Készült: 2020.04.07.16:20:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

141. ülésnap (2016.04.12.), 138. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 15:27


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Nem az első bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos törvénycsomag van a Ház előtt. Elindultunk 2014-ben az Államreform Bizottság létrehozásával, és ennek célja többek között az is volt, hogy az állam működésének felülvizsgálatával és a szükséges változtatások véghezvitelével egy versenyképes államot alakítsunk ki. A bürokráciacsökkentés jelentős területén az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek egyszerűsítésére vagy megszüntetésére kerüljön sor, amelynek érdekében 2015-ben a kormány előkészítette és az Országgyűlés el is fogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ez a törvény 108 törvény módosítását tartalmazta a végére, a hatósági ügyintézés elhúzódásának megakadályozása érdekében ’16. január 1-jétől bevezettük a két hónapos, úgynevezett objektív ügyintézési határidőt biztosító, függő hatályú döntés jogintézményét, korlátoztuk az ügyintézési határidő meghosszabbításának, az eljárás felfüggesztésének, valamint az általánosnál hosszabb határidők megállapításának lehetőségét. Az év elejétől az egyszerű megítélésű ügyeket az úgynevezett sommás eljárás keretében, főszabály szerint 8 napon belül kell elbírálni. Ahol a külön szabályok szerint az általános 21 napnál hosszabb volt az ügyintézési határidő, ott a határidő csökkentésének és egységesítésének megteremtése érdekében 70 törvényben mintegy 120 eljárás vonatkozásában csökkentettük az ügyintézési határidőt. Ez mintegy 25 százalékos csökkentést jelentett a határidőben.

A jogorvoslati eljárások gördülékenyebb lefolytatását eredményezte, hogy főszabály szerint megszűnt az elsőfokú hatóság új eljárásra utasításának lehetősége. Mindannyian tudjuk, hogy az állampolgárokat leginkább az bosszantotta, hogy a másodfok hatályon kívül helyezte, újraindult az eljárás, időközben netán jogszabályváltozás is volt, az idő pedig ment, ment, ment. Amennyiben nincs elég rendelkezésre álló bizonyíték, akkor a másodfoknak ezt végre kell hajtani, így az eljárás jelentősen lerövidül, és az alaki jogerő beáll a másodfokú döntéssel.

Az év elejétől 25, korábban engedélyhez kötött tevékenység a hatóság felé tett bejelentés alapján folytatható, tehát nem kell az engedélyezési procedúrát lefolytatni. A bürokráciacsökkentés eredményeképpen az ügyfélnek például nem kell benyújtani a hatósági ügyekben az erkölcsi bizonyítványt a büntetlen előélet igazolásához, hanem a hatóság lekérheti a nyilvántartásból a szükséges adatokat. A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási és kerületi hivatalok jogalkalmazási gyakorlata alapján folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy milyen hatások következtek be a bürokráciacsökkentés következtében.

A módosítások hatálybalépését követő negyedévben, az elmúlt 3 hónapban azt tudjuk megállapítani, hogy a 8 napon belül lezárt ügyek száma a duplájára emelkedett, tehát megnőtt a 8 napon belül lezárt ügyek száma a kétszeresére, míg a felfüggesztett eljárások száma több mint kétharmaddal csökkent, tehát a határidő ez ügyben szűkült. Az állami ügyintézés hatékonyságának javulása, azt kell mondjam, ezen számok alapján vitathatatlan tény, hogy egyszerűbb és gyorsabb lett az eljárás.

Természetesen nem lehetünk elégedettek, hiszen az eredmények mellett is úgy látjuk, hogy tovább kell folytatni a bürokráciacsökkentést. 2016 elején, az „Államreform 2”, a bürokráciacsökkentés programja megvalósításának újabb szakaszában felülvizsgálatra került a teljes hatályos törvényi joganyag. Tehát a Miniszterelnökség felülvizsgálta a jelenleg hatályban lévő törvényeket, ez 1952 darab törvényt és törvényerejű rendeletet jelent. Jelenleg is, érdekességképpen mondom, hogy 289 darab, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által elfogadott törvényerejű rendelet van hatályban, ezek nagyobbrészt nemzetközi egyezmények kihirdetését jelentik.

A hatályos joganyag felülvizsgálatának első lépéseként tehát felülvizsgáltuk az 1952 jogszabályt, kategorizáltuk, minősítettük különböző szempontok alapján. Alapvetően a hatósági eljárások egyszerűsítésére irányul, ezért kizártuk a nemzetközi egyezményeket, a kihirdetésről rendelkező jogszabályokat és nyilvánvalóan a tárgyhoz nem tartozó jogszabályokat is. Az 1952 darab törvény és törvényerejű rendelet kategorizálása után 310 olyan törvény részletes elemzését végeztük el, amelynek alapján megállapítottuk, hogy 289 törvény tartalmaz olyan közigazgatási hatósági eljárást érintő, különös eljárási szabályt, amelynek indokoltsága a bürokráciacsökkentés folytatásának keretében felülvizsgálandó. Ez nem jelenti azt, hogy mindet meg kell változtatni, de mindenképpen felül kell vizsgálni. Elő is készítettük ennek keretében a törvénymódosítást, amely, mint ahogy említettem, a közigazgatás hatékonyságának és versenyképességének javítására irányuló kormányzati célok egy újabb fontos lépése. A törvényjavaslatot a joganyag részletes revíziója alapján levont következtetések és hatósági jogalkalmazói tapasztalatok figyelembevételével késztettük elő. Tehát fontos ebben, hogy az eddigi tapasztalatokat is próbáltuk behozni a rendszerbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az egyszerűsítés jellege alapján három fő kategóriába sorolhatók a módosítások. Az egyik maga az egyszerűsítés, illetve megszüntet adminisztratív terheket, hatályon kívül helyezi a jogrendszer részét képező, de érdemi joghatás kiváltására már nem alkalmas törvényeket, és tartalmazza a Ket., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és egyes speciális, azonban az ügyfelek széles körét érintő ágazati jogszabályok módosítását is. E célok megvalósítása érdekében a törvényjavaslat 113 törvényt érint, ebből 73 törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

A törvényjavaslat bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos koncepcionális célkitűzése arra irányul, hogy az ügyfélnek a jelenleginél ritkábban legyen kötelessége a hatósághoz fordulni. A jelenlegi szabályok alapján az ügyfél valamely adatát, például lakcímét vagy a cég székhelyét több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat megváltoztatását minden egyes hatóságnál, minden egyes nyilvántartásnál egyenként be kell jelenteni. Ez, mondhatnánk, a mai kommunikációs és adatkezelési technológiák mellett rendkívül indokolatlan adminisztratív teher, ami megváltoztatandó. A problémát az jelenti, hogy az adatkapcsolatok nincsenek meg az egyes rendszerek között, tehát ilyen szigetszerű módon vannak fejlesztve, ezért azt mondjuk, hogy úgy lehet drasztikusan könnyíteni a rendszeren, hogy mindössze egy szerv számára jelenti be az adatváltozást, ez pedig az információt továbbküldi államon belül a többi nyilvántartást vezető szervnek.

A törvényjavaslatban foglalt módosítások alapján egyéb bejelentési kötelezettségeket is megszüntettünk, illetve egyszerűsítettünk. A cél, hogy az ügyfél-hatóság interakciók számának csökkenése összességében mind az állam, mind az ügyfél oldalán adminisztratív tehercsökkenést eredményezzen.

(17.10)

A törvényjavaslattal megvalósítani kívánt jogszabály-deregulációval a joganyag túlburjánzásának visszaszorításához szeretnénk hozzájárulni, és ezért kerül sor javaslatunk szerint 73 törvény hatályon kívül helyezésére.

Tisztelt Képviselőtársak! A Ket. január 1-jével hatályba lépett módosításával, a függő hatályú döntés bevezetésével és az eljárás felfüggesztésének szűkítésével s a jelen törvényjavaslattal a hatósági jogalkalmazás tapasztalatai szerint a gyakorlati igényekhez próbáljuk igazítani a jogszabályrendszert. A jogalkalmazók visszajelzései alapján nem biztosított minden esetben, hogy a szakhatóság és a belföldi jogsegéllyel megkeresett szerv mulasztás vagy késedelem nélkül fogja teljesíteni a kötelezettségét egy függő hatályú döntés esetében. A Ket. módosításával azt kívánjuk elérni, hogy az objektív határidő túllépése esetén valamennyi eljáró hatóságot fizetési kötelezettség terheljen. Tehát aki mulaszt, az fizessen, tehát magyarul, ezzel is szorítanánk arra, hogy gyorsabb eljárások legyenek egy jogsegélyeljárás keretében.

Egyes speciális ágazati szabályokat érintő módosítások körében ki szeretném emelni az ingatlan-nyilvántartási törvény függőben tartással kapcsolatos módosítását. Azt szeretnénk elérni és egyben elkerülhetővé tenni, hogy az elutasításra okot adó hiányosságban szenvedő beadványok foglalhassák a ranghelyet, tehát magyarul, ne foglalhassák a ranghelyet. A módosítás a hatósági jogalkalmazás egységesítését szolgálja, továbbá az ügyfelek számára is előnyös, hiszen biztosítja, hogy az ügyfél a lehető legrövidebb időn belül tudomást kell hogy szerezzen a beadvány hibáiról.

A kisajátítási eljárások hatékonyabbá tétele, gördülékenyebb, gyorsabb lefolytatása érdekében a módosítással azt kívánjuk lehetővé tenni ‑ termé­sze­te­sen, ha ennek feltételei fennállnak ‑, hogy maga a kisajátítási hatóság végezzen el olyan cselekményeket, amely eddig külső szerv közreműködését igényelte. Ez azzal járt sokszor, hogy egy szakértő akár 6-8 hónapig is ült az ügyön, addig nem haladt előre a kisajátítási eljárás.

Az önkormányzatok törvényes működésének garanciájaként a törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kiegészítésével megteremti annak jogszabályi alapját, hogy a kormányhivatal bírósághoz fordulhasson, amennyiben a közszolgálati ellenőrzés lefolytatása során észleli, hogy a polgármester illetményét a képviselő-testület jogszerűtlenül, adott esetben magasabban állapította meg.

A közigazgatási bürokráciacsökkentés második szakaszában az államreform a vonatkozó szakmai koncepcióra építve, az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak figyelembevételével, a hatályos joganyag kritikai szempontú felülvizsgálatát követően alakítottuk ki az adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslatot.

Tisztelt Képviselőtársak! A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos feladatokat nem tekintjük lezártnak, folyamatosan végezzük a hatóságok eljárását és az ügyfelek adminisztratív terheit érintő jogszabályok felülvizsgálatát. Folytatjuk a 2015. évben megkezdett lakossági konzultációt is. Mindannyian emlékeznek arra, hogy közel 400 ezren nyilvánítottak véleményt igazgatási szolgáltatási díjak, illetve illetékek megszüntetése vagy csökkentése érdekében, ami mintegy 10 milliárdot hagy az állampolgárok zsebében 2016-ban. Ezt szeretnénk folytatni, hogy melyek azok az eljárások, ahol lehet ezt az ügyet folytatni.

Az elmúlt évben az ügyfelek véleménynyilvánításának alapja ma már látható a törvény, illetve egyéb jogszabályok keretében, és a fizetési könnyítéseket tartalmazzák a joganyagok. Hogy mondjak példát is: ingyenessé vált a személyi igazolvány, a lakcímkártya. A személyi igazolványnál, nemcsak az e-személyi igazolvány bevezetésével, hanem talán ennek is köszönhetően mintegy megkétszereződött, van, amely kormányablaknál megháromszorozódott az ezzel kapcsolatos igény. Ugyanígy az öröklést követő ingatlan-nyilvántartási bejegyzések is ingyenessé váltak, s a vállalkozók számára is jó néhány változtatás történt: adóigazolást is térítés nélkül lehet vagy akár az éves pénzügyi beszámolót is ingyen lehet közzétenni.

Várjuk a hatósági eljárással kapcsolatos javaslatokat mind a kormányhivatali rendszerben, mind az ügyfeleinktől, de természetesen a képviselőtársaktól is. Kiemelt figyelmet fordítunk több tárca együttműködésében a vállalkozók adminisztratív terheinek a csökkentésére, ezeket folyamatosan értékeljük, és a vállalkozókkal közös szakmai műhelymunka keretében alakítjuk ki a további bürokráciacsökkentő irányokat.

Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan törvényjavaslat, amely a patkó bármely oldalán ülő képviselőtársak tetszését elnyeri, és kérem is ehhez a támogatásukat. Köszönöm szépen mindenki figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai