Készült: 2024.03.29.05:37:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2007.06.25.), 227. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utánihoz hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Van egy régi falusi mondás, hogy a ló- meg a tehéntartás a férfiak dolga, a sertés meg az asszonyoké meg a gyerekeké. Ezt én elég sokat gyakoroltam, nem tudom, hogy képviselő úr gyakorolta-e. Ezt csak azért mondom el, mert amikor Magyarországon 9-10 millió sertés volt, amit persze soha többet nem fogunk eléri, akkor ez nagyjából olyan összetételben volt, hogy durván 4 millió darab volt a nagyüzemi sertés, 6 millió darabot meg ugyanezek a nagyüzemek integráltak, amit azért a 90-es évek elején sikeresen tönkre is tudtunk tenni. Most ez hiányzik egyébként, tehát az a szervezett tartás, ami ezt a termelői védelmet megadja, hogy ne legyenek kiszolgáltatott helyzetben a sertéstartók akkor, amikor a piaci mechanizmusok ilyen föl-le mozgást mutatnak.

Egyébként én nem emlékszem arra, hogy mikor volt 380-400 forint az Orbán-kormány alatt a sertés ára, jó lenne, ha majd leírná nekem pontosan azt a periódust. Nem kizárt, hogy néhány hónapig ez előfordult, de nagyon-nagyon ritka ügy. Azt is szeretném jelezni, hogy az Európai Unióban nagyjából 1 euró körül van a kilónkénti ár, ezt hosszú évek átlagában lehet mondani. Magyarul azt kell eldönteni mindenkinek, aki ezen az áron, tehát 250-260 forint fölötti önköltségi ár felett termeli a sertést, az nagy valószínűséggel az évek átlagában veszteséggel fog termelni. Egy dolog lehetséges: meg kell próbálni nagyjából ugyanazon a technológiai meg tartástechnológiai színvonalon végezni ezt, ami lényegesen kevesebb energiát, lényegesen kevesebb takarmányt és lényegesen kevesebb élőmunkát feltételez. Tehát az a klasszikus sertéstartás, legalábbis főállásban biztos, hogy nem lehet nyereséges, ha valaki 300 forint körüli átlagárra tudja kihozni az önköltségét.

Egyébként most pont megint egy emelkedő ár van, hétfővel 285 forint lesz a sertésár, ez egy bejelentett dolog; természetesen az első osztályú szerződött állományé. Ugyanis azért azt is lehet látni, hogy akkor senki nem reklamált, főleg a kistermelői körből, hogy amikor 320-340 forint volt egy évvel ezelőtt az ár, és nem vettük vissza a darabonkénti 1800 forintos támogatást. Ezt pont azért tettük, mert a sertésnél mindig van egy hullámvölgy, és meg kell próbálni ezt az időszakot átvészelni. Tudja, képviselő úr, ez úgy működik, régen is úgy működött a falusi házaknál, hogy amikor jó ára volt az állatnak, akkor kettő anyadisznóval többet tartottak, amikor meg rossz, akkor kettővel kevesebbet, tehát mindig próbáltak régen is igazodni a piachoz. Ezt most is így kell tenni, ugyanis az Európai Unió semmilyen támogatást nem engedélyez azon a notifikált magyar támogatáson kívül, amit még ebben az évben fönn tudunk tartani, és majd jövőre várhatóan más technikával tudjuk ezt is csak folyósítani, mondjuk, állatgyógyászati költség címen vagy éppen hullamegsemmisítés címen, mert ez a helyzet, tehát nincs egy lazán szabályozott állattartás, aminek nincsen igazából nagy köze a klasszikus mezőgazdasági termeléshez, egy sertés- vagy baromfitartáshoz, hiszen teljesen zárt rendszerben, mondjuk, egy négyzetméter föld nélkül is elvégezhető.

Azt is tudja képviselő úr pontosan, hogy ezt a hullámvölgyet egy olyan döntés okozta, amit tekinthetünk akár politikai döntésnek is, hogy Lengyelországból az orosz relációba nem lehetett kiszállítani se élősertést, se feldolgozott húst, ezért az a 2 millió darab felesleges lengyel állat, amit a saját piacukon nem tudtak eladni, rázúdult Európa piacaira. Ezt az első néhány szállítmánynál még ki lehetett védeni, utána minden szabályt betartottak, és ha nem akarjuk azt, hogy kilépjünk az Európai Unióból, akkor a közös agrárpolitika meg a közös vámunió mentén nincs lehetőségünk kitiltani az országból az ilyen irányú sertést.

Ami intézkedések történtek, azok a következők voltak. Pozitív diszkrimináció lesz azoknak a pályázóknak a feldolgozóiparban, akik igazolhatóan nagyobb mennyiségben dolgoznak fel magyar árut, de negatívot nem tudunk, itt is csak egy pozitív pontszámbeli diszkriminációt lehet alkalmazni. Illetve jeleztük a vágóhidaknak, hogy nagy kockázatot vállal az, aki mondjuk, orosz piacra akar exportálni, és mellette lengyel importsertést hoz be. Egyébként ez hatott, körülbelül két hete volt ez a tárgyalás, és most már úgy látszik, hogy emelkedő tendenciát mutat a hazai sertés ára. De még egyszer mondom, ez mindig is így lesz, és azoknak a beruházásoknak köszönhetően változhat a helyzet, amelyekre most az első körben 140 milliárdos támogatási igény érkezett - ez a trágyakezelés, aminek körülbelül a fele a sertéstartókat érinti -, és augusztusban lesz még egy pályázati kiírás, amivel technológiai, technikai modernizációt tud végrehajtani az is, aki ezt kicsiben csinálja, mondjuk, 100-200 darabos állománnyal, vagy akár az is, aki 2000 anyakocával, mert ez a két kategória nem ugyanaz.

Tehát, képviselő úr, illúzió az, hogy Magyarországon újra 10 millió sertés legyen; annak meg, hogy Magyarországra érkezik hús, biztosan sokan örülnek, mert azért ez valahol egy árstabilizációs dolgot is jelent a piacon. Persze nyilván ennek a magyar termelők alapvetően nem örülnek, de nem csak a magyar termelőkből áll a magyar piac. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgyhogy én azt gondolom, képviselő úr, hogy ezek az ügyek kézben vannak. Arról, hogy önnek mindig mindenki csak panaszkodik, én nem tehetek, nálunk nem mindig ugyanez a helyzet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  227  Következő    Ülésnap adatai