Felszólalás adatai

VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Európai Unió tagállamaiban jelentősen megváltozott a szakmai képzés struktúrája, az érettségi utáni felsőfokú és félfelsőfokú képzésben több fiatal vesz részt, mint azelőtt.

A középszintű képzésben részt vevő, de jelentősebb gyakorlati felkészítést igénylő szakmunkásképzés valamelyest visszaszorulóban van. Hazánkban is érezhető ez a folyamat. A munkaerőpiac igényli a jól képzett szakmunkásokat. Ennek az igénynek a kielégítését ma még nem lehet teljes egészében a gazdaságra bízni, hiszen a gazdaság szereplőinek teherviselési képessége változó és véges. Különösen érvényes ez a vidéki kis- és közepes vállalkozásokra, egyaránt. Az átmenet összetett problémáival, gondjaival küszködő agrárgazdaságokra és vállalkozásokra pedig ezek a terhek fokozottan érvényesnek mondhatóak.

A Szakképzési Alap 1999-től a Munkaerő-piaci Alap részeként működik, amelyért ma az oktatási miniszter a felelős. A szakképzési hozzájárulások és az emberi erőforrás-fejlesztési alapról szóló törvénytervezet a szakképzési alaprész önálló alappá történő visszaállítását javasolja, emberi erőforrás-fejlesztési alap néven. Az alap tervezett új megnevezése magában hordozza a gyakorlati képzés támogatásán túl egyéb, a humánerő-fejlesztéshez kapcsolódó támogatások lehetőségét is. A felhasználók körének kibővítése, amelyet a tervezet tartalmaz, az alap bizonyos felaprózódását is jelentheti.

(10.00)

A gyakorlati képzés eszközfejlesztésének támogatására a szakmai képzés minden szintjén szükség van, így a betanítottmunkás-, a szakmunkás-, a technikus- és a felsőfokú képzések területén is. A gyakorlati képzés túlzottan széles körű meghatározása azonban a közvetlen termelői tevékenységre vonatkozó fejlesztéseket háttérbe szoríthatja.

A törvényben célszerűbb lenne gyakorlati képzésnek csak azt minősíteni, amely a szakképzési törvényben meghatározottak szerinti gyakorlati oktatást, valamint a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó képzések közül a felsőfokú akkreditált szakképzésben a gyakorlati feladatok végrehajtását, az engedélyezett alapképzési szakokon a termelő tevékenységre való felkészítést szolgálná. Nagyobb mértékben szükséges a gyakorlati képzést felvállaló kis- és középvállalkozások támogatása, e vállalkozások segítésével a szakmai képzés gyakorlati háttere elsősorban az ipari, műszaki és szolgáltatási területeken fejleszthető.

Sajnos, az adókedvezmények sem szolgálják mindig kellőképpen a képzésben részt vevő vállalkozók érdekeit. Kevésbé érdekelt több esetben a vállalkozó abban, hogy tanulót tartson, vele ismereteket sajátíttasson el, ezenfelül még a szakma szeretetére is nevelje. A mezőgazdaságban ma a képzés megfelelő minőségű gyakorlati hátterét a képző intézmények mellett működő tangazdaságok, tanüzemek biztosíthatják. Ezek kialakításakor arra figyeltek, hogy a családi alapon szerveződő gazdaságokat mintázzák, ezzel lehetőséget adva a tanulóknak széles körű feladat elsajátítására megfelelő felügyelet mellett.

A Szakképzési Alap eszközeivel támogatott iskolák esetében felvetődött, hogy a gépek üzemeltetésének részbeni fedezetére felhasználható legyen a támogatás. A költségvetésből gazdálkodó intézményeknél a pályázat útján beszerzett eszközök tárgyévi üzemeltetése nem tervezhető előre. Nagymértékben függ például az időjárástól az elvégzendő talajmunkák nehézségi foka, az ott eltöltött üzemóra és üzemanyag mennyisége.

Ésszerű megoldás lehetne természetesen kezelhető keretek között, ha törvény erre megoldást nyújthatna. A mezőgazdasági szakképzés gyakorlati hátterét ma az oktatási intézmények mellett működő tangazdaságok, tanüzemek biztosítják. A mintegy száz gazdaságban összesen 1500 hektáron folytatnak gazdálkodást. A közép- és felsőfokú intézmények tangazdaságai a 2000. évben egymilliárd forint támogatást kaptak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól eszközeik fejlesztésére, beruházásokra.

A Szakképzési Alap megyék számára lebontott része a decentralizált alaprész, amelyből a tangazdaságok is kaphattak pályázatok alapján, helyi döntés útján támogatást. Sajnos, az idei évben a fejlesztés lehetősége közel másfél milliárdos mértékkel csökkent. 2000-ben a Szakképzési Alap központi keretéből nem került támogatásra tangazdaság-, tanüzemfejlesztés. Az elmúlt évben beadott és az ez évben kért támogatás ellenére az Oktatási Minisztérium - nem tudom, hogy miért - elzárkózik a tangazdaságok központi támogatásától. Ez sajnálatos dolog, mely a vidékre és a mezőgazdaságra vonatkozólag negatív megkülönböztetést jelent. Egyetértve az alapnak a Munkaerő-piaci Alapból történő kiemelésével és önállóságának visszaállításával, a felhasználási kör kibővítésének azonban korlátokat kell szabni. Továbbra is indokolt a Szakképzési Alap név fenntartása, amely egyértelműen fejezi ki a támogatható területeket.

Vitatkoznunk kell azzal az állítással, hogy a tárcákhoz telepített feladatok összességében kevésbé hatékony emberi erőforrást fejlesztő elképzeléseket valósíthatnak meg. A jövőben a felsőoktatás általános feladatai támogatására is kiterjedhetne, kiterjedne az alap. Egységesen kezeli az elképzelés a szakképzést és a felsőoktatást, ezáltal mintegy pótlólagos forrást kíván az Oktatási Minisztérium a felsőoktatás számára biztosítani.

A gyakorlati képzés fogalmának nagymértékű kibővítése kiterjed a felsőoktatás teljes körére, kiterjeszti például a személyiségfejlesztésre, szociális dolgokra s a többi, ami hátrányba hozhatja a középfokú szakképzést. A szakképzés, a szakmai oktatás fejlesztésére létrehozott pénzeszköz alapvető funkciója változhat meg. A közvetlen termelői, vállalkozói kör által befizetett járulék garanciák hiányában általános célokat is szolgálhat. A felsőoktatás pénzügyi helyzetén nem biztos, hogy az alapból, főleg a középfokú szakképzésből kivett pénzeszközzel kell segíteni.

Megfontolandó emiatt az az elgondolás, hogy a felsőoktatás egészére, teljes körére kiterjedjen-e az alap. A felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó képzések közül csak a felsőfokú akkreditált szakképzés gyakorlati képzésének, valamint a felsőoktatásban engedélyezett alapképzési szakokon a termelő tevékenységre felkészítő gyakorlatok elvégzésére lenne célszerű kiterjeszteni a támogatás lehetőségét. Ez nem kizárólag az agrárképzést, hanem valamennyi termelő és szolgáltató szakterület gyakorlati képzését is szolgálná.

A befizetési rendszer, valamint a szakmai döntések megalapozottsága érdekében fontosnak tartom, hogy az alap felosztásakor a gazdasági ágazatokat képviselő szakképesítésért felelős minisztériumok nagyobb befolyással rendelkezhessenek.

Meg kellene fontolni esetlegesen az ágazati szintű befizetés és tanulólétszám-arányos támogatás bevezetését. A szakképzést folytató intézmények feladataikat a megyék területhatárán túlterjeszkedve látják el, ennélfogva régiós feladatokat is ellátnak. A megyék együttműködése a mostani, a jelen helyzetben is fontos dolog lenne, mely sajnos nem minden esetben valósul meg. Vannak azonban ellenkező jó példák is. A régióra épült szakképzési struktúra talán nagyobb átláthatóságot és praktikusabb szemléletmódot eredményezhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt és a magam nevében a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot a megfelelő módosítások beépítése után támogatásra ajánlom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)