Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés vitája minden évben lehetőséget ad arra, hogy a kormány következő évi céljairól és az azokhoz rendelt forrásokról eszmét cseréljünk. Ezt most a következő néhány percben a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése tekintetében szeretném megtenni.Ez egy hálás feladat, hiszen a KKM költségvetése dinamikusan nő, akár csak egyébként a költségvetésben meglévő bármilyen fejezet. Jövőre sem lesz ez másként, hiszen az idei 287 milliárd helyett a tárca jövőre már 309 milliárdból gazdálkodhat. A minisztérium központi szervezetének működtetésére az ideinél közel egyharmaddal, 3,9 milliárd forinttal több forrás fordítható, amelynek nagyrésze személyi juttatásokra megy.

Minden évben öröm beszámolni a külképviseleti hálózattal kapcsolatos fejlesztésekről. Az idei, 2019-es év költségvetésében kiemelkedően jelentős forrás állt rendelkezésre erre a célra, de jövőre sem lesz ok a szégyenkezésre, a két legjelentősebb tétel a teheráni és a dublini magyar nagykövetség épületeinek felújítása, amelyre összesen 1,6 milliárd forintot tervezünk költeni.

Ehhez képest szerényebb ugyan a költségvetési vonzata, de szeretnék külön említést tenni Magyarország jeruzsálemi külgazdasági irodájának megnyitásáról is. Ezt az irodát Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közösen nyitotta meg idén márciusban.

Természetesen jelentősége van a két ország közötti politikai kapcsolatok szempontjából is, hiszen egy jeruzsálemi nyitás mindenképpen szimbolikus, de a gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók. Izrael ma azok közé az országok közé tartozik, amelyek a globális innováció központjai, hajtóerői. Cégei a legmodernebb technológiákat fejlesztik és használják, és a magyar vállalkozások számára ez a külgazdasági iroda jó lehetőséget kínál arra, hogy bekapcsolódjanak ezekbe a folyamatokba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a KKM gazdaságfejlesztési, külgazdasági céljait illeti, ezek évek óta két egyforma fontos lábon állnak. Az egyik a beruházás, a másik az exportösztönzés. A tárca költségvetése növekedésének legnagyobb része is a beruházásösztönzési célelőirányzat, amely 50-ről 80 milliárd forintra növekszik. Az ebből nyújtott támogatások célja mindenekelőtt a működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások Magyarországon történő megvalósításának elősegítése és ezen keresztül a munkahelyteremtés ösztönzése. Ez a kormány stratégiai beruházáspolitikájának páratlanul sikeres eszköze. Az elmúlt öt év mindegyikében megdöntötte az előző év rekordját, és 2018-ban már 98 nagyberuházás érkezett az országba, összesen nem kevesebb, mint 1380 milliárd forint értékben.

Ráadásul ezek a beruházások most már igen komoly béreket is hoznak magukkal. Míg a 2017-ben Magyarországra érkezett nagyberuházások esetében az átlagos fizetés 300 ezer forint volt, addig egy évvel később, 2018-ban már 420 ezer forint, ez 40 százalékos növekedést jelent. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy most már zömében magas hozzáadott értéket képviselő, magas kutatás-fejlesztési aránnyal bíró beruházásokról beszélünk.

A magyar gazdasági környezet kifejezetten versenyképes, a beruházási környezet pedig kifejezetten vonzó. A 9 százalékos egykulcsos társasági adó lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy többet fordítsanak munkabérekre, ezáltal magasabb szaktudást, magasabb hozzáadott értéket képviselő munkavállalókat is meg tudnak fizetni.

(11.30)

Szintén a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésében jelenik meg, hogy az Eximbank jövőre 12,2 milliárd forint értékben nyújt kamattámogatást, illetve 7,3 milliárd forintnyi tőkeemelésre is sor kerül.

A KKM exportfejlesztési tevékenysége a beruházásösztönzéshez hasonlóan sikeres. Az elmúlt két évben a magyar kivitel értéke meghaladta a 100 milliárd, vagyis az egy főre eső 10 ezer eurót.

A kötött segélyhitelezés növekménye is jelentős, jövőre már 17,9 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra. Ebből a kedvezményes hitelből a támogatott országok magyar termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak. 2020-ban várhatóan, a tervek szerint hét ország kerül majd a kedvezményezettek körébe: Vietnam, Mongólia, Koszovó, Srí Lanka, Ukrajna, a Zöld-foki Köztársaság és Kenya. Megjegyzem, hogy az afrikai térség legdinamikusabban növekvő és a fekete kontinens drasztikus népességrobbanásának fő motorja, Nigéria jelenleg nincs ebben a körben, javasolnám a kormányzatnak, hogy esetleg ezt az álláspontot is érdemes lenne megvizsgálni, illetve felülvizsgálni. Ezek a kötött segélyhitel-programok hozzájárulnak Magyarország láthatóságának, ismertségének, népszerűségének javításához, ami hosszú távon nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez és hazánk érdekérvényesítő képességének növeléséhez járul hozzá, de a magyar vállalkozások térnyerését is segíti ezeken a piacokon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európát sújtó bevándorlás 2020-ban is a legfontosabb külpolitikai kérdés marad. A migrációban mi nem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot látunk, ezért fontosak azok a programok, amelyek hozzájárulnak a migráció kiváltó okainak helyben történő kezeléséhez. Ebbe a körbe tartozik többek között a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében Ugandának nyújtott 1,3 milliárd forintos támogatás. És itt utalnék ismét vissza Nigéria kérdésére.

Végezetül megemlítem, hogy a minisztérium költségvetésében olyan kisebb, de fontos tételek is szerepelnek, mint a mexikói földrengés okozta károk helyreállításának vagy a csángó-magyar együttműködési programnak a támogatása. Az első keretében Magyarország a mexikói partnerrel közösen felméri a földrengés következtében az egyes történelmi épületekben keletkezett károkat, és részt vesz azok helyreállításában. A két épület, amelyre az együttműködés kiterjed, Mexikóváros Juarez negyedében lévő Jézus Szíve templom és a tepoztlani kolostortemplom. A célra jövőre a kormány 1,1 milliárdot fordít.

Az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy a KKM fejezetében számos nemzetpolitikai cél is megjelenik, elég csak a határon túli magyarok által lakott területeken megvalósított gazdaságfejlesztési programokra gondolni. Ezek egészülnek most ki a csángó-magyar együttműködési programmal. A program célja, hogy a legnehezebben hozzáférhető nemzetrész, Csángóföld is nagyobb figyelemben részesülhessen; gazdaságfejlesztési és oktatási programokat, ingatlanfejlesztést foglal magába, melynek koordinálását Járai Zsigmond miniszterelnöki megbízott végzi.

Összefoglalva, képviselőtársaim: a KKM költségvetési fejezetében számszerűsítve is tetten érhető az a töretlen fejlődési pálya, amelyen az ország majd’ egy évtizede halad.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)