Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Elnök úrnak igaza van, a parlamenti képviselőknek nagy-nagy türelmet kell tanúsítaniuk a Parlament üléstermében, még akkor is, ha talán egy Mucius Scaevola tudná rezzenéstelenül végighallgatni azt a sok nagyszerű, ha úgy tetszik, sületlenséget, amit egyébként az ellenzéki képviselőtársaim összehordtak.

Az talán mindenkinek feltűnt, hogy itt hirtelen mindenki megnyerte a választást, és éppen kormányalapításon töri a fejét, még akkor is, ha az is mindenki számára világos ma Magyarországon, hogy egymással a legkevésbé sem tudnak egyetérteni, a legjelentéktelenebb kérdésekben sem. De lépjünk ezen túl!

Mindegyik ellenzéki frakcióvezető-társam ostorozta a korrupciót. Néhány tényt azért rögzítsünk! Magyarország valaha volt legnagyobb összegre elkövetett korrupciós ügye a négyes metró ügye. Kérném szépen frakcióvezető-társamat, Tóth Bertalant, hogy mielőtt a korrupcióról beszél, egy részletes beismerő, feltáró vallomást a négyes metróban eltüntetett több mint 150 milliárd forintról tegyenek már, legyenek szívesek, párttársaikkal együtt, esetleg megnevezve azt, hogy hol a pénz maradéka, esetleg Simon valamikori MSZP-alelnök úrtól tájékozódva, hogy hogy kellett a pénzt szépen a bécsi széfekbe eltenni.

Másrészt az is példátlan - egyébként Szél Bertalannak (sic!) mondom, 27 éves a magyar demokrácia, nem 30 (Derültség a kormánypárti sorokban.) ‑, Szél Bernadett képviselőtársam, ’87-ben, amikor ön hivatkozta a demokrácia kezdetét, akkor Kádár János még az úgynevezett paprikás krumplis interjúját adta a televízióban. (Derültség a kormánypárti sorokból. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Iskolás volt még!) De mindegy, tekintsünk ettől el! Tehát egy biztos, a demokrácia 27 éves történetében arra még nem volt példa, csak egyetlenegy esetben, hogy egy Magyarországon megválasztott képviselőt, történetesen európai parlamenti képviselőt egy idegen ország javára folytatott kémtevékenységben vonjanak eljárás alá. Talán Vona Gábor képviselőtársamnak elkerülte a figyelmét az, hogy történetesen Kovács Béla az oroszok javára elkövetett kémtevékenység miatt van eljárás alatt. Arról már ne is beszéljünk, hogy egyébként van egy kis pénzügyi korrupciós ügye is, de az mellékszál ahhoz képest, hogy az oroszoknak kémkedett.

Arról pedig végképpen emlékezzünk meg, hogy a tavaszi ülésszak végén, amikor szerettük volna a pártok feketefinanszírozását megakadályozni, az ellenzék szavazta le, egyértelműen tág teret nyitva az intézményes korrupciónak, mintegy felírva a homlokukra, hogy gyertek, milliárdosok, van itt minden eladó. Mert egyébként ha nem ez lett volna a szándék, akkor megszavazzák a saját javaslatukat, ami a feketefinanszírozást felszámolta volna közvetlen a választás előtt.

Az pedig, hogy az ellenzék szinte egyöntetűen migráció- és bevándorláspárti, már nem meglepetés, de azért idézzük fel, hogy eddig ezekben az ügyekben végig hazudtak, ez ma már a napnál világosabb, és mindenki számára utolérhető. Molnár Gyula 2016. IX. hó 23-án a következőt bírta mondani - ne felejtsük el, az MSZP elnöke (Bangóné Borbély Ildikó: Lajos, utána magadat idézed, ugye?) -: „Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni.” Ugyanilyet mondott Tóth Bertalan, Ujhelyi István, Kunhalmi Ágnes, az ellenzék minden megszólalója tagadta a kötelező betelepítési kvóta létét is. Még korábban pedig tagadták, hogy a migráció egyáltalán létezne. Azt mondták, hogy fideszes trükk. Most pedig tagadják a ma már mindenütt elérhető Soros-tervet. Azt is tagadják talán, hogy Soros György valaha járt Magyarországon vagy az Európai Unióban, miközben a Soros-terv mindenki számára ismert, és nagyon jó lenne, ha végre valaki, egy nemzet Európában, vagy nemzetek, mint a lengyelek, a szlovákok, a csehek a sarkukra állnának, és azt mondanák, hogy ahogy a nemzeteknek, Európának is a maga kezébe kell vennie a sorsát, és ne amerikai tőzsdespekulánsok határozzák meg, hogy kivel szeretnénk tartósan együtt élni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)