Készült: 2020.07.07.04:53:36 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 52 2006.06.20. 3:11  51-57

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A Dunakanyarban négy éven belül immár második alkalommal vonult le rendkívüli árvíz, amely igencsak próbára tette a térség lakóit. Idén áprilisban a minden idők legnagyobb árvizének nyilvánított 2002. augusztusi árvizet is meghaladó vízállás alakult ki a Duna ezen szakaszán. A védekezési munkákat jelentősen megnehezítette, hogy a Dunakanyar térségében, különösen a jobb parton hiányoznak az árvédelmi létesítmények, így gyakorlatilag védtelennek tűntek Budakalász, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Kisoroszi, Dunabogdány és Visegrád települések. A 2002. augusztusi árvizet követően a térség polgármesterei és országgyűlési képviselője kérést fogalmazott meg a kormány felé a Dunakanyar árvédelmi rendszerének kiépítése, illetve megerősítése céljából. Igen sajnálatos, hogy mindezek ellenére érdemi előrelépés nem történt.

(10.30)

Az árvizek 2002-ben és 2006-ban igen jelentős károkat okoztak. A helyreállítási költségek sok száz millió forintot tettek ki. A helyreállításhoz az önkormányzatok ugyan kaptak és várhatóan most is kapnak valami támogatást, azonban a károk jelentős részét 2002-ben és várhatóan 2006-ban is az önkormányzatoknak kell viselniük.

A károk között olyan tételek is szerepelnek, amelyekkel valójában senki sem foglalkozik. Ilyen kérdés az, hogy az árvizek idején és azt követően is jelentős mértékben visszaesik a turizmus volumene, az országhatárokon átnyúló híradásoknak köszönhetően a térséget érintő befektetői kedv csökkenése is tapasztalható. Az árvíz idején az iskolába és munkába járás ellehetetlenülése is jelentős munkajogi és egyéb problémákat okoz. A helyreállítási munkák elhúzódása miatt a természeti és környezeti értékek jelentős mértékben csökkennek. Mindezek mellett a védekezés költségei is igen magasak voltak. Tudomásom szerint a végösszeg milliárdos nagyságrendű. Ezért fölmerül az is, hogy néhány év védekezési költségeiből igen jelentős fejlesztések volnának megvalósíthatók, ezért gazdaságossági szempontból is egyértelműen indokolt a védelmi rendszer kiépítése, illetve fejlesztése.

Most a tavaszi választásokat és az újabb dunai árhullámot követően a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása újra a kormányhoz fordul, hogy a térség fejlődését, az itt lakók életkörülményeit alapvetően befolyásoló, az árvédelmi biztonságot jelentő fejlesztést a kormány még ebben a parlamenti ciklusban irányozza elő és valósítsa meg.

Ezért tisztelettel kérdezem a miniszterelnök urat: megvalósul-e az árvédelmi rendszer kiépítése még ebben a parlamenti ciklusban? Ha igen, milyen ütemezésben? Az érintett önkormányzatok részt vehetnek-e az előkészítésben? Az áprilisi árvíz okozta károkat mikor és milyen mértékben kívánja megtéríteni a kormányzat?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
6 56 2006.06.20. 1:10  51-57

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Önnek abban igaza van, hogy az 1995. évi LVII. törvény valóban úgy szól, hogy az önkormányzatok kötelessége ebben az esetben az árvédekezés. De ugye nem gondolja, miniszter úr, komolyan, hogy egy-két ezres települések milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket tudnának megvalósítani, még pályázatból sem? Ugyanis egy ilyen projekt előkészítése százmilliós nagyságrendű, és erre sem képesek a települések. Úgyhogy itt mindenképpen fölmerül a kormányzat felelőssége, ha máshogy nem, a törvényalkotás szintjén.

Tisztelt Miniszter Úr! Akkor szeretném a segítségét kérni abban, hogy a törvényt változtassuk meg, és igazítsuk a valós élethez. Szeretném segítségül hívni ebben az előkészítő munkában Szabó Imre és Gulyás József képviselőtársaimat, hátha kormányoldalról meg tudják támogatni ezt a törekvésünket.

Köszönöm szépen, a választ így nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 165 2006.06.21. 8:11  17-172

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagy türelemmel hallgattam ezt az igen tartalmas vitát, amely az önkormányzatok jövőjéről szól. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot én is elmondjak!

Körülbelül az általános iskola 7. osztályában tanulják a gyerekek a fizikát, egy kísérletet hajtanak végre, megforgatják a dinamót, és kigyullad a lámpa. Ez egy pozitív élmény számukra, valamit tettek, és van egy pozitív fejlemény. Középiskolában egy másik kísérlet történik, biológiaórán egy békával kísérleteznek. A békát meg lehetne kérdezni erről a kísérletről, neki kellemetlen élményei származnak ebből a kísérletből. Az egyetemet hagyjuk ki, jöjjünk be ide a parlamentbe!

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt, a parlamentben is mi kísérleteket folytatunk, hiszen a törvényalkotás nem más, mint kísérletezés, de nem a dinamóval, nem a lámpával, nem békával, hanem emberek tömegével, milliókkal. Nézzünk szét, hogy milyen eredményei vannak ezeknek a kísérleteknek! Hipertónia, magas öngyilkossági arány, depresszió, deviancia és számos egyéb negatív tünet. Ebből talán az is következhet, hogy mi nem végezzük itt jól a munkánkat. Emlékszem Szili Katalin szavaira; még a választási kampány idején büszkén és örömmel vallotta, hogy közel tízezer jogszabályváltozás történt az elmúlt négy évben, és ez milyen rendkívül nagy teljesítmény volt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engem ez mélységes szomorúsággal töltött el, mert ez azt jelenti számomra, hogy azokat a jogszabályokat módosítgatjuk folyamatosan, amelyeket korábban elrontottunk. Ez a mi munkánkat nem dicséri, hanem nagyon erős kritikával illeti. Ennek tükrében én azt szeretném a kormány figyelmébe ajánlani, hogy a törvény-előkészítés sokkal nagyobb körültekintéssel történjen. Tőlünk nyugatra, Angliában, Németországban és máshol egy-egy törvénynek az előkészítése és vitája évekig tart. Lehet azt mondani, hogy nekünk ennyi időnk erre nincs, de azért tartunk itt, és azért ilyenek az emberek, azért ilyen a társadalom, mert ez a törvényalkotási munka nagyon rosszul folyik itt, ebben a Házban.

Nézzük meg ezt a jelenlegi előterjesztést, ami az alkotmány módosítását tartalmazza, és az önkormányzatokat érinti! Mit is akar a kormányzat ettől az előterjesztéstől? A hivatalos verziót mondom: hivatalosan azt szeretné, hogy létrehozza a régiókat, illetve megteremtse a régiók létrehozásának feltételeit. Mit vár ettől? Azt várja, hogy a közigazgatási feladatok olcsóbbak legyenek, hatékonyabb legyen ez a munka, és közelebb kerüljön a polgárokhoz. Én úgy gondolom, hogy nem győztek meg az előterjesztők bennünket, ellenzéki képviselőket arról, hogy ez a jövőben hatékonyabb lesz, olcsóbb lesz, és közelebb kerül az emberekhez, a polgárokhoz akkor, ha létrehozzuk a közigazgatási régiót.

Szívesen hagyom magam meggyőzni ennek az ellenkezőjéről természetesen, de azért kételkedem, mert semmiféle elemzést és hatástanulmányt ezzel kapcsolatban az előterjesztéshez nem kaptunk. De azt tudom mondani, hogy nincs is végiggondolva az egész folyamat, mert most csupán az alkotmány módosítása a cél, és ehhez kapcsolódóan néhány kétharmados törvény módosítása, és majd utána az ágazati törvények módosításával fog a teljes kép kialakulni.

(14.30)

No de, tisztelt kormányzat, tisztelt előterjesztők! Így felelősségteljes, megalapozott döntést hozni nem lehet, ha a dolgok nincsenek végiggondolva, ha a döntéshozók nem látják azt, hogy döntésüknek milyen következményei lesznek!

A másik, hivatalos szándéka a kormányzatnak az önkormányzati választások időpontjának a módosítása, megváltoztatása. Ez egy rendkívül fontos kérdés. Sokan támogatják. De igazából én nem látom az okát, hogy miért kellene ezt megváltoztatni, miért kellene két parlamenti választás között félúton megtartani az önkormányzati választásokat. Azért, mert máshol így csinálják, ez egy elfogadható ok, de azért ennél többet is szeretnénk megtudni, hogy mi a valódi oka ennek.

Úgy gondolom, a valódi oka az lehet, hogy a választási ígéreteket számon kérik már az első hónapokban a választók, és most is láthatjuk azt, hogy ez a kormányzat a választási ígéreteit nem tudja, sőt nem akarja betartani, és ezért már most arra gondol, hogy ősszel bizony az ő pozíciója, az MSZP-SZDSZ-kormányzat pozíciója romlani fog. Kérem tisztelettel, ezt tudomásul kell venni, hogy az ígéreteket, a vállalásokat be kell tartani. És nem az a megoldás, hogy akkor változtassuk meg a helyi önkormányzatok választásáról szóló törvényt, hogy kényelmesebb pozícióba kerüljön a mindenkori kormánypárt.

A harmadik célja pedig a többcélú kistérségi társulások területén mutatkozik, nagyobb mozgásteret kapna a mindenkori kormányzat, hiszen ágazati törvényekkel és egyéb jogszabályokkal, törvényekkel lehetne kötelezővé tenni ezt a társulást. Úgy gondolom, ez a három hivatalos ok nem elegendő az alkotmánymódosításhoz, különösen akkor, ha ez nincs végiggondolva.

Ezért még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez az előterjesztés felelős döntés meghozatalához alkalmatlan, nagyobb felelősséget, nagyobb érzékenységet, és azt tudom mondani, tisztelt kormánypárti barátaim, képviselőtársaim, talán kisebb bátorságot kellene tanúsítani a törvényalkotó munka során.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 171 2006.06.21. 1:40  17-172

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a tanítást a két minisztertől. Azért Petrétei miniszter úrnak szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy létezik egy olyan, hogy törvénycsomag. Ez volt a Bokros-csomag idején, most van a Gyurcsány-csomag idején is, voltak salátatörvények, tehát lehet kezelni ezt a kérdést úgy, hogy elejétől a végéig bemutatom azt, hogy az önkormányzatok átalakításával honnan hova szeretnék eljutni. Ez az első lépése lehet, de mi csak az első lépést látjuk, a végét nem látjuk, és nem tudunk így felelős döntést hozni.

Kedves Miniszter Asszony! Nem tudom, hogy mikor mondtam volna én olyat bármikor is, hogy támogatom az önkormányzati választások idejének a megváltoztatását. A TÖOSZ munkájában Visegrád már nagyon régóta nem vesz részt, azóta, mióta látjuk azt, hogy ez egy átpolitizált testület, és mi ebben az átpolitizált testületben nem kívánunk dolgozni, tevékenykedni, úgyhogy mi a munkában nem veszünk részt, észrevételt sem szoktunk fűzni a TÖOSZ javaslataihoz. Úgyhogy az ön állítása nem felel meg a valóságnak.

Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Dr. Lamperth Mónika Hadházy Sándor felé: Nem tagok? Tagok, csak nem vallják be!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 221 2006.06.21. 3:12  204-236

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turisztikai bizottság az előterjesztést június 19-i ülésén megtárgyalta, és a kormánypártok, illetve az egy független képviselő szavazatával, 11 igennel, 7 nem ellenében általános vitára bocsátotta.

A vita során a kormánypárti képviselők részéről hozzászólás nem hangzott el. Az ellenzéki kérdésekre a kormány képviselője által adott válaszok részben elfogadhatók vagy nem elfogadhatók voltak.

Felmerült az, hogy mi történik a regionális idegenforgalmi bizottságokkal. Erre a kérdésre nem kaptunk választ. Nem lehetett megtudni azt sem, hogy mi lesz az országmarketing kérdésével, marad-e a Magyar Turizmus Részvénytársaság vagy megszűnik, átalakul. Nem lehetett megtudni a bizottsági ülésen azt sem, hogy a marketingfeladatokkal a jövőben régiós szinten ki fog foglalkozni.

Az előterjesztésből teljességgel hiányzik a sportterület, még csak meg sem említették ezt a területet. Úgyhogy ezzel kapcsolatban kérdést sem volt érdemes feltenni.

A bizottsági ülésen a többcélú kistérségi társulások működésével kapcsolatban elhangzott az, hogy a többcélú kistérségi társulások az elmúlt években megkezdték a működésüket, olyan forrásokat kaptak, amelyeket korábban a települési önkormányzatok kaptak meg, magyarul: egy forrásátcsoportosítás történt, nem egy forrásbővülés. Ennek tükrében a többcélú kistérségi társulás nem váltotta be meggyőződésünk szerint a hozzá fűzött reményeket, parttalan viták területévé vált, nagyon sok esetben egészen kis összegek elosztását kíséri igen éles vita. Nagyon sokan azt is elmondták, hogy ez a többcélú kistérségi társulás az önkormányzatok, illetve a polgármesterek megosztását eredményezi. Mindenképpen újra kell gondolni ennek a mechanizmusnak a jövőjét.

A turizmust egészen kevéssé érinti ez a jogszabályi változás, de ami érinti, az az ellenzéki képviselők véleménye szerint nem kedvező, nagyon nagy a bizonytalanság. Ezért az ellenzéki képviselők az előterjesztést általános vitára nem találták alkalmasnak.

Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 64 2006.10.10. 2:10  19-239

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kóka János miniszter úr hosszú felszólalását hallgatva, szeretnék néhány dolgot elmondani.

Tisztelt Miniszter Úr! Most már valóban be kellene fejezni ezt a melldöngető sikerpropagandát, amit itt évek óta folytatnak kormányzás és munka helyett! Ön azt mondta, hogy a kollégái éjjel-nappal dolgoznak. A miniszterelnöke meg azt mondta, nem olyan rég, hogy "nem csináltunk másfél évig semmit". Ez nincs összhangban egymással!

Tisztelt Miniszter Úr! Az önök munkájának eredményeként iszonyú drága autópályák épültek, romlik a gazdasági helyzet - ezt ön is nagyon jól láthatja -, romlik, csökken a növekedés, növekszik az infláció, tisztelt miniszter úr.

Nem gondolnám, hogy ezeket sikerként kellene emlegetni, és úgy gondolom, ezeket is hozzá kellene tenni ezekhez a beszámolókhoz. Mert hát a gazdaság tehetetlensége évek múlva mutatja meg azoknak az intézkedéseknek a hatását, amelyeket egy-egy kormány tesz.

Azért arra sem lehet igazán büszke, hogy önök törvénysértést követtek el, több alkalommal is. Az Állami Számvevőszék is rámutat erre, az elutasító záradék azért azt jelenti, hogy nem törvényszerű volt a pénz felhasználása, tisztelt miniszter úr.

Ön büszke a vállalkozásfejlesztésre is. Szeretném elmondani, hogy az előző ciklusban közel 400 milliárd forintot vont ki az állam a kis- és közepes vállalkozóktól, áfa-visszatérítés címén. Ez csak egyetlen tétel volt, tisztelt miniszter úr, az adóemelésekről meg nem is beszélek!

Tehát sajnos azt kell megállapítanom, hogy olyan nagy büszkeség nem töltheti el önt és kormányát sem.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 84 2006.10.10. 2:10  19-239

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Béki Gabriella hozzászólására szeretnék reflektálni néhány vonatkozásban.

Az egyik: a képviselő asszony azt mondta, szerintem helyesen, hogy szokásos technikák mutatkoznak a beszámolóban, a zárszámadásban: a bevételek felültervezése és a kiadások alultervezése. Csak szeretném pontosítani a tisztelt Ház előtt, illetve a közvélemény számára is, hogy ez nem azt jelenti, hogy elfogadott technikák, hanem sajnos szokásos technikák, az elmúlt években szokhattunk hozzá ehhez. De egyébként az államháztartásról szóló törvény pontosan az ellenkezőjét kéri, illetve írja elő a költségvetési szervek és az állam számára is; mégpedig azt, hogy a bevételeket kellő biztonsággal, a kiadásokat is kellő biztonsággal kell tervezni, és a bevételeket inkább alul kell tervezni, a kiadásokat inkább felül kell tervezni annak érdekében, hogy egy év alatt ez a költségvetés, az adott költségvetés teljesíthető legyen.

Sajnálatos, hogy ma is láthatjuk azt, hogy ez a tervezési módszer nem elfogadott a kormány részéről, annak ellenére, hogy amikor a költségvetés tervezése és vitája folyik a parlamentben, akkor egyrészt az Állami Számvevőszék is, másrészt többnyire az ellenzéki képviselők szokták erre felhívni a figyelmet. Bízom abban, hogy a költségvetési beszámoló tanulságait hasznosítani fogja a kormányzat a költségvetés tervezése során, hamarosan meg fogjuk ismerni, de attól tartok, hogy úgy az Állami Számvevőszék, mint az ellenzéki képviselők is ezt a tendenciát folytatva látják majd a benyújtás után is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
33 218 2006.11.17. 4:07  1-431

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban elsősorban a turisztikai kérdéseket szeretném kiemelni. A turizmusról nagyon sokan azt gondolják, hogy az valamilyen extra-, luxusszolgáltatás, a turisztikai fejlesztéseket is nagyon sokan ebbe a fogalomkörbe sorolják. Holott meggyőződésünk szerint a turisztikai fejlesztések komplex területfejlesztések, hiszen érintik a kultúra, az egészségügy, a közbiztonság, a műemlékvédelem, a környezetvédelem területét, magyarul az élet valamennyi szegmensét.

Ennélfogva tehát 1998-ban okkal és joggal ismerte fel az akkor kormány, hogy igen, ebben van fantázia, és együtt lehet működni az országban működő, meglévő erőkkel is. Ennek tükrében az Orbán-kormány igen jelentős turisztikai fejlesztéseket indított el a Széchenyi-terv jóvoltából. Rendkívül sajnálatos, hogy ezek a fejlesztések elmaradtak.

(16.50)

Ma is látható és a szakma is egyértelműen elismeri ezeket az eredményeket, hiszen a jelenlegi turizmusbevételek jelentős része ezekből a fejlesztésekből adódik, tevődik össze.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott költségvetés alapján azt tudom mondani, hogy a kormányzó pártok is felismerték a turizmus fontosságát, azonban azt csak szűken értelmezik, hiszen azt gondolják, hogy ez egy olyan ágazat, amelyre különféle extra adók vethetők ki, amelyeknek a támogatási rendszere egyszerűen megnyirbálható, és gyakorlatilag ebből a szektorból lehet a legegyszerűbben, a legkönnyebben a forrásokat kivonni.

Látható ez a költségvetésből, tisztelt képviselőtársaim: 2002-ben 20 milliárd volt a turizmusfejlesztésre, az idén 12,5 milliárd jut, jövőre 9,8 milliárd jut csupán. Mindezeket kiegészíti még az is, hogy igen sok új adó jelent meg, amely ezt az ágazatot rendkívüli módon sújtotta. Én úgy gondolom, hogy látható ez a tendencia nem csupán a turizmus területén, hanem valamennyi területen, a költségvetéssel érintett valamennyi területen.

Az elmúlt órák alatt a vita során számos érv és ellenérv elhangzott: hallhattuk azt, hogy a megszorítás, a pénzkivonás tulajdonképpen reform, hallhattuk azt is, hogy a 2007-es év, tisztelt hölgyeim és uraim, a kitörés éve lesz. Én támogatom ezt a gondolatot, tisztelt képviselőtársaim, őszintén mondom: törjünk ki a hazugságokból, törjünk ki a forráselvonásokból, törjünk ki a politikai megbélyegzés köréből, törjünk ki a törvénysértések köréből, törjünk ki a hatalommal való visszaélés bűvköréből (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!), és mindezen a területen elsősorban a mindenkori, azaz a jelenkori kormány adjon példát, mutasson példát nekünk!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Itt a lehetőség a kitörésre. Kérem, éljenek vele!

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 180 2006.12.12. 1:59  21-323

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy szóba került ez a terület, az e-önkormányzat kérdése. Valóban elindult az országban egy pályázati rendszer, amelynek keretében három-négy területen elindult ennek a rendszernek a kidolgozása, kimunkálása - az önkormányzatok végzik ezt a munkát, nagyrészt szakértők bevonásával. Eddig nagyjából rendben is van, habár ezzel is van némi problémám, mégpedig az, hogy nem egy egységes rendszer kimunkálása kezdődött el, hanem többféle rendszer fog elkészülni, és nem tudom, hogy ezek a rendszerek egymással majd milyen módon fognak kommunikálni, milyen eltérések és problémák lesznek ebből.

De ami rendkívül fontos, az az, hogy látszik, hogy ennek a rendszernek a bevezetése nem azt fogja eredményezni, hogy munkahelyek fognak megszűnni, és munkaerő válik majd fölöslegessé; pont az ellenkező irány látszik, mégpedig az, hogy újabb és újabb munkahelyekre lesz szükség ahhoz, hogy ezt a rendszer működtessék a kistérségi önkormányzatok. A legfőbb probléma pedig az, hogy a működtetéshez, a fenntartáshoz semmilyen forrás nem látszik sem a 2007-es költségvetésben, sem középtávon vagy hosszabb távon.

Magyarul, az önkormányzatokra testálják, ruházzák rá ezt az új feladatot, és a finanszírozáshoz az állam semmilyen forrást nem kíván nyújtani. Ezt én komoly problémának látom. Az informatikai fejlesztést a kormány tehát csak fél lábbal végzi el: a fejlesztést támogatja, igen; a fenntartást, a működtetést egyáltalán nem.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

(A jegyzői székben Móring József Attilát
V. Németh Zsolt váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 184 2006.12.12. 2:16  21-323

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló Karsai Péter képviselőtársam nagyon fontos kérdést említett, a biztonságunkról beszélt többek között. Az előző nap, tegnap a miniszterelnök úr napirend előtti felszólalásában foglalkozott ezzel a bizonyos gazemberséggel, amit ő így minősített. Egyet is lehet érteni ezzel, a minősítéssel különösebben nincsen probléma, azonban ennek az okait a miniszterelnök úr és a hozzászóló frakcióvezetők jelentős része sem fogta meg rendesen.

Ugyanis egyértelműen az látszik, hogy a jelenleg még működő, de egyre kisebb hatékonysággal működő rendszert két kézzel verik szét. Például az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az elmúlt években Európa-szintű eredményeket ért el a magyar egészségügyben. Európa-szintű eredményeket ért el! Itt van a kezemben az ÁNTSZ-nek a sorsa, tulajdonképpen 2000-től érdemes ezt végignézni. 2000-ben 6841 dolgozója volt az intézetnek, 2001-ben 7409, 2002-ben 7808-ra növekedett, megpróbált felnőni a megsokasodott feladatokhoz, létszámot bővíteni.

2003-ban már csökkent 7768-ra, 2004-ben 7718-ra, 2005-ben 6172-re, 2006-ban 5630-ra és, tisztelt hölgyeim és uraim, 2007-ben 4203-ra. Ennek egyenes következménye az, hogy törvénytelenségek sorozata történik ebben az országban. Ez a tendencia.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 188 2006.12.12. 1:44  21-323

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az a problémám az előttem felszólalóval, illetve a hozzászólással, hogy rosszul fogja meg a kérdést, a dolgot. Mert az ÁNTSZ nem egy hivatal, nemcsak egy hivatal, sokkal több annál, és, ha csak így vagyunk hajlandók nézni ezt a kérdést, akkor nagyon rosszul tesszük, hiszen olyan feladatok nem kapnak megfelelő ellátást, mint például a betegségek prevenciója; a közigazgatási tevékenység mellett a közegészségügyi, népegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi, munka-egészségügyi, és különösen egészségvédelmi, epidemiológiai feladatai vannak ennek az intézetnek. Ezekkel semmi nem fog történni. Ennek a finanszírozása a 2007. évtől kezdődően katasztrofális. Ezek feladatok ezzel a létszámmal és ezzel a költségvetési finanszírozással elláthatatlanok.

Szakmailag azzal egyet lehet érteni, hogy legyen egy egységes hatósági hivatal, egy rendszer, de mi lesz a többivel, tisztelt képviselőtársam? Ez rendkívül fontos probléma, és erre a kérdésre nagyon sok szakember rámutatott már, de a kormányzat egyszerűen képtelen megérteni - vagy nem kívánja meghallgatni - ezeket a jó szándékú, értelmes szavakat. Ez a fő probléma.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 228 2006.12.12. 9:19  21-323

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismerjük a 2007. évi számokat. Tudjuk azt is, hogy milyen hiábavaló dolog - főként az ellenzéki képviselők részéről - módosító indítványokat megfogalmazni és benyújtani. Emlékezzünk vissza az elmúlt évek cinikus, nagyon sértő megjegyzéseire MSZP-, SZDSZ-körökből, hogy olyan módosító indítványokat fogalmazott meg az ellenzék, jelesül legfőképpen a Fidesz, amelyek megalapozatlanok voltak, felelőtlenek voltak, egymásnak ellentmondóak voltak, és lehetne idézni ezeket a dolgokat.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy korábban is, az elmúlt években is, mint ahogy az idén is, most is megalapozott, átgondolt és a problémákat orvosolni igyekvő módosító javaslatokat fogalmazott meg az ellenzék. Szeretnék néhány indítványt ezek közül is tisztelt figyelmükbe ajánlani, és akkor lehet vitatkozni, hogy mennyire megalapozatlanok és mennyire szükségtelenek ezek a módosító javaslatok.

Térségünkben az M0-s északi híd körgyűrűje és a híd is épül. Sok-sok éves késéssel elkezdődött ez a beruházás. Ennek az építési engedélye vitatott, hogy most jogszerű vagy nem jogszerű, de akkor is legalább épül. Azonban attól tartunk - és ezt közlekedési szakértők is alátámasztják -, hogy amennyiben ez a híd elkészül, akkor a térségben az élet nem lesz jobb. Ugyanis ezen a hídon nemcsak a budai oldalról lehet átmenni majd a pesti oldalra, hanem viszont is. És ott nem végződik sehol, illetve vége van az M0-s körgyűrűnek. Az a forgalom Budakalász központjára, Szentendre városára, Pomázra, Csobánkára, Ürömre és apró településekre fog rázúdulni. Elképesztő, hogy milyen káosz fog kialakulni, tisztelt Országgyűlés. Elképesztő!

Hiába hívtuk fel éveken keresztül többek között erre az egy apró problémára a figyelmet, a kormányzat részéről és sajnos a kormánypárti képviselők részéről is teljes közöny fogadta a felhívásunkat. Teljes közöny, elutasítás, és a szemünkbe kaptuk azt, hogy rossz volt a módosító javaslat, rossz volt a lába, rossz volt a keze, rossz volt a gondolata. Segítő szándékot - azt tudom mondani - soha nem kaptak a képviselők sem a kormányzattól, sem a tárcától, sem a kormányzati képviselőtársaktól. És önök beszélnek partnerségről, önök beszélnek együttműködésről? Elég legyen már a hazugságból, elég legyen már a hazug szóból, tisztelt kormánypárti képviselők! Ügyekről legyen szó, és ne ellenzéki vagy kormánypárti politikáról - a létező problémákról!

Mondom a következőt: ugyanehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a Szigetmonostor és Szentendre között kis-dunai híd kérdése. Évek óta, legalább négy éve próbálkozom a módosító javaslatok benyújtásával és elfogadtatásával. Semmiféle pozitív válasz, gesztus nem érkezett kormányzati oldalról. Ez nem a Fidesz hídja lesz, nem az ellenzék hídja lesz, hanem egy térségnek a problémáját és az M0-s északi híd üzembe helyezhetőségét alapozza meg ez a híd. Most is bent van a módosító javaslat ugyanezekre a kérdésekre, tehermentesítő út, kis-dunai híd, elkerülő út, kérem tisztelettel, itt az utolsó lehetőség, tessék támogatni. Vagy ha a költségvetésből ez nem lehetséges, akkor kérném, hogy az uniós forrásokból támogassák majd ezeket a kérdéseket.

Kérem ezt annak ellenére, hogy a közép-magyarországi régióban a ROP-ra, a regionális operatív programokra 576 milliárd forint van előirányozva jelen tudásunk szerint. Megjegyzem: ebből legalább 400 milliárdot már elígért a kormányzat, a 4-es metróra 200 milliárdot, az északi hídra 80 milliárdot, a dél-pesti szennyvíztisztító telepre 100-120 milliárdot, és még a Moszkva térről nem beszéltünk, az újpesti hídról nem beszéltünk, az 5-ös metróról nem beszéltünk. Tehát az 576 milliárd forint döntő többsége már el van költve, és Budapestre lesz elköltve, Pest megyére és a központi régió egyéb területeire pedig nem fog maradni csak morzsa, legalábbis ma ez látszik.

Kérném tisztelettel reagálni erre, és mondani azt, hogy ez nem így van, képviselő úr, hanem a térségi problémák vagy a költségvetési forrásból, vagy az uniós forrásokból meg lesznek oldva. Kérném legalább megígérni, kérném legalább, hogy beszéljünk erről.

Kénytelen vagyok ennek tükrében szólni a térség egyéb problémáiról, az iskolafejlesztésekről Budakalászon, Pomázon, Szentendrén, az intézményfejlesztésekről, amiről már szóltam, az e-önkormányzat működtetésének finanszírozásáról, Szentendre térségében óvodafejlesztésről és hasonló kérdésekről. Bent vannak-e ezek a módosító javaslatok?

Tisztelt Országgyűlés! Évek óta beszélünk arról, és önök soha nem hitték el, soha nem kívántak szembesülni ezzel a kérdéssel, hogy sodródik ez az ország. Aztán érdekes módon 2006 májusában volt egy beismerés, egy elszólás, hogy nem csináltunk semmit. Igen, ez ugyanazt jelenti, tisztelt Országgyűlés. A sodródás, meg hogy nem csináltunk semmit négy éven keresztül, higgyék el, ez ugyanazt jelenti. Próbáljanak meg megbarátkozni ezzel a gondolattal!

Most azt látjuk, hogy a négyéves elvesztegetett munkát próbálják behozni egy év alatt, reformoknak álcázva ezeket a gondolatokat, ezeket a szándékokat. Egészen másról beszélnek, mint amit cselekszenek. Ez tükröződik vissza ebben a költségvetésben is. Ennek tükrében azt tudom mondani, hogy a 2007-es év a leszakadás éve lesz, az adó- és járulékemelkedések éve lesz, az infláció éve lesz, az elbocsátások, leépítések, leépülések éve lesz, a forráskivonás éve lesz, fizetős lesz az egészségügy, és megszorítások, megszorítások minden területen.

Megtanulhattuk, mi tudjuk, egyre többen tudják azt, hogy a szocialisták a középutat nem ismerik; vagy mindent szétosztanak, vagy mindent megpróbálnak besöpörni. Az előző négy év a felelőtlen, koncepciótlan osztogatásról szólt, attól tartunk, a jövő néhány év pedig a megszorításokról, a stratégiahiányról és koncepciótlanságról fog szólni.

(A jegyzői székben Béki Gabriellát Török Zsolt
váltja fel.)

Ennek tükrében mégis arra kérem tisztelettel a kormánypárti képviselőket, hogy támogassák azokat az ellenzéki módosító javaslatokat, amelyek a lakosság életminőségét hivatottak javítani, és amelyek finanszírozhatók.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 298 2006.12.12. 2:07  21-323

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Farkas Imre képviselőtársunknak vannak jó meglátásai, amelyek szimpatikusak számomra is. (Szászfalvi László: Határozottan! - Babák Mihály: Imre, mi szeretünk!) Őszintén szurkolok, hogy ezek a módosító javaslatok, illetve ezek egy része a Szocialista Párt részéről is támogatásra találjon.

Tulajdonképpen miről is van szó? Arról van szó, hogy a kormányzati szándék, illetve az előterjesztő különbséget kíván tenni az egyes társulások között. Mintha a szegény gyerekek vagy az önkormányzatok tehetnének arról, hogy most az kistérségi társulási iskola vagy pedig a hagyományos régi társulási formában fenntartott iskola. Ha a kiegészítő támogatások különbözőek, akkor itt az egyenlőség elve hogy a csudába érvényesülne? Miért kedvesebb az nekünk vagy bárkinek is, ha valaki a kistérségi társulásban kívánja működtetni az iskolát, mint ha a szomszéd faluval vagy a szomszéd településekkel hoznának létre egy önkéntes társulást? Ugyanarról a feladatellátásról van szó, ugyanarról a forrásfelhasználásról van szó, ugyanarról a hatékonyságnövelésről van szó, ugyanarról a minőségjavításról van szó, mint ha kistérségen belül működne.

Valaki kitalálta ezt a kistérségi, először kötelező társulást, aztán önkéntes társulás lett belőle, és egyszerűen ebből a gondolati körből azok az illetők a mai napig nem tudtak kitörni, és állandóan abban gondolkodnak, hogyan lehetne betuszkolni minden csodát ebbe a többcélú kistérségi társulásba, magyarul: a régi járási rendszerbe. Föl kellene már ezzel hagyni, és le kellene szállni a földre, megnézni azt, hogy az adott térségekben milyen munka folyik.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 410 2007.06.05. 0:53  391-457

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turisztikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A turisztikai és sportbizottság a mai napon tárgyalta az állami vagyonról szóló törvényjavaslatot, és a bizottság támogatta az általános vitára való alkalmasságot.

A bizottságban éles vita nem alakult ki, ez pontosan azt jelenti, hogy a kormány képviselőjén kívül hozzászólás nem hangzott el. (Derültség és közbeszólások.) Ezért a bizottságban kialakult álláspontot elég szűkszavúan tudom csupán ismertetni, tehát vélemény nem hangzott el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 191 2007.06.25. 2:22  190-193

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mit tett és tesz a kormány a közlekedés fejlesztése terén a Dunakanyarban? Szentendre térségét az M0-s körgyűrű és annak északi hídja érinti. A beruházás előkészítése során számos kérdést kellett megoldani, így többek között meg kellett állapodni Szigetmonostor és Budakalász önkormányzataival a területfelhasználás kérdésében. Ezt az érintett önkormányzatok, érthető módon és jogosan, feltételekhez kötötték.

Szigetmonostor élni akar, de nem tud megélni csupán ígéretekből. Néhány hónappal ezelőtt a kormány képviselői előtt formailag ugyan megállapodott Szentendre és Szigetmonostor önkormányzata a kis-dunai híd helyéről, azonban a kormány azóta nem tett semmit annak megvalósítása érdekében, azaz magukra hagyta az önkormányzatokat ebben a kérdésben is, az ígéret csak ígéret maradt.

De Budakalász esetében ennél is súlyosabb a helyzet, hiszen a település polgármestere 2005-ben írásban állapodott meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és a fővárossal arról, hogy az M0-s építése során elszenvedettek kompenzálásaként a kormány 200 millió forintot juttat a budakalászi önkormányzati utak helyreállítására és fejlesztésére. Most a 2006 októberében megválasztott Parlagi Endre polgármester úr kéri a kormánytól a megállapodás betartását, eddig mindhiába. Levelet, leveleket írt önnek, de ezekre válasz eddig nem érkezett. A közelmúltban ezért a nyilvánossághoz fordult, a közszolgálati televízió regionális stúdiója is megkereste a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, de a nyilvánosságot a tárca nem vállalta.

(17.30)

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem: mikor kap választ Budakalász polgármestere? Megkapja-e Budakalász önkormányzata az utak fejlesztésére a 200 millió forintot? Mint azt már mindenki tudja, az MSZP-SZDSZ, a jelenlegi kormánypártok a választási ígéreteket nem szokták betartani, de tisztelettel kérdezem: az írásban kötött megállapodásokra is keresztet lehet vetni? Végül tisztelettel kérdezem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a szigetmonostori híd megépítését mikorra tervezi a kormány.

Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 108 2007.10.26. 11:45  1-257

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés kapcsán két dologról szeretnék szólni: az egyik dolog, hogy miről szól ez a költségvetés, a másik dolog pedig, hogy miről nem szól - úgy gondolom, mind a kettő fontos kérdés.

Bevezetőként elmondanám, bár az SZDSZ-frakció, úgy látom, nem vesz részt a mai vitán, hogy az SZDSZ-t tegnap egy roham, egy őszinteségi roham érte, amiből persze gyorsan kigyógyult, nem kell különösebben félteni - nem az egészségügynek köszönhető, egy más természetű reakciónak köszönhető ez a gyors gyógyulás. Az történt ugyanis, hogy az SZDSZ egyik prominens képviselője azt mondta, hogy ők is felelősek azért, hogy az ország és az államháztartás ilyen helyzetbe került. Hát ez igaz! Örülök annak, hogy ezt, elég hosszú idő után ugyan, de az SZDSZ beismerte. Bízunk abban, hogy esetleg mást is hallhatunk még beismerő vallomásként.

Miről is szól ez a költségvetés, tisztelt képviselőtársaim? Ez nagyrészt arról szól, hogy a költségvetést és a gazdaságot az elmúlt öt évben sikerült tönkretenni, komoly feszültségek, komoly gondok mutatkoznak kormányszinten, és ezeket a problémákat, ezeket a gondokat hogyan tudjuk transzportálni az önkormányzati szintre. Ez egy rendkívül fontos stratégiai kérdés, úgy látom. Persze ez kommunikációs szinten nem jelenik meg, de egyértelműen látható, tetten érhető a költségvetés számaiból. Mert nagyon jól tudjuk, hogy az államnak nincsenek iskolái, a kormánynak nincsenek óvodái, a kormánynak nincsenek egészségügyi és szociális intézményei, a kormánynak nincsenek terei, utcái és egyebei - ezek mind a helyi önkormányzati szinten találhatók meg. És akkor, hogyha a kormány úgy dönt - persze a kormányzópárti többség majd alázatosan szolgálni fogja ezt az akaratot -, hogy az önkormányzatokat nem látja el megfelelő forrásokkal, akkor bizony a helyben élő emberek azt fogják látni, hogy bezárják az iskolájukat vagy összevonják azokat, megszűnnek óvodák, csökken az egészségügyi vagy szociális ellátás színvonala, hogy nem lesz lekaszálva a közterület, nő a parlagfű, rendetlen lesz a település, romlik a helyzet. És úgy gondolják - gondolhatják egyébként, hogyha nem hajlandóak végiggondolni a folyamatokat -, hogy mindez a polgármesterek, illetve a helyi vezetők hanyagsága következtében alakul ki. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Egyébként is a polgármesterekről meg kell tisztítani a közéletet - ez a kis mellékmondat egyébként nagyon jól összerímel; ezeket a feszültségeket helyezzük ki a településekhez, és ott alakuljanak ki ezek a konfrontációk.

Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert a kormányzati szándék szerint az önkormányzatok finanszírozása 2008-ban tovább fog romlani, tovább fog csökkenni. Lehet ezen vitatkozni, hogy nem, de aki a számokat megnézi, az láthatja, hogy igen. Akármelyik polgármester kollégával beszél akármelyik frakció akármelyik tagja, ezt fogja elmondani, mert ezek megfelelnek a valóságnak. Azt állítom, hogy helyben fognak jelentkezni ezek a problémák, és a kormányzat bizonyos szinten tehermentesülni fog, és levegőhöz fog jutni. Ez a szándék. De úgy gondolom, hogy ez a szándék nem támogatható, mert nem tisztességes ez a szándék. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.)

(A jegyzői székben dr. Hende Csabát Móring József Attila váltja fel.)

A másik, ehhez kapcsolódó kérdés az, hogy milyen hatása lesz vajon annak, milyen hatást érünk el, hogyha az önkormányzati szinten - amelyet elbukott a választások során a kormányzó párt, legfőképpen az SZDSZ és az MSZP - ezt a költségvetési prést... (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Szabó kolléga, nyugodtan hozzá lehet szólni, tudom, hogy ön is foglalkozik önkormányzati ügyekkel, biztosan érti ezeket a dolgokat. A kétperces hozzászóláshoz gombot kell nyomni.

Azt a hatást éri el ez a költségvetési megszorítás, hogy az önkormányzatoknak dönteniük kell, választaniuk kell, hogy az ellátás színvonalát csökkentik, azaz intézményeket zárnak be, szüntetnek meg, embereket küldenek el továbbra is a munkahelyükről, vagy a nagyon szűkös fejlesztési forrásaikat csoportosítják át működtetésre, vagy felgyorsítják az eladósodás folyamatát, és működési - elsősorban működési - célokra komoly hiteleket fognak felvenni. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a kormányzat gondolkodik, hogyan lehet ezt a kiskaput is becsukni, és hogyan lehet az önkormányzatokat még lehetetlenebb helyzetbe hozni; nagyon sok önkormányzat próbál előremenekülni.

A másik logikus lehetőség az, hogy az adóprést, a helyi adóprést tovább lehet nyomni, fokozni.

(14.20)

Erre a kormányzat nagyon bőkezűen ad lehetőséget a vagyoni típusú adók bevezetésével. De mindez egyértelműen a helyi lakosok és a helyi önkormányzatok közötti konfliktus elmélyítését szolgálja. Ezt a szándékot olvasom ki sok más polgármester kollégámmal, önkormányzati vezető kollégámmal együtt. Éppen ezért ezt a folyamatot támogatni és elfogadni nem tudom, és tisztelettel kérem a parlamenti képviselő kollégákat, hogy gondolják végig ezt, és módosító javaslataikkal próbálják meg ezeket a kérdéseket orvosolni.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy miről nem szól a költségvetés; mert ez is fontos. Úgy látom, a kormányzatnak igazából nincs olyan programja, amely a gazdaság élénkítését, illetve az európai uniós felzárkózási folyamatot szolgálná. Bár hallottunk ma is arról, hogy vannak ilyen elképzelések, például Godó Lajos is beszélt arról, hogy a mezőgazdasági vízellátást fogja a jövő évi költségvetés harminc kisrégióban támogatni 1 milliárd forinttal kisrégiónként, de bocsánatot kérek, ez a 30 milliárd forint semmire nem elegendő. Sokkal nagyobb léptékben kellene gondolkodni, és sokkal jobban át kellene gondolni, hogy milyen adottságai, milyen hagyományai, milyen erősségei vannak ennek az országnak, és az európai, illetve a környező gazdasági viszonyokhoz képest milyen kitörési pontokat lehetne találni. Úgy gondolom, fel tudunk mutatni ilyet. Mégpedig olyan területeket kellene megcélozni, amelyek élőmunka-igényesek, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az, hogy egy dolgozó ember átlagban két és fél embert tart el. Ez rendkívül nagy probléma. Vannak számítások, amelyek még ezt is meghaladják. Az uniós átlag egyébként másfél, azaz egy dolgozóra másfél inaktív ember jut: nyugdíjas, munkanélküli, tanulmányait végző fiatal és egyéb. Ez az arány nálunk két és fél, és ez elképesztő különbség. Tehát mindenképpen arra kellene törekednie a kormányzatnak, hogy olyan kitörési pontokat találjon, amelyek az élőmunkaigényt jelentős mértékben megnövelik.

Mik lehetnek ezek? Olvastam valamelyik újságban, a magyar jövőkép többek között abból áll, hogy Magyarország legyen egy logisztikai központ. Szerintem ez nem túl sikeres elgondolás, hiszen ezek nagy környezeti terheléssel járó feladatok, ez nagyon minimális élőmunkát igényel, és igazából csak néhány üzleti érdeket képvisel. Azonban itt van például a turizmus, amely Magyarországon sikerágazat volt, egészen addig, míg az előző években a támogatást folyamatosan vissza nem vették. Most ennek a volumene csökken. A turizmus nem gépesíthető, tisztelt képviselő hölgyek és urak, és ha ezt akarjuk fejleszteni, akkor egyrészt rendkívül magas élőmunka-igényű ágazatot fejlesztünk, másrészt pedig a turizmus fejlesztéséhez hozzátartozik az, hogy tegyük rendbe a környezetünket is.

A másik ilyen ágazat pedig a mezőgazdaság lehet - és kell hogy legyen -, de sokkal intenzívebb támogatást igényel ez az ágazat, mert a mezőgazdaságnak azt a részét kellene támogatni, amely oda vezetne, hogy legyen Magyarország Közép-Európa vagy akár Európa kertészete. Az öntözőkultúrát kellene továbbfejleszteni, erre megvannak a hagyományok Magyarországon, megvannak az adottságok és lehetőségek. Úgy gondolom, ez sikerágazat lehet. S már most látjuk, hogy az élelmiszer-ellátás bizony komoly problémákat vet fel az Európai Unióban is, és az élelmiszerárak jelentős mértékben emelkednek. S ha még hozzágondoljuk azt is, hogy a globális felmelegedés folytán az öntözővíz és az ivóvíz értéke jelentős mértékben megnő, és Magyarországon kiváló tartalékok vannak ezen a területen, akkor ez bizony hosszú távú kitörési pontja lehet az országnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek súlyos hiányosságok. Egy általános, maszatoló fejlesztésről szól a nemzeti fejlesztési terv II., amely szerintem nem jelent igazából kitörési pontot az ország számára. Ezen szeretnék változtatni, és ehhez kapcsolódóan kívánok majd módosító indítványokat is megfogalmazni és benyújtani.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 237 2007.11.13. 5:46  87-442

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Helyi ügyekkel is és a turizmussal is kívánok foglalkozni felszólalásomban, hiszen a Dunakanyar kiemelt turisztikai régió - volt. Ma már nem az. Amikor a turizmusról beszélnek a szakemberek, akkor két régióval foglalkoznak nagy szeretettel: az egyik Budapest, a másik pedig a Balaton. De úgy gondolom, hogy a Budapest központú régiónak egyik izgalmas része lehet a Dunakanyar is.

Nos, ezzel a kis régióval kapcsolatban komoly problémák tapasztalhatók, hiszen a megközelítése, a közlekedése nemhogy javulna, hanem az elmúlt időszakban folyamatosan romlik. Márpedig nagyon jól tudjuk, hogy ahol turizmust kívánunk fejleszteni, oda a megközelíthetőséget biztosítani szükséges. Ebben a régióban épül - épülget - az M0-s északi hídja, a hozzá tartozó autópályával. Százszor, ezerszer elmondtuk már azonban azt, hogy ez az autópálya, illetve ez az északi szektor egy zsákutcában végződik, hiszen Budakalásznál, a 11-es út csatlakozásánál véget ér. Nem sikerült elérni, bár erre számos kísérlet történt, hogy az M0-s északi része folytatódjék a 10-es út irányába, azonban a helyi lobbik és egyéb erők ezt a szándékot megakadályozták. 2008 augusztusára ígérték, hogy készen lesz a híd, és erősen tart a térség attól, hogy nem javulni, hanem romlani fog a helyzet. Mondom ezt azért, mert már érezhető az, hogy a 10-es út járhatatlansága miatt Pilisborosjenő-Üröm-Budakalászon keresztül megindult az autóforgalom a 11-es út irányába. Tapasztalható, hogy Pilisvörösvár-Csobánka-Pomáz-Budakalászon keresztül szintén megindult egy forgalom, és most már a hegyen keresztül - Pilisszentkereszten keresztül - is tapasztalható jelentős forgalomnövekedés.

Éppen ezért mindenképpen szükséges, hogy valóra váljon a kormány által is megígért tehermentesítő, illetve elkerülő út Budakalász és Pomáz térségében. Egyeztetések történtek az elmúlt időszakban, azonban tényleges előkészítő munka nem. Megnézve a 2008. évi költségvetés tervszámait, látható, hogy 2008-ban is hasonló módon fog eltelni az idő, azaz az előkészítő munkákra forrás nem fog rendelkezésre állni.

Ugyanilyen probléma a szigetmonostori híd kérdése is, amit szintén már számos alkalommal a parlament elé hoztam. A legutóbbi alkalommal Kóka János miniszter úr ígéretet is tett arra, hogy ez a híd meg fog épülni, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a szükséges forrásokat biztosítani fogja.

Tisztelt Országgyűlés! A 2008. évi költségvetésben ezek a számok nem láthatók, azaz kimaradtak. Éppen ezért két módosító indítványt fogalmaztunk meg, amelyek arra irányulnak, hogy legalább az előkészítő munkák kezdődjenek el. Hallom azokat a hangokat, hogy miért nem az uniós forrásokra pályázik a térség. Tisztelt Országgyűlés! Azért nem pályázik az uniós forrásokra, mert ez a térség számára csupán egy ígéret marad. Úgy gondolom, akkor válik valóra ez a beruházás, ez a fejlesztés, ha a költségvetésben a szükséges források elkülönítetten jelennek meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik kérdésre is szeretném felhívni a figyelmet, amely a turizmussal igen szorosan összefügg, ez pedig az értékeink védelme. Nem csupán a természeti értékeink védelmére szeretném felhívni a figyelmet, hanem az épített örökség védelmére is. Az elmúlt években folyamatosan kaptak támogatást kiemelt műemlékeink, például a gödöllői Grassalkovich-kastély - nagyon helyesen -, más kastélyok is, és így ezek között szerepelt például a visegrádi királyi palota is. Azonban néhány éve ez a jó hagyomány megszakadt, és azóta hiába lobbizunk, a szükséges források a költségvetésből mindig kimaradnak.

Éppen ezért szíves figyelmükbe ajánlom azokat a módosító javaslatokat, amelyek műemléki helyreállításra irányulnak, például a visegrádi királyi palotára, de ugyanilyen jó szívvel ajánlanám figyelmükbe a Nagy Gábor Tamás képviselőtársam által benyújtott, megfogalmazott módosító indítványokat is, amelyek a budai vár problémakörére hívják fel a figyelmet. Úgy gondolom, ezek a célok mindenképpen felvállalhatók, jelentős forrást nem igényelnek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

(17.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 130 2008.02.19. 5:04  105-191

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turisztikai bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amelyet szeretnék röviden összefoglalni.

Igazából az tapasztalható, hogy a jelenlegi kormányzat nem kíván szóba állni az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel. Ez az egészségügyi törvényalkotási folyamatban is nagyon szépen, világosan tetten érhető volt, de most már nem csupán a törvényalkotási folyamatban láthatjuk ezt a fajta arroganciát, ha így tetszik, hanem még a jelentések tárgyalása során sem kérik ki a szakmai szervezetek véleményét, ami aztán végül nem is érthető egyáltalán. Hiszen ezek a jelentések azt a célt szolgálják, hogy visszatekintsünk, megnézzük azt, hogy az elmúlt időszakban milyen folyamatok zajlottak le, és próbáljuk ezeket a folyamatokat értékelni, próbáljuk meg a tanulságokat levonni, hogy a jövőben jobban, hatékonyabban tudjuk ezeket a folyamatokat irányítani. Nos, ebbe a munkába a kormányzat nem kívánta bevonni a szakmai szervezeteket, ami a bizottsági tárgyalás során nagyon hamar kiderült, és ezt nem is értettük. Igazából az az álláspontja az ellenzéknek, illetve a Fidesznek, hogy ezt a jelentést innentől kezdve kár is tárgyalni, de mégis.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági tárgyalás során kiderült az, hogy mintegy 7 százalékkal csökkent a turizmusban részt vevő vállalkozások száma, ami igen jelentős csökkenést mutat. Ez két év termése, tisztelt Országgyűlés, tehát két év alatt 7 százalékkal sikerült csökkenteni a turizmus ágazatban szereplő vállalkozások számát. Nemcsak a vállalkozások száma csökkent természetesen, hanem csökkent a vállalkozások gazdasági teljesítménye is, ami szintén körülbelül 7-8 százalékos csökkenést mutat. Úgy gondolom, hogy ez rendkívüli módon elgondolkodtató, és a kormányzat, illetve az ágazat irányítóit, képviselőit mindenképpen arra kell hogy ösztönözze, hogy ezeket a folyamatokat kiértékelje, és megpróbálja megállítani ezt az igen kedvezőtlen folyamatot.

A jelentés 12. oldalán olvashatjuk a kormányzati sikerpropaganda bizonyos elemeit, hogy 2005-ben egy adóreformot készített elő az akkori kormányzat. Természetesen ennek a sikeréről már nem nagyon találunk elemzéseket ebben a jelentésben, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ez egy választási fogás volt, semmi több, és a választásokat követően ugyanaz a kormányzat, a Gyurcsány-kormányzat ezeket az adókedvezményeket, adóváltozásokat visszavonta, sőt megduplázta és ellenkező előjelűre forgatta, jóval nagyobb adóterhet tett, rótt a kis- és közepes vállalkozásokra, mint korábban. Ez is egy rendkívül negatív folyamatot indított el. Tulajdonképpen ha gazdasági növekedésről beszélünk, akkor láthatjuk ennek az eredményét: az elmúlt évben, ha jól tudom, 1,3 százalékos gazdasági növekedés volt kimutatható, és azt tudom mondani, hogy ehhez jelentős mértékben hozzájárult a kis- és közepes vállalkozások elnyomorítása.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés 18. oldalán olvashatunk ilyet, hogy a GDP 4,5-6,7 százalékát teszi ki. Ez az adat összegszerűen is rendelkezésünkre áll: 770 uszkve 1145 milliárd forintot tettek ki az államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos közvetlen terhek, amelyek a kis- és közepes vállalkozásokat terhelik.

(15.50)

Nagyon jó volna, ha a kormányzat ezen is elgondolkodna, és valamilyen változást indítana el, ugyanis ez elképesztő módon terheli a kis- és középvállalkozásokat.

Sajnos, időhiány miatt több ilyen jellegű negatívumot nem tudok most kiemelni, majd az általános vitában ezeket igyekszem pótolni. Mindezek alapján a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a jelentés elfogadását természetszerűleg nem tudja támogatni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 138 2008.02.19. 2:00  105-191

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én szintén Molnár Albert egy korábbi felszólalásához kívánok hozzászólni. Mégpedig azt mondta, hogy 2000-ben 622 ezer és 2006-ban pedig 677 ezer kis- és közepes vállalkozás volt, és hogy ez milyen komoly fejlődés az Orbán-kormányhoz képest - mindezt hozzátette. Csak azt elfelejtette megemlíteni, hogy 2000-ben közel 700 ezer kis- és közepes vállalkozás volt, és onnantól csökkent, 2002-höz képest csökkent le most 677 ezerre. Magyarul, a Medgyessy-Gyurcsány-kormány alatt nem növekedtek a számok, hanem egyértelműen csökkentek. Tisztelettel kérném - tudom, hogy elfogult az Orbán-kormány iránt, természetesen negatív értelemben -, hogy azért a számokat ne próbálja meg úgy csoportosítani, hogy ez a hallgatókat, tv-nézőket megtévessze.

Egy nagyon fontos kérdésről szeretnék még szót emelni, ez pedig a jogbiztonság és bizalom kérdése, amely itt is szóba került már a mai vita során, hogy a vállalkozók elveszítették a kormány iránt és a politika iránt sajnos a bizalmat. Ennek sajnos oka van: összevissza rángatták az elmúlt időszakban a gazdasági és egyéb jogszabályokat, a vállalkozók egyszerűen képtelenek követni, és pontosan ez az oka annak is, hogy a kis- és közepes vállalkozókat elképesztően nagy teher sújtja, a gazdasági és az egyéb jogszabályok követése komoly kiadásokat emészt fel a kis- és közepes vállalkozások részéről, amely tovább rontja a helyzetüket.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 188 2008.02.19. 13:14  105-191

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az idegenforgalom, illetve a turizmus területéről szeretnék beszélni, hiszen ez egy olyan furcsa ágazat, amely az iparhoz és a mezőgazdasághoz képest sem, meg önmagához képest sem gépesíthető. Ez egy olyan ágazat, ami rendkívül komoly élőmunkaigényt képvisel, és ez egy olyan ágazat, amely az elmúlt időszakban fejlődésnek indult. Ezt annak köszönhette, hogy nagyon sokan felismerték az ezen ágazatban rejlő lehetőségeket, önkormányzatok, vállalkozók, és végül 1998-99 tájékán a kormányzat is felismerte azt, hogy ebben van fantázia. A nemzeti össztermék több mint 8 százalékát adja ez az ágazat, és a foglalkoztatottak aránya is nagyon szép képet mutat.

Úgy gondoltuk 1998-99 tájékán, hogy itt még vannak komoly tartalékok, ezért elindult egy közös gondolkodás, amikor is a szakmai szervezeteket is, az akkori ellenzéket is, a kormányzatot is és az akkori kormánypártok képviselőit is megszólítottuk, és elkezdtünk egy közös fejlesztési tervben gondolkodni. Nem volt könnyű, de sikerült meggyőzni az akkori kormányzatot, hogy álljon az ágazat mellé, és nagyon óvatosan, de kezdje el támogatni ezt a szektort. Megtette.

(17.30)

Ennek köszönhetően először 11 milliárd forintra, aztán 2000-ben 20 milliárdra, és azt követően pedig 30 milliárdra emelkedett az a forrás, amely fejlesztési célokat szolgált, mindez a Széchenyi-terv keretében történt.

Voltak viták természetesen, hogy ez a forrás hogyan kerüljön felhasználásra. Úgy gondoltuk, hogy az ország egyik legfontosabb, leginkább fejleszthető területe a termál- és gyógyturizmus, és ennek köszönhetően elkezdtünk fürdőfejlesztéseket támogatni, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb kiegészítő tevékenységeket is. Megerősödtek olyan mikrotérségek, kistérségek, amelyek azóta is bizonyították, hogy érdemes volt ideinvesztálni, hiszen az állami támogatásokra fordított összegek az állam számára is - és természetesen a vállalkozók számára is - vagy részben, vagy teljes egészében már megtérültek. Azt gondoltuk, gondolhattuk ezt persze, mert Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként, majd miniszterelnökként is megerősítette és megígérte, hogy ezt az ágazatot ők is támogatni kívánják, hiszen bizonyított az ágazat, és látják, hogy ebben van fantázia. 2003-2004 tájékán - azt tudom mondani - a tehetetlenségi erő vitte a támogatási rendszert tovább, illetve a 2002-ben és 2003-ban megítélt támogatásoknak köszönhetően a Széchenyi-terv támogatási rendszere tovább működött, és viszonylag jelentős források áramlottak a turizmuságazatba.

De sajnálatos módon ez a folyamat 2004-ben megtört, és azt találta ki az akkori kormányzat, hogy ne hazai forrásokból legyen támogatott a turizmus, hanem használjunk fel erre uniós forrásokat. Gondoltuk, hogy ez jó ötlet, hiszen a hazai forrásokat más fontos célok finanszírozásához is fel lehet használni, oktatás, egészségügy, és más ágazatokra. De azt követően azt tapasztaltuk, hogy 2005-ben és 2006-ban a turizmuságazatból igen jelentős forráskivonás történt. Először a fejlesztési források apadtak el, ugyanis nem érkeztek az uniós támogatási források, és azt követően - sajnálatos módon - a marketingforrás is jelentős mértékben beszűkült. Az ágazat természetesen szakmai szempontból is - és ezt az akkori ellenzék, tehát a Fidesz képviselői is szóvá tették - aggályát fejezte ki, hogy ez nem lesz jó.

Sajnálatos módon beigazolódott ez az aggályoskodás, hiszen az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy először a külföldi látogatók száma apad jelentős mértékben, most már pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a turizmus teljesítménye is folyamatosan csökken. Természetesen a statisztika eszközeivel lehet a dolgokat kicsit kozmetikázni, de teljes egészében nem. Ma azt mondja a kormányzat képviselője - és természetesen a kormánypárti képviselők is -, hogy még mindig van növekedés ebben az ágazatban; ugyan ez a növekedés már csak 1 százalék körüli, de még mindig tetten érhető. Ez valóban így van, hogyha csak a forintteljesítményt nézzük, azonban hogyha az inflációt és egyéb tényezőket is figyelembe veszünk, akkor sajnálatos módon és egyértelműen azt láthatjuk, hogy a turizmuságazat teljesítménye az elmúlt években folyamatosan és fokozatosan csökkenő tendenciát mutat.

Éppen ezért mint a sport- és turisztikai bizottság tagjának, nekem itt is szóvá kell tennem az effajta politikát, és rá kell mutatnom arra, hogy sajnos a kis- és középvállalkozási támogatási rendszer a turizmuságazatot az elmúlt években jelentős mértékben visszavetette. Ezért jó alkalom - bár szomorú, de jó alkalom - az, amikor a 2005-2006. évi beszámolót tárgyalja a parlament, hogy ezekre a kedvezőtlen folyamatokra rámutassunk.

El is gondolkodtat bennünket, és próbáljuk megfejteni, hogy vajon a kormányzatnak - és legfőképpen a miniszterelnök úrnak - mi is lehet valójában a szándéka az országfejlesztéssel, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztésével. Bevallom őszintén, nem tudtuk eddig kitalálni. Mert azért azt csak nem tételezhetjük fel az ország miniszterelnökéről, hogy szánt szándékkal kívánja ezt az ágazatot tönkretenni. Azt azért nem gondolhatjuk - ugye, tisztelt képviselőtársaim -, hogy szándékosan rontjuk a kis- és középvállalkozások helyzetét és a gazdaság helyzetét. Úgy gondolom, ez nem lehet szándékos, de mindenképpen ez az állapot bekövetkezett, ezért tisztelettel javasolom, hogy a kormányzat hallgassa meg a szakmai érdek-képviseleti szervek véleményét, javaslatait, és próbáljon meg annak mezsgyéjén gondolkodni, és a kis- és középvállalkozási támogatási rendszert ennek tükrében átgondolni.

Nagyon érdekes volt Hankó Faragó képviselőtársam eszmefuttatása. Ebből az látszik, hogy tulajdonképpen ők tisztában vannak a kis- és középvállalkozások helyzetével, és tisztán és világosan látják a tendenciákat is. Sőt, azt hallhattuk, hogy azzal is nagyjából tisztában vannak, mit kellene tenni annak érdekében, hogy az ő helyzetük javuljon, és ne romoljon. Ha mindezt figyelembe vesszük és elfogadjuk, akkor már csak egy kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy akkor miért nem ennek tükrében alkotják meg a jogszabályokat, miért nem ennek tükrében változtatják meg az adózási és egyéb jogszabályokat. Sajnos, erre a kérdésre nem kaptunk a mai napon sem választ, és azt tudom javasolni a képviselőtársaimnak, hogy legfőképpen ezekre a kérdésekre keressük meg a választ. Hogyha a kormányzat tisztában van a helyzettel, tisztában van a folyamatokkal, és tudja, hogy mit kellene tenni, akkor miért nem teszi?

A másik kérdés, amire szeretnék kitérni, a jelentéssel szoros összefüggésben van. Itt az egyik képviselőtársam tért ki erre a kérdésre, mégpedig Molnár Albert, idézte a Corvinus vállalkozásfejlesztési programot.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés 44. oldalán találkozhatunk a Corvinus cégcsoport kérdésével, hiszen 2005. május 5-én a kormány határozatában hozta létre a "Sikeres Magyarországért" hitelprogramokat, ezt meghirdette, és ennek következtében 2005-ben megvásárolta a Corvinus Rt.-t. Az MFB Rt. részesedését kivásárolta a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-ből. Itt több program fut párhuzamosan, csak szeretnék a hatékonyságról tájékoztatást adni. Az egyik a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

Tisztelt Országgyűlés! 2005-ben 112 beérkezett kérelemből két szerződést - tehát a 112-ből kettő szerződést - sikerült megkötni, és ebből a kettőből az egyik kkv volt. A másik ilyen társaság a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

(17.40)

Itt olvashatjuk, hogy 56 kérelem érkezett be 2005-ben. 56-ból 4 szerződést sikerült megkötni, itt viszont már jobb az arány, mert ebből 4 kkv. A következő a Beszállítói Befektetői Zrt. Itt 31 beérkezett kérelemből kettőt sikerült megkötni, és sorolhatnám hosszan a példákat. Van olyan egyébként, amelyik elképesztő teljesítményt mutatott, például a Start Tőkegarancia Zrt.-hez két kérelem érkezett be, és ebből egyet sem kötöttek meg. Úgy gondolom, hogy ilyen jellegű támogatásokkal és gazdaságélénkítő programokkal kár foglalkoznunk, hiszen valószínűleg a zrt.-k működtetése több forrást igényel, mint amennyi hasznot egyáltalán a támogatásokból kitermelni lehet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 201 2008.03.10. 12:21  196-203

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti éghajlat-változási stratégia 2008-2025 címet viselő munka rendkívül értékes, nagyon sok pozitív gondolatot fogalmaz meg és rögzít. Alapvetően támogatni is lehet. Nem kívánom most ennek az értékelését elvégezni, csak néhány olyan kérdésre szeretnék rámutatni, amit hiányolok ebből az anyagból, mert úgy gondolom, azért nem teljesen kerek ez a stratégia.

Azt elfogadhatjuk és rögzíthetjük, hogy Magyarország súlya és szerepe a világban elég csekély, ettől függetlenül mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a ránk kirótt elvárásoknak megfeleljünk. Ezt akkor is meg kell tennünk, ha nagyon jól tudjuk, hogy olyan nagy ipari hatalmak, mint például az Egyesült Államok vagy Kína, igazából teljességgel figyelmen kívül hagyják ezt a problémát, és olyan pályára állítják a Föld éghajlatát, ami aztán mindenki számára kényszerhelyzetet fog szülni. Ennek tükrében most először is a közlekedési kérdésekkel kívánok foglalkozni két csoportosításban. Az egyik a Duna mint vízi út szerepe és jövője, a másik pedig az országon belüli tömegközlekedés kérdése.

A másodikkal kezdem. Szakemberek és mások is régóta mondják azt, hogy az ország főváros-centrikusságát, fővárosfüggését oldani kell. Nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt években, az elmúlt tizenöt-húsz esztendőben több százezer ember költözött ki a főváros környékére, azonban ők itthagyták a munkahelyüket, az iskolájukat, az egészségügyi ellátórendszerüket, mivel az agglomerációban ezeket a szolgáltatásokat, lehetőségeket nem kapták meg.

Éppen ezért a kormányzat figyelmébe szeretném ajánlani, hogy az agglomerációt és a fővárost érintő súlyos környezetvédelmi kérdéseket, problémákat jelentős mértékben lehetne enyhíteni, ha az agglomeráció területén létrehoznánk munkahelyeket vagy azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fővárosba történő ingázást jelentős mértékben csökkenthetik. Ha ezt a munkát elvégezzük, akkor ki fog derülni, hogy a jelenlegi úthálózat többé-kevésbé képes kiszolgálni a forgalmat, illetve megfelelő tömegközlekedési rásegítéssel, annak erősítésével középtávon ezt a kérdést kezelni lehet. Ez nyilvánvalóan nemcsak környezetvédelmi problémát vet fel és old meg, hanem gazdasági és kulturális tényező is, hiszen egyben a fővárost körülölelő agglomerációt fejlesztjük, és ott teremtjük meg a hosszú távú megélhetés lehetőségét. Iskolákat kell építeni, egészségügyi intézményhálózatot kell kialakítani, munkahelyeket kell teremteni, ehhez pedig egy kormányzati stratégia készítése volna szükséges.

(19.10)

Ezzel is természetesen hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az éghajlatváltozás üteme nagyon minimális mértékben ugyan, de csökkenjen.

A másik közlekedési kérdés a Duna mint hajózóút kérdése. Sajnálatos módon a Duna szerepe ma igen jelentéktelen, jóval nagyobb forgalmat lehetne ezen a területen lebonyolítani, és nagyon jól tudjuk azt, hogy a vízi szállítás jóval hatékonyabb és jóval környezetbarátabb megoldás, mint akár a vasúti, akár a közúti szállítás. Az Unió egyébiránt ezt a kérdést messzemenően támogatja, olyannyira, hogy az Európai Unió közlekedési és turisztikai bizottsága egy munkatervet dolgozott ki, és egy uniós biztost is kijelölt annak érdekében, hogy készítsék el a Duna mint európai vízi út fejlesztésének programját. Ezt a programot 2010-ig el kell készíteni, és azt követően a 2014-2020 között esedékes európai uniós költségvetésben lehet és kell a szükséges forrásokat biztosítani.

Ez a munka elkezdődött, Magyarországon is folyik. A Vituki ennek a szakmai felelőse, és természetesen a vízügyi szakma is részt vesz ebben a munkában a vízügyi igazgatóságok és más vízügyi szervezetek révén. Azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy az az általános vélekedés alakult ki, hogy ez a dunai hajózási program csak a hajózóút fenntartására és kialakítására koncentrálódik, és nem foglalkozik olyan egyéb kérdésekkel, mint területfejlesztés, mint turizmus, mint ökológia, amely mint tudjuk, az EU víz-keretirányelvei alapján kiemelt jelentőségű tényező. Bizony, itt nagyon komoly szakmai ellentmondások is kialakulnak vízbázisvédelem, ökológia és hajózóút, gazdaság területén. Ezeket az ellentmondásokat föl kell oldani, nem hatalmi szóval, hanem megfelelő kommunikációval. Azt szorgalmazom, hogy végre vonjuk be a társadalmat ebbe a nagyon fontos kérdésbe, vitassuk meg a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal, a régiókkal együttműködésben annak érdekében, hogy egy olyan program alakuljon végre ki, amely társadalmilag támogatott lesz, és a megvalósítás első fázisában nem azon fogunk vitatkozni, hogy miért ezt kell megvalósítani, mi hiányzik belőle és mi fölösleges. Rendkívül bonyolult és nagyon nehéz ez a kérdés, de mindenképpen az ország számára rendkívüli fontosságú.

A másik kérdéskör, amit szeretnék felszólalásomban említeni, az a komplex vízkészlet-gazdálkodás kérdése. Igazából vitatkoznak a tudósok, a kutatók azon, hogy ez a globális felmelegedés valóban elkezdődött-e egyáltalán. Van, aki egyébként ezt is érdekes módon vitatja, és azon is vitatkoznak, hogy a felmelegedés minek köszönhető, milyen szerepet játszik ebben a környezetszennyezés, milyen szerepet játszik az energiahordozók elégetése, és egyáltalán milyen folyamat részesei vagyunk, és 10, 20, 50 év múlva ez a folyamat milyen hatással jár a Földre és ezen belül természetesen a Kárpát-medencére. Azt szerettem volna tehát érzékeltetni, hogy ebben azért elég nagy vita alakult ki az elmúlt időszakban.

De azért, ha nyitott szemmel és füllel járunk, mi magunk is láthatjuk azt, hogy bizony a felmelegedés elkezdődött, mérések is mutatják ezt. Azt mondom, hogy ez nagyon nagy kockázatokat vet föl, nagyon nagy kockázatokat jelent, és igazából nagy a veszélye annak, hogy az időjárás megváltozik és szélsőségesebbé válik. Ennek jelei egyébiránt már mutatkoznak ma is, így például a nyári időszakok melegebbek és szárazabbak, a téli időszakok enyhébbek és csapadékosabbak lettek. Nyilvánvaló, hogy ha ez a folyamat elkezdődött, akkor vélhetően tovább is fog folytatódni. Ez azt jelentheti, hogy bizony a csapadékeloszlás szélsőségesebbé válhat, és előfordulhat az, hogy még hosszabb szárazabb időszakok lesznek, illetve még intenzívebb csapadékos időszakok is, akár monszunszerű esőzések is bekövetkezhetnek a vízgyűjtő területen. Mint tudjuk 2002-ből és 2006-ból, ezek bizony Magyarország számára igen nagy próbatételt jelentenek.

Arra szeretnék rávilágítani, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani nemcsak a Tisza szabályozására, nemcsak a Vásárhelyi-terv végrehajtására, hanem ilyen mélységű, ilyen szintű programot kell elkészíteni a Duna magyarországi szakaszára is, kettős feladattal, egyrészt a víztározási képesség növelése céljából, hiszen a nyári időszakban a Dunán lefolyó vízmennyiség rendkívül csekély, ez tovább csökkenhet, és bizony a felmelegedés olyan hatással is jár, hogy a folyóvölgyektől messze fekvő területek talajának a vízháztartása is jelentős mértékben megváltozik, ami a mezőgazdasági kultúrára is jelentős befolyással lehet.

Tehát mindenképpen arra kell felkészülnünk egyrészt, hogy mivel Magyarország olyan adottságú ország, hogy a vízkészlete döntő többségében külföldről származik, ezért véleményem szerint a víztározási kapacitásokat jelentős mértékben növelni szükséges az öntözővíz, illetve a stratégiai jelentőségű ivóvíz hosszú távú biztosítása céljából. A víz stratégiai kérdés lesz nagyon gyorsan a Kárpát-medencében is és Európában is, és Magyarország lehet legalább Közép-Európa vízellátó országa, és ezt a stratégiai helyzetet mindenképpen ki kellene használni azzal, hogy egy komplex vízgazdálkodási programot kellene elindítani. Most az előkészítési időszak rendelkezésünkre áll, ezt a munkát 2010-ig, 2011-ig kellene előkészíteni ahhoz, hogy a 2014-ben kezdődő új uniós költségvetésben a forrásokat biztosítani lehessen erre a feladatra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés rendkívül fontos megítélésem szerint, a magyar vízügyi és ökológiai szakemberek ebben a kérdésben készen állnak arra, hogy a szükséges előkészítő tervezési munkákat elvégezzék, és éppen ezért szerettem volna felhívni előadásomban is erre a kérdésre a figyelmet. Ezt a részt hiányolom ebből az előterjesztésből, tehát hiányolom "A nemzeti éghajlat-változási stratégia 2008-2025 között" címet viselő munkából ezt a kérdést, és javaslom, hogy a kormányzat ezeket a hiányokat mielőbb pótolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 60 2008.04.08. 5:04  45-69

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turisztikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turisztikai bizottság ülésén elhangzottak az előterjesztéssel kapcsolatban kételyek, illetve olyan megfogalmazások, amelyek azt igazolják, azt bizonyítják, hogy bár öt év alatt nagyon sok új gondolat merült fel a törvénnyel kapcsolatban - ilyen például a tájvédelmi övezetek vagy a kulturális értékeket tartalmazó övezetek meghatározása -, azonban kimaradtak olyan jelentős kérdések, amelyek mindenképpen beleillesztendők lennének az országos területrendezési tervbe. Ezekre a hiányokra nem tudtunk teljes egészében rámutatni, mert egy ilyen terjedelmű és ilyen összefüggéseket felmutató törvényjavaslatot egy-két nap alatt nagyon nehéz értelmezni és véleményezni, mégis engedjék meg, hogy a bizottsági ülésen elhangzottakból idézzek néhány példát.

Az egyik ilyen kérdés: nagyon régóta, évtizedek óta beszélünk itt a Házban is a dunai kishajóforgalom fejlesztéséről. Azonban nagyon jól tudjuk azt is, hogy van egy krónikus akadály, amely lehetetlenné teszi, hogy a Duna Pozsony fölötti szakaszáról a kishajók a magyarországi szakaszra érkezhessenek, és ez az egész dunai kishajófejlesztést, kishajókikötő-építést lehetetlenné teszi. Úgy gondolom, hogy az országos területrendezési tervnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, és megoldást kell keresnie, illetve találnia arra, hogy hogyan lehet ezeket a kishajókat a magyar Duna-szakaszra lebocsátani, leengedni.

A másik igen súlyos kérdés az árvízvédelem kérdése. A törvényjavaslat nagyon helyesen tartalmazza a Vásárhelyi-terv egyes részeit - a teljes egészét sajnálatos módon nem -, azonban a Duna kérdését teljes egészében mellőzi. Holott 2002-ben és 2006-ban rendkívüli helyzetet éltünk át, és úgy gondolom, éppen a 2002-es és 2006-os árvíz indokolttá tehette volna, hogy a minisztérium átgondolja a dunai védelmi rendszer kérdését, és a Vásárhelyi-tervhez hasonlóan egy dunai árvédelmi fejlesztési tervet is legalább elkezdjen.

A következő hiányosság véleményem szerint rendkívül súlyos, amire ismételten szeretném felhívni a figyelmet. Készül egy program a Duna-Tisza közti homokhátság problémáinak a megoldására. Itt arról van szó, hogy a talajvízszint folyamatosan csökken, és valamilyen vízpótlást kell kiépíteni. A területrendezési terv lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy bányatavakat létesítsenek a térségben. Ez talán kis problémának tűnik, de egy-egy bányató megnyitása újabb vízfelületeket eredményez, ami rendkívül jelentős mértékben megnöveli a párolgást, ez pedig egyértelműen a talajvízszint drasztikus süllyedéséhez vezet, ami a térség problémáinak a növelését fogja eredményezni. Tehát az egyik oldalon beleöntünk egy zsák pénzt ebbe a problémába, a másik oldalon pedig teljesen felelőtlenül és meggondolatlanul szabad kezet adunk a térség gazdasági és politikai erői számára, hogy ezt a problémát elmélyítsék.

Mindezek azt támasztják alá, hogy ez az országos területrendezési terv, bár nagyon nagy munka van benne, mégsem hozta meg azt az eredményt, ami elvárható lenne, éppen ezért a sport- és turisztikai bizottság kisebbsége nem tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 53 2008.04.22. 2:03  46-106

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgattam Baráth Etele képviselőtársam előadását, felszólalását, nagyon lényeges kérdéseket fogalmazott meg úgy most, mint két héttel ezelőtt is. Való igaz, hogy a törvény előterjesztéséhez számos módosító javaslat került benyújtásra, és ezek általában fejlesztéseket tartalmaznak, de ennek kézenfekvő okai vannak, és erre szeretném felhívni a figyelmet. Mégpedig az a kézenfekvő oka ennek, hogy jelentős mértékben megváltozott a kormány szándéka és szerepe, és nem vállal fel ma már olyan feladatokat, amelyeket korábban felvállalt. Csak néhány példát szeretnék hozni ezzel kapcsolatban. Így például volt valamikor régen egy jóléti erdőgazdálkodás fogalom, amely a Pilis térségében és más területeken is felvállalt olyan feladatokat, és finanszírozott is, amelyek nem nyereségorientált tevékenységek, hanem kifejezetten a közjó célját szolgálták.

(12.20)

Erre a feladatra több száz millió forintot is áldozott a kormány. Sajnálatos módon ezek a támogatások megszűntek, és mindenki arra törekszik - érthető módon -, hogy a területén a feladatát el tudja látni, fenn tudja tartani, ehhez pedig fejlesztésekre volna szükség. Arra szeretném tehát felhívni a figyelmet, hogy itt szemléletváltásra is sort kell keríteni, és bizony a kormányzatnak a nem profitorientált feladatokat is föl kell vállalnia és el kell látnia ahhoz, hogy egy valóban kulturált környezet alakuljon ki körülöttünk.

Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 93 2008.04.22. 14:43  46-106

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már több alkalommal elhangzott az egyeztetés kérdése. Való igaz, rengeteg egyeztetés történt, de úgy látom, úgy érzem, és a környezetemből is azt hallom, hogy nem elegendő egyeztetés.

Ez egy rendkívül nagy jelentőségű törvény, az egyik legjelentősebb törvény a parlament és az ország életében. Éppen ezért meg kellene követelünk a szakminisztériumtól azt, hogy amikor egy törvényt elfogadunk - ezt egyébként 2003-ban fogadtuk el -, akkor azonnal kezdődjék meg ennek a törvénynek a felülvizsgálata, kezdődjön el az a műhelymunka, amelyet egyébként maga a törvény is előír: ötévente felül kell vizsgálni.

Úgy gondolom, itt mulasztás történhetett, hiszen ez a törvény nem lett megfelelőképpen előkészítve, és most a tisztelt Ház egy olyan anyagot tárgyal kínnal és keservvel, amelyet meg kell tárgyalnia, el kell fogadnia, de ez a törvénymódosítás megint nem lesz olyan színvonalú, amelyet saját magunktól elvárnánk, amelyet tőlünk a lakosság és az érintett érdekképviseletek elvárnának. Ez sajnos szomorúsággal tölt el.

(13.50)

Az egyik felem tehát azt mondja, hogy igazából jobb lenne ezt a törvényt visszavonni, a szükséges egyeztetéseket elvégezni, és majd úgy kerüljön a tisztelt Ház elé. Ugyanakkor vannak a törvénynek olyan elemei, amelyek mindenképpen elfogadásra méltóak és javasolhatóak, és szükségesek is. Éppen ezért most azt az álláspontot képviselem, hogy igen, tárgyalja a parlament ezt a törvényt, fogadjuk el úgy, ahogy el lehet fogadni, de az volna a kérésem és javaslatom, hogy ezt követően azonnal kezdődjék meg egy megfelelő minőségi előkészítő munka, és ne öt év múlva, hanem ha lehet, ha megérik, hamarébb vizsgáljuk felül ezt a törvényt, és a most szóvá tett, de a törvényalkotás folyamatában ki nem javítható hibákat a következő rövid időszakban próbáljuk meg kijavítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető után néhány konkrét kérdéssel is szeretnék foglalkozni. Három csoportot alakítottam ki, az első a közlekedésről szól. Most nem egy olyan kérdéssel szeretném kezdeni, hogy egy újabb dolgot szeretnék betolni a törvényjavaslatba, hogy valamit még építsünk meg, mert hiányzik belőle - nyilvánvalóan lesznek ilyen javaslataim is, hogy a hiányokat pótoljuk -, hanem valami olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely szerintem nem egészen átgondolt és nem kellőképpen leegyeztetett, és talán nem is szükséges eleme a törvényjavaslatnak, ez pedig a váci Duna-híd kérdése. Indoklás: én azt mondom, hogy gondoljuk újra ennek a létesítménynek a szükségességét. Valóban szükséges ez a létesítmény? Milyen igényeket elégít ki? Milyen hatásai lesznek? Egyáltalán van-e ennek hatástanulmánya?

Szeretnék emlékeztetni most egy másik beruházásra, mégpedig az M0-s északi hídjának kérdésére, amikor is több település kért leágazást, például Szigetmonostor, Horány, és akkor környezetvédelmi és vízbázisvédelmi szempontból az a döntés született meg, szerintem helyesen, hogy nem lehet leágazást építeni, hanem majd valamilyen más módon próbálja meg a közlekedési tárca kielégíteni ezen települések, illetve az ott lakók igényeit. Megjegyzem, ez a megoldás a mai napig nem született meg, és igazából kérdéses az M0-s északi hídjának a forgalomba helyezhetősége. Tudjuk jól, hogy ez év augusztusában valószínűleg el fog készülni, de van egy bírósági határozat, amely alapján a forgalomba helyezés csak akkor történhet meg, ha Szigetmonostor önkormányzata ehhez hozzájárul.

Egy ugyanilyen jellegű problémát generál a váci híd, hiszen az is a Szentendrei-szigetre fog megérkezni. A Szentendrei-sziget egy kiemelt jelentőségű, nemcsak a főváros, hanem a térség ellátását biztosító vízbázis, és igen, egy ilyen közlekedési folyosó kialakítása nagyon komoly veszélyeket jelent a vízbázisvédelem szempontjából és természetvédelmi szempontból is. Tehát itt igazából az a dilemma állt elő, hogy az egyiket lehet, a másikat nem lehet, pedig ugyanazok az érvek szólnak mind a kettő ellen és mellett is, természetesen. Tehát én majd egy olyan módosító javaslatot fogok talán meglepetésszerűen benyújtani, hogy ezt a kérdést gondoljuk át, és most ebből az országos területrendezési tervből emeljük ki a váci híd kérdését.

Itt visszautalnék Baráth Etele képviselőtársam felszólalására, amikor azt mondta, hogy az M0-s északi híd üzembe helyezése, forgalomba helyezése egy új helyzetet fog teremteni a Dunakanyarban, és sajnos ez valóban be fog következni, és inkább a jobb partot fogja ez érzékenyebben érinteni, mint a bal partot. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az M11-es folyosó is el fog készülni - nagyon helyesen tartalmazza az OTrT módosítási javaslat -, akkor az M11-es, amely Esztergom irányába köti össze, hidalja át az országhatárt Szlovákia és Magyarország között, és az M0-s északi hídja két olyan közlekedési folyosó lesz, amely között értelemszerűen egy tranzitforgalom fog beindulni, ha akarjuk, ha nem, és egy nagyon érzékeny, sérülékeny, természeti és kulturális örökségekkel sűrűn megáldott térséget, az ott élőket és az ott lévő természeti és kulturális örökséget fogjuk egy ilyen, ma nem felbecsülhető, nem megbecsülhető forgalommal terhelni. Én erre a veszélyre szeretném tisztelettel felhívni a figyelmet.

Nyilvánvaló, hogy ez a problémakör érinti az M0-s budakalászi megtorpanását, és nagyon helyesen azért támogatom a törvény tárgyalását és elfogadását, mert végre rendezni fogja az Üröm-Pilisborosjenő és a továbbvezető folyosó kérdését, hiszen ezek a települések nagy ellenállók voltak ez idáig, és emiatt sajnálatos módon az M0-s továbbtervezése és engedélyeztetése nem történhetett meg. Most úgy gondolom, ez a terv egy nagyon komoly lépést tesz annak irányába, hogy a továbbtervezés és engedélyeztetés folytatható legyen.

A közlekedési rendszereknél maradva még szeretném felhívni a figyelmet, hogy azért voltak és vannak visszalépések is a településeket elkerülő, úgynevezett tehermentesítő utakkal kapcsolatban. Itt megint szeretnék megállni, és szeretném a véleményemet megfogalmazni a tekintetben, hogy szerintem nem elegendő arról dönteni, hogy hol épüljenek elkerülő folyosók, elkerülő utak, hanem rendezni kellene ennek a környezetét is. Ugyanis óhatatlan, és azt tapasztaljuk általában, hogy ahol elkerülő utak épülnek, ott előbb-utóbb megjelennek a kereskedelmi egységek, utána az ipari övezetek, utána a lakóövezetek, és érdekes módon megint átkelési szakasz alakul ki, és fölmerül az újabb igény, hogy akkor újabb elkerülő utakat kell építeni, mert tarthatatlan már ez a helyzet. Itt, ebben az országos területrendezési tervben kellene szabályozni, megfogalmazni és meghatározni azokat a védőterületeket, amelyek elkerülő útként fogják hosszú távon megtartani ezeket az utakat. Ez a koncepció, ez a szándék ebből a törvényjavaslatból is sajnálatos módon erősen hiányzik, és szeretném felhívni a minisztérium tisztelt figyelmét arra, hogy a következő egyeztetési fázisban ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell.

Ángyán József képviselőtársam is elmondta, hogy itt olyan átfedések, egyszerűen nevetséges átfedések vannak, amelyek majd a terv végrehajtását egyszerűen lehetetlenné fogják tenni. Amikor egy közlekedési folyosó egy vízbázis belső védőterületén, idomán akar keresztülmenni, azt nem tudják végrehajtani, akár kerékpárút, akár elkerülő út, akármicsoda, mert a vízgazdálkodásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy ott építeni semmit nem lehet, azok már le vannak határolva, tehát azokat fölülvizsgálni, módosítani nem lehet, és ha ott egy szerencsétlen önkormányzat, mondjuk, kerékpárutat akar építeni, vagy akár az állam egy elkerülő utat akar építeni, azt nem fogja megtenni, mert a törvények erre nem adnak majd lehetőséget. Tehát ez megint csak egy átgondolatlan, nem végiggondolt, felületes, elnagyolt megoldásra utal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Visegrád és a Dunakanyar is természetesen nagyon érzékeny terület, tájképi, természeti értékek sora található ott. Messzemenően támogatható, és a helybéli lakosság is, azt gondolom, most már elfogadja azt, hogy igen, ezeket az értékeket védeni kell, és nem lehet mindent fejleszteni. Ez nagyon helyes. Ugyanakkor arról is kell gondoskodni, hogy az ott élő emberek megélhetését valahogy biztosítsuk.

(14.00)

Valamilyen lehetőséget adjunk nekik, ha építeni, fejleszteni nem lehet, mert országos érdek, való igaz, meg a mi érdekünk is, hogy ezek az értékek megmaradjanak; tehát valamilyen lehetőséget biztosítani kell számukra. Ez a rendezési terv ezzel a kérdéssel - most nem a Dunakanyarról beszélek, hanem az egész országban található értékvédelemről - nem foglalkozik, hanem nagyvonalúan azt mondja, hogy ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom, hanem a költségvetés vagy más törvények kezelni fogják ezeket a problémákat. De azt látjuk, hogy nem kezelik ezeket a kérdéseket más törvények. Úgy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel valamilyen formában komolyabban kellene foglalkozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Idő hiányában már csak egyetlenegy kérdéssel kívánok foglalkozni - szerintem ez az egyik legizgalmasabb kérdés -, a Duna-Tisza közi homokhátság kérdésével. A törvénytervezet foglalkozik a bányanyitás lehetőségével, de például a kavicsbányák nyitását nem szabályozza le, hanem a települési önkormányzatok hatáskörébe utalja. Ennek persze örülhet néhány önkormányzat, ez kétségtelen, hiszen mezőgazdaságilag nem használható, úgymond értéktelen területet jó pénzért el lehet adni. De nagyon jól tudjuk, hogy milyen hatással jár egy-egy kavicsbánya nyitása. Azt eredményezi, hogy a talajvízszint egészen nagy sugarú körben igen jelentős mértékben lecsökken. Az elsivatagosodás - ez nem tréfadolog - veszélye jelentősen megnő, és ezek a folyamatok nem visszafordíthatók.

Úgy gondolom, hogy itt a kormányzat, az állam felelőssége fokozottan kell hogy jelentkezzen. Ezért mindenképpen szorgalmazom, hogy ezt a részét az előterjesztő gondolja végig, és a szükséges módosító javaslatokat akár bizottsági szinten, akár más szinten meg kell fogalmazni annak érdekében, hogy ez az országrész használható, lakható maradjon. Megjegyzem egyébként, hogy jelenleg sok száz millió forintot költ a kormányzat erre a problémakörre, a tervezés elkezdődött, foglalkoznak is vele, de nem komplex módon, hanem csak szűk szakmai szinten foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de mégis foglalkoznak vele. S ha a vízpótló rendszert ki akarják építeni, az nagyon sok milliárd forintba kerül. Ez a két dolog teljesen ellenkező hatású. Most kellene végiggondolni, hogy lehet ezt a kérdést kulturált módon megoldani.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 101 2008.04.22. 1:39  46-106

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ángyán József gondolatához szeretnék kapcsolódni. Mégpedig azt szeretném elmondani, hogy nagyon szép és dicséretes, hogy milyen nagy tempót diktál az Országgyűlés elnöke a Háznak, hogy ilyen felfokozott a törvényalkotás. Ugyanakkor ez a folyamat szerintem mérhetetlenül káros. Merthogy azt tapasztalom, hogy a törvényeket úgy alkotja meg a Ház, hogy nincs végiggondolva, nincs végigtárgyalva, és darálóként működik az egész. És ez nagyon rossz érzéssel tölt el jó néhány képviselőtársamat, többek között engem is.

Ha máshol megnézzük, nem röstelli a parlament, mondjuk, az angol parlament egy fél évig tárgyalni és napirenden tartani a dolgot, azért, hogy valóban egy olyan jogszabály szülessen, amely használható minden tekintetben, amely konszenzuson alapul, amely végrehajtható, és amely tisztelhető. Úgyhogy itt talán a törvényalkotási folyamattal is komoly gondok-bajok lehetnek; ez a nagy kapkodás biztosan nem tesz jót sem a parlament tekintélyének, sem az itt élő tízmillió polgárnak.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 84 2008.11.04. 5:50  17-195

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Talán nem mindenki gondol a költségvetés tárgyalására akkor, amikor ezt a szót hallja, hogy bizalom. Én ezt a szót szeretném értelmezni.

Bizalom nélkül az emberi kapcsolatok nem működnek, vagy ha működnek, azok nem jól működnek. Bizalomra épül a családi kapcsolat, bizalomra épül a barátság is. De, tisztelt képviselőtársaim, meg fognak lepődni, bizalomra épül a politika is, hiszen amikor a választópolgár a választófülke magányában behúzza az x-et a megfelelő helyre, akkor bizalmat szavaz annak a politikai erőnek, akinél ez az x megjelenik. Ez a bizalom azonban, amit 2006-ban a Magyar Szocialista Párt kapott, mára teljességgel elolvadt. Éppen ezért látható az, hogy a pénzügyi válság Magyarországra sokkal nagyobb hatással van, mint az Európai Unió más országaira vagy a világ más országaira.

(14.50)

Azért van ez, mert a pénzügyi világ elveszítette a bizalmát a magyar politika, illetve a kormányzat képviselői irányában. Elveszítette azért, mert volt egy Őszöd 2006 őszén, és akkor a jelenlegi és akkori miniszterelnök büszkén kiállt, és azt mondta, hogy megmondtam az igazat. Elmondta, hogy hazudtak éjjel-nappal, elmondta azt, hogy mindenkit félrevezettek a választási siker érdekében, és azt gondolta, hogy most már kimondta az igazat, és ő megtisztulhatott ebben a nagy igazmondásban. De, tisztelt képviselőtársaim, nem ez történt. Látható módon egyáltalán nem ez történt.

A pénzügyi világ is bizalomra épül, és akkor, ha azt látja, hogy egy kormányzat összevissza beszél, egy kormányzat kiszámíthatatlan módon cselekszik, akkor ennek ára van. Ezt az árat fizetjük most is, hiszen Magyarország, a magyar költségvetés extra kamatokat kénytelen fizetni a világ számára, az IMF számára és más bankok számára. Ezért tartunk itt. És a miniszterelnök megint összefogásról beszél, összekapaszkodásról, mint ahogy 2006 tavaszán is tette ezt.

Tisztelt szocialista Képviselőtársaim! Legfontosabb költségvetési tényező a bizalom helyreállítása. Éppen ezért tisztelettel javaslom, hogy először az MSZP-frakció tegyen rendet a soraiban, állítsa helyre a bizalmat, és azt követően pedig lehet szó a költségvetés tárgyalásáról is. Ez az egy szó százmilliárdokat jelent. Nemcsak a pénzügyi világ nem bízik a kormányzatban, hanem a magyar vállalkozói réteg sem bízik a kormányzatban. Éppen ezért nem jönnek be azok az adóbevételek, azok a bevételek, amelyeket a kormányzat sorra, rendre betervez a költségvetésben. Az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy főleg a bevételi oldalon számos, nagy kockázatot jelentő tétel szerepel. Ilyen tétel például a regisztrációs adókból származó bevétel is, amely tekintélyes növekedést, gyarapodást mutat az ez évihez képest. Mintha a kormányzat nem tudná azt, hogy recesszió következik, amelyet elsősorban az autópiac érezhet. Már most látható az eladások drasztikus csökkenése, 10 százalék fölött van az eladások csökkenése. Hogyan lesz ezekből tehát költségvetési bevétel?

Az a szomorú, hogy a kormányzat nem képes hosszú távon gondolkodni, és nem próbálja meg a magyar kis- és közepes vállalkozásokat megfelelő helyzetbe hozni, és igaz ez a turizmus tekintetében is, hiszen a turizmus a GDP jelentős részét, közel 10 százalékát eredményezi. Nagyon minimális befektetéssel hozza ezt a 10 százalékot, és sajnálatos módon ez a bevétel a 2009-es években, 2010-ben is veszélybe kerül, hiszen a kormányzat elmulasztja az adók rendezését, és elmulasztja a vállalkozói környezet megfelelő kialakítását is.

A költségvetésnek tehát a legnagyobb baja a bizalomvesztés és a bizalom hiánya. Ennek tükrében tehát a 2009. évi költségvetés egy nagyon rossz, megalapozatlan és gyenge költségvetés lesz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 102 2009.03.24. 4:39  9-108

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 87. §-ához, illetve a 106. §-ához nyújtottam be módosító javaslatot, amelyet az ajánlás 132. pontja tartalmaz.

A javasolt kiegészítések a 2008 májusában benyújtott, a turizmusról szóló T/5655. számú törvényjavaslat 15. §-a és 19. §-a (3) és (4) bekezdésének szövegét veszik tulajdonképpen át. Magyarországon jelenleg 13 ezer kilométer a jelzett turistaútvonal becsült hossza, és ezek döntő mértékben az erdőtörvény hatálya alá tartozó területeken vezetnek keresztül. Az útvonalakkal kapcsolatos egyes kérdések egységes megjelölése és a nyilvántartás rendezése ma már halaszthatatlan feladat. Minthogy a turizmusról szóló törvényjavaslat tárgyalására egy éve nem került sor sajnálatos módon, indokolt a vonatkozó részeknek a jelen törvényjavaslatba történő átemelése.

A 87. §-hoz két új bekezdést tartalmaz a javaslat. A (6) új bekezdés úgy szól, hogy turistaútvonalat jól láthatóan, a külön jogszabály szerinti formában készített és nyilvántartott jelzéssel kell megjelölni. A (7) bekezdés pedig: a turistatérképeknek a jelzett turistaútvonalakat tájékozódásra alkalmas módon kell jeleznie. A turistatérképekre vonatkozó követelményeket jogszabály határozza meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az egészséges életmód fontos részét képezi a természetközeli kapcsolat kialakítása. A turizmus egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt javasolt tehát, hogy minél többen minél nagyobb mértékben éljenek ezzel a lehetőséggel. A túrázásnak viszont alapfeltétele, hogy a turista eltévedésének veszélyét a minimálisra csökkentsük. Ehhez a turistaútvonalak közérthető megjelölésére és megfelelő térképekre van szükség.

(11.30)

Ezért a törvényjavaslat kötelezővé teszi a turistaútvonalak jól látható megjelölését, továbbá azt, hogy a turistatérképek a jelzett útvonalakat tájékozódásra alkalmas módon jelezzék. Lényegében ezt a feladatot ma hobbi szinten vagy önként vállalt feladat szintjén szokták elvégezni, az erdőgazdák egy része, illetve civil szervezetek. Időnként megjelennek pályázati lehetőségek is a turistaútvonalak karbantartására, de azt tudom mondani, hogy ez sajnálatos módon nem szabályozott és nem megoldott.

A 106. §-hoz pedig két új bekezdést javasolok. A (10) bekezdés úgy hangzik: "Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszterrel, a természetvédelemért felelős miniszterrel, valamint a sportért felelős miniszterrel együttes rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák tervezésének és kivitelezésének, valamint a jelzett turistaútvonalak nyilvántartásának részletes feltételeit." A (11)-es: "Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszterrel, a sportért felelős miniszterrel, valamint a honvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben határozza meg a turistatérképek szakmai tartalmának és szakmai kivitelének sajátos követelményeit."

A természetjárással összefüggő, alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására vonatkozó, eddig hiányzó felhatalmazások tehát itt kerülnek elhelyezésre. Tekintettel arra, hogy egyes témák több miniszter feladat- és hatáskörét is érintik, ezért a törvényjavaslat ezekben az esetekben együttes miniszteri rendeletek kiadására tartalmaz felhatalmazásokat. Ez összhangban van a kialakult gyakorlattal és a már meglévő szabályozásokkal. Tisztelettel kérem, támogassák ezt a módosító indítványt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 233 2009.03.24. 8:20  228-240

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, elnök úr, hogy én a turisztikai és sportbizottságtól kaptam mandátumot, hogy a bizottság véleményét ismertessem, úgyhogy felszólalásom első felében azt fogom megtenni, utána pedig el fogom mondani a saját véleményemet. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A turisztikai és sportbizottság is megtárgyalta ezt a javaslatot a 2009. február 23-án megtartott ülésén, ahol dr. Világosi Gábor, a bizottság tagja és az előterjesztők egyike szóbeli tájékoztatást adott a javaslatról. Ebben a szóbeli tájékoztatóban elmondta azt, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már elég régóta elkészítette a "Kerékpáros Magyarország" programot, amely a 2007-2013-as időszakot öleli fel.

Az Új Magyarország fejlesztési tervben 42 milliárd forint került rögzítésre erre a feladatra, erre a programra, és ebben az évben egyébként 2 milliárd forint szerepelne a tervezetben. Az Eurovelo nemzetközi kerékpárút-hálózat tervezése is folyamatban van, és amint ez ismert, két területet ölel fel: az egyik a Duna menti kerékpárút-hálózat, a másik pedig a Tisza menti, s van persze egy harmadik eleme is, amelyik a kettőt összekapcsolja, összeköti. A 42 milliárd forint finanszírozás egyébiránt két tételből áll: az egyik egy 28 milliárdos ROP-keret - regionális operatív programból származó keret -, illetve egy KÖZOP-ból származó 14 milliárdos keret.

A bizottsági ülésen Szűcs Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselője adott még tájékoztatást arról, hogy mi a kormányzat álláspontja ezekben a kérdésekben. Aki ismeri az előterjesztést, az tudja, hogy a munkába járás kérdésével is foglalkozik a határozati javaslat, és a minisztérium képviselőjének állásfoglalása szerint a kormányzat nem tudja ezt igazából elképzelni, hogy a munkába járást hogyan lehetne támogatni és finanszírozni. Azt mondja: megoldhatatlannak tartja azt, hogyan lehet ezt beépíteni egy támogatási rendszerbe, hiszen hiányzik ennek a kérdésnek a bizonylati háttere. Arról is tájékoztatást kapott a bizottság, hogy várható, hogy a KÖZOP-keret 14 milliárdos keretéből várhatóan 10 milliárd elvonásra kerül a válságra való tekintettel, és az engedélyezési eljárással kapcsolatban is a kormányzat egyelőre csak problémákat lát.

A bizottsági ülésen többek között elhangzott az is, hogy a 42 milliárd forint felhasználása nagyrészt az önkormányzatok közvetítésével történne, mégpedig pályázati úton. Ezzel kapcsolatban azt a problémát vetették fel a bizottsági ülésen, hogy a tapasztalatok szerint ez a pályázati lehetőség nem minden önkormányzatnál váltott ki osztatlan elismerést és nagy lelkesedést. Ennek tükrében vannak olyan pályázatok, amelyek pályáznak kerékpárút-építésre, és vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem tudják hozzátenni a 10-20 százalékos önrészt, illetve nincs is megfelelő szakmai hátterük ahhoz, hogy pályázzanak, ezért nem pályáznak ezekre a feladatokra. Márpedig egy Duna menti vagy Tisza menti kerékpárút-hálózatnak akkor van értelme, ha az végigmegy az egész úton. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan részek, ahol épül 3 kilométer, de kimarad 10 kilométer, akkor megint épül 6 kilométer, megint kimarad egy darab, és így igazából a folytonosság, a folyamatosság nem biztosítható.

Éppen ezért azt a gondolatot szeretném tolmácsolni a tisztelt Ház, illetve az államtitkár úr felé, hogy esetleg ne önkormányzati pályázati rendszerben próbálkozzon a kormányzat ezen feladatok ellátásával, hanem vegye ezt kézbe, és próbáljon meg egy olyan kerékpárúthálózat-fejlesztési programot elindítani, amelyet saját maga finanszíroz, saját maga engedélyeztet, és az önkormányzatokat partnerként hívja, szólítja meg, hogy az engedélyeztetésben vegyenek részt. Úgy gondolom, nyilvánvaló, hogy ha egy kerékpárút elkészül, akkor a fenntartásban már az önkormányzatok nagyobb kedvvel tudnak részt venni, és szerepet is tudnak vállalni.

Látható az is, hogy pontosan az ilyen típusú problémák miatt a kerékpárút-építés üteme nem megfelelő, hiszen 2000 nyaráig mintegy 100 kilométernyi út épült a tervezett 2000 kilométerből. Tehát 2013-ig a kormányzat szándéka szerint 2000 kilométer kerékpárút épülne meg, de ebből csak 100 kilométer, tehát 5 százaléka valósult meg ez ideig. Úgy gondolom, ez az ütem nem megfelelő.

Szeretnék még egy dologra rámutatni, mégpedig arra, hogy az engedélyeztetési eljárás során vannak olyan típusú problémák, kérdések, amelyek vagy törvénymódosítást igényelnek, vagy pedig nagyobb állami beavatkozást igényelnek. Ilyen például az, hogy a vízügyi törvény tartalmazza a vízbázisok védelmét, egyébiránt nagyon helyesen. Az engedélyeztetési eljárás során azonban olyan akadályokba ütköznek az önkormányzatok, illetve a pályázni akarók, hogy a szakhatóságok, jelesül a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósága nem járulhat hozzá olyan nyomvonalhoz, amely a vízbázis védőterületén megy keresztül. Még akkor sem járulhatnak hozzá, hogyha egyébiránt mellette, mondjuk, egy főközlekedési út megy hat méterrel arrébb, de a kerékpárút egy új létesítménynek számít, ilyen értelemben ez problémás. Ugyanilyen értelemben gondot, akadályokat jelenthet a Natura 2000 területek igénybevétele, és úgy gondolom, ezek a kérdések mindenképpen kormányzati intézkedést igényelnek.

Mindamellett azt tudom mondani, hogy a bizottság is, és azt gondolom, valamennyi jó szándékú képviselő is messzemenően támogatja ezt a kerékpárút-építési programot, és nem csak az útépítési programot, hanem nagyon fontos kérdésnek tartjuk azt, hogy minél többen közlekedjenek kerékpárral, minél többen szálljanak át autóról, illetve tömegközlekedési eszközökről. Ezzel a zsúfoltságot, illetve a környezetszennyezést jelentős mértékben csökkenteni tudjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Velkey Gábor, Pettkó András és dr. Dragon Pál tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 174 2009.10.20. 10:29  11-409

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az elmúlt órákban eléggé ízléstelen vita bontakozott ki, és azt gondolom, hogy néhány dolgot a helyére kellene tenni. Az egyik az, hogy abban kellene megállapodnunk, hogy a költségvetés arra való, hogy az országban finanszírozni tudjuk azokat a feladatokat, amelyeket mi, politikusok - akármelyik párthoz tartozunk is - fontosnak tartunk. Harrach Péter képviselőtársam nagyon igazat mondott: a költségvetésben arra találunk forrást, amit fontosnak tartunk. És ha a költségvetés nem ad fedezetet azokra a kérdésekre, amelyek a társadalom számára is fontosak, akkor valószínűleg különféleképpen látjuk a világot, és lehet, hogy a politikusok nem tudják a társadalom érdekeit képviselni.

Tisztelt kormánypárti képviselőtársaimtól azt szeretném kérni, hogy kérem, fogadják el azt, hogy az ellenzéki képviselők nem rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek esetleg megalapozott és nagyon fontos, a kormánypárti képviselők számára is elfogadható módosító indítványok készítésére nyújtanának lehetőséget. De kérném tisztelettel, egy partneri együttműködést kellene kialakítanunk: azokat a dolgokat kellene megvizsgálni, hogy amit az ellenzéki képviselők fölvetnek a költségvetés vitája során, azok létező problémák vagy nem létező problémák. Lehetséges, hogy rossz a módosító javaslatnak az a része, amely a forrásoldalt biztosítja, de ha mi közös irányba szeretnénk haladni, akkor lehet, hogy meg kellene beszélnünk ezeket, és megtalálni a fontos kérdésekre a helyes válaszokat.

Itt elhangzott az, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség többszörösen túllépte a módosító indítványoknál, mondjuk, az egyik kiadási tételt, és azt meghaladóan nyújtott be módosító indítványokat. Szeretném elmondani, hogy a képviselők önállóan nyújtják be a módosító indítványokat, és tisztelettel szeretném kérni, hogy mutassanak rá azokra az egyes módosító indítványokra, ahol a bizonyos láb, az ellentételezési oldal túlmutat a módosító indítvány összegén. Azt gondolom, hogy ilyet nem találnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék két dologgal külön foglalkozni. Az egyik a turizmus helyzete. Igen, elmondható az, hogy a turizmus az elmúlt időszakban úgymond húzóágazat volt. Tudjuk azt, hogy a GDP, a nemzeti össztermék közel 9 százalékát teljesítette az elmúlt esztendők során. Azt is tudhatjuk, hogy a foglalkoztatottak száma a turizmusban a 300 ezer főt megközelíti vagy talán meg is haladja. Ebből látható, hogy a turizmusnak igen nagy a súlya és a szerepe a gazdaságban és a társadalomban.

Nézzük meg azt azonban, hogy a kormányzat hogyan ítéli, hogyan gondolja ugyanezt a kérdést! Az elmúlt hónapokban tanúi lehettünk annak, hogy a vállalkozói oldal közterhei nem csökkentek - bár vannak olyan képviselők, akik úgy gondolják, hogy csökkentek -, hanem inkább növekedtek. Szeretném külön felhívni a figyelmet például a kafetéria kérdésére. Az üdülési csekket nem a jobboldal találta ki, tehát nem a Fidesz, hanem a szocialista oldal. Amikor a Fidesz-kormány volt, akkor mi ezt a javaslatot, ezt a gondolatot befogadtuk, fölemeltük, és mindig is támogattuk azokat a javaslatokat, amelyek ennek a bővítését irányozták elő.

Együtt gondolkodtunk abban is, hogy ez a költségvetés számára inkább pozitívum, mint negatívum, tehát a támogatási rendszer hoz olyan bevételeket is a központi költségvetés számára - áfabevételeket és egyéb bevételeket -, amelyek ennek az ellentételezését biztosítják. Nagyon érdekes az, hogy ez a gondolkodásmód mintha megakadt volna az elmúlt időszakban, és inkább az ellenkező irányú folyamat indult el. Gyakorlatilag az üdülési csekk jelentős része ma már adóköteles, és bár ebben az esztendőben még ennek a közvetlen hatását nem érezhetjük, de a jövő esztendőtől kezdődően igen komolyan fogja a turizmust befolyásolni - sajnálatos módon negatív irányba, ez egészen bizonyos.

A sport- és idegenforgalmi bizottságban többször foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és érdekes, hogy az ott szavazó képviselők mindig támogatták: igen, az üdülési csekk fontos, a gazdaság és a költségvetés számára is előremutató, de ugyanakkor itt, a plenáris ülésen ennek pont az ellenkezőjét mondják esetleg ugyanazok a képviselők, illetve a szavazások során ez a jó szándék úgymond nem mutatkozik meg, és elfogy. Tisztelettel javasolnám tehát, hogy a benyújtott módosító indítványok közül az üdülési csekk kérdését is próbáljuk meg visszaállítani.

Ugyanilyen nagyon fontos kérdésnek tartom az üdülőhelyi kiegészítő támogatások kérdéskörét. Az elmúlt években kialakult egy gyakorlat, hogy minden beszedett idegenforgalmi adó, az önkormányzatok által begyűjtött idegenforgalmi adó után további 2 forinttal támogatja a költségvetés az üdülőhelyi feladatokat.

(12.10)

Azt lehet persze gondolni, hogy a viszonylag gazdag települések is, itt Hévizet és más településeket is szoktak nevesíteni, duplán jól járnak, hiszen olyan extra bevételekre tesznek szert, amelyek a többi önkormányzat költségvetéséből hiányoznak. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez valóban többletbevétel, azonban többletfeladatokhoz járnak ezek a bevételek. Szeretném elmondani azt, hogy a turizmus működtetéséhez nagyon gazdag programkínálat kiépítése, kialakítása és működtetése szükséges. Sajnálatos, hogy a kulturális idegenforgalmi programkínálat működtetéséhez az elmúlt évben megszűnt a kiegészítő támogatás, tehát most már gyakorlatilag ilyen kérdésekben is magukra maradtak az önkormányzatok.

Számos olyan pluszfeladata van egy üdüléssel, idegenforgalommal foglalkozó településnek, ami jelentős többletforrásokat igényel. Hogy csak még egy konkrét példát mondjak, nagyon helyesen a kormányzat a turisztikai desztinációs menedzsment pályázatot végre kiírta, bár több mint egyesztendős csúszással. Azonban az a szándék, hogy ezt a szervezetet majd az önkormányzatok fogják működtetni, és a kiírásban is szerepel, hogy a turisztikai bevételekből, nevesítve a plusz 2 forintokból lehet ezeket működtetni. Na most, ha ezek a bevételek az önkormányzatoknál nem jelentkeznek vagy csökkentett formában jelentkeznek, akkor ez az egyébként nagyon helyes kormányzati szándék is meg fog bukni. Látható, hogy az önkormányzatok pályázati hajlandósága egyébként jelentős mértékben csökkent az elmúlt hónapok során.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék az önök figyelmébe ajánlani néhány olyan típusú, általam benyújtott módosító indítványt, ami egyrészt a helyben élők életminőségének javítását szolgálná, másrészt pedig a turizmushoz is kapcsolódik természetszerűleg. Szeretném felhívni ismételten a figyelmet arra, hogy az M0-s északi hídja elkészült, az elmúlt esztendőben átadásra került. Most megismerhették a környék lakói, hogy milyen hatása van ennek a hídnak. El kell menni Budakalászra, meg kell nézni, az ürömi úton milyen hosszú kocsisor áll. El kell menni Csobánkára, el kell menni Pomázra, meg kell nézni, milyen elképesztően nagy forgalom terheli ezeket a településeket. Nagyon régóta ígérgeti a kormány, hogy a településeket tehermentesítő és elkerülő utak meg fognak épülni. A javaslatom arra irányul, hogy ehhez teremtsünk forrásokat, és a jövő esztendőben ténylegesen kezdjük meg ezen elkerülő és tehermentesítő utak megvalósítását.

Szeretném felhívni a figyelmet továbbá arra is, hogy az árvízvédelmi kérdésekkel kiemelten kell foglalkozni a Dunakanyarban. Vannak olyan kistelepülések, amelyek önmagukban nem képesek ennek az előkészítésére és megszervezésére. Azt gondolom, itt is állami segítség kell, ilyen lehet például Kisoroszi település.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer az önök figyelmébe szeretném ajánlani azt, hogy próbáljunk meg együttgondolkodni, és próbáljunk meg együtt olyan módosító javaslatokat elkészíteni és benyújtani, amelyek valóban mindannyiunk érdekét szolgálják.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)