Készült: 2020.08.04.13:44:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (1999.09.06.),  104-134. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 38:38


Felszólalások:   46-104   104-134  Előző      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelettel kérném a képviselő urakat, hogy a telefonokat kapcsolják ki vagy vigyék ki. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági vélemények ismertetésének végére értünk.

Az általános vitát elnapolom. A frakciók vezérszónokainak felszólalására a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

 

(19.10)

Soron következik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/1267. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/1267/32. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy a módosító javaslatokat a törvényjavaslat szerkezeti rendjére és az összefüggésekre figyelemmel öt szakaszban tárgyaljuk meg. Felkérem a jegyző urat, ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

NÉMETH ZSOLT jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A vita első szakaszában a törvényjavaslat 1. §-ához kapcsolódó, 1-3. ajánláspontok megvitatására kerül sor.

A második szakasz a külföldi fegyveres erők egészségügyi ellátása tekintetében módosítást kezdeményező 2. §-ra nyílik meg, a 4-6. pontok szerint.

A harmadik vitaszakaszban a szolgálat egyes részfeladataihoz kapcsolódó indítványok megvitatása szerepel az ajánlás 7-23. pontjai szerint.

A negyedik vitaszakasz a megismételt ellenőrzéssel kapcsolatos 7. §-hoz benyújtott indítványokat tartalmazza a 24. és 25. ajánláspontok alapján.

Az utolsó vitaszakaszban pedig a 26. pont szerepel, amely a hatályba léptető rendelkezés módosítását kezdeményezi.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a javasolt vitaszerkezetet. Kérem, aki egyetért vele, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Megállapíthatom, hogy a jelenlévők látható többsége elfogadta a javaslatot.

Megnyitom az első vitaszakaszt az ajánlás 1-3. pontjai szerint. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Kökény Mihály úr jelentkezett elsőnek, megadom a szót.

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársammal együtt egy látszólag lényegtelennek tűnő, de mégis igen fontos módosító indítványt nyújtottunk be az ajánlás 3. pontja szerint, nevezetesen azt javasoltuk, hogy ne kerüljön a törvénybe olyan rendelkezés, miszerint a szolgálat az állami költségvetésből működtetett központi hivatal.

Úgy érezzük, hogy az előterjesztő talán elhamarkodva gondolta azt - úgy tűnik, hogy a közigazgatás reformjára történt hivatkozás -, hogy itt egy hivatalnak kell működnie. Mindazok, akik ismerik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat történetét, feladatkörét, azt, hogy hatósági és egyéb igazgatási ügyek mellett rendkívül jelentős mértékű szolgáltató és szolgálati feladatot is ellátnak az egészségvédelem, az egészségfejlesztés terén - hiszen a törvénytervezet jelen szakasza éppen hogy deklarálja ezeket a feladatokat -, laboratóriumokat működtetnek, vagy például a jelenlegi járó- és fekvőbeteg-ellátás struktúrájából szinte teljesen hiányzó mikrobiológiai, laboratóriumi vizsgálati ellátást is biztosítják; tehát mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy ez a hivatali típusú besorolás mintegy degradálná az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot.

Tudomásul kell venni, hogy nem biztos, hogy besorolható egy közigazgatási reformban végiggondolt dobozrendszerbe a szolgálat feladatköre, nem biztos, hogy a többi dekoncentrált szervezethez ennek a szolgálatnak a feladatköre hasonlítható; arról nem is beszélve, hogy az ÁNTSZ jelenlegi szervezete - egyedül a területi államigazgatási szervek közül - közel áll ahhoz a struktúrához, amely leginkább megfelel ma az európai uniós elvárásoknak.

Ha ebből a megfontolásból és az ÁNTSZ feladatkörének a komplexitásából indulunk ki, akkor talán mégiscsak érthető, hogy ezt a besorolást, ezt a központi hivatali besorolást nem tartjuk szerencsésnek, és ezért kérjük a parlament támogatását, hogy maradjon tulajdonképpen a jelenleg hatályos törvény szerinti megfogalmazás, és a "központi hivatal" megnevezéstől tekintsünk el.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Megadom a szót Mánya Kristóf úrnak, a Fidesz képviselőjének.

DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 1. §-ának 3. pontjáról szeretnék én is néhány szót, néhány gondolatot elmondani.

A törvényjavaslat a szolgálat, az állami költségvetésből működtetett központi hivatal javaslattal él. Véleményem az - és ebben azonos a Kökény Mihály képviselőtársam által előbb elmondottakkal -, hogy a szövegmódosítás ilyen értelemben felesleges, és a jelenleg hatályos törvény szerinti szolgálat meghatározása sokkal életszerűbb.

Miért mondom ezt? Azért mondom, mert a hatályos törvény szövege - és persze szellemisége - kifejezi azt a célt, hogy az egész ország területén egységes elvek szerint és megfelelő színvonalon biztosított legyen a közegészségügyi, járványügyi és egészségfejlesztési tevékenység.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ÁNTSZ jelenlegi jogállásához az is hozzátartozik, hogy az egészségügyi miniszter közvetlen irányítása alatt áll, és ez biztosítja jelenleg is a terület szabályozásának, a végrehajtásnak és a szakmai gondolkodásnak az egységét. Azt gondolom, hogy a központi hivatallá történő átkeresztelés, noha önmagában semmiképpen sem jelentené a miniszter és a szolgálat viszonyának megváltoztatását - nem is jelentheti a jelenlegi jogrendszerben -, mégis a szolgálat dolgozói között jelentős bizonytalanságérzést válthatna ki. Ez az egyik oka.

A másik oka viszont szorosan a közigazgatási reformhoz kapcsolódó, hiszen itt az alapvető cél az, hogy minél több államigazgatási szerep kerüljön a minisztertől vagy a minisztériumtól eggyel alacsonyabb szintre, különböző közigazgatási szervekhez. Ismereteim szerint számos szervezettípus jön itt szóba, tehát a kérdés még nem dőlt el. Egy kérdés persze továbbra sem lehet vitás: hogy a szolgálatnak az egészségügyi miniszter felügyelete alatt kell állnia. Magam is fontosnak tartom elmondani, hogy az ÁNTSZ feladatkörében igen vegyes feladatok és tevékenységek jelennek meg. Megjelenik hatósági, ellenőrzési, szakvéleményezési és ezen túlmenően számos szolgáltatási tevékenység is, és akkor még nem is beszéltünk az egészségvédelmi és az egészségfejlesztési, igen komplex tevékenységről.

Tehát azt gondolom, hogy az ÁNTSZ jelenlegi feladatrendszere, tevékenysége már most megvalósítja - hangsúlyozom, tartalmilag - azt, amit a közigazgatási reform egy szolgáltató, ügyfélhez közeli közigazgatási szervtől elvár. Ha pedig így van, akkor nem biztos, hogy a megnevezéssel kell foglalkoznunk.

Ehhez kapcsolódva, azt hiszem, arról is szót kell ejteni, hogy az ajánlásból kiderült, mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon vannak ennek a javaslatnak - tehát a törvényjavaslat 1. § (3) bekezdésének - ellenzői. Azt gondolom, hogy ez nem pártpolitikai ügy - ez egészségpolitikai ügy. Egyéb ügyekben persze - akár forráselosztásról, akár beruházáspolitikáról esik szó - nem mindig lehet elmondani, hogy politikai megfontolásoktól mentes lehet a kérdés. Itt és most, amikor a magyar népegészségügy letéteményeséről, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról van szó, azt gondolom, hogy a pártpolitikai megfontolásainkat félre kell tennünk. Félre kell tennünk abban a tekintetben, hogy nem szabad, hogy a központi, hierarchizált, centralizáltan működő szervezet, akár megnevezés szempontjából is bizonytalanságok elé nézhessen.

Természetesen nem lehet elvonatkoztatni a törvényjavaslat későbbi helyein meglévő módosítási szándékoktól sem, hiszen ha azzal együtt tekintjük, akkor - de nem akarok a vita későbbi menetéhez még most csatlakozni - még inkább azt gondolom, hogy a jelenlegi megnevezés sokkal jobban fedi a tartalmat, és sokkal szerencsésebb.

Köszönöm szépen.

(19.20)

ELNÖK: Szólásra következik Béki Gabriella, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon rövid leszek, mert előttem Kökény Mihály és Mánya Kristóf is azt mondta el, amit én magam is mondani akartam.

Ez a törvénymódosítás kis lélegzetvételű, alig néhány paragrafusból áll, s az általános vitában az hangzott el, hogy főként technikai jellegű módosítások történnek. Akkor kiemeltem, hogy van néhány pont, amelyektől a törvény valóban javulni fog és érdemes megcsinálni, de vannak más pontok, amelyekkel vitám van, szóval amelyektől vélhetőleg nem lesz jobb a törvény, ha megbabráljuk. Következésképpen azt kértem nyár elején, az általános vita végén, hogy használja ki a minisztérium a nyarat arra, hogy újragondolja ezeket az általam és még néhányunk által felhozott kérdéseket, és megpróbál konszenzust teremteni.

Sajnálattal állapítottam meg a bizottsági ülésen, hogy ez nem történt meg, pedig ebben a kérdésben - a vita első szakaszáról beszélek, ahol tehát ez a definíciós probléma, ez a definíciós kérdés megjelenik, hogyan is határozzuk meg az ÁNTSZ-t a jövőben - egy egészen ritka helyzet állt elő: nem beszéltek össze a képviselőcsoportok különböző tagjai, s öt képviselőcsoport képviselői külön-külön, azonos tartalmú módosító indítványt nyújtottak be. Az egyetlen képviselőcsoport, amelyik ezt nem tette, a Kisgazdapárt volt, amelyik tartalmilag egyébként szintén egyetértene ezzel a módosítással, tudniillik hogy meg kellene hagyni országos hatáskörű szerv definiálásában ezt az intézményt. Megmondom őszintén, hogy az érdemi érveket nem akarom megismételni, hiszen már ketten elmondták előttem.

Azért nem álltam el a hozzászólásomtól, hogy a miniszter urat, aki nem volt személyesen jelen a bizottsági ülésen, hiszen nem kell ott lennie, személyesem kérjem, hogy figyeljen erre a körülményre. Hiszen itt gyakorlatilag párthovatartozástól függetlenül ugyanarra az eredményre jutottak azok a képviselők, akik ezzel a területtel foglalkoznak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Szólásra következik Csáky András úr, az MDF képviselője. Megadom a szót.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter Úr! Valóban már nem lehet sok mindent hozzátenni, a szakmai érvek nagy része elhangzott.

Habár a törvény részletes indoklásában úgy fogalmaznak, hogy apró technikai módosításról van szó, azért a bizottsági vita során többen aggályuknak adtak hangot amiatt, hogy ez annál azért több. A magyarországi morbiditási, mortalitási mutatók jelenleg inkább ennek a szervezetnek a megerősítését, tevékenységének a segítését kívánnák. Úgy gondoljuk - s ez mutatkozott meg abban, hogy végeredményben a bizottság egyhangúlag támogatta ezt a módosító javaslatot -, hogy maradjon meg az eredeti szóhasználat, hiszen az jobban kifejezi az ÁNTSZ tevékenységi körét, és mintegy megelőlegezi azt a bizalmat, hogy az ÁNTSZ-től várt feladatoknak meg fog felelni.

Csak bízom abban, hogy a módosító indítványok szavazásakor is meg fog mutatkozni ez az egység a frakciók részéről. Csak ennyit szerettem volna hozzátenni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a második vitaszakaszt, az ajánlás 4-6. pontjai szerint. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Kökény Mihály úr jelentkezett. Megadom a szót.

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Most nem tudok olyan örvendetes helyzetről beszámolni, mint amilyenről az előbb hallottunk, hogy ennyi képviselőcsoport jutott hasonló következtetésre, de a bizottsági ülésen ez az ellenzéki javaslat, amelyről a 6. pont szól, mégis támogatást kapott, csak az előterjesztő képviselője nem értett egyet vele.

Miről is van szó? A törvénymódosítás szerint az ÁNTSZ a jövőben nem gyakorol a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek közegészségügyi tevékenysége felett semmiféle szupervíziót. Képviselőtársaimmal együtt azt gondolom - és ezzel a bizottság többsége is egyetértett -, hogy közegészségügyi, járványügyi szempontból a honvédség, rendőrség ilyen irányú felügyeletének kiszakítása az ország egészére kiterjedő, egységes közegészségügyi felügyeletből nem túl szerencsés. Azt gondolom, ezt nem is kell hosszan indokolni. A szalmonellajárványok nem szoktak megállni a laktanyák kapujában, ezek az erők és ezek a szervek a polgári lakosságtól nem teljes mértékben elszigetelten működnek. Hallottunk példákat a bizottsági ülésen a tiszti főorvos asszonytól arra, hogy már most is milyen gondokat jelent, hogy a honvédség megfelelő szervei elmulasztják a tájékoztatást az ÁNTSZ számára, tehát úgy gondoljuk, hogy tanácsos lenne a törvénytervezetbe beépíteni legalább az országos tiszti főorvos szakmai koordinációjának, szakmai irányításának a lehetőségét.

Mi képviselőtársaimmal, Schvarcz Tiborral, Vojnik Máriával és Koleszár Lajossal erre tettünk kísérletet az ajánlás 6. pontja szerint, ehhez kérem a miniszter úr, illetőleg a plenáris ülés támogatását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Csáky András úrnak, az MDF képviselőjének.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. A bizottság, ha jól emlékszem, egyhangúlag támogatta ezt a javaslatot, ugyanis szakmailag nonszensz, hogy végeredményben ilyen csoportosulások maradnak ki az ÁNTSZ hatóköréből.

Ahogy az elnök úr mondotta, valóban nagyon friss példákat hallhattunk arról, milyen bonyodalmakat okozott már ebben az évben is az, hogy a jelenlegi szabályozás fennáll.

Az ajánlás 5. pontjában hasonló szellemben nyújtottam be módosítást, amely tulajdonképpen ezeknek a fegyveres erőknek és rendvédelmi szerveknek az egészségügyi szolgálatát nem érintené, szakmailag azonban mindenképpen indokolt, hogy egységes kézben legyen a szakmai irányítás. Úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a miniszter úr is, miután a területnek nagyon nagy szakértője a korábbi tevékenységét illetően, egyetért velünk abban, hogy ez szakmailag tarthatatlan, az ÁNTSZ-nek ezt a koordináló szerepét tulajdonképpen jóvá fogja hagyni és támogatja a mi módosító indítványunkat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a harmadik vitaszakaszt, az ajánlás 7-23. pontjai szerint. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Béki Gabriella képviselő asszonynak adom meg a szót az SZDSZ képviselőcsoportjából.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Ebben a vitaszakaszban több módosító indítványom is van, de igazából csak egyről szeretnék beszélni: ez az ajánlás 21. pontjában található.

Itt a 6. § (1) bekezdésének k) pontja helyébe javaslok egy módosítást; a 6. § szól a szolgálat egészségügyi, igazgatási és koordinációs feladatainak a felsorolásáról. A módosított szöveg ebből a felsorolásból, az önkormányzatokra vonatkozó kötelezettségekből elhagyja az "évente" megjelölést. Arról van szó, hogy a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja az ÁNTSZ a lakosság egészségügyi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról.

A még hatályos szövegben benne van, hogy ez a kötelezettsége az ÁNTSZ-nek évenkénti, tehát a rendszeresség azt jelenti, hogy az érintett önkormányzat felé ezeket az információkat évente szolgáltatja.

(19.30)

Úgy gondolom, hogy visszalépés, ha ezt az időmeghatározást elhagyjuk a módosítás folytán, ezért írtam vissza bele. Amikor a bizottságban erről a kérdésről beszélgettünk, elhangzott a tárca részéről, hogy ez egy olyan kötelezettségvállalás, aminek nem biztos, hogy eleget tud tenni az ÁNTSZ; hogy jobb, ha általában történik az utalás a rendszerességre, de egyébként pedig az a gyakorlat, hogy az önkormányzatok igénylik, kérik ezt a tájékoztatást, és akkor természetesen megkapják.

Azt gondolom, hogy a törvény szövegének nem ebbe az irányba kellene haladnia, hogy minél lazábban fogjuk fel ezt a feladatot, hanem éppen a szigorúság irányába. Azt gondolom, hogy ha nem mindegyik területi szervezet tud ennek a feladatnak megfelelni, akkor abba az irányba kell segíteni javítani a munkájukat, hogy legyenek képesek évenként erre a segítségnyújtásra.

Én tehát azért hoztam szóba ezt a módosító indítványomat, mert azt gondolom, hogy a tárca képviselője, a miniszter úr még befolyásolhatja a kérdés eldöntését, és úgy ítéli meg majd maga is, hogy fontos, hogy az évenkénti utalás szerepeljen a szövegben.

Köszönöm a türelmüket.

ELNÖK: Megadom a szót Csáky András úrnak, az MDF képviselőjének.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Miniszter Úr! Az ajánlás 11. pontjában a 3. § módosítását kezdeményeztük két szempontból. Egyrészt a törvényjavaslat azt mondja, hogy az ÁNTSZ vizsgálja, nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának veszélyeztető, befolyásoló tényezőit, ugyanakkor az 1. § pedig olyan feladatot ró a szervezetre, hogy egészségfejlesztési, egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési feladatokat lásson el. Megítélésünk szerint ezt nemcsak a veszélyeztető tényezők elemzésével, ellenőrzésével lehet ellátni, hanem igenis az egészségi állapotát is figyelemmel kell kísérni, hiszen ezért ezen adatok alapján tudja hatékonyan elvégezni a feladatát.

Ugyanezen paragrafus rendelkezik arról, hogy a szolgálat térítésmentesen kérhet adatokat a különböző szervektől, aggályaink vannak azonban az adatszolgáltatás fegyelmezettségével kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy kötelezővé kell tenni, hogy ilyen típusú adatokat a szolgálat rendelkezésére kell bocsátani. Ez talán jobban elősegíti az adatszolgáltatást, habár tudjuk, hogy ezzel kapcsolatosan merülhetnek fel problémák. De ahogy az eredeti törvényjavaslattal kapcsolatban is megítélésünk szerint több probléma vethető fel, mint a módosítással kapcsolatban, ezért kérjük, hogy az egészségügyi kormányzat ezt a módosítást támogassa.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Horváth Zsolt úrnak, a Fidesz képviselőjének.

DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Miniszter Úr! Képviselő Asszony! Az ön előbb fölvetett gondolataira szerettem volna reagálni, csak talán egy kicsit később sikerült megnyomnom a gombot, úgyhogy elnézést kérek Csáky képviselő úrtól, de visszatérnék ide.

Valóban fontosnak tűnt első hallásra, amit ön megfogalmazott, hogy kerüljön bele az "évente" szó e módosító javaslat folytán a törvénybe. Ám ugyanakkor - és erről ön is beszámolt - a tiszti főorvos asszony beszámolója arról győzött meg bennünket a bizottság ülésén, hogy - bár tulajdonképpen a lelkem mélyén el tudom fogadni, hogy az "évente" szó belekerüljön, ezzel egy sokkal szigorúbb nyomás nehezedik a tisztiorvosi szolgálatra - ez gyakorlatilag valamennyi önkormányzatot érintve ma megoldhatatlan feladat elé állítaná a tisztiorvosi szolgálatot.

Azt is föl kell tennünk, hogy vannak olyan változások a lakosság egészségi állapotában, amelyek monitorozása nem igényel évenkénti szűrést, nem igényel évenkénti követést, megvannak az anyagi szempontból optimális vizsgálati időközök, hogy milyen időtartamban érdemes egyáltalán bizonyos egészségi változásokat monitorozni és figyelni. Ezért volt az, hogy a bizottság elvetette az ön javaslatát, mert úgy ítéljük meg, hogy általánosságban kiterjesztve nem lehet minden egyes esetre értelmezni, ezért szerintünk az eredeti törvényjavaslatban a "rendszeresen"-ben az is benne foglaltatik, hogy az egészségvizsgálatnak megfelelő, különböző jellegű egészségvizsgálati mintavételezési eljárásoknak megfelelő időtartamban történjen a tájékoztatás is.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Béki Gabriellának, az SZDSZ képviselőjének.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék vitatkozni ezzel a hozzáállással, ugyanis nekünk, amikor egy ilyen törvényt alkotunk, az a dolgunk, hogy azt fogalmazzuk meg, amit kívánatosnak tartunk, amilyen irányba szeretnénk fejleszteni a folyamatokat; és nem indulhatunk ki a jelenlegi rossz gyakorlatból.

Biztos vagyok benne, hogy ha az "évenkénti" szó elmarad, akkor annak nem az lesz a hatása, hogy azért azok a szolgálatok, amelyek az előzőekben ezt a követelményt nem tudták teljesíteni, ezért tovább iparkodnak, hogy megfeleljenek ennek a követelménynek, hanem ellenkezőleg. Az lehet a hatása, hogy azok a szolgálatok, melyek eddig évenként adták az önkormányzatoknak a jelentést, azok is azt mondják, hogy tulajdonképpen ez a kötelezettség nem is olyan fontos. Nem akarok ezen a késő esti órán hosszú érvelést indítani azzal kapcsolatban, hogy a lakosság egészségi állapotának romlása milyen aggasztó méreteket ölt, hogy milyen nagy a probléma. Biztos vagyok benne, hogy nekünk az a dolgunk, ha az ÁNTSZ-ről csinálunk törvénymódosítást, hogy a kívánalmakat fogalmazzuk meg a törvényben, és próbáljuk a gyakorlatot ehhez a kívánalomhoz igazítani.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Csáky András úr, az MDF képviselője. Megadom a szót.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Béki Gabriellának teljesen igaza van abban, hogy a törvényhozónak a kívánalmait meg kell fogalmaznia. A bizottsági ülésen azonban elhangzott az is, hogy ennek a javaslatnak alapvetően nem a szellemiségével van a gond, hanem jogilag is furcsának tűnik, hogy tulajdonképpen az ÁNTSZ-törvény keretén belül az önkormányzatokra rovunk feladatokat, melyeket nem lehet számon kérni, mert mi van akkor, ha az önkormányzat azt mondja, hogy őt nem érdekli évenként az ÁNTSZ jelentése. Az is elhangzott, hogy túlnyomó többségében ez a jogi szabályozás, ez a jogi keret elegendő ahhoz, hogy igenis a felelősen gondolkodó önkormányzatok - és ez a statisztikákból közismert, ott hallhattuk, ez általában inkább a kisebb önkormányzatokra jellemző - évente azokat az adatokat, amelyeket a képviselő asszony teljesen jogosan felvetett, kérik. Itt tehát, számomra legalábbis - ahogy akkor is elmondtam - jogilag nonszensz - mintha fordítva ülnénk a lóra -, hogy mi az ÁNTSZ-törvényben az önkormányzatokra rovunk feladatokat. Azt az önkormányzati törvénybe kellene valamilyen módon becsempészni, mert törvényt alkotni úgy érdemes, ha be lehet tartani.

Márpedig ha egy önkormányzat nem kíváncsi arra, hogy az ÁNTSZ milyen jelentést ad, akkor azt nem lehet számon kérni az ÁNTSZ-en. Nekem kizárólag ez volt az aggodalmam ezzel a javaslattal kapcsolatban. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Kökény Mihály úrnak, az MSZP képviselőjének.

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a vitában teljesen szakmai megfontolások alapján Béki Gabriella oldalán állok, egyszerűen azért, mert az önkormányzatot kell hogy érdekelje az, hogy milyen az adott területen élő emberek egészsége. Általában érdekli is, de ha nem így lenne, akkor ehhez egyfajta késztetést kell adni és azt, mondjuk, egy ilyen évenkénti tájékoztatási kötelezettség előírásával lehet sugallni, elő lehet segíteni.

 

(19.40)

Senki nem azt gondolja, hogy itt valami hosszú, bonyolult, mintavételen alapuló helyszíni epidemiológiai vizsgálatokat tartalmazó jelentés formájában kell megtenni! Én azt gondolom, hogy a szakmának vannak tapasztalatai arról, hogy tulajdonképpen miféle tájékoztatásról, milyen figyelemfelhívó tájékoztatásról van szó; nyilván a részleteket nem itt kell rögzíteni. Én személy szerint örülnék annak, ha Béki Gabriella javaslata támogatást kapna.

Egyebekben viszont egyetértek Csáky András képviselőtársammal. Azt gondolom, hogy miután a lakosság egészségi állapotáról az információk jelentős részben az ÁNTSZ-en kívül keletkeznek és nehezen hozzáférhetők, ezért valóban a szolgálat a vizsgáló, elemző, nyilvánosságra hozó feladatának akkor tud maradéktalanul megfelelni, ha a szükséges adatokhoz való hozzájutása nem esetleges. Szóval a közpénzekről gyűjtött információkért ne kelljen már egy állami szervezetnek fizetni! Örülnék, ha támogatást kapna az a javaslat, amelyik egyébként nagyon hasonló ahhoz, amiről az előbb Csáky András képviselőtársam beszélt; itt megváltoztak az ajánlási számok, úgy látom, hogy az ő javaslata most a 9. számot viseli, a mienk a 11. számot.

És ha ebben a vitaszakaszban nálam van a szó, akkor hadd hívjam fel a figyelmet a 18. pontra is, amely a bizottság részéről támogatást kapott, az előterjesztő egy kicsit még gondolkodott ezen. Itt arról van szó, hogy a javaslat helyesen elhagyja az ÁNTSZ azon szerepét, amely a rossz emlékű abortuszbizottságok működtetését szolgálta, ugyanakkor helyette nem jeleníti meg a családvédelmi szolgálat működtetését, amelynek szerepe nyilvánvalóan erősödik a jövőben. Nem szeretnék kitérni most az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos határozatára, de helyes lenne ezt most a törvénymódosításnál figyelembe venni.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Mánya Kristóf úr, megadom a szót.

DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A most kibontakozó vitához, amit Béki Gabriella képviselőtársam az önkormányzat és az ÁNTSZ kapcsolatával összefüggésben hozott elő, és amit most Kökény Mihály képviselőtársam megtámogatott, hadd mondjak el egy, azt hiszem, nagyon fontos és életszerű körülményt.

Azt, hogy a lakosság egészségi állapota milyen, ne legyünk annyira officinálisak, ne legyünk annyira merevek, hogy azt higgyük, azt csak és kizárólag az ÁNTSZ-től, a szolgálattól fogja megtudni egy önkormányzat, akár városi, akár megyei szinten. Az esetek döntő többségében nem így tudja meg. Az esetek döntő többségében éppen azért, mert az önkormányzatok szeretnek a területük gazdái lenni, községben tipikusan a háziorvostól fogják évente egy beszámoló kapcsán megtudni az adatokat, és nemcsak az adatokat, hiszen valóban, ahogy Kökény Mihály képviselőtársam mondta, itt nem bonyolult epidemiológiai elemzésekről van szó, viszont tendenciákat adott esetben egy 2000-2500 fős lakosságot ellátó háziorvos is jelezhet, esetleg évente. De hagyjuk meg ezt az életszerűséget! Ez az egyik.

Mi van a városokban? A városokban még ma Magyarországon több helyütt az alapellátást külön erre a célra létrehozott önkormányzati intézmények felügyelik, ha nem is felügyelik, de legalábbis menedzselik. Ezek beszámolója is gyakran szerepel az önkormányzati napirenden - és akkor még hol vannak a központi ügyeletek? Mert azért legyünk őszinték, a szakmai problémák sokszor a periférikus helyzetekben szoktak jelentkezni, amikor sehol sincs ügyeletes orvos és a többi. És az ilyen típusú helyzetekre érzékenyek az önkormányzatok.

Úgyhogy meg kell nyugtatnom Kökény Mihály képviselőtársamat és Béki Gabriellát is, hogy azok a pikáns ügyek, amelyeket az önkormányzat szeretne tudni a területén, hogy adódnak vagy nem adódnak ellátási különbségből és egyebekből, azok a tudomására jutnak, és nem feltétlenül azért, mert az ÁNTSZ beszámol erről egy önkormányzati ülésen vagy nem számol be. Ha az önkormányzat gazda szemléletű, lelkületű, akkor beszámoltatja a háziorvosát, illetve az előbb említett intézményeket.

Úgyhogy ettől, hogy ez az "évente" nem fog bekerülni, az önkormányzatok semmi lényegi adattól nem fognak elesni, és nem lesznek szegényebbek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kökény Mihály úrnak, az MSZP képviselőjének.

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Elnök Úr! Azt gondolom, én teljesen nyugodt vagyok, és nem is hiszem azt, hogy ennek az egész ÁNTSZ-törvénymódosításnak ez a legfontosabb kérdése. Azonban legyen szabad azt megjegyeznem, hogy akkor, amikor egyébként az önkormányzat időről időre beszámoltatja az általa fenntartott intézményeket és szolgálatokat, akkor a legritkábban esik szó - vagy legalábbis érintőlegesen - az egészségi állapotot befolyásoló kérdésekről, vagy ha szó esik, akkor az életben meg ezt lehet tapasztalni, ennek mindig van egy ellátásszervezési, finanszírozási vetülete. Tehát én azt gondolom, hogy az alapellátás beszámoltatása tulajdonképpen sokkal inkább ellátásszervezési kérdésekkel függ össze, semmint, mondjuk, valódi népegészségügyi kompetenciákat érintene, és ebben a tekintetben én azt hiszem, hogy ez a két dolog egymástól függetlenül is szükséges.

Még valami: ez a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy az önkormányzat testületének itt évente ez ügyben van egy kötelező napirendi pontja, ezt lényegében elő sem lehetne itt írni, nem is erről van szó, hanem egy kis apró gesztusról, egy figyelemfelhívásról ebben az ügyben. A magam részéről én ezt szerencsésnek tartanám, jónak tartanám, és talán nem véletlen, hogy éppen akkor, amikor olyan sok népegészségügyi kérdés kerül szóba az országban, most ez a vita ilyen hosszan elhúzódik itt a parlamentben, ezért tartanám én szerencsésnek, ha ez a kis apró szócska bekerülne a törvénymódosításba. Köszönöm.

ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a negyedik vitaszakaszt az ajánlás 24. és 25. pontjai szerint. Kérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vita e szakaszát lezárom.

Végül megnyitom az utolsó vitaszakaszt az ajánlás 26. pontjához kapcsolódóan. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

A kapcsolódó módosító javaslatok házszabályszerű benyújtására a mai ülésnapunk végéig van lehetőség. Megkérdezem Gógl Árpád egészségügyi miniszter urat, kíván-e a vitában elhangzottakra reagálni. (Dr. Gógl Árpád: Nem.) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön döntünk.

Soron következik a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/1280. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1280/1-4. számokon kapták képhez a képviselők.

Először az írásban bejelentett képviselőknek adom meg a szót. Elsőnek Szabó Sándorné, az MSZP képviselője következik szólásra. Megadom a szót.




Felszólalások:   46-104   104-134  Előző      Ülésnap adatai