Készült: 2020.06.06.16:08:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 68. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:35


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisz­té­riumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fel­zár­kó­zás, illetőleg területi különbségek kérdése merült fel több hozzászólásban. Erről beszélt Schmuck Er­zsé­bet képviselő asszony, korábban területi különb­ségeket illetően Czomba Sándor képviselő úr is és Magyar Zoltán képviselő úr is. Engedjék meg, hogy röviden arról a kérdésről szóljak, hogy a felzárkózás milyen aspektusban értelmezhető, és mit tesz, mit tett a kormány annak érdekében, hogy a felzárkózás megvalósuljon.

Legalább három különböző szintjét tudom meg­határozni a felzárkózásnak. Az első a gazdaság egé­szé­nek teljesítménye, ahol azt gondolom, megha­tá­rozó, hogy a magyar gazdaság bővülése 2013 óta és az előttünk lévő 2018-as költségvetésitörvény-ja­vas­lat szerint 2018-ban is az európai uniós átlagot meg­haladhatja. Mindenféle felzárkózási kérdésnek, azt gondolom, ez az első pontja. Ha az ország gazdasági teljesítménye növekszik, és egyébként az reálkon­vergenciát mutat az Európai Unió átlagához, akkor nyílik esély arra, hogy az országon belül a különböző felzárkózási kérdésekkel foglalkozzunk.

A második kérdés, ahol vitatkoznom kell Schmuck Erzsébet képviselő asszonnyal, a társadal­mi különbségek, a szegényebb vagy hátrányosabb hely­zetű rétegek felzárkózása. Az a vélemény hang­zott el, hogy igazságtalan a költségvetés, sokaknak oszt keveset és keveseknek oszt sokat, a társadalmi különbségeket növeli. Én ezt egyáltalán nem látom sem a 2018-as költségvetésitörvény-javaslatban, sem a 2017-es költségvetés számaiban, az ahhoz kap­csolódó adószabályokban, sem például a 2016-os számokban.

Miről beszélünk? A társadalmi különbségek nö­ve­lése akkor lenne értelmezhető, ha a kormány olyan adó­szabályokat javasolt volna vagy olyan támo­ga­tás­politikát alkalmazna, amely a képviselő asszony által említett különbségeket növeli. Én ennek pont az ellen­kezőjét látom. Egyrészt az adórendszert illetően van egy arányos egykulcsos adórendszer, és a bérek tekintetében pedig az idei évben, illetőleg jövőre a már sokat említett minimálbér- és szak­mun­kás­bér­minimum-emelés olyan mértékű, amelyet 1990 óta nem láttunk. Az egész kiadási, és ha úgy tetszik, munkát érintő gazdaságpolitikai szabályrend­szer­ben, intézkedésekben azt látom, hogy igen, jobban meg­éri segély helyett dolgozni, ha más mun­ka­le­he­tő­ség nincsen, akkor legalább közmunkában részt venni, és közmunkából pedig jobban megéri az elsőd­leges munkaerőpiacon munkát vállalni.

Ez a lépcsőzetes szabályozási és finanszírozási rend­szer, azt gondolom, azt a lehetőséget biztosítja, hogy a legleszakadottabb helyzetű csoportok, társa­dal­mi rétegek előtt a felzárkózás lehetősége meg­nyíljon, hiszen segély helyett nagyobb jövedelmet biztosít a közmunka, és közmunka helyett nagyobb lehetőséget, nagyobb bérbeli, fizetési lehetőséget biz­tosít az elsődleges munkaerőpiac.

Ezen túl Schmuck Erzsébet képviselő asszony figyelmét engedje meg, hogy felhívjam arra is, hogy ha az ön által kiemelt legkisebb jövedelmű társa­dal­mi csoportok fogyasztási szerkezetét nézzük, akkor azt emeljem ki, hogy mind az áfacsökkentések az alapvető élelmiszerek tekintetében ‑ tej, tojás, sertés, baromfi vagy jövő évtől a hal ‑, tehát az a lényeg, hogy az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése, mind a rezsicsökkentés az ön által említett társadalmi csoportok tekintetében nagyobb aránnyal látszik, nagyobb arányt képvisel a fogyasztói kosárban.

(15.00)

Tehát ezek a kormányzati intézkedések pont azt segítették, hogy a hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek életminősége javuljon.

Ami pedig a felzárkózásnak a harmadik aspektusát, a területi különbségeket illeti, kétségtelen tény, hogy az országban jelentős különbségek vannak, akár ‑ ahogy Czomba Sándor képviselő úr említette ‑ a foglalkoztatási adatokban, gondolok itt a munkanélküliségre vagy gondolok itt a bruttó bérekre, akár a beruházások és a magánforrásból működtetett vállalkozások lehetőségeit illetően. Mit tud tenni a kormány ezen területi különbségek orvoslása érdekében?

Azt gondolom, az egyik kiemelendő teendő a jogszabályi környezet olyan meghatározása, amely a személyi és területi felzárkózást biztosító beruházásokat, új munkahelyeket azokba a régiókba, azokba a térségekbe irányítja, ahol rosszabb a helyzet. Az állami támogatási szabályok, azok a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy egy vállalkozás mennyi állami forrást kaphat akár direkt támogatás, akár adókedvezmény formájában, abba az irányba hatnak, hogy jobban megérje például Szabolcsban új beruházást végrehajtani, mint Vas megyében, hiszen ha valaki Szabolcsban hajtja végre a beruházását, akkor nagyobb állami támogatást kap, mint például Vas megyében. Ez egy alapvető szabályozási eszköz, és természetesen a szabályozás mellett arra törekszik a kormányzati intézményrendszer, hogy a beruházásokat az említett szabályok szerinti direkt támogatásokkal ezekbe a térségekbe irányítsa.

Czomba Sándor képviselő úr említette a szabad vállalkozási zónákat. Itt is van speciális szabályozás. Azzal egyetértek, hogy érdemes áttekinteni ezt a szabályrendszert, hogy tudunk-e még finomítani. De az üzenet, a lényeg, amit mondani szeretnék, az az, hogy most is vannak olyan intézkedések, most is vannak olyan jogszabályok és olyan konkrét tettek, amelyek a területi különbségek mérséklése irányába hatnak.

A területi különbségeknél az infrastruktúra-fejlesztést is ki kell emeljem, hiszen egy beruházó akkor hajt végre például Szabolcsban beruházást, hogyha az infrastruktúra kiépítettsége is jó. A jövő évi költségvetésben az útépítésre, az útfejlesztésekre szolgáló források ezt a célt is szolgálják, a kormány célja az, hogy minden megyeszékhely gyorsforgalmi úthálózattal legyen elérhető. Ezen cél elérése érdekében is fogalmaz meg jelentős, 100 milliárdos nagyságrendű tételeket a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat. Azt gondolom, ez is egy lépés annak érdekében, hogy a területi különbségeket mérsékelni tudjuk.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom tehát, hogy ha felzárkózásról beszélünk, akkor a kétségtelenül előttünk álló feladatok, problémák mellett a változások irányát is figyeljük. Ebből az aspektusból, a statikus szemlélet mellett a dinamikus aspektusból nézve, azt gondolom, a Schmuck Erzsébet képviselő asszony által említett folyamatok kedvezőek, és az ország egészének felzárkózása, az országon belül az egyes társadalmi csoportok felzárkózása, illetőleg az országon belül a legkevésbé fejlett vagy leszakadottabb területek felzárkózása szempontjából, azt gondolom, hogy sok olyan elemet tartalmaz a jövő évi költség­vetési­törvény-javaslat, amely az eddigi folyamatokat viszi tovább.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai