárás, amit az NFA indított. Azt gondolom, hogy a tulajdonost megilleti a birtokvédelmi eljárás. Képviselő úr, ha ebben vitatkozni akar, akkor nem velem kell vitatkozni, hanem magával a jogszabállyal. Én ezt elmondtam önnek, Magyar képviselő úrnak elmondtam akkor is, mert ő nagy bőszen Kajászón felbiztatta a gazdákat, majd amikor a gazdák ott lekerítették a földet és elfoglalták, ott hagyta magukra a gazdákat. Ahelyett, hogy elmondta volna nekik, hogy egy ilyen dolog, amikor lekerítenek egy más tulajdonában lévő területet, az minek számít.

Képviselő úr, önök itt folyamatosan a törvények betartását kérik számon a kormánytól. Önöknek nem lenne feladata, hogy az emberekkel betartassák a jogszabályokat? Ebben az esetben az volt a helyes eljárás, hogy önök azt tanácsolják ott a gazdáknak, hogy kerítsék le azt a területet, képviselő úr? (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Nagy tisztelettel kérem... (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Képviselő úr, még egyszer mondom, hol ön, hol Magyar képviselő úr ezt remekül elmondják itt kéthetente a parlamentben. Semmi újat nem mondanak, csak mindig egy újabb történeti eseményt hoznak elő a dologban, de a mondanivalójuk ugyanaz.

Képviselő Úr! Az a kérésem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tartassák be a jogszabályokat, és önök is tartsák be.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 90 2013.05.06. 0:44  81-90

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Képviselő Úr! Azt gondolom, az a törvénytelenség, hogy ha az állam visszaveszi a tulajdonát, önök arra biztatnak ott élő embereket, kihasználva a helyzetüket, hogy azt a földet foglalják el és kerítsék be.

Képviselő Úr! Én ugyanazt tanácsoltam most is önöknek. Ha önök úgy gondolják, hogy ott törvénytelenség történt, akkor indítsák meg az eljárást. Persze birtokháborítás miatt ne büntető feljelentést tegyenek, hanem azokat a jogi lehetőségeket használják ki, amelyekre ebben a kérdésben a jogszabály lehetőséget ad. Ha pedig nem, akkor konzultáljanak egy jól felkészült ügyvéddel. (Dr. Szanyi Tibor: Te az vagy? - Derültség a függetlenek soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 195 2013.05.06. 0:03  195-196

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja az előterjesztést. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 114 2013.05.13. 2:09  111-124

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, valóban elfogadhatatlan az a magatartás, amelyről képviselő úr beszélt, hogy egy országgyűlési képviselő lopva, más birtokára behatolva ott felvételeket készít. (Gőgös Zoltán: Személyes érintettség!) Engedjék meg, hogy úgy jellemezzem, hogy ez a Rákosi-korszakra jellemző eljárásokat idéz. (Derültség az MSZP soraiban.) És ami szomorú, tisztelt képviselő úr, hogy ezt egy olyan gazdálkodóval tette Gőgös Zoltán, akiről itt a parlamentben többször elmondta, hogy műkörmös, és nem rendelkezik megfelelő állatállománnyal. Amikor azt ajánlottam Gőgös úrnak, hogy járjuk végig azokat a gazdákat, akiket a parlamentben pellengérre állítottak, elzárkózott, és egyetlen, baráti körébe tartozó nagyesztergáli gazdálkodót emlegetett folyamatosan.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, egy országgyűlési képviselőnek nemcsak be kell tartatni a jogszabályokat, hanem önmagának is be kell tartani. Az a magatartás, amit Gőgös Zoltán ebben az esetben megvalósított, ellentétes az esküjével. És fölvetődik a kérdés, hogy valójában Gőgös Zoltán miért menekült el, miért nem ment oda a gazdához, miért nem kérte meg, hogy mutassa meg a birtokát, miért volt szükség arra, hogy ő lopva más birtokába bemenjen, és ott felvételeket készítsen. A dolog nagyon egyszerű, Gőgös Zoltán nem más, mint egy tehén-paparazzi (Derültség a kormánypárti padsorokban.), aki felvételeket akar készíteni a rendes gazdálkodó emberek birtokáról.

Úgy gondolom, hogy ezek a szocialisták, tisztelt képviselőtársaim, ahelyett, hogy a törvényes utat választanák, ahelyett, hogy a képviselői esküjükben meghatározottakat betartanák (Több MSZP-s képviselő közbeszól. - Az elnök csenget.), megkerülve a jogszabályokat, lopva mennek felvételeket készíteni, és embereket rágalmaznak meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 118-124 2013.05.13. 1:14  111-124

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban...

ELNÖK: Bocsánatot kérek, államtitkár úr, engedje meg, hogy befejezzem a mondatomat.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Bocsánatot kérek.

ELNÖK: Budai Gyula államtitkár urat illeti a szó.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most már öné. (Derültség.)

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Valóban, képviselő úr, ahogy ön mondta, óriási nagy különbség van a két filozófia között. Amíg a szocialisták az elmúlt időszakban eladták a földeket, a baráti körnek juttatták oda, több ezer, több tízezer hektárt hirdettek meg (Nagy zaj a kormánypárti padsorokban. - Derültség az MSZP soraiban.), lejárat előtt több évvel meghirdették, majd kiosztották a barátoknak, mi az elmúlt egy évben közel 1600 gazdálkodónak juttattunk oda földet, családi gazdaságoknak, és a szocialisták ahelyett, hogy itt a parlamentben vagdalkoznának és rágalmaznának, jobban tennék, és Gőgös Zoltánnak újra ajánlom, menjünk együtt, képviselő úr. (Gőgös Zoltán: Én már ajánlottam ezt, csak te nem jöttél.) Ne lopva, ne lopva, ne meneküljön a helyszínről, jöjjön oda, nézzük meg azokat a nyertes pályázókat, és akkor nem lesz ilyen kellemetlen helyzet, hogy a rendőrök igazoltatják, és ön az országgyűlési képviselői jogára hivatkozik.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

(15.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 154 2013.05.13. 1:59  151-158

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, az ön kérdésében, amit elmondott, egy mondat volt a fiatal gazdákról, semmi több. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Én úgy gondolom, hogy a magyarországi fiatal gazdálkodók sokkal többet érdemelnek, mint amit ön itt elmondott. (Derültség, közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Ön egy olyan kérdésben szólalt meg, amelyben a parlament még nem döntött. A parlament még nem döntött, hogy mi a felső birtokhatár, hogy kinek van elő-haszonbérleti joga vagy elővásárlási joga (Balczó Zoltán: Erről tárgyaltunk hetekig!), hogy a fiatal gazdák mindenkit meg fognak előzni ebben a kérdésben, tisztelt képviselő úr, ugyanis a parlament a földforgalmi törvényre vonatkozóan (Balczó Zoltán: Visszavonják?) nem folytatta még le azt a vitát, amit a módosító indítványok alapján le kell folytatnia.

Tehát úgy gondolom, képviselő úr, hogy ön idő előtti kérdést tett fel ebben a dologban. Én azt gondolom, hogy várjuk meg, hogy a parlament ebben a dologban hogyan fog állást foglalni; több mint 200 módosító indítvány van benn. De képviselő úr, azért még egyszer mondom, a fiatal gazdák többet érdemeltek volna ennél, mert ugye, létezik egy tanyafejlesztési program, ahol a fiatal gazda elsőbbséget élvez a pályázatok során, mint bárki más. Vagy 2012-ben a vidékfejlesztési miniszter rendelete alapján 9,2 milliárd forintot nyertek a fiatal gazdák induló pályázatára, és sorolhatnám önnek a nagyon fontos intézkedéseket, illetőleg azt, hogy 2014-től az Európai Unió még kiemeltebben fogja a fiatal gazdák kezdő lehetőségeit biztosítani, amihez természetesen a föld nagyon fontos dolog, de nagyon fontos dolog az, hogy ezek a fiatal gazdák uniós támogatással el tudjanak indulni, és a gazdaságot fel tudják építeni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 158 2013.05.13. 0:31  151-158

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Többet kellene vidékre járni a gazdák közé. (Derültség a Jobbik soraiban.) Én nagy tisztelettel szeretném önt meghívni hat olyan fiatal gazdálkodóhoz, aki úgy nyert földet, hogy állatállománnyal rendelkezik, és építi a gazdaságát.

Kérem szépen, tisztelt képviselő úr, jöjjön el, nagyon szívesen végigjárom önnel ezeket a gazdaságokat, és akkor valóban ki fog derülni, hogy amit ön állít, az valótlanság, és nincs tisztában azzal, amit mondott.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 52 2013.05.14. 6:39  49,51-93

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásának elsősorban egy jogtechnikai szempont a magyarázata, ugyanis a kormányzati testületi rendszerrel kapcsolatos szabályozási rendszer áttekinthetőségét kívánja szolgálni. A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló kormányhatározatban foglaltaknak való megfelelés és a hatékonyabb működés érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium gondoskodik a testületre utaló valamennyi jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és megfelelő jogforrási szinten történő újraszabályozásáról. Ennek értelmében, a vonatkozó kormányhatározatban foglaltak értelmében a kormány újraszabályozta a vidékfejlesztési miniszter tanácsadó, véleményező és konzultatív testületeit. A kormány már döntött ezen kormányhatározat elfogadásáról, ugyanakkor az újraszabályozással kapcsolatos közzététel csak jelen törvényjavaslat elfogadása esetén válik lehetségessé.

Természetesen vannak olyan testületek, amelyek kimaradnak a törvényjavaslatból, ezek a testületek továbbra is a vidékfejlesztési miniszter jogalkotó tevékenységének szerves részét képezik, a feladatkörükbe tartozó jogszabályok szakmai megalapozottságáért felelősek. Ilyen testület a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság szakbizottságai, a Növényvédelmi Bizottság, a Magyar Takarmánykódex Bizottság, a Birtokpolitikai Tanács, a Magyar Állat-egészségügyi és Állatjóléti Kódex Bizottság, az Országos Környezetvédelmi Tanács, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság és a Pálinka Nemzeti Tanács.

Ugyanakkor vannak olyan testületek, amelyek kikerülnek a törvényekből, és ezért volt szükséges az aktuális törvények módosítása. A következő törvényekről van szó, és a következő testületek kerülnek ki a jogszabályokból. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezései közül a nemzeti környezetvédelmi programbizottságra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra. A vízgazdálkodásról szóló törvény rendelkezései közül a területi és részvízgyűjtő szintű, valamint az Országos Vízgazdálkodási Tanácsra vonatkozó rendelkezések kerülnek módosításra. A vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései közül az Országos Vadgazdálkodási Tanácsra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra. A halászatról, a horgászatról szóló törvény rendelkezései közül az Országos Halászati Bizottságra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény rendelkezései közül az Országos Erdő Tanácsra vonatkozó rendelkezések kerülnek elhagyásra. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt módosító, tavaly júliusban elfogadott törvény a Géntechnológiai Bizottsággal kapcsolatos előírásokat újraszabályozta. Ennek eredményeképpen a Géntechnológiai Bizottság neve Géntechnológiai Testületre módosul, és a törvény a továbbiakban csak a Géntechnológiai Testületnek az engedélyezési eljárásban betöltött szerepére vonatkozó előírásokat, valamint a tagok díjazásával kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

(10.50)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Ugyanakkor van még egy nagyon lényeges változás. Az uniós szabályozás szerint a törkölypárlatok esetében a törkölypálinka megnevezés kizárólag Magyarország javára áll oltalom alatt. A termékleírás elkészítéséhez szükséges a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvény önök előtt fekvő tervezet szerinti kiegészítése. A törkölypálinka közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelző, amelyet kizárólagosan csak magyar termelők használhatnak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Ennek alapján, azt gondolom, valóban egy olyan technikai jellegű módosításról szól ez a törvényjavaslat, amelynek egyrészt a kormányhatározatban foglaltaknak való megfeleltetés egy nagyon lényeges szempontja, és a megfeleltetésre valóban csak az adott törvényjavaslatok módosítása révén kerülhet sor, vagyis az adott jogszabályok, törvények módosítása kapcsán. Másrészt pedig, azt gondolom, a Vidékfejlesztési Minisztérium ezzel, hogy az adott törvényeknek megfelelően módosítja az adott testületekre vonatkozóan az előírásokat, ennek a harmonizációnak megfelel, és megfelelően alakítja ki ezeket a jogszabályokat.

Ennek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően pedig fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 48 2013.05.21. 3:30  45-51

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Magyar Képviselő Úr! Engedje meg, hogy kijavítsam: nem összecsapunk, hanem én meghallgatom önt, ön pedig minden héten ugyanazt elmondja, semmi újat nem hallunk. Most pedig megpróbálta összefoglalni az előző néhány hozzászólásának, hogy úgy mondjam, a mondanivalóját.

Ugyanakkor, képviselő úr, ön minden héten megsérti azt a több mint 1600 nyertes gazdálkodót, aki tisztességesen gazdálkodik, és nyertesként hirdették ki a földhaszonbérleti pályázat során. Ön minden héten felteszi ugyanazt a kérdést, amely mögött semmi más nincs, mint politikai haszonszerzés és annak a politikai cirkusznak a folytatása, amelyet önök vidéken hajtanak végre. Alaptalan, minden tényt nélkülöző vádaskodása mögött, képviselő úr, semmilyen konkrét tény nincs, mert ha lenne, ön már megtette volna azokat a büntetőfeljelentéseket, illetve azokhoz a hatóságokhoz fordult volna, akikhez a mai napig nem fordult, és szerintem nem is fog fordulni.

Képviselő úr, ön minden héten azokat a magyar gazdákat narancsbárózza le és oligarcházza le, akik valóban élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak vidéken. Képviselő úr, ön minden héten titkosításról, zavaros ügyekről beszél, miközben ön a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottsága tagjaként belenézhet azokba a szerződésekbe, amelyeknek a titkosságára és a zavarosságára hivatkozik, és ha belenézhet, akkor ön minden olyan tudás birtokában van, amely tudás birtokában sokan nincsenek ebben az országban. Persze, tisztelt képviselő úr, nagyon jól tudom, hogy sokkal könnyebb a kajászói gazdákat földfoglalásra, jogellenes tevékenységre biztatni, mint elmondani azokat a lehetőségeket, amelyek a jog mezsgyéjén megoldhatók és amelyek megvalósíthatók.

Képviselő úr, én már többször elmondtam önnek, nem tudok mit kezdeni önnel, arra kérem önt, hogy az esküjének megfelelően ne csak betartsa, hanem tartassa is be azokat a jogszabályokat, amelyek mindenkire vonatkoznak ebben az országban. Ne a lepsényi, ne a kajászói gazdákra hivatkozzon, képviselő úr! Ha viszont rájuk hivatkozik, akkor miután arra biztatta a kajászói gazdákat, hogy foglalják el a földet és kerítsék be, akkor maradjon ott mellettük, védje meg őket, és ne hagyja őket magukra, képviselő úr, mint ahogy tette ezt.

Képviselő úr, még egyszer tényleg arra szeretném önt kérni, hogy amennyiben ön zavaros ügyekről, titkosított aktákról, és nem tudom, hogy miről beszél, amely titkosított aktákat - ön velem szemben - láthatta, és tudja, hogy milyen ügyekről van szó, akkor azt kérem, hogy amennyiben korrupcióra gondol, vagy jogellenességet tapasztal, akkor tegye meg azokat a nagyon fontos lépéseket, amire minden héten biztatom, és ami sajnos a mai napig elmaradt, és úgy gondolom, el is fog maradni.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 16 2013.05.22. 5:11  13-16

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A múlt héten Európa és a világ kutyás társadalma valóban Magyarországra figyelt. Ennek két nagyon fontos oka volt. Egyrészt azonkívül, hogy május 16-ától négy napon keresztül kutya-világkiállítás volt Budapesten, az FCI, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség Magyarországon tartotta a közgyűlését, ahol új elnököt választottak, és Magyarországot az a megtiszteltetés érte, hogy az ötfős elnökségbe ismét beválasztottak egy magyar tagot. Úgy gondolom, ez mindenképpen elismerés Magyarország számára, és hogy Magyarországra továbbra is számítanak Európa és a világ kutyás társadalmában.

S ahogy a képviselő úr mondta, ez valóban óriási siker volt. A képviselő úr által elmondott számok helytállók. Az első nap több mint 18 ezer nevezés érkezett, és az öt nap alatt összesen 26 ezer nevezés volt. Hetvenegy ország képviseltette magát, ilyen mértékű világkiállítás az elmúlt tíz évben nem volt. Hatvan ország delegált bírót, ami azt jelenti, hogy erre a rendezvényre odafigyeltek. Köszönet illeti a szervezőket, akik valóban kimagasló szervezést biztosítottak az oda kilátogatóknak. Itt szeretném megköszönni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, Korózs András elnök úrnak a kiváló szervezést, és szeretném mindenkinek megköszönni a munkáját, aki hozzájárult a világkiállítás sikeréhez.

Azonban engedjék meg, hogy néhány szót mondjak az elmúlt időszak történéseiről, ugyanis ahhoz, hogy ez a világkiállítás Magyarországon kerüljön megrendezésre, az elmúlt egy évben óriási munkát kellett elvégezni. Az elmúlt egy évben a magyar kinológia teljes mértékben átalakult. Az én részvételemmel több egyeztetést folytattunk az FCI-jogokkal rendelkező Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületével és az államilag elismert tenyésztő szervezettel, a Magyar Ebtenyésztők Szövetségével. Azzal, hogy ezt a két szervezetet sikerült egy asztalhoz ültetni, egy több évtizede húzódó vita végére tettünk pontot. S különösen sikeresnek mondható a két szervezet között tavaly december 6-án létrejött megállapodás, amely keretet adott annak, hogy Magyarországon végre normális mederbe kerüljön a kutyás társadalom.

A szándékunk komolyságát jelzendő tavaly augusztusban meghívtam Hans Müller urat, az FCI akkori elnökét és J rgen Hindse urat, az FCI európai szekciójának elnökét, és megvitattuk azokat a nagyon fontos momentumokat, amelyek alapján egy teljesen új mederbe került Magyarországon a kinológia. Ennek eredményeképpen elmondhatjuk, hogy a két szervezet megállapodása keretet adott annak, hogy milyen irányba menjünk el, és az egyik legfontosabb dolog, amiben megállapodtunk, hogy Magyarországon minden kutyás szervezetnek, minden egyesületnek, minden tenyésztő szervezetnek a jogszabályokat be kell tartani. Ebben a kérdésben az FCI elnöksége és az FCI közgyűlése is egyetértett. S én úgy látom és úgy gondolom, hogy azok a döntések, amelyek az FCI közgyűlésén a múlt héten születtek, pontosan ezeket a nagyon fontos elveket támasztják alá.

Azt látom és azt gondolom, hogy azok a döntések, amelyek alapján az idén márciusra a hatósági felügyeletet ellátó Nébih 44 elismert tenyésztő szervezet ellenőrzésével végzett, jók voltak. Ez azt jelenti, hogy a munkát elvégeztük. A MESZ és a MEOE március végére egy egységes formátumú származási igazolásban állapodott meg, így az FCI-jogokat gyakorló MEOE által kiállított származási igazolásokat kölcsönösen elismerik, közösen tudnak kiállításokat rendezni, mind a két szervezet rendezhet, és közösen tudják a bírókat küldeni. Így az a hosszú éveken keresztül zajló vita, amely a két szervezet között és az egész magyar kutyás társadalomban volt, megoldódni látszik, s azt gondolom, hogy a kormányzat ebben jelentős szerepet játszott.

Itt szeretnék gratulálni annak a világgyőztes óangol juhászkutyának, amelynek a neve Jimmy, és amely Magyarország jó hírnevét öregbítette ezen a kiállításon. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 8 2013.05.27. 4:49  5-8

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném önt emlékeztetni, hogy az új földforgalmi törvény részletes vitája holnap kezdődik a parlamentben, ezért az ön hozzászólása idő előtti, és azt gondolom, hogy azokat az érveket, amelyeket most itt elmondott, holnap kéne elmondani, de ebből igazán a Jobbik álláspontja nem nagyon határozható meg.

Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném önt emlékeztetni, hogy ez a kormány volt, amely 2010-ben kezdeményezte az Európai Uniónál, hogy a moratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg, így 2014. május 1-jéig a külföldiek földvásárlása kizárt Magyarországon, ezért amit ön mondott, az enyhén szólva csúsztatásnak minősül.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy ön nem azokat a fontos jogalkotási dolgokat határozta meg, amelyek az elmúlt évben megszülettek, és amelyek valóban a magyar föld, a termőföld védelmét szolgálják, hanem a Jobbikhoz jól illeszkedő populista módon határozott meg olyan megfoghatatlan dolgokat, amelyeknek nem sok közük van az új földforgalmi törvényhez. Önök szeretnek elfeledkezni arról, hogy az idén július 1-jétől hatályba lép az az új büntető törvénykönyv, amely önálló törvényi tényállásként határozza meg a termőföld jogellenes értékesítését, és igen súlyos szankcióval látják el. Önök arról is szeretnek megfeledkezni, hogy az új földforgalmi törvény kifejezetten olyan rendelkezéseket is tartalmaz, ami mind a külföldi, mind pedig a belföldi spekulatív célú földvásárlást akadályozza meg. Ez az úgynevezett hatósági hozzájárulás intézménye. Illetőleg önök megfeledkeznek arról, hogy nem is olyan rég megszavazták Nagy István képviselőtársunknak azt az önálló törvényjavaslatát, amely a zsebszerződésekkel szembeni határozottabb ügyészségi fellépést szolgálja, és jóval nagyobb lehetőséget ad az ügyészségnek.

Tisztelt Képviselőtársam! Én azt gondolom, hogy önök az elmúlt időszakban egy nagyon lényeges dologról megfeledkeztek. Itt a parlamentben több alkalommal elmondtam, hogy a kormány egy új, egy olyan kis és közepes családi gazdaságokból épülő agrárközéposztályt szeretne létrehozni, amely valóban biztosítja a vidék népességmegtartó képességét. Ehhez a jelenlegi földbirtokviszonyokat, a földbirtokstruktúrát akképp kell megváltoztatni, hogy az eddig fele-fele arányban a kis és közepes családi gazdaságok, illetve a nagygazdaságok használatában és tulajdonában lévő földbirtokszerkezet 80:20 százalék arányban alakuljon át úgy, hogy 80 százalékban a kis és közepes családi gazdaságok, 20 százalékban pedig a nagybirtokok tudják használni ezeket a területeket. Ezért döntött úgy a kormány áprilisban, hogy közel 200 ezer hektár állami földterület haszonbérletét hirdeti meg, és ezeket a haszonbérleti pályázat útján meghirdetett területeket azoknak a kis és közepes családi gazdaságoknak kívánja odajuttatni, amelyek valóban az agrárközéposztály gerincét fogják meghatározni. Ebből a közel 200 ezer hektár területből már 64 ezer hektár meghirdetésre került, és ehhez, képviselő úr, hozzájön az a közel 31 ezer hektár, amelyen több mint 1800 családi gazdálkodó folytat gazdálkodást.

Én úgy gondolom, képviselő úr, hogy önök ezeket a nagyon fontos, hogy így mondjam, ismérveket, ezeket a nagyon fontos döntéseket mindig figyelmen kívül hagyják, mindig az Európai Unióval jönnek, azzal jönnek, hogy hirdessünk földmoratóriumot. Képviselő úr, ön is nagyon jól tudja, hogy többször már nem lehet az Európai Uniótól moratóriumot kérni, ez a második moratórium, ennek a határideje 2014. május 1-je. Eddig viszont meg kell alkotni azokat a nagyon fontos jogszabályokat, amelyek kifejezetten a hazai és a külföldi spekulánsoktól való védelmét biztosítják a magyar termőföldnek.

És arról sem beszélnek önök, hogy az új földforgalmi törvény kizárja a jogi személyek tulajdonszerzését. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan nagyon fontos szempont, amely mindenképpen azt bizonyítja, hogy a kormány nem a nagybirtok, nem a nagytőke irányában, hanem a kis és közepes családi gazdaságok felé igyekszik a földforgalmat terelni.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 16 2013.05.27. 1:00  13-16

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ön itt a napirend előtti hozzászólásában nagyon sok témát felvetett; engedje meg, hogy csak egyre reagáljak röviden a kormány nevében, a Hajdú-Bét vonatkozásában. Úgy gondolom, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket feltett, három forrásból tudhatja meg. Az egyik mindenképpen Karsai József. Szeretném önnek ajánlani (Nyakó István: Ángyán József, nem Karsai József... Téged a maffia küldött be!) a Karsai József által a 2007-es mezőgazdasági bizottsági ülésen elmondottakat; nagyon szívesen odaadom a jegyzőkönyveket. A másik Bajnai Gordon. A harmadik kör pedig az itt mögöttem ülő volt LMP-s képviselők (Nyakó István: Maffiacsalád delegált!), akik jelenleg Bajnai Gordon szekerét tolják; talán ők választ tudnak adni önnek, hogy ki, illetve mik vannak azokban a titkos dossziékban, és mik találhatók ezekben az iratokban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 48 2013.05.27. 4:01  45-51

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt válaszolnék az interpellációra, engedje meg, hogy kettő rövid észrevételt tegyek. Természetesen elég sok átfedés lesz a mondanivalómban, mert ön lényegében ugyanazt ismételte meg, mint Varga Géza képviselőtársam a napirend előtti hozzászólásában.

Az egyik nagyon lényeges körülmény, hogy az új földforgalmi törvény vitája holnap kezdődik, szeretném önnek is a figyelmébe ajánlani, ezért idő előtti volt a hozzászólása. A vita a nyilvánosság előtt fog zajlani, tehát senki nem fog elrejtőzni sehol, képviselő úr, mint ahogy ön írta.

A másik nagyon fontos dolog, amit ön itt hétről hétre elmond, az eléggé hangzatos és populista, de egyébként semmi más nincs mögötte. Önök olyan észrevételeket és felvetéseket fogalmaznak meg, amelyek, azt gondolom, nem a megoldás felé visznek, hanem hangzatosak, és politikai haszonszerzés céljából teszik.

Képviselő úr, az ön felvetése egyébként elég jelentős tévedéseket is tartalmaz. Önnek is szeretném elmondani, hogy a külföldiek földszerzésére vonatkozóan ez a kormány tett előterjesztést Brüsszelben 2010-ben, és ezért hosszabbították meg 2014. május 1-jéig a földmoratóriumot. És a kormány nemcsak hangzatos ígéreteket tesz a külföldiek földszerzése vonatkozásában, hanem konkrét lépéseket is. Képviselő úr, én nem tudom, hogy ön hol volt akkor, amikor az új büntető törvénykönyvet megszavazták, amelyben konkrét törvényi tényállásként szerepel a föld jogellenes megszerzését meghatározó tényállás. A múlt héten a mezőgazdasági bizottság ülésén szintén a bizottság egy olyan törvényjavaslatot támogatott, amely a zsebszerződésekkel szembeni határozott fellépést segítette elő.

Tisztelt Képviselő Úr! Önnek is szeretném elmondani, azt hiszem, elég világosan elmondtuk már itt a parlamentben több alkalommal, hogy mi egy olyan új agrárközéposztály kialakulását szeretnénk elősegíteni a kis és közepes családi birtokok tekintetében, akik valóban versenyképesek lennének az európai uniós társaikkal szemben. Pontosan ezért történt, hogy a kormány áprilisban meghirdette azt a földpályázati lehetőséget, amely alapján közel kétszázezer hektár kerül kis és közepes családi gazdaságok használatába, és így az eddig korábban meghatározott fele-fele arányban jelen lévő földhasználatot a kis és közepes családi birtokok, illetve a nagygazdaságok között jelentős mértékben a kis és közepes családi gazdaságok arányával szeretnénk mintegy 80 százalékban eltolni, és csak 20 százalékban a nagybirtoknak.

Nem tudom, hogy ez miért a nagybirtoknak kedvez, amit ön is elmondott, illetőleg azokban a nagyon fontos vitapontokban, amelyek a birtokméretet meghatározzák, a holnap nap folyamán, azt gondolom, mindenki elmondhatja a véleményét ebben a kérdésben.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, én ebben a Házban több alkalommal elmondtam, hogy amennyiben önök a magyar termőföld védelme érdekében konkrét javaslatokat tudnak megfogalmazni, azt nagyon nagy tisztelettel és megbecsüléssel várjuk. De itt megint csak egy kritika hangzott el, ami, azt gondolom, hogy semmi másra nem alkalmas, mint hogy az embereket elbizonytalanítsa, vagy kétségeket keltsen bennük abban a kérdésben, hogy a kormány valóban egy olyan agrárközéposztály kialakításában érdekelt, amelynek jelentős részét a kis- és családi gazdaságok alkotják, és egy olyan vidéki életminőséget, lehetőséget fog biztosítani, amely alapján a magyar termőföldet megvédjük.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 72 2013.05.27. 3:51  69-74

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sok igazságot mondott el az interpellációjában (Derültség az MSZP soraiban.), egy dolgot azonban szeretnék elmondani önnek, azt, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a kormány célkitűzéseivel összhangban mindent megtesz a szőlőből és borból élők helyzetének a javításáért.

Valóban, 2010-ig jelentős termőterületek estek ki a szőlőtermelésből, és jóval nagyobb volt a szőlőkivágások által érintett terület, mint a betelepített területek. Engedje meg, hogy két adatot mondjak önnek. 2010-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2411 hektárra adott ki telepítési engedélyt, kivágásra 1710-et, míg 2010-ben a jelenlegi kormány ideje alatt 4846 hektárra adott ki telepítési támogatást, és csak 1032 hektárra kivágási engedélyt.

Az Európai Unió 2015-től kezdődő új költségvetése jelentős lehetőséget biztosít a magyar szőlőtermesztő és borosgazdáknak. A szőlőültetvények korszerűsítésére és a régi ültetvények új ültetvényekkel történő felváltására 123 millió eurót szánunk az elkövetkező öt évben. A mi számításaink szerint ez évente legalább 2 ezer hektár új ültetvény létrehozását fogja elősegíteni. Ugyanakkor folytatni szeretnénk azokat a támogatási lehetőségeket, amelyeket a borászati gépek és berendezések beszerzésére és támogatására biztosítottunk az elmúlt időszakban a borászok versenyképességének javítására.

Szeretném a képviselő úrnak elmondani, jelentős magyar sikernek tartjuk, hogy a szőlőtelepítési jogok 2019-ig az Európai Unióban megmaradnak a magyar érdekeknek megfelelően, és 2019-től egy új engedélyezési rendszer keretében 1 százalékkal növelhető az a terület, amely telepítésre alkalmas. Csökkentettük a vállalkozások adminisztrációs terheit, illetőleg tervezhetővé váltak a szőlőtelepítési és ültetvénytelepítési támogatások, valamint egyszerűbbek lettek a borászati gépek és berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatási lehetőségek.

Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy a magyar szőlészet és borászat versenyképességének egyik előfeltétele a szőlőültetvények megújítása, és azoknak a technikai körülményeknek a javítása, amelyek az előző időszakban elmaradtak, illetőleg nem kaptak megfelelő támogatási lehetőségeket a szőlészek és borászok.

Ugyanakkor - hogy a kérdésére is válaszoljak - valóban, a bormarketing tekintetében elmaradás tapasztalható, és ebben valóban egy olyan új lendületet kell hogy kapjon az ágazat, amely lehetővé teszi, hogy a magyar bor ne csak a belföldi fogyasztók asztalára jusson el, hanem a magyar bor a határokon kívül is azt a jó hírnevet, amit korábban megszerzett magának, érvényesíteni tudja. Én úgy gondolom, hogy mind az európai uniós lehetőségek, mind pedig a hazai intézkedések és jogszabályváltozások ebbe az irányba mutatnak, és olyan új lehetőséget kap a borász és szőlész szakma, amely eredményeképpen az elkövetkező öt évben ez a szakma egy felfelé ívelő pályán fog elindulni.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 180 2013.05.27. 2:08  175-184

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kérdés címe nem fedi a képviselő úr által elmondottakat. Tisztelt Képviselő Úr! Ebben a Házban már elhangzott az a nagyon fontos dolog, amiről ön beszél, és ezzel kapcsolatban akkor én már elmondtam a véleményemet. 2010 februárjában az Európai Unió számvevőszékének vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a támogatásokhoz szükséges, a családi gazdaságok által a földalapú támogatásokhoz szükséges földhasználati lap vonatkozásában nem a jogszabálynak megfelelő eljárás folyik. Ennek eredményeképpen az MVH az ellenőrzések folyamán azt tapasztalta, hogy csak a családi gazdaságot vezető családi gazdálkodó jogosult a támogatás bejelentése vonatkozásában.

Ezt a problémát mi is észleltük, tisztelt képviselő úr, és az MVH felé jelezve május 2-án megszületett az erre vonatkozó rendelet. Egy a probléma: visszamenő hatállyal nem lehet alkalmazni ezt a jogszabályt. Ugyanis innentől kezdve a rendelet alapján nemcsak a családi gazdálkodó, hanem a családi gazdaság tagjai is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a földhasználat bejelentése következtében jogosultak a támogatásra.

Tisztelt Képviselő Úr! Én akkor is elmondtam, hogy ezt a problémát már akkor jelezték az akkori szocialista kormánynak, amely ebben a kérdésben semmit nem tett. A probléma adott volt, és a problémára ez a kormány talált megoldást. Még egyszer mondom, nem az MVH felelősségét kell boncolgatni ebben az ügyben, mint ahogy ön is elmondta. Itt volt egy olyan mulasztásos jogviszony az előző kormány részéről, amit ezzel a rendelettel sikerült rendeznünk, de, még egyszer mondom, a jogszabály visszaható hatályát nem lehetett meghatározni, mert azt az Európai Unió nem hagyta volna jóvá.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 184 2013.05.27. 0:58  175-184

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, úgy gondolom, hogy ez nem szabadságharc kérdése, hanem a jogszabályok betartásának kérdése. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon régi probléma. Mi ezt nagyon sokszor elmondtuk, hogy a családi gazdaság vezetője és tagjai között elég jelentős különbség van. Azok a földhasználatok, amelyek alapján nemcsak a családi gazdálkodó, hanem a tagok is bejelentették a földhasználatot, az Európai Unió rendelkezése alapján szabálytalannak minősültek. Higgye el nekem, hogy mi ebben a kérdésben megtettünk mindent, ami lehetséges, tényleg elmentünk a végső határig. Pontosan ezért született meg ez a rendelet, és azért történt az, hogy ebben a kérdésben még egyszer ilyen jellegű probléma ne forduljon elő.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 292 2013.05.28. 0:55  187-388

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom, hogy mennyi ideje ücsörgünk itt, de szomorúan tapasztalom, hogy magáról a törvényről és azokról a nagyobb, fő szempontokról, amelyek fontosak lennének, kevés dolog hangzott el.

Ha Magyar Zoltán képviselőtársamnak az a véleménye a törvényről, hogy nekem miért nincs véleményem, ez elég szomorú.

Szabó Rebekának pedig azt tudom javasolni, hogy be kéne járni a parlamentbe, itt kéne lenni hétfőnként, föl lehetne tenni azonnali kérdéseket, lehetne hallgatni, hogy esetleg a jobbikos képviselőtársaink, Varga Géza és Magyar Zoltán tegnap ugyanazt elmondták napirend előtt meg interpellációban, amit most elmondtak. Én válaszoltam nekik tegnap, képviselő úr. A jegyzőkönyv rendelkezésre áll, a parlament honlapján el kell olvasni, meg kell nézni, abban minden benne van.

Köszönöm szépen. (Magyar Zoltán tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 386-388 2013.05.28. 12:39  187-388

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is válaszolni kívánok részben Magyar Zoltán képviselőtársam azon felvetésére, hogy én Illés Zoltán államtitkártól eltérően mért nem vettem olyan aktívan részt ebben a vitában. Képviselőtársam, azért, mert amikor a bizottsági módosítókról folytatták a vitát, akkor nagyon kevés volt a szakmai vita, egy-két kivételtől eltekintve, és lényegében azokat az önök által korábban hangoztatott elveket és elvárásokat fogalmazták meg a kormány felé, amelyeket minden hétfőn ön vagy Varga képviselőtársa akár napirend előttiben, akár interpellációban, akár azonnali kérdésben elmond.

Képviselő úr, én nem véletlenül kértem egy kétperces hozzászólási lehetőséget, mert ha önöknek annyi a véleményük a bizottság által benyújtott módosítókról, hogy erről Budai Gyulának miért nincs véleménye, akkor elbeszélünk egymás mellett, képviselő úr. Tényleg ajánlom önöknek, a parlament honlapján a tegnapi jegyzőkönyvben megtalálható, olvassa már képviselőtársam el, hogy mit mondtam az ön interpellációjára, vagy mit mondtam Varga képviselő úr interpellációjára, ne állítson valótlanságot, hogy én nem válaszoltam az ön feltett kérdésére. Képviselő úr, én világosan elmondtam, hogy a kormány milyen birtokpolitikát kíván végrehajtani, mi az, ami nagyon fontos ebben a kérdéskörben.

Képviselő úr, a tegnapi nap egy politikai vita volt, az a parlamenti műfaj, a mai pedig, én azt gondoltam, hogy egy szakmai vita lesz, hogy van egy bizottsági módosító, és ahhoz a Jobbik vagy az LMP elmondja a szakmai véleményét. Képviselőtársam, ehhez képest nem tudtam eldönteni, hogy most általános vitán vagyok vagy részletes vitán, ahogy elnök úr is mondta, hogy valóban nem a módosító javaslatokhoz szóltak hozzá, hanem mindenféle politikai lózungokat fogalmaztak meg, hogy mit tartanak jónak, meg mit tartanak kevésbé jónak.

(18.20)

Ezért, képviselőtársam, én nem fogok belemenni egy személyeskedő vitába, amit önök most itt megpróbáltak generálni a parlamentben. Ha szakmai érveket tettek volna hozzá, akkor nagyon szívesen válaszoltam volna önöknek erre a kérdésre. Sem ön, sem Varga képviselőtársam semmi újat nem mondott a mai nap. Ahhoz képest, amit tegnap elmondtak, semmi új nem hangzott el az önök részéről.

Két fontos dolgot tartok említésre méltónak. Az egyik, ami itt a helyi földbizottságok vonatkozásában elhangzott. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy hadd ne olvassam már föl a törvény szövegét, Örvendi László képviselőtársam felolvasta, és hadd ne jogászkodjak már, de olvassák már el a jogszabályt, tisztelt képviselőtársaim. Itt a törvény kétszintű visszautalást tartalmaz, aminek az egyik lényege, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv vonatkozásában milyen visszautalást tartalmaz a helyi földkiadó bizottságok tekintetében. Egy kettős kontroll működik. Még egyszer mondom, én nem akarok jogászkodni, de a megtagadás szó azt jelenti, hogy vétójoga van, képviselőtársam. Tehát ha valamiben egyetértünk, akkor legalább értsünk már egyet ebben a dologban!

És persze azért van önöknek is igaza, és képviselőtársamnak is igaza van, hogy valóban nemcsak a tulajdonszerzés, hanem a haszonbérlet vonatkozásában is adjunk lehetőséget ebben a kérdésben. De én úgy gondolom, hogy amikor a törvény leír valamit, azért akkor ragaszkodjunk már hozzá, a megtagadás szó vétójogot jelent ebben a kérdéskörben. És hogy ezt követően a jogszabály még milyen jogosítványokkal ruházza föl a mezőgazdasági igazgatási szervet, olvassa el a törvényt, képviselőtársam, a 24. §-tól a 27. §-ig ez van leírva a jogszabályban.

Tehát én ezért nem nyomtam kétpercesre gombot, ezért nem akartam itt mindenféle vitát generálni önökkel, mert a törvény világosan, egyértelműen meghatározza ezeket a dolgokat, és vitatkozni arról lehet, képviselőtársam, aminek értelme van. De az, hogy önök itt mindenféle elvárásokat fogalmaznak meg a kormánnyal szemben, ami benne van a törvényben, arról engedje meg, hogy hadd ne vitatkozzam önökkel.

Nagyon sajnálom, hogy Szabó Rebeka képviselőtársam nem várta meg, míg válaszolok neki. Berohant, tegnap se volt itt, aztán rajtam számon kérte azt, hogy én miért nem szólok hozzá, amikor tegnap hallhatta volna, hogy milyen válaszokat adtam a feltett kérdéseire, amik nem léteztek.

Én arról nem tehetek, hogy az LMP-sek vagy függetlenek, vagy már nem is tudom, hogy kik nem járnak be a parlamentbe, és amikor néha beesnek, akkor nyomnak egy kétpercesre gombot, és utána elmennek a parlamentből. (Lengyel Szilvia közbeszól.) Képviselő asszony, nem akarom önt megsérteni, jelen pillanatban nincs LMP-frakció, én úgy tudom. Ne haragudjon, amikor önök azt állítják, hogy a kormány nem védi a termőföldet, akkor önöknek is azt tudom mondani, hogy vagy nincsenek itt azon jogszabályok elfogadásánál, amik kifejezetten a belföldi és a külföldi spekulációs célú földvásárlások megakadályozását szolgálják, vagy nem követik a jogszabályok elfogadását.

Képviselő asszony, hamarosan hatályba lép az új büntető törvénykönyv. Nem is olyan rég a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta azt a törvénytervezetet, amely Nagy István képviselőtársunk egyéni javaslata volt a zsebszerződésekkel kapcsolatos hatékony fellépés tekintetében, ahol az ügyészségnek sokkal tágabb hatáskört ad.

Képviselő asszony, a földtörvényben a hatósági jóváhagyás intézményével, amiről itt a képviselőtársaimmal polémiában vagyunk, pontosan ezt a jogintézményt határoztuk meg, egy kettős kontrollt, és ha még beleveszem azt, hogy az államnak elővásárlási joga van minden esetben, akkor egy háromszintű kontroll van a magyar termőföld védelme érdekében. Soha egyetlen kormány ilyen szintű kontrollt egyetlen jogszabályba nem épített bele, hogy a termőföldet így védje. Nézzük már meg a jelenleg hatályos földtörvényt, hogy milyen lehetőséget ad. Toldozgattuk-foldozgattuk, megpróbáltunk olyan dolgokat a rendszerbe hozni, ami védte a magyar termőföldet.

Tehát én úgy gondolom, hogy amikor idejövünk, és politikai haszonszerzés céljából hozzászólunk egy jogszabályhoz, és azt mondjuk, hogy a magyar kormány nem védi a magyar termőföldet, akkor vagy nem ismerjük a jogszabályokat, vagy valótlan tényt állítunk. Én nagyon kíváncsian várom, hogy mi az LMP-nek... Bocsánat, az LMP helyén működő független képviselőcsoportnak mi a vidékpolitikája, merthogy Szabó Rebekának már nincs vidékpolitikája, az egyértelmű, mert azt a Bajnai Gordont támogatja, aki ötszáz magyar termelőt tönkretett. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Így van! - Gőgös Zoltán közbeszól: Elnök úr!) Én úgy gondolom... Képviselő úr, mindjárt ön is jön, jó?

ELNÖK: Képviselő úr, gondolom, az én feladatom az ülés vezetése, és meg is teszem a szükséges - bocsánat, államtitkár úr - intézkedéseket. Figyelmeztetem önt, önnek nincs jogában engem az ülés vezetésében bírálni, és maradjunk ennyiben most. Jó? Köszönöm.

Folytassa, államtitkár úr!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Igen. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon-nagyon fontos dologról nem beszél senki. Beszélünk a birtokhatárokról, hogy egy természetes személy maximum 300 hektárig rendelkezik jogosultsággal, beszélünk az 1200 hektárról. Az 1800 hektárnál csak a vetőmagot említettük, mert ott az állattartó telepek tekintetében is a jogszabály ezt konkrétan leírja. De egy dologról nem beszélünk, hogy a törvény a jogi személyek tulajdonszerzését kizárja.

Amikor Font Sándor elnök úr azt mondta, hogy vitánk lesz az Unióval, akkor ő erre gondolt, képviselőtársam, mert jelenleg az Unióban a tagállamok jelentős része a jogi személyeknek lehetőséget ad arra, hogy a termőföld tulajdonjogát megszerezzék. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan jogintézmény, amely valóban a magyar termőföld megvédését jelenti a spekulatív külföldi és belföldi jogi személyek vonatkozásában. Tehát itt azért néhány nagyon fontos dolgot elfelejtünk megemlíteni, amikor a törvény vitájáról folyik a polémia a parlament falai között.

Gőgös képviselőtársam, amit ön mondott, hogy a jogi személyek által használt terület az átalakulás esetén az állam javára kerül megítélésre... (Gőgös Zoltán: Nem az állam. Nem viheti tovább.) Nem viheti tovább. Bocsánat, akkor azt csak informálisan mondta nekem, hogy esetleg akkor az állam megszerzi. (Gőgös Zoltán: Igen.) Nem kívánok ezzel visszaélni.

Képviselőtársam, ez egy messzire vezető vita szerintem, én úgy gondolom, hogy ezt nem ezen keretek között kell megvitatni, de én úgy gondolom, hogy ez azért egy olyan megoldás, amely egyébként sok korábbi sérelmet valamilyen mértékben helyre tud tenni.

Tehát tisztelt képviselőtársaim, én összességében úgy gondolom, hogy a bizottság a módosító indítványokba valóban megpróbálta azokat az elképzeléseket beépíteni, amelyek itt elhangzottak a korábbi időszakban. Úgy gondolom, hogy ez a földtörvény sokkal, de sokkal jobb, és sokkal, de sokkal markánsabban védi a magyar termőföldet, és sokkal, de sokkal markánsabban határozza meg azokat a nagyon fontos szempontokat, amelyek alapján el tudunk igazodni mind a tulajdon, mind a használat vonatkozásában.

Még egyszer mondom, tehát az egyik legfontosabb szempontot senki nem veszi figyelembe. Itt mindenki próbálja a maga filozófiájának megfelelően elmondani, hogy mi az elképzelése a birtokmaximum tekintetében, miért nem tartja jónak az 1200 hektárt. Arról most már senki nem beszél, hogy az 1200 hektár a természetes személy vagy a jogi személy birtokában, vagyis használatában, csak bérleményében lehet, hogy azok a nagyon fontos szempontok, amelyek valóban a termőföld védelmére szolgálnak, egyrészt megtalálhatók ebben a jogszabályban, másrészt megtalálhatók a büntető törvénykönyvben, amely hamarosan hatályba lép, illetőleg megtalálhatók az új törvényjavaslatban, amelyet Nagy István képviselőtársunk terjesztett elő.

Így van, vannak olyan konkrét szabályok, amelyekről a preambulumban szerepel is, hogy bizonyos kérdéseket majd az üzemszabályozásról szóló törvényben, majd az integrációról szóló törvényben kell szabályozni. Tehát én osztom azt az álláspontot, hogy ez az egész majd így lesz kerek, így lesz egy egység ebből a szempontból, a hozzákapcsolódó különböző jogszabályokkal, de azért adjuk már meg a lehetőséget ennek a javaslatnak, mert én úgy gondolom, hogy ez a javaslat ki fogja állni az idők próbáját.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(18.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 410 2013.05.28. 2:14  389-410

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden kívánok válaszolni a vitában elhangzottakra. A vita időkerete egyértelműen azt mutatja, hogy itt azért egy olyan jogszabályról van szó, amelyben a parlamentben ülő pártok között többé-kevésbé - hogy úgy mondjam - konszenzus van.

Képviselőtársam itt a felszólalásában azt mondta, hogy ha a módosítójukat befogadjuk, akkor lehet, hogy összességében tudják támogatni a törvényjavaslatot, ha nem, akkor megfontolják. Én azért azt kérem, képviselőtársam, hogy fontolják meg, mert azért olyan komoly szakmai - hogy így mondjam - nekifeszülés, mint más jogszabályokban, ebben a jogszabályban nem tapasztalható. Magyar képviselőtársam módosítója vonatkozásában, azt nemcsak a mezőgazdasági bizottság, hanem a többi bizottság is támogatta, és ahogy most így átnéztem, hogy a módosítók vonatkozásában milyen bizottságok mit támogattak, azért nem látok akkora szakadékot ebben a kérdésben, mint a nem is olyan rég befejeződött új földforgalmi törvény tekintetében.

Tehát itt azért mindenképpen egy konszenzusos állapot van, és igen, képviselőtársaim, valóban több százezer horgászról van szó ebben a kérdésben, és azt gondolom, azért a jogszabály jelentős része ezeknek a horgászoknak az érdekeit képviseli. Ezért arra tudom önöket biztatni, hogy azért gondolják át azt az álláspontjukat, hogy amennyiben nem minden módosító javaslat kerül olyan mértékben megfontolásra, mint ahogy önök gondolják, akkor nem támogatják a jogszabályt. Azt gondolom, ez a jogszabály annak a horgásztársadalomnak, amelyet mindannyian támogatunk, azért összességében olyan új lehetőséget biztosít, aminek vonatkozásában, ha minden frakció megfelelően támogatja ezt a jogszabályt, akkor - én is, aki horgász vagyok, vagy gondolom, önök közül, akik ennek a sportágnak hódolnak vagy szeretik a horgászatot akár hobbiként - megfelelő módon fogják tudni képviselni. Ezért azt kérem önöktől, hogy támogassák ezt a jogszabályt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 32 2013.06.03. 4:05  29-35

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A mostani hozzászólása tovább erősítette bennem azt a benyomást, amely már kedden kialakult önnel és a frakciójával szemben, hogy önök egyrészt nem igazán szakmai szempontból igyekeztek ehhez a törvényhez közelíteni, másrészt pedig azt is megerősíti bennem, hogy igazán ön nem is olvasta és önök nem is olvasták ennek a törvénynek a szövegét. (Novák Előd: Jaj, de gyenge!)

Én, képviselő úr, tisztában vagyok azzal, hogy ez egy igen nehéz, komoly jogi szöveg, de már a múltkor is ajánlottam önnek, hogy ha ilyen jellegű problémái vannak, akkor a frakciótársához, Gaudi-Nagy Tamáshoz kéne fordulni, aki talán elmagyarázná önnek ennek a jogszabálynak a lehetőségeit. (Novák Előd: Olcsó válasz!)

Képviselő úr, ön óriási tévedésben van. Mi a magyar gazdákkal, a földművesekkel kötöttünk szövetséget, azokkal a földművesekkel, akik élethivatás-szerűen a mezőgazdaságból élnek. A mai hozzászólása, szintén a keddihez hasonlóan kifejezetten politikai célú volt, semmilyen szakmai érvet nem tudott elmondani, mint ahogy kedden sem mondtak el semmi szakmai érvet, és az önök véleménye vagy az ön véleménye az új földforgalmi törvényről csupán az volt, hogy mondjam meg, hogy nekem mi a véleményem, képviselő úr. Tehát azért ennél sokkal nagyobb szakmaiságot vártunk volna a Jobbik-frakciótól.

Képviselő úr, ön vagy az önök frakciója folyamatosan narancsbárókat emleget, a magyar föld védelméről beszél, miközben én egyetlen olyan szakmai javaslattal nem találkoztam az elmúlt egy évben, amely a magyar termőföld védelmével kapcsolatban az önök frakciójától érkezett volna. Képviselő úr, nem akarom önnek azokat az általam korábban elmondott dolgokat megismételni, mert ahogy most átnéztem az ön interpellációját, 30-40 százalékban a múlt héten elhangzottakat vette át, és néhány új dolgot megpróbált beleépíteni, de ez igazán nagyon nem sikerült.

(14.10)

Tehát, képviselő úr, várjuk önöktől a szakmai javaslatokat, és akkor beszéljünk az új földforgalmi törvényről. Miért nem beszéltek arról önök, hogy a termőföld tulajdonjogát sem hazai, sem külföldi jogi személyek nem szerezhetik meg? Megint az Európai Unióról beszélnek, és hogy mi az Európai Unióban nem védjük meg a magyar termőföldet. Képviselő úr, ha ismerné az európai uniós tagállamok erre vonatkozó szabályait, akkor látná, hogy jelentős részben lehetőséget adnak a jogi személyeknek a földszerzésre.

Nem beszélnek a helyi földbizottságok vétójogáról. Ebben a vitában, ami múlt héten itt lezajlott, önök egyetlen alkalommal sem mondták el azt a lehetőséget, hogy a helyi közösségeknek bizonyos értelemben vétójoguk van az adásvételi szerződés esetén. Nem beszélnek a hatósági jóváhagyás intézményéről, hogy a hatóságok szintén meg tudják akadályozni a spekulatív földszerzést, képviselő úr. A kormány egy olyan birtokpolitikát kíván kialakítani, az a döntés, hogy 200 ezer hektár állami föld haszonbérletét meghirdettük, amelynek lényege egy új agrárközéposztály kialakítása, amely a kis- és közepes családi birtokokra épül; egy olyan földbirtokstruktúrát, ahol a korábbi 50-50 arányú földtulajdon és haszonbérlet vonatkozásában 80:20 százalékos arányt szeretnénk a kis- és közepes birtokok tekintetében, képviselő úr.

Képviselő Úr! Nagyon nagy tisztelettel válaszolok önnek minden hétfőn, és azt gondolom, ön meg meghallgatja az én válaszomat, de szeretnék öntől új tényeket, új körülményeket hallani.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 124 2013.06.03. 2:12  121-128

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Gőgös képviselő Úr! Ha valakinek, akkor önnek - mint az előző kormány politikai államtitkárának - az akkori minisztériumból tudnia kéne, hogy nem szép dolog a Hajdú-Bét-károsultak ügyét egy olyan üggyel analógiába hozni, amely tekintetében ön egy levelet kapott.

Képviselő Úr! Én szomorúan tapasztalom, hogy önök ahelyett, hogy 2003-tól kezdődően, amikor a Hajdú-Bét-ügy valójában kibukott, megoldották volna, most erre való hivatkozással egy olyan üggyel próbál analógiát keresni, amiben önnek írtak egy levelet, tisztelt képviselő úr (Gőgös Zoltán többször közbeszól.), miközben ebben az ügyben, amiről ön beszél, abszolút egyetlen alkalommal sem keresték meg a minisztériumot. Önöket lehet, hogy megkeresték ebben az ügyben, bennünket nem kerestek meg. De, képviselő úr, én ugyanazt tudom önnek mondani, mint valamennyi károsultnak, hogy amennyiben a minisztériumhoz fordulnak segítségért (Dr. Józsa István: Piros lett a paradicsom.), mi a hatályos magyarországi és európai uniós jogszabályoknak megfelelően segíteni fogunk nekik, képviselő úr.

De még egyszer el szeretném önnek mondani, hogy a Hajdú-Bét-károsultakra való hivatkozás nem szép dolog öntől, tisztelt képviselő úr (Közbeszólás az MSZP soraiból: Miért nem?), illetőleg mindenkinek, aki most mögöttem hangosan próbálja védeni az igazságát. Akkor kellett volna az igazságát védeni, amikor 2003-tól 2010-ig kormányoztak, és segítettek volna sok-sok károsultnak. Képviselő úr, én nagyon sok ilyen tudnék idehozni a parlamentbe, amikor önök kormányon voltak, és a termelőknek nem segítettek. Kezdhetjük az almatermelőkkel, a meggytermelőkön, a tejtermelőkön, mindenkin keresztül.

Köszönöm szépen, képviselő úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 128 2013.06.03. 0:30  121-128

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Annál rosszabb dolog nem lehet, hogy az önök volt miniszterelnöke, Bajnai Gordon érintett a Hajdú-Bétben. Most azt, hogy önök egy kormánypárti képviselő nevével dobálóznak, nem értem. Képviselő úr, ön fölolvasott egy levelet, amiben az szerepel, hogy a termelők segítséget kérnek. Én erre azt válaszoltam, hogy forduljanak hozzánk, nem önhöz, képviselő úr, mert ön akkor sem segített, amikor államtitkár volt, és most sem tudnak segíteni. (Gőgös Zoltán: Akkor miért hozzám fordulnak?)

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 233 2013.06.03. 0:01  228-234

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 108 2013.06.04. 5:47  105-121

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt egy olyan javaslat szerepel, amely jelentős mértékben konszenzus közeli állapotban van. Azt gondolom, hogy az előterjesztő az indoklásában elég részletesen kifejtette, hogy mi is lenne ennek a jogszabálynak a célja.

A cél pedig az, hogy a földhasználati bejelentés tekintetében azokat a bejelentőket, akik elmulasztják a határidőt, egyrészt olyan helyzetbe szeretnénk hozni, hogy ne azonnal a bírságolás jogintézménye lépjen érvénybe és ne a bírságolás jogintézményével kényszerítsük a földhasználókat arra, hogy a bejelentési kötelezettségüknek eleget tegyenek. Ehelyett egy határidő-kiterjesztéssel felhívjuk a földhasználók figyelmét arra, hogy igenis kötelezettségük van abban a körben, hogy a termőföld használata bejelentési kötelezettséggel jár, és aki termőföldet használ, az a használat megkezdésétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz be kell hogy jelentse a termőföldet. Ennek az egyik legfontosabb, hogy úgy mondjam, célja, hogy rendet kéne tenni ezen a területen, és a rendtétel egyik nagyon fontos ismérve, hogy a földhivatalok rendelkezzenek ismerettel, hogy milyen nagyságú terület tartozik ebbe a körbe. Tehát lényegében egy minél pontosabb, egy minél szélesebb nyilvántartás létrehozása a cél.

(Szilágyi Pétert a jegyzői székben Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Ugyanakkor a bírság egy eszköz, ahogy korábban is elmondtam, de az eszköz egy végleges, egy legutoljára hatályba léptetett jogintézmény lehet, ami lényegében a cél elérését segíti elő. De még egyszer mondom, tisztelt Ház, a cél nem az, hogy megbírságoljuk azokat a földhasználókat, akik vagy nem olvasták a jogszabályt, vagy nem jutott el hozzájuk, habár ez nagyon sok felületen megjelent, a Vidékfejlesztési Minisztérium is többször közleményt adott ki, kommunikáltuk, a honlapon megtalálható, hogy milyen jogszabályváltozás lépett érvénybe. De nem mindenkihez jut el. Itt nem szándékos mulasztásról van szó. Mivel nem szándékos mulasztásról van szó, sok-sok földhasználó tekintetében nem lehet az a cél, hogy őket büntessük, szankcióban részesítsük. Mint ahogy a képviselőtársam is felolvasta, ha a földhasználó nem tesz eleget a felszólításnak 30 napon belül, akkor bírsággal sújthatja, és ennek a bírságnak a mértékét meg is határozza a tervezet.

De azt gondolom, hogy ez a lehetőség valóban csak egy eszköz lehet a földhivatal kezében, és mindenképpen abba az irányba kell a földhasználókat ösztönözni, hogy e kötelezettségüknek tegyenek eleget. A határidő a korábbi törvénymódosítás alapján a földhasználók tekintetében az azonosító adatok, illetve az egy hektárnál kisebb térmértékű földhasználók tekintetében 2013. április 30., eddig kellett bejelenteni a földhivatalok felé. A mostani módosítás lehetőséget ad arra, hogy ezt a határidőt kitoljuk 2103. szeptember 30-ig.

Azt is el tudom képzelni, hogy még ezen a normaszövegen is lehet egyébként finomítani ebben a körben. De azt gondolom, hogy a lehetőséget a földhivatalok kezében egy végső határidő tekintetében mindenképpen meg kell hagyni, ezért van a törvény szövegében, hogy az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja a bejelentési kötelezettség elmulasztóját.

(14.10)

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, ez egy olyan előterjesztés, amely mindenki által támogathatónak tekinthető, ugyanis egyrészt lehetőséget ad a földhasználóknak, hogy azok, akik korábban nem szándékosan, önhibájukon kívül vagy azért, mert kevésbé tájékozottak ebben a kérdéskörben, elfelejtették a jogintézményben előírt kötelezettségüket megtenni, másrészt pedig, azt gondolom, a szeptember 30-ai határidő meghatározása valóban olyan időpont, amely alapján azok, akik ezt a kötelezettséget nem tették meg, ezzel a lehetőséggel majd élni tudnak. Ezért, azt gondolom, a javaslat támogatható, és a kormány támogatja az előterjesztők javaslatát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 124 2013.06.04. 10:09  121-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én egy picit távolabbról indítsam a tisztelt Ház előtt lévő javaslatot, és megpróbáljam megvilágítani, hogy valójában mi is van ennek az egész javaslatnak a hátterében, mik azok az egymásnak feszülő érdekek, amelyek az elmúlt tíz-egynéhány évben a magyarországi kutyás társadalmat jellemezték, és valóban mi is az oka annak, hogy az államilag elismert Magyar Ebtenyésztők Szövetsége, amit a 64-es miniszteri rendelet határozott meg, és az FCI-jogokat magáénak tudó Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete vonatkozásában nem született egy olyan konszenzus, amely alapján valamennyi magyar kutyás egyesület, valamennyi magyar tenyésztőszervezet olyan helyzetbe kerülhetett volna, amely alapján azok a jogok és jogosítványok, amelyek ezeknél a szervezeteknél vannak, mindenkit egyenlő mértékben tudnak megilletni.

Az alapvető probléma az, hogy van egy államilag elismert tenyésztő szervezet, a MESZ, és van egy olyan szervezet, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, amely a Nemzetközi Kinológiai Szövetség tagjaként rendelkezik az FCI-jogosítványokkal.

(14.40)

Tehát minden olyan jogosítvánnyal - a törzskönyvezés, a versenyek rendezése, a bíródelegálás -, ami egy-egy ilyen nemzetközi verseny tekintetében fontos és szükséges. Ami az alapvető problémát adja, hogy a Nemzetközi Kinológiai Szövetségnek nem az egyes tagállamok, tehát nem Magyarország mint állam a tagja, hanem egyesületek. A Nemzetközi Kinológiai Szövetség határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy egy országon belül csak egy tagja lehet ennek a nemzetközi szövetségnek. Amikor tavaly augusztusban a meghívásomra itt járt a korábbi elnök, Hans Müller úr, az FCI elnöke és az európai szekció elnöke is, a dán Jörgen Hindse úr, akkor egyértelművé tették az egyeztetések során, hogy ők tiszteletben tartják a magyarországi jogszabályokat, ők elfogadják a magyar törvényhozók döntését, de ők abból az FCI-ben kialakult gyakorlatból vagy elvből, amely szerint egy országon belül csak egy tagja lehet a Nemzetközi Kinológiai Szövetségnek, nem tudnak engedni, és ők hajlandók mindenféle megoldást elfogadni ebben a kérdéskörben.

Valóban, itt volt egy cél, a cél pedig az volt, hogy Magyarország ebben az évben, májusban egy olyan kutya-világkiállítást tudott rendezni vagy rendezhetett, amelyre egy héten keresztül a világ kutyástársadalma odafigyelt, és arra figyeltek, hogy az az ország, ahol a különböző szervezetek és egyesületek folyamatosan vitáznak egymással az elmúlt években, miként fogják tudni megrendezni ezt a nagy rendezvényt.

Ráadásul a Nemzetközi Kinológiai Szövetség az évi rendes közgyűlését is a világkiállítást megelőző időpontban Magyarországon tartotta, ahol nagy volt a tét. Ugye, volt egy magyar jelölt is, aki esetlegesen a Kinológiai Szövetség elnöke lehetett volna, de azok miatt a problémák miatt, amelyek itt az elmúlt időszakban kialakultak, egy Puerto Ricó-i elnököt választottak meg, és ott is egyébként elmondták, én részt vettem ezen a közgyűlésen, hogy ők tiszteletben tartják a magyarországi törvényhozás döntését, de ők ebből az elvből nem tudnak engedni.

Ezért született egy olyan köztes megállapodás, hogy tavaly az államilag elismert MESZ és az FCI-jogokat gyakorló MEOE decemberben kötött egy megállapodást. És a megállapodás egy keretet adott azoknak a lehetőségeknek, hogy valóban, amit Patay Vilmos képviselőtársam elmondott az előterjesztésében, hogy azokat a lehetőségeket végre a különböző szervezetek tekintetében rendezzük, és egy olyan kinológiai szövetséget hozzunk létre, ahol az FCI-jogok is megjelennek, megjelennek a tenyésztőszervezetek, minden kutyásegyesület, amely egyébként nem tenyésztőszervezet, tagként ebben meg tudjon jelenni, és legyen egy egységes arculata a magyar kutyástársadalomnak.

Ebben a megállapodásban nagyon sok minden rögzítésre került, nagyon sok minden megvalósult, tehát nem mondhatjuk azt, hogy az elmúlt egy év haszontalan volt, és nem mondhatjuk azt, hogy az a határidő, amelyet a törvényhozástól a magyar kutyástársadalom kapott 2013. június 1-jéig, az - hogy így mondjam - eredménytelenül telt el. Nagyon sok eredmény megvalósult, de lényegében a legfontosabb, hogy egy egységes kinológiai szövetség keretében a jogosítványokat kölcsönösen tudják gyakorolni, és mindenki ebből megfelelő módon tudjon részesülni, az sajnos nem tudott megvalósulni. Ezért szükséges az, hogy egy végleges határidőt, 2013. szeptember 30-át határozzunk meg, hogy a még fennmaradó vitás kérdéseket, és itt egyébként nem is a törvény a meghatározó, hanem annak a korábbi miniszteri rendeletnek az olyan szintű átalakítása, amely a hatóságnak sokkal szélesebb lehetőséget fog biztosítani a különböző tenyésztőszervezetek, egyesületek ellenőrzése tekintetében, ehhez kell még ez a hátralévő határidő, a 2013. szeptember 30. És valóban, ahogy képviselőtársam mondta, itt nincs tovább, képviselőtársaim, ez egy végleges határidő. Ha ez alatt az idő alatt a szervezetek nem tudják rendezni ezt a problémát, és képviselőtársam, csak szeretném önnek mondani, hogy Staudt képviselő urat már meg is hívtuk a csütörtöki egyeztetésre, ahol a Jobbik, remélem, a Jobbik-frakció álláspontját fogja elmondani, és lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy a megszületendő miniszteri rendeletben, amit újra ki akarunk alakítani, a Jobbik elmondja a véleményét. És ha olyan véleményt fog elmondani, ami ezeket a szempontokat segíti elő, akkor bele fogjuk építeni, képviselő úr.

Én elfogadom az önök kritikáját, mindig elfogadtam, képviselő úr, és nem kívánok más témát idehozni, de önöknek is megadtuk a lehetőséget a zsebszerződésekkel kapcsolatban. Most a Jobbiknak megint megadjuk a lehetőséget, képviselő úr, és én azt gondolom, hogy a lehetőség alapján valóban egy olyan jogszabályt tudunk létrehozni, amely valóban egy olyan hatósági kontrollt, normát alakít ki a kutyás-tenyésztőszervezetek és egyesületek tekintetében, amely eddig nem volt. Tehát nagyon lényeges, hogy az új megszületendő miniszteri rendelet a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket pontosan rögzítse.

És nagyon lényeges, hogy a szervezetekhez, a különböző tenyésztőszervezetekhez való csatlakozás diszkriminációmentes legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom önöknek ecsetelni az elmúlt néhány hónap legnagyobb problémáját, de a legnagyobb probléma az volt, hogy a két meghatározó egyesület nem engedte meg, hogy bizonyos egyesületek csatlakozzanak hozzájuk. Mert megpróbáltak diszkriminálni. Ebbe a hatóság nem tudott beleszólni, mert nem volt jogosítványunk. Viszont most a rendelettel ezt a lehetőséget meg tudjuk adni, és a hatóság tudja kontrollálni, hogy ne tudják kizárni egymást a különböző szervezetek. Ezért kívánjuk a pártokat belevonni ebbe a jogalkotásba.

És nagyon fontos, hogy a kinológiai szövetséggel kapcsolatos döntések, illetve azokkal kapcsolatos kérdések tekintetében az elismert tenyésztőszervezetek vegyenek részt. A NÉBIH az elmúlt egy évben a tenyésztőszervezeteket végigvizsgálta, 40 tenyésztőszervezet felelt meg azoknak a hatósági előírásoknak, amit a jogszabály rögzít. A többiek nem feleltek meg. Nem akarom önöket untatni, majd Staudt képviselőtársamnak a csütörtöki egyeztetésen el fogom mondani, hogy volt olyan szervezet, aki egy évben négy kiskutyát regisztrált, ennyit regisztráltak egész évben. És úgy gondolom, hogy egy olyan egységes kinológiai szövetséget kell létrehozni, amely védőernyőt képez a kutyásszervezetek vonatkozásában, és a kinológiai szövetség kijelölésének és visszavonásának a feltételeit hatóságilag kell meghatározni, tisztelt képviselőtársaim.

Én úgy gondolom, hogy a tisztelt Ház előtt fekvő javaslathoz megadtam azokat a muníciókat, ami alapján mi fontosnak tartjuk, hogy a szeptember 30-i határidőhöz a képviselőtársaim hozzájáruljanak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 134 2013.06.04. 2:12  121-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársam! Egy dolgot kérek öntől: ez egy szakmai vita, ön pedig ne az én személyemet kritizálja, ha nem tud mást, és ne próbáljon itt ellentétet szítani köztünk és Staudt Gábor között ebben a kérdésben, mert én önnek azt mondtam, hogy Staudt Gáborral fölvettem a kapcsolatot, és már akkor jeleztem, ő jött ide hozzám, és jeleztem neki, hogy lesz egyeztetés, ahova várjuk őt, képviselő úr. Azt kérdeztem meg öntől a bizottsági ülésen, hogy egyeztettek-e önök ebben a kérdésben. Tehát én ismerem önt elég régen, mindig szeretett csúsztatni, most is csúsztat, képviselő úr. Ez egy szakmai vita.

Képviselő úr, a megállapodásnak van egy melléklete (Felmutatja.), ajánlom figyelmébe. Nagyon nincs tisztában vele. Nagyon szívesen megmutatom, hogy hány tenyésztőszervezet szerepel a MESZSZ és a MEOE részéről. Ez a két egyesület ezeket a szervezeteket képviseli. Képviselő úr, mi ezekkel egyeztettünk. (Varga Géza közbeszól.)

Képviselő úr, az, hogy önt fölhívják és önnek írogatnak olyan egyesületek, amelyek lehet, hogy be sincsenek jegyezve, ugyanis a NÉBIH közel egy éven keresztül az összes egyesületet, amely elismert tenyésztőszervezet, végigellenőrizte, és ezek szerepelnek ebben a megállapodásban; képviselő úr, nem én nem vagyok szakmailag fölkészülve, ön. Ön hívogat kutyás szervezeteket, önnek mondanak valamit, idejön a parlamentbe, és számon kéri rajtam. (Varga Géza közbeszól.)

Képviselő úr, itt van egy megállapodás, ahol az elfogadott törzskönyvek listáján a MESZSZ részéről, a tenyésztőszervezetek, mindenki, aki Magyarországon a hatósági előírásoknak megfelel, szerepel a megállapodás mellékletében. Nagyon szívesen megmutatom önnek, csak egyet kérek, ne személyes jellegű indulatból mondja el a véleményét. Én nem azért (Az elnök csenget.) hívtam meg a képviselőtársamat, mert én most itt valamit akarok. Valóban meg akarjuk oldani a problémát, de ha önök nem akarnak ebben partnerek lenni, akkor mondja meg azt (Az elnök csenget.), ne az én személyemet támadja.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 138 2013.06.04. 1:37  121-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselő Úr! Elég régen ismerjük egymást: én igazat szoktam mondani. Ezért kikérem magamnak, hogy ön azt mondja, hogy én nem mondok igazat. Semmilyen megállapodás nincsen, képviselő úr! Történt egy egyeztetés május 27-én, itt van az emlékeztetője. (Felmutatja.) Én is olvastam azt a levelet, amit Korózs úr kiküldött. Korózs urat egyébként senki nem hatalmazta föl arra, hogy ezt a levelet kiküldje. Nem én küldtem ki, képviselő úr, ugye, tisztában vagyunk ezzel. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban.) Ebben az emlékeztetőben szerepelnek azok a főbb, nagyon fő pontok, amiket elmondtam itt, hogy mit szeretnénk, hogy milyen hatósági kontrollt szeretnénk. Ugyanis sajnos valóban, az államilag elismert tenyésztőszervezet nem tudja azt az ernyőszervezeti feladatot ellátni, ami a megállapodásban szerepel. Ezért akarunk egy olyan egyeztetést, egy olyan megállapodást, egy olyan ernyőszervezetet, amely egyrészt az FCI-jogokat bírja és minden ehhez kapcsolódó dolgot.

Ennek az egyesületnek mindenki tagja lesz, és a tenyésztőszervezetekre az alapszabályon belül egy külön szervezeti és működési szabályzat fog vonatkozni. Ennek tagja lesz a husky szánhúzó kutyák és minden más fajta egyesülete, ami a magyarországi jogszabályi előírásoknak megfelelően egyesületként szerepel. És majd az egyesületi tagok fogják megválasztani a kinológiai szövetség vezetőjét. Ezért kértük meg a pártokat, önöket is és másokat is, hogy ebben vegyenek részt. Ennyi az egész. Az emlékeztető erről szól, képviselő úr, semmi másról, úgy gondolom.

Azt gondolom, hogy amit én itt elmondtam, az igaz volt, mert őszintén beszéltem ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 142 2013.06.04. 1:51  121-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, senki nem lesz bekényszerítve. Akik megfelelnek a jelenleg hatályos jogszabályoknak egyesületként, tenyésztőszervezetként, önkéntesen léphetnek ebbe be. S az új alapszabály szerint fognak választani, fogják megválasztani a kinológiai szövetségnek az elnökét meg az elnökségét.

A probléma, az alapprobléma az volt, képviselő úr, csak nem akartam erről beszélni, hogy azok a szervezetek, akik mindenféle politikai párthoz tartozó képviselőket hívogatnak, azok nagy része nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Még az ügyészség által kifogásolt előírásoknak sem, amelyeknek egy egyesületre vonatkozniuk kell.

Ismerjük már el, hogy ha a Jobbik is meg mi is azon vagyunk, hogy csináljunk rendet, akkor az alapvető rend, hogy a tenyésztőszervezet és az egyesület feleljen meg a jogszabályoknak. Egy egyesületnek minimum 10 tagjának kell lennie. A kutyásegyesületek jelentős része nem rendelkezett ezzel a tagsággal. Tehát azért mondom, hogy én ebben szeretném, ha mindenki partner lenne. Ha rendet akarunk, én rendet szeretnék csinálni, és önök is, akkor ebben működjünk együtt. Ez önkéntes alapon megy.

És a legnagyobb probléma az volt, hogy a megállapodás mellékletében szereplő különböző tenyésztőszervezetek, illetve fajtaklubok jelentős része nem felelt meg a jogi előírásoknak. És mindenkinek meg volt adva a lehetőség: aki akar, a MESZ-be, aki akar, a MEOE-ba lép be. És mit ad isten? Hirtelen senki nem akart belépni sehova, mert amikor belépett, a NÉBIH azonnal bekérte az iratokat, elkezdték ellenőrizni a dolgokat, és nem feleltek meg az előírásoknak.

Képviselőtársam, ez az alapvető probléma, úgy gondolom! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
288 29 2013.06.11. 0:02  28-30

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: A kormány támogatja.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
288 87 2013.06.11. 12:50  82-87

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány nevében engedje meg, hogy elmondjam az álláspontomat. Köszönöm szépen a Jobbik-frakció hozzászólását. Azért a múlt hét óta valamit finomodott a helyzet, azt látom, ami nem rossz. És egy dologban - úgy látom - a Jobbik is végre egyetért velünk, hogy az LMP-ből kivált Párbeszéd Magyarországért képviselőcsoportja Bajnai Gordon szekerét tolja. (Dr. Staudt Gábor: Ebben egyetértünk. Nincs is képviselőcsoportja.) Köszönöm szépen, hogy ezt megerősítették.

Magyar Zoltán képviselő úrnak szeretném mondani, hogy semmilyen zsarolásnak nem fogunk helyt adni, engem eddig sem tudtak megzsarolni, ezután sem fog senki megzsarolni, és én nem kérem, hogy elhiggyen dolgokat. Ezt Szilágyi képviselőtársamnak is mondtam, hogy mindig igazat szoktam mondani, képviselő úr, és azt gondolom, hogy ebben a témában is őszintén fordultam önökhöz. Még egyszer elnézést kérek, hogy az árvíz miatt múlt héten elmaradt az egyeztetés, én is a gáton voltam meg önök is szerintem, és ez sokkal fontosabb volt ebben a témakörben; a kutyások megvárnak bennünket szerintem, a gát meg a víz nem biztos, hogy megvár bennünket.

Képviselő úr, itt most folyik egy szakmai vita, ezt Magyar képviselő úrnak mondom, és itt értelmezési problémák vannak, és van két szó, amin vitázunk. De egyébként teljesen felesleges, mert délután ezt a két szót meg fogjuk érteni. Most vitázunk a tartásnak és a tenyésztésnek a jelentésén, amelyek terminus technicusok a szakmában - és szerintem én jogász vagyok -, én sem értek ehhez annyira, meg gondolom, ön sem igazán látja, hogy a két szó között mi a különbség.

A tenyésztés kifejezetten a tenyészállatokról szól, amiről folyik ez a szakmai dolog. A jogszabály, amit ön most itt kifogásolt, úgy szól, a 2. §, a törvény hatálya, hogy mikre terjed ki, és ugye itt a prémes állat, méh, halnak lett a módosítása, és ezt kérték számon. Nem akartam az általános vitában belemenni ebbe a dologba, mert elmondom, hogy mi a szakmai álláspontunk. A prémes állatok közül Magyarországon ma csak a csincsillát tenyésztik. Maradjunk ebben, ez a szakma álláspontja. Úgy gondolom, hogy ebben egyetértünk. Más prémes állatot maximum tartanak, és nem folyik tenyésztés ebben a dologban.

Képviselő úr, azért nem akarom kinyitni, mert elvileg egyetértek azzal, amit ön mondott, de most próbáljunk már erre koncentrálni, mert lehet, hogy öt év múlva, amit ön felsorolt, annak is folyni fog a tenyésztése, de jelen pillanatban csak erről beszéltünk. Azt a helyzetet próbáljuk ezzel kezelni, amit a szakma eddig nem oldott meg. Azért került bele a módosító javaslatba ez a kifejezés, illetve a prémes állat szaporítása folyik, ami nem tenyésztés. Tehát a szaporítás és a tenyésztés nem ugyanaz ebből a szempontból.

Ön itt a ponttyal kapcsolatban elég éles kritikát fogalmazott meg. Képviselő úr, jelenleg a szakma szerint Magyarországon a halfajok között - itt vannak mindenféle halfajok - egyedül a pontynak folyik a tenyésztése, a többi halfajnak nem. Ezt fogadjuk el, ez a szakma álláspontja. Nem velem kell vitatkozni, képviselő úr, a szakmával kell. De Staudt képviselő úr valóban ma 4 órakor ott lesz, és ott lesz a szakmának az a szakértelme, ami talán hátha meg tudja őt győzni. De egyébként a törvénynek nem ez a fő irányvonala, és ezért sajnálom, hogy a múlt héten a vita ebbe az irányba ment.

De nem akartam én most ebbe belemenni, mert mi nem azért hoztuk ezt a törvényt ide a parlament elé, hogy azon vitatkozzunk, hogy mi a különbség a tenyésztés meg a tartás között, és hogy a csincsillán kívül milyen más prémes állat tenyésztése lehet még Magyarországon, hanem itt kifejezetten az a fő irányvonal, hogy először és utoljára zárjuk le ezt a témát.

Képviselő úr, én itt lerakom önnek, önöknek a nagy esküt, akik itt vannak, hogy ha az az egyeztetés, amibe bevontuk a pártokat is, nem fog eredményre vezetni, itt a vége, befejeztük, október 1-jét követően, aki bújt, aki nem - ezt most nagyon komolyan mondom. Hallottam arról a levélről, amit Szilágyi képviselőtársam felolvasott. Megmondom őszintén, én is fel vagyok háborodva, hogy a MEOE elnökének, Korózs Andrásnak erre senki nem adott felhatalmazást, hogy ő egy egyeztetésről, ahol a szakmai szervek, az államilag elismert MESZ és a MEOE, aki az FCI-jogokkal rendelkezik, odajön, én elmondom, hogy milyen koncepciót szeretnénk, erre ő fogja magát, és kiír a nyilvánosságnak egy levelet, amire senki nem hatalmazta fel. Én úgy gondolom, hogy nagyon szépen köszönöm, tudtam erről a levélről, de köszönöm, hogy itt a parlamentben elmondta, mert valóban itt egy elképzelésnek a felvázolása történt.

És én azt szeretném, hogyha az elkövetkező időszakban létrejönne egy miniszteri rendelet... - és most itt nem a törvényről vitatkozunk, képviselőtársaim, mert a törvény egy keretet ad, de hogy mi van a keretbe beletöltve, a tartalom, azt a 64/98-as miniszteri rendelet határozza meg. És hogyha abban meg tudunk állapodni, és azt jól meg tudjuk együtt szövegezni, akkor úgy gondolom, hogy megoldottuk a problémát. Ha nem, akkor sem önök, sem én nem tudtuk megoldani a problémát, és akkor a kutyás társadalom vívja meg ezt a harcot, és döntse el egymás között. Én azt gondolom, hogy az elmúlt évben a kutyákkal feküdtem meg keltem, ennél többet a kutyás társadalomért nem tudok tenni. Ezt most komolyan mondom, egyeztettünk mindenkivel, egy asztalhoz ültettük őket. Tavaly december 6-án aláírtunk egy megállapodást, szépen megkértük a feleket, hogy a megállapodás alapján mind a két szervezet kezdje a tagokat felvenni a soraiba. És amikor mindenki felvette azokat a fajták szerinti tenyésztő szervezeteket, akkor leülünk és megalakítjuk azt a kinológiai szövetséget, amiben mindenki benne van.

Egy dolgot azért engedjenek meg az elmúlt egy év tapasztalatai alapján: olyan jogi normát, amely mindenkinek jó, nem fogunk tudni létrehozni. Képviselőtársaim, fogadják el: lesznek sértődöttek. Vannak most is, de egy dolgot szeretnék mondani, ezeknek a szervezeteknek a számát minél minimálisabbra kéne csökkenteni. És ezért mondtuk, hogy kérem szépen, most kiderül, hogy az államilag elismert MESZ mögött és az FCI-jogokkal bíró MEOE mögött milyen tagság van. Mekkora az a szervezet, amely most oda tud állni mind a két szervezet mögé? De ennek az alapja a legfontosabb, hogy azt, amit a minisztérium, a pártok leegyeztetnek rendeletben, alapszabályban, szmsz-ben, azt fogadják el. Mert ha nem fogják elfogadni a mi álláspontunkat, akkor nincs miről beszélni. (Göndör István: Meg kell szüntetni, államtitkár úr.) Én azt gondolom, képviselő úr, a szocialisták nem szóltak hozzá a vitához, engedje meg, hogy önre ne reagáljak, volt lehetőségük rá, a Jobbik-frakció tevékenyen részt vett, önök majd 4 órakor a delegáltjuk révén elmondhatják a véleményüket, tehát engedje meg, hogy az MSZP javaslataival ne foglalkozzak, mert ilyenek nem érkeztek. Ez egy elég komoly lózung, hogy meg kell szüntetni. Azért ennél többet vártam a szocialistáktól.

Úgy gondolom, hogy ebben kell megegyeznünk egymással. Ezért tartom fontosnak, és nem ezért kértem a 30-át, mint ahogy önök is mondták, én elfogadom az önök álláspontját, higgyék el, még egyszer mondom, az elmúlt egy évben nagyon sokat egyeztettünk a kutyás társadalom különböző szervezeteivel, és próbáltunk egyensúlyt teremteni. És azért mondtam, hogy jó, rendben van, lement a világkiállítás, sajnos egyik szervezet - és ebben legyünk igazságosak -, se az államilag elismert, a MESZ, se a MEOE nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyet a megállapodásban leírtunk. Bocsánatot kérek, én azon voltam, hogy ez a megállapodás létrejöjjön, de én nem tudom a feleket kényszeríteni. Majd fogjuk kényszeríteni október 1-jétől, amikor a korábban elfogadott jogszabály újra hatályba fog lépni.

(13.20)

Azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget még a magyarországi kutyás társadalomnak meg kell adni, mert mindenki ezt várja tőlünk, hogy adjuk meg ezt a lehetőséget. Azt gondolom, hogy ha ezt a lehetőséget megadjuk, akkor a magyar politika, a politikának az a része, akik valóban szemmel követik vagy figyelik a kutyás társadalmat, akár kutyabarátként, ahogy Staudt képviselő úr, akár másként, azt gondolom, hogy megtett mindent ebben az ügyben. Tényleg, rengeteget vitatkozunk erről az ügyről a parlamentben. Élesebb viták, kevésbé élesebb viták vannak, de én még mindig azt látom, hogy itt azért lehet, hogy meg fogjuk találni azt a megoldást, ami mindenkinek megfelel ebben a dologban.

Azért mondom, képviselőtársaim, ne a törvényben találjuk meg. A törvény adott, a törvény úgy fog változni, hogy ha nem tudunk megállapodni, október 1-jén hatályba fog lépni az a rendelkezés, amely alapján a hatóság megkezdi a bírságolást. Ilyen egyszerű! Tehát ez a határidő-kitolás egy felfüggesztő rendelkezés, egy felfüggesztő jogszabályi, hogy így mondjam, döntés. A valós tartalom, a lényeg mindig a részletekben van. És itt egyetlenegy részlet van, ami szerintem egy elhibázott jogszabály, az a 64-es miniszteri rendelet, amihez eddig senki nem mert hozzányúlni. Toldozgatták-foldozgatták, de igazán senki nem merte felvállalni, hogy olyan döntéseket hoz.

Én ezért kértem meg önöket, képviselőtársaim, ezért szeretném, ha az ellenzéki pártok is részt vennének ebben a dologban, és hozzuk meg együtt ezt a döntést, és akkor a felelősség is innentől kezdve, azt gondolom... - mert elmondta mindenki a véleményét, mindenki hozzáteszi azt, ami fontos, és akkor az új felálló kinológiai szövetségnek az alapszabályát mi mondjuk meg, mondjuk meg, hogy mi a jó, mi kell bele, milyen hatósági normákat, kontrollokat kell beépíteni ebbe a dologba, ami valóban korlátozni fogja itt az önök által elmondott visszaélések lehetőségét.

Képviselőtársaim, heti hat-hét levelet kapok magánszemélyektől, egyesületektől, tenyészetektől, oda-vissza megy az adok-kapok a két szervezet, a MEOE meg a MESZ között. Meg aztán van egy harmadik kívülálló, akik nem tartoznak sehova, de nekik is kéne valahova tartozni, azt gondolom. Ezért adjuk meg a lehetőséget, hogy aki nem tartozik se az államilag elismertbe, se a MEOE-be, azért a lehetőséget adjuk meg, hívjuk fel a figyelmet, hogy uraim, hölgyeim, valahova csatlakozni kell. Tehát olyan nem lehet, hogy kívülállók, és akkor kívülről megmondom, hogy mi a nem jó.

Én azért mondom, hogy azt gondolom, hogy ez egy olyan határidő... - és most nem akarom önöket meggyőzni. Ha nem szavazzák meg, én tudomásul veszem. Én nem akarom önöket meggyőzni, én csak azokat az érveket mondom, ami miatt itt a szeptember 30-a miatt behoztuk ezt a törvénymódosítást. Azt gondolom, hogy teljesen ésszerűen igyekszem ebben a dologban érvelni. És nem arról szól, hogy engem megzsaroltak, higgyék el, semmilyen zsarolásnak eddig sem adtam helyt, ezután sem fogok helyt adni.

Még egyszer mondom, itt teljesen egy olyan szándék van e mögött a dolog mögött, ami a rendteremtés szándéka. Én rendet szeretnék teremteni ebben az ügyben. Ha úgy tudunk rendet teremteni, hogy konszenzus van a nagyok között, és a többiek is elfogadják, mert rájönnek arra, hogy valahova tartozni kell, akkor az. Ha nem, ha nincs konszenzus, akkor a rendteremtés az, hogy október 1-jétől a hatóság a törvény szigorával lépjen fel mindenkivel szemben, aki nem a hatósági előírásnak megfelelően folytatja tevékenységét. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Képviselőtársaim, tisztelettel köszönöm szépen. (Göndör István közbeszól. - Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 44-46 2013.06.17. 4:01  41-49

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Magyar Képviselő Úr! Ön azokat a kérdéseket, amelyeket most itt megfogalmazott, az elmúlt két és fél hónapban majdnem minden parlamenti ülésen föltette (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), vagy a földforgalmi törvény vitája során. A különbség az volt, hogy akkor nem volt tévéközvetítés, és nem tudta elmondani, most pedig van, és azért kívánja ismételten (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) felsorolni azokat a kérdéseket.

Ön és a frakciótársai valóban az elmúlt két hónapban minden hétfőn ugyanazokat a kérdéseket és véleményeket megfogalmazzák, de - mint ahogy korábban sem - most sem mondott semmi újat, képviselőtársam. Ugyanazt hajtogatja itt a parlamentben (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Választ! - Az elnök csenget.), semmilyen konkrétumot nem mondott el, most pedig arra hivatkozik, hogy a kormány enged a külső és belső spekulánsoknak, és ezeknek játssza át a földet.

Képviselő úr, én a kormány nevében visszautasítom az ön ilyen jellegű vádjait, mert ez hazugság, amit ön mondott. Az elmúlt húsz évben egyetlen kormány, egyetlen politikai párt - beleértve a Jobbikot - sem tett annyit a magyar föld védelmében, mint a jelenlegi kormány. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Moraj a Jobbik soraiban.) Képviselő úr, önök hangzatos érveket mondanak el a parlamentben, de konkrétumot még soha nem fogalmaztak meg, sem a vita során, sem pedig a hozzászólásaik során. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük Novák Előd: A módosító javaslataink micsodák?)

ELNÖK: A képviselő uraknak a figyelmét felhívom arra, hogy tisztelettel mindenki végighallgatta a képviselő úrnak az interpellációját, és ugyanezt kérem önöktől is, amikor az államtitkár úr válaszol.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Akkor engedjék meg, hogy néhány dologra emlékeztessem önöket, amit a jelenlegi kormány tett a magyar föld, a termőföld védelme érdekében.

Először is, a kormányváltást követően az állam elővásárlási jogát törvénybe iktattuk, ezáltal az összes olyan területet, amit korábban spekulánsok kívántak felvásárolni, a magyar állam elsőbbségi jogán fel tudta vásárolni.

Képviselő úr, hadat üzentünk a zsebszerződéseknek. Én itt nem akarom önt emlékeztetni, hogy ön egy ülésen vett részt, azóta egyetlen ülésén nem vett részt ennek a bizottságnak, és ez a tárcaközi bizottság 2012 áprilisa óta több olyan jogszabály tekintetében tett javaslatot, amely valóban a spekulánsok ellen szól, illetőleg a magyar termőföld érdekében szól. Csak szeretném emlékeztetni, hogy két hét múlva, július 1-jén hatályba lép az új büntető törvénykönyv, amelyre szintén a tárcaközi bizottság tett javaslatot.

A tisztelt Ház előtt van Nagy István képviselőtársam törvényjavaslata, amely az ügyészségnek és a hatóságoknak jóval nagyobb lehetőséget kíván adni, hogy a spekuláns földszerzések tekintetében föllépjen. Az új földforgalmi törvénnyel kapcsolatban, amelyre ön hivatkozik: képviselőtársam, két olyan nagyon fontos döntés is van, amelyet önök kritizáltak, mi ezt követően lehetőséget adtunk, hogy a helyi földbizottságnak vétójoga legyen, illetőleg a hatósági hozzájárulás intézménye rögzítve lett ebben a törvényben.

A kormány idén áprilisban több mint kétezer hektár állami földterület haszonbérletét hirdette meg, ezáltal egy olyan lehetőséget adunk a kis és közepes családi gazdaságoknak, hogy egy új agrárközéposztály jöjjön létre, és az a korábbi földbirtokszerkezet, amely fele-fele arányban volt a nagy gazdaságok és a közepes gazdaságok között, 80 százalékban a kis és közepes gazdaságok irányába tolódjon el, és a maradék 20 százalék legyen a nagy gazdaságok használatában és birtokában.

Képviselő úr, ez a kormány nem a nagybirtokosokat vagy az ön által hirdetett oligarchákat támogatja, hanem a kis és közepes gazdaságokat.

Köszönöm szépen. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 72 2013.06.17. 4:05  69-74

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A szocialistáknak savanyú a szőlő. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Sajnos, én abban a szerencsés helyzetben vagyok önnel szemben, hogy végig hallottam, amint kommentálták az ön hozzászólását. Ők nem 50 millió forintot fizettek ki természetesen, hanem 5 forintot sem fizettek ki az előző időszakban. (Gőgös Zoltán: Ne mondjál ilyet!) Azt gondolom, hogy igazán Gőgös Zoltán képviselőtársamnak nem kéne ebben a témában megnyilvánulnia a parlamentben, mert sokat nem tett a magyar agráriumért. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Zaj az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium és a kormány minden megtesz annak érdekében, hogy a gazdasági válság által leginkább sújtott állattenyésztés mind az európai uniós, mind pedig a nemzeti forrásból minél nagyobb részesedést kapjon. (Gőgös Zoltán: Semmi újat nem csináltatok! Semmit!)

Az állatjóléti támogatások valóban közvetlenül segítik a baromfi- és sertéságazatot, és ennek a jelentőségét az is mutatja, hogy az Európai Bizottság Magyarországnak 2013 végéig engedélyezte a meghosszabbítását ennek a jogcímnek. A 2012. évi támogatásokra a tárca 2013 áprilisáig 12 milliárd forintot fizetett ki. Jelentős mértékben kapott támogatást az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására vonatkozóan - erre 2,9 milliárd forintot biztosított a tárca -, az állatbetegségek megelőzésére pedig 2013-ban 7,8 millió forintot fogunk fordítani. A sertéságazat tekintetében a kormány elfogadta a sertésstratégiát. Erre az évre 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre, továbbá az állattenyésztés tenyésztésszervezési feladatainak támogatására erre az évre 815 millió forintot biztosítunk a nemzeti költségvetésből.

És hogy ne csak az a nemzeti és az uniós forrásokat soroljuk: a kormány adminisztratív intézkedéseket is hozott az állattenyésztés megsegítésére. Az egyik ilyen nagyon lényeges az állami földhaszonbérletre vonatkozó pályázati rendszer, ahol az állattartók, illetve az állattartást vállalók részesülnek előnyben, illetőleg a Magyar Fejlesztési Bank agrárforgóeszköz-hitelprogramján keresztül is van lehetőség az állattenyésztés támogatására.

(15.10)

Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném még önnek elmondani a kérdéséhez, hogy a szarvasmarha-ágazaton belül a hízottbika-, anyatehén- és tejtermelésre 2013-ban a top-up támogatás, átmeneti nemzeti támogatás néven, de rendelkezésre fog állni.

Külön szeretnék megemlíteni önnek egy új támogatási lehetőséget, amely a tejelő szarvasmarhák vonatkozásában állatjóléti feltételek tekintetében új jogcímet jelent, és ebben az évben 9 milliárd forint áll rendelkezésre. Szintén egy új lehetőség, Magyarország az Európai Unióban egyedülálló módon meghirdette a kérődző-szerkezetátalakítási támogatást, erre az évre 14 milliárd forint áll rendelkezésére; a tejtermelés versenyképességének a növelésére pedig az úgynevezett különleges tejtámogatás tekintetében 13 milliárdot fogunk odajuttatni a gazdáknak. Ezenkívül engedje meg, hogy megemlítsem a támogatások vonatkozásában a Kincsem nemzeti lovasprogramot, amely a hazai lóágazatnak nyújt megfelelő támogatást a kormány részéről.

Képviselő úr, azt gondolom, hogy a magyar kormány nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezett abban, hogy a magyar állattenyésztés, a magyar állattenyésztők a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek mind az európai, mind pedig a nemzeti forrásból.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 96 2013.06.17. 2:03  93-100

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy válaszoljak arra a kérdésre, ami arról szólt, hogy tudják-e a minisztériumban, hogy mikor kell ültetni a krumplit. Felénk, Balkányban március 10-20. között, de mi nemcsak elültetjük, képviselő úr, hanem ellentétben önökkel, meg is védjük azoktól a lengyel termelőktől, akiket önök szabadítottak rá a magyar termelőkre, képviselő úr. (Derültség az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István: Nekik se kell a krumpli!)

És ha már föltette a kérdését, engedje meg, hogy egy kis propagandát hadd csináljak a háztáji programnak, mert a kérdés erre vonatkozott (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ülj le!), és akkor legalább itt el tudom mondani, képviselő úr... (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.) Képviselő úr, én tisztelettel végighallgattam önt. Tudom, hogy önnek nehéz ez a feladat, de próbálkozzon meg vele, menni fog, higgye el.

Tehát a háztáji program lényege az, hogy önök tönkretették a magyar vidéket (Dr. Józsa István: A Simicskáról beszéljél!), az embereket leszoktatták a munkáról, a mezőgazdasági kistermelők ólai, földterületei ott álltak üresen, és a kormány úgy döntött, hogy a háztáji programon keresztül megpróbálja az embereket visszaszoktatni a munkára. (Dr. Józsa István: Rohadt krumplival!) Az embereknek lehetőséget adunk arra, hogy a kiskerteket megműveljék, néhány állatot tartsanak.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha annyira rossz ez a program, mint ahogy ön elmondta (Dr. Józsa István: Nem! A krumpli a rossz!), és hogy itt olyan hatalmas visszaélések voltak, mint ahogy elmondta, akkor annak mi az oka (Dr. Bárándy Gergely: A Simicska háromszor annyit kap érte, az a rossz!), hogy 850 önkormányzat jelentkezett, és közel 160 ezer család gondolta úgy, képviselő úr (Dr. Józsa István: Rendes krumpli kéne nekik!), hogy részt vesz ebben a programban.

Képviselő úr, egy dologban igaza van. Március 15-én, amikor a burgonyát ültetni kéne, Magyarországon óriási nagy hó volt, hóvihar volt, és ezért volt csak az, hogy úgy mondjam, megengedve (Dr. Józsa István: Plusz két hónap! - Derültség az MSZP soraiban.), hogy májusban szállították ki ezt a burgonyát a háztájiban részt vevő gazdálkodóknak. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

Képviselő úr, én nagyon sajnálom, hogy önnek minden esetben, ha a kormány nyit egy jó programot, akkor állandóan a mutyi jut eszébe (Dr. Józsa István: A krumpli a rossz!), arra nem is gondol, hogy önöknek kellett volna valamit tenni a magyar vidékért. (Dr. Bárándy Gergely: Véletlenül ebben is a Simicska van benne!)

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 100 2013.06.17. 1:07  93-100

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ön annyira tájékozott, hogy nem tudja, hogy én nem balkányi, hanem kiskunlacházi vagyok (Nyakó István: Nemzeti krumpliboltot nyitnak majd! - Derültség az MSZP soraiban.), tehát jobb lenne, ha tájékozódna. Balkányban nyertem, ott, ahol ön visszavonatta a földpályázatot - emlékszik rá? - az újfehértói gazdáktól, képviselő úr.

Képviselő Úr! Önök soha semmit nem tettek a magyar vidékért. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne mondjál már ilyet! - Dr. Vadai Ágnes: Ez nem igaz!) Ez a kormány elindított egy háztáji programot (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), és igyekezett azoknak az embereknek munkalehetőséget adni (Dr. Bárándy Gergely: Arra válaszolj, amit kérdezett!), akiket önök leszoktattak a munkáról.

Képviselő Úr! A háztáji program azoknak a családoknak szól (Közbeszólás az MSZP soraiból.), akik néhány hektár területen vagy elhagyott ólakban szeretnének egészséges élelmiszert előállítani. Önök leszoktatták az embereket mindenről. Régen a városból jártak falura vásárolni, most pedig a falusiak járnak azokba a multiüzletláncokba, amelyeket önök Magyarországra szabadítottak, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Gőgös Zoltán: Nem ezt kérdeztem...! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szegénykék!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 210 2013.06.17. 2:24  207-210

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tudom, hogy önnek mindenről az jut eszébe, hogy mindenért a kormány a hibás, most már úgy látom, hogy a vadkárért is. Ne haragudjon, én abszolút nem osztom az ön véleményét, hogy őskáosz uralkodik a vadkár rendezésében, ráadásul a vadkár rendezése alapvetően a vadászatra jogosult és a földhasználó polgári jogi jogviszonya, amelybe a központi államigazgatási szerv nem tud beavatkozni.

Ugyanakkor engedje meg, képviselő úr, hogy egy adatsort hadd ismertessek önnel. A kárrendezés vonatkozásában az elmúlt időszakban az adattár adatai alapján Magyarországon évesen egy 2,2 milliárd forint mezőgazdasági és 157 millió erdőgazdasági kárértéket fizettek meg a gazdálkodóknak. Én elhiszem, képviselő úr, én is tudok róla, hogy vannak térségek, ahol ez sokkal inkább probléma, és sokkal súlyosabban érinti a gazdálkodókat, de azért úgy gondolom, hogy ebből nem szabad általánosítani.

Több kérdést feltett a képviselő úr. Engedje meg, hogy néhány dolgot elmondjak önnek. A tavalyi évben újból megnyitotta a kormány a vadgazdálkodás támogatásának költségvetési forrásait, amit az előző kormány gyakorlatilag megszüntetett. A forrás helyreállította az országos vadgazdálkodási adattár finanszírozását. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy csak adminisztratív intézkedésekre van lehetőség, az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Minisztérium egyeztetett a NÉBIH-hel néhány problémás megye tekintetében. Terítékemelésre szólította fel a területileg illetékes vadászati hatóságokat. A 2012-13-as vadászati évben egy vaddisznóteríték tekintetében az előző évhez képest 125 százalékkal növekedett ennek az aránya. Tehát egyet tudunk, hogy a különböző vadásztársaságok, a hatóságok növelik a kilövésre szánt vadállomány számát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Ugyanakkor szeretném önnek a figyelmébe ajánlani az új polgári törvénykönyvet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amely ugyan csak jövőre lép hatályba, de ott a vadkárrendezésre egy speciális eset van meghatározva, ami sokkal nagyobb lehetőséget fog adni ebben a kérdésben.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 21 2013.07.04. 3:49  16-33

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Gőgös Zoltán képviselőtársam! Én eljárok olyan helyekre is, ahol nem előre kell leadni a kérdést, és őszintén és nyíltan lehet beszélni minden dologról, ellentétben önökkel.

Engedje meg, hogy a sok felvetése közül csak egy dologra hadd reagáljak, képviselő úr. Ön az iskolagyümölcs-programmal kezdte a mondandóját (Gőgös Zoltán: Meg is bukott!), képviselő úr, én úgy láttam, hogy ön amnéziában szenved, mert amikor Gráf Józsefnek hívták a minisztert és ön volt az államtitkár, akkor olyan miniszteri rendeletek voltak az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban, hogy tíz hektár alatti termelő, illetőleg aki hűtőházzal nem rendelkezik, nem vehet részt az iskolagyümölcs-programban. Emlékszik rá, képviselőtársam? (Gőgös Zoltán: Most egy van!) Azokat a tészeket akarták helyzetbe hozni, amelyek az önök szekerét tolták. (Közbeszólások az MSZP soraiból: És ki az az egy, aki...) Képviselő úr, ön erre nagyon jól emlékszik, úgy gondolom.

Képviselő úr, az ön felvetésének az volt a mondandója, hogy káosz van a mezőgazdaságban. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!) Képviselő úr, káosz akkor volt, amikor önöktől 2010-ben átvettük a kormányt. Óriási káosz volt a mezőgazdaságban, tisztelt képviselő úr! A támogatásokat soha nem fizették ki időben a gazdáknak. 2005-ban azért vonultak az utcára a gazdák, mert önök megígérték, hogy ki fogják fizetni az uniós támogatásokat - nem fizették ki, képviselő úr. (Gőgös Zoltán: De nem ezt kérdeztem!) 2010 óta minden évben időben ki van fizetve a gazdáknak a támogatás. (Gúr Nándor: A kérdésre válaszolj!), az egyik része októberben, a másik része pedig januárban, képviselő úr.

Önök a LEADER-ből kilopták a pénzt. Ön is részt vett benne, képviselő úr! (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Simon Gábor: Bíróság!) Ön is részt vett ebben. Tönkretették a LEADER-eket, képviselő úr! (Puch László: Mert ti nem rontottátok el!)

Több tízezer hektár állami föld haszonbérletét játszották át 2009-ben az önökhöz közel álló cégeknek úgy (Gőgös Zoltán: Mennyi pénzre?), hogy a lejárat előtt négy-öt évvel pályáztatták meg, kizárva a helyi gazdálkodókat a pályázat lehetőségéből, képviselőtársam. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Kösely Rt., Tedej Rt., és sorolhatnám azokat a nagy agrárcégeket, amelyek önökhöz tartoztak, képviselő úr. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mennyi pénzre?) Sorolhatnám azokat a nagy agrárcégeket, amelyek önökhöz tartoztak, képviselő úr.

Több ezer hektár földet adtak el strómanokon keresztül az önökhöz tartozó holdudvari cégeknek. (Nyakó István: Ne beszéljen lopásról!) Úgy hirdették meg a pályázatokat, hogy a helyi gazdák nem tudtak részt venni. Ön is tudja nagyon jól, képviselő úr, hogy úgynevezett együttműködési pályázati csoportokat kellett létrehozni. Úgy játszották ki a földtörvény 300 hektáros határát, és úgy hirdették meg a földterületet, hogy a helyi gazdák még véletlenül se tudjanak részt venni a pályázatban. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Képviselő úr, akkor ön volt az államtitkár, az ön minisztere felügyelte az NFA-t (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!). Miért nem tettek meg mindent ennek érdekében, tisztelt képviselő úr?

Úgy vonták vissza a pályázatokat (Gúr Nándor: Neked válaszolni kell! - Gőgös Zoltán: Szereptévesztésben vagy!)- Szendrő, Újfehértó; Újfehértónál ön volt, képviselőtársam -, hogy már az akkor nyertes helyi gazdáktól elvették a lehetőséget, hogy a pályázaton megnyert földeket használják. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Igazad van, mondd, hogy ti mit csináltatok!) Képviselő úr, milyen káoszról beszél ön? (Dr. Józsa István: Ami ma van.) Milyen káoszról beszél? Tudja, mikor volt káosz? Amikor önök kormányoztak, képviselőtársam. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!)

Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Zseni vagy! - Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

(15.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 27 2013.07.04. 4:34  24-27

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Varga Képviselőtársam!

Nem is olyan rég, egy évvel ezelőtt egy Pest megyei településen együtt avattunk egy emlékművet annak az ötszáz kitelepített embernek az emlékére, akik a kuláküldözés áldozatai voltak. Az elmúlt egy évben számos településen került sor emléktáblák, szobrok állítására az áldozatok tiszteletére. Együtt emlékeztünk egy évvel ezelőtt a Hortobágyra és a Nagykunságra kitelepített kulákcsaládok ezreire, akik a Rákosi-korszak áldozatai voltak.

Hogyan is indult a kuláküldözés? 1948. augusztus 20-án Kecskeméten Rákosi Mátyás meghirdette a szövetkezetesítést, lényegében meghirdette a kuláküldözést. 1948 és '53 között mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván. Kik is voltak ezek a magyar parasztság gerincét, az agrárközéposztályt képviselő magyar kulákcsaládok? Rákosiék szerint a 25 holdon felüli kis- és középbirtokosok számítottak kulákoknak.

Mit jelent ez a szó? A magyar nyelvben nem létezik ehhez hasonló szinonima, ez a szó egy szovjet import volt, a hazai internacionalisták importja a szovjet birodalomból. A kuláküldözés révén elvették a családok földjét, a házaikat, az eszközeiket, megalázták, megnyomorították őket. Minden nyilvántartás mellett - az óvodai nyilvántartástól a halotti bizonyítványig, ahogy képviselőtársam is említette - ott szerepelt a megkülönböztető K betű, ami a kulákságra engedett következtetni.

A kulákság elleni harc kezdetben adminisztratív jellegű volt, majd fokozatosan követte a fizikai megtorlás, a fizikai felszámolás szándéka. Külön büntető tényállás fenyegette őket, az úgynevezett közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett fogalmának a meghatározása. Százakat ítéltek halálra, agyonvertek vagy halálra kínoztak. A szocialista rendszer lényegéhez tartozott a társadalom megtörése, a lakosság félelemben tartása. A kulákság üldözésének ez volt a vezérgondolata. Szembeállították a vidék és a város lakosságát, megkezdődött a kulákok kitelepítése és üldözése.

1950 és '53 között 600 ezer termelő hagyta el a mezőgazdaságot, 600 ezer kis és közepes magyar mezőgazdasági vállalkozás szűnt meg. 1953 tavaszán közel 900 ezer holdat tartottak nyilván az elvett földek vonatkozásában mint állami tartalékföldeket, ezt mind a kulákságtól vették el. 1952-ben a rossz termés következtében megkezdődött a padláslesöprés, nemcsak az eszközeit, a földjét, a vagyonát vették el a kulákságnak, hanem elvették az általuk megtermelt terményeket is.

Lényegében 1953-ra eltűnt a magyar vidékről a földet művelő, gazdálkodni tudó földműves réteg. Eltűntek a kulákok, eltűntek a kis és közepes magyar paraszti birtokok. Péter-Pál napján - ahogy képviselőtársam is mondta -, az aratás napján, június 29-én ezekre az áldozatokra emlékezünk, és ezek előtt az áldozatok előtt hajtjuk meg a fejünket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 31 2013.07.04. 4:51  28-31

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Magyar Képviselőtársam! Engedje meg, hogy elöljáróban hadd mondjam el önnek, hogy én ügyvédi bejegyzésekkel nem kívánok foglalkozni. Amennyiben önnek olyan információk és adatok vannak a birtokában, amelyeket elmondott, és amelyek bármilyen jogszabályba ütköznek, akkor éljen a képviselői lehetőségével és jogával, tegye meg a megfelelő hatóságnál a feljelentését.

Képviselőtársam, igyekeztem az ön mondandóját, hogy így mondjam, stimulálni, és próbáltam megkeresni benne azokat az új motívumokat, amelyek egy esetleges hozzászólás során a parlamentben fellelhetők lettek volna, és ami az elmúlt időszakban nem hangzott el öntől, vagy az ön frakciójától. De engedje meg, hogy azt mondjam: semmi újat nem mondott, képviselőtársam. Ön ugyanott tart, mint a múlt héten vagy az előző héten, vagy az azt megelőző héten. Ön egy hatályba nem lépett törvényről mond véleményt, ugyanakkor a mai napig sem ön, sem a frakciója egy alternatívát, egy alternatív törvényjavaslatot nem tett le a parlament elé.

Önök folyamatosan kritizálják az új földforgalmi törvényt, de azokat a nagyon fontos jogszabályokat, amely akár a külföldiek földszerzésének visszaszorítására, akár olyan intézkedésekre, amelyek a moratórium lejártáig jelentős mértékben csökkentenék a már külföldiek által megszerzett termőföld-használatot vagy -tulajdonlást, nem tettek le, képviselőtársam. Önök folyamatosan politikai kommunikációt folytatnak a parlamentben, de semmilyen konkrét javaslattal a mai napig nem éltek. Képviselő úr, nem kívánom elmondani, már ebben a parlamentben több alkalommal elmondtam, hogy azon kívül, hogy egy alkalommal megjelent a tárcaközi bizottság ülésén, ahol a zsebszerződéseket vizsgáljuk, öntől vagy az ön frakciójától a mai napig egyetlen törvényjavaslatot vagy egyetlen jobbító javaslatot ez a bizottság nem kapott. Önök szóban harcolnak a külföldiek ellen, önök szóban kommunikálják, hogy a külföldiekkel szemben fel kell lépni és meg kell akadályozni a külföldiek földszerzését, de semmi mást nem tettek. Önök valamikor 2010-ben egy úgynevezett földvédelmi mozgalmat vagy bizottságot indítottak el, és a mai napig ez a földvédelmi bizottság semmit nem tett a külföldiekkel szembeni fellépés érdekében.

Képviselő úr, engedje meg, hogy egy gondolatot elmondjak önnek. Az Európai Unióban nemcsak a rezsicsökkentés miatt támadják Magyarországot, hanem azért is támadják, hogy ez a kormány fellép azon külföldiekkel szemben, akik az elmúlt időszakban jogszabályellenesen szerezték meg a termőföld tulajdonjogát vagy használatát. Emiatt ugyanúgy támadják Magyarországot, mint a rezsicsökkentés miatt.

Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy július 1-jén a hatályban lévő új büntető törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a jogellenesen, spekulatív módon akár belföldi, akár külföldi személyek által megszerzett termőföld vonatkozásában fellépjünk és eljárjunk. Én a mai napig várom az önök javaslatait ebben a kérdéskörben. Még mindig nem kaptam, képviselőtársaim! Mint ahogy nem kaptunk semmilyen javaslatot a Nagy István képviselőtársam által benyújtott törvényjavaslathoz, amely lehetőséget biztosít a jogellenesen megszerzett termőföldek tekintetében egy új jogi eljárás vonatkozásában, és még inkább igyekszünk szigorítani az eljárási rendet. Lényegében egy második lábát teremtjük meg az új Btk.-ban meghatározott jogellenes termőföld megszerzése tényállásának megerősítésére.

Képviselő úr, azon kívül, hogy önök kritizálnak bennünket itt a parlamentben, és arról magyaráznak folyamatosan, hogy a kormány semmit nem tesz a külföldiek földszerzése vonatkozásában, arra kérem önöket, hogy végre tegyék már le a javaslataikat, ha van ilyen egyáltalán. És ha van javaslatuk, akkor nagy tisztelettel várjuk azt, és ennek megfelelően fogjuk a javaslatot megvitatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 43 2013.07.04. 3:40  40-46

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy ott folytassam, ahol abbahagytam. Azt gondolom, hogy ön és a frakciója pusztán a statisztika javítása érdekében mond napirend előttit, illetve interpellál az új földforgalmi törvény tekintetében. Ugyanis önök semmi újat nem mondanak, most sem mondott, képviselőtársam. Ön az interpellációjában ugyanazokat a kérdéseket teszi föl hétről hétre (Magyar Zoltán: Soha nem kaptam választ.), és teljesen mindegy, hogy mit válaszolok önnek, pontosan ezt mondja, amit most mondott, és pontosan ugyanolyan arrogánsak és agresszívek, mint amikor a földtörvényt a parlament megszavazta.

Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy az új földtörvény közjogilag rendben van, tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök úr aláírta az új földforgalmi törvényt. Tehát ezt a vitát, úgy gondolom, nem velem kell lefolytatnia. Képviselőtársam! Én többször elmondtam önnek, és a miniszterelnök urat megelőzően ajánlottam önöknek, hogy olvassák már el végre a jogszabályt. De ha nem tudják értelmezni, akkor kérjenek jogi segítséget bárkitől, nagyon szívesen megadom én is önöknek ezt a jogi segítséget. Mert önök nem értelmezik a jogszabálynak azokat a rendelkezéseit, amelyek valóban a termőföld védelméről szólnak. Önök ebben a Házban folyamatosan arról értekeznek, és azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy ez a földforgalmi törvény a nagygazdaságoknak kedvez, ez a földforgalmi törvény nem a helyben élő, élethivatásszerűen mezőgazdaságból élő földművesek érdekeit szolgálja, ez a földforgalmi törvény nem azt a célt szolgálja, hogy egy nagyon régi vitának a végére pontot tegyünk, és a vidéki élet minőségét javítva a helyben lakó gazdálkodókat segítse.

Képviselőtársam! Amikor önök azt javasolták, hogy építsünk bele egy olyan kontrollt ebbe a jogszabályba, ami a helyben lakóknak beleszólási lehetőséget ad a földforgalomba, a tulajdonba, akkor mi ezt megtettük. Amikor mi önöknek a kezünket nyújtottuk, akkor önöknek ez nem volt elég, azt mondták, hogy ne csak a tulajdonba tudjanak a helyi földkiadó bizottságok beleszólni, hanem már a használatba is.

Képviselőtársam! Ez a jogszabály lehetőséget, vétójogot biztosít az ott élő gazdákból álló bizottságnak, hogy helyben lakók juthassanak földterülethez, helyben lakók tudják használni ezt a földterületet. Ha ez nem elég, akkor az a hatósági hozzájárulás, amit szintén a törvény biztosít a helyben élőknek, megakadályozza, hogy olyanok szerezzenek egy adott település térségében földterületet, akik nem élethivatásszerűen kívánják a mezőgazdasági tevékenységet folytatni, hanem spekulálni kívánnak ezzel. Ezen túl pedig azok az intézkedések, amelyek a földforgalmi törvényen kívül megszületett jogszabályokban találhatók, pontosan azt kívánják megakadályozni, hogy a spekulánsok, a külföldiek magyar termőföldet szerezzenek.

Képviselő Úr! Én ezt ezerszer elmondtam önnek. Ön egyszer eljött egy bizottsági ülésre, akkor azt mondta, hogy ha ön ezt tudja, hogy itt valóban ilyen pozitív dolgok folynak, akkor ön ezt támogatja. Azóta ezt a támogatást önöktől nem kaptuk meg. Arra kérem önöket, hogy támogassák ezeket a törekvéseket.

Köszönöm szépen, képviselő úr. ((Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 71 2013.07.04. 4:01  68-73

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ahol föld van vagy ahol földről beszélünk, tudomásul kell venni, hogy ott érzelmek is vannak. A magyar föld mindig olyan dolog volt a magyar gazdák számára, amely az életüket jelentette, ahhoz az adott településhez kötötte őket, ahol éltek és élethivatásszerűen folytatták a tevékenységüket.

A kormány célja az új földforgalmi törvénnyel egy olyan új agrárközéposztály létrehozása, amelynek a gerincét a kis és közepes családi gazdaságok alkotják. Ehhez azonban egy olyan új földbirtok-politikát kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a korábbi földhasználat aránya, amely megközelítőleg 50-50 százalékban oszlott meg a nagygazdaságok, illetőleg a kis- és közepes gazdaságok földhasználata és földtulajdona vonatkozásában, megváltozzon, és ez az arány a kis- és közepes gazdaságok vonatkozásában 80 százalék fölé kerüljön, míg a nagygazdaságok tekintetében 20 százalék alá menjen. Ezzel egy olyan új földbirtok-politikai koncepció jön létre Magyarországon, amelyben a kis- és közepes gazdaságok túlsúlyba kerülnek, a vidéki életminőség megváltozik, illetőleg az adott településen élő, élethivatásszerűen mezőgazdaságból élő földművesek kerüljenek előtérbe.

Ehhez azonban egy új földhaszonbérleti pályázati rendszerre is szükség van, és ennek a földhaszonbérleti pályázati rendszernek az első része már lezajlott, és ahogy képviselő úr mondta, közel 40 ezer hektárra kötöttek szerződést, megközelítőleg 1800 haszonbérleti szerződés került megkötésre. További közel 200 ezer hektár föld megpályáztatásáról döntött a kormány áprilisban, ebből közel 132 ezer hektár már meghirdetésre került, és a továbbiakban közel 40 ezer hektár nemzeti parkos terület kerül meghirdetésre.

(17.10)

Ezekre a területekre az ott élő földműves, élethivatásszerűen mezőgazdaságból élő gazdák pályázhatnak eredményesen, és ezáltal a második része a földhaszonbérleti pályázati rendszernek olyan lehetőséget teremt a vidéken élő gazdáknak, hogy az a korábbi arány, amely lényegében fele-fele arányban oszlott meg a nagygazdaságok és a kis- és közepes gazdaságok között, a kis- és közepes gazdaságok arányába fog eltolódni. Úgy gondolom, hogy az új földforgalmi törvény lehetőséget biztosít azokkal az intézményekkel és azokkal a rendszerekkel, amelyek elfogadásra kerültek, hogy a földműves, az élethivatásszerűen gazdálkodó szerezhessen földet és pályázhasson földre.

Ezen kívül az új földforgalmi törvényen kívül nemrég döntött a parlament arról, hogy a Nemzeti Födalapkezelő a 3 hektár alatti területeket pályáztatás nélkül el kívánja adni a helyben élő gazdáknak egyrészt a birtokösszevonások elősegítése céljából, másrészt azoknak, akik kisebb területen kívánnak gazdálkodni, lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a mezőgazdaságban folytassák a tevékenységüket.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 159 2013.07.04. 1:13  154-163

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Magyar Képviselő Úr! Mondja már meg, hogy mire kellene nekem választ adni önnek. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: A kérdésre!) Ne haragudjon, ön rébuszokban elmondott egy dolgot, én mire válaszoljak, mondja már meg, legyen szíves. Ne haragudjon, egyszerűen nem értem, amit kérdez. Lehet, hogy az én képességeimmel van baj, de ... (Taps a Jobbik soraiban.) Köszönöm a tapsot, de én úgy gondolom, hogy az önök képességével sokkal nagyobb probléma van, képviselőtársaim. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársam! Megpróbálom önnek elmagyarázni érthetően, magyarul: ha önnek bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy itt törvénysértés van a földek átjátszása tekintetében, ön mint országgyűlési képviselő, köteles a hatósághoz fordulni.

Képviselő úr, egyben tudok önnek segíteni: megírjuk együtt a feljelentést. Nem tudok önnek mit mondani, mert semmilyen konkrétumot nem mond. Ma ez a harmadik hozzászólása, se füle, se farka az egésznek. Kérem, hogy konkrétan mondja meg, hogy mit szeretne.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 163 2013.07.04. 0:31  154-163

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Képviselő Úr! Megint nem lepődtem meg a stíluson, tudja, a stílus maga az ember. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van!) Ön ugyanolyan arrogáns és agresszív, mint amikor a földtörvény szavazásakor elfoglalták az elnöki pulpitust, semmit nem változtak. Én abban reménykedtem, hogy talán hátha visszatérnek a normális úthoz, de nagyon messze van ön is és a frakciója is ettől az úttól.

Ez egy picit konkrétabb volt, amit most mondott, továbbra is áll a javaslatom: ha kell, nagyon szívesen segítek megírni azt a bejelentést vagy feljelentést önnek.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Németh Zsolt: És mi a válasz?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 60 2013.09.09. 3:59  57-63

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hittem, a szeptemberi ülés azzal fog kezdődni, hogy akár Magyar Zoltán, akár a Jobbik a magyar föld védelme érdekében remek javaslatokkal fog előállni, és hátha azt a három és fél éves mulasztását, amit megtett, megpróbálja pótolni. És képviselőtársam, nem arról beszélek, hogy ön az elmúlt másfél évben a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság egy ülésén jelent meg a hatból, és a Jobbik egyetlen javaslatot nem tett le. Nem akarom önnek elmondani, ez az önök szégyene egyébként, úgy gondolom, hogy miközben kommunikációban a magyar föld védelméről beszélnek, semmit nem tesznek érte. Abszolút semmit, képviselőtársam.

Ön állandóan feláll a parlamentben, és számon kéri a kormányon, hogy miért nem védi meg a magyar földet. Önök semmi mást nem csinálnak, képviselőtársam, mint folytatják azt a politikai marketinget, amelynek semmi más célja nincs, mint politikai haszonszerzés. Ráadásul, képviselőtársam, azért egy picit elmélyedhetne ebben a témában, azt gondolom, mert ha jobban utánanézne a dolgoknak, akkor ön is rájönne arra, hogy amit mond, az valótlan.

(15.20)

Még egyszer mondom, egy politikai haszonszerzés az egész dolog.

Konkrétan, képviselőtársam, Magyarországon az állami földeket haszonbérleti pályázat útján pályáztatják meg. Ön beszél 30 ezer hektárról, hogy itt a kormány eltitkol meg elajándékoz dolgokat, miközben ön egy nagyon lényeges körülményről elfeledkezik, hogy vannak olyan állami földterületek, amelyeket azért nem lehet húsz évre megpályáztatni, mert nem jogtiszta a helyzet. Mondok önnek egy példát: esetlegesen az előző bérlő, miután lejárt a haszonbérleti határidő, bizonyos elszámolási vitával áll szemben a Nemzeti Földalappal, bizonyos beruházásokat hajtott végre a területen, és nem lehet meghirdetni, nem lehet hosszú távra, húsz évre hasznosítani. Ugyanakkor a magyar államot egy hasznosítási pálya határozza meg, vagyis meg kell művelni a területeket. Ezért egy évre, képviselőtársam, ezeket a területeket megbízási szerződéssel odaadják, hogy hasznosítsák.

Képviselőtársam, ön is nagyon jól tudja, hogy ez a vita arról szól, hogy folyik egy bírósági eljárás, amely első fokon kötelezte a minisztériumot, hogy azokat az adatokat, amiket ön mondott, adja ki. Képviselő úr, engedje meg, hogy folyamatban lévő ügyben én ne foglaljak el álláspontot; egyet tudok önnek mondani, hogy a minisztérium a bíróság jogerős döntését el fogja fogadni és az abban foglaltakat teljesíteni fogja. De még ezt a döntést nem tudjuk, képviselő úr, és ön teljesen másról beszél az ön által feltett dologban. Itt sem kényszerhasznosítás nincs, sem ajándék nincs, egyszerűen egy művelési területegység van, amelynek az NFA-nak meg kell felelni. Ezen művelési kötelezettség terhe mellett egy évre megbízási szerződésbe adják ezeket a földeket gazdáknak, képviselő úr.

Megmondom őszintén, hogy sokkal jobban tetszett volna, ha ön arról beszél, hogy a gazdák tekintetében 250 ezer hektár állami föld kerül meghirdetésre ebben az évben, és eddig 600 személy bérelte a földeket, jelen pillanatban a földprogram alapján több mint 2000, és a további 250 ezer hektár újabb embereknek ad lehetőséget, képviselő úr. Erről szól az önök föld védéséért indított politikája, nem a valóságról.

Köszönöm, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 2 2013.09.11. 10:07  1-65

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye alapján a természeti erőforrások, különösen a termőföld a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása, a jövő nemzedéke számára való megőrzése az állam és mindenkinek a kötelessége. A termőföld védelméről szóló törvény korlátozottan a rendelkezésre álló termőföldvagyon mennyiségi és minőségi (Zaj. - Az elnök csenget.) védelmét hivatott biztosítani, és a termőföld mezőgazdasági termelésben tartására ösztönözni.

A termőföld hazánk egyik legfontosabb, mással nem pótolható természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. Az elmúlt öt évben évente átlagosan 4 ezer hektár termőföld került végleges kivonásra a mezőgazdasági művelés alól, különböző beruházások megvalósítása miatt. Szükséges ezért a meglevő termőföldek eddiginél szigorúbb védelme, amelynek hatékonyabb korlátozása különösen a zöldmezős beruházásokat érinti. A Darányi Ignác-terv a kiemelt jogalkotási feladatok közé sorolta a földvédelmi szabályok szigorítását, stratégiai irányként és teendőként jelölte meg a termőföldvédelem törvényi garanciájának erősítését.

Az alapvető jogok biztosa a kavicsbányászat, valamint a termőföldvédelem és a vízvédelem konfliktusának helyzetét értékelő jelentésében megállapította, hogy a termőföldvédelem garanciális eszközei általánosságban nem kielégítőek, valamint a bányatelek, a homok- és kavicsbányászat speciális problémája külön átfogó szabályozást igényel.

A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat a következő főbb szabályozási területeket határozza meg: a termőföld más célú hasznosításának megszüntetését, illetve szüneteltetését követően a földrészlet vagy annak egy részének újrahasznosítására vonatkozó részletszabályok kialakítása, a zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó sajátos szabályok kidolgozása, a termőföld időleges, illetőleg végleges más célú hasznosításával összefüggő szabályok szigorítása, a termőföldet érintő elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség okozta káreseménnyel kapcsolatos földvédelmi szabályozás megalkotása, a célkitermelőhely és a javaslatban meghatározott külfejtéses bányászati tevékenység létesítésére vonatkozó külön földvédelmi szabályok megalkotása, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld esetén új eljárási szabályok kialakítása, a földvédelmi eljárásért fizetendő igazgatási, szolgáltatási díj mértékének módosítása, illetőleg az újrahasznosítási, valamint földminősítési eljárás díjköteles eljárásának kialakítása, és legvégül a földvédelmi járulék és bírság mértékére, valamint megfizetésére vonatkozó szabályok módosítása.

A termőföld hasznosítása minden földhasználó törvényi kötelezettsége. A zártkerti ingatlanok elmúlt időszakban kialakult műveletlensége és ennek a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok kidolgozását.

(9.50)

A hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik. A zártkerti földrészletek egy tömbben vannak, viszonylag kis területen sok ingatlan helyezkedik el.

Mindezek alapján olyan megoldás kidolgozása vált szükségessé, amellyel biztosítható ezen területek folyamatos művelése vagy legalábbis gyommentes állapotban tartása; a javaslat alapján az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről. A zártkerti ingatlanok szociális földprogram céljára történő kijelölésével a mezőgazdasági termelésre alkalmas, de hasznosítatlan zártkerti ingatlanoknak a környezetben élő, azonban mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem vagy nem elégséges mértékben rendelkező és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetésének elősegítése és a célcsoport életminőségének javítása, valamint önálló egzisztenciateremtés esélyének növelése a cél. A javaslat alapján ilyen megoldásra csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos megszegése esetén, azaz eredménytelen bírságolást és felszólást követően kerülhet sor és csak időleges jelleggel.

A hatályos szabályozás rendelkezik a felhagyott, művelés alól kivont területek rekultivációjával, azonban nem kellő részletességgel. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabban növeljük a termőföldvagyonunkat, a javaslat meghatározza az újrahasznosítási eljárást, a bejelentés tartalmi elemeit, az ingatlanügyi hatóság feladatait. A fejlesztéseknek áldozatul eső termőföldeket a hasznosítatlan területek művelésbe vonásával kívánjuk kompenzálni.

A vörösiszap-katasztrófa, illetve az idei dunai árvíz is rámutatott a jelenlegi szabályozás hiányosságaira, a javaslat ezért külön szabályokat fogalmaz meg a káreseményekkel érintett termőföldre, illetőleg a havária okozta károk elhárításának megszüntetésére. A módosítás megkülönbözteti a természeti, illetve az ipari eredetű káreseményt. Ipari szerencsétlenség esetén a termőföld eredeti állapotának helyreállítása vagy újrahasznosításra alkalmassá tétele a károkozó kötelessége.

A javaslat kiegészíti a termőföldek belterületbe vonásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat is. Egyrészt szigorítja a belterületbe vonás feltételeit, másrészt a valójában lakó-, illetve üdülőfunkciót ellátó, már beépített zártkerti területek belterületbe vonását megkönnyíti. Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai szükségessé tették a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás újragondolását is.

A javaslat részletes szabályokat állapít meg, illetve egyértelműsíti azokat az eseteket, amikor az ingatlanügyi hatóságnak mindenképpen az eredeti állapot helyreállításáról kell döntenie. Megoldást kívánunk adni azokra az élethelyzetekre, amelyeket a hatályos szabályozás nem vagy nem teljeskörűen határoz meg.

A legfontosabb változás az, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a talajvédelmi terv csatolása szükséges, és az elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság, a talajvédelmi hatóság, valamint a szakhatóság bevonásával közös helyszíni szemle után döntenek. Az ingatlanügyi hatóság valamennyi földvédelmi eljárásban helyszíni szemle alapján dönt. Az eljárás tárgya több földrészletet, illetve több helyszíni szemlét is jelenthet, mivel a földvédelmi szempontot földrészletenként kell megállapítani, ezért indokolt az eljárással érintett földrészletek számához kötni a díj mértékét.

A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja a földvédelmi törvény hatálybalépése óta változatlan, a díj növelésének indokoltságát a hatásvizsgálati adatok támasztják alá.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos földvédelmi törvény nem rendelkezik az újrahasznosítási és földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról, holott a földvédelmi eljáráshoz hasonlóan, ezekben az esetekben szintén helyszíni szemle kerül lefolytatásra, ezért a javaslat ezen eljárások esetén is díjfizetést ír elő. Pontosításra, illetve kiegészítésre kerültek a földvédelmi járulék, a bírság befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok egyes részei. A földvédelmi járulék és a bírságok befizetésével és nyilvántartásával kapcsolatban a javaslat külön nyilvántartás vezetését írja elő az ingatlanügyi hatóság részére.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat hosszas előkészítési folyamat eredménye. Összességében a föld mennyiségi védelmét szolgálja, továbbá a szabályozási hiányosságok pótlására, az egyes jogszabályi rendelkezések pontosítására, illetve kiterjesztésére irányul, kiemelt figyelmet fordítva a termőföld megőrzésére.

Kérem ezek alapján a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja, majd ezt követően fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 64 2013.09.11. 10:07  1-65

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Naivitás volt azt hinni, hogy egy szakmai jellegű törvényjavaslat vonatkozásában képviselőtársaim valóban szakmai vitát fognak lefolytatni, hogy szakmai érvek fognak elhangzani, és az egyes pártok, illetve egyes képviselőtársaim nem arra használják fel ezt a vitát, hogy a politikai álláspontjukat ismertessék, akár a pártjuk elképzelését, akár az ő elképzelésüket, illetve sérelmeiket az elmúlt időszakból. A vita utolsó része, az utolsó egy óra csak erről szólt, képviselőtársaim.

A törvényről, arról, amit a törvény meghatároz, viszont nagyon kevés dolog hangzott el, és megint kezdődött a mezortozás, a csányizás, a csípőtelek és még sorolhatnám, ami ebben a törvényben nem olvasható. (Dr. Ángyán József: Ez mind idetartozik!) Tisztelt Ángyán képviselőtársam, mutassa meg, hogy ebben a törvényjavaslatban ezek a kérdések hol vannak. (Dr. Schiffer András: Válaszolj! Miért nem válaszolsz a felvetésekre?) Képviselőtársam, én végighallgattam önt tisztelettel, nem szóltam bele, megkérem, hogy ön is tegye meg ezt. (Dr. Ángyán József: Ez a baj! Nagy baj az, hogy nem tudsz hozzászólni!) Képviselőtársam, ha végighallgatna türelmesen, akkor meghallgathatná a véleményemet. Én megtiszteltem önt, ön is tiszteljen meg engem. (Dr. Ángyán József: Az a baj, hogy nem tudsz hozzászólni.) Ez is egy vélemény, képviselőtársam, amit most ön elmond. Én tiszteletben tartom az ön véleményét.

Tehát én úgy gondolom, hogy egy törvény szelleme, az abban megfogalmazott küldetése nem a nyilvánosságtól függ - Turi-Kovács Béla képviselőtársam azt mondta, mennyire sajnálja, hogy a nyilvánosság ezt a vitát nem tudja követni -, hanem attól függ, hogy a törvényt megvitató képviselők milyen szakmai ismérveket kívánnak hozzátenni.

Itt a vita első részében a frakció-hozzászólások során szakmai érvek hangzottak el. Úgy gondolom, én nem vagyok hivatott arra, hogy azokat a szerintem méltatlan megfogalmazásokat, amiket egyes képviselőtársaim itt elmondtak, megválaszoljam, de mindenképpen meg fogom válaszolni.

Legelőször is Schiffer képviselőtársamnak szeretném mondani - s ez most nem önmagam ismétlése -: önnek és a pártjának számos lehetősége lett volna, hogy az ön által felvetett kérdések vonatkozásában javaslatot tegyenek le. Ön, illetve képviselőtársai három alkalommal vettek részt a tárcaközi bizottság azon ülésén, ahol pontosan ilyen jellegű dolgokkal foglalkozunk. De ha Szabó Rebekát is önökhöz számítom, akkor négyszer, de majd ön eldönti, hogy ő most önökkel van vagy önök nélkül. Képviselő úr, ilyen jellegű problémákról beszélgetünk.

Legutoljára a Magyar Ügyvédi Kamara székházában pontosan ezekben a kérdésekben próbáltunk olyan szakmai megoldást találni, ami, hogy úgy mondjam, teljes mértékben lehetetlenné teszi az olyan jellegű jogügyleteket, amit ön is mondott, és amikor megkérdeztem az ön frakciótársát, Lengyel Szilviát, hogy mi az LMP álláspontja, azt mondta, hogy jónak tartja az előterjesztésünket és más vélemény nincs.

(12.20)

Ugyanezt mondta a zalaegerszegi tárcaközi bizottsági ülésen. Ugyanezt tudom mondani a Jobbiknak is, akinek már lassan egy éve várunk a javaslataira, amelyeket Magyar Zoltán egy ülésen megfogalmazott, hogy majd megküldik azokat a javaslatokat, amelyek az ilyen jellegű kérdéseket kezelik. Azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársam, hogy sem az LMP-től, sem a Jobbiktól semmilyen javaslat nem érkezett ebben a kérdéskörben. És akkor ezek után önök rajtam kérik számon, hogy én mit csinálok? Schiffer képviselőtársam személyeskedik, hogy én vagdalózok? (Dr. Schiffer András: Most is ezt csinálja!) Képviselő úr, én nem vagdalózok! Én elmondom az álláspontomat (Dr. Schiffer András: Tényeket!) és a tényeket. Képviselő úr, tényeket mondok! Sem ön, sem a pártja, sem az ön mellett helyet foglaló Jobbik a mai napig egyetlen javaslatot nem tett le, hogy mit tegyünk akár a Somogy megyei ügy vonatkozásában (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.), mit tegyünk más ügyek vonatkozásában.

Képviselő úr, úgy gondolom, ha a mostani törvényjavaslatot elolvassa, olvassa el figyelmesen (Dr. Schiffer András: Elmondtuk már!), sem Kajászó, sem Lepsény nem szerepel a javaslatban. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ez a baj!) Majd napirend előtt feláll, vagy interpellálnak, vagy amit szoktak, elmondják (Dr. Schiffer András: És nem szoktál válaszolni!) és mi válaszolunk rá, képviselő úr. (Dr. Schiffer András: Nem szoktál válaszolni!) Próbáljuk meg, próbáljuk meg, azt gondolom, normális mederben tartani ennek a törvénynek vitáját, és próbáljunk meg az adott törvényjavaslathoz, hogy úgy mondjam, pozitív előterjesztéseket tenni.

Amikor a különböző frakciók felálltak és elmondták a véleményüket, hogy micsoda nagy konszenzus van ebben a törvényjavaslatban és egyetértenek a szakmai előterjesztéssel, akkor az ember úgy gondolta, hogy most egy szakmai vitát fognak lefolytatni a képviselőtársaim, és elmondják az érveket, hogy mi a jó, mi a rossz, vagy mi az, amin lehet, hogy javítani kell, vagy mihez kívánunk módosító indítványt benyújtani. Ehhez képest nagyon sajnálom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitája, ami egyébként abszolút tényleg szakmai, illetve azoknak a hiányosságoknak a pótlása vagy kiegészítése, ami az elmúlt időszakban nem sikerült... - ezeket próbálja kezelni. Ebből az abszolút szakmai javaslatból önök generálnak egy politikai vitát. Frakcióvezető úr, önnek lehetősége van, hogy kezdeményezzen politikai vitanapot itt a parlamentben azokról a kérdésekről, amelyeket elmondott.

De maradjunk már a javaslatnál! Mondja el, hogy mik az aggályai ezen törvényjavaslattal kapcsolatban! (Dr. Schiffer András: Elmondtam!) Nagyon szívesen meghallgatjuk. Nyújtsanak be módosító javaslatot, képviselő úr! Tegyenek le javaslatot a tárcaközi bizottságnak, hogy milyen jogszabályhoz kell még hozzányúlni, hogy kezeljük azokat a nagyon fontos problémákat, amelyeket (Dr. Schiffer András: Elmondtuk! Nem is figyelt!) akár ön, akár Hegedűs Lorántné képviselő asszony felvetett. Nyitottak vagyunk. A Jobbik részéről még mindig nem kaptunk semmilyen javaslatot. A mai napig várom, hogy azt az adott problémát hogy kezeljük.

Azt gondolom, hogy soha nem zárkóztunk el ez elől. Pontosan akár az ügyvédi kamarát, akár a Legfőbb Ügyészséget egy-egy javaslatba azért vontuk be, mert kíváncsiak voltunk a véleményére. (Dr. Schiffer András: De mi a kormány álláspontja?) Kíváncsiak voltunk az ügyvéd szakma véleményére, képviselőtársam, aminek ön is tagja, amire az előbb hivatkozott. (Dr. Schiffer András: Mi a kormány álláspontja? - Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Képviselő úr, a kormány álláspontját ismertettem az expozémban. Ha itt lett volna, akkor hallotta volna. Arra nem vette a fáradságot, hogy bejöjjön és meghallgassa az expozémat. Most ezek után ön bejön, valamit mond, és úgy gondolja, hogy akkor ön elmondta a világmegváltó gondolatait, képviselő úr?! Várjuk a javaslatokat a törvényhez, a javaslathoz, képviselő úr. A jobbító szándékot várjuk ebben a kérdésben.

(Földesi Gyula elfoglalja a jegyzői széket.)

Azért, hogy beszéljünk azokról a frakcióálláspontokról, amelyek valóban szakmai javaslatok voltak, túllépve a politikai véleménynyilvánításon, azt gondolom, hogy Gőgös Zoltán képviselőtársamnak a javaslata a zártkertek vonatkozásában valóban megfontolandó. De egyet szeretnék elmondani: azt gondolom, nem biztos, hogy a zártkerti problémát jogi eszközökkel lehet teljes mértékben rendezni. Ugyanakkor annak a lehetősége, hogy a zártkertek felhagyása, meg nem művelése, nem kultúrállapotban tartása vonatkozásában milyen szankciók várhatók a közeljövőben, ez mindenképpen a zártkert tulajdonosát arra fogja inspirálni, hogy vagy tegye rendbe a zártkertet és művelje, vagy amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor a jogszabályban biztosított lehetőségek éljenek.

Amit Varga Géza képviselőtársam a havária kérdésében elmondott, itt valóban, akik olyan jellegű területet használnak és művelnek, ami ártérben van, azok általában szoktak arra számítani, hogy esetlegesen egy árvíz esetén ezt a területet az árvíz elöntheti. Itt arról van szó, mint a mostani árvíz esetén, ahol meg kellett nyitni a töltést, és kérdés, hogy ilyenkor milyen helytállása van a magyar államnak, illetve milyen lehetőségei vannak ebben a kérdésben.

Úgy gondolom, hogy a mai vitának valóban erről kellett volna szólni, és nagyon nagy tisztelettel végighallgattam mindenkit. Végighallgattam az immár személyeskedésbe menő kérdéseket. Végighallgattam azt a mögöttes, jól érzékelhető politikai retorikát, amit egyes képviselőtársaim elmondtak, ami egyébként már évek óta ugyanaz, és sokat nem változott ebben a kérdésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem önöktől, hogy egy ilyen szakmai javaslat vonatkozásában valóban maradjunk meg a szakmai vitánál és próbáljuk meg szakmai alapon megbeszélni ezt a kérdést. Mert ez egy olyan javaslat, amelyet a különböző pártok konszenzusával hoztunk be a parlament elé. A mezőgazdasági bizottság egyöntetűen támogatta ezt a javaslatot. Ebből az ember arra következtet, hogy az abban foglaltakkal a pártok egyetértenek, mert valóban szakmai és nem politikai jellegű vita.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 24 2013.09.16. 5:05  21-24

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Staudt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a 41 több, mint a kettő. Nem kell matematikazseninek lenni önnek sem, hogy ezt a képletet megoldja. Ha nem tudja megfejteni, elmondom önnek. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Halljuk!) Az elszámoltatást, amire ön itt hivatkozott, rajtam kívül még Papcsák Ferenc képviselőtársam végezte. Jelen pillanatig 41 embert vádoltak meg a hatóságok az általunk lefolytatott eljárás alapján. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Konkrétan?) Azt is szeretném elmondani önnek, hogy az elszámoltatás nem fejeződött be, ahogy ön állítja. Hogy az én mandátumom lejárt, ez nem azt jelenti, hogy az elszámoltatás véget ért.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ugyanúgy folytatja azoknak az ügyeknek a vizsgálatát, amelyeket vagy együtt, vagy külön indított, és azokban az ügyekben ugyanúgy megteszi a feljelentéseket, ahogy én korábban megtettem. Tudom, hogy a Jobbik Magyarországot a számok nem nagyon izgatják. Ezt egyébként meg is értem, mert azért önök nem sokat tettek az elszámoltatásért annak ellenére, hogy azt gondolom, önök között aki ebben a frakcióban ül, képviselőként ugyanolyan joga és kötelessége lett volna minden olyan ügyben, amelyeket önök felderítettek vagy úgy gondolták, hogy jogszabálysértő, hogy abban feljelentéseket tegyenek. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Lázár hol van?)

Tisztelt Képviselő Úr! Én egyet kérek öntől, hogy a jogállami kereteket ne rajtam kérje számon, ugyanis a bíróság, az ügyészség döntése nem az én felelősségem. Azt gondolom, hogy ezt még az ön mellett kajánul mosolygó Schiffer András (Derültség az ellenzéki padsorokból. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem mi ültettük ide. - Zaj.) sem kívánja vitatni, ő, aki a jogállamiság nagy bajnoka, úgy gondolom (Moraj. - Az elnök csenget.), hogy ezt ő is elismeri, hogy ebben a kérdéskörben a kormánynak semmilyen lehetősége nem volt, ugyanis az ügyészség és a bíróság független ebben a kérdéskörben. (Dr. Schiffer András közbeszól.)

Ugyanakkor azokkal a számokkal, tisztelt képviselő úr, amelyek az elmúlt két évet, úgy gondolom, meghatározóan jelzik, önök sem tudnak vitatkozni. Mi 1440 ügyben folytattunk vizsgálatot az elmúlt két évben. Kíváncsi lennék, hogy önök hány ügyben éltek a lehetőséggel. (Közbeszólás az LMP soraiból.) 110 nyilvános vizsgálati jelentés található meg a jelenleg is működő elszamoltatas.kormany.hu honlapon. Menjenek fel, nézzék meg ezeket a jelentéseket! 61 feljelentést tettünk, ebből még jelenleg is 30-ban folyik a nyomozás, és ahogy mondtam önnek, 49 embert vádoltak meg a hatóságok ezalatt a két év alatt. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Konkrétan?)

Azt gondolom, hogy aki folyamatosan követi azokat az ügyeket, amelyek az elmúlt időszakban indultak, jól láthatják, hogy azért majdnem minden héten a hatóságok egy-egy ügyben vádat emelnek, és arról tájékoztatják a közvéleményt. Nem is olyan rég Kárpáti Zsuzsa volt MSZP-s képviselő, illetőleg Vári Gyula országgyűlési képviselő ellen emeltek vádat megbízási szerződések miatt, illetőleg Vadai Ágnes megbízási szerződése miatt szintén nyomozást rendelt el az ügyészség. (Dr. Schiffer András: Kormányzati negyed!) Ezeket az ügyeket mi küldtük meg a hatóságnak, és a hatóságok ezekben az ügyekben, azt gondolom, folytatják a vizsgálatot. De csak hogy mondjak önnek még egy új ügyet, Fapál László volt közigazgatási államtitkár ellen is újabb vádemelés történt. Azt gondolom, képviselő úr, hogy az elszámoltatás lényege, hogy azoknak az ügyeknek a felderítése, amelyek 2002 és 2010 között az előző kormányzathoz kötöttek, nyilvánosságra hozása megtörtént. Ezekben az ügyekben megtettük a megfelelő büntetőfeljelentéseket, ugyanakkor a vizsgálatok lefolytatása, a vádemelés a hatóságok feladata.

Képviselő úr, ne kérje rajtam számon, hogy bizonyos ügyekben az ügyészség miért szüntette meg az eljárást. Úgy gondolom, hogy ön mint képviselő, a legfőbb ügyészhez fordulhat ebben a kérdésben, és meg tudja tőle kérdezni (Dr. Schiffer András: Kormányzati ügyekben nem tettek feljelentést?), hogy miért szüntették meg az eljárást. Ugyanúgy nyugodtan megkérdezheti, hogy bizonyos ügyekben miért nem történt vádemelés. Ezt is megkérdezheti a legfőbb ügyész úrtól. Képviselő úr, a kormány a jogállami keretek között az elszámoltatást lefolytatta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 56 2013.09.16. 3:22  53-59

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, hogy a kérdését nem politikai haszonszerzés céljából tette fel (Közbeszólások a Fidesz soraiban.), mert azzal egy picit már elkésett. Ha pedig valóban aggódik, akkor nyugodjon meg, képviselőtársam, mert a Vidékfejlesztési Minisztérium a saját költségvetéséből az élőállat-beszállítókat ki fogja fizetni.

Már az első körben egyeztettük azzal a 122 kistermelővel, akiből nem 80, hanem 35 jött el a tárgyalásra, képviselőtársam - tehát rosszak az információi -, és nekik az európai uniós jogszabályok alapján, az úgynevezett de minimis szabályok alapján termelőnként 7500 eurót, azaz 2 millió 200 ezer forintot fogunk fizetni. Ugyancsak egyeztettünk azzal a három termelői csoporttal, amelynek a követelése 50 millió forintot meghalad. Ezt szintén a de minimis szabályok alapján fogjuk rendezni, ez termelői csoportonként 200 ezer euró.

A holnapi nap folyamán Fazekas Sándor miniszter úr találkozik azokkal a nagytermelőkkel, akikkel még nem sikerült megegyeznünk, és ővelük is le fogunk ülni, és meg fogjuk találni azt a megoldást, amely alapján ki fogjuk fizetni az általuk meghatározott követeléseket.

Tehát úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy a kérdésének az első felére választ adtam: a Vidékfejlesztési Minisztérium és a kormány nem fogja magára hagyni a termelőket, nem fogja magára hagyni a pápaiakat, és mindent meg fog tenni, hogy az a 920 munkahely Pápán megmaradjon.

Kérdezte tőlem, hogy mi az igazság a Pápai vonatkozásában. Képviselő úr, ezt a kérdést, ha jobbra fordul, akkor akár Gőgös Zoltánnak, akár Gyurcsány Ferencnek is föltehette volna, mert akkor Gőgös Zoltán volt a minisztériumban az az államtitkár, illetőleg Gyurcsány Ferenc volt az a miniszterelnök, aki 2008. december 30-án döntött a kormányülésen, hogy 5,7 milliárd forintot nyújtanak a felszámolás alatt lévő Pápainak. Csak sajnos, képviselőtársam, ennek a pénznek a jelentős része nem jutott el a gyárhoz, mert a pénz jelentős részét a felszámoló azoknak a kereskedelmi bankoknak fizette ki, amelyeknek tartozott a Pápai Hús, és nem is a Pápai Hús tartozott, mert a Pápai Hús a Carnex-csoport tagjaként működött korábban, a Carnex-csoport felszámolás alá került, és a Carnex-csoport a Pápait használta fedezetként az általa fölvett kereskedelmi banki hitelek fedezésére, és ezt kapták meg a kereskedelmi bankok.

Tehát a megítélt kormánygarancia, az 5,7 milliárd jelentős része a bankokhoz és nem a céghez vándorolt, ezért nem tudott a cég gazdaságosan működni 2009-től. És 2010-től folyamatosan érkeztek a megkeresések a minisztériumhoz, hogy forgóeszközhitelre lenne szüksége a cégnek, hol 200 millió forintra, hol 500 millióra, mert egyszerűen nem tudták kifizetni azokat a beszállítókat, akik ehhez a céghez az élő sertést beszállították, és nemcsak az élőállat-beszállítókat, senkit nem tudtak kifizetni, képviselő úr. Tehát úgy gondolom, hogy a kérdést jobbra öntől kéne föltenni ebben a vonatkozásban. Én egyet tudok önnek mondani: mi mindent meg fogunk tenni, hogy az élőállat-beszállítókat kifizessük, és hogy a 900 munkahelyet megőrizzük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 120 2013.09.23. 2:09  117-124

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném megkérni önt, hogy az MSZP-vel ne említsen bennünket egy lapon. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mi is szeretnénk megkérni! - Lengyel Szilvia: Ezt ki kell érdemelni!) Ez nagyon fontos, a tisztesség kedvéért.

Picit furcsán állok a kérdése előtt, mert itt a Házban, mióta ez a dolog nyilvánosságot kapott, kétszer is kérdezték a tárcánkat, és mind a kétszer válaszoltunk. Ezek szerint akkor az LMP a válasznál nem volt jelen, és nem hallotta, hogy mi volt a válaszunk.

A közgazdasági részét Cséfalvay államtitkár úrra bíznám, de én úgy tudom, hogy egy 3 százalékos élelmiszer-infláció van, illetőleg reálbér-növekedés. Tehát amit ön mondott, az nem igazán állja meg a helyét. De, képviselő asszony, én csak azt tudom önnek elismételni, amit korábban elmondtuk: mi árcsökkentésben, árcsökkenésben gondolkozunk, és célunk az élelmiszer árának a csökkenése, és olyan mértékben, hogy az emberek számára érezhető legyen ez a csökkenés.

Mi már többször elmondtuk itt a Házban, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium több előterjesztést készített, és ezekben az előterjesztésekben valóban azoknak az alapvető élelmiszereknek az áfája csökkentését kezdeményeztük, amiről ön beszélt ebben a körben. Legutoljára, hogy így mondjam, megerősített hír: a sertéshús és a baromfi vonatkozásában várható vagy képzelhető el árcsökkenés. Még egyszer mondom, itt nem az áfacsökkentés a lényeg, de ha az árcsökkentés az áfa csökkentésén keresztül érhető el, akkor az egy támogatandó elképzelés ebben a vonatkozásban.

Szerintem képviselő asszony is nagyon jól tudja, hogy Magyarországon három adókulcs létezik, új adókulcsot Brüsszelben már nem tudunk kezdeményezni. A három adókulcs a 27, a 18 és az 5 százalékos, én azt gondolom, nem kell komoly következtetés ahhoz, hogy ön is kitalálja, hogy mire gondoltunk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 124 2013.09.23. 0:54  117-124

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Szeretném önt megnyugtatni a húsipar válságával kapcsolatban, ugyanis szerdán Gyulán fogjuk aláírni azt a szerződést, amely alapján lényegében véglegesen átkerül a nagy múltú gyulai cég az önkormányzat tulajdonába. Tehát megmentettünk egy nagy múltú céget.

Én azt gondolom, képviselő asszony, hogy itt vannak olyan kérdések, amelyek az Európai Unióhoz tartoznak, itt a fordított áfa vonatkozásában, ha már itt felvetette a feketegazdaságot. Mi megpróbáltuk ezt - egyelőre egy körben engedte meg az Európai Unió a fordított áfát, az olajos magvak és a gabonafélék tekintetében -, a sertéshús tekintetében egy próbálkozást már tettünk. Most kaptunk még két lehetőséget, újra meg fogjuk próbálni, mert valóban ez jelentős mértékben visszaszorítja a feketegazdaságot, és ez valóban árcsökkentő tényezőként fog hatni az élelmiszerek árában.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 291 2013.09.23. 10:08  288-334

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a mai napon való tárgyalása egy olyan jogalkotási folyamat végére tesz egy nagyon komoly pontot, amikor a tárcaközi bizottság megalakult a zsebszerződések feltárása tekintetében, amelynek célja, hogy azokat a jogi kiskapukat és azokat a lehetőségeket, amelyeket itt az elmúlt 20 évben mindenki igyekezett kihasználni, megszüntesse, egyértelművé és, hogy úgy mondjam, célirányossá tegye azokat az intézkedéseket, amelyek a hatóságoknak rendelkezésre állnak ebben a keretben.

Ezért van egy pici hiányérzet bennem, hogy a magyar föld legnagyobb élharcosa, Szabó Rebeka nem ül itt közöttünk a parlamentben. (Derültség.) Annak viszont örülök, hogy Magyar Zoltán itt van. Úgy látom, megfogadta korábbi elmondásaimat, és végre részt vesz ebben a munkában. Nagyon-nagyon remélem, hogy a Jobbik Magyarország építő jellegű gondolatot fog hozzátenni ehhez a törvényjavaslathoz, ha már a tárcaközi bizottság tekintetében ezt nem tette meg. Én ezt teljes komolysággal állítom, mert azt gondolom, hogy ebben a parlamentben nemcsak szavakban kéne azt ecsetelni, hogy milyen fontos a magyar föld, a termőföld megvédése, hanem ezeknek a - hogy így mondjam - politikai jellegű megnyilvánulásoknak kéne rendelkezniük egy mögöttes tartalommal is.

A mögöttes tartalom pedig az, hogy javaslatokat, törvényjavaslatokat nyújtunk be a parlamentbe; illetőleg, ha van egy olyan bizottság, amelynek az a feladata, hogy fölszámolja a külföldiek ilyen jogellenes jogügyelete révén létrejött tulajdonszerzést, akkor abban részt vegyünk. És azért örömteli, hogy Nagy István képviselőtársam ezt a törvényjavaslatot benyújtotta a parlamentnek, mert ennek a törvényjavaslatnak az alapja azon a mosonmagyaróvári kihelyezett bizottsági ülésen született meg, amikor igyekeztünk egyrészt a Győr-Moson-Sopron megyei helyzetet áttekinteni, illetőleg olyan megoldásokat keresni ebben a körben, amelyek minimálisra fogják csökkenteni annak lehetőségét, hogy Magyarországon 2014. május 1-jét követően, vagyis amikor lejár a moratórium az Európai Unió vonatkozásában, és megnyílik a magyar földpiac, akkor spekulatív céllal termőföldet tudjanak megszerezni, illetőleg azokat a korábban megkötött szerződéseket, amelyek most a fiókban lapulnak - ezért hívjuk egyébként, vagy ezért hívja a szleng zsebszerződésnek ezeket a szerződéseket -, elővegyék, a dátum rákerüljön, és ezek a szerződések benyújtásra kerüljenek a földhivatalba, ezáltal legalizálják azokat a korábban megkötött szerződéseket, amelyek ma a jelenleg hatályos jogszabályok alapján semmisnek vagy érvénytelen szerződéseknek tekinthetők.

Azért gondolom, hogy ez a törvényjavaslat valóban annak a törvénykezésnek nagyon fontos részét képezi, amelynek, hogy így mondjam, az első nagyon nagy lépcsője az új büntető törvénykönyvben a termőföld jogellenes megszerzésének tényállási rögzítése. Azt gondolom, hogy ez Európában egyedülálló ilyen jellegű jogalkotás volt. És egyedülálló az, hogy egy hatóságnak lehetősége van, itt a nyomozó hatóságra gondolok, ilyen jellegű ügyekben nyomozni egy konkrét tényállás vonatkozásában. Ráadásul elég konkrétan meghatározza azt az elkövetői kört, amely az ilyen jellegű cselekményeket elkövetheti, akár eladó, vevő, illetőleg a szerződést készítő, ellenjegyző ügyvéd, közjegyző; és egy nagyon súlyos büntetési tétellel fenyegeti, 1-től 5 évig az elkövetőket.

Azt gondolom, ez az első lépcső volt az, amely megteremtette az új földforgalmi törvényben azokat a nagyon fontos jogintézményeket, amelyek szintén a zsebszerződések visszaszorítását szolgálják. Egyrészt ugye, a helyi földkiadó bizottságoknak vétójoguk van abban a vonatkozásban, amikor egy tulajdonátruházás tekintetében hozzá kell járuljanak, hogy valaki egy adott településen eladja a tulajdonát képező termőföldet. De ha még ez nem is lenne elegendő ebben a kérdéskörben, akkor a hatósági jóváhagyás intézménye teljes mértékben kizárja az ilyen jellegű szerződések legálissá tételét, a legálisság tételen keresztül pedig azt, hogy egy ilyen jellegű szerződés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, és ezáltal az ingatlan-nyilvántartáson keresztül szerezzenek tulajdonjogot azok a - hogy így mondjam - külföldiek. Illetőleg szeretném most már azért elmondani, hogy az elmúlt másfél-két évben arról is meggyőződtünk, hogy nemcsak külföldiekhez köthető az ilyen jellegű szerződés, hanem belföldi magánszemélyek is előszeretettel alkalmazták ezeket a jogtechnikai szerződéseket. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Magyar Zoltán: NFA.)

(20.30)

Elnök úr, elnézést kérek, legyen szíves a képviselőtársamat rendre utasítani, mert engem zavar, hogy itt mögöttem folyamatosan beszól, illetőleg én azt gondolom, ha az NFA-val kapcsolatban képviselőtársamnak kifogása van, akkor tegye meg interpelláció, kérdés formájában, és fogunk önnek válaszolni, eddig is válaszoltunk. Csak ne ugyanazt tegye föl, mert eddig mindig ugyanazt mondta.

Tehát azt szeretném mondani, hogy a jogalkotási folyamat harmadik lépcsője ez a törvényjavaslat, és én azt gondolom, hogy ez valóban tartalmazza azokat a nagyon fontos jogintézményeket, jogi kellékeket, amelyeket Nagy István elmondott. Egyrészt az ügyészségnek sokkal nagyobb lehetőséget biztosít, másrészt a bíróságoknak az úgynevezett naturális obligáció révén megadja azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű kötelezettségek bírósági úton ne legyenek érvényesíthetők. Persze, mi nem kívánjuk az eladót - aki szintén a szerződés megkötésének pillanatában tisztában volt azzal, hogy egy semmis jogügyletben vesz részt - előnyben részesíteni, ezért megadjuk az ügyésznek azt a lehetőséget, hogy az ilyen jellegű jogügyletek esetében, amikor a bíróság kimondja a semmisséget, akkor a közérdekre hivatkozva indítványozhatja, hogy ez a jogellenes szerződés révén átruházott földterület az állam javára kerüljön megítélésre. Ez egy végleges, egy nagyon végső megoldás, de azért azt gondolom, hogy ezt a jogintézményt mindenképpen meg kell hagyni a bíróságoknak, és úgy gondolom, hogy az ügyészségeknek valóban olyan jogosítványokat kívánunk adni, amelyek az eddigi, hogy így mondjam, leszűkített magánjogi képviseleten túl egy közérdekre hivatkozással történő fellépés esetén konkrétan pereket tudnak indítani ezekben az ügyekben.

Az is nagyon fontos ebben a kérdéskörben, hogy pontosan azt a Magyar Ügyvédi Kamarát kerestük meg a törvénytervezet - hogy így mondjam - beterjesztése előtt, akiket valóban érintenek az ilyen jellegű jogügyletek, mert ma Magyarországon adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint ügyvéd, közjegyző tud elkészíteni és ellenjegyezni. Mi mindenképpen garanciákat kértünk arra, hogy az ilyen jellegű szerződéseket ne lehessen benyújtani a földhivatalba, és ezért született az a megoldás, amit az Ügyvédi Kamara hamarosan le fog tenni a KIM elé, hogy egy olyan - hogy így mondjam - biztonsági bélyeggel lássák el ezeket a szerződéseket, amely alapján semmiképpen sem lehet ezeket a szerződéseket benyújtani, és plusz egy olyan időbélyegzővel, amely alapján a bélyeg rákerülésekor, illetőleg egy számítógépes rendszer révén lehet látni, hogy ez a szerződés mikor került megkötésre, illetőleg mikor került benyújtásra. Ezek mind-mind olyan biztonsági kellékek, amelyek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy 2014. május 1-jét követően Magyarországon az ilyen jellegű szerződéseket nem lehet benyújtani, nem lehet felhasználni. Persze, ezek a jogalkotás területén - hogy így mondjam - elért sikereknek tekinthetők, de ezen túl azokat az adminisztratív szabályokat vagy döntéseket, amelyeket eddig is alkalmaztunk, azokat továbbra is alkalmaznunk kell.

Az egyik legfontosabb a nemzeti parkok területén az olyan jellegű védett területek állam javára történő kisajátítása, amely vonatkozásban az Őrségi Nemzeti Parkban jelentős sikereket értünk el. 2012-ben a kormány 1 milliárd forintot biztosított, 2013-ban 2 milliárd forint áll a nemzeti parkok rendelkezésére, hogy az ilyen védett területeket kisajátítsa vagy megvásárolja, és ugyancsak 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Földalapkezelőnek, hogy állami elővásárlási joggal élve gyakorolja azokra a területekre az elővételi jogát, ahol fölmerül az ilyen jellegű visszaélésekkel kapcsolatos gyanú.

Azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben soha egyetlenegy kormány sem biztosított olyan jelentős forrást azokra a jogügyletekre vagy azokra a földvásárlásokra, mint amit 2012-13 között ez a kormány biztosított, és azt gondolom, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik, hogy közel tízezer hektár (Az elnök csenget.) területet vásároljon meg a magyar állam.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 327 2013.09.23. 14:43  288-334

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott ebben a ma esti vitában, és nekem először is, mielőtt bármit mondanék a vitában elhangzottakkal kapcsolatban, egy tiszteletteljes kérésem van minden frakcióhoz. Ez a jogszabály ne pártérdeket képviseljen, hanem nemzeti érdeket, mert azt gondolom, hogy a magyar termőföld a nemzeti érdeket kell hogy meghatározza. (Közbeszólás: Így van.)

Pontosan ezért nem értem Lengyel Szilvia képviselőtársam hozzászólását, hogy is mondta, hogy reméli, nemcsak beszélünk, hanem csinálunk is valamit, merthogy 2001-ben abbahagytuk. Képviselőtársam, én túl régen vagyok ebben a közegben, és szeretném önnek mondani, hogy azt a bizottságot a Medgyessy-kormány szüntette meg első intézkedéseivel. Annak a bizottságnak, ami akkor létre lett hozva a zsebszerződések felszámolására, az akkori igazságügyi miniszter asszony volt az elnöke. A szocialisták első intézkedése az volt, hogy megszüntették ezt a bizottságot. Tehát a történelmi hűséghez ez is hozzátartozik. Az már csak költői kérdés, hogy mi lett volna, ha az a bizottság akkor tovább működik. Akkor szerintem nem itt tartanánk most, ahol tartunk, sokkal előrébb lehetnénk ebben a kérdésben, és sok-sok mindent meg tudtunk volna akadályozni.

Tehát akkor is volt egy kormányzati szándék, csak a politika vihara azt a kormányzati szándékot elsodorta. Az az új kormány, amely jött, ezt a szándékot már nem akarta fenntartani. De szeretném önt megnyugtatni, és szeretném Magyar Zoltán képviselőtársamat is megnyugtatni, Gaudi képviselőtársamat is, hogy ennek a kormánynak tényleg az a szándéka, hogy az ilyen jellegű szerződéseket fölszámoljuk. Nagy István képviselőtársam nem azért hozta ide ezt a törvényt, hogy este 9 óra után itt elszórakozzunk. Valóban ő, mint annak a térségnek egyik polgármestere, ezt észlelte. Azt tapasztalta, hogy igen, valóban vannak olyan ügyvédi irodák a térségben, meg is neveztük azokat az ügyvédi irodákat. Ezeket az ügyvédi irodákat egyébként a Győr-Sopron megyei rendőrkapitányság is ismeri, mert a bizottsági ülésen beszámoltak arról, hogy melyek ezek az ügyvédi irodák. Igenis, van felelőssége ebben a kérdésben mindenkinek.

Tehát nem véletlen, hogy ez a jogszabály olyan kritériumokat határoz meg, amelyek próbálják az ügyészség hatáskörét tágítani és az ügyvédség, hogy így mondjam, mozgásterét szűkíteni. Képviselőtársamnak, Magyar Zoltánnak szeretném mondani, hogy nem visszalépés az ügyvédi titok kivétele ebből a jogszabályból. Gaudi Tamás képviselőtársammal gyakorló ügyvédként van elképzelésünk az ügyvédi titokról. Azt gondolom, a mostani vitába ez nem férne bele, ez egy 2-3 órás beszélgetés lenne az ügyvédi titok magyarországi alkalmazásáról, és hogy az ügyvédi titokba mi fér bele vagy mi nem fér bele. Egyről szeretném megnyugtatni.

Azért kerestük meg az Ügyvédi Kamarát, azért vontuk be az egész egyeztetésbe Bánáti János elnök urat, hogy az ügyvédségnek is üzenjünk. És Bánáti János elnök úr a kamarai székházban tartott ülésen azzal kezdte, hogy ő nagyon jól tudja, hogy az ügyvédeknek is van felelősségük. Ő azt is tudja, hogy sajnos valóban vannak olyan ügyvédek ma Magyarországon, főleg a Nyugat-Dunántúlon, akik arra szakosodtak, hogy ilyen jellegű szerződéseket készítsenek, hogy haszonélvezettel, használattal, opcióval, körülbelül húszféle ilyen jogintézmény van, amivel ugyan tulajdonjogot nem keletkeztetnek, de olyan jogviszonyt hoznak létre a felek között, ami a későbbiek során az eladónak, a haszonélvezőnek és mindenkinek hátrányt jelent.

Mi pontosan azt szeretnénk, hogy ezeket a jogcímeket, amelyek most egyrészt ugyan biztosítékot adnak a vevőnek, akár külföldi, akár belföldi, ezeket a jogcímeket ne tudják lehívni, ne tudják az ingatlan-nyilvántartásban, hogy úgy mondjam, élővé tenni, ne tudjanak tulajdonjogot bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a tervezet és az előző jogszabály, akár az új földforgalmi törvény, amit önök kritizáltak, és tiszteletben tartom a véleményüket, de az a rész, ami kifejezetten a tulajdonátruházást igyekszik megakadályozni, akár a helyi földbizottságok révén, akár a hatósági jóváhagyás révén, pontosan ezt a komplex dolgot szolgálja. És természetesen azért vannak jogállami keretek, itt az ügyvédi titokra visszatérve szeretném ezt önnek mondani.

(22.00)

Az ügyvédek vonatkozásában van egy elég széles körben értelmezhető mentesség, hogy egy ügyvéd mikor köteles a hatóság előtt megjelenni, és mikor köteles az ügyfelével alkotott jogviszony keretében, hogy így mondjam, nyilatkozni, de ez a nyilatkozási lehetőség feloldható nagyon egyszerűen. Ugyanis, ha az ügyfél mentesíti az ügyvédet a titoktartás alól, már ki van ebből a körből véve, és azért ne felejtsük el, hogy abban a percben, amikor itt büntetőeljárások indulnak, abban a percen az ügyvéd és az ügyfél ellenérdekű fél lesz, mindenki menteni fogja a maga menthető dolgát. Az ügyfél, aki ilyen jellegű szerződést kötött - ez a vevő -, azt gondolom, ki fogja használni azt a lehetőséget, amit a nyomozó hatóság abban az esetben neki ad, hogy tárja föl az ilyen jellegű szerződést, és abban az esetben, amikor föltárja, és azt mondja, hogy kérem szépen, az okiratot szerkesztő ügyvédet vagy közjegyzőt felmentem a mentesség alól, innentől kezdve ennek az egész dolognak nincs jelentősége, azt gondolom. Tehát ezek ilyen jogtechnikai dolgok, és az ügyvédi titok mibenléte nem azon múlik, hogy most beleírjuk egy jogszabályba, hanem azon múlik, hogy a jogszabály mögött levő rendelkezések miként biztosítják ezt.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Magyar Képviselőtársam! (Magyar Zoltán felé fordulva:) Nekem nincsenek igényeim se önnel, se a Jobbikkal szemben. Ezeknek a javaslatoknak, amiket önök elmondanak, önmagukból kell fakadniuk, tehát a saját, belső érzéseikből, és én ezért mondtam önnek mindig - ön megsértődött ezen, de én tényleg, higgye el, hogy jó szándékból mondtam, nem azért mondtam, hogy most önt itt oktassam vagy leckéztessem -, azt gondolom, hogy ennek önmagából kell fakadnia. Ha ön föláll, és azt mondja, hogy a Jobbik Magyarországnak a magyar termőföld megvédése az elsődleges szempont, akkor kérem szépen, egy, kettő, három, várjuk ezeket a remek javaslatokat, mint ahogyan most mondta, hogy ön módosító indítványt terjesztett be.

Picit azért itt keverednek a dolgok, mert az NFA földhaszonbérletét és a zsebszerződéseket ne akarjuk már egy - hogy így mondjam - burokba terelni, és ne is keverjük össze, ugyanis a zsebszerződések eredetüknél fogva semmis, érvénytelen szerződések, tehát az a szerződés megkötésének a pillanatában érvénytelen, semmis szerződés. Az NFA földhaszonbérleti szerződéseinek érvénytelenségéhez az kell, hogy a bíróság kimondja, tehát nem lehet egy kategóriába sorolni ezeket a szerződéseket. És arra is kérem... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ezt MSZP-s politikus mondta.) Akkor MSZP-s, de én azt hallottam, hogy Magyar képviselőtársam támogatja ezt az elképzelést, én pedig nem támogatom, mert ennek a dolognak semmi köze ehhez a jogszabálytervezethez. Az egy teljesen más dolog, azt lehet más jogi úton rendezni, de ennek nincs köze ehhez a dologhoz.

Arra kérem Gőgös képviselőtársamat, hogy az MSZP vágyait ne akarja már becsempészni ebbe a szerződésbe. Tegyék meg a megfelelő lépéseket abban a körben, ami itt az NFA-s földhaszonbérletekkel kapcsolatosan folyamatosan fölvetődik önökben, tehát ne ebben a jogszabálytervezetben próbálják ezeket a kívánságaikat rendezni. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

A másik nagyon fontos dolog, és ezt máris indokolom, mivel ezek semmis szerződések, a semmis szerződések tekintetében semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat ma Magyarországon; a visszaható hatályra szeretném ezt mondani, tisztelt képviselőtársam. Tehát higgye el, hogy azért mi ebben megfutottuk a szakmai köröket, és igyekeztünk egy olyan jogszabályt megalkotni, ami azért egy konszenzuson alapul, és itt nem is a politikának kéne konszenzust találni, mert egy dologban egyetértünk, a magyar termőföldet meg kell védeni, olyan jogszabályi környezet kell Magyarországon 2014. május 1-jére, vagy inkább már holnapra, ami ezt teljes mértékben meg fogja oldani. És azt gondolom, hogy azokat a már jól bejáratott jogi normákat, amelyeket akár a polgári törvénykönyv meghatároz, hogy mitől semmis egy szerződés vagy mitől érvénytelen, azokat ne akarjuk pótolni egy visszaható hatállyal! Én azt gondolom, hogy azért ezeket fontoljuk meg. Természetesen én tiszteletben tartom az önök elképzelését, amit a visszaható hatállyal kapcsolatban elmondott, de azért itt ezek bizonyos jogtechnikai kétségeket, hogy így mondjam, fölvetnek a jogalkotás vonatkozásában.

Akkor képviselőtársam felé fordulok (Gőgös Zoltán felé fordulva:), mert akkor ezek szerint az MSZP nem támogatja ezt a törvénytervezetet; ha jól értelmeztem, képviselőtársam azt mondta, hogy ha ezeket nem építjük bele, akkor az MSZP nem támogatja. Képviselő úr, ha 2002-ben megszüntették ezt a bizottságot, akkor tegyék már meg, hogy most legalább támogatják! Legalább ebben legyen már konszenzus, mert ha akkor önök nem szüntetik meg azt a bizottságot, hanem az önök akkori igazságügy-miniszterének a vezetésével továbbviszik, és önökben lett volna politikai szándék - ahogy itt a Jobbik mondta, ebben egyetértünk teljes mértékben, ez a politikai szándéktól függ -, akkor most, 2013-ban, szeptember végén nem kéne itt erről éjszaka vitatkoznunk, hanem itt eredmények lennének. Eredmények lennének, és nem azon kéne gondolkoznunk, hogy hol lehet még bezárni azt a nagyon, hogy így mondjam, szűkre méretezett kiskaput, ahol a spekulánsok meg a profi jogászok, ügyvédek megpróbálják kijátszani ezeket a jogszabályokat.

Elnézést kérek, az előző időszak egyik legnagyobb mulasztása az volt, hogy erre a jogi kérdésre nem adták meg a választ. Nem is akarták megadni, az egy más kérdés, hogy miért nem akarták megadni, de nem adták meg a választ. Most, hogyha van egy kormány, aki meg akarja adni ezekre a fontos kérdésekre a választ, akár büntetőjogi vonatkozásában, akár a földtörvény vonatkozásában, akár egy külön jogszabály vonatkozásában, akkor nagy tisztelettel arra kérem, hogy támogassuk. Ha nem támogatjuk, akkor mondjuk azt, hogy nem kívánjuk támogatni, ugyanaz az elképzelésünk, mint korábban, mi azoknak az embereknek a pártján állunk, akik az ilyen jellegű szerződéseket kötötték, és akkor az egy egyszerű, világos beszéd. De ahhoz, hogy úgy mondjam, hogy kvázi kapcsolunk ehhez dolgokat, hogy akkor támogatja, ha, és elmondta azt, hogy akkor az NFA-s pályázatok tekintetében is alkalmazzuk ezt a jogszabályt, hát, képviselőtársam, én ezt nem nagyon értem, de a magam részéről ez nagyon nehezen illeszthető össze, és nem is nagyon támogatható.

Összességében én azt gondolom, hogy egy nagyon kreatív, jó vita volt ez a mai beszélgetés, és nincsenek messze az álláspontok, csak próbáljunk megmaradni magánál a törvény szelleménél, az előterjesztő elképzelésénél, hogy mi volt az eredeti szándék, és az a szándék szerintem egy díjazható szándék. Tehát ez a szándék az, hogy a magyar termőföldet megvédjük, a magyar termőföldet ne csak a külföldi spekulánsoktól, hanem a belföldi spekulánsoktól is védjük meg, és én azt gondolom, hogy ebben az egyben szerintem minden pártnak egyet kell értenie, és lehet benyújtani módosító indítványokat, lehet finomítani a törvényeket.

Egyébként azt szeretném mondani jogászként, hogy a puding próbája az evés lesz. Amikor ez a törvény hatályba lép, és van három olyan jogszabály, ami már hatályban lesz, hogy együttesen hogyan tudja ezt a hatást kifejteni; ha nem jó, képviselőtársaim, én ígérem, hozunk egy következőt, találjunk ki még valamit. Úgyis meg fogjuk látni!

Egyet tudok mondani, hogy már a polgári ügyészek perképviselete megindult, 14 ügyben indítottak közérdekből keresetet. És ha megadjuk nekik ezt a pluszlehetőséget, mert az ügyészségnek a legnagyobb problémája az volt, hogy nem tudtak föllépni, és itt nem a büntetőeljárásra gondolok, mert a büntetőeljárások mennek a maguk útján, hanem nem tudott az állam nevében föllépni, és nem tudta ezeket a dolgokat érvényesíteni.

És egyet szeretnék mondani: tehát az, hogy a naturális obligáció jogintézményét behozzuk a jogszabályba, ez olyan visszatartó erő Magyarországon, mint semmilyen, mert ha azt mondja az ügyész, hogy kérem, közérdekből indítványozom, hogy a területet az állam javára ítéljék meg, akkor mindenki el fog gondolkodni. Szeretném önöktől megkérdezni, hogy az Európai Unióban hol van ilyen jogszabály. Én egy-két környező országot ilyen szempontból végigtanulmányoztam, nincs ilyen, és nemcsak ez, hanem maga a büntetőjogi tényállás sem létezik egyetlen országban sem Európában.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ehhez kérném az önök támogatását, úgy, hogy én értem - ugyan nem én vagyok az előterjesztő, hanem képviselőtársam -, tehát én értem az önök elképzelését, egyet is értek sok mindenben, csak azokat a pusztán egyszerű jogi szempontokat kérem, hogy értsék meg, amelyeket most itt elmondtam önöknek.

Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence és Soltész Miklós tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 66 2013.10.07. 3:43  63-69

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Simon Képviselőtársam! Én csak reménykedni merek, hogy azon kijelentését, amely szerint a környezetvédelemért felelős polgármester-helyettes, illetőleg a kerület polgármestere nem érezte feladatának a cselekvést, illetőleg azon kijelentését, hogy a kerület kormánypárti vezetése, így a polgármester semmiért nem viseli a felelősséget, nem politikai haszonszerzés céljából tette, hanem kifejezetten a szakmai aggódás, illetőleg a kerület lakosai érdekeinek a képviseletében tette. (Dr. Bárándy Gergely: Pont így van!)

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt kérem öntől, hogy a főpolgármester úrhoz megfogalmazott kérdéseket ne a vidékfejlesztési miniszternek tegye fel, hanem a főpolgármester úrhoz forduljon, és valószínűleg a főpolgármester úr meg fogja válaszolni azokat a kérdéseket, amelyeket ön itt föltett.

Én a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó ügyekben tudok önnek tájékoztatást adni, de előtte egy kis visszatekintést hadd adjak önnek, képviselőtársam, mert szerintem önöknek az emlékezete egy picit, hogy így mondjam, megkopott a Cséry-telep vonatkozásában, ugyanis a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség a terület szennyezettségének gyanúját 2005-ben hatósági határozat keretében felülvizsgálta, és erre kötelezte a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-t. A vizsgálatok igazolták a felszín alatti vizek szennyezettségének gyanúját, és három szennyezettségi gócpontot határoztak meg.

2005-ben, képviselőtársam, önök kormányoztak, és a főváros polgármesterét pedig Demszky Gábornak hívták, ha nem tévedek. De ha ez még mindig nem elegendő önöknek, képviselőtársam, a tényfeltárási záródokumentációt a felügyelőség 2008-ban elfogadta, és meghatározta a kármentesítési célalapot, egyúttal a kármentesítési monitoring végzésére kötelezte a fenti kft.-t. Még mindig önök kormányoztak, és még mindig Demszky Gábor volt a főpolgármester. A kármentesítési tényfeltárást követően a szennyezett terület 2010-ben bekerült a szennyezett területekről készített országos adatbázisba.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy ezek után rátérjek a Vidékfejlesztési Minisztériumot érintő kérdésre, mert az ön interpellációjának a jelentős része inkább a fővárosi polgármesterhez fogalmazódott meg, és azt a Fővárosi Közgyűlésben az ön képviselőtársai nyugodtan elmondhatják. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség 2013. szeptember 25-én helyszíni ellenőrzést tartott az adott cég tárgyi telephelyén, ahol engedély nélkül végzett hulladékleürítési tevékenységre utaló nyomokat talált.

Ennek megfelelően, képviselőtársam, a felügyelőség azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz büntetőjogi feljelentést tett a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és környezetkárosítás bűncselekménye elkövetésének megalapozott gyanúja vonatkozásában.

Tisztelt Képviselő Úr! A Vidékfejlesztési Minisztériumra ennyi tartozik az ön által elmondottakban. (Dr. Józsa István közbeszól.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 178 2013.10.07. 2:12  175-178

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Az ön kérdése kevésbé szólt a rezsicsökkentésről, inkább a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítását próbálta itt a tisztelt Ház falai között ecsetelni.

A korábbi hulladékgazdálkodás elvei a hulladékártalmatlanítást helyezték előtérbe, vagyis a lerakást. A hulladékgazdálkodási törvény új elképzelése pedig a hulladékhasznosítást igyekezett előtérbe helyezni. Természetesen a hulladékhasznosítás rendszerének kialakítása egy költséges rendszer, amely költségek azonban az idő elteltével arányosan meg fognak térülni.

Természetesen a hatósági szolgáltatások ellenében kirótt díj valóban kétféle lehet, mint ahogy ön is elmondta. Az egyik a felügyeleti díj, a másik pedig az igazgatási szolgáltatási díj. A felügyeleti díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetőleg a környezetvédelmi hatóság részére kell megfizetni, ellentétben az igazgatási szolgáltatási díjjal, ami a környezetvédelmi hatóság, illetőleg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség részére kerül megfizetésére.

(16.20)

Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy az ön által elmondott példa valóban azt bizonyítja, hogy a rendszer átalakítása megkezdődött. Az átalakítás természetesen többletfeladatokkal jár a hatóság számára, ennek köszönhetően pedig a többletfeladatok többletköltségekkel járnak. Így kell ezt a tevékenységet elvégezni.

A hulladékgazdálkodás területén a rezsicsökkentés érvényesítésre került, valamint a központi díjszabályozás kialakítása is folyamatban van. A rezsicsökkentés végrehajtásának és más, a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységek ellenőrzése a hatóságok részére költségekkel jár.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 16 2013.10.14. 3:17  13-16

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban reménykedtem, hogy Schiffer András a mai napon valami új dologgal fog előállni, valami szenzációs bejelentést tesz a napirend előtti felszólalásának címe alapján. De ugyanazt tapasztaltam, mint eddig, semmi újat nem mondott el. Az állami földektől a trafikig jutott el, és sajátos stílusában próbált összefüggést keresni ezekben az ügyekben.

Tisztelt Képviselő Úr - vagy Frakcióvezető Úr! Én még emlékszem rá, amikor az ön frakciótagja, Szabó Rebeka derekasan küzdött az állami földekért. Sajnálhatja, hogy a képviselő asszony már nem ül a frakciójukban, mert azóta senki nem küzd úgy, ahogy ő küzdött, mert önök ezt elég gyengén adják elő. (Közbeszólások az LMP soraiban: Na! Na! - Ertsey Katalin tapsol.) Lengyel Szilvia... Ez egyébként önöknek szégyen, nem a képviselő asszonynak dicséret. Lengyel Szilvia képviselőtársunk ugyan eljár a bizottság üléseire, és megpróbálja az LMP álláspontját elmondani, de az LMP álláspontja a tárcaközi bizottság ülésén kimerül annyiban, hogy az LMP egyetért azokkal a kormányzati intézkedésekkel, amelyek a termőföld megvédése érdekében születtek, és ezen kívül az LMP-nek ezekben a kérdésekben semmi hozzáfűznivalója nincs.

Engedje meg, képviselő úr, hogy egy hatalmas ténybeli tévedését kijavítsam. Önnek azért mint jogásznak tudnia kéne, ha a híreket figyeli, hogy nem a földpályázatok után nyomoznak - ezt mondta -, hanem az európai uniós területalapú támogatások után. Nem ugyanaz, képviselő úr, tehát azért a szezont a fazonnal nem illik keverni!

Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a földpályázatoknak és a földalapú támogatásoknak egymáshoz semmi közük nincs, tehát azt kérem itt is, hogy ne keverje. Öntől mint jogásztól azonban nagyobb precizitást vártam volna el.

Képviselőtársam! Itt, ebben a Házban én is, illetve más államtitkár-kollégám is nagyon sokszor elmondtuk önnek azokat a számokat, amelyek az elmúlt időszakban a földpályázatok vonatkozásában, úgy gondolom, mérvadóak voltak. Elmondtuk önnek, hogy több mint kétezer haszonbérleti szerződés került megkötésre, elmondtuk, hogy mekkora földterületet kívánunk megpályáztatni. A "földet a gazdáknak" program keretében több mint 200 ezer hektár állami földet pályáztatunk meg. És ön még mindig itt tart, a sértettek álláspontján lévén sorolja azokat a nyertes pályázókat, akik önnek nem szimpatikusak. Eljutottunk odáig, hogy Raskó Györgyöt is Fidesz-kiskirálynak tünteti föl. Azt gondolom, Raskó György ezen rendesen meg fog sértődni, és mi sem tudunk ezzel azonosulni, tisztelt képviselőtársam.

Tehát azt kérem, ha legközelebb felszólal a parlamentben, tényeket mondjon el (Dr. Schiffer András: Ezek tények.), és a tényekre tudok önnek válaszolni.

Köszönöm szépen, képviselőtársam. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 20 2013.10.14. 3:45  17-20

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gőgös Képviselőtársam! Az ügy, amiről ön beszélt, köztörvényes bűncselekmény, és hiába próbál ebben bármiféle politikai összefüggéseket keresni. Képviselőtársam, én nem fogok önnel vitatkozni a parlamentben, hogy ki vette észre hamarabb ezt az ügyet, de ön, úgy gondolom, elég jelentősen árnyékra vetődött ebben a kérdésben.

Az uniós földalapú támogatások jogosulatlan igénybevétele ügyében a Fővárosi Főügyészség költségvetési csalás bűntettének kísérlete és hivatali visszaélés bűntettében rendelt el nyomozást, tisztelt képviselőtársam. A nyomozás alapján az MVH egy vezető beosztású dolgozója és annak bűntársai szervezett módon követtek el visszaéléseket oly módon, hogy erre a célra szervezett gazdasági társaságok révén valótlan tartalmú területalapú támogatások iránti kérelmet nyújtottak be. Eddig egyetértünk, képviselőtársam, ebben a dologban. Majd jelzem, ahol nem értünk egyet.

(13.40)

Ezen büntetőeljárás eredményeképpen, amely több száz milliós elkövetési értékre próbálta a bűncselekményt elkövetni, az időközben megindult büntetőeljárás a kifizetéseket meghiúsította, tisztelt képviselőtársam. A büntetőeljárás alapján 2013. október 11-én gyanúsítottként hallgatták ki az említett négy személyt, majd őrizetbe vették őket, és ezt követően vasárnap a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte őket. Képviselőtársam! Nem akarunk semmit eltussolni, ahogy ön mondta. Ez egy köztörvényes bűncselekmény, és ennek megfelelően fogunk ebben az ügyben eljárni.

És hogy reagáljak az ön által elmondott dolgokra: képviselő úr, mi 2013. február óta rendelkezünk információkkal, hogy szervezett bűnözői körök cégeket kívánnak létrehozni arra vonatkozóan, hogy a 2013. évi uniós földalapú támogatást megszerezzék. Ezen cégek vonatkozásában az információkat átadtuk a megfelelő hatóságoknak, akik az ügyben megindították az eljárást. Képviselő úr, ön elég régen parlamenti képviselő, államtitkár is volt. Azt gondolom, ha azt mondom, hogy a megfelelő hatóságoknak, akkor ön érti, mire gondolok. Ennek az ügynek a felderítése egy nagyon hosszú, bonyolult eljárás eredményeképpen történt meg. A nyomozó hatóságoknak mindenképpen meg kellett várniuk a május 15-i benyújtási határidőt, pontosabban a május 31-ét, ugye, mert akkor történtek az igénylések, és ezt követően történt azoknak a személyeknek a beazonosítása, akik jelen pillanatban előzetesben vannak, akik vonatkozásában megakadályoztuk, hogy a kifizetések megtörténjenek. Így, tisztelt képviselőtársam, sem Magyarországot, sem az Uniót semmilyen kár nem érte. Ugyanakkor a gazdákat is meg tudom nyugtatni, hogy október 16-án a kifizetési előleg meg fog történni, mindenki meg fogja kapni azt a támogatási összeget, amelyet benyújtottak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, önnek nem a kormányt kéne szapulnia, hanem azt kellett volna mondani, hogy eredményesen megakadályoztuk azt, hogy valóban a bűnöző körök maffiamódszerekkel uniós forrásokat szerezzenek meg. Képviselőtársam! Úgy gondolom, picit elkésett ezzel a dologgal. Amennyiben további információra van szüksége, állok rendelkezésére.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 28 2013.10.14. 4:20  25-28

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyar képviselőtársam megbeszélhette volna Schiffer Andrással, hogy melyikük mondja el a mai napirend előttit, mert mind a ketten ugyanazt mondták el. (Zaj, közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiban.) Azt gondolom, hogy legközelebb osszák fel egymás között, és akkor csak egyszer kell elmondanom lényegében a választ.

Tisztelt Képviselő Úr! Az MVH vezetői és munkatársai nem az én beosztottjaim, óriási nagy tévedésben vannak (Magyar Zoltán: Hanem kié?), és az ügy valóban egy köztörvényes bűncselekmény, ahol azok a személyek, akik részt vettek abban, hogy uniós támogatásokat maffiamódszerekkel próbáltak megszerezni, azok már előzetes letartóztatásban vannak. Azt gondolom, képviselő úr, hogy ez önnek is elégtétel lehet, habár önnek biztosan az lenne az elégtétel, ha az egész MVH le lenne tartóztatva, de ez az ön problémája. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Képviselő úr, én nem emlékszem arra, hogy ön mikor jelezte nekem ezt a problémát. De ha jelezte, akkor valószínűleg azért nem reagáltam rá, mert ahogy elmondtam Gőgös képviselő úrnak, az információk február óta rendelkezésünkre állnak, és azt a megfelelő hatóságoknak átadtuk. Ön ugyan még csak harmadik éve képviselő, de nagyon jól tudja, hogy ha azt mondom, hogy megfelelő hatóságok, akkor ez alatt mit értünk. Tehát engedje meg, hogy bővebben erről ne beszéljek, de szerintem ön tisztában van ezzel a dologgal.

Képviselő úr, ön itt most megint felsorolta azoknak az embereknek a nevét, akiknek a neve itt a parlamentben hétről hétre elhangzik, belevett engem is, belevette Czerván képviselő urat is. Gondolom, nekem nem nagyon tisztségem megvédeni a képviselőtársaimat, de azért Czerván államtitkár úr vonatkozásában hadd mondjam el önnek, hogy Czerván államtitkár úr egy olyan földet bérel az államtól, amely korábban egy magánszemélyé volt, aki a "földért életjáradék" program keretében felajánlotta az államnak, de előtte Czerván államtitkár úr bérelte.

(14.00)

És 5,6 hektárról beszélünk, képviselő úr - önök ebben a vonatkozásban olyan nagy dolgokat látnak?

Engedje meg, hogy azokat a személyeskedő jellegű dolgokat, hogy mi Raskó Györgyhöz miként viszonyulunk vagy miként nem, hadd ne kommentáljam. Ugyanazt tudom mondani önnek, mint Schiffer Andrásnak vagy másnak, aki Fideszhez közelinek nevezi őt: szerintem ezt kérdezzék meg Raskó Györgytől, hogy ő hova tartozik, illetve hova tartozónak érzi magát. (Közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból.)

Képviselő úr, én még egyszer mondom, azt gondolom, mindig megválaszoltam önnek azokra a kérdésekre, amiket elmondott, hogy mi van a 34 ezer hektárral, amit megbízási szerződésre adnak ki, mert a művelési kötelezettség alapján nem tudják másnak kiadni, ön pedig mindig mondja azokat a neveket, amelyeket a politikai haszonszerzés céljából vagy a kampány közeledtével mindig megmondanak önnek, hogy mondja el. Képviselő úr, én tiszteletben tartom az ön véleményét, de ha valamit tenne a magyar földért, amit sem ön, sem a pártja nem tett eddig (Folyamatos közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból.), ha előállnának olyan javaslatokkal, amelyek a magyar termőföld védelmét elősegítenék, akkor nagyon szépen megköszönnék önnek.

Hallom, hogy az új jogszabály vonatkozásában is azt mondja, hogy a Jobbik ugyan megszavazza, amit Nagy István terjesztett elő, de hogy én ezt a jogszabályt tönkretettem. Képviselő úr, önök megint nem azért nyújtottak be ehhez olyan javaslatokat, ami segítené ennek a törvénynek a hatékonyságát, hanem azért, hogy megint más állásponton legyenek a jogszabály vonatkozásában. Jobban tették volna, hogyha az elmúlt két évben abban a bizottságban, amely ezeknek a szerződéseknek a feltárásával foglalkozott, részt vettek volna, és nem jön ilyen, általam minősíteni nem kívánt dologgal, hogy az én titkárom mit mondott önnek. Képviselő úr, ne menjünk már le kutyába, az én titkárom nem mondott önnek semmit, ön valótlant állított ebben a kérdésben!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból. - Szilágyi György: Mi van? Tapsvihar van?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 18 2013.10.22. 6:35  17-25

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat az Országgyűléstől való felhatalmazás kérésére irányul az élő, a módosított szervezetek határon átnyúló mozgásából eredő károkkal kapcsolatos felelősségről és jogorvoslatról szóló nagojai kiegészítő jegyzőkönyv ratifikációjára és kihirdetésére vonatkozóan.

A kiegészítő jegyzőkönyv a biológiai sokféleség egyezmény cartagenai jegyzőkönyvéhez kapcsolódik. A jegyzőkönyv az úgynevezett élő, módosított szervezetetek, vagyis tágabb értelemben véve a genetikailag módosított szervezetek, tehát a GMO-k határokon átnyúló forgalmazását, szállítását, kezelését és felhasználását szabályozza, miközben szem előtt tartja az egész élővilág, beleértve az emberi egészség védelmét is. A jegyzőkönyv 2003-ban lépett életbe, pontosan tíz évvel ezelőtt, 103 ország aláírásával. Jelenleg 166 részes ország van, és az egyik legfontosabb nemzetközi természetvédelmi megállapodás, amelyet hazánk 2004-ben léptetett hatályba.

A cartagenai jegyzőkönyv 27. cikke felhatalmazza a részes felek első találkozóját mint döntéshozó fórumot, hogy dolgozzon ki olyan szabályokat, amelyek az élő, a módosított szervezetek határon át történő mozgásával kapcsolatos élővilágban keletkezett károkra vonatkozóan tartalmaz felelősségi és kártérítési előírásokat. Az egyes országokban eltérő, GMO-kra vonatkozó stratégiáról a nemzetközi tárgyalások csak hat évvel később, 2010-ben értek véget. 2010. október 15-én ugyanis a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv részes feleinek találkozóján, Nagojában, Japánban végül is az országoknak sikerült megállapodásra jutniuk, és elfogadták a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai kiegészítő jegyzőkönyvet. A kiegészítő jegyzőkönyvet a magyar soros elnökség alatt 2011-ben, pontosan május 11-én dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írta alá mind Magyarország, mind pedig az Európai Unió nevében. A jegyzőkönyvet további 14 uniós tagállam is aláírta a magyar elnökség ideje alatt. Az Európai Unió idén márciusban ratifikálta a kiegészítő jegyzőkönyvet, így lehetőség nyílt arra, hogy ezt a tagállamok is ratifikálják.

(9.50)

Az új szabályok lehetővé teszik a csatlakozott országok illetékes hatóságai számára, hogy a GMO-k élővilágra gyakorolt káros hatása esetén az ilyen termékek forgalmazóinak felelősségét megállapítsák, és megköveteljék tőlük a károk helyreállítását. Ezeket a szabályokat az Európai Unió 2004-ben elfogadott és hatályban lévő, környezeti felelősségről szóló, Magyarország által is átültetett irányelve már tartalmazza. A kiegészítő jegyzőkönyv szövege teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió belső jogrendjével és a jelenleg működő gyakorlatával. Az új kiegészítő jegyzőkönyv elfogadása alapvetően a fejlődő országok számára fontos, ahol a megfelelő kapacitások híján semmilyen hasonló jogi eszköz nem szabályozza a GMO-kkal kapcsolatos kártérítés és felelősség kérdését.

Azonban az Unió tagállamai és a fejlődő országok között a GMO-k szállításából, felhasználásából származó károkkal kapcsolatos kártérítési és felelősségi szabályok rendezése is ez alapján történik. Hazánk számára továbbra is kiemelten fontos stratégiai kérdés a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzése, amelyet a kormány minden lehetséges eszközzel fenn kíván tartani.

Mindannyian emlékszünk arra, hogy 2006-ban az Országgyűlés ötpárti konszenzussal döntött Magyarország GMO-mentességének fenntartásáról, és meghatározta azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezt a státusunkat megőrizzük. Ezt az irányvonalat erősíti a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényünk, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, és e jog érvényesülését Magyarország többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításával segíti elő. Az alaptörvényünkben megfogalmazottaknak megfelelően nemcsak hazai szinten, hanem minden egyes európai uniós, valamint nemzetközi fórumon komoly harcot vívunk, és egyértelműen és következetesen képviseljük ezt az álláspontunkat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az új nemzetközi megállapodás is a GMO-k szigorú szabályozásáról és az elővigyázatosság elvének alkalmazásáról szól, és meghatározza a GMO-k felhasználásából eredő károkkal kapcsolatos kártérítés és felelősségre vonás lehetőségének kereteit. Így teljes mértékben összhangban van a magyar kormány stratégiájával.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja az Országgyűléstől való felhatalmazás kérése a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv élő, módosított szervezetek határon átnyúló mozgásából eredő károkkal kapcsolatos felelősségről és jogorvoslatról szóló nagojai kiegészítő jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére, amellyel nemzetközi kötelezettségünknek teszünk eleget.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy ennek alapján a fenti törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 24 2013.10.22. 2:55  17-25

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy a téma mennyire fontos, és hogy valóban a Vidékfejlesztési Minisztérium milyen nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ezek a nagyon fontos üzenetek minél több emberhez eljussanak, ennek ékes bizonyítéka az a tavalyi évben megrendezett országjárás, amely során nyolc nagy településre jutottunk el.

Az országjárás sikerességén felbuzdulva idén is novemberben szintén egy nyolc településből álló GMO-roadshow-t szervez a minisztérium. Igyekszünk a helyi közélet minden szereplőjét megszólítani, tudósokkal, civil szervezetekkel együtt kívánunk előadásokat tartani, és elmondani, hogy valójában mi is áll azon törekvések mögött, ami, úgy gondolom, mindenkinek közös érdeke. Ezt a közös érdeket valóban fenn kell tartani, mert az a 2006-os országgyűlési határozat egy ötpárti konszenzuson alapul, és azt gondolom, hogy Magyarországon politikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek elemi érdeke, hogy Magyarország ezt a státusát, amelyet Európában kivívott, fönntartsa az elkövetkező időszakban.

Valóban, ennek az egyezménynek a ratifikálása egy új dimenziót nyit ebben a körben, mert az, hogy mi megtiltjuk a GMO termesztésbe vonását, egy nagyon szép dolog, de esetlegesen vannak próbálkozások, amelyek minden évben megtörténnek Magyarországon, azt hiszem, hogy a híradásokból mindig tudjuk, hogy 4-5 ezer hektáron a nagy lobbicégek mindig bepróbálkoznak, hogy a magyar hatóságoknak milyen a reakcióképessége. Hál' istennek, a magyar hatóságok éberek, és ezt mindig időben észleljük, és ezeket a területeket kitárcsáztatjuk.

(10.10)

De a károk vonatkozásában eddig semmi nem történt, a magyar kormány zsebbe nyúlt és kártalanította a gazdákat. Úgy gondolom, hogy itt van egy remek lehetőség, hogy ezeknek a károknak a felelőseit felkutassuk, megtaláljuk ne csak az országon belül, és megfelelő szankcióval honoráljuk. Úgy gondolom, hogy ez egy nagy előrelépés. A 2006-ban elindult folyamat ezen jogszabály által válik teljesen keretté vagy egésszé, és úgy gondolom, hogy ez minden magyar állampolgár érdekeit szolgálja. Valóban, ez a törvénytervezet a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényünknek az erre vonatkozó részét teljes mértékben kitölti, mert az egy keretrendelkezés volt, és azt a keretet kellett kitölteni. Azt gondolom, hogy ez ezt fogja szolgálni.

Ezért kérem a parlamenti pártok képviselőitől, hogy sorakozzanak fel e mögé az előterjesztés mögé és szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)