Készült: 2021.05.12.12:19:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

59. ülésnap (2010.12.13.), 189. felszólalás
Felszólaló Bödecs Barna (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:55


Felszólalások:  Előző  189  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Először is visszautasítom a cigányozást ezen törvény kapcsán. Már ne haragudjon, de teljesen méltatlan volt a felszólalásában.

Engedjék meg, hogy a washingtoni egyezményről beszéljünk! Egy módosítás fekszik előttünk, amelyet természetszerűleg a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatásáról biztosít, mint a nemzetközi közösség talán legfontosabb és leghatékonyabb nemzetközi egyezményét a biodiverzitás védelmében.

Ez a módosítás számunkra tulajdonképpen formális, tekintettel arra, hogy maga a módosítás az eddig elfogadott besoroláshoz képest olyan lényeges változást nem tartalmaz, ami a magyar flórát és faunát érintené. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy gyakorlatilag az egyetlen olyan, határokon átívelő szerződésről van szó, amely alkalmas lehet a biodiverzitás hatékony védelmére.

A védelem nem azért fontos, mert szeretjük a tigrist, hanem azért fontos, mert a bioszféra minden eleme önmagában értéket képvisel, és ez nem pénzben kifejezhető érték. A probléma az ilyen egyezmények esetében azonban mindig a betartással van, tehát önmagában az, hogy a Magyar Országgyűlés támogatja ezt az egyezményt, illetve ennek módosítását, és aláveti magát ezen egyezmény alkalmazásának, még nem jelenti azt, hogy a végrehajtásban is hatékonyan érvényt tudunk szerezni ennek az egyezménynek.

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, ahhoz a magyar államigazgatás, a rendvédelmi szervek kiképzésére és szoros együttműködésére van szükség. Ebbe a képzésbe óhatatlanul bele kell értenünk az utca emberét is, hiszen ahhoz, hogy a különféle állatfajok - beleértve a hazai védett állat- és növényfajok - illegális kereskedelmét a hatóságok és az államigazgatási szervek meg tudják akadályozni, igenis a lakosság, a gyermekek hatékony képzésére van szükség.

Sajnálatos Magyarországon az a tény, hogy az emberek, az itt élő emberek túlnyomó többsége nincs tisztában nemcsak hogy ezen egyezményben szereplő fajainkkal, hanem azzal sem, hogy egyáltalán ilyen nemzetközi egyezmények léteznek, és ezek megszegésének súlyos bűnügyi következményei vannak. Ilyen értelemben feltétlenül kérjük a kormányt, az Oktatási Minisztériumot, a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy éppen ezen egyezmény módosításának elfogadása kapcsán tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ebben a kormányzati ciklusban az oktatási-nevelési tevékenységben ezek a kérdések előtérbe kerülhessenek, és a magyar gyerekek tudomást szerezzenek arról, hogy milyen veszélyeztetett helyzetben is van az ökoszisztémánk, és mi kell ahhoz, hogy ezt védeni tudjuk.

A magyar vonatkozásokban meg kell még említenem azt, hogy az egyezményben több olyan fajunk is szerepel, amely nem kap elegendő védettséget. Ilyen például a fekete gólya, amelynek egyedszáma és élőhelye megszűnése folytán úgy véljük, abszolút megérdemelné az I. kategóriába történő besorolást, hiszen gyakorlatilag egy kipusztulás szélére került fajunkról van szó. Ugyanígy a viperafajaink védelme is eléggé csekély módon szerepel ebben az egyezményben.

Egyedül a parlagi vipera szerepel II. besorolásban. Mindenképpen fontosnak tartjuk, és ezen két példával arra szeretnénk felhívni a kormányzat figyelmét, hogy az egyezmény tagállamaival folytatott tárgyalásokon, illetve az egyezmény következő módosításánál Magyarország lépjen fel kezdeményezőleg saját veszélyeztetett fajaink hatékonyabb védelme érdekében, és ennek megfelelő tárgyalásokat folytasson.

Befejezésül engedjék meg, hogy megemlítsek három állatfajt és három gondolatot, ami jelen egyezmény módosításban éppen a nemzetközi üzleti lobbi, halászati lobbi, vadászati lobbi ellenállása folytán nem kapott kellő védelmet. Az egyik már a képviselőtársam által említett afrikai elefánt, ami nem kapta meg az I. besorolást, csak a II-est, ilyen értelemben nincs megfelelő védelme, holott az elefántcsont-kereskedelem rendkívüli mértékben veszélyezteti ennek a fajnak a fennmaradását.

A másik, a kipusztulás szélére kerülő faj, a jegesmedve, amely szintén nem kapta meg az I. besorolást. Itt az emberi tevékenység következtében, a klímaváltozás hatására az élőhely eltűnése veszélyezteti legjobban ezt a fajt, és mivel a szárazföldi területekre kényszerül, így sokkal jobban ki van téve annak a vadászati tevékenységnek, ami a megmaradt egyedeket is elpusztítja. Sajnos, itt nem sikerült az előrelépés.

A legnagyobb problémát a tengerek és óceánok túlhalászása tekintetében a kék úszójú tonhal jelenti, ahol szintén a halászati lobbi akadályozta meg az I. besorolást, ilyen értelemben sajnos a faj fennmaradása kevéssé biztosított. A tonhal állománya egyébként 50 év alatt 80 százalékkal csökkent a világ tengereiben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és természetszerűleg támogatjuk az előterjesztést. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  189  Következő    Ülésnap adatai