Készült: 2020.07.07.21:58:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

101. ülésnap (2007.10.26.), 108. felszólalás
Felszólaló Hadházy Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:45


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés kapcsán két dologról szeretnék szólni: az egyik dolog, hogy miről szól ez a költségvetés, a másik dolog pedig, hogy miről nem szól - úgy gondolom, mind a kettő fontos kérdés.

Bevezetőként elmondanám, bár az SZDSZ-frakció, úgy látom, nem vesz részt a mai vitán, hogy az SZDSZ-t tegnap egy roham, egy őszinteségi roham érte, amiből persze gyorsan kigyógyult, nem kell különösebben félteni - nem az egészségügynek köszönhető, egy más természetű reakciónak köszönhető ez a gyors gyógyulás. Az történt ugyanis, hogy az SZDSZ egyik prominens képviselője azt mondta, hogy ők is felelősek azért, hogy az ország és az államháztartás ilyen helyzetbe került. Hát ez igaz! Örülök annak, hogy ezt, elég hosszú idő után ugyan, de az SZDSZ beismerte. Bízunk abban, hogy esetleg mást is hallhatunk még beismerő vallomásként.

Miről is szól ez a költségvetés, tisztelt képviselőtársaim? Ez nagyrészt arról szól, hogy a költségvetést és a gazdaságot az elmúlt öt évben sikerült tönkretenni, komoly feszültségek, komoly gondok mutatkoznak kormányszinten, és ezeket a problémákat, ezeket a gondokat hogyan tudjuk transzportálni az önkormányzati szintre. Ez egy rendkívül fontos stratégiai kérdés, úgy látom. Persze ez kommunikációs szinten nem jelenik meg, de egyértelműen látható, tetten érhető a költségvetés számaiból. Mert nagyon jól tudjuk, hogy az államnak nincsenek iskolái, a kormánynak nincsenek óvodái, a kormánynak nincsenek egészségügyi és szociális intézményei, a kormánynak nincsenek terei, utcái és egyebei - ezek mind a helyi önkormányzati szinten találhatók meg. És akkor, hogyha a kormány úgy dönt - persze a kormányzópárti többség majd alázatosan szolgálni fogja ezt az akaratot -, hogy az önkormányzatokat nem látja el megfelelő forrásokkal, akkor bizony a helyben élő emberek azt fogják látni, hogy bezárják az iskolájukat vagy összevonják azokat, megszűnnek óvodák, csökken az egészségügyi vagy szociális ellátás színvonala, hogy nem lesz lekaszálva a közterület, nő a parlagfű, rendetlen lesz a település, romlik a helyzet. És úgy gondolják - gondolhatják egyébként, hogyha nem hajlandóak végiggondolni a folyamatokat -, hogy mindez a polgármesterek, illetve a helyi vezetők hanyagsága következtében alakul ki. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Egyébként is a polgármesterekről meg kell tisztítani a közéletet - ez a kis mellékmondat egyébként nagyon jól összerímel; ezeket a feszültségeket helyezzük ki a településekhez, és ott alakuljanak ki ezek a konfrontációk.

Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert a kormányzati szándék szerint az önkormányzatok finanszírozása 2008-ban tovább fog romlani, tovább fog csökkenni. Lehet ezen vitatkozni, hogy nem, de aki a számokat megnézi, az láthatja, hogy igen. Akármelyik polgármester kollégával beszél akármelyik frakció akármelyik tagja, ezt fogja elmondani, mert ezek megfelelnek a valóságnak. Azt állítom, hogy helyben fognak jelentkezni ezek a problémák, és a kormányzat bizonyos szinten tehermentesülni fog, és levegőhöz fog jutni. Ez a szándék. De úgy gondolom, hogy ez a szándék nem támogatható, mert nem tisztességes ez a szándék. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.)

(A jegyzői székben dr. Hende Csabát Móring József Attila váltja fel.)

A másik, ehhez kapcsolódó kérdés az, hogy milyen hatása lesz vajon annak, milyen hatást érünk el, hogyha az önkormányzati szinten - amelyet elbukott a választások során a kormányzó párt, legfőképpen az SZDSZ és az MSZP - ezt a költségvetési prést... (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Szabó kolléga, nyugodtan hozzá lehet szólni, tudom, hogy ön is foglalkozik önkormányzati ügyekkel, biztosan érti ezeket a dolgokat. A kétperces hozzászóláshoz gombot kell nyomni.

Azt a hatást éri el ez a költségvetési megszorítás, hogy az önkormányzatoknak dönteniük kell, választaniuk kell, hogy az ellátás színvonalát csökkentik, azaz intézményeket zárnak be, szüntetnek meg, embereket küldenek el továbbra is a munkahelyükről, vagy a nagyon szűkös fejlesztési forrásaikat csoportosítják át működtetésre, vagy felgyorsítják az eladósodás folyamatát, és működési - elsősorban működési - célokra komoly hiteleket fognak felvenni. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a kormányzat gondolkodik, hogyan lehet ezt a kiskaput is becsukni, és hogyan lehet az önkormányzatokat még lehetetlenebb helyzetbe hozni; nagyon sok önkormányzat próbál előremenekülni.

A másik logikus lehetőség az, hogy az adóprést, a helyi adóprést tovább lehet nyomni, fokozni.

(14.20)

Erre a kormányzat nagyon bőkezűen ad lehetőséget a vagyoni típusú adók bevezetésével. De mindez egyértelműen a helyi lakosok és a helyi önkormányzatok közötti konfliktus elmélyítését szolgálja. Ezt a szándékot olvasom ki sok más polgármester kollégámmal, önkormányzati vezető kollégámmal együtt. Éppen ezért ezt a folyamatot támogatni és elfogadni nem tudom, és tisztelettel kérem a parlamenti képviselő kollégákat, hogy gondolják végig ezt, és módosító javaslataikkal próbálják meg ezeket a kérdéseket orvosolni.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy miről nem szól a költségvetés; mert ez is fontos. Úgy látom, a kormányzatnak igazából nincs olyan programja, amely a gazdaság élénkítését, illetve az európai uniós felzárkózási folyamatot szolgálná. Bár hallottunk ma is arról, hogy vannak ilyen elképzelések, például Godó Lajos is beszélt arról, hogy a mezőgazdasági vízellátást fogja a jövő évi költségvetés harminc kisrégióban támogatni 1 milliárd forinttal kisrégiónként, de bocsánatot kérek, ez a 30 milliárd forint semmire nem elegendő. Sokkal nagyobb léptékben kellene gondolkodni, és sokkal jobban át kellene gondolni, hogy milyen adottságai, milyen hagyományai, milyen erősségei vannak ennek az országnak, és az európai, illetve a környező gazdasági viszonyokhoz képest milyen kitörési pontokat lehetne találni. Úgy gondolom, fel tudunk mutatni ilyet. Mégpedig olyan területeket kellene megcélozni, amelyek élőmunka-igényesek, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az, hogy egy dolgozó ember átlagban két és fél embert tart el. Ez rendkívül nagy probléma. Vannak számítások, amelyek még ezt is meghaladják. Az uniós átlag egyébként másfél, azaz egy dolgozóra másfél inaktív ember jut: nyugdíjas, munkanélküli, tanulmányait végző fiatal és egyéb. Ez az arány nálunk két és fél, és ez elképesztő különbség. Tehát mindenképpen arra kellene törekednie a kormányzatnak, hogy olyan kitörési pontokat találjon, amelyek az élőmunkaigényt jelentős mértékben megnövelik.

Mik lehetnek ezek? Olvastam valamelyik újságban, a magyar jövőkép többek között abból áll, hogy Magyarország legyen egy logisztikai központ. Szerintem ez nem túl sikeres elgondolás, hiszen ezek nagy környezeti terheléssel járó feladatok, ez nagyon minimális élőmunkát igényel, és igazából csak néhány üzleti érdeket képvisel. Azonban itt van például a turizmus, amely Magyarországon sikerágazat volt, egészen addig, míg az előző években a támogatást folyamatosan vissza nem vették. Most ennek a volumene csökken. A turizmus nem gépesíthető, tisztelt képviselő hölgyek és urak, és ha ezt akarjuk fejleszteni, akkor egyrészt rendkívül magas élőmunka-igényű ágazatot fejlesztünk, másrészt pedig a turizmus fejlesztéséhez hozzátartozik az, hogy tegyük rendbe a környezetünket is.

A másik ilyen ágazat pedig a mezőgazdaság lehet - és kell hogy legyen -, de sokkal intenzívebb támogatást igényel ez az ágazat, mert a mezőgazdaságnak azt a részét kellene támogatni, amely oda vezetne, hogy legyen Magyarország Közép-Európa vagy akár Európa kertészete. Az öntözőkultúrát kellene továbbfejleszteni, erre megvannak a hagyományok Magyarországon, megvannak az adottságok és lehetőségek. Úgy gondolom, ez sikerágazat lehet. S már most látjuk, hogy az élelmiszer-ellátás bizony komoly problémákat vet fel az Európai Unióban is, és az élelmiszerárak jelentős mértékben emelkednek. S ha még hozzágondoljuk azt is, hogy a globális felmelegedés folytán az öntözővíz és az ivóvíz értéke jelentős mértékben megnő, és Magyarországon kiváló tartalékok vannak ezen a területen, akkor ez bizony hosszú távú kitörési pontja lehet az országnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek súlyos hiányosságok. Egy általános, maszatoló fejlesztésről szól a nemzeti fejlesztési terv II., amely szerintem nem jelent igazából kitörési pontot az ország számára. Ezen szeretnék változtatni, és ehhez kapcsolódóan kívánok majd módosító indítványokat is megfogalmazni és benyújtani.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai