Készült: 2020.06.06.17:16:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 124. felszólalás
Felszólaló Demeter Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:10


Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már többször elhangzott a mai napon, hogy a 2018-as költségvetés a munkából élőknek a költségvetése. Igen, szeretnénk elérni, hogy minden magyar ember érezze azt, hogy van értelme, van gyümölcse a munkájának, és természetesen érezze a haladást mind a saját, mind pedig családja életében.

Ezért tűztük ki célul a teljes foglalkoztatottság elérését, ezért adtunk a családoknak évről évre kedvezményeket, és erősítjük tovább az országnak a határvédelmét, biztonságát. És mindez azért lehetséges, mert a kormányváltás után Magyarország költségvetése stabilizálódott, és így Magyarország gazdaságilag is erősödött.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy az Igazságügyi bizottság tagjaként a bizottság feladatkörébe tartozó egyházügyekről is szóljak a költségvetéssel kapcsolatban.

Szeretném idézni először is az Alaptörvény VII. cikkének (4) bekezdését, amely rögzíti: „Az állami és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházakként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy az állam és az Országgyűlés mennyire komolyan gondolja mindezt, ezt az együttműködést egy közelmúltban elfogadott törvényjavaslat is biztosítja, amely a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adta a geszti Tisza-kastélyt. Tettük ezt azért több mint kétharmaddal, mert úgy gondoltuk, hogy az épületnek a re­for­mátus egyház lesz a legjobb gazdája, kulturális, oktatási és hitéleti célra használva, a közjót szolgálva.

Jelenleg is folyamatban van egy olyan eljárás vagy egy olyan javaslat, amely többek között a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának biztosítana ingatlant, de mondhatjuk úgy is, hogy otthont, mégpedig azért, hogy méltó körülmények között végezhessék magyarországi tevékenységüket.

Az állami és a vallási közösségek együttműködés iránti elkötelezettségét bizonyítja a benyújtott költségvetésről szóló törvényjavaslat. Az egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások közül szeretném kiemelni a hittanoktatás támogatását. Az egyházügyi törvény alapján az egyházi jogi személy az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási intézményben és az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézményben törvényben meghatározott módon hitéleti oktatást szervezhet, és a hitéleti oktatás költségeit törvény, illetve a bevett egyházzal kötött megállapodás alapján az állam biztosítja.

(19.40)

A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben történik, az iskolákban a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető. Meggyőződésem, hogy a jövő nemzedékek erkölcsi, etikai és lehetőség szerint hitelvi nevelése nagyban befolyásolja Magyarországnak a sorsát. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a költségvetés mind a kötelező, mind a fakultatív hittanoktatáshoz az igények szerint megfelelő költségvetési forrást biztosítson.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vallási közösségek megkerülhetetlen oktatási és köznevelési feladatellátásán túl szeretnék szólni az egyházaknak a nemzetmegtartó szerepéről is. A költségvetés ugyanis fedezetet biztosít az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára. A jövedelempótlék a hitéleti támogatási célon túl hozzájárul a kistelepülések megtartóerejének a megőrzéséhez.

A 2018-as költségvetés fedezetet biztosít továbbá a külhoni szórványtelepülések gyülekezeteiben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatására, valamint a nemzetmegtartó tevékenységük kiegészítő támogatására. A határon túli magyar gyülekezetben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása a hitéleti támogatási célon túl hozzájárul a határon túli magyarság asszimilációjának csökkentéséhez és a szórványban élő magyarság megőrzéséhez.

Az előzőeken túl a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének, támogatás-előirányzatának alapvető feladata a hosszú távú nemzetpolitikai stratégiai célok megvalósításához való hozzájárulás a hitélet területén, amelyhez e forrásból megvalósuló tevékenységek egyik kiindulópontként szolgálhatnak a továbbiakban. A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a külhoni egyházi létesítmények fenntartása, mindennapi működése magyarországi forrás nélkül biztonságosan nem lenne megoldható, így a felhasználási cél figyelembe veszi a széles körű, több területre kiterjedő egyházi feladatellátást. A támogatások hozzájárulnak a határon túli magyarság asszimilációjának csökkentéséhez és a szórványban élő magyarságnak a megőrzéséhez is.

A költségvetés tervezete lehetőséget biztosít a külhoni egyházi fenntartású létesítmények felújítási költségeinek és egyes beruházásainak támogatására, ezen belül az egyházi szervezetek feladatellátási tevékenységével szorosan összefüggő infrastruktúra-fejlesztésre, sőt nagy értékű tárgyieszköz-vásárlásra, esetenként pedig rendezvények és programok támogatására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos, hogy a költségvetésnek a tervezete nem feledkezik meg az egyházi örökségnek a védelméről sem. Az előirányzat az egyházi műemlék és nem műemlék ingatlanok állagmegóvási, felújítási, valamint egyházi fenntartású hitéleti, illetve közfeladatokat ellátó intézmények beruházási feladatainak megvalósítására és egyéb kapcsolódó fejlesztésekre biztosít támogatást. Az egyes támogatási összegek az egyházak által megtett javaslatok feldolgozása után, illetve támogatói döntést követően támogatási szerződés keretében kerülnek átadásra egyházi jogi személyek, illetve határon túli egyházi szervezetek részére, a projekt jellegétől függően támogatási előleg vagy pedig utófinanszírozás formájában.

Az előirányzatok közül szeretném kiemelni az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatását is, amely többletforrás biztosítja például az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egyes fejlesztéseinek a 2020. évi világkongresszussal összefüggő támogatását, valamint a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának folytatása érdekében szükséges pénzeszközöket is. Nagyon fon­tos­nak tartom, hogy a kormány döntése alapján Magyarország aktív szerepet kíván vállalni az üldözött keresztényeknek a megsegítésében is. Napjaink keresztényüldözése olyan ellentmondásos és összetett, globális folyamatokat jelez, amelyek hosszabb távon is befolyásolhatják Magyarország és Európa jövőjét, identitásának a megőrzését. A költségvetési forrás biztosításával az a cél, hogy növeljük itthon és Európában a téma iránti szélesebb körű figyelmet, a keresztényüldözés által érintett válságövezetekben pedig ösztöndíjprogrammal, intervenciós segítségnyúj­tással támogassa a közösségek helyben maradását.

Végezetül pedig szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét a két legnagyobb történelmi egyház együttműködésével megvalósuló fejlesztésre. A Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában infrastruktúra-fejlesztéssel és a hiányzó csecsemő- és gyermekegészségügyi kapacitások pótlásával történik a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztése és a gyermekpszichiátriai osztály kialakítása. A Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztésével elérhetővé válik Budapesten bővebb körben a szülészeti-nőgyógyászati ellátás, valamint a természetes szülés módszereivel történő szülésvezetés is az erre igényt tartó családoknak, valamint bővül a budapesti gyermekegészségügyi ellátások köre.

Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, hogy az állam és az egyház együttműködése nemcsak az általánosság szintjén, hanem egyedi eseteket is tekintve ‑ ahogyan ezt a legutóbb említett közös kórházfejlesztés is jelzi ‑ a felek számára gyümölcsöző, hasznos kapcsolat. Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján pedig okkal reménykedhetünk, hogy a 2018. év is sikeres lesz ezen együttműködés területén is. Ezért is kérem, hogy támogassák a költségvetés elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai