Készült: 2024.03.29.06:44:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2001.10.16.), 372. felszólalás
Felszólaló Iváncsik Imre (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:01


Felszólalások:  Előző  372  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az utolsó, illetve nem utolsó, számomra utolsó, mert az ötödik szakaszhoz nem kívánok hozzászólni, a negyedik szakaszban a 176. és a 177. sorszám alatt szereplő módosító javaslatokat kívánom indokolni.

A 176. sorszám alatt szereplő javaslatot Juhász Ferenc képviselőtársammal együtt adtuk be. Tulajdonképpen mára eljutottunk egy olyan helyzetig, hogy már nem is igazából a javaslat konkrét szövege az érdekes, hogy ezt önök elfogadják vagy nem, támogatja-e a kormány vagy sem, hiszen már az első bizottsági ülésen, amikor az általános vitára való alkalmasságról beszéltünk, akkor is felvetődött ez a kérdés, elmondtuk ebbéli szándékunkat az általános vitában is, illetve legutóbb, amikor a módosító javaslatok vitája volt a bizottsági ülésen, akkor is egy legújabb fejleményről kaptunk tájékoztatást ezzel kapcsolatban az előterjesztő képviselőjétől.

A szándékunk világos, érthető. Azt hiszem, mindannyiunk számára könnyen megérthető az a helyzet, hogy ez az állomány, amelyre vonatkozik a mostani törvényjavaslat, relatív hátrányt szenvedett azokkal szemben, akik július 1-jével már egy megemelt, magasabb illetményt kapnak. Kezdettől fogva, hogy félreértés ne essék, arról beszéltünk - függetlenül attól, hogy minek nevezzük, mert tudom, hogy az előterjesztő képviselői nem szeretik a kompenzáció kifejezést, ne nevezzük kompenzációnak -, azt szeretnénk, ha ezt a hátrányt, valamilyen eszközzel, ha nem megfelelő ez az eszköz, amit mi javaslunk, mert közben esetleg elmúlt felette az idő, mint hallottuk, már valamilyen pénzbeli juttatás történt, a lényeg számunkra az, hogy ez az állomány ugyanazt a mértékű többletpénzt, amit már mások megkaptak július 1-jétől kezdve, kapja meg visszamenőleg.

Ellentmondásosak a hírek, amelyek rendelkezésünkre állnak, és ha nem sikerül a vitában világosan, egyértelműen erre választ kapni, akkor majd írásban is felteszem vagy feltesszük ezt a kérdést Juhász Ferenc képviselőtársammal együtt, mert szeretnénk arról meggyőződni, hogy az a többletjuttatás valóban többletjuttatás-e, ami eddig történt, illetve amit terveznek majd novemberben megadni, ugyanis ha differenciálatlanul az az állomány is megkapja ezt a juttatást, amelyik július 1-jétől már magasabb díjazásban részesül, akkor azt a célt, amit mi a módosító javaslatunkban elérni kívánunk, nem szolgálja. Azt hiszem, ebben is teljesen egyetérthetünk.

Tehát arra szeretnénk világos választ kapni, vagy a vitában, vagy ha ez nem történik meg, akkor majd írásban, hogy annak a bizonyos többletjuttatásnak a megadása, amit szorgalmazunk és ugyanabban a mértékben szorgalmazunk vagy elvárunk - mondom kicsit határozottabban -, amire irányul a javaslatunk, az megtörtént, meg fog-e történni az év végéig vagy nem. Amennyiben ez nem látható megnyugtatóan, hogy csak az az állomány részesül belőle és abban a mértékben - ez a két kritériumunk van -, akkor fenntartjuk a javaslatunkat, esetleg más formában, mert csak azt tartjuk megfelelő megoldásnak, ha a késlekedés miatt pénzbeli hátrányt ez az állomány nem szenved, ugyanazokat a többletjuttatásokat megkapja július 1-jétől, amelyben az összes többi közszolgálatot ellátó már részesült.

Remélem, sikerült teljesen világosan, érthetően körülírni, és remélem, hogy ugyanilyen világos, egyértelmű választ fogunk kapni a szavazás előtt még erre a kérdésre.

A másik a 177. pont alatt szereplő módosító javaslat, amit én adtam be. Az előbb örömömet fejeztem ki, hogy a vezérkari főnök úr itt van; most annak örülök, hogy az államtitkár úr van itt, ugyanúgy, mint ahogy az általános vita lezárásakor volt, mert egy kis ellentmondás keletkezett az általa és a bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője által elmondottak között. Én már az általános vitában is kifejtettem két ízben is, hogy indokolatlannak, bizonytalanságot előidézőnek tartjuk azt a megengedő formulát, amely a mostani javaslatban szerepel, hogy a miniszter egy év határidőt kap arra a törvényjavaslat szerint, hogy a végrehajtási rendeleteket és utasításokat kibocsássa.

Egy kicsit hasonló a helyzet az előzőhöz, ugyanis már a legelső perctől kezdve komoly biztatást és ígéretet kaptunk arra - ugyanígy a legutóbbi bizottsági ülésen is -, hogy gőzerővel folyik a kidolgozó munka az apparátusban, de százszázalékos garanciát nem tudnak arra vállalni, hogy a hatálybalépés idejéig, ami várhatóan január 1-je, minden szabály elkészüljön. Én ezt akár meg is tudom érteni, elmondtam a bizottsági ülésen is, viszont szeretnék arra utalni, hogy az általános vita lezárásakor a lezáráshoz fűzött gondolataiban az államtitkár úr azt mondta: "Ugyancsak egyetértek Iváncsik Imre képviselőtársammal is, aki lényegében ugyanezt fogalmazta meg, hogy a törvény hatálybalépésével egyidejűleg kerüljenek kiadásra a miniszteri rendeletek."

Ha közben átgondolták ezt a kérdést, és úgy látják, hogy ez valóban nem teljesíthető, én nem ragaszkodom ahhoz mindenáron, hogy ez január 1-je legyen, és elállhatok ettől a javaslattól, de csak abban az esetben, ha egy számunkra is megnyugtató, szűk határidő kerül megnevezésre még a végszavazás előtt, szemben az egy évvel. Azzal érveltem a bizottsági ülésen is, hogy amennyiben nem fogadható el a javaslatom, hogy ez január 1-je legyen, az egyik év január 1-je és a következő év január 1-je között még indokolatlanul nagy különbség van.

 

 

(21.50)

 

Tehát akkor azt indítványozom, ha erre fogadókészség van a tárca részéről, hogy szíveskedjenek egy olyan vállalható, teljesíthető határidőt megnevezni, amely nem okoz ilyen egyéves elhúzódó bizonytalanságot, hanem egy lényegesen feszesebb, gyorsabb, számunkra is elfogadható határidőt jelöl meg.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  372  Következő    Ülésnap adatai