Készült: 2024.03.29.06:52:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2005.11.14.), 428. felszólalás
Felszólaló Dr. Pető Iván (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:01


Felszólalások:  Előző  428  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Azt a kritikát elfogadom, hogy jobb lett volna, ha hamarabb történik meg az alapprogram alappá történő visszaalakítása, de Erdős képviselő úr kérdésére, bár nem vagyok hivatott, megpróbálok válaszolni. Mindannyian tudjuk, hogy a pénzügyi, közgazdasági ráció és a kultúra szempontjai nem mindig esnek egybe. Az előző kormány minden elkülönített alapot, így a Kulturális Alapot, az Útalapot is megszüntette közgazdasági megfontolásokból. Mind a kettő hátrányos volt, az Útalap is hiányzik szerintem, és ennek az utak látják a kárát, nincs egy elkülönített alap, amely a nem autópálya jellegű utak fenntartását, karbantartását biztosítaná. És van hátránya, igenis van hátránya annak, hogy nem alapként, hanem alapprogramként működött az elmúlt időszakban ez a kultúra szempontjából alapvető forrás.

Rövidre fogva a mondandót: akármennyire is később született meg ez a javaslat, mint az szerencsés lett volna, jó, hogy most itt van előttünk, és ezért ezt érzem a javaslat legfontosabb elemének. Ráadásul úgy tűnik, minden kritikai megnyilatkozással együtt is, hogy abban egyetértés van a parlamentben, hogy helyes visszaállítani azt, hogy ez egy elkülönített állami alap legyen, ne fordulhasson elő, hogy betagolódik egy minisztérium költségvetésébe, a minisztériumi költségvetés minden pulzálását követve.

Nem szorítkozik ugyanakkor a módosítás az alapprogram alappá történő visszaállítására. A szükséges és talán időnként valóban elkerülhetetlen korrekciókon túlmenően is bekerültek a javaslatba olyasmik, amelyek az eredeti célokkal nem egyeznek. Ugyanakkor ellenzéki képviselőtársaim feltételezésével szemben - ismerve a kormánypárti javaslatokat - határozottan állíthatom, hogy nem a kormánypártok politikai szándéka a kurátorok vagy bizottsági tagok felülről való kinevezésének a biztosítása. Az MSZP is és én magam által jegyezve az SZDSZ is benyújtottunk olyan módosító javaslatokat, amelyek az eddigi rendszert kívánják fenntartani, indokolatlannak látnánk azt, hogy egy lehet, hogy jó szándékú, lehet, hogy bürokratikus megfontolású vagy esetleg tájékozatlanságból adódó - mindegy - szövegváltoztatás következményeként az a látszat alakuljon ki, hogy a miniszter kívánja az összes döntő embert kinevezni.

 

(1.10)

Tehát van ilyen módosító javaslat, nemcsak ellenzéki - ha van ellenzéki -, hanem kormánypárti, ha nem tévedek, kétfajta is.

Egyetértek azzal a kritikával is - nyilván a részletekben nem mindenben fogunk egyetérteni -, hogy fontos eleme a javaslatnak az összeférhetetlenségi próbálkozás. Más területeken, filmkuratóriumi ügyekben sokszor esett szó a kulturális bizottságban is arról, hogy milyen fontos elem lenne, de aki valamennyire ismeri a Nemzeti Kulturális Alap vagy alapprogram működését, tudja, viszonylag kis szakmáknál, viszonylag kevés embert foglalkoztató területeknél valóban előállhatnak olyan helyzetek, amikor vagy formálisan, vagy ténylegesen, de nem formálisan összeférhetetlenség áll elő, és te segítesz nekem, én segítek neked alapon egymásnak szavaznak meg támogatásokat. Ezért a javaslatnak azt a törekvését, hogy összeférhetetlenségi szabályokat állapítson meg az eddigieken túlmenően, támogatni tudom.

Az más kérdés, hogy bizonyos finomságokat figyelembe kell venni. Nemcsak az előttem szóló képviselőtársam vagy valamelyik előttem szóló képviselőtársam által felvetett problémára utalok, hogy vannak olyan kis szakmák, amelyeknél, ha nagyon szigorúan a leírt javaslat szempontjait vennénk figyelembe, akkor senki nem képviselhetné a szakmákat a kuratóriumban, hanem azt is érdemes figyelembe venni, hogy vannak nagy, átfogó szakmai szervezetek, amelyeknek tulajdonképpen közvetlenül vagy közvetve mindenki, aki egy adott területen működik, valamilyen módon érintettje. Gondolok itt például a Pen Klubra, amelynek minden íróember valamilyen módon tagja vagy közvetett érdekeltje. Nyilvánvalóan nehéz elképzelni a Pen Klub támogatásáról szóló olyan döntést, amelyikben az irodalomban tevékenykedő emberek nem vesznek részt. De lehetne más hasonló példát említeni: a Kiadók és Könyvterjesztők Egyesületének valamilyen módon való támogatásáról is nehéz lenne az írással foglalkozó emberek nélkül dönteni. Tehát ez a szabály finomítható, ez ügyben is nyújtottam be módosító javaslatot.

Még egy terület van, ahol érdemes megfontolni változtatást. Itt is szóba került ez az ügy, ez a ténylegesen létező miniszteri keret ügye. Itt most nem akarok a kormányok közötti különbségek ügyébe belemenni, de tény az, hogy a miniszter rendelkezésére ma 25 százalék áll, aminek mindenféle előnye van. Végül is állami jellegű forrásból osztják el a pénzt valamilyen módon; minden kormánynak, ha nem is azonos módon, létezik állami jellegű kultúrpolitikája, a miniszter lehetősége, hogy ezt az állami kultúrpolitikát a miniszteri kereten keresztül is megpróbálja megjeleníteni; ugyanakkor olyan felelősséget ró a miniszterre, ami szerintem indokolatlan.

Épp a minap hallottam a rádióban egy olyan műsort, amelyben úgy beszéltek erről a 25 százalékos keretről, mintha ez mindennek a finanszírozására alkalmas lenne. Magyarul: szerencsésebbnek látnánk, legalábbis az SZDSZ-frakció a jelenlegi helyzetben, hogy ha van egy jól strukturált intézményrendszer szakkuratóriumokkal, a szakma által delegált képviselőkkel, akkor a pénznek még nagyobb hányadát ezen a rendszeren keresztül kellene véleményünk szerint elosztani, és így benyújtunk egy olyan módosító javaslatot is, amely 25 százalékról 10 százalékra vinné le a miniszteri keretet. Az eredeti céloknak megfelelően tényleg azt a lehetőséget meghagyva, hogy korrekciókat a miniszter végrehajtson, de ne ő határozza meg, legalábbis ne ő dominálja ennek a pénznek, a Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek az elosztását. Ebben nyilván lesznek érdemi viták, és jogos ellenérvek is felhozhatóak, ismerve azonban a helyzetet, ezt a 10 százalékot a jelen körülmények között megvalósíthatónak és szerencsésnek gondolnám.

Összefoglalva: tehát helyes a javaslat, hogy alapprogramból alappá alakul át az intézmény. Nem helyes a javaslatnak az a része, amelyről beszéltem, amely a miniszter kezébe tenné le a szakmai érdekképviseletek jelöltjei közüli kiválasztást, ezt meg kell hagyni a szakmák kezében. Figyelembe kell venni, hogy a miniszternek van delegálási lehetősége, és nem marad képviselet nélkül a kuratóriumokban. Erre építve lehet az összeférhetetlenségi szabályokat enyhíteni, hiszen feltételezhető, hogy a miniszter által delegáltak a kuratóriumokban képesek az esetleges szakmai összefonódások hátrányait felügyelni és kiküszöbölni. Végül, de nem utolsósorban lehet változtatni, a három évvel ezelőttiekhez képest tovább szűkítve a miniszteri keretet, és még többet bízni a kuratóriumokra.

Mindezek ismeretében és remélve a módosítások elfogadását, a javaslatot támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  428  Következő    Ülésnap adatai