Készült: 2020.04.07.07:29:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2007.03.12.),  227-247. felszólalás
Felszólalás oka Összevont általános és részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 46:31


Felszólalások:   227   227-247   247      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Az összevont vitát lezárom. Most a módosító javaslatokról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait az ajánlás 1., 2., 3. pontjai alapján, melyeket az előterjesztő támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 324 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/2347. számú határozati javaslatot, annak imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 324 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Hosszan tartó taps.)

Megköszönöm lengyel vendégeinknek jelenlétüket és figyelmüket, hogy ezzel is erősítették a hagyományos lengyel-magyar barátságot.

Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas-foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Az előterjesztést T/1371. számon, az egységes javaslatot pedig T/1371/12. számon kapták kézhez. Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, a határozathozatal következik.

Kérdezem önöket, elfogadják-e a T/1371. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 192 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 130 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény, és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/1916. számon, az egységes javaslatot T/1916/23. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatokat nyújtott be, ezért záróvitára is sor kerül. A benyújtott indítványokról készült ajánlást T/1916/25. számon kapták kézhez.

Kezdeményezem, hogy a záróvitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-6. pontjaira. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló nem jelentkezett. Kérdezem Veres János pénzügyminiszter urat, kíván-e szólni. (Jelzésre:) Nem.

Most a módosító javaslatokról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az alkotmányügyi bizottság indítványait az ajánlás 1-6. pontjai szerint, amelyeket az előterjesztő támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 294 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Előtte felhívom figyelmüket, hogy a módosító javaslatokról történő határozathozatal során az előterjesztés címe is megváltozott. Arra figyelemmel, hogy az egységes javaslat 18. § (5) bekezdésének elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló T/1916/23. számú egységes javaslat 18. § (5) bekezdésének rendelkezését. Kérem, szavazzanak a minősített többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az egységes javaslat 18. § (5) bekezdését 295 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 26 tartózkodás mellett elfogadta.

(18.20)

Most az egyszerű többséget igénylő rendelkezésekről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló T/1916/23. számú egységes javaslat egyszerű többséget igénylő részét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az egységes javaslatot 296 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 25 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a T/2423/1. számon elfogadott Házszabálytól való eltérésnek megfelelően soron következik a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája, valamint a határozathozatalok. Az előterjesztést T/2423. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/2423/3. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár az Alkotmánybíróság nem visszamenőleges hatállyal, hanem február 28-tól semmisítette meg a társasági és osztalékadóról szóló törvénynek az elvárt adót szabályozó rendelkezéseit, a kormány úgy gondolta, hogy úgy méltányos és igazságos, ha sem januárban, sem februárban nem kell megfizetni az elvárt adót. A kormány annak ellenére döntött így, hogy az Alkotmánybíróság szerint a 2007. január 1-jei szabályok alapján az alkotmánybírósági határozat közzétételéig bevallott és befizetett adó alkotmányos.

Ugyanakkor, ha a kormány automatikusan végrehajtaná az Alkotmánybíróság döntését, az nagyban megnehezítené a vállalkozások életét, kedvezőtlenül hathatna a gazdaságra, és ez nem cél. Ezért hozott olyan döntést a kabinet, és tett javaslatot az elvárt adó visszamenőleges megszüntetésére, amely most az Országgyűlés előtt szerepel. Az elvárt adót az eredeti szabályozás szerint nemcsak a társaságoknak, hanem a személyi jövedelemadózó egyéni vállalkozóknak is meg kellene fizetni. Az Alkotmánybíróság februári határozatában azonban az egyéni vállalkozó elvárt adójáról nem döntött.

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozókra a társaságok adózásával lényegileg azonos adózási szabályok vonatkoznak, vagyis ha a kormány lép a társaságok elvárt adója tekintetében, akkor célszerű lépnie az egyéni vállalkozók elvárt adója ügyében is. Ezért a benyújtott javaslat nemcsak a társaságok, hanem az egyéni vállalkozók elvárt adójával kapcsolatos fizetési kötelezettség hatályon kívül helyezéséről is rendelkezik. Bár nem tömegesen, de azért akadtak olyan társaságok, amelyek az elvárt adóval kapcsolatosan bevallást nyújtottak be az elmúlt két hónapban, sőt fizettek is néhányan. Ők természetesen a befizetett adót visszakapják. Ezekre az esetekre a javaslat visszatérítési szabályt állapít meg.

A visszatérítési eljárás lényege, hogy a 2007. január 1-jei időszakot érintően beadott adóbevallásokat az állami adóhatóság hivatalból az adózó külön kérelme nélkül kijavítja, és az ennek alapján az adózók javára keletkező adókülönbözetet a túlfizetés szabályai szerint elszámolja. Ennek megfelelően, ha az adózónak nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint visszaigényelheti, vagy az összegből egy később esedékes adóját egyenlítheti ki.

A jogbizonytalanság feloldása érdekében az előbbiekről rendelkező törvényt mielőbb, a kihirdetést követő napon célszerű hatályba léptetni.

Kérem az Országgyűlést, hogy a fenti indokok alapján támogassa a benyújtott javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Most a költségvetési bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben. Először Kékesi Tibor képviselő úrnak, a bizottság előadójának adom meg a szót.

DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslatot többségi szavazással, 2 tartózkodás mellett támogatta.

Mint közismert, az Alkotmánybíróság 8/2007. számú határozatában kihirdetésétől számítva, tehát február 28-tól a jövőre nézvést alkotmányellenesnek találta, így megszüntette a társasági nyereségadóhoz kötődő elvárt adó szabályozását.

A jogszabály érvényben maradt részének fennmaradása azonban nehezen kezelhetővé teszi a vállalkozók és egyébként az adóval kapcsolatba kerülő állami szervek munkáját is. Ezt a bizonytalanságot, ezt a végül is szokatlan helyzetet meg kell szüntetni, változtatni kell rajta. Éppen ezért helyes és tisztességes az a kormányzati szándék, az a kormányzati javaslat, ami a parlament elé került, amely orvosolja ebben az átmeneti állapotban azokat a problémákat, megoldja azokat a kérdéseket, amelyek az így torzóként a törvényben maradó szabályozásokon keresztül nehézséget okoznának.

Helyes a szabályozás, mert nem csupán a társasági nyereségadó Alkotmánybíróság által kimondott szabályozására, hanem a még ilyenformán alkotmányosnak tekinthető, de hasonló sorsú, a személyi jövedelemadóban az egyéni vállalkozók tekintetében meglévő szabályozásra is megoldást kínál. Tisztességes a szabályozás, mert bár az elmúlt két hónap vonatkozásában fennállna az adókötelezettség, ezt visszamenőlegesen megszünteti a jogszabály január 1-jére vonatkozóan. Ezt az adóhatóság hivatalból kijavítván az adóbevallásokat, a visszatérítésekre vonatkozóan pedig a túlfizetés szabályait alkalmazva tulajdonképpen olyan helyzetbe hozza mind a társas, mind az egyéni vállalkozókat, mintha a jogszabály tulajdonképpen nem is működött volna.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az alapkérdésről, miért is született ez a nem megfelelő szabályozás. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalmi közteherviselés ma kevesek vállán nyugszik, ezért fajlagosan jelentős adóterhelést jelent egy-egy szereplő, egy-egy vállalkozó számára, míg ha ezt szélesebb bázisra, több vállra lehetne helyezni, akkor bekövetkezhetne az a mindenki által szorgalmazott eset, hogy csökkenne az adóterhelés.

A költségvetésnek mintegy 55 milliárd forint, az adott időszakra 8-9 milliárd forint kiesést eredményez ez a bevétel. A kormány már részben orvosolta is 30 milliárd forint - a központi egyensúlyi tartalék terhére zárolt - pénzeszközzel a problémát. Nem jelent különösebb gondot a döntően megszűnt egyéni vállalkozók számára az adó-visszatérítés, az előleg vagy a már megfizetett adó visszatérítése sem.

De még egyszer mondom, választ kell találni arra a kérdésre, hogy a közel 320 ezer vállalkozásból miért csak 125 ezer fizet adót. Miért van az, hogy nem egy évig, hanem tartósan veszteségesen működnek, nem mutatnak ki eredményt üzletszerűen működő, tehát haszont termelni szándékozó vállalkozások? Árnyaltabban ugyanez a probléma megjelenik a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alatt lévők esetében is. Ott 4,3 millió bevallásra csupán 3 millió befizető jut.

(18.30)

Úgy gondolom, ha tisztességes megoldást keresünk ezen a területen, megtaláljuk a tisztességes és alkotmányos megoldást az adójogszabályok területén is.

Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: A kisebbségi vélemény ismertetésére Balla György képviselő úrnak adom meg a szót.

BALLA GYÖRGY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság ülésén a kormány jelen levő képviselője mintegy nyolcszor említette jelen törvényjavaslat kapcsán a méltányos és igazságos kifejezést, mint ahogy most a pénzügyminiszter úr is erre hivatkozott, amire azt kell mondanom, hogy önmagában furcsa és megmosolyogtató, hogy egyáltalán van képük ennek a törvénynek a kapcsán méltányosságról és igazságosságról beszélni.

Az a helyzet, itt nincsen másról szó, mint egy súlyosan alkotmánysértő adójogszabálynak a visszavonásáról. Nem volt méltányos, sőt méltánytalan volt és igazságtalan volt, sőt súlyosan alkotmánysértő az elfogadásának a pillanatában. A visszavonást nem a kormány méltányossága vagy igazságossága, hanem az Alkotmánybíróság döntése indokolja. Eszébe nem jutott volna a kormánynak ezt az adójogszabályt visszavonni, ha az Alkotmánybíróság erre nem kényszeríti rá. Mint ahogy Veres János pénzügyminiszter urat sem a méltányosság és az igazságosság vezérelte akkor, amikor az Alkotmánybíróság döntését követő másnap bejelentette, hogy bizony arra a két hónapra még mindenkinek be kell fizetni egyébként azt az adót, amit egy súlyosan alkotmánysértő törvénnyel vettek el a vállalkozóktól, tisztelt pénzügyminiszter úr. Önt nem a méltányosság, nem az igazságosság, hanem a kapzsiság vezérelte ekkor.

Mint ahogy a mostani törvényjavaslat sem gondolom, hogy méltányos, igazságos és főleg nem tisztességes, mert egy ilyen helyzetben a kormány egyetlenegy dolgot tehetne: holnap reggel válogatás nélkül mindenkinek visszautalná azt a pénzt, amit befizetett (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) egy súlyosan alkotmánysértő törvény kapcsán.

Nos, hogy ez megvalósuljon, ahhoz, tisztelt képviselőtársaim, módosító javaslatot is benyújtottunk. Természetesen a kormány és a kormánypárti képviselők ezt a módosító javaslatot nem támogatták. Ugyanakkor, hogy a helyzet minél gyorsabban rendeződjön, hozzájárultunk a sürgősséghez, hozzájárultunk a Házszabálytól való eltéréshez, és természetesen el fogjuk fogadni a törvényt magát is, mert nem másról van szó, mint arról, hogy végre beigazolódik az, amit már az adójogszabályoknál elmondtunk, hogy ez a törvény, az elvárt adóról szóló törvény bizony igazságtalan, méltánytalan és alkotmánysértő is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, 8-8 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Halljuk!)

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Úgy gondolom, hogy ma már nincsen olyan hónap Magyarországon, amikor az Alkotmánybíróság ne mondaná valamilyen kormányzati szabályozásra, hogy az nem felel meg az alkotmánynak, az alkotmány előírásainak. Pontosan így van ez minap az elvárt adó intézményével. Ha az Országgyűlés olyan törvényt fogad el, amit a Magyar Közlönyben kihirdetnek, és azt követően az Alkotmánybíróságnál támadnak meg, és az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy ezt a törvényt el kell törölni, az, úgy gondolom, az Országgyűlés selejt terméke.

Tisztelt szocialista és szabad demokrata Képviselők! Önök egy ilyen selejt terméket készítettek, amit most kidobunk szépen a szemétkosárba. Mert az, amikor egy törvény az Országgyűlés elé kerül, és azt vissza kell vonni, az nem más, mint a selejtnek a kosárba való kidobása.

Tisztelt országgyűlési Képviselők! Tisztelt Miniszter Úr! Aki selejtet termel, az általában egy gyárban valamiféle retorzióban részesül. Általában levonják a béréből, vagy legalábbis arra fizetést, juttatást biztosan nem kap, amikor selejtet állított elő. Önökkel pontosan ugyanez történt. Kérdezem én, hogy mit terveznek az 50 milliárd forint költségvetésből való kiesése folytán. Remélem, nem azt tervezik, tisztelt miniszter úr, és erre kérem is a válaszát, hogy átnevezik ezt a törvényt, mondjuk, átnevezik fix adónak, és ezután az Országgyűlés elé fogják hozni, és immár alkotmányosan újra ugyanazzal a vállalkozói körrel megpróbálják megfizettetni. Úgy gondolom, hogy ez az eljárás nemhogy tisztességes lenne, mint ahogy Kékesi képviselő úr mondta, hanem tisztességtelen eljárás lenne.

Úgy vélem, hogy sokkal korrektebb lenne, ha most azok a képviselők, akik megszavazták ezt a súlyosan alkotmányellenes törvényjavaslatot - immár nem az elsőt, mert a házipénztáradóval ugyanez történt meg -, azok azt mondanák, hogy lemondanak, mondjuk, egy ideig a költségtérítésükről, és a költségvetés hiányát ebből kellene finanszírozni, mert itt jönne elő az országgyűlési képviselőknek és a miniszternek is a felelőssége.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mi támogatásunk, a Házszabálytól való eltérés és az, hogy megszavazzuk a törvényjavaslatot, hogy ez a jogbizonytalanság megszűnjön az országban, nem azt jelenti, hogy arra kapnak felhatalmazást, hogy újabb adónemmel, majd újabb adó ötletével ideálljanak az Országgyűlés elé. Én úgy gondolom, hogy ha a kormány megtalálta az első félévre a 30 milliárd forint helyét, hogy az általános tartalékból szabadítják föl, illetve kötik le lényegében, a javaslatom az, hogy július 1-jétől az általános tartalék második félévre eső része is fölszabadul, akkor a hiányzó 20 milliárd forintot az általános tartalék második félévi részéből tessenek fölszabadítani, és így nem kell foglalkozni azzal, hogy esetleg új adónemmel áll elő majd Veres János az Országgyűlés felé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatos módon egyetlen módosító javaslatot sem támogattak a költségvetési bizottság ülésén a kormánypártiak. Azt kérjük, hogy az Országgyűlés támogassa, tudniillik ebben a módosító javaslatban az áll, hogy az állam, az APEH a jegybanki alapkamat kétszeresével, tehát kamattal együtt fizesse vissza az érintett vállalkozóknak, akik, immár tudjuk, alkotmányellenes módon fizették be a költségvetésbe ezt az adót. Április 30-ig kell hogy az APEH visszafizesse nekik. Úgy vélem, hogy ha elvárjuk az adózóktól a jogkövetést, és a késedelmes fizetés esetén a jegybanki alapkamat duplájával terheli a törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, akkor ezt tegye meg az állam is. Ha az állam, az Országgyűlés hibázik, akkor igenis tegyen gesztust, és a vállalkozás felé igenis fizesse vissza kamatostul, hogyha hibázik.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy amint látható, az ellenzéki frakciók partnerek abban, hogy erről az ügyről minél hamarabb döntsön az Országgyűlés. Nem volt még a Magyar Országgyűlésben, vagyis nagyon régen és ritkán van példa arra, hogy egy törvényjavaslatot reggel benyújtanak, és este 6 órára, illetve majdnem 7 órára az már el is van fogadva, és mindez abból az okból kerül az Országgyűlés elé, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők lényegében alkotmányellenes törvényjavaslatot fogadtak el.

Láthatják, ebben mi partnerek vagyunk, ha hiba történt, korrigáljuk együtt közösen, de a tanulságokat elsősorban azoknak kell levonni, akik ezt a törvényjavaslatot idehozták és végül akik megszavazták. Remélem, hogy ebből az esetből tanulnak, és nem lesz több ilyen javaslata sem a pénzügyminiszter úrnak, és nem fogják elfogadni a kormánypárti képviselők sem, mert a Fidesz és az ellenzéki képviselők erre a törvényjavaslatra nemet nyomtak annak idején is. Tehát az ellenzéki képviselőket e tekintetben felelősség nem terheli.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbeszólások ugyanott: Úgy van! Igazat mondtál!)

ELNÖK: Két percre kért szót Pettkó András képviselő úr.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A Kékesi Tibor képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék egy gondolatot hozzátenni a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében. Az MDF képviselői teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy visszakapják ezt a tulajdonképpen jogtalanul befizetett összeget, viszont szeretném Kékesi Tibor képviselőtársam emlékébe idézni, hogy 2002-ben a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja felhívta az önök figyelmét, hogy egy adóév van, nem lehet kettébontani az adóévet. Önök akkor 700 ezer kiskeresetű embertől vettek el átlagosan tízezer forintot az adójóváírás szabályának az elrontása kapcsán. Ez a mostani beismerésük, hogy egy adóév van, nem lehet kettébontani az adóévet, ez alátámasztja az akkori érvelésünket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja természetesen támogatja a benyújtott módosítási javaslatot. Egyébként Veres János pénzügyminiszter úr az akkori érveket próbálta elővenni. Én azt gondolom, hogy a pénzügyminiszter úr belátja azt, hogy igazunk volt már 2002-ben is, amikor mi azt képviseltük, hogy egy adóév 12 hónapból áll, nem lehet ezt kettébontani, az akkori 700 ezer adózó állampolgárnak viszont elveszett az a tízezer forintja. Persze, ez a költségvetésnek plusz 7 milliárd forintos bevételt jelentett.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)

ELNÖK: Hargitai János képviselő úré a szó.

(18.40)

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor az Országgyűlés többsége ezt a törvényt megalkotta, akkor mindannyian tudtuk, hogy nagy a baj a költségvetésben, nagy a baj az államháztartásban. De akkora baj soha nem lehet, hogy erőszakkal nyúljanak önök bele a gazdaságba. Ezt végre költségvetési és adókérdések kapcsán az Alkotmánybíróság is, talán először a rendszerváltás óta a döntésében kimondta. Erőszakkal nyúltak bele a gazdaságba akkor, amikor alkotmányellenes eszközökhöz nyúltak, és alkotmányellenesen akartak adót behajtani a magyar gazdaság szereplőitől.

Hogy mennyire új az Alkotmánybíróság döntése, azt gyakorlatilag a különvéleményből, Holló András különvéleményéből látni lehet, aki az önök álláspontját osztotta, és ezt is megengedte volna most önöknek. Holló András különvéleményéből világosan kiderül, hogy eddig ilyen szempontból minden meg volt engedve, olyan adótárgyat és olyan adómértéket lehetett a magyar gazdaságra rákényszeríteni, amit a kormánytöbbség éppen akart. Most ennek a folyamatnak az Alkotmánybíróság megálljt parancsolt. Ebben az esetben abban egyetértünk kormány és ellenzéke, hogy az az elegáns megoldás, ha ezt a törvényt gyakorlatilag január 1-jétől kezdve nem alkalmazzuk. Az Alkotmánybíróság arra lehetőséget adott önöknek, hogy akár két hónapon belül, az első két hónapban beszedjék ezeket az adókat. Most abban egyetértenek önök, hogy mégsem teszik ezt, januárra visszamenőleg is elengedik azt az adót, amit néhány vállalkozó befizetett már a költségvetésbe. A kérdés csak az, hogy tudnak-e igazán elegánsan viselkedni. Az a módosító indítvány, amit fideszes képviselőtársaim beterjesztettek, mondjuk, erre bátorítaná önöket.

A mi javaslatunk az - a mi javaslatunk, tisztelt miniszter úr, még ha ön mosolyog is, az -, hogy azok az adózók, akik befizették ezt az alkotmányellenes adót, bár jogszerűen szednék be, még egyszer mondom... (A kormányoldali közbeszólásra:) Az alkotmányellenessége nem lehet vita tárgya, ezt az Alkotmánybíróság megállapította. Mindössze azt nem mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy megsemmisíti a törvényt január 1-jére visszamenőleg. Két hónapon keresztül önök kétségtelen, hogy jogszerűen hajtanának be adókat, mégsem akarják megtenni, és ezt mi helyeseljük. Azt mondjuk, hogy menjünk egy lépéssel tovább, és azok a jó szándékú adózók, akik befizették már ezt az elvárt adót az első két hónapra, kapják vissza az adójukat. Ne az Art. szabályai szerint méricskéljék azt, hogy van-e valamilyen más adótartozásuk, és ezért mondjuk beszámítással élnek, kapják vissza az adójukat; ráadásul úgy kapják vissza, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresét fizeti vissza az Országgyűlés.

Ez lenne, tisztelt miniszterelnök úr, bármennyire mosolyog, az igazán elegáns megoldás. Mert végül is azok az adózók vannak most büntetve, akik jóhiszeműen jártak el, és befizették ezt az adót önöknek. Ezt az egy lépést kérnénk mi önöktől, és akkor jó szívvel mi is megszavaznánk az önök törekvéseit, de úgy tűnik, hogy ma erre önök hajlandóságot nem mutatnak, és csak odáig mennek el, hogy nem szedik be azt az adót, amit egyébként alkotmányellenesen alkottak meg. Fontolják meg a módosító indítványt, még egyszer mondom, és legyenek nagyvonalúak akkor, amikor az Alkotmánybíróság önökre rápirított, és a napnál világosabb az, hogy alkotmányellenes eszközzel akartak élni.

A továbbiakban pedig figyeljék ezt az alkotmánybírósági döntést, mert ez precedens értékű. Odáig nem lehet már visszamenni, ami a rendszerváltás során bármikor megtörtént, hogy úgy adóztattak, ahogy éppen akartak, mert az Alkotmánybíróság, azt gondolom, a jelenlegi döntéséhez következetes lesz. Ezt azért mondom, mert sajtóhírek alapján tudjuk azt, hogy újabb kísérletet tesznek arra, hogy valamilyen módon pótolják azt az adót, ami így kiesett a költségvetésből.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Önnek mondom, hogy a kormánytisztviselők olyan fegyelmezettek, hogy amikor a költségvetési bizottságban, a szakbizottságban rákérdeztünk arra, hogy ilyen szempontból mi az, ami érlelődik a kormány konyháján, akkor mi, a bizottság tagjai azt a lakonikus választ kaptuk, hogy erről nincsen módjuk minket informálni, a szakbizottságot nincsen módjuk informálni, ők is csak a sajtóhírek alapján értesülnek arról, hogy éppen mire készül a szocialista kormány. Egyet biztosan ne tegyen a kormány: ne kísérletezzen újra alkotmányellenes eszközökkel.

Valószínű, igaz az a mondás, hogy aki erőszakosan belenyúl a gazdaságba, és ott alkotmányellenes eszközökkel él, az képes arra, hogy az élet más területén is ezt megtegye. Mintha a gyülekezési jog kapcsán és a sajtószabadság kapcsán önök tényleg élnének ilyen eszközökkel. Ilyen szempontból igaz ez a bölcsesség, az önök kormánya ezt igazolja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Megszaporodott a jelentkezők száma. Szatmáry Kristófnak adom meg a szót.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy percig tartanám föl az Országgyűlést a gondolataimmal. E helyről is a tőkeszegény hazai kis- és középvállalkozások nevében szeretném megköszönni az Alkotmánybíróságnak ezt a döntést, ami jelentős mértékben segíti, segítheti jó néhány kis- és közepes vállalkozás működését, illetve a támogatást szeretném ahhoz a kezdeményezéshez adni, hogy itt a kormány, belátva az ellenzék javaslatát, végül is visszamenőlegesen ezt az adót nem kívánja beszedni.

Itt elhangzott, hogy 55 milliárd forint kieséssel számol a kormány. Azért tegyük hozzá, hogy az idén bevezetett szigorítások további 400-450 milliárd forintot vesznek el, ennyi forrást vonnak ki a hazai vállalkozói szektorból.

Utolsó gondolatként csak azt szeretném felvetni, hogy szeretnénk bízni abban, hogy a kormány okulva ebből a fiaskóból, a jövőben a hazai vállalkozásokat nem a kollektív bűnösség elve alapján kívánja megsarcolni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Herényi Károlyé a szó.

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is rövid leszek. Támogatjuk a kormány javaslatát, hiszen egy alkotmányellenes helyzetet akar helyreállítani és reparálni, és ez helyénvaló.

Mi 2006 júniusában, amikor az új egyensúly program vitája volt az Országgyűlésben, elmondtuk, hogy ebből baj lesz, hiszen a filozófia rossz; nem lehet - ahogy az előttem szóló is elmondta - a kollektív bűnösség elve alapján mindenkit büntetni azért, hogy az adóbevételeket növeljük. Ami nagy baj, hogy a tervezett adóbevételek évente 50-60 milliárd forinttal csökkennek, ez 2010-re több mint 200 milliárd forintot fog kitenni. A kérdés az, hogy ezt a kieső pénzt a kormány honnan akarja pótolni. Egyelőre csak sajtóhírek vannak arról, hogy honnan; egy fix adót akar bevezetni, aminek a logikája hasonló, tehát nem nyereségarányos, hanem ezt mindenkinek meg kell fizetni, így a helyzet tulajdonképpen nem változik.

A Magyar Demokrata Fórum minden olyan törvénymódosító javaslatot, ami az adóbeszedés hatékonyságát, az adóbefizetés elkerülésének kiszűrését szorgalmazza, támogatni fog, mert ez az egyetlen normális út, és arra kérjük a kormányt, hogy ezt a kieső bevételt - hiszen gondoskodni kell ennek a pótlásáról - ilyen módon próbálja meg előteremteni, ne úgy, hogy az adófizetők nagyon nehezen elviselhető adóterheit tovább növeli, mert ez a gazdaság szereplőire végzetes hatással lehet.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)

ELNÖK: Salamon László! (Moraj a kormánypárti oldalon.)

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én leginkább azért vagyok elgondolkodóban és el is szomorodva, mert erről az ügyről úgy beszélünk itt, mint egy kis koccanásos balesetről; rutinügyként kezeljük, hogy alkotmányellenesen 50 milliárd forintos teher kimondásával taszítottunk kétségbeesésbe és tartottunk rettegésben hónapokon át ki tudja, hány vállalkozót. (Közbeszólások az ellenzéki oldalról: Úgy van! - Igaz!) Azért magukba kéne szállniuk azoknak, akik ennek a döntésnek az előkészítésében és ennek a törvénynek a meghozatalában részt vettek.

A jogállam, tisztelt képviselőtársaim, nemcsak az emberi jogok tiszteletben tartását követeli meg. A jogállam... (Nagy zaj a kormánypárti oldalon.) Sajnálom, hogy nem tudom felkelteni az érdeklődésüket. (Dr. Géczi József Alajos: De, figyelünk!) A jogállam, képviselőtársaim, nemcsak az emberi méltóság, nemcsak a gyülekezési jog, nemcsak a véleménynyilvánítási szabadság tiszteletben tartását jelenti, hanem azt is, hogy ilyen egy jogállamban nem lenne szabad, hogy előforduljon.

(18.50)

És nehogy félreértsenek, nem az emberi jogok jelentőségét akarom degradálni, ennek az ügynek a súlyát szeretném a helyén kezelni, és erről az ügyről a súlyának megfelelően említést tenni.

Önök rutin problémaként teszik azon magukat túl, hogy az Alkotmánybíróság hónapról hónapra számos, éves viszonylatban jó néhány tucat olyan döntést hoz, amivel alkotmányellenesnek minősíti azt, ami itt történik. Tudják, képviselőtársaim, hogy egy normális demokráciában - mondjuk, Németországban - az alkotmánybíróság egy évben hány parlamenti döntést semmisít meg? Egy kezemen meg tudnám számolni. Restelkedni van okunk, pontosabban azoknak, akik - mint ezt mondottam - ennek a törvénynek a megszületésében részesek voltak.

Hány embernek okoztak önök álmatlan éjszakát, gondokat, elkeseredést és kétségbeesést, és most azon vitatkozunk, hogy akik ennek a morálisan elfogadhatatlan - hiszen minden alkotmánysértés egy morális bűntett - fizetési kötelezettségnek eleget tettek, azok ezt ne kaphassák vissza kamatostul?! Egy normális jogállamban ilyenkor a felelős miniszternek le kellene vonni a konzekvenciát, és azoknak a képviselőknek, akik ezt megszavazták, el kellene szégyellniük magukat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak, és kérem, hogy zárszavában tájékoztassa az Országgyűlést a módosító javaslatok előterjesztői támogatottságáról is.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt az elején szeretném egyértelművé tenni, hogy a benyújtott módosító javaslatot nem támogatja a kormány.

A továbbiakban az elhangzottak kapcsán néhány megjegyzést szeretnék tenni. Ha már itt szóba került, hogy az Alkotmánybíróság mikor és mennyi javaslatot nem fogad el, akkor szeretném figyelmébe ajánlani a tisztelt fideszes képviselőknek, hogy az elmúlt napokban az Alkotmánybíróság nem az önök indítványairól, a kérdéseiről mondta azt, hogy nincs rendben? (Moraj a Fidesz soraiban.)

A következő téma, amit szeretnék megemlíteni: ha Tállai képviselő úr egy picit figyelt volna arra, amit mond, akkor nem tesz olyan javaslatot, hogy a kormány a második félévben felszabaduló tartalékból rendezze a be nem folyt adót, mert nincs ennyi a költségvetés általános tartaléka, képviselő úr, mint amire ön utalt, az általános tartalékban nincs annyi összeg, mint ami a most be nem folyó adóbevételek pótlására szükséges lenne a költségvetésben. Utána kellett volna nézni a számoknak, képviselő úr, egy picit legalább.

És még egy dolog: nem az általános tartalékból biztosította a kormány azt az összeget, amit az első fél év be nem folyó bevételeként a költségvetés egyensúlya érdekében biztosítani kell, hanem a fejezeti államháztartási tartalékból. Ez két nagy különbség!

Képviselő úr, nem reggel lett benyújtva a törvényjavaslat, hanem napokkal ezelőtt lett az Országgyűléshez benyújtva. Csak azért, ha ön nem találkozott vele, akkor az az ön hibája, mások találkoztak a javaslattal.

Ezenkívül, ha itt elegáns megoldást emleget valaki az ügyben, hogy milyen kamattal legyen visszafizetve, meg nagyvonalú eljárást, akkor ki-ki a saját pénzére, ne a köz pénzére kövessen el nagyvonalúságot, meg csináljon eleganciát. Ezért az a kérésem, hogy ilyen javaslatokat, ha valaki saját pénzből finanszíroz, akkor tessék visszafizetni, kinek úgy, ahogyan tetszik.

Azért, mert itt egy erős vita van, szeretnék most néhány idézetet az önök kedvéért elmondani. "Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi törvény 6. § (5)-(9) bekezdései alkotmányellenesek, ezért azokat a jelen határozat kihirdetése napjával megsemmisíti."

"Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, a vizsgált esetben nem arról az elvi alkotmányossági kérdésről foglalt állást, hogy önmagában - a konkrét szabályozás sajátosságaitól elvonatkoztatva - a kifejtett vállalkozási tevékenységből mint potenciális gazdasági forrásból eredő bevétel adóztatása alkotmányos-e vagy sem. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a már működő jövedelmi típusú, nyereséget adóztató adójogi szabályozáson belül a társasági adó 6. § (5) bekezdésében újként szabályozott adóalap megállapítására vonatkozó konkrét törvényi rendelkezés megfelel-e az alkotmány 70/I. §-ában foglalt, a jövedelmi és vagyoni típusú adókra irányadó, a jelen határozatban szereplő alkotmányos mércének."

"Az Alkotmánybíróság a társaságiadó-törvény 6. § (5) bekezdésében foglalt, a törvényalkotó által választott konkrét szabályozási módról a vizsgált adójogi szabályozás összes sajátosságára, így különösen a nyereséget adóztató jövedelmi típusú adó adónemére és adótárgyára figyelemmel állapította meg annak az alkotmányellenességét, figyelemmel arra is, hogy a már működő jövedelmi típusú adó szabályozásán belül került sor a kifogásolt adóalap meghatározására. A költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében a törvényalkotó szabadon mérlegelhet abban a kérdésben, hogy a közterhek közül mely közteher képezze alapját a költségvetési bevételek növelésének."

Szeretném egyértelművé tenni, hogy továbbra is helyesnek, megfelelő módon szabályozandónak tartja a kormány azt az elvet, hogy Magyarországon ne legyen olyan torz gazdaság és olyan torz adófizetési gyakorlat és morál, ami alapján a társaságiadó-bevallást készítő adóalanyoknak mintegy egyharmada fizet társasági adót, ami alapján meglehetősen sokan nem vesznek részt a közteherviselésben Magyarországon azok közül, akik egyébként gazdasági tevékenységet folytatnak az országban. Ezért azt gondolom, hogy tudomásul véve az Alkotmánybíróságát döntését, és egyetértve azzal, hogy a kialakult jogbizonytalanság okán a január-februári hónapokra ez a bizonyos elvártadó-fizetési kötelezettség szűnjön meg, és az elfogadott javaslat alapján ne kelljen fizetési kötelezettséget teljesíteni a vállalkozásoknak - már csak azért sem, mert jelen pillanatban bizonytalanság van a mostanában megszűnő vállalkozások fizetési kötelezettségének teljesítési mikéntjét illetően -, hogy a kormánynak továbbra is egyértelművé kell tenni azt a szándékát, hogy igen, szükség van arra, hogy az arányos és igazságos közteherviselés érdekében azon vállalkozások esetében, amelyek az imént mondott arányoknak megfelelően nem vesznek részt a nyereségadó típusú közteherviselésben, találjunk módot és lehetőséget arra, hogy a következő időszakban megfelelő szabályozással, az adóbefizetés és adóalapok szélesítésével teremtsük meg azt a kimaradó költségvetési bevételt, amely ebben az évben szükséges ahhoz, hogy a vállalt konvergenciapályát Magyarország teljesítse.

Éppen ezért kérem az Országgyűlést, hogy a benyújtott módosító indítvány elutasításával a kormány által benyújtott javaslatot elfogadni szíveskedjen, támogatni szíveskedjen szavazatával, és ennek alapján a sürgős kihirdetéssel minél hamarabb a kialakult jogbizonytalanság megszüntetésére a megfelelő intézkedést tegyük meg.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Az összevont vitát lezárom.

Most a módosító javaslatokról döntünk. Az ajánlás 1. pontjában Varga Mihály és mások a 2. § (5) bekezdését módosítják. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 119 igen szavazattal, 179 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/2423. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 308 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az előterjesztő indítványozta a törvény sürgős kihirdetését. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e ezzel. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől, ezt 310 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül.

(19.00)

Soron következik a mentelmi ügyek megtárgyalása. A mentelmi bizottság H/2407. számú javaslatában indítványozza, hogy a legfőbb ügyész megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Lázár János országgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel.

Megadom a szót Hankó Faragó Miklós úrnak, aki a bizottság javaslatát szóban indokolja. (Jelzésre:) Csákabonyi Balázs fogja indokolni.




Felszólalások:   227   227-247   247      Ülésnap adatai