Készült: 2021.05.08.02:25:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2011.04.01.), 60. felszólalás
Felszólaló Bödecs Barna (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:13


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Felszólalásomat hadd kezdjem az államtitkár úr felszólalására való reagálással és annak kiegészítésével. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az általános vita lefolytatását követően a Fidesz és a KDNP által beterjesztett indítványokban erősödött végre a környezeti szabályozás, és ebből külön kiemelném az 58. pontot, ami egyrészt megfogalmazza a jogot, másrészt megfogalmazza azokat a kötelezettségeket, amiket az egyes állampolgárra, személyekre ez az alkotmány szab, ilyen értelemben a kár elhárítása, a kár helyreállítása kötelezettségét, azaz tulajdonképpen "a szennyező fizet" elvnek egy alkotmányos szintre való emelését.

Ezeket rendkívül pozitív elmozdulásnak tekintjük, és úgy gondoljuk, hogy az a társadalmi nyomás és az a szakmai javaslat, valamint az a civil akarat, ami ebben a kérdésben megjelent, és a kormányzó pártokat a lelkiismeretükre figyelmeztette, megjelent. Ugyanakkor úgy véljük, hogy van számos olyan pont a környezetügyi szabályozásban, amelynek előremutató jellege folytán további javítás volna lehetséges.

A 32. ajánlási pontban fogalmazta meg a Jobbik azt a komplex környezetügyi javaslatot, amely a bizottság előtt elutasításra került. Ennek három fontos elemét szeretném felszólalásomban kiemelni. Az első, hogy a jogok és kötelezettségek megfogalmazása mellett nagyon fontosnak tartanánk a részvételi jog lehetőségét az alkotmányba beemelni. Ugyanis nagyon hátrányos a környezeti jogok és kötelmek alkalmazása szempontjából az információhoz való hozzájutás és az egyes döntéshozatalokban való részvétel korlátozott volta, vagy például az üzleti érdekekre, üzleti titokra, magántulajdonra vonatkozó korlátozások miatti korlátozása.

Erre vonatkozó az O. cikk (1) bekezdéséhez tett módosításunk. A részvételi jog mellett ebben a bekezdésben fogalmaztuk meg a jelen és jövő nemzedékek létfeltételeinek intézményes biztosítása követelményét is, amelynek kapcsán ismét és külön felhívnám a figyelmet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogintézménye önállóságának megtartására és ennek fontosságára.

A vitában több felszólaló részéről elhangzott, és igazából ezt senki nem is vitatta, hogy a tulajdonhoz, a vállalkozáshoz kapcsolódó, illetve egyéb más alkotmányos jogok rövid távon gyakran ütköznek az egészséges környezethez való joggal. Ilyen értelemben az általános biztos - avagy korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és más biztosok - álláspontja lényegesen ütközhet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának álláspontjával, azaz a jövő nemzedékek biztosa hivatalának integrációja és helyettessé tétele egy általános biztos hivatalában ezen jövő nemzedéki jogok képviseletének korlátozását jelentheti. Ilyen értelemben akár kapcsolódó módosító indítványként is kifejezetten javasolnánk az Országgyűlésnek e biztos hivatala önállóságának megtartását.

A 32. ajánlási pont (2) bekezdésében ismét javaslatot szeretnék tenni az elutasítottság ellenére arra, hogy a természeti erőforrásokat a nemzeti vagyon részének tekintsük, és lássuk be, hogy természeti erőforrásaink a mieink és a jövőé. A természeti erőforrások birtoklása az új gyarmatosítás egyik legfontosabb formája, és a világban mindenütt földönfutóvá váltak azok a nemzetek, akik a természeti erőforrásaikat kiengedték saját rendelkezésükből. Ahhoz, hogy természeti erőforrásaink fölött a jövőben rendelkezni tudjunk, szükséges adott esetben a magántulajdon korlátozása.

A javaslat pont arra tesz javaslatot, hogy a magántulajdon tiszteletben tartása mellett legyen lehetősége a Magyar Országgyűlésnek arra, hogy amennyiben az itt élők szükségletei, illetőleg a természeti környezet megőrzése ezt indokolja, akkor a magántulajdon használatára, a magántulajdonban lévő erőforrások értékesítésére, kitermelésére igenis korlátozásokat vezethessen be a magyar állam. Itt kifejezetten javasoljuk ebben a tárgyban egy sarkalatos törvény meghozatalát.

Az utolsó bekezdésben ismét erőforrás-védelmi javaslatokat tettünk. Az első és a jövő nemzedékek előtt álló óriási kihívás, hogy milyen megújuló erőforrásokkal fogunk rendelkezni a következő évtizedekben.

(10.30)

Magyarország erdőállománya sajnálatos módon alacsony, bár az elmúlt évtizedekben jelentős javulást, növekedést értünk el. Amennyiben nem tesszük le a következő évtizedben annak az alapjait, hogy unokáinknak megfelelő mennyiségű és minőségű természeti erőforrás, megújuló energiaforrás álljon rendelkezésre, akkor bizony ez a trend megfordulhat, és sajnos az egyre nagyobb szükségletek kapcsán eltűnhetnek azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, ezért az erdők alkotmányos védelmét és gyarapításának kötelezettségét javasoljuk szerepeltetni az alkotmányban. Ennek utolsó és lényeges pontja, hogy szűnjön meg az a gyakorlat, hogy természeti erőforrásaink magánkezekbe kerülnek. Tehát amit ebből sikerült még megőrizni, abban a tekintetben feltétlenül javasoljuk, hogy forgalomképtelenné váljon, magyarán szólva, azok a természetes területek, erdők, élőhelyek, amelyek ma még állami, önkormányzati tulajdonban vannak, védettségre való tekintet nélkül maradjanak is abban, további értékesítésük ne lehessen lehetséges.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, hogy fontolják meg ezeket a javaslatainkat. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai