Felszólalás adatai

DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a munkamegosztásban, amit jeleztem már a kisebbségi vélemény ismertetésekor, kevésbé a gazdaságpolitikai-politikai összefüggésekről szeretnék szólni, inkább visszatérnék a költségvetés részben számszerű, részben jogi és szakmai részéhez. Az bátorított engem, hogy némileg eltérjek a tervezett hozzászólásom tartalmától, hogy Matolcsy miniszter úr itt az expozéjában a New Deal mellett az erhardi gazdaságpolitikát, illetve a német modellt, a német példát hozta föl; nos, talán nekem is szabad egy német példával előjönni, amikor ennek a költségvetésnek, amely előttünk fekszik, a szakmai gyengeségeit akarom illusztrálni.

Kérem tisztelettel, két konkrét példát fogok mondani, az egyikben az Alkotmánybíróság fejezetében lévő adatok szerepelnek. Az Alkotmánybíróság más szempontból most divatos intézmény, én most nem erről fogok beszélni, természetesen. A költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt fejezeti indokolásokban az Alkotmánybíróságról összesen egy, azaz egy oldal szerepel az Alkotmánybíróság elnökének az aláírásával, és van benne kettő szám, aminek a jóváhagyását kéri az Alkotmánybíróság elnöke: a támogatás összege 1,3 milliárd forint, és egy engedélyezett létszámkeret 111 fő. Nem derül ki ebből az adatból, hogy ez az 111 fő tartalmazza-e az alkotmánybírók számát is, egyáltalán ez egy státuslétszám, egy betölthető létszám, egy állományi létszám, ami majd nagyjából az év során összejön, vagy pedig milyen belső szerkezete van ennek, mennyi ebből a szakértő, a jogász, az informatikus, a hivatalsegéd és így tovább.

Nos, ha ezzel összehasonlítom a német költségvetésben a Karlsruhéban székelő alkotmánybíróság költségvetését, az húsz oldal. Húsz oldal, és azon belül részletesen láthatjuk az alkotmánybíróság összetételét, a 14 alkotmánybíró alatt milyen szakmák, milyen osztályok, milyen szakértőszervezetek működnek, továbbá a már említett idősort is megtaláljuk benne. Ha mostanában készül el a költségvetés Németországban is, abban látható a 2009-es tényszám, a 2010-es előirányzat és a jövő évi, 2011-es előirányzat. Ebből az idősorból érzékelhető, hogy milyen elmozdulások vannak a dologi kiadásokban és a létszámadatokban, milyen változások azok, amelyekről a költségvetési vitában a képviselők véleményt cserélhetnek, és végül döntés születhet. Ez az egyik példa, amit szeretnék fölhozni a mi költségvetésünk gyengeségének illusztrálására.

Engedje meg, miniszter úr, hogy azt mondjam, hogy egy biankó csekk, amit ön itt aláírt, és ilyen biankó csekk legalább húsz van ebben a költségvetési törvényjavaslatban - nem számoltam végig, olyan húsz körül abbahagytam -, hiszen a többi fejezetnél is ugyanezek elmondhatók.

(20.50)

Egy másik példát is hadd mondjak, ami kevésbé német, inkább az Európai Unió gyakorlatát illusztrálja. Ha megnézzük az Európai Unió Számvevőszékének a költségvetését, ott ugyanazt a részletességet tapasztalhatjuk, mint a német költségvetésnél. Nagyon örülök annak, hogy Hargitai képviselőtársam itt Magyary Zoltán könyvét említette, akitől volt szerencsém a költségvetési jog összefüggéseit mélyebben megismerni. Nos, ezek a költségvetési elvek, amelyeket az Európai Unió legfőbb pénzügyi jogszabálya, a financial regulation, a pénzügyi rendelet tartalmaz, ezek nagyon rokon vonásokat mutatnak a Magyary-féle tanításokkal. Nincs tehát semmi új a Nap alatt, a józan ész és a józan tapasztalatok alapján lehet ezt elkészíteni.

Visszatérve most már az Európai Számvevőszék költségvetésére, abból is megismerhetjük azt, hogy a számvevőszék mint testület hány tagból áll, milyen kabinetek vannak mögötte, milyen szakértők vannak mögötte, hány auditor van, hány tolmács van, hány fős kisegítő személyzet van és így tovább. Ezzel szemben az Állami Számvevőszék jövő évi előirányzataiban találunk egy 598 fős számot, amire majd fel fog futni a jövő év végén, vagy esetleg már annyian vannak, vagy indulnak a jövő év elején, ráadásul ez az előirányzat egy növekedést tartalmaz, aminek semmiféle indokát nem mutatja be a törvényjavaslat szöveges része, hiszen ez az idézett szám is tulajdonképpen a fejezeti indokolásokból származik. Tehát egyetlen számról fog majd dönteni a tisztelt Ház és egy mellette lévő kiadási előirányzatról, 7,2 milliárd forintról, amiről nem tudjuk, milyen célra, mire fogja elkölteni a Számvevőszék. Ez meg van bontva az Állami Számvevőszék fejezeti működési előirányzataiban személyi jövedelem-előirányzatra és dologi előirányzatra, illetve felújításra, beruházásra, de ezen belül semmiféle további információt nem tartalmaz.

Nem tételezem fel egyik állami vezetőnkről sem azt, hogy ezzel a hallatlan szabadságfokkal, mondhatni szabadossággal, amivel a magyar parlament kezeli a fejezetek gazdáit, visszaélnének. Én ilyent nem tételezek fel, de intézményi garanciákra van szükség. Nem elég azt feltételeznünk és abban hinnünk, hogy a parlament által választott vagy a kormányfő által kinevezett vagy a köztársasági elnök által kinevezett magas rangú állami vezetők bölcsen, jó szándékkal, hatékonyan, tisztességesen kezelik a közpénzeket, erre intézményi garanciák kellenének. Ez a garancia pedig nem más, mint az, hogy az előirányzatokat a parlament állapítja meg.

Azt, hogy mire költhetik a fejezetgazdák a közpénzeket, a támogatásokat, nem a kormánynak és nem a fejezetgazdának kell eldöntenie, hanem ennek a Háznak, mert akkor lehet ellenőrizni a közpénzek felhasználását, akkor tudja gyakorolni a parlament a költségvetési jogát, közelebbről megállapítani a fejezetgazda jogi felelősségét, hogy arra költötte-e az előirányzatot, amire a parlamenti felhatalmazása, az appropriáció szólt, vagy másra költötte, és amennyiben másra költötte, akkor a jogi felelőssége megáll. Enélkül csak moralizálhat majd a Számvevőszék is, amikor majd esetleg a jelentéseiben olyan megállapításokat tesz, hogy drága távol-keleti utakra került sor, első osztályú repülőgépen. Kérem szépen, semmiféle jogsértés nem fog történni, mert ilyenféle előirányzata nincs a fejezeteknek, egyiknek sem.

A magyar költségvetésnek ma is az az egyik sajátossága és gyengesége, hogy a három fő struktúrája közül, tehát a fejezeti, a funkcionális és a közgazdasági struktúrát tekintve a legkevésbé a közgazdasági struktúra fejlett, vagy inkább az a legfejletlenebb. Egyszerűen nem mondja meg a parlament, hogy mire adja a pénzt. Tessék megnézni bármelyik fejezet működési előirányzatait, önök nem találnak benne részletes előirányzatokat. Nem tudjuk, hány fővel működik egy minisztérium, nem tudjuk, milyen létszámösszetétellel működnek a különböző főhatóságok.

És hadd mondjak még egy gyengeséget: mivel nem rögzíti a költségvetés a létszámot, nem mondja meg, mennyi státust lehet betölteni, a gyakorlatban a be nem töltött státusokra jutó bért úgymond megtakarítja a fejezetgazda, és az év végén jutalomként kifizeti. Hiába írja elő a pénzügyi kormányzat, hogy nem tervezhető jutalom, attól még lesz jutalom tervezve, oly módon, hogy azt a létszámot, ami ilyen lazán és ilyen definiálatlanul szerepel a törvényjavaslat kiegészítő mellékletében, ezt a létszámot tulajdonképpen nem fogják feltölteni a fejezet illetékes szakmai vezetői, hogy ennek a feltöltetlenségnek a révén jutalomforrásokhoz juttassák a köztisztviselőket.

El kell jutnunk oda, hogy nem létszám- és bérgazdálkodás van, ami egy meglehetősen posztszocialista kifejezés, hanem személyzeti politika van. Ha egy tisztviselői státus be van töltve, akkor az abban a státusban dolgozó bérét, juttatását ki kell fizetni a bankszámlájára, és kész, és nincs olyan, hogy be nem töltött státusra jutó pénzösszegekkel lehet tulajdonképpen játszani. Tehát ez egy nagyon laza költségvetés, ezek a problémák végigvonulnak az összes fejezeten, és ezt nem kompenzálják azok a kiegészítő információk, amelyeket a funkcionális mellékletekben ehhez még hozzátett az előterjesztő.

Végezetül, kedves képviselőtársaim, szeretnék arra rámutatni, hogy Magyarországon az elmúlt fél esztendőben itt mindannyian azt tapasztalhattuk, hogy a klasszikus munkamegosztás, a klasszikus hatalommegosztás a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között módosult, és mondhatnám, hogy Montesquieu halott, hiszen itt nem a parlamentnek van neki felelősséggel tartozó és a parlament által ellenőrzött, elszámoltatott kormánya, hanem van egy parlamenti többség és egy kormány, amelyik együttesen, szimbiózisban alkotja a parlamenti kormányzást, és vele szemben áll egy megosztott ellenzék, és most önök itt ennek a megosztott ellenzéknek azokat az információs jogait is csorbítják sajnos ezekkel az előterjesztésekkel, nem hozzák abba a helyzetbe az ellenzéki pártokat, közelebbről a Jobbikot sem, hogy a kormányt ellenőrző jogát gyakorolhassa. Ez tulajdonképpen a jelenlegi magyar költségvetés jogérvényesülésének a sajátossága.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Végezetül hadd említsem meg: örülök annak, hogy Domokos László elnök úr, aki még itt van e kései órán is, a közpénzügyi törvény megalkotását sürgeti. Messze egyetértek azzal, hogy erre szükség lenne. Arra bátorítanám az elnök urat, hogy ne várja meg, amíg a kormány ezt elkezdi csinálni, lásson hozzá. Nagyon szép apparátussal fog dolgozni az itt lévő számok szerint, talán ennek a közel 600 főnek a szellemi kapacitása lehetővé teszi, hogy önök kidolgozzanak egy közpénzügyi törvényre vonatkozó javaslatot. Azt gondolom, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság ezt örömmel fogja támogatni. Legyen követendő példa önök előtt az első magyar számviteli törvény, amit 1897-ben, éppen az első magyar Számvevőszék alkotott meg, igaz, nem rövid idő alatt - nem mondom meg, hogy mennyi idő alatt, mert szerintem annyi időm nincs, hogy ezt kidolgozzuk -, de mindenféleképpen arra bátorítom a Számvevőszéket, hogy kezdeményezzen. A róla szóló törvény lehetővé teszi azt, hogy ő maga, ha a kormány nem nyújt be ilyen törvényjavaslatot, benyújthatja a bizottság, vagy benyújthatják képviselők.

Végezetül és utolsósorban azt is megemlítem, hogy ennek a közpénzügyi törvénynek az időszerűségét ebben a Házban jó néhány évvel ezelőtt az első jobbikos képviselő vetette fel, úgyhogy az a tiszteletteljes javaslatom, hogy a Számvevőszék máskor is támogassa a Jobbik által felvetett szakmai javaslatokat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

(21.00)