Készült: 2024.03.29.10:59:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

237. ülésnap (2001.11.07.), 380. felszólalás
Felszólaló Dr. Braun Márton (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:25


Felszólalások:  Előző  380  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid felszólalásomban néhány olyan témát szeretnék érinteni, ami az első tárgyalási napon a tisztelt Házban elhangzott és problémaként felmerült.

Elsőként: néhányan azt kifogásolják, hogy túlságosan sietünk a piac megnyitásával, és ráérnénk akkor megnyitni, amikor az Európai Unióhoz csatlakozik az ország - ezt elsősorban Balczó képviselőtársunk kifogásolta. Azt hiszem, a piacnyitás késleltetése több okból is hátrányos lenne Magyarország számára. Egyrészt a piac megnyitásával a magyar fogyasztók is kedvezőbb feltételek mellett juthatnak majd ellátáshoz, mint a piac megnyitása nélkül. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a verseny a hatékonyság növelésére, az ellátás színvonalának emelésére ösztönözte a szolgáltatókat. Másrészt a Európai Bizottság jelenlegi tervei szerint az EU-hoz való csatlakozásunk időpontjában valamennyi tagállamban 100 százalékos piacnyitási szintet kell elérni, tehát az azonnali teljes verseny rászabadítása a magyar gazdaságra nem kívánatos.

A hazai fogyasztóknak, az iparágnak és a szabályozó hatóságoknak is lehetőséget kell adni arra, hogy a tapasztalatok fényében a szükséges korrekciókat elvégezzék, és megfelelő módon tudjanak felkészülni az egységes európai villamosenergia-piacon való részvételre. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy Magyarország nem számít a csatlakozásra váró országok között éltanulónak, Lengyelország, Csehország, Szlovénia már megnyitotta piacait, illetőleg 2002 elejétől már meg fogja nyitni.

A következő probléma az, hogy a túl korai bevezetést ellenzők mellett mások azt gondolják, hogy Magyarországon már korábban meg kellett volna nyitni a piacot. A piacnyitás valóban a fogyasztók érdekét szolgálja, ezért indokolt a lehető legkorábbi megvalósítás, azonban nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy az áramszolgáltatás az alapellátások közé tartozik. Ez a törvényjavaslat megfelelő időt biztosít az alsóbb szintű jogszabályok kialakítására, a villamosenergia-ellátási szabályzatok megalkotására, az engedélyezési folyamatok elvégzésére, a piaci szereplők és a fogyasztók felkészülésére.

A piac megnyitása a villamosenergia-ellátásban abból az okból is nagy körültekintést igényel, hogy a legfontosabb követelmény az ellátás biztonságának megőrzése marad a verseny bevezetése után is. Ez a törvényjavaslat figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat is, és többek között biztosítja, hogy Magyarországon a piacnyitás után se következhessen be olyan ellátási zavar, amely például a sokat emlegetett Kaliforniában történt.

A javasolt szabályozás a biztonság tekintetében bizonyos szempontból az európai közösségi szabályokon is túlmutat. Az ellátás biztonságát szolgálja a rendszerirányító valamennyi piaci szereplőtől való elkülönítése és részére több speciális feladat előírása. A rendszerirányító a biztonságos ellátás fenntartása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az árak alakulását, az átlagos árakat nyilvánosságra hozza, amely egyrészt orientálja a piaci szereplőket, másrészt fontos tájékoztatás a hatóságok számára is.

A villamosenergia-ellátás alapja, hogy legyen elegendő termelés, és legyenek megfelelő hálózatok a megtermelt villamos energia elszállítására, azaz a hálózatok kapacitása és a megtermelt villamos energia mennyisége a fogyasztók várható igényével hosszú távon összhangban álljon.

A biztonság mellett fontos az ellátás minősége is. Éppen Lezsák képviselő úr említette, hogy a Magyar Energia Hivatal éves jelentéseiből is ismert, hogy az ellátás színvonala az utóbbi tíz évben csökkent. Ennek megakadályozására a Magyar Energia Hivatal eddig nem rendelkezett megfelelő lehetőséggel, ezért a törvényjavaslat ezen a téren is újítást vezetett be, és hathatós eszközök biztosításával kötelezi a hivatalt az ellátás színvonala érdekében a vállalkozásokkal szemben történő fellépésre.

 

 

(23.30)

 

Tisztelt Ház! Felmerült egy olyan probléma is, hogy a törvényjavaslat nem helyez elegendő hangsúlyt a hazai érdekek érvényesítésére. Ezzel az észrevétellel szemben a törvényjavaslat számos ponton tartalmaz a hazai piac védelmét szolgáló intézkedéseket. A javaslat a kormány hatáskörébe utalja a piacnyitás aktuális szintjének megállapítását. A verseny tapasztalatai és az általános gazdasági helyzet figyelembevételével biztosítható a fokozatosság érvényesülése. Mint ahogy azt már korábban is említettem, az árak alakulását is figyelemmel kíséri a kormányzat, és a szükséges intézkedéseket is megteheti egy későbbi ellátási zavar megakadályozása érdekében.

A villamos energia határon keresztüli szállítására vonatkozó szabályok is a hazai piac védelmét és biztonságos működésének fenntartását szolgálják. Az Unióhoz való csatlakozás időpontjáig a versenypiaci fogyasztók vonatkozásában fenntartott 50 százalékos szabály mellett lehetőség van az import másik részének is a megfelelő keretek között tartására. Amennyiben a környezetvédelem, az ellátás biztonsága, illetve a kölcsönösség elve kívánja, a kormány döntése alapján a további behozatal megtagadható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Problémaként merült fel, hogy a törvény keret jellegű. A keret jellegű szabályozás általános ebben a műfajban. Nemzetközi és hazai téren hagyomány a keret jellegű törvényi szintű szabályozás; gyakorlatilag az Európai Unió tagállamaiban is ez a gyakorlat. Egyrészt az ágazatra jellemző nagy számú technikai részletszabály, másrészt a piac fejlődéséhez való rugalmas alkalmazkodás igényei is indokolják a keret jelleget.

A keret jellegű törvényeket értelemszerűen - nevéből is adódóan - számos alsóbb szintű jogszabály egészíti ki, amelyekkel biztosítható a villamosenergia-piac működéséhez való pontos alkalmazkodás. Az 1994. évi villamosenergia-törvény megoldását követve a jelenlegi javaslat is több ponton felhatalmazást ad a kormány, illetve az érintett miniszterek számára a részletszabályok megalkotására. Az alsóbb szintű jogszabályok szabályozási tárgyköre is azonos az 1994. évi törvény alapján megalkotott jogszabályokéval, sok esetben a hatályos rendeleteket csak szűk körben kell pontosítani az új törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.

Szám szerint jelenleg négy kormányrendelet van, ehelyett hét darab kormányrendelet megalkotására ad felhatalmazást a törvényjavaslat. A korábbi 14 miniszteri rendelet helyett 16 rendelet hajtja végre majd a törvényt. Az előbbi és az utóbbi szám közötti különbség a korábbi szabályozáshoz képest újdonságnak számító rendelkezésekből adódik, így meg kell alkotni a piacnyitásról, az átállási költségekről szóló rendeleteket, továbbá a megújuló energiaforrásokról, valamint a szociálisan rászoruló fogyasztók támogatását lehetővé tévő jogszabályokat.

Az alsóbb szintű jogszabályok megalkotása az 1994. évi törvény esetében is követte azt az általános gyakorlatot, hogy a végrehajtást szolgáló jogszabályok a törvény elfogadásával párhuzamosan, késleltetett ütemben kerülnek előkészítésre, majd a törvény elfogadását követően történik meg az elfogadásuk.

Az 1994. évi törvény májusi kihirdetését követően 1995 áprilisára készült el a végrehajtási kormányrendelet. Ebben viszont nem kívánjuk folytatni az MSZP-SZDSZ szakértői kormány gyakorlatát, szeretnénk valamivel hamarabb realizálni a végrehajtási rendeleteket.

A törvényjavaslattal párhuzamosan folyamatban van az alsóbb szintű jogszabályok, illetve jogszabály-módosítások előkészítése és egyeztetése. A piacnyitásra való felkészülést és az engedélyek kiadását szolgáló jogszabályokat 2002 első félévében kell elfogadni ahhoz, hogy a 2003-as piacnyitás tartható legyen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül néhány szót a villamosenergia-árak alakulásának kérdéséről. A villamos energia fogyasztóit elsősorban két dolog érdekli, egyrészt az, hogy az ellátás megfelelő színvonalú legyen, lehetőleg ne legyenek áramszünetek, másrészt az ellátás ára ne legyen magas, a villany ára ne emelkedjen.

Három héttel ezelőtt képviselőtársaim egy része többször kifejtette azon véleményét, hogy a jövőben a villamosenergia-árak tovább fognak emelkedni a versenypiac miatt, de legjobb esetben is a versenypiac bevezetésének kedvező hatása ellenére is belátható időn belül árcsökkenés nem várható. Véleményem szerint ennél árnyaltabb a helyzet.

Ahhoz, hogy a jövőbeni árfolyamatokat megérthessük, érdemes felidézni az elmúlt öt év eseményeit. Hosszú előkészületek után az MSZP-SZDSZ-kormány '95. augusztus 4-én elfogadta a villamos energia árszabályozásáról és árkiigazításáról szóló határozatot. A határozat leírja, hogy a villamosenergia-árakat miként kell emelni addig a szintig, hogy a végfelhasználói és viszonteladói árak az indokolt működési költségen felül 8 százalékos tőkearányos nyereséget is tartalmazzanak.

A kormányhatározatnak megfelelően megtörtént az 1995. szeptemberi, majd 1996. márciusi áremelés. A Magyar Energia Hivatal kiszámolta, hogy milyen áremelést kell végrehajtani '96. október 1-jén, és ezt benyújtotta az illetékes döntéshozók elé. A benyújtott számok feltehetően meglephették a kormányt, mert annak elfogadása helyett Horn Gyula akkori miniszterelnök energiaárügyi kormánymegbízottat nevezett ki, és megbízta azzal, hogy az Energia Hivatal által előterjesztett javaslatot lehetőleg faragja le. A kormánymegbízott a feladatát drákói szigorral végrehajtotta, és a korábban indokoltnak minősített tételek jelentős részét kihúzta, többek között a képviselőtársunk által említett környezetvédelmi tételeket is. Így a villamosenergia-áremelés nem érte el a 25 százalékos lélektani határt, és 1997. január 1-jén csak 24,9 százalékkal emelkedett a villamos energia ára.

Ha figyelembe vesszük ezt az áremelkedési ütemet, akkor láthatjuk, hogy a Horn-kormány tevékenységének ebben az időszakában lényegesen nagyobb mértékben növelte a villamosenergia-árakat, mint az a jelenlegi parlamenti ciklus időszakában történt. Ez természetesen nagyon nagy terheket rótt a fogyasztókra.

A 2003. január 1-jét követő árak becslésénél három jól elkülöníthető csoportot célszerű figyelembe venni. Ezek közül az első azt az áremelési kényszert tartalmazza, amely még a kormánymegbízott úr tevékenységének köszönhető, vagyis el kell rendezni azokat a korábbi kötelezettségeket, amelyeket még 1997-ben kellett volna teljesíteni. Az árváltozást nyilvánvalóan befolyásolni fogják a piacnyitástól, valamint a korábbi kormányzat tevékenységétől független tényezők is, elsősorban a világpiaci árak alakulása.

Az árváltozásokat befolyásoló harmadik tényező a villamospiac megnyitásából származik. A versenynek egyértelműen kedvező hatása lesz az árakra, ezt a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, és éppen emiatt van az, amit korábban említettem, hogy az Európai Unió fel kívánja gyorsítani az előírt piacnyitási mértéket, és úgy számolunk, vagy azt hiszem, mindenki úgy számol, hogy csatlakozásunkra már száz százalékban ki kell nyitnunk a piacot.

Elmondható tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a korábbi intézkedések, valamint a külpiaci árak változásának kedvezőtlen hatásai miatti áremelési kényszereket a versenypiac megnyitása, a feljogosításra kerülő fogyasztók esetében teljes mértékben ellensúlyozni, a kisebb fogyasztók esetében jelentősen tompítani fogja.

Végezetül ismételten szeretném megerősíteni, hogy a javaslat elfogadásával egy jól végrehajtható, gyakorlatias, a jövőbeni biztonságos ellátást megalapozó, a fogyasztók érdekeit védő, a hazai piacot védő, ugyanakkor az Európai Unió elvárásának megfelelő törvény szabályozhatja a villamosenergia-ellátást Magyarországon. Erre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója támogatja és elfogadásra javasolja a villamos energiáról szóló törvényjavaslatot, annak részletes vitájához mindenkinek jó munkát kívánok.

E késői órában köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 




Felszólalások:  Előző  380  Következő    Ülésnap adatai