Készült: 2021.06.22.12:14:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

229. ülésnap (2009.10.08.), 82. felszólalás
Felszólaló Dr. Bácskai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:05


Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1990. évi LXV. törvény, közismert nevén az önkormányzati törvény preambulumában a következő olvasható: "Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját." A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot megvizsgálva azonban hamar felfedezhető az ellentmondás az önkormányzati törvény elsődleges céljával. Egyúttal kimondhatjuk azt is, hogy önkormányzati szempontból tovább folytatódik az ágazat ellehetetlenítése.

(12.40)

A minden területre kiható, 120 milliárdos megszorító csomag olyan pénzügyi-gazdasági helyzetbe hozza a településeket, hogy iskolákat, kórházakat kell majd bezárjanak, munkahelyek szűnnek meg tömegesen. Ez bizony a munkanélküliség költségvetése.

A kormány által az IMF-nek megküldött szándéklevélben és annak is a "Költségvetési, politikai, strukturális reformok az államháztartásban" című fejezetében szereplő kormányzati szándék szerint a helyi önkormányzat feladatainak csökkentésével és a hatékonyság javításának ösztönzésével 2010-ben összesen legalább 120 milliárd forintos megtakarítás érhető el. Vegyük azonban észre, hogy ami Oszkó Péter pénzügyminiszter úr számára megtakarítás, az bizony valójában a kistelepülések számára rombolás, a kistelepülések eltakarítása. A kötelező önkormányzati feladatok számát ugyanis úgy növelik, hogy ahhoz a megfelelő állami hozzájárulást nem biztosítják. Kijelenthetjük tehát: a települések működésük határához érkeztek.

Engedje meg, hogy még egy rövid részletet idézzek az önkormányzati törvényből, annak is 8. §-ából. A települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a településfejlesztés, ezen túlmenően az épített és természeti környezet védelme. Ebben a két témakörben szeretnék példákat felsorolni, mit is jelent valójában a kormány részéről a "megtakarítás" szó.

Látható, hogy az önkormányzati törvény idézett szakaszában a fejlesztés első helyen szerepel mint közfeladat. Ennek ismeretében különösen szembetűnő és érthetetlen, hogy az önkormányzatok 2010. évi fejlesztési célú támogatásai összesen 58,7 milliárd forinttal, 66,7 százalékkal csökkennek. Ebből különösen feltűnő a fejlesztési támogatások 24 milliárdos csökkenése, megszűnik ugyanis a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 6 milliárddal. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai mínusz 10 milliárd forinttal részesülnek, a helyi önkormányzatok vis maior támogatása 800 millió forinttal csökken. Egy különösen súlyos adat, 90 százalékos csökkentésre hívnám fel a figyelmet, az a fejlesztési támogatásokon is belül a címzett és céltámogatásokra a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat mindössze 1 milliárd forint előirányzatot tartalmaz. Ez 9 milliárddal marad el a tavalyi költségvetéstől.

Ennél még megdöbbentőbb azonban a következő számsor, ugyanis vannak olyan sorok, ahonnan minden forrást elvonnak. Egyedi önkormányzati beruházások nulla forint, önkormányzati fejlesztések kiegészítő támogatása nulla forint, egyéb helyi önkormányzati beruházások támogatása nulla forint, árvízi védekezési feladatok szintén nulla forint. És sorolhatnám még azokat a számokat, ahol szintén nagymértékű az elvonás.

A legnagyobb volumen azonban, ami támogatáscsökkentéssel érintett, az az önerőalap, cél- és címzett támogatásokon túl a hazai fejlesztési források, ezeken belül is a decentralizált források eltűnése a rendszerből. A csökkenés oka hogy a címzett és céltámogatások döntő hányada ütemezés szerint 2009-re a pénzügyi befejezés szakaszába ért, továbbá az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló intézkedések a hazai fejlesztési támogatások számottevő csökkenését tartalmazzák. 35 milliárd forinttal marad el az előző évi költségvetésben megállapított keretektől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg néhány, fejlesztéssel kapcsolatos további riasztó számot is. A 2009. évhez viszonyítva az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolítása 69 százalékkal csökken, a közoktatási fejlesztési célok támogatása 5,7 milliárd forinttal. Még egy nagyon súlyos adat. Az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai sajátforrás-kiegészítési támogatása 6 milliárd forinttal, 36 százalékkal csökken. Beszéljünk csak erről egy kicsit részletesebben, hiszen a helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázataihoz szükséges önerő mint saját forrás egy olyan összeg, amihez képest a 4-es metróra fordított 10 milliárd forint is elenyészően kevés lehet; a 10 milliárdhoz képest, önmagában nagyon sok.

Hogy hogyan szándékozik a kormány az uniós pénzek - nem túl szép, de közkeletű kifejezéssel mondva - lehívásának állítólagos 25 százalékos arányán javítani, ha még ezeket az összeget is elvonják a kistelepülésektől, azoktól, amelyeknek talán ez az egyetlenegy lehetőségük volt uniós források elérésére? Az indokolás szerint ugyan a kétcsatornás pályáztatást szeretnék megszüntetni, feleslegessé téve a dupla adminisztrációt ugyanannak a körnek, viszont itt bújik ki a szög a zsákból, hiszen ezekre a pályázatokra csak azok pályázhatnak, akik már 2009-ben is pályáztak. De vegyük észre, a benyújtott költségvetési törvényjavaslat ezek szerint uniós önerőalap-támogatásban új pályázat benyújtására nem biztosít lehetőséget, sem azoknak, akik az idén pályáztak, sem azoknak, akik az idén nem pályázhattak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek szerint biztosan kijelenthetjük, a költségvetési törvényjavaslat nem jelent mást, mint nagymértékű forráskivonást, illetve forráscsökkentést. Azt hiszem, önöknek - itt sok gyakorló polgármester is ül - nem kell azt aláhúzni, hogy ez eltérő módon érinti az önkormányzati alrendszert, mert nyilvánvalóan az a közösség, ahol egy általános iskola van, egy szociális otthon, nem sorolom tovább, másképp éli meg a dolgot, továbbá ha klasszikusan a működési bevételen kívül semmilyen bevétel nincs, azoknak ezek az elvonások végzetesek lehetnek.

Az első példa végére érve engedjék meg, hogy visszatérjek a hozzászólásom elején mondott, önkormányzati törvény által kitűzött célra. Mivel a Magyar Országgyűlés 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat önkormányzatokat érintő drasztikus megszorításai nem segítik sem az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, sőt sokkal inkább rontják azt, továbbá nem támogatják a helyi közösségek önszervező önállóságát, sokkal inkább ellehetetlenítik azokat - és utalok itt arra, amire Kovács Zoltán képviselőtársam is következtetett -, ez a törvény elfogadása esetén növelheti a közhatalom antidemokratikus centralizációjának veszélyét.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hozzászólásom elején emlékeztettem az önkormányzati törvény 8. §-ára, amely szerint a települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatások körében az épített és természeti környezet védelme. Ez másodikként szerepel. Felszólalásom második részében a 2010. évi költségvetés környezetvédelmi fejezete alapján mutatnék rá egy sok tekintetben homályos ügyre, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény, a kiotói jegyzőkönyv és a vonatkozó hazai jogszabály alapján végrehajtott kvótaértékesítésből származó bevétel felhasználására.

Külön szeretném kiemelni a zöldberuházási rendszerben befolyt bevételek felhasználását. Talán ez a fejezet tükrözi vissza legjobban azt az alighanem példátlan módszert, amellyel a tárca kidolgozta a költségvetését, hiszen az jól megmutatja a hiányosságait. A zöldberuházási rendszer a 2009. évben a panelalprogram pályázati felhívással indult, amelynek forrását a Belgium és Spanyolország részére értékesített szén-dioxid-kvóta eladásából származó 28,2 milliárd forint összeg jelentette. E jelentős összegű keret sorsával a tárca hatáskörébe utalt tevékenységgel összefüggésben a 2010. évi költségvetési javaslat egész egyszerűen nem foglalkozik.

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a 28 154 millió forint bevételt a 2008. évben nem használták fel, ez a fejezeti kezelésű előirányzat 2008. évi maradványának részét képezte. Az eddigi ismeretek szerint ennek az előirányzat-maradványnak a felhasználása a 2009. évben sem várható. Jó lett volna megtudni, hogy a korábbi évek panelprogramjához 2008. évben benyújtott és befogadott, de forrás hiányában nem támogatott pályázatokat milyen jogcímen adoptálták ehhez az egyébként eltérő pályázati feltételeket tartalmazó panelalprogramhoz. Miért nem tájékoztatták a pályázni szándékozó lakóközösségeket arról, hogy a 28,2 milliárd forint pályázati keret már a meghirdetéskor gyakorlatilag elfogyott? A válasz egyszerűen megadható: a minisztérium semmibe vette, semmibe veszi az emberek jóhiszeműségét, rászorultságát.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenlegi ismereteink szerint nem állapítható meg, hogy a kvótaértékesítésből származó 28 milliárd forintnyi bevétel hova tűnt, csak feltételezhetjük, hogy a központi költségvetés nyelte el.

(12.50)

Jó lenne ezért tudni, hogy a minisztérium tervei között szerepel-e 2010-ben újabb szén-dioxid-kvóta eladása, és ha igen, arra milyen felhasználási elképzelések vannak, mit tervez a tárca, hogy Magyarország a piacra való gyors belépéséből adódó versenyelőnyét ne veszítse el a versenytársakkal szemben. Csak remélni lehet, hogy a feltételezhetően a kvóta nem transzparens felhasználása következtében meghiúsult kvótaeladás miatt elmaradt bevételek miatt el nem indított zöldberuházások egyszer majd megvalósulhatnak, ez lenne ugyanis sok ezer pályázó érdeke.

Jellemző az ügy súlyosságára, ha a költségvetési javaslat többi része elfogadható is lenne, ez az ügy már önmagában elegendő lenne a törvényjavaslat elutasításához. Ezt a költségvetést, a Bajnai-csomagot vissza kell vonni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai