Készült: 2020.06.06.16:36:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2017.05.17.), 106. felszólalás
Felszólaló Vécsey László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:17


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VÉCSEY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Varga Mihály miniszter úr a költségvetés bemutatásakor és a 2018-as költségvetés tárgyalásának kezdetekor ma reggeli expozéjában is úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van. És joggal fogalmazott így miniszter úr, hiszen a 2018-as költségvetés kapcsán már elmondhatjuk, hogy hatodik éve növekedő pályán van, és ennek a gazdaság jóllétének köszönhetően tervezhetünk 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, tervezhetünk 3 százalékos inflációval, és elmondhatjuk immár másodízben, hogy nullás költségvetést tudunk tervezni, tehát az állam annyit költ, amennyi a bevétele.

A gazdaság ilyetén állapota alapozza meg azt, hogy kijelenthetjük, hogy 2018 a munkából élők költségvetése lesz. Ismét elmondhatjuk, mint már többedik költségvetés alkalmával, hogy minden magyar ember a saját életében is tehet egy lépést előre. Komolyan és higgadtan eltervezhetjük azt, hogy a teljes foglalkoztatottságot célba vesszük, amihez már nagyon közel vagyunk. További családtámogatásokat biztosítunk, és nem utolsósorban erősíteni tudjuk az ország biztonságát is.

(Az ülés vezetését dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke veszi át.)

A gazdaság állapota, ami lehetővé teszi ezt a költségvetést. Azt is lehetővé teszi, hogy higgadtan, nyugodtan tudjunk tervezni a társadalmi újraelosztás egyéb fontos területein is, így például az igazgatás területén is. Én a hozzászólásomban ennek egy szeletéről szeretnék beszélni.

2010 előtt gyakran hallottuk a szocialista és szabad demokrata kormány képviselőitől, hogy az állam csak rossz gazda lehet. A kormányváltást követően úgy gondoltuk, hogy bebizonyítjuk, hogy az állam nemcsak hogy jó gazda, hanem valódi és minőségi szolgáltató is lehet. Az állampolgárok mindennapjaiban lépten-nyomon találkozunk a közigazgatással, legyen szó személyi okmányok igényléséről vagy akár engedélyezési eljárásról. A hétköznapok ügyintézése azonban, ha nem gördülékeny, akkor nagyon könnyen megkeserítheti az életünket.

A közigazgatásban, ahogy egyéb más területen is, szinte az alapokról kellett felépítenünk egy jól működő rendszert. Az államigazgatásban a megyei és fővárosi hivatalok felállításával ma már megfelelő regionális szakértelem koncentrálódik, míg a járási hivatalok újraélesztésével, valamint a kormányablakok megnyitásával közelebb vittük a közigazgatást az emberekhez.

Tisztelt Ház! Hozzászólásomban éppen ezért leginkább a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének biztosítására szeretnék kitérni, amely előirányzatok a 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat fejezeti indoklásának a XI., Miniszterelnökség című fejezetében, a „fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok” cím alatt található.

Magyarország Alaptörvénye 17. cikkének (3) bekezdése értelmében a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. Ahogyan említettem, 2010-ben a kormány egyik kiemelt célkitűzése volt a közigazgatás átalakítása, hatékonyságának növelése, az eddigieknél szervezettebben, ellenőrzöttebben és költségtakarékosabban, ha úgy tetszik, költséghatékonyabban működő területi államigazgatás megteremtése. Következésképpen létrejött a gondosan kidolgozott és részletesen előkészített intézkedéssor, a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Véleményem szerint határozottan állíthatom, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen Magyarország újkori történelmében aligha található olyan közigazgatás-fejlesztési program, amely egy ciklus alatt végig a kormányzat ágazataira vonatkozó fejlesztési tevékenységének vezérvonalát szolgálta, ráadásul már egy ciklus alatt is látható eredményeket hozott.

Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységesebbé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődésének elősegítése, valamint az ügyfélcentrikus területi államigazgatás megvalósítása okán megalkotta a 2010. évi CXXVI. törvényt a fővárosi és megyei kormányhivatalokról. Ezzel összefüggésben a szolgáltató állam megteremtése érdekében elfogadásra került 2015 decemberében az 1958/2015-ös kormányhatározat a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatáról, valamint az ehhez tartozó hatáskör-racionalizálásról szóló határozat a kormányhivatalok megerősítésével összefüggésben.

Az említett kormányhatározat rendelkezett a központi államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról, vagyis az átalakítási folyamat keretében megszüntetendő központi költségvetési szervekről és minisztériumi háttérintézményekről. Az érintett szervek jelentős része jogutódlással szűnt meg, az érintett szervezetek megszűnésének egyik része az irányító minisztériumba történő beolvadással, más részük más szervbe beolvadással vagy összeolvadással valósult meg. Mindezek mellett számos esetben egyéb feladatok ellátását, egyes feladatok ellátását az általános jogutódtól eltérő más szervek veszik át.

Tisztelt Ház! Nyomatékosítanám tehát, hogy a kormányhivatalok feladatköre jelentősen bővült. Ez örömteli mindenképpen az igazgatáshoz forduló polgárok számára. Ehhez kapcsolódóan döntően a már megkötött fejezetek közötti megállapodások ha­tása ‑ tartós bázisba épülő módon ‑ a 2018. évi költ­ségvetés tervezése keretében érvényesítésre került.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017-es költségvetéssel történő összehasonlítás során még a következőket szeretném, mintegy záró eszmefuttatásként megjegyezni.

A személyi juttatások már a 2017-es évben növekedésnek indulhattak, az Országgyűlés ugyanis május 24-én szavazta meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselői és ügykezelői szolgálati jogviszonyának szabályozására vonatkozó törvényt, amelynek célja, hogy átalakítsa a közigazgatás rendszerét előmenetel és illetmény tekintetében, hogy ezáltal létrejöjjön egy állami tisztviselői kar.

(18.10)

Ennek megfelelően az első intézkedés, hogy 2016. július 1-jével a járási hivatalok dolgozói tekintetében bevezetésre került az egyösszegű illetmény megállapítása az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény alapján. A jogszabály azt is előírja, hogy öt éven belül minden vezetőnek kormányzati szakirányú továbbképzésen kell részt vennie, és minden dolgozó közigazgatási képzésben részesül, a képzéseket pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dolgozza ki és tartja. Meggyőződésem, hogy a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő rugalmas illetményrendszer került kialakításra, ez az illetményrendszer fokozatosan kerül bevezetésre a kormányzati tisztviselők körében. A tervezetben szereplő költségvetési kiadások biztosítják a kiemelt feladatnak számító szociális és gyámhivatali feladatok ellátását, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások és ellenőrzések lefolytatásához szükséges forrásokat és például az anyakönyvi ügyhátralék feldolgozásához szükséges pénzeszközöket is.

A számokat összehasonlítva jól látható, hogy az előző években komoly infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, amelyek eredményeképpen egy modern, XXI. századi közigazgatás kezd kialakulni Magyarországon. A fővárosi, megyei és járási kormányhivatalok több mint 36 ezer embert foglalkoztatnak, az állami tisztviselői életpályamodell pedig, úgy gondolom, méltányosabb elismerést biztosít azoknak, akik a köz szolgálatában képzelik el jövőjüket. A képzett és megbecsült szakembergárda, a megfelelően racionalizált feladat- és ügykörelosztás, a modern infrastrukturális és informatikai háttér az általunk elképzelt és megalkotott jó állam jellemzői.

Végezetül a 2018-as költségvetéssel kapcsolatban összességében megállapíthatjuk, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok Magyarország központi költségvetésében alapvető részt alkotnak, amely a törvény által meghatározott feladataik ellátásához szükséges előirányzatokat tartalmazza, így jó színvonalú működésük a jövőben is biztosított. Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt Házat, tisztelt képviselőtársaimat, hogy a jövő évi költségvetésről szóló törvényt szíveskedjenek szavazataikkal támogatni. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai