Készült: 2024.03.29.07:53:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

206. ülésnap (2012.06.25.),  35-41. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:46


Felszólalások:   29-35   35-41   41-46      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 225 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 14 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Scheiring Gábor, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz "Az újabb nemzeti konzultációról álkérdések helyett valódi kérdéseket" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Rétvári Bence államtitkár úr válaszol, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból. Scheiring Gábor képviselő urat illeti a szó.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Május végén megkezdte a kormányzat a nemzeti konzultáció kérdőíveinek a postázását. A kérdőívek kiküldése jelenleg is tart, a válaszokat a kormány augusztus 31-ig várja. Ez immár a negyedik konzultáció, amit Orbán Viktor a nemzettel tart, újabb 1 milliárd forintot konzultálva el szerényen, miközben a családi pótlék emelésére sem a 2012-es, sem a 2013-as költségvetésben nem jut pénz. Összesen 8 202 500 kérdőívet küldtek ki a 18 éven felüli állampolgároknak, személyenként 105 forintos áron, amely fedezetéül 976 millió forintot csoportosított át a kabinet a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.

De mire is költ el a kormány sorozatban negyedik alkalommal ennyi pénzt? Valóban szeretné országos, sorsdöntő kérdések kapcsán megtudni az állampolgárok véleményét? Milyen szándék húzódik meg egy konzultáció mögött, ha az a kérdés, hogy segíteni kell-e az időskorúak munkavállalását, miközben a kormány több tízezer 62 év feletti közszolgát kényszerítene nyugdíjba 2013-ban? Mi vajon a szándéka a kormánynak, ha miközben azt kérdezi, hogy emelni kell-e a minimálbért, ő maga jelenti be, hogy a fiatal munkavállalóknak csökkentett minimálbért kíván bevezetni. (Németh Szilárd: Ez nem igaz!) Mire véljük egy olyan kormány kérdését arról, hogy segíteni kell-e a nők munkavállalását, amely kormány fizetőssé tette a bölcsődei ellátást Magyarországon?

A kormány nem az állampolgárok véleményét szeretné megismerni. Orbán Viktor azt szeretné tudni, hogy mekkora politikai bázisa, hány támogató szavazója maradt a politikájának. A közvélemény-kutatások eredményei, úgy látszik, nehezen hihetők számára, így saját, igencsak költséges felmérések sorozatát folytatja.

Államtitkár úr, kérdezze nyugodtan akár a saját képviselőit, akik a választókörzetekben járva ismerik az emberek véleményét, tőlük azt fogja hallani, amit az ellenzéktől: egyre kevesebb szavazójuk marad. Az LMP álkérdések helyett valódi kérdésekre várja a választ a kormánytól: mi valósult meg a Fidesz választási ígéreteiből, hol van az egymillió új munkahely, és ki lesz Matolcsy György utódja a Nemzetgazdasági Minisztérium élén.

Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Megadom a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön szavaiból a nemzeti konzultációval kapcsolatban mintha még mindig az LMP sikertelen népszavazási kísérletének a keserű ízét lehetne kiérezni. Önök pár héttel ezelőtt arról kívántak minket meggyőzni, hogy 5 milliárd forintból írjunk ki négy olyan kérdésre népszavazást, amelyekkel kapcsolatban önök még az alkotmányos minimumszintet sem tudták megütni az állampolgári támogatást illetően. Most pedig fejenként 100 forintot sajnálnak arra, hogy 16 kérdésben kikérjük az állampolgárok véleményét. Furcsa számomra az LMP hozzáállása. Önök egyfajta bázisdemokrata pártnak tartják magukat, de mennyire demokrata egy olyan párt, amelyik úgy gondolja, hogy két választás között négyéves ciklusban nem kell kikérni az állampolgárok véleményét, nincs szükség arra, hogy a kormányzó erők ezt tudják.

Tudja, kedves képviselő úr, mi nem kormányon kezdtük el ezt a konzultációt. Az első nemzeti konzultáció akkor zajlott le, amikor a Fidesz-KDNP még ellenzéken volt, akkor mentek el a képviselőink és aktivistáink, és kérték ki az állampolgárok véleményét. A mostani konzultáció során is, tegyük hozzá, hogy az a pénz, amit erre költünk, elsősorban a postások munkabére lesz, vagy az állami tulajdonú KEKKH munkadíja. Tehát egyértelműen Magyarországon fogjuk elkölteni ezeket a pénzeket, sehol máshol.

Szóval, kicsit fura, hogy önök úgy gondolkoznak a választókról, hogy összetett kérdéseket vagy kérdéssorozat már nem lehet nekik feltenni. Szerintem pontosan önök félnek az emberek válaszaitól. Kérem, próbálja meg beleélni magát a választók, az emberek helyzetébe, és gondolja végig, hogy ezek valóban fontos kérdések-e. Hiszen ön szerint itt lényegtelen kérdésekről van szó, mint például a vállalkozások adóterhelése, a munkavállalók lehetőségei a fiatal munkavállalókra és a nyugdíjasokra is gondolván, a családosok helyzete, a közműdíjak vagy az adópolitikával kapcsolatban akár az áfa differenciálása. Ön szerint ezek nem húsbavágó kérdések, nem olyanok, amelyek kapcsán az állampolgárok véleményét érdemes kikérnünk. Én továbbra is úgy látom, hogy ez önöknél inkább a csalódottság. Úgy gondolom, hogy nem kiskorúak az állampolgárok, igenis évről évre ki lehet kérni a véleményüket.

És hogy mennyiben tudták befolyásolni a korábbi kormányzati döntéshozatalt, arra már bizonyíték és nem ígéret az eddig elfogadott alaptörvény és további törvények. Például a nemzeti konzultáció alapján nemcsak jogok, de kötelezettségek is bekerültek az alaptörvénybe. Költségvetési plafont iktattunk be oda. A családi választójog kikerült mind a választójogi törvényből, mind az alaptörvényből. A családi adókedvezményeket sarkalatos törvényben rögzítettük, mert a nemzeti konzultáció során az emberek elsöprő többsége ezt mondta. A határon túli magyarsággal kapcsolatos összetartozás szintén a nemzeti konzultáció alapján került be, a hungarikumok védelméről így született törvény, a büntető törvénykönyvben a tényleges életfogytiglan bevezetése, a jogos védelmi helyzet kibővítése. De a nemzeti konzultáció során került bevezetésre a védett kor, amely a július 1-jétől hatályos munka törvénykönyvében szerepel, vagy a gyógyszergyárakkal szembeni állami fellépés, hogy ne a drágább gyógyszert adják. De említhetném a devizahitelesek kérdését is.

Nem tud, tisztelt képviselő úr, olyan kérdést mondani, amely kapcsán egyértelmű lett volna a választóknak vagy válaszadóknak a véleménye és azzal a kormány szembement volt. De számtalan olyat fel lehet sorolni, amelyben egyértelműen megfogalmazták a támogató vagy nem támogató véleményüket az állampolgárok, és utána ez meg is történt, be is cikkelyeztük az egyes törvényekbe. Komolyan vettük az állampolgárok véleményét, mi egy komoly részvételi demokráciában hiszünk. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a nemzeti konzultáció egy új, modern lehetőség az állampolgárok számára arra, hogy részt vegyenek a törvényhozásban. Előbb elmondtam önnek a bizonyítékokat, hogy minden egyes esetben az összes kérdés kapcsán, amit eddig feltettünk, komolyan vettük a véleményüket, és törvények születtek belőle. Éppen ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen folytatnunk kell a konzultációt. Eddig több millió választ kaptunk már a korábbi konzultációk során, és most is a válaszadók aránya már 300 ezer környékén van.

Mi tehát nemcsak az emberekért, hanem az emberekkel együtt is szeretnénk kormányozni a következőkben is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Bizonyára értette ön a kérdésem. Nem azt mondtam, hogy ezek lényegtelen kérdések, hanem azt, hogy álszent kérdések, mint ahogy az ön válaszában foglaltak is álszent válaszok voltak, ezért nem tudom elfogadni.

A választók, a magyar állampolgárok tapasztalata az, hogy csökken a nyíltpiaci munkahelyek száma ma Magyarországon. Az állampolgárok tapasztalata az, hogy ma Magyarországon nem lehet megélni, ezért a fiatalok 40 százaléka el kíván vándorolni az országból. 18 százalék fölött van ma a nem fizető hitelek aránya Magyarországon. Folyamatosan emelkedett ez a szám is az önök kormányzása alatt. Nőtt a légminimum alatt élők száma. Ezek azok a hétköznapi tapasztalatok, amelyek valóban érdeklik az embereket, és ezek mind az önök bukott kormányzásának és gazdaságpolitikájának a jelei.

Ezért szerintem egyetlenegy lényeges és nem álszent kérdés van ma Magyarországon, mégpedig az, hogy mikor menesztik Matolcsy Györgyöt és ki lesz az utódja. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

(14.30)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 198 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bene Ildikó, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "Hol tart az egészségügy struktúraátalakítása?" címmel.

Bene Ildikó képviselő asszonyt illeti a szó.




Felszólalások:   29-35   35-41   41-46      Ülésnap adatai