Készült: 2020.06.06.17:11:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 144. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:31


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy érzem ismét, hogy ezekre az észrevételekre reagálnom kell, amiket Pintér Tamás képviselő úr fogalmazott meg. Igyekszem pontosan idézni képviselő urat, azt mondta, hogy virtuális képet rajzol a kormány a lakosság elé. (Pintér Tamás: Valóságot!) Virtuális valóságot. Köszönöm szépen a pontosítást.

Képviselő úr, engedje meg, hogy akkor a virtualitás és a valóság kapcsolatára rákérdezzek. Ön azt mondta, hogy iskolában tanított. Akkor megkérdezem, hogy ön 2013-tól részesült-e béremelésben vagy sem. Megkérdezhetném, hogy a rezsiszámlákon kisebb összeget lát-e, mint korábban. Megkérdezhetném azt, hogy 2016-ban az szja-kulcs csökkentése miatt a nettó jövedelme növekedett-e vagy sem. Ha ezekre igennel válaszol, akkor számomra ez azt jelenti, hogy az a gazdaságpolitika és azok a számok, amiket a költségvetési vitában ismertetünk, azok a valóságban és a mindennapok életében érvényesülnek. Tehát az nem létezik, hogy az összes statisztikai adat, amely a bruttó bérnövekedésről szól, amely a nettó keresetek növekedéséről szól, a reálkeresetek növekedéséről szól, az a mindennapokban nem érvényesül, egyszerűen nem lehet.

A másik dolog, amit képviselő úr, engedjen meg, hogy megkérdezzem, hogy mire gondol ‑ nép­sa­nyar­gató költségvetés. Egy 1414 oldalas dokumentum van előttünk. Azt kérem, hogy mutassa meg azt az oldalt, azt a részt, amiben a népsanyargató jelleg tetten érhető a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban.

Kampányköltségvetés. Sokat beszéltünk arról, hogy Magyarországon milyen államháztartási számok alakultak ki a választások évében. Ennek tükrében kérdezem és kinézve Európa országaira, hogy egy 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt vajon kampányköltségvetésnek lehet-e nevezni. Nem inkább arról kell hogy beszéljünk, hogy van egy olyan gazdasági növekedés, amely az államháztartás stabilitása mellett teszi azt lehetővé, hogy többletkiadások és adócsökkentések teljesüljenek? Úgy gondolom, és nemcsak én gondolom így, hanem sokan gondolják úgy, hogy a magyar gazdaság teljesítménye alapozza meg azt, hogy jövőre a munkából élők, a családok jobb anyagi helyzetben lehetnek, mint 2017-ben.

Végül Dunaújváros: abban egyetértek a képvi­selő úrral, hogy ebben az országban számos feladat van előttünk. Mindig lehet többet és többet költeni útfelújításokra, a közvilágítás javítására. Az egyik állításom az, hogy ezeket a lépéseket, ezeket a feladatokat a gazdaság teljesítőképességének arányában oldjuk meg. Az állításom az, hogy Dunaújváros is és a többi megyei jogú város ennek a gazdasági növekedésnek a valós, nem virtuális gazdasági növekedésnek köszönhetően többletforrásokkal rendelkezik. Dunaújváros is olyan fejlesztéseket valósíthat meg, amelyeket az előző 25 évben nem tudott megtenni, és ezt a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat a „Modern városok” program előirányzatán 150 milliárd forinttal, illetőleg az operatív programok előirányzatait további 100 milliárdos forrásból ténylegesen, nem virtuálisan finanszírozni tudja.

Ezért azt javaslom, hogy ezeket is mérlegelve szavazzon a tisztelt Országgyűlés a jövő évi javaslatról. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai