Készült: 2021.03.09.07:59:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

335. ülésnap (2013.12.10.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy hallhatták, tartózkodások és nemek is voltak a szavazás során. Én megpróbálom szintetizálni az elhangzott véleményeket, mivel egyetlenegy kisebbségivélemény-előadót állított a bizottság személyemben.

Először is elhangzott az ellenzéki képviselők részéről, hogy sokkal inkább helyénvaló lett volna a minimális mértékre szorítani a módosításokat, például a nemzetiségi szószólók pozíciójából kifolyólag, illetve a 200 fős parlament működésének igazítására gondoltak legfőképpen. Valóban elhangzott az is, hogy nincs erkölcsi alapja a mostani kormányzó pártnak, hogy ilyen mértékű változtatásokat vigyen véghez. Elhangzott az is, hogy sok esetben azok a szabályok, amelyek az új szabályokban, az új házszabályban, az Országgyűlésről szóló törvény módosításában megjelennek, bár részben üdvözlendőek, itt akár említhetnénk, hogy a 6 napnál előbb nem kezdődhet meg a tárgyalás a benyújtáshoz képest, viszont jelen pillanatban sem működik ez így az Országgyűlésben. Ez tulajdonképpen a beismeréseként is értékelhető annak, hogy a jelen működéssel bizony problémák vannak. Viszont ennek megoldását az ellenzéki képviselők szerint jobb lett volna nagyobb mértékben az új parlamentre bízni.

A törvényalkotási bizottság felállításával kapcsolatosan elhangzott, hogy a részletes vita színtere alapvetően nem a plenáris ülés lesz, hanem a bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság, ami tulajdonképpen felveti annak kérdését is, hogy milyen mértékben lehet ennek a vitának a nyilvánosságát biztosítani.

(10.40)

Itt a rádió- és a televízióközvetítésnek az igénye merült fel akár a törvényalkotási bizottság, akár más bizottságok esetében, hiszen a nyilvánosság egy olyan fontos elem, ami a kormány ellenőrzésének is egy fontos eszköze.

A kétperces hozzászólásokról valóban sok szó esett. Itt megoszlottak a vélemények. Abban az ellenzéki képviselők egyetértettek, hogy az, amit az új házszabály be szeretne vezetni, az túlságosan korlátozó, bár elhangzott, hogy valamiféle, a jelenlegi helyzethez képest valamiféle korlátozást bevezetni indokolt lehet, lévén, hogy vannak olyan notórius kétpercező képviselők, akik, egyébként nem betartva a házszabályt, a mondandójukat szétdarabolva, kétpercesekben mondják el, és így akár órákat kell arra várni, hogy egy előre bejelentett hozzászóló sorra kerülhessen, és akár reagálhasson, mondjuk, a kormánypárti képviselők által előadottakra. Ez egyrészt nem jó, viszont az, hogyha csak egy darab kétpercest lehet frakciónként elmondani a különböző felszólalások között, az viszont az érdemi vitát ölheti meg, tehát átlendül a ló túlsó oldalára, és csak kinyilatkoztatások terepévé fogja alakítani az Országgyűlést, és nem az érdemi, valódi vita terepévé.

A házelnök köszöntése, illetőleg felmerült az ellenzéki képviselők részéről, hogy ha önök valóban a házelnököt szeretnék köszönteni, akkor ezt így kellene beleírni a törvénybe, és ez a kicsit trükkös megoldás nem feltétlenül méltó. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy ez megoldható lenne olyan formában, hogy a házelnök bejön, leül, majd felszólítja a képviselőket, hogy közösen tisztelegjenek a választópolgárok előtt, és ez ilyen formában megoldható lenne, hogy ne tűnjön úgy, hogy a házelnöknek állnak fel a képviselők.

Szó volt a köztársasági elnök kapcsán is a felállva köszöntésről, amit a képviselők szintén nem feltétlenül tartottak indokoltnak, illetve az Állami Számvevőszék, az OBH elnöke, a Kúria elnöke mentelmi jogának, illetve az elmozdíthatóságának a kétharmadosról felessé alakításáról, itt voltak pozitív vélemények ezzel kapcsolatban, ezt alapvetően támogathatónak tartották az ellenzéki képviselők.

A pénzbírságok és a szigorú szankciók esetében viszont felmerült, hogy ha a képviselők egyéb munkavégzését szigorúan tiltjuk '14-től, ami egyébként helyes, akkor ez néhol veszélyezteti majd a véleménynyilvánítás szabadságát is, lévén, hogy nem mindenki lesz abban a helyzetben, hogy megtehesse.

Köszönöm, elnök úr, ennyiben szerettem volna ismertetni a bizottság kisebbségi álláspontját. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai