Készült: 2020.06.06.16:48:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 76. felszólalás
Felszólaló Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:44


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt elmondanám a hozzászólásomat, csak egyetlen reakció arra, amit az államtitkár úr mondott, mert messzemenően egyetértek azzal ‑ Szabolcs megyei képviselő, egyéni országgyűlési képviselő vagyok, Nyíregyháza és környéke, illetve Nyugat-Szabolcs ‑, hogy a beruházásokat támogatni kell, akár hazai vállalkozások megerősítéséről van szó, akár külföldi nagyvállalatokról, és nemcsak azzal, hogy állami támogatást adunk, hanem, ahogy említette, infrastrukturális fejlesztéssel is. Például a Lego-beruházás Nyíregyházára telepedett, és mindenféle infrastrukturális beruházást elvégeztünk előtte, ez a nyugati elkerülő út, amely az autópályától a Lego-gyárig megy, és így a Duplo termékét 99 százalékban Nyíregyházán, illetve Magyarországon gyártja. De emellett ‑ és erről szeretnék majd szólni ‑ a szakképzés átalakításával is szükség van arra, hogy a szakképzett munkaerő ott is rendelkezésre álljon, ahol a területi egyenlőtlenségek vagy a hátrányos helyzet megvan, hiszen egyetértek Czomba Sándorral, hogy a munkaerő-mobilitáson van még mit javítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit üzen a 2018-as költségvetés a magyar embereknek? Én úgy tudnám röviden összefoglalni, hogy megéri dolgozni, megéri gyermeket vállalni, megéri áldozni a biztonságra, és itt a biztonság alatt a közbiztonság mellett a határbiztonságot is értem, és természetesen a gazdaságpolitikai intézkedésekben a létbiztonság erősítését is, hiszen a 2018-as költségvetés stabil lábakon áll, és a munkából élő emberek költségvetése lesz. Többen elmondták már, hogy segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalom kell, és én azt szoktam mondani nagyon egyszerűen, ahogy az emberek fogalmaznak a választókerületemben: ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs; és ezek az adatok, amelyek akár a foglalkoztatottság bővülését, akár a munkanélküliség csökkentését jelentik. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

Gondolja el, képviselőtársam ‑ jobbikos képvi­selőtársamnak mondom ‑, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének 8-10 évvel ezelőtt voltak olyan térségei, ahol 20-25-30 százalékos volt a munkanélküliség (Gőgös Zoltán: Most meg 70! ‑ Dr. Lukács László György közbeszól. ‑ Gőgös Zoltán: Most meg 70!), most Nyíregyházán és környékén 4 százalék körül van, az országos átlagnál, és például az önök mintavárosaként említett Tiszavasváriban 11 százalékos a munkanélküliség, amit soknak tartunk, dolgozni kell rajta, de természetesen ehhez együttműködésre van szükség. Tehát a foglalkoztatottság, amiről többen beszéltek, 2010 óta 700 ezer új munkahely jött létre, és ebből mintegy félmillió a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon, hiszen körülbelül 200 ezer közfoglalkoztatottról beszélhetünk. Hadd mondjam el azt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly, 2016-ban 34 500 ember volt, aki a közfoglalkoztatásban talált munkát, tehát munkából éltek meg, nem segélyt kaptak, de természetesen azt is tudjuk, hogy ez egy átmeneti rendszer, és egyre több embernek kell visszatalálnia az elsődleges munkaerőpiacra.

Szerintem a teljes foglalkoztatottságot hivatott elősegíteni az is, ami a béremeléseknek vagy a béremelési programoknak köszönhető, hiszen a kormány a közszférában tudja emelni a béreket ‑ itt a pedagóguséletpálya-modellről, a rendvédelmi dolgozókról, a közigazgatásban dolgozók béremeléséről beszéltünk, vagy az ápolónőkéről a szociális területen, tehát hosszú a lista ‑, viszont piaci területen a járulékcsökkentés az alapja a béremelésnek, és az a megállapodás, az a hatéves megállapodás, amely adócsökkentéssel és járulékcsökkentéssel segíti elő, hogy a magyar vállalkozók vagy éppen a nem magyar vállalatok 2018-ban is emeljék a minimálbért. Az idei 15 százalék után 8 százalékkal fog nőni jövőre a minimálbér, a szakmunkás-minimálbér pedig az idei 25 százalék után 12 százalékkal fog nőni jövőre, és elmondom önöknek, hogy az 180 ezer forint lesz, ami 2010 óta éppen a duplája, tehát 2010-ben éppen a fele volt ennek. Ez azt mutatja tehát, hogy a magyar gazdaságpolitika működik, vagy a magyar gazdasági modell működik, ahogy a nemzetgazdasági miniszter úr mondta tegnap, ha jól emlékszem, hogy kö­szönjük szépen, a magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van. Ez a 4,1 százalékos első negyedévi növekedés ‑ én megnéztem a statisztikákat ‑ az egyik leg­ma­gasabb mostanában, de 2013-tól csak két olyan ne­­gyedév volt, amikor 2 százalék alatt, 1,3 és 1,6 százalékkal bővült negyedéves bontásban a magyar gazdaság. Ez a gazdaság tehát töretlenül növekszik.

Az első cél tehát a munkaalapú társadalom, a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csök­kentése, ami béremelési programokkal is erősítendő. Zárójelben jegyzem meg, hogy én emlékszem arra, hogy az első polgári kormány idején, 1999-ben a duplájára emelték a minimálbért, 19 500 forintról 40 ezer forintra, majd utána rá, még szintén az első polgári kormány idején 40 ezerről 50 ezerre. És amikor polgári kormány van, akkor egy jelentős emelése van a minimálbérnek, illetve a szakmunkás-mini­málbérnek, ahogy most is látjuk, amikor a szocialisták voltak hatalmon, akkor néhány ezer forintos vagy néhány százalékos emelés ha volt.

A második cél véleményem szerint a családok támogatása, hiszen a munka megbecsülése tarthatja fenn a társadalmat, amelynek az alapját a családok adják, ehhez pedig társulnia kell a biztonságnak. A családi adózás működik Magyarországon, sőt Európában is egyedülálló modell, mintegy egymillió család veszi igénybe ‑ több mint 3 millió ember ‑ a családi adókedvezményt, és ma még ez nem hangzott el, de 35 ezer forintra nő havonta a kétgyermekesek adókedvezménye 2018-ban. De hogyha a lakhatást nézem, az otthonteremtési programot nézem, akkor a költségvetésben 226 milliárd forint áll rendelkezésre a fiatalok vagy éppen már nem fiatalok otthonteremtési programjára. És természetesen a nyugdíjasokról se feledkezzünk el, 2018-ban a költségvetési tervek szerint 3 százalékos lesz a nyugdíjemelés.

A harmadik cél az ország biztonságának az erősítése, a határok védelme, a külső biztonság, a belső közbiztonság megerősítése. 514 milliárd forintot költünk vagy költhetünk jövőre a költségvetési számok szerint közbiztonságra, ez 19 százalékkal - 19 százalékkal! ‑ több forrás, mint az idén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi ennek a háttere? Véleményem szerint stabil, erősödő gazdaság, a gazdasági növekedés immár a hatodik esztendeje tart, és a költségvetési számok szerint jövőre 4,3 százalékos lesz a GDP-növekedés 2,4 százalékos hiány mellett és 3 százalékos infláció mellett.

Engedjék meg nekem, hogy egy kicsit szóljak az oktatásról, mert a demográfiai kérdések mellett, amelyek nagyon fontosak, a családtámogatás, a gazdasági mutatók mellett az oktatást is nagyon fontos területnek tartom, a közoktatást, a felsőoktatást és a szakképzés átalakítását. Itt elsősorban majd a szakképzésről beszélnék, hiszen a munkaerőhiány ‑ ahogy Czomba Sándortól is hallottuk ‑ valahol fellép, nem találnak megfelelő munkaerőt, és éppen ezért a képzésnek, az ott, az azon a területen történő képzésnek nagyon fontos szerepe van. Jövőre 80 milliárddal, mintegy 81 milliárd forinttal többet költhetünk oktatásra, 5 százalékkal többet, mint az idén, és egy gyors fejszámolás után megállapítható, hogy több mint 1600 milliárd forintot fordítunk oktatásra az elemi iskolától az egyetemig, illetve a szakképző intézményekig.

(15.20)

A másik az uniós források kérdése. Jelentős uniós forrásokat is bevonhatunk iskolafejlesztésekre, különösen elmaradott térségek iskolafejlesztésére. Itt az EFOP-os pályázati programra utalnék. A 952 milliárd forint egy része oktatásfejlesztésre, infrastrukturális fejlesztésre megy. A költségvetés fedezetet nyújt a béremelési programok folytatására. Folytatódik a felsőoktatásban dolgozók bérének emelése 5 százalékkal, és lezárul a pedagógus-életpálya­mo­dell. Itt a minősítések miatt kell pluszforrást hozzátenni a pedagógus I. kategóriából a pedagógus II.-be vagy éppen a mestertanárból a kutatótanárba; tehát ez a négy fokozat, amely a minősítéseket jelenti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor röviden a szak­képzés eddigi átalakításáról és néhány költségvetési vonzatáról. A magyar gazdaság gyors ütemben fejlődik. A világ technológiai élvonalába tartozó nagyvállalatok már jelen vannak Magyarországon. A további fejlődés azonban nem képzelhető el egy magasabb színvonalú, széles társadalmi réteg számára lehetőségeket nyújtó szakképzési rendszer nélkül. Jól képzett és megbízható, a modern termelésbe bevonható szakképzett munkaerőre van szükség.

