Készült: 2020.06.06.17:12:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 108. felszólalás
Felszólaló Heringes Anita (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:05


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HERINGES ANITA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Én már elmondtam a mai nap folyamán, de úgy érzem, hogy akkor igazságos, ha még egyszer elismétlem, amit az államtitkár úr is megerősített, hogy nagyon más a mi és a Fidesz-KDNP-kormány gazdaságpolitikai filozófiája. Mert mi tényleg azt látjuk, hogy a 2018-as központi költségvetés igazán az igazságtalanság költségvetése, hiszen csak egy látható: hogy a kistafírungozott haveroknak ettől a költségvetéstől, ezen intézkedésektől, amelyeket ez tartalmaz, csak a felsőbb rétegeknek lesz jobb, őket szolgálja ki, az ő érdekeiket.

A jelen törvényjavaslat nem tartalmaz nagy nóvumokat, hanem inkább a már korábban, a 2016. és ’17. években megkezdett elképzeléseket folytatja némi korrekcióval; persze ezekre a módosításokra nagy szükség volt, hiszen önök is rájöttek, hogy ezek a rendszerek így nem működőképesek. A törvényjavaslat nem célozza a szegény és rossz életkörülmények között élők helyzetének javítását, jobbítását, azokat az út szélén hagyja; akik valamilyen oknál fogva nem tudnak vagy nem képesek dolgozni, azok helyzete egyre csak romlik.

Ez ismét egy olyan költségvetés, amely nem a valós és teljesült számokon, mutatókon alapszik. A 2018. évi központi költségvetés benyújtásával szinte egy időben módosítjuk ‑ a tegnapi napon vitattuk ‑ a 2017. évi költségvetést.

És miért mondom azt, hogy a szegényeknek és azon embereknek, akik nem tudnak dolgozni, pedig szeretnének, csak egyszerűen az élethelyzetük, fizikai állapotuk nem engedi meg, hogy dolgozzanak, hogy ez a költségvetés nem nekik ad többet. Ezt azért mondom, mert ezt önök is nagyon jól tudják, hogy őket az út szélén hagyták, azon embereket, akiknek vagy nem volt végzettsége, nem volt szakképzettsége, vagy a szakképzettségükkel nem tudtak egy helyen elhelyezkedni, vagy esetleg el is tudtak helyezkedni, sok esetben, például tűzoltóságokon bebizonyítottuk mi is bíróságon, hogy az ott lévő takarítónőket kirúgták, majd közfoglalkoztatottként visszavették kevesebb bérért, olyan bérért, amiből már végül nem lehet megélni.

És ami a vidéki lakosság számára a legkeményebb élethelyzeteket hozza, hogy akit közfoglalkoztatottnak felvesznek, három hónapig végigmegy a képzési soron, végre kap egy konyhai kisegítői végzettséget, el tud kezdeni dolgozni a falusi kiskonyhában, az óvoda mellett, segíteni a gyerekek étkeztetését, azt három hónap után elbocsátják, majd pedig 22 800 forintért maradhat otthon. Tehát ez nem megoldás arra, hogy legyen teljes foglalkoztatottság, mert cserélgetjük az embereket ugyanazokon a helyeken, kiképezzük ugyanarra a pozícióra, és még ha bevált volna is, akkor sincs lehetőség arra, hogy az önkormányzat meghagyja magának dolgozóként, és normális fizetést tudjon nyújtani neki, amiből mondjuk, meg tud élni.

Én már számtalan esetben elmondtam itt a Parlament falai között is, hogy amit Czomba Sándor volt államtitkár úr mondott, hogy nettó 200 ezres átlagkereset van Magyarországon, azt vidéken, az ember körülnéz, aztán nem látja, nagyon nem látja, mert tényleg ilyen 110-120 ezer nettókat visznek haza emberek, abból meg azért nagyon-nagyon nehéz ma még vidéken is megélni, ahol az ember azért megtermel magának nagyon sok mindent.

De nézzünk egy budapesti fiatalt, aki mondjuk, vidékiként felkerül Budapestre dolgozni, végre kikerült az egyetemről, és itt ereje teljében próbálna megélni Budapesten. Ma egy pályakezdő fiatal diplomával, ha nem keres 210-230 ezer forint nettót, akkor konkrétan nem tud megélni. Ez csak azért van, mert annyira magasan vannak az ingatlanárak, a rezsiköltség és a megélhetés, hogy ezeknek a fiataloknak ma nincs lehetőségük itthon, a fővárosunkban megélni. Innentől kezdve ez a fiatal fogja magát, és elmegy külföldre felszolgálónak vagy bármilyen munkát elvégezni, mert abból a fizetésből ott meg tud élni.

Ezért tartom ezt az igazságtalanság költségvetésének. És Czomba Sándorral ritkán szoktam egyetérteni, de azt gondolom, hogy a demográfiai kérdések Magyarországon nagyon-nagyon fontos kérdések. Amikor minden hatodik magyar gyerek külföldön születik pont ezért, mert fiatalként hiába szeretne normális fizetést kapni, hiába szeretne megélni ebben az országban, nem tud, mert vagy az van, hogy beköltözik egy albérletbe, egy szobába többedmagával, ahol sem családot alapítani, sem normálisan életet kezdeni nem lehet, vagy elhagyja az országot. Jelen pillanatban a legtöbb esetben ezek a lehetőségei a mai fiataloknak, ami, azt gondolom, igazságtalan a jövő nemzedékével, igazságtalan azokkal a fiatalokkal, akikre építeni szeretnénk ezt az országot. És ha büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk, és büszkék vagyunk arra, hogy ebben az országban élünk, akkor ezek azok a fiatalok, akiket kötelességünk lenne megtartani, és lehetőségeket adni nekik.

És tényleg az a baj, amit az egyik Paks mellett lévő faluban élő frissdiplomás mondott nekem, hogy: hát, Anita, egy gyereket nevelek egyedül, a legnagyobb problémám, hogy én ma 22 800 forintot kapok, mert éppen nem tudtam elhelyezkedni, majd pedig egyébként az adóhivataltól megkapom a papírt, hogy családi adókedvezményre 85 ezer forintot visszaigényelhetnék, csak a 22 800-ból ugye nem lehet. Ez igazságtalan. Pont azok az emberek nem kapják meg a családi adókedvezményt, akiknek tényleg szükségük lenne rá. És persze beszélhetünk arról, hogy három év alatt 30 százalékos béremelést adunk az állami vállalatoknál, csak ha az úgy csapódik le, mint ahogy most számos esetben lecsapódott, hogy azt mondják a minimálbéren bejelentett embereknek, hogy ebben az évben ti nem kapjátok meg a 10 százalékos béremelést, mert a minimálbér-emeléssel már megkaptátok, az megint az igazságtalanság része. Mert a minimálbér-emelés nem a 10 százalékos béremelés az állami vállalatoknál. Éppen ezért mondom, hogy sok szempontból pont azon emberekkel igazságtalan ez a jövő évi költségvetés, és az ez évi is, akiknek igazán szükségük lenne ezekre a pénzekre.

Akkor nézzünk pár számot és nézzünk pár tényt! 2018-ban ‑ önök írják a javaslatban ‑ tovább folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Ez számos esetben igaz ‑ viszont mi van az önkormányzati dolgozókkal és az Országgyűlés Hivatala dolgozóival? Ők azok, akiknek az illetményalapja hét éve nem növekedett. Ezek azok az emberek, akik ma segítik a bizottsági üléseken a mi munkánkat, és megteremtik a hátteret, hogy az Országgyűlés tudjon működni.

(18.20)

Ezek azok az emberek, akik nem kapnak illetményemelést, innentől kezdve nekik nem nő a bérük. Akkor ne mondjuk azt, hogy a közszolgálati dolgozók jobban meg vannak becsülve, mert pont, akik minket segítenek, na, ők nincsenek igazán megbecsülve!

A mentősökről már ne is beszéljünk! Azt gondolom, hogy nagyon sok embernek ‑ vidékiesen szólva ‑ azért a bicska kinyílott a zsebében, amikor Balog miniszter úr egy luxusbisztróba vitte a mentősöket reggelizni. 3500 forintért lehetett volna reggelit vásárolni ott abban a bisztróban, majd pedig bejelenti, hogy mégsem akkora a mentőtisztek béremelése, mint amit megígértek nekik, merthogy a költségvetésben azt látjuk, hogy 10 százalék, ehhez képest a mentőtiszteknek 170-220 ezer forintos, a mentőápolóknak pedig 80-110 ezer forintos béremelést ígért még pont a miniszter úr. Hát, nem tudom, azzal a reggelivel szerintem nem lehetett lekenyerezni őket, ők azért még mindig várják, hogy ne 10 százalékos legyen az ő béremelésük.

Azt gondolom, számos olyan dolog van, amihez még önöknek át kéne gondolni és hozzá kéne nyúlni ahhoz, hogy tényleg ez a magyar emberek költségvetése legyen, ne a haveroké, a barátoké, azoké, akiknek az elmúlt négy évben megteremtették a lehetőséget. Ha csak belegondolnak abba a ténybe, amit most már számos esetben elmondtam itt a Parlament falai között, hogy Mészáros Lőrincnek nem éri meg ötezer forintért lehajolni, ha leejti az utcán a pénzt, mert az alatt az idő alatt, amíg ő lehajol és fölveszi, pont többet keres, azt gondolom, az a magyar lakosság számára egy olyan tény, amit nem is akar érteni, mert ha belegondol mélyebben, akkor nem hiszi el, hogy ebben az országban marad fiatalként. Sok olyan eset van, amikor már tényleg azt érzi az ember, hogy csak azokkal kívánnak foglalkozni a következő évben is, akiket eddig kiszolgáltak és kistafírungoztak: Mészáros Lőrinccel, az állás nélküli Habony Árpáddal, akinek hivatalos állása és fizetése nincsen, mégis jobban él, mint a magyar lakosság 99,5 százaléka.

Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sok becsületes ember dolgozik az önök kormányában, csak azt nem tudom, hogy a becsületük meddig tart, mert ha ezt kiszolgálja ez a költségvetés és a következő évi kormányzásuk is ezeknek az embereknek a gazdagodását, akkor nagyon nehéz lesz vidékre hazamenni és a lakosság szemébe nézni, és azt mondani, hogy Magyarország jobban teljesít, mert azon fiatalnak, aki ma a fizetéséből nem tud megélni, és a jövő évben sem lesz olyan fizetése, amiből meg tud élni, amiből családot tud alapítani, jövőt tud tervezni, annak a fiatalnak önök nem lesznek a kormánya 2018-tól. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai