Felszólalás adatai

Miről is van szó? Az Orbán-kormány az áprilisi alaptörvényben hosszú időre, évtizedekre vagy néhányuk fejében talán évszázadokra be akarja betonozni azt a hatalmi struktúrát, amit a Fidesz a saját politikai céljának megfelelően alakított ki. Ugyanakkor hamar rájöttek fideszes képviselők, hogy kell valami kisegítő szabály, amely az érinthetetlennek szánt alaptörvényt, alkotmányt bármikor kiegészítheti, vagy akár felül is írhatja. És közben az alaptörvény szövege meg kőbe van vésve, várakozik az örökkévalóság dicsőségére. Ennek a kisegítő funkciónak kívánták megfeleltetni azt az átmeneti törvényt, amely egyébként a legkevésbé sem átmeneti, mert ha valóban átmeneti törvény lenne, akkor egy átmeneti időszak szabályozási tárgyköreit vette volna elő, és erre nézve fogalmazott volna meg szabályokat. De szó nincs erről, ebben kőkemény politikai direktívákat akartak meghatározni. Többek között ebben a "nagy sikerű" törvényben megteremtik a jogi alapját annak, vagy meg akarják teremteni a jogi alapját annak, hogy a legerősebb és a legfontosabb politikai ellenfelüket, a Magyar Szocialista Pártot felszámolják.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor ezt a törvényt önök elfogadták, akkor úgy képzelték - Harangozó Tamás képviselőtársam utalt is erre -, hogy ez az átmeneti törvény majd saját magáról kimondja, hogy ő egyébként az alaptörvénynek része. Azonban homokszem került a fogaskerekek közé, mert Szabó Máté ombudsman - élve az alaptörvényben biztosított lehetőségével - az Alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítására, hogy az átmeneti törvény alaptörvény-ellenességét mondja ki a testület. Indítványában az érvelése azon alapul, hogy valamely rendelkezésnek, valamely törvénynek az alaptörvényhez való viszonyát csak az alaptörvény mondhatja ki.

Az átmeneti törvény tehát sem formailag, sem tartalmilag nem felel meg az alkotmányosságnak, és nem alkothatta volna meg az Országgyűlés. Csak hogy mondjak egy hasonlatot: akkor úgy gondolta a kétharmados többséggel rendelkező hatalom, hogy az átmeneti törvényről kimondja, hogy ez az alaptörvény részét képezi. Ha ezt így alkotmányosan és jogszerűen meg lehetne tenni, akkor holnap, ha úgy gondolják, hogy mondjuk, a Szijjártó Péter fizetéséről szóló törvény valamiért nagyon fontos, akkor ez a törvény majd saját magát kinevezi az alkotmány részének; és bármelyik törvény, amelyikről önök úgy gondolják, kétharmaddal - mert azt gondolják, hogy kétharmaddal bármit meg lehet tenni - kinevezik az alaptörvény részének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem megy! Alkotmányjogi szempontból ez a próbálkozás jogállami körülmények között teljesen hiábavaló, hiszen a 2011. december 30-án elfogadott átmeneti törvényt utólag nem lehet legitimálni. Tehát amit most csinálnak, az egyszerűen nem felel meg az alkotmányosság elvárásának. Úgyhogy nagy kíváncsisággal várom, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt nagy tekintélyű alkotmányjogászai ezt az alkotmányos bakugrást hogyan tudják majd elvégezni.

Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy nem szokatlan ez az eljárás a Fidesztől, hogy amikor alkotmányos korlátba ütközik, akkor azt lebontja; ahelyett, hogy végiggondolnák, hogy az alkotmányos korlát, amelynek egyébként az a funkciója, hogy korlátozza a hatalmat a tekintetben, hogy bármit megtehessen, ahelyett, hogy ezt figyelembe veszik, és azt gondolják magukban, hogy igen, itt egy alkotmányos korlátozásba ütköztünk, akkor végiggondoljuk, hogyan lehetne úgy megvalósítani a céljainkat, hogy az alkotmányos legyen. Ha meg nem lehet úgy az adott célkitűzést megvalósítani, akkor bele kell nyugodni, hogy itt van egy korlát, hiszen demokráciákban egyetlen hatalom sem korlátlan. Nem, a Fidesz nem ezt teszi. Amikor egy alkotmányos korlátba ütközik, akkor azt az alkotmányos korlátot ledózerolja. Ilyenkor nem számít a jogbiztonság, nem számít az Alkotmánybíróság hatásköre, semmi sem számít, csak a politikai cél: az alkotmányos korlátozás nélküli Fidesz-hatalom.

Szeretném önöket emlékeztetni arra, amikor az első Lázár-csomagot benyújtották az Országgyűlésnek, és ezt tárgyaltuk. Ezzel az első Lázár-csomaggal a Fidesz megtámadta az Alkotmánybíróságot, hiszen amikor az Alkotmánybíróság 2010. október 26-án megsemmisítette az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények egyes rendelkezéseit, ezzel gyakorlatilag kimondta, hogy alkotmánysértő az Országgyűlés kétharmados többségének az a gondolata, hogy bármit megtehet. Súlyos félreértés parlamenti demokráciában úgy értelmezni a választók felhatalmazását, hogy azzal tudatosan alkotmánysértést, törvénysértést kövessenek el. Az alkotmányos korlátok tehát arra valók, hogy megálljt parancsoljanak a hatalomnak.

Tisztelt Országgyűlés! A mostani módosítás nincs tekintettel az előbb általam elmondott intelmekre. Veszélyes trükközés zajlik az alkotmánnyal és az Alkotmánybírósággal, hiszen nem történik más, mint hogy a magát korlátlannak gondoló hatalmat a jogállam útjára téríteni szándékozó ombudsman kezdeményezésének útját állják, útját állják azzal, hogy az átmeneti törvényt formálisan is beemeljék az alaptörvénybe. Meggyőződésünk, hogy ez alkotmányosan nem lehetséges.

Az MSZP szakemberei dolgozni fognak azon, hogy megtaláljuk ennek a trükközésnek az ellenszerét, politