Készült: 2020.07.05.13:17:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.), 192. felszólalás
Felszólaló Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:03


Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/2939. számú törvényjavaslat a jogalkotásról szóló 2010-es törvény módosításáról szól.Államtitkár úr az előbb elmondott expozéjában részletes elmondta a jogalkotási célt, a módosítási célokat, illetve azt a kétpillérű javaslatot, amely előttünk részleteiben fekszik.

(19.40)

Az első és fontos kiemelendő az államtitkár úr által elmondott részletes módosítási szándék mellett az, hogy most egy olyan törvényjavaslat fekszik a tisztelt Ház előtt, amely egy 2010-ben meghozott, akkor már az új jogszabályi és megváltozott életkörülményekhez igazodó jogalkotási rendszert határozta meg, nyilván a jogalkotási munkát segítendő és leginkább a jogalkalmazási munkát segítendő módosításokra kerül sor ebben a törvényjavaslatban.

Az egyik ilyen érdemi változás és módosítási javaslat az államtitkár úr által is említett, az Alaptörvény hetedik módosításából fakadóan a 28. cikkben foglalt, a jogszabályok preambulumának, illetve a törvényjavaslatok indokoló részének nyilvánossá tételéhez fűződő kötelezettség, illetve ennek részletes szabályai, valamint az az előírás, hogy a bíróságok és más közhatalmi szervek a jogértelmezés során mintegy kötelező érvényűen, kötelező erővel kell hogy iránymutatásként vegyék a törvényjavaslatok indokoló részét, illetve a preambulumban foglaltakat is.

Azt gondolom, hogy ez mind a jogalkalmazói munkát, mind pedig a jogértelmezési munkát sokban segíti. Ennek az alaptörvény-módosításnak is ez volt az elsődleges célja. Jól látjuk azt, hogy az Alaptörvényből fakadó átvezetési kötelezettségnek nemcsak a nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó rendeleti szabályozása kialakításának, hanem a jogalkotási törvényben való elhelyezésének is megfelelő részletességű szabályozása fekszik előttünk a vonatkozó törvényjavaslatban.

Ami szintén lényeges, és talán a módosítási javaslatok második pillére, ez nagyon fontos, és azt gondolom, 2010 óta áthúzódó kormányzati törekvés ez a deregulációs törekvés mind a jogszabályok alkotásában, mind pedig a jogszabályok alkalmazásában. Hallottuk az előterjesztői expozéban, hogy mind a technikai, mind a tartalmi deregulációt könnyítő, segítő és annak végrehajtását praktikusan segítő jogszabály-módosítások kerülnek most jelen törvényjavaslattal bevezetésre a jogalkotási törvényben. Erről néhány szót, ha megengedik, részleteiben érdemes szólni.

Az egyik ilyen az a technikai dereguláció. Államtitkár úr néhány ilyen technikai deregulációra vonatkozó elvet és gyakorlatot kiemelt az expozéjában. Azt gondolom, hogy az a mennyiségű jogszabály és joganyag, ami az elmúlt évtizedekben keletkezett, és az, ami az elmúlt időszakban csak a deregulációs közigazgatási bürokráciacsökkentés, az állami bürokráciacsökkentés a jogszabályok előkészítésének munkája során, a különböző jogszabályokkal való koherenciavizsgálat, a kiüresedett, csontváz jogszabályok megléte, a hivatkozások kezelése mintegy egyszerűsödik, és valóban nemcsak a jogalkalmazók, hanem a jogalkotó számára is könnyebbséget nyújt.

Ennek az eljárásmódját az előttünk fekvő törvényjavaslat kezeli. Azt gondolom, ez hihetetlen könnyebbség azoknak, akik a jogszabály megalkotásá-ban, illetve a jogszabály szövegezésében részt vesznek bármelyik minisztériumban vagy bármelyik közigazgatási szervben, és az alkalmazást pedig különösen segíti.

A másik lényeges kérdés a tartalmi és érdemi dereguláció. Azt gondolom, ha érdemben és a jogszabályok következményeit tekintve fontos, hogy minél inkább az állampolgárok számára megfelelő jogszabályok készüljenek és kerüljenek hatályba léptetésre, akkor azt gondolom, hogy nemcsak a deregulációs szintek és nemcsak a normaszövegek közérthetősége, hanem az is nagyon fontos, hogy ne legyen egy élethelyzetet úgy szabályozó körülmény, amely az értelmezését és az alkalmazását nehezíti. És nemcsak a jogszabályok számbeli és terjedelmi deregulációja szükséges, hanem a jogszabályoknak valóban egy, a kormányzat által több területen elindított tartalmi vagy érdemi deregulációja.

Ennek a kereteit, ennek az eljárásrendjét és ennek a módját határozza meg az előttünk fekvő törvényjavaslat. Nyilván megfogalmaz a 2010-es jogalkotási törvény hatálybalépését követően olyan szabályokat és olyan pontosításokat is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az abban a törvényben kitűzött jogalkotási célok meg tudjanak valósulni, és minél hatékonyabban tudja mind a jogalkotó, mind pedig a jogalkalmazó a későbbiekben a munkájához segítségül hívni, illetve azt alkalmazni.

Ezek voltak azok a legfontosabb és a módosításban megjelenő szabályozási körülmények, amelyek, azt gondolom, fontosak ahhoz, hogy időnként megvizsgáljuk a jogszabályok működését a gyakorlatban. A kormány az előttünk fekvő jogalkotásitörvény-javaslatban most azt fogalmazza meg, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás során, a jogszabályok és a jogalkotói szándék egyértelműsítése okán, a törvények és a törvényjavaslatok indokoló részének nyilvánosságra hozatalával a közhatalmi és a bírósági munka, a végrehajtási munka segítését szolgálja, másrészt pedig a tartalmi és a technikai deregulációval nemcsak a jogászok, nemcsak a jogalkotók számára, hanem általános jogalkalmazói enyhítést is tesz. A tartalmi dereguláció pedig az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot, ergo a jogbiztonságot szolgálja a jogalkotási törvény ezen módosításával.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztői expozéban elhangzott részletes módosítások ismeretében, az általam kiemelt fontosabb módosítási célok kiemelésével kérem a tisztelt Házat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. A Fidesz-frakció a kormány T/2939. számú törvényjavaslatát támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  192  Következő    Ülésnap adatai