Készült: 2019.10.19.18:05:24 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 220 2010.05.26. 2:09  193-305

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Egy picit úgy éreztem magam, mintha kísértet járná be, ha nem is Európát, de legalábbis az Országgyűlést, az SZDSZ kísértete. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) Ugyanis ez a törvényjavaslat - pontosítandó a képviselő asszony szavait - nem a szegények ellen küzd, hanem a szegénység ellen, és ez nem ugyanaz.

Szerintem rossz szemlélet az, ha úgy tekintjük, hogy a családi pótlék a napi megélhetését biztosítja a családoknak. Én azt gondolom, és talán nem vagyok ezzel egyedül, hogy a családi pótlék az állam támogatása a gyermekek neveléséhez, tehát a családi pótlék a gyermeké, nem a szülőé, és gyógypedagógusként, polgármesterként számtalan olyan történetet ismerek, amikor bizony a kedves szülőknek csak nagyon jó indulattal nevezhető honfitársaink a hónap elején megkapott családi pótlékot úgy eregetik le a torkukon, hogy öröm azt nézni, így nem kerül a gyerekekhez.

Az iskolába járás nemcsak a gyerekek érdeke, mert ez elsősorban arról szól, nemcsak a szülők érdeke, hanem a társadalom érdeke is, hiszen azok a tömegek, amelyekről itt már statisztikai adatok is hangzottak el, ha nem járnak iskolába, nem tanulnak meg dolgozni, akkor később nem lesznek hasznos tagjai, nemcsak a családjuknak, hanem a társadalomnak sem.

Nem tudom, milyen megnövekedett tananyagról tetszik beszélni, de a liberálisok és a szocialisták asszisztálásával megvalósult oktatáspolitika totálisan szétverte a közoktatást, nincsenek követelmények. Jelentem, nagyon remélem, hogy rövidesen újra rend lesz, és követelmények lesznek az oktatásban. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) És igenis, pénzfelhasználási tervre is szükség van (Az elnök csengővel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), mert nem képesek ezt a feladatot megfelelően végrehajtani.

Köszönöm szépen, elnök úr, lehet, hogy még folytatom. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 246 2010.05.26. 1:38  193-305

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbb idézett liberálisokkal és azokkal az eszmékkel, amelyek az elmúlt esztendőkben elhangzottak, illetve azok képviselőivel nem az volt a probléma, hogy nem tetszett a szemük színe vagy a frizurájuk, hanem az, hogy véleményükkel és tevékenységükkel ártottak a magyar nemzetnek. Azt gondolom, hogy ez vitathatatlan.

Itt egy picit hitelességi problémák is felmerülnek, mert nem tudjuk eldönteni, hogy ez egy ember véleménye, vagy egy szervezeté. Azt gondolom, hogy az LMP képviselőinek ezt mindenképpen tisztázni kéne. Mint ahogy azt is, hogy szerintem a tények felismeréséhez, illetve bizonyításához nem kell szakértői vélemény, erre nagyon sokan, akik itt e Házban vagyunk, magunk is alkalmasak vagyunk, vagyis hogy a tényeket önmagukban felismerjük. Nem helyes összemosni a felelősséget a bűnösséggel.

Befejezésül még egy felmerült kérdés, hogy miért sürgős. Azért sürgős, mert a 24. órában vagyunk, és ha ezen a téren nem lesz rend, ha nem lesznek követelmények és egyértelmű szabályok, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek. Azt gondolom, egyértelműen kimondhatjuk, hogy a közoktatás egy olyan állami feladat, amelynek a hatékony működése mindannyiunk közös célja kell legyen, és amely folyamatban megvan a szerepe az államnak, megvan a szerepük az önkormányzatoknak, és megvan a szerepe, a feladata és felelőssége azoknak a szülőknek is, akik felelősséggel vállalnak gyereket. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 104 2010.06.14. 1:35  103-110

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt napokban a francia mezőgazdasági miniszter hivatalos látogatást tett hazánkban. Franciaország a közös agrárpolitika működésének, illetve jövőbeli formálásának talán legfontosabb kulcsállama, Magyarország pedig alapvetően érdekelt a közösségi agrárpolitika fenntartásában, lévén népességéhez képest jelentős mezőgazdasággal és vidéki népességgel rendelkező uniós tagállam. Önmagában az a tény, hogy a francia kormány minisztere az új magyar kormány mezőgazdasági miniszterét már a második héten hivatalában felkereste, a további együttműködést illetően sokat ígérő lehet.

A sajtó híradásaiból ismerjük, hogy a közös agrárpolitika 2014 utáni stratégiájának alapvető kérdéseiről volt szó. Arról is szóltak a híradások, hogy a két ország miniszterei számos kérdésben azonosan ítélik meg a feladatokat. Emellett - nagyon helyesen - a magyar fél felvetette a földmoratórium kérdését is, amely során a magyar kérés sikere érdekében kérte a francia fél támogatását.

(15.30)

Abban még talán a magyar parlament minden képviselője is egyetért, hogy a magyar mezőgazdasági földterület magyar tulajdonosok, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok kezében maradjon. Olyan nemzeti kincsről van szó, amit nem szeretnénk mások tulajdonában látni.

Kérdezem a tisztelt miniszter urat, hol tart a magyar földmoratóriumról szóló kezdeményezés ügye, és mit kíván a tárca tenni a továbbiakban az ügy sikerre vitele érdekében.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 108 2010.06.14. 0:32  103-110

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm. Az, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon, nem csupán gazdaságilag, hanem, azt gondolom, lélektanilag is nagyon fontos mindannyiunk számára, és örömteli, hogy ehhez az elképzelésünkhöz és tervünkhöz komoly befolyással bíró szövetségest sikerült az Unióban megnyerni az új kormánynak. Különösen figyelemre méltó ez annak tükrében, hogy az előző kormány többször kinyilvánította, hogy a moratórium meghosszabbítására nem lát esélyt, erre pedig mindannyiunk jól felfogott érdekében szükségünk van.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 382 2010.06.15. 8:52  355-413

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha megengedik, én is az Osztolykán Ágnes által elmondottakra reagálnék először. Elhangzott, hogy az esélyegyenlőséget és az oktatási rendszer hatékonyságát szolgálták volna ezek az intézmények, illetve intézkedések. Kijelenthetjük, hogy ez nem sikerült. Igaz, hogy a modern pedagógiai módszereket nem szabad elvetni, de azt gondolom, hogy főleg gyerekekkel összevissza kísérletezni sem szabad. Ön attól fél, hogy majd az óvodában is lehet bukni. Jelentem, most is lehet. Nekem van egy kiscsoportos fiam, aki másodszor járja a kiscsoportot, de nem azért, mert nem felelt meg a követelményeknek, hanem mert évvesztes. Ha bukásnak nevezzük ezeket az intézkedéseket, akkor nyugodtan lehet őt is bukottnak nevezni.

Azt a kérdést föltenni, hogy hová járnak a képviselők gyerekei, a mini közvélemény-kutatására válaszolva, ez vidéken annyira nem kérdés. Abba az egy iskolába járnak, ami talán még megmaradt a faluban. Az én gyerekem Somogyváron abba az iskolába jár, amelyikbe én is jártam.

Kérem, bocsásson meg nekem, kellő tisztelettel azt kell mondjam, hogy ha ön azt állítja, hogy fél a rendtől, az erkölcstől meg a hazától, akkor keresztény emberként csak annyit tudok mondani, hogy bocsáss meg neki, Uram, mert nem tudja, hogy mit beszél. (Taps.)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az előttünk fekvő törvényjavaslat újabb léket kíván befoltozni a magyar közoktatás utóbbi esztendőkben igencsak megtépázott, viharvert hajóján. Azon a vitorláson, amely a magyar nemzet flottájának egyik legfontosabb eleme, ha úgy tetszik, zászlóshajója kellene legyen, és amelyen nem az idők viharai és a jéghegyek ütöttek hatalmas lyukakat, hanem az elmúlt 8 esztendő szocialista, szabad demokrata matrózai, akik kis híján végzetes sérüléseket okozva mintha szándékosan akarták volna a nemzetek tengerének fenekére süllyeszteni a magyar közoktatás hajóját, és ezzel egyben a magyar nemzetet is. (Közbeszólás: Hol olvastad ezt? Gyönyörű. - Taps.)

Mert minek lehet nevezni azt a követelmények és teljesítmények, elvárások nélküli iskolát, ahol az volt a legfontosabb szempont, hogy az oktatási intézmény tanítói, tanárai, vezetői és fenntartói mindenben igyekezzenek remegve megfelelni a szülői és gyermeki elvárásoknak, és ahol a legfőbb érték csupán az volt, hogy a gyerekek az iskolában érezzék jól magukat; ahol hosszú évtizedek jól bevált nevelési, oktatási, értékelési módszereit hajították ki az ablakon mindenféle mondvacsinált, a magyar közoktatás hagyományaival teljesen ellentétes okokra hivatkozva. Amilyen ma az iskolánk, olyan a holnapunk, olyan lesz a jövőnk. A ma iskolájában, és több vidéki iskolát van szerencsém személyesen is ismerni, elcsigázott, sok esetben fizikai fenyegetettségnek kitett, sem anyagilag, sem erkölcsileg meg nem becsült, fásult, motiválatlan, elbizonytalanított pedagógusokat és viselkedni nem tudó, egymásra figyelni nem akaró, tanárait, szüleit egyáltalán nem tisztelő, értékeket nem ismerő gyerekeket találunk.

A mögöttünk hagyott időszak szocialista-liberális kormányának iskolája nem a nemzet jövője építésének lehetősége, hanem egyszerű pénznyerő hely volt, ahonnan részben folyamatosan vonták el a működési feltételeket biztosítani hivatott normatívákat, részben pedig haszontalan vagy minimális pedagógiai értéket hozó tanfolyamokra és indokolatlan, de legalább méregdrága technikai fejlesztésekre költötték a pénzt. Lakat került sok vidéki iskola ajtajára, halálos kórral megfertőzve ezzel jobb sorsra érdemes falvakat, és szakmai indokokat figyelmen kívül hagyva ömlesztettek egybe eltérő értelmi képességű gyerekeket az integrációra való hivatkozással, valójában a spórolás szándékától vezérelve. Ezt nevezték önök gyermekközpontú oktatásnak. Belegondolni is rettenetes, hova vezetett volna, ha a választók tavasszal nem parancsolnak megálljt ennek a politikának.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat három intézkedéséből kettővel szeretnék foglalkozni. Eszerint a törvényjavaslat újra lehetővé teszi az általános iskola második osztályától a számjeggyel való értékelést, vagyis az osztályozást, mégpedig úgy, hogy meghagyja a szöveges értékelés lehetőségét is ott, ahol ezt célszerűbbnek látják. Ezáltal a szülők pontosabb, egyszerűbb, érthetőbb képet kapnak a gyermekeik iskolai teljesítményéről, követni tudják az előmenetelüket vagy esetleges visszaesésüket, és a gyerekek is újra képesek lesznek egymással összevetni a teljesítményüket. Mert bizton állíthatom, bizony ezt is meg szokták tenni. A megmaradó szöveges értékelés viszont csak akkor teljesíti be a funkcióját, ha az érthető, értelmezhető, egyértelmű.

Megjegyzem egyébként, hogy ez nem az elmúlt nyolc esztendő találmánya, hiszen már a '70-es évek közepén is alkalmazták ezt az elsősök félévi minősítésekor. Kérem, engedjék meg, hogy idézzek egy ilyen félévi értékelést: "Még mindig nem szokott le az órán való bekiabálásról, jól olvas, számol, az írása ellenben szebb is lehetne." Egy mondat, amiben minden lényeges információ megtalálható, ellentétben a jelenleg hatályos törvény által meghatározott többoldalas, sablonos értékelés sok-sok alpontjában felsorolt, sok esetben értelmezhetetlen formájával. Egy mondat, amelyre én még ma is emlékszem, három és fél évtized után, de nem tudom, hogy a most negyedikes fiam a félévi értékeléséből, mondjuk, négy hónap múlva mire fog emlékezni.

(21.00)

Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat hivatott rendezni az osztályismétlés kérdését is. Ez több okból is elkerülhetetlen. Az a gyermek, aki valamilyen ok miatt a minimumkövetelményeket sem tudja teljesíteni az alsó tagozaton, annak az adott évfolyamot újra kell járnia. Az nem tartható tovább, hogy követelmények, kötelezettségek minimális teljesítése nélkül egy tanévet az iskolában így-úgy eltöltve automatikusan felsőbb osztályba léphet bárki. Célszerű viszont a bukás, a buktatás szót kerülnünk, hiszen ez nyilván egyfajta kudarcot, büntetést sugall, negatív tartalmat hordoz, holott az intézkedés éppen a felzárkózás, vagy ha úgy tetszik, az újrakezdés lehetőségét hordozza magában, tehát éppen az ellenkező irányba mutat, egyfajta végső mentőövként értelmezendő. Szó sincs szégyenpadról.

S még valami: amikor az osztályismétlés tilalmát törvénybe foglalták, az egyik indok úgy szólt, hogy azért kell kivenni az osztályismétlés lehetőségét a tanító kezéből, hogy ne tudják bosszúból felhasználni a gyerekek ellen ezt az eszközt. Ez a kijelentés, azt gondolom, gyalázatosan sértő volt a pedagógusokkal szemben. A tanítók, tanárok értékelései, minősítései, esetleges elmarasztaló döntései mind-mind a gyermekek érdekében születtek és születnek, még akkor is, ha azt pillanatnyilag a gyerek és a szülő ellentétesen is ítéli meg, és sérelmesnek tartja. Úgy gondolom, ebből kell kiindulnunk, és tiszteletben kell tartani a pedagógusok szakmai alapon meghozott döntéseit. Ellenkező esetben, ahogy azt az elmúlt esztendőkben megtapasztalhattuk, nemcsak a pedagógusi, hanem a szülői tekintély is csorbát szenved. Enélkül pedig meglehetősen nehézzé válik a gyerekek nevelése, hozzásegítésük ahhoz, hogy a társadalom hasznos, egymást elfogadó, egymásra figyelő tagjai legyenek.

Az osztályismétlés nemcsak az adott gyermek, hanem a tanítójának is a kudarca. Abba a jó pedagógus bizony mindig maga is belehal egy kicsit. De az osztályismétlés egy olyan pedagógiai eszköz, amit bizonyos esetben a gyerekek egészséges fejlődése érdekében, tekintettel arra, hogy nem azonos tempóval képesek haladni, ha elkerülhetetlen, akkor alkalmazni kell.

A rendetlenséget a rendnek kell felváltania az iskolákban is. Csak akkor lehet újra értékteremtő, akkor láthatja el igazi funkcióját, akkor tud erkölcsöt és tudást közvetíteni a jövő nemzedékei számára. Ez a törvénytervezet is ezt a célt szolgálja. Kérem tehát képviselőtársaimat, hogy támogassák azt.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból és a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 386 2010.06.15. 0:40  355-413

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy nem most fogok teljes választ adni, hiszen majd amikor arról fogunk beszélgetni, hogy az integrációra és a szegregációra hogyan van szükség, és hogyan viszonyulnak ezek egymáshoz, akkor ezt majd meg fogjuk vitatni. Egész egyszerűen arra gondoltam, hogy a spórolásra való hivatkozással középsúlyos értelmi fogyatékosokat ültettek normál osztályba a tárgyi és személyi feltételek biztosítása nélkül, és ezt én gyógypedagógusként meglehetősen nehezen viseltem. De azt gondolom, hogy ennek a megvitatására, illetve ennek a jobbá tételére lesz lehetőségünk az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 16 2010.07.21. 4:45  15-18

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az üdülési csekk, mint tudjuk, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport-szolgáltatásra beváltható utalvány.