2010 óta kiemelt figyelmet fordít erre a kormány, és ennek látható eredményei vannak. Ha megengedik, akkor ezeket az eredményeket röviden, távirati stílusban fölsorolnám. Gyakorlatorientált lett a képzés, a duális képzés kiterjesztése, a vállalatok, vállalkozások serkentése a duális képzésbe való bekapcsolódásba, hogy megtanulják a szakmát. Komplex lett a vizsga, egy átfogó komplex vizsga lett. Huszonegy évről huszonöt évre nőtt a nappali rendszerű képzésbe bevonhatók száma. A második szakképesítés megszerzése ingyenessé vált; ezzel a lehetőséggel több mint húszezren éltek tavaly, és úgy gondoljuk, hogy ez nőni fog.

Átalakultak az intézmények, új típusú intézmények jöttek létre. A szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák szakközépiskolákká alakultak. Kialakult egy négy plusz egyes, illetve három plusz kettes modell. Négy év alatt a szakképzettséget és érettségit meg lehet szerezni a szakgimnáziumban, plusz egy évvel a technikusi minősítést. Technikusokból is hiány van, csak zárójelben jegyzem meg. A másik pedig: három év alatt szakképzettséget lehet szerezni, plusz két év alatt érettségit.

Hiány-szakképesítések ösztönzése ösztöndíjrendszerrel. Erre is külön költségvetési tétel van, és folyik az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata a kamara koordinálásával.

Tisztelt Ház! Három-négy számot szeretnék elmondani, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetében található, hiszen a szakképző intézmények 70 százaléka a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában, a szakképzési centrumok koordinálásával történik, az agrárszakképzés a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik, és emellett vannak egyházi és magán szakképző intézmények is, tehát ez népszerű forma, hiszen „csak” 205 ezren jelentkeztek szakgimnáziumba. Ez egy népszerű forma; majdnem annyian, néhány ezer eltéréssel, mint az általános gimnáziumba, és 105 ezren tanulnak szakközépiskolában. Ez bővíthető véleményem szerint.

143 milliárd forint támogatási előirányzat szerepel a szakképző intézmények fenntartására a szakképzési centrumok keretén belül, és 145 milliárd a kiadás, amely 2 milliárdos hiányt mutat, de ez a 2 milliárd nem hiány, mert ez az intézmények saját bevétele.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden elmondanám, a felnőttképzés finanszírozása is megtalálható a költségvetési tervezetben. Nagyon lényeges, hiszen szeretnénk a felnőttoktatási tevékenységet is megváltoztatni, és ez egy felülről, a kormány engedélyével egy felülről nyitott fejezet, amely nagyon fontos ezen a területen.

Kettő dolgot szeretnék még az összegzés előtt megemlíteni. Az egyik, hogy az ingyenes tankönyvellátás kiterjed a 9. évfolyamra, tehát kiterjed az első osztályra középfokon, a szakközépiskolákban, a szakgimnáziumokban és a gimnáziumokban. Jövőre az állam támogatja az első sikeres nyelvvizsgát, illetve az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi megszerzését. Ennek többletköltsége benne van a költségvetési tervezetben. Támogatja a kormány az első vezetői engedély megszerzését, és támogatja a tanterem-, tornaterem-, tanuszoda-építési programot, amely 6 milliárd forinttal szerepel a költségvetési tervezetben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve: az oktatásról, a szakképzésről szeretném mondani, és tudom, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban újabb munkálatok folynak, hogy hogyan lehet még megújítani a szakképzési rendszert, hogyan lehet továbbfinomítani, és várjuk azt a tartalomfejlesztést, amely talán jövőre megvalósul. Összegezve, az oktatás megerősítése a cél, több forrást kapnak, a biztos működése az iskoláknak, infrastrukturális fejlesztések, uniós források bevonásával, tartalmi fejlesztések, amelyek tulajdonképpen egy korszerű, modern ismeretanyagot adnak, és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása is fontos cél. Ingyenes tankönyv és étkeztetés kibővítése, és egy béremelési program, amelyet az életpályamodell tartalmaz.

Úgyhogy az oktatás segíti azokat a gazdasági folyamatokat, foglalkoztatottsági mutatókat, amelyeket a 2018-as költségvetés kitűz célként. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ha erőt vesznek magukon, akkor támogassák ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai