Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Tóth József és Pál Tibor képviselő urak, az MSZP képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzetgazdasági miniszterhez: "Álmegoldás-e a társasházak törvényességi felügyelete?" címmel. Pál Tibor képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétmillióan élnek társasházban ma Magyarországon és viselik ennek az együttélési formának a következményeit, szépségeit, de legtöbbször inkább a terheit.

Tisztelt Államtitkár Úr! Erről mi már itt a Ház előtt sokszor váltottunk szót. A társasházak törvényességi ellenőrzését 2010 januárjától 2010 júniusáig az ügyészség látta el. Azóta ez a feladat ellátatlan, az elmúlt 3-3,5 évben nem volt törvényességi felügyelet a társasházak fölött. E helyzeten a 2013. évi CXXXIII. törvény változtatott, amikor módosították a társasházakról szóló törvényt. A módosítás szerint a társasházi szervek működésének törvényességi felügyeletét, jelzem, a törvényességét és nem a tevékenységét, tehát a törvényességi felügyeletét a jegyzőkhöz telepítették, a jegyző látja el ezt a feladatot az önkormányzatnál, a civil törvényben a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzési szabályok megfelelő alkalmazásával. A szabályozással kapcsolatban számos probléma vetődik fel, ami jól tükrözi a jogalkotás előkészítetlenségét, sőt nagyon jól tükrözi az is, hogy az év elején elfogadott törvényt már módosították is egy alkalommal.

(14.40)

De nézzük, hogy melyek ezek a problémák! Az egyik, hogy az új szabályozás nem tartalmazza, hogy a jegyző által ellátott törvényességi felügyeleti hatáskörhöz a bírósághoz való forduláson kívül milyen eszközrendszer kapcsolódik. Ezt a módosításban sem sikerült rendezniük.

A másik probléma, hogy nem tisztázott, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlása során a jegyző milyen eljárási szabályokat alkalmazhat. Ugyanis a törvényességi felügyelet nem államigazgatási hatósági ügy, így a Ket. szabályai nem alkalmazhatóak; ezt egyébként Rogán Antal egy módosító indoklásában le is írja.

A következő probléma, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek a társasházak alapító okirataival, szmsz-eivel, illetve nem mindig ismerik a közös képviselőket. Ebben a kérdésben a módosításban sikerült egy kis javítást elérniük, nevezetesen, hogy a dokumentumokat a jegyző rendelkezésére kell bocsátani.

A negyedik probléma pedig az, hogy a törvényességi felügyeleti tevékenység ellátása államigazgatási jellegű tevékenység, így az államnak, a költségvetésnek kell forrásokat biztosítania. A 2014. évi központi költségvetésben az állam pedig nem biztosít forrásokat ehhez a feladathoz. Egy-egy városban vagy kerületben több száz társasház is van, ennek a törvényességi felügyeletnek az ellátása két, három vagy akár öt főt is igényel.

Kérdezem államtitkár urat: milyen jogalkotási és egyéb intézkedéseket kívánnak megtenni annak érdekében, hogy a társasházak törvényességi ellenőrzése tényleg megoldott legyen? A másik pedig: mikor kívánják biztosítani ennek a feladatnak az ellátásához szükséges forrásokat az önkormányzatok számára?

Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott interpellációs kérdésre Cséfalvay Zoltán államtitkár úr fogja megadni a választ. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, ha az a kérdés, hogy álmegoldás-e: álmegoldás volt az a javaslat, amit önök dolgoztak ki, hogy itt a törvényességi felügyeletet az ügyészség tudná ellátni. Hadd utaljak arra, hogy éppen a februári változások még inkább módosították és bővítették azt a lehetőséget, ahogy a jegyzők el tudják látni ezt a feladatot.

Néhány pontra reagálnék, amin, úgy látom, feleslegesen aggódik. Az egyik a jegyzők túlterheltsége, tehát hogy mennyire lesznek túlterheltek a jegyzők. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy közel évi ötmillió államigazgatási ügy intézése került el a járási hivatalok hatáskörébe, ez nyilvánvalóan a jegyzőket nagyon nagy mértékben tehermentesíti, és a jegyzőknél kizárólag olyan feladatok maradtak, amelyek a helyi viszonyokhoz, a helyi sajátosságokhoz igazodnak, illetve szükséges hozzá a helyi, sajátos ismeret, és a társasházak törvényes működésének vizsgálata, felügyelete éppen ilyen, ami a helyi ismeretet igényli.

Tisztelt Képviselő Úr! Hadd utaljak arra, hogy a bírói eljárások mindig nagyon hosszadalmasak, ezért úgy gondolom, hogy a jegyző az a hatóság, amely az ügyfelek számára a legkönnyebben elérhető, a legjobban ismeri a helyi viszonyokat, ismeri azt is, hogy mi minden viszonyok és problémák merülhetnek fel a társasházak kezelésénél; birtokvédelem, zajvédelem és így tovább. Úgy gondolom, hogy aki helyben van, az tud ebben igazán segíteni.

Képviselő úr említi azt, hogy honnan lesz erre forrás, vagy hogy miért nincs benne a költségvetésben. A költségvetési törvény nem biztosíthat minden egyes feladatra külön-külön forrást, a költségvetési törvény most is elég vastag, de azért valljuk be, az rettentő lenne, ha minden egyes állami feladaton belül apró pontokhoz lenne ilyen biztosítva, tehát itt nem elkülönített forrással kell számolni. De felhívom a tisztelt képviselő úr figyelmét arra, hogy a jegyző, ha úgy tetszik, munkaszervezete, a polgármesteri hivatal, amelynek elismert létszámához a központi költségvetés megfelelően biztosítja a szükséges költségvetést, tehát a forrásokat, a helyhatóságok költségvetésében és annak támogatásában található meg ez. Tehát úgy gondolom, hogy a fedezet rendelkezésre áll.

A tisztelt képviselő úr említette még, hogy milyen jogi lehetőségek vannak. Éppen a múlt héten elfogadott módosítás megállapítja a jegyző által a törvényességi felügyeleti eljárás során alkalmazható jogi eszközöket, ennek keretében az ellenőrzés során a dokumentumok rendelkezésre bocsátására kötelezheti a közös képviselőt, valamint azokat helyszíni ellenőrzés során is megvizsgálhatja. Ugyancsak fontos, hogy a jegyző részére biztosított keresetindítási jog is nagy segítséget jelenthet a társasházaknak, a tulajdonosok ugyanis megfelelő szaktudás hiányában nem tudják minden esetben megítélni, hogy az adott közgyűlési döntés megtámadása megalapozott lehet vagy sem, érdemes-e a hosszadalmas és költséges bírósági eljárást megindítani. A jegyző a vonatkozó szabályokra kellő ráhatással bír, és képes előzetesen felmérni a törvénysértések vagy a társasházi alapdokumentumok megsértésének súlyosságát.

Úgy gondolom, összegezve, tisztelt képviselő úr, hogy egy olyan megoldást sikerült találni, amelyik valóban a helyi problémákra tud helyi választ adni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

PÁL TIBOR (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Amit ön elmondott, nem megoldása ennek a problémának, hiszen a társasházak törvényességi felügyelete egy probléma, a másik pedig, amire utaltam, a tevékenységgel kapcsolatos kérdések, hiszen a problémák valójában ebből adódnak. Ezért én azt nem mondanám, hogy ez megoldása ennek a kérdésnek, inkább azt kell mondjam, hogy egy enyhe próbálkozás három és fél év után, és igen előkészítetlen, átgondolatlan próbálkozás volt, hogy a társasházak számára valamit mondjanak.

Az a kérdés, amit ön fölvetett a finanszírozással kapcsolatban, nagyon meglepő, hiszen, ha belegondol abba, hogy egy-egy önkormányzatnál ez három, négy vagy mondjuk, öt embert is jelent, akkor azért azt mondani, hogy az önkormányzatok ma még rendelkeznek ennyi szabad forrással, azt gondolom, naivitás, vagy pedig az, hogy esetleg ön nem tudja, hogy hogyan is alakultak az önkormányzatok költségvetései, hiszen ma már egy-egy státus megszerzése is igen nehézkesen történik.

Úgyhogy ezek alapján azt kell mondjam önnek, hogy az igazi problémára, a tevékenységgel való foglalkozásra nem ad igazán választ ez a törvényjavaslat, ezért az ön válaszát sem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselőtársaimat kérem, foglalják el helyüket. Mint hallhattuk, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 189 igen szavazattal, 29 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Balczó Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselője, az Országgyűlés alelnöke, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: "Hogyan ítéli meg a kormányzat az államadósság ellen meghirdetett harc eredményét?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nemzetgazdasági Minisztériumból Cséfalvay Zoltán államtitkár úr fogja megadni a választ. Parancsoljon, alelnök úr!

Felszólalások:   194-199   200-206   207-212      Ülésnap adatai