Az elmúlt két évben a KISOSZ és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány együttműködésének keretében a vendéglátó társ-érdekképviseletekkel összedolgozva három alkalommal begyűjtötték a vendéglátó vállalkozások jelentkezését az üdülési csekkek elfogadóhellyé válására. A legutóbbi listát az elmúlt évben nyár elején küldték át, azzal a kéréssel, hogy az alapítvány kössön szerződést az egységekkel. Az azóta lezajlott jogszabályi változások felerősítették a vendéglátóigényeket az üdülési csekkek elfogadására, ugyanis az adómentes juttatások megszüntetése, illetve a kedvezményes adókulccsal érintett béren kívüli juttatások körének szűkítése tovább csökkentette a hazai vállalkozásoknak fontos bevételt jelentő fizetőeszközöket.

A KISOSZ mind a gazdasági közéletben, mind a saját tagsága felé azt kezdeményezte, hogy a munkáltatók továbbra is éljenek a kedvezményes adó alá tartozó béren kívüli juttatások biztosításával a munkavállalók felé, az alapítványtól pedig azt kérték az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, hogy az összegyűjtött listán szereplő további 118 vállalkozással kössön szerződést, hogy azok is elfogadóhelyek lehessenek. A kör bővítését indokolja egyrészről, hogy az üdülési csekket egyre szélesebb felhasználási körben lehet elfogadni, ehhez képest a vendéglátó egységekben való felhasználása a munkavállalói rekreáció része. Az üdülési csekk mint fizetési eszköz elfogadása pedig létérdek a hazai vendéglátásban, hiszen a lakossági reáljövedelmek, így a fizetőképes kereslet folyamatos visszaesése az elmúlt három évben közel 600 egység bezárásához vezetett, és nagyon sok, jelenleg még működő vendéglátó egység is korlátozza a nyitva tartását.

Mindezek alapján úgy vélem, hogy az üdülési csekk sorsa szempontjából, a munkavállalók juttatása szempontjából és a hazai vendéglátás szempontjából egyaránt kiemelten fontos, hogy újabb elfogadóhelyekkel kerüljön sor szerződéskötésre. A Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete már több alkalommal a sajtón keresztül is a nyilvánossághoz fordult, mert az országos egyeztetési folyamat megakadt, és a mintegy két tucat somogyi vendéglátó vállalkozás sürgeti, hogy az állami döntés szülessen meg, mert ennek elhúzódása gazdasági érdekeit sérti. Több Balaton-parti vendéglátós számolt azzal, hogy a húsvéti ünnepekben már elfogadhatja az üdülési csekket, ezzel növelve a tervezett forgalmat, de sajnos ez meghiúsult, sőt mind a mai napig még választ sem kaptak.

Ma nem csak a somogyi vállalkozások érdekében szólok, ugyanis a KISOSZ által átadott listán összesen 118 vendéglátó egység, vállalkozás neve szerepel, közöttük több jól ismert és szakmailag elismert üzlet. Ezeknek az üzleteknek tervszerű marketing- és reklámmunkát kellene végezni, amelyet nehezít a döntés elhúzódása, esetleges meghiúsulása. A Nemzeti Üdülési Alapítvány, illetve annak elnöke azonban érthetetlen módon hónapok óta még csak nem is reagál a megkeresésekre. Bizonyos háttér-információk alapján feltételezhető, hogy nem is áll szándékában az elfogadói kör bővítése, de az elutasítás helyett ezt a lebegtetést alkalmazza. Közben már benne vagyunk a szezonban, és számos kis- és középvállalkozó nem jut lehetőséghez, ami sok esetben akár a létét, a túlélését jelentheti.

Ezenfelül a médiából ismerünk több olyan hírt is - és ezt több vállalkozó meg is erősítette -, hogy az üdülésicsekk-piacon erős feketekereskedelem működik, nepperek vásárolják fel az üdülési csekkeket, és jelentős, 20-30 százalékos haszonnal értékesítik az utazási cégek felé. Jelentős azon vállalkozások száma is, amelyek csupán látszatra teremtik meg az üdülési csekk elfogadásának feltételeit, de a valóságban nem folytatnak fizetővendéglátó szolgáltatást.

Tisztelettel kérem tehát a kormány jelen lévő képviselőit, történjen sürgős intézkedés annak érdekében, hogy legalább a kiemelt üdülőkörzetekben, például a Balatonnál a színvonalas szolgáltatást nyújtó vállalkozások gyorsan és egyszerűen fogadhassák el az üdülési csekket, és ezt a folyamatot a Nemzeti Üdülési Alapítvány ne akadályozza, hanem sokkal inkább segítse, szolgálva ezzel a munkavállalók tömegeinek és a kis- és közepes vállalkozások százainak érdekeit egyaránt.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 36 2010.11.17. 1:30  1-251

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kolber István képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni. Valóban voltak iskolafelújítási programok, mi magunk is részt vettünk benne, tudjuk, hogy ez európai uniós forrásokból történt. De azért azt ne felejtsük el, hogy az egésznek volt egy olyan szépséghibája, hogy ehhez a programhoz hozzákötöttek olyan szakmailag, pedagógiailag rendkívül nehezen megindokolható egyéb pályázatokat is, amiktől most nyögnek az önkormányzatok.

Pál Tibor képviselő úrnak azt szeretném mondani, hogy a kistérségi központokban lévő iskolák támogatása igazából nem függ össze a kistelepülési iskolák támogatásával, mert azok nem a kistérségi központokban működnek. Pont az a baj, hogy oda kényszerítették be azokat a gyerekeket, tanárokat, akik a saját településükön is megfelelő színvonalú oktatást kaphattak volna, ha önök ezt finanszírozták volna.

Tudják, kedves szocialista képviselőtársaim, van abban valami diszkrét báj, ahogy önök az elmúlt nyolc esztendő során az országot egy családi ház udvarának tekintve szétszórták - bocsánat a kifejezésért - a trágyát, most meg fintorognak, hogy büdös van. Nem hiszem, hogy ez helyénvaló lenne.

Köszönöm szépen. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 188 2010.11.26. 0:59  1-365

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kovács Tibor képviselő úr a tényekről beszél, amikről tudjuk, hogy makacs dolgok, de ezek a tények önöket a véleményük megformálásában vagy megfogalmazásában egyáltalán nem zavarják. (Tállai András: Röhögnek rajta! - Közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

Nyolc évig hallgattuk a Házban, hogy mindennek az Orbán-Torgyán-kormány volt az oka: az árvíznek az aszálynak, a viharnak és mindennek. Önök folyamatosan erre hivatkoztak, most pedig úgy tesznek, mintha most, 2010 tavaszán kezdődött volna a történelem, és nem vesznek tudomást azokról a tényekről, hogy egyébként ezt a sanyarú helyzetet, amibe az ország sodródott, zömében önök okozták. A bajt tehát, kérem szépen, önök okozták. Az országot elárasztották bűzzel, most meg fintorognak, hogy mi van itt, kérem. Önök okozták a bajt, most legyenek kedvesek tudomásul venni, hogy mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezt kijavítsuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Tállai András: Éljen!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 100 2011.03.25. 1:16  1-139

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csatlakozva Gelencsér Attila képviselőtársamhoz, és hálát adva a Teremtőnek, hogy részt vehetek az új alaptörvény megalkotásában, én is somogyiként, mi több, somogyváriként különleges örömmel és megelégedettséggel üdvözlöm a vármegye elnevezést.

Somogyország névadó településének polgáraként, Koppány vezér és Szent László király földjén élők képviseletében vallom, hogy az alaptörvény nem a kormányé, nem a pártoké, különösen nem azoké, akik most vették ki a tavaszi szünetet, és még csak nem is az Országgyűlésé. Az alaptörvény nem egy nemzedék kiváltságlevele, hanem a köz dolgaiban történő döntés rendje ma és holnap, tiszteletben tartva történelmünk valódi vívmányait. Az alaptörvény a nemzet életformája, jogainak forrása, a magyarság jövőjének támasza. Az lenne a kívánatos, ha mindenki szentírásnak tekintené azt meggyőződéssel, és kötelezőnek fogadná el, mert, hogy egy dalból idézzek, "Akármerre fordul a Föld, mi mindig maradunk, Akármerre fordul a Föld, mi mind itthon vagyunk."

Isten, áldd meg a magyart! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 368 2011.09.12. 2:27  367-372

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ajánlás 10. pontjához szeretnék hozzászólni, mert egy meglehetősen sajátos helyzet áll elő, úgy tűnik. Hiszen az elmúlt esztendők során Mohács és Ópusztaszer mellett harmadik történelmi emlékhelyként tartottuk számon 1983 óta Somogyvárt is. Ezért született az a módosító javaslat, amelyet Gelencsér Attila képviselőtársammal nyújtottunk be, amely szerint a nemzeti emlékhelyek sorába emelkedhessen Somogyvár is ugyanúgy, ahogy ez Moháccsal és Ópusztaszerrel történik.

Miért is született ez a javaslat? Mintegy 4 ezer esztendővel ezelőtt, már a kora bronzkorban is éltek ott emberek, ezt az ott talált urnasírok bizonyítják.

(0.10)

Somogyvár az ősi magyar, ha úgy tetszik, pogány magyarság és a keresztény magyarság találkozási pontja, hiszen itt volt Koppány vezér szálláshelye, és az ő legyőzése után István királyunk templomot építtetett, és nem véletlenül építtette és alapíttatta Szent László király azt a monumentális bazilikát és kolostort, amelyben őt 1095-ben eltemették és amely a román stílusú, illetve a kora gótikus stílusú építészet remekműve volt abban az időben.

Somogyvár egy országnyi megye névadója, vám-, vásár- és hiteleshely volt, itt volt a megye első levéltára, és a magyarságnak az Európához való tartozás, az európai kapcsolat egyik pontja is volt Szent László idejében, hiszen Franciaországból, Saint Gilles-ből telepített bencés szerzeteseket László Somogyvárra, és egészen 1204-ig csak francia apátot választhattak maguk közül a szerzetesek. Tehát ha úgy tetszik, Európa iránti elkötelezettségünknek már akkor tanújelét adták az ott élő emberek.

Én azt gondolom, hogy tekintettel a késői órára is, különösebb indokolást a továbbiakban ehhez nem kívánunk és nem szükséges fűzni. Én arra kérem az államtitkár urat, illetve képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Halász János tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 222 2011.11.16. 0:35  213-225

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon jólesik ilyet hallani, hogy a Jobbik egyetért egyébként az előterjesztő képviselőjével, de tekintettel arra, hogy éppen azért, mert januárban a Ház nem ülésezik, de ez nem akadályozza meg azt, hogy az albizottság ülésezzen, az előterjesztő is támogatta azt a módosító indítványt, amely szerint a határidőt január 31-éig elegendő kitolni, a munkáját el tudja végezni a bizottság, és a beszámoló kellő tartalommal és időben elkészülhet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 283 2012.04.23. 3:41  256-326

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a jelentést elfogadja, és a bizottság megállapításaival egyetért.

Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy egyes ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek, kihasználva a Gyöngyöspatán kialakult feszült helyzetet, saját céljaik érdekében politikai tőkét próbáltak kovácsolni az ottani emberek nehéz helyzetéből. Az áttanulmányozott több ezer oldalnyi irat és majd' kéttucatnyi meghallgatás során a bizottság számára nyilvánvalóvá vált, hogy egyesek tudatosan Magyarország lejáratására törekedtek, ráadásul tették ezt éppen akkor, amikor hazánk az Európai Unió soros elnöki tisztét töltötte be.

A kormány ugyanakkor a Gyöngyöspatán kialakult helyzetet folyamatosan nyomon követte, és ennek során megakadályozta, hogy a helyzet tovább romoljon, azokat a jogszabályi kiskapukat megszüntette, amelyek fennállásával előidézték a 2011 tavaszán Gyöngyöspatán történteket.

A bizottság azt is megállapította, hogy a rendőrség által Gyöngyöspatán alkalmazott rendőri intézkedések a szükségesség és arányosság követelményét nem lépték túl, a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök szolgálatukat szakszerűen és törvényesen látták el. A rendőrség határozott fellépésének és bűnmegelőző tevékenységének köszönhető, hogy súlyos bűncselekmény elkövetésére nem került sor Gyöngyöspatán. A büntető törvénykönyv módosítása, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény megalkotásával világosan meghatározásra került, hogy az állampolgár milyen módon tud részt venni a saját vagyona, biztonsága fenntartásában, megőrzésében, együttműködve a rendőrséggel és együttműködve az önkormányzatokkal.

A bizottság megállapította, hogy bár a kormány mindent megtett, hogy intézkedéseivel konszolidálja a felszított ellentéteket Gyöngyöspatán, a TASZ változatlanul szükségét érzi annak, hogy jelen legyen a településen, tevékenységével a helyi lakosság tagjai közé éket ver, sőt változatlanul hamis színben tüntet fel gyöngyöspatai eseményeket. Ez mindenképpen káros, hiszen torz kép alakul ki a gyöngyöspatai helyzetről, amely további erőszakot szülhet, későbbi jogellenes cselekmények kiváltó okává válhat. A bizottság által megállapításra került továbbá az is, hogy a jogvédők által előterjesztett javaslatok nagy részét egy jogállam keretein belül nem lehet végrehajtani. Az általuk javasolt jogi megoldások jellemzően nem voltak alkalmazhatók az adott jogi környezetben.

A bizottság további szükséges törvénymódosítások kezdeményezésére nem kéri fel a kormányt, azonban a költségvetésben biztosított erőforrások minél szélesebb körű felhasználását javasolja, és egyben támogatja is a már működő közfoglalkoztatási programok vonatkozásában annak érdekében, hogy hazánk több régiójában sokak számára ezáltal segíthesse a munka világába való visszatérést.

Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt a jelentésben foglaltakkal egyetért, és a határozati javaslatot pedig támogatni fogja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 297 2012.04.23. 2:01  256-326

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha valaki most csöppenne ide, és nem ismerné azokat az eseményeket, amelyek tavaly történtek, azt gondolhatná, hogy igazából senki nem esett túlzásba, és senki nem követett el hibát Gyöngyöspatán, itt azok a főbűnösök, akik megfogalmazták ezt a jelentés, és maga a probléma ez a jelentést.

(21.00)

Holott ez nem teljesen így van, hiszen ott nagyon komoly dolgok történtek.

Bár Harangozó Gábor (Sic!) képviselő úr már elment, azért az ő mondókájára szeretnék annyiban reagálni, hogy ő azt mondta, hogy 2010-ben voltak az első jelek, amiket ő szóvá is tett, de azért ne gondoljuk azt, hogy 2010-ben kezdődött a történelem. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy mi vezetett a gyöngyöspatai feszültséghez, illetve hasonló, az ország számos településén kisebb-nagyobb mértékben megjelenő erőszakhoz.

Vona frakcióvezető úr mondta, hogy nem tudnak, és nem is akarnak beilleszkedni. Ez valóban így van, de meggyőződésem, hogy ezen a helyzeten sem a megfélemlítés, sem a fenyegetés, sem az erőszak nem segít. Egyetlen dolog segít, a munka és a tanulás, és ez a kormány, illetve ez a parlamenti többség azon dolgozik, hogy ehhez hozzájussanak ezek az emberek.

A hevesi képviselőket hiányolták. Én magam somogyi vagyok, de el kell mondjam, hogy ott is élnek cigányok, és azon a településen, ahol én polgármester vagyok, van egy Vityapuszta, ahol bizony nagyon komoly nehézségekkel kell megküzdeni, és a saját bőrünkön tapasztaltuk azt, hogy valóban vannak, akik nemcsak hogy nem tudnak, de nem is akarnak beilleszkedni. De azt gondolom, a mi felelősségünk az, hogy ezt olyan keretek közt tegyük, amely sem hisztériát nem kelt, sem erőszakot nem szül, nem utolsósorban pedig nem járatja le az országot.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 286 2012.09.10. 2:06  273-319

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az, hogy mi milyen KDNP-sek vagyunk, nem hiszem, hogy az LMP elvárásainak kéne megfelelnünk. De ha megengedik, akkor én egy tágabb összefüggésbe helyezném ezt a problémát, amit igenis a Btk.-módosítással rendeztünk, és nincs elfelejtve.

Az, hogy este 10-kor beszélünk erről, egy napban csak egyszer van délután 2 óra, bármelyik törvényjavaslat tárgyalására kerül sor este 10-kor, akkor minden egyes ilyen javaslat tárgyalásakor el lehet mondani, hogy az méltánytalan, hogy este vagyunk itt. De hát ha egyszer ez így van, ha egy napban csak egyszer van délután 2 óra, és ilyenkor is dolgozni kell, akkor szerintem ehhez már hozzászokhattunk.

Az, hogy mi okozza a családon belüli erőszakot, hogy miért jelennek meg ezek, és egyébként, ha megenged egy kiegészítést, akkor hallottam már olyat, hogy nők is zsarolnak gyerekekkel férfiakat, tehát ez nem csak ilyen egyoldalú beállítást igényel. Azt gondolom, féligazságok kimondásával nem jutunk előbbre. Meggyőződésem, hogy ezekhez a cselekményekhez nagyban hozzájárul az önök szellemi elődjének, a Szabad Demokraták Szövetségének (Közbeszólások, taps az LMP soraiban.) és a Magyar Szocialista Pártnak az az oktatáspolitikája, amelynek nyomán az iskolákban szétverték a szabályokat, azokat a normarendszereket, amelyek alapján a gyerekek megtanulták volna már az iskolákban, hogy a pedagógust meg a szülőt tisztelni kell, és ha ezt nem tették volna, akkor sokkal kevesebb ilyen eseményre került volna sor. Azt gondolom, hogy a köznevelési törvénnyel ezt is valamelyest sikerült rendezni, és reméljük, hogy a felnövekvő generációk, ha otthon kevésbé, de legalább az iskolában megtanulják, hogy vannak szabályok, vannak normák, hogy tisztelni kell a másikat, hogy becsülni kell pedagógust, szülőt, házastársat, gyereket egyaránt.

Hogy miért jutottunk idáig? Ebben, mint mondottam, az önök korábban itt ülő elődeinek fontos szerepe volt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 422 2013.03.04. 4:58  421-422

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Varga Béla, a Nemzetgyűlés egykori elnöke 110 évvel ezelőtt, 1903. február 18-án, Börcsön született. Az elemi után a Veszprémi Teológiai Akadémiára járt. 1928-29 között Várpalotán káplán, majd '29-ben Gaál Gaszton hívására érkezett Balatonboglárra. A fiatal Varga Béla sokat vett fel Gaál Gaszton eszméiből, törekvéseiből. Belépett a Kisgazdapártba, baráti kapcsolatban állt a Gaál családdal. 1937-től pedig a párt alelnöke. Programjukban szerepelt az új földtulajdonrendszer, az általános és titkos választójog, egyesülési és gyülekezési szabadság, a földmunkásoknak pedig hosszú távú közmunka.

Varga Béla eközben nemcsak kisgazdapárti tevékenységével tűnt ki. 1932 nyarán készült el Balatonboglár község új temploma, amit Varga Béla megbízásából Kotsis Iván műegyetemi tanár tervezett. A déli part talán egyik legszebb modern egyházi alkotásának tartják ma is. Eközben a községben telepedtek le a katolikus Szociális Missziótársulat nővérei, akik az óvodában az iskoláskor előtti gyerekeket tanították és nevelték. Ha azt mondom, legyen gimnázium, Balatonbogláron mindenki azt feleli: Varga Béla. Nehéz időkben ez az ember mutatta meg a bogláriaknak, hogy semmi sem lehetetlen. Híressé tette a várost vendégszeretetéről, segítőkészségéről.

1939-ben elindult a lengyel menekültek áradata dél felé, így Magyarországra is. Magyarországon a lengyel menekültek részére több iskolát is nyitottak. Gimnázium és líceum lengyel menekültek részére először Balatonzamárdiban volt az 1939-es év végén. Az 1940-es tanévben a gimnázium Balatonboglárra került. Itt a plébánia utcájában szinte az egész község munkájával épült fel a mai Magyar-Lengyel Barátság Háza, azaz az akkori gimnázium, amely ma művelődési házként funkcionál.

Hogy miért éppen Balatonboglárra esett a választás? Viszonylagos közelségben volt a jugoszláv határ, alkalmas volt nagyobb létszámú menekült befogadására, a fővárostól távol volt, a német követség kevésbé ellenőrizhette, és nem utolsósorban itt lelkipásztorkodott a Kisgazdapárt alelnöke és országgyűlési képviselője, Varga Béla.

Varga Béla nemcsak az iskolát pártolta, hanem saját életét is kockára tette mások segítségnyújtására. '45-ben az oroszok Varga Bélát elítélték, egyesek szerint el is fogták, majd elengedték. A választások után ő lett a Független Kisgazdapárt elnöke. A háború alatt végzett tevékenységéért a francia kormánytól a Francia Becsületrend Tiszti Keresztjét kapta. Még 1945-ben a náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság elnökévé választották. Fényt derítettek a nyilas rémuralom 4 hónapos garázdálkodásaira, a feltárt anyagot átadták a bíróságnak. 1946-47-ben a Nemzetgyűlés elnöke volt. '47-ben menekülni volt kénytelen, először Svájcba, majd Amerikába.

Az Amerikában töltött hosszú évek ellenére sem vette fel az amerikai állampolgárságot. Az emigráció vezető alakja, az emigráns Magyar Nemzeti Bizottmány vezetője volt.

(1.00)

Megromlott egészségi állapota miatt csak levélben küldte jókívánságait az 50 éves lengyel iskolai évfordulóra rendezett boglári ünnepségekre. 1990-ben Boglárlelle város díszpolgári címmel tüntette ki, az akkori plébános, Szöllősi Ferenc vitte a díszoklevelet Amerikába. Majd végre hazaérkezett a magyar parlament alakuló ülésének megnyitójára 1990-ben, átadni az elnöki posztot, amelyről soha nem mondott le. Ekkor Göncz Árpád elsőként Magyarországon a Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. Ezután még egyszer visszatért Amerikába, majd 1991-ben végleg hazajött Magyarországra.

Egy ideig Balatonbogláron lakott, de azután egészsége miatt Pestre költözött. Közben a pápa a legmagasabb papi méltósággal tüntette ki. 1995 októberében, 93 évesen halt meg itt, Budapesten. Kérésének eleget téve Balatonbogláron temették el az általa épített templom épületében. Ravatala előtt az ország nagyjai hajtottak fejet, valamint a lengyel elnök személyes megbízottja és a lengyel nagykövet is. Hajtsunk most mi is fejet Varga Béla emléke előtt! Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 56 2013.04.29. 2:16  55-60

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Gyurcsány-Bajnai-korszak számos szakterületen felelőtlen politikát folytatott, amelynek köszönhetően családok tízezreinek kellett és kell ma is rettegnie az utcára kerüléstől.

A lakosság devizaeladósodásának drámai növekedése a szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége. A bankok és nagyvállalatok oldalán álló szocialisták semmit nem tettek annak érdekében, hogy ne következzen be a családok ilyen mértékű devizaeladósodása. Az Orbán-kormánynak 2010-ben a számtalan romokban lévő terület mellett fel kellett ismernie, hogy óriási baj van kialakulóban a devizahitelt felvett családoknál. A tűzoltás egyből megkezdődött, és a kormányváltás után egyből meghirdetésre került a kilakoltatási moratórium, ami azóta többször is meghosszabbításra került. Hamarosan megjelent a kormány otthonvédelmi akcióterve is.

A fenti intézkedések mindegyike arra irányult, hogy az emberek az otthonuk megőrzése mellett tudják törleszteni felgyülemlett hiteleiket. Az intézkedések azonban nem fedték le a teljes devizahitel-csapdába került réteget, ezért újabb programot kellett kidolgozni. A későbbiekben lehetőség nyílt kedvezményes végtörlesztésre; majd létrejött a Nemzeti Eszközkezelő is, amely a legkritikusabb helyzetben lévő családoknak próbált segítséget nyújtani; majd pedig megteremtette a kormány az árfolyamrögzítést az árfolyam-ingadozások tompítása érdekében.

Tisztelt Államtitkár Úr! A fenti intézkedések több százezer devizaadósnak nyújtottak segítséget, kezdve a törleszteni még éppen tudó adóstól a legkritikusabb helyzetben lévő emberekig. Sajnos azonban még mindig akadnak olyan családok, amelyek a kormány egyik korábbi akciójában sem tudtak részt venni. Ennek kapcsán kérdezem önt, tisztelt államtitkár úr, milyen további intézkedések történtek a közelmúltban a Gyurcsány-Bajnai-korszak idején devizahitel-csapdába került adósok megmentése érdekében.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 60 2013.04.29. 0:38  55-60

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a választ, tisztelt államtitkár úr. Mindannyian tudjuk, hogy a havi törlesztőrészletek sok esetben egy család teljes bevételét elviszik, és akkor valamiből még meg is kell élni, ki kell fizetni a számlákat, fenn kell tartani a háztartást. A szakemberek és civil szervezetek részéről szinte megállás nélkül érkeznek a javaslatok és az észrevételek hozzánk, amiket mindig közvetítünk az adott szakterület irányába. Sajnos, mint tudjuk, a korábbi konzultációk és egyeztetések ellenére még mindig voltak olyan devizaadósok, akiknek a helyzete megoldásra várt.

Az intézkedéseket és a választ köszönöm, azt elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
318 222 2013.10.29. 1:26  187-315

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az, hogy fontos a foci, kiderült az előbbi percekben. Pál Tibor képviselő úr mondta, hogy szemléletbeli különbség van. Pontosan! Mert azt az egyetlen tételt kellene elfogadniuk, hogy nem stadionok vagy mondjuk, kórházak a mi szemléletünk szerint, hanem stadionok és kórházak épülnek, és ez óriási különbség.

Annyit szeretnék mondani önnek, hogy én - Ferencváros-szurkoló képviselőtársaimmal ellentétben Újpest-drukkerként - örülök annak, hogy a Ferencvárosnak épül egy új stadionja, ugyanis volt szerencsém részt venni az utolsó rangadón, és áldatlan állapotok voltak. Azt az egyszerű tételt kéne még talán elfogadni, hogy ezek a stadionok nem az egyébként változó eredményességgel játszó játékosoknak, hanem nekünk, nézőknek épülnek, és - ahogy ez már korábban elhangzott - ezek sportkomplexumok lesznek.

Volt idő, amikor önök mindent lélegeztetőgépre számoltak át, most stadionoznak. Én azt gondolom, hogy ez nem más, mint szimpla demagógia, és ahelyett, hogy ezt teszik, szerintem sokkal jobb lenne, ha együtt örülnénk annak, hogy most épülnek többek közt stadionok is az országban.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)