Készült: 2020.06.06.15:43:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Árpád
Beosztás a Költségvetési Tanács elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 24:29


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Megtiszteltetésnek tartom, hogy immár hatodik éve tehetek eleget azon kötelezettségemnek, hogy szóban is összefoglaljam és indokoljam a tanács véleményét a költségvetés tervezetéről.

A vélemény megfogalmazásakor ‑ mint eddig is ‑ alapjaiban az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak a tanács részére kapcsolódóan készített elemzéseire, megállapításaira építettünk. Emellett figyelemmel voltunk a gazdasággal, államháztartással foglalkozó, szakmailag elismert intézetek értékeléseire, előrejelzéseire, valamint független szakértők, mértékadó nemzetközi szervezetek kivetítéseire. A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét a 2017. április 27-ei ülésén alakította ki, és egyhangú határozatban hozta nyilvánosságra. Az erre adott érdemi válaszra a későbbiekben részletesen kitérek.

Az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján a Költségvetési Tanács a törvényjavaslatot és annak makrogazdasági hátterét egységében vizsgálja, bevételeit és kiadásait az egyensúlyi szempontok, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, s nem bocsátkozik elosztáspolitikai kérdések minősítésébe.

Tisztelt Országgyűlés! A következő év költségvetésének tervezése figyelembe veszi a megelőző év folyamatainak alakulását, eredményeit. A tanács a 2018-as költségvetéssel egyidejűleg véleményezte a 2017. évi költségvetési törvény módosításának tervezetét is. A jövő év költségvetési folyamataihoz történő kapcsolódásra tekintettel, kérem, engedjék meg, hogy röviden erre is kitérjek.

A tanács a 2017. évi kiadási és bevételi előirányzatoknál a javasolt változtatásokat ‑ a költségvetési törvény tavaly kora tavaszi elfogadását követően a kedvezőbbé váló gazdasági feltételekre és a meghozott kormányzati intézkedésekre tekintettel ‑ indo­kolt­­nak és megalapozottnak látta. A költségvetés kiadási oldalán az előirányzatok emelésére, az új elő­irányzatokra a forrást az adóalapok kedvező alakulása, az adóbeszedés hatékonyságának lényegi javítása, a „Földet a gazdáknak!” program bevételei, valamint a 2016 novemberében kötött bérmegállapodás teremtették meg. A tervezett módosítások a kiadási előirányzatokat a várható többletforrásnál kisebb mértékben emelik meg, forrást hagyva a tartalékok, vagyis az Országvédelmi Alap, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának megemeléséhez. A tanács megítélése szerint az államadósság-szabály teljesülése biztosított. A 2017. évi európai uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-ará­nyos hiánycél a bevételi és a kiadási előirányzatok változtatásával együtt is teljesíthető. A tanács ebből kiindulva javasolja azt, hogy a féléves adatok alapján a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy amennyiben a 2017-es várható teljesítések ezt megengedik, kerüljön sor egyes jövő évre tervezett kiadások előrehozására, főként a 2018. évi hiánycél elérésének megkönnyítése érdekében.

A beruházások ebben az évben már gyors ütemben növekednek. Ez az uniós források felhasználásának ez évi fellendülésével, több jelentős ipari beruházással, a háztartások növekvő építési és lakásvásárlási aktivitásával függ össze. Erre a folyamatra kedvezően hathat az egyidejűleg benyújtott törvényjavaslattal ‑ az állami beruházások megvalósítása érdekében ‑ létrehozandó úgynevezett beruházás-előkészítési alap, valamint a hitelezési aktivitás javulása is. A tanács fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a beruházásra rendelkezésre álló forrásokat hosszú távon is magasabb hozzáadott értéket teremtően használják fel; megjegyezte azt is, hogy a piac által vezérelt magánberuházások tartós növekedése nélkül a kormányzati tőkefelhalmozás csak mérsékelten tud hozzájárulni a potenciális növekedéshez.

(9.20)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2018. évi költségvetésitörvény-javaslatra áttérve elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a tanács által látott tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között a tervezet karakterét jelentősen befolyásoló különbség nincs, ezért a tanácsnak a tervezetről alkotott véleménye a törvényjavaslatra is érvényes.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a makrogazdasági mutatókkal kezdjem. A törvényjavaslat ‑ hasonlóan a 2017. évi módosítotthoz ‑ 4 százalék feletti GDP-bővüléssel számol. Ennek forrása elsősorban a háztartások fogyasztása, amely 4,6 százalékkal, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás, ami 12,9 százalékkal nő, 20 százalékra emelve a beruházási rátát. Minderre jelentős hatást fejtenek ki az uniós és a hazai forrásból megvalósuló beruházások.

A javaslat szerint a versenyszférában a foglalkoztatás tovább bővül, a közszférában pedig csökken. Folytatódik a dinamikus bérnövekedés, a bruttó át­lag­kereset tovább emelkedik. A prognózis ‑ és a Költségvetési Tanács szempontjából ez az érdekes ‑ reá­lisan számol azzal, hogy a belföldi felhasználás növekedése az import dinamikus növekedését vonja maga után. A fogyasztás erősödéséhez a tervezet szerint 3 százalékos fogyasztóiár-emelkedés is párosul.

A tanács szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a tervezett 4,3 százalékos gazdasági növekedés a más rendelkezésre álló hazai és országhatáron túli előrejelzéseket meghaladja. A várakozás teljesülése szempontjából különösen az jelent kockázatot, ha a külső körülmények kedvezőtlenebb alakulása következtében az export dinamikája elmarad a tervezettől. E megjegyzéshez azonban már itt hozzá kell tennem, mint erről később ejtek szót, hogy ez az államháztartás egyensúlyát nem veszélyezteti.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tervezetben a kiadási és bevételi előirányzatok ‑ néhány kivételtől eltekintve ‑ összhangban vannak az előirányzatok bázisévi várható teljesülésével, valamint a kormány 2018-ra vonatkozó makrogazdasági prognózisának adataival.

A központi alrendszer bevételein belül a munkát terhelő adók tükrözik a várható munkaerőpiaci folyamatokat, a már említett 2016. novemberi bérmegállapodás, továbbá a kormányzati életpályamodellek révén folytatódó béremelkedés, a munkavállalási aktivitást erősítő kormányzati intézkedések hatásait.

Az ingatlanforgalom bővülésének köszönhetően jelentősen emelkedhetnek az illetékbevételek is.

A társasági adó előirányzata tükrözi az adónem egykulcsossá válását és a növekedési adóhitelből eredő bevétel csökkenő mértékét, de jeleztük, hogy nem számol az adókulcs mérséklésének adóalapot bővítő hatásával.

Az általános forgalmi adó előirányzatának növekményét elsősorban a fogyasztás további bővülése, a fogyasztói árak emelkedése és a javuló jogkövetés alapozza meg.

A törvényjavaslat számol az internet, az éttermi szolgáltatás és a hal áfája mérséklésével, a társa­sági­adó-kedvezmények igénybevételével. Egyszerűsíti az ingatlanok bérbeadását az ebből származó bevételre vonatkozó egészségügyi hozzájárulási adó eltörlése, amely hozzájárulhat a tevékenység fehéredéséhez.

A tervezett adó- és járulékbevételek teljesülésének elősegítése érdekében a tanács szükségesnek tartotta, hogy a szürkegazdaság visszaszorítására és az adóbeszedés hatékonyságának növelésére irányuló intézkedések 2018-ban is folytatódjanak.

Mindemellett a tanács a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél kockázatot fogalmazott meg a kon­szenzusos előrejelzésnél magasabb növekedéssel összefüggésben. Különösen az áfából, a személyi jö­ve­delemadóból és a szociális hozzájárulási adóból tervezett bevételeket látta a tanács érzékenynek a makrogazdasági folyamatokra, azon belül a keresetek és a fogyasztás alakulására.

Tisztelt Hölgyek és Urak! A tanács véleménye szerint a kiadási oldalon a költségvetésben tervezett források számos társadalmi és gazdasági célkitűzés megvalósítását teszik lehetővé. Ezekhez rendelkezésre állnak a források, így az otthonteremtési program folytatásához. Megemlítem, hogy a tanács itt azt jelezte, hogy a program nagyfokú kihasználtsága esetén az igények jelentősen meghaladhatják a tervezett előirányzatot.

Ugyancsak biztosítottak a költségvetési eszközök a gyermekek napközbeni ellátásának átalakult támogatási rendszere működtetéséhez, ami egyszersmind segíti a nők munkaerőpiacra történő visszatérését is. Adott a fedezet a foglalkoztatás bővülését, az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést segítő intézkedésekre.

A tervezett forrásokból megőrizhető a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások reálértéke, sőt a nyug­díjasok részesülhetnek a gyorsuló gazdasági nö­ve­kedés eredményeiből is. A nyugdíj-előirányzat tar­talmazza a GDP növekedése alapján szabály szerint számított nyugdíjprémiumot, valamint az új nyug­díj-megállapítások összegének az elmúlt évek dinamikus béremelkedésével összefüggő növekedését.

Biztosítottak a források arra, hogy folytatódjon az életpályaprogram a pedagógusoknál, a rendvédelmi és a honvédelmi dolgozóknál, valamint a járási és megyei kormányhivatalokban és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban foglalkoztatottaknál. További béremelésben részesülhetnek az egészségügyi ágazat szakdolgozói, valamint az Országos Mentőszolgálat állományában lévő alkalmazottak.

A vidéki nagyvárosokat modernizáló, versenyképességet, kulturális vonzerőt növelő és életminőséget javító fejlesztésekre kerülhet sor a „Modern városok” program keretében. Számos felsőoktatási beruházás, nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési támo­gatás kap helyet a 2018-as költségvetésben.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelendő, hogy a 2017-es folyamatokat erősítve, az európai uniós programoknál a maximális ütemű forrásfelhasználás elsődlegessége jelenik meg a törvényjavaslatban annak érdekében, hogy a fejlesztési források a kedvezményezettek számára minél hamarabb elérhetővé váljanak. A tanács szerint ezzel párhuzamosan biztosítani kell azok célorientáltságát, a hatékonysági és az eredményességi követelmények jobb érvényesítését, az ezekhez szükséges intézkedések mielőbbi megtételét. A tanács kedvezőnek ítélte, hogy az uniós források mellett a 2018. évben számos területen hazai forrásból, támogatásból is elindíthatók, illetve továbbvihetők beruházások, felújítások.

Összefoglalóan kijelenthető, hogy a törvényi és más meghatározottságokat követő kiadási előirányzatokat a tanács reálisan tervezettnek tartotta. Ugyanakkor az egyedi döntésekhez kapcsolódó kiadások növekedési ütemét magasnak ítélte, s itt az elmúlt évek tapasztalatai alapján megvalósíthatósági kockázatokat látunk, elsősorban az uniós támogatású előirányzatok teljesíthetőségében.

A tanács támogatja, hogy a törvényjavaslat az előre nem várt kockázatok kivédésére ismételten többféle, szabályozottan felhasználható tartalékot képez.

2018-ban mind az államháztartáson belül, mind a GDP-hez viszonyítva valamelyest tovább nő a honvédelmi és az egészségügyi kiadások súlya. A tanács a későbbi évek fejlődésének megalapozásaként értékelte, hogy az előzőekben elmondott kapcsolódó prioritások érvényesítése révén, az elmúlt hat évben fokozatosan, mintegy 7 százalékponttal megnövelt gazdasági kiadások aránya 2018-ban is magas, 21 százalék feletti lesz. Erre is kedvező hatású, hogy a jelenlegi alacsony hozamszint fennmaradása eredményeként tovább csökken a kamatkiadás.

(9.30)

Tisztelt Országgyűlés! A 2018-ra az európai uniós módszertan szerint számított államháztartási hiánycél, pontosabban a kormányzati szektor hiánya a 2017. évivel megegyezően a GDP 2,4 százalékára tervezett. A hiánycél teljesülése feltételezi a bevételeknek a költségvetési törvény makropályával összhangban lévő alakulását. Az összességében 200 milliárdos tartalék biztonságot jelent az alkotmányos és az uniós követelmények teljesítésében. Az egyensúly őrzése érdekében a tanács mindhárom tagja szükségesnek tartotta az Országvédelmi Alap tervezett mértékét, és egyetértett azzal, hogy fölhasználására csak a törvényjavaslatban rögzített kritériumok teljesülése esetén kerüljön sor.

A tanács kedvezően ítélte annak a gyakorlatnak a folytatását, amely szerint a működési, a felhalmozási és az uniós költségvetés elkülönül a törvényjavaslatban, és a működési rész egyenlege nulla.

A tanács megállapította, hogy az előző évivel azonos mértékű hiány azzal a következménnyel jár, hogy az államháztartásnak a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyedi tételektől megtisztított úgynevezett strukturális egyenlege nem javul. A törvényjavaslat indokolása szerint ugyanis 2018-ban a 2,4 százalékos hiánycélnak ezzel azonos mértékű strukturális deficit lenne megfeleltethető. Az Európai Unió strukturális hiányra vonatkozó, de túlzott­de­fi­cit-eljáráshoz nem vezető kritériuma és a stabilitási törvény ezen nyugvó követelménye azonban azt írja elő, hogy az egyenleget úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú tervezési cél elérésével, amely Magyarország esetében 2018-ban a GDP 1,5 százaléka lenne. Ezért a tanács indokoltnak tartotta, hogy a kormány mutassa be, milyen módon kíván megfelelni e követelménynek a következő években.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács megállapította, hogy az államadósság tervezett nominális növekedése összhangban van a központi költségvetés tervezett pénzforgalmi hiányával. A növekedés üteme azonban jelentősen elmarad a GDP nominális növekedésének tervezett ütemétől. Ennek következtében a GDP-arányos államadósság olyan mértékben mérséklődik, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 71,4 százalékról várhatóan 70 százalék alá fog csökkenni, és ez a csökkenés nemcsak hogy teljesíti az Alaptörvény követelményét, hanem az utóbbi években először érjük el azt a bűvös limitet, ami az adósságcsökkenésben a 70 százalék alatti mutatót jelenti.

Tisztelt Országgyűlés! A tanács megállapításai akként összegezhetők, hogy a törvényjavaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi. A tervezésnél figyelembe vett makrogazdasági mutatók feszítettek, az ezekhez igazodóan tervezett bevételek hordoznak bizonyos teljesülési kockázatot. A tanács véleménye szerint az államadósság-szabálynak való megfelelés azonban akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamennyivel szerényebben alakul, mint azt a költségvetésben kiindulásnak tekintették. Az államadósság-ráta tervezett csökkenése ugyanis jelentősen ‑ mondjuk így ‑ túlteljesíti a stabilitási törvényből következő 0,1 százalékpontos mértéket, megfelelve egyúttal az Unió államadósság évről évre történő mérséklésére vonatkozó technikai, úgynevezett egyhuszados előírásának is.

Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési Tanács véleményére ezúttal is részletes kormányzati válasz született. Kérem, engedjék meg, hogy arra is röviden kitérjek. A tanácsnak a hiánycél és az államadósság-ráta csökkentésének követelménye teljesítése érdekében a tartalékok felhasználásának óvatosságára vonatkozó javaslatát a kormány összhangban állónak tartja a benyújtott költségvetésitörvény-javaslattal.

A tanácsnak a lakástámogatások alultervezésére vonatkozó észrevételére a kormány álláspontja, hogy az e célra előirányzott összeg számol az igénybevétel felfutásával, valamint a lakás-takarékpénztári befizetések dinamikus emelkedésével. Ezzel párhuzamosan a kifutó támogatások állománya, valamint a kamattámogatott konstrukciók hozama folyamatosan csökken. A lakástámogatási előirányzat felülről nyitott, így a dinamikusan emelkedő igényeket is kezelni tudja. A kormány szerint a lakástámogatások tervezettet meghaladó növekedése ugyanakkor nagyobb volumenű lakásberuházásokat feltételez. Így a kormány megítélése szerint az előirányzat esetleges túllépésének közvetlen negatív költségvetési hatását a közvetett pozitív költségvetési hatások részben ellensúlyozhatják.

A tanácsnak a társasági adó előirányzatának mérséklésével kapcsolatos, annak adóalapot bővítő hatására tett megjegyzésével kapcsolatban a kormány álláspontja az volt, hogy csak hosszabb távon lehet számolni növelő hatással, és emiatt nem érvényesíti azt 2018-ban.

A kormány ‑ egyetértve a KT véleményével ‑ több intézkedést hajt végre az adóbeszedési hatékonyság javítása érdekében. Így például a vállalkozások e-számlarendszere nemcsak a vállalati adminisztráció egyszerűsítését eredményezheti, hanem a tranzakciók fehérítését és így az állami bevételek növekedését is. Szerintem a nemzeti adóhatóság új stratégiájában meghatározott lépések hozzájárulhatnak az állami bevételek további bővüléséhez.

A tanácsnak azon álláspontjára, miszerint az egyedi elhatározású kiadások növekedési üteme magas, s ezek teljesíthetőségét megvalósítási kockázatok övezik, a kormány azt válaszolta, hogy a tervezés során nagy súlyt fektetett arra, hogy a költ­ség­ve­té­si­tör­vény-ja­vas­latba csak olyan előirányzatok kerüljenek, amelyek 2018-ban reálisan teljesíthetők.

A kormány éven túli kötelezettségvállalásra ad engedélyt minden olyan esetben, amikor a tárgyévet követő években lesz fölhasználva az előirányzat, és nem tárgyévi költségvetési előirányzatot biztosít. Mindezzel elősegíthető megítélése szerint a korábbinál feszesebb és pontosabb kiadástervezés.

A tanács határozatában annak bemutatását is kérte, hogy a kormány milyen módon kíván megfelelni az Európai Unió úgynevezett strukturális hiányra vonatkozó kritériumának és a stabilitási törvény nem kötelező követelményének. A kormány szerint szükséges a strukturális hiány magasan tartása, mert az támogatja a gazdaság növekedését, és ez teszi lehetővé a gazdaság- és társadalompolitikai prioritások érvényesítését. Ugyanakkor a középtávú költségvetési célt 2020-ban a kormány már ismét el kívánja érni, 2021-ben pedig azt is túl kívánja teljesíteni.

Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Elnök Úr! Végül szeretném megköszönni a nemzetgazdasági miniszter úrnak, államtitkár úrnak és munkatársainak, hogy munkánkat messzemenően segítették. A korábbi éveknél is feszítettebb ütemű előkészítő munkálatok és tervezési feltételek között is elősegítették, hogy a tanács érdemi elemzéseket végezve készítse el véleményét.

Köszönöm az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a tanács titkársága munkatársainak, a felkért elemző intézeteknek, valamint egyes gazdasági intézmények szakértőinek is, hogy független, alternatív makrogazdasági modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a véleményünket sokoldalúan megalapozó szakmai munkát.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, kívánok jó munkát a költségvetési törvény javaslatának és a kapcsolódó módosító indítványoknak a megvitatásához. (Taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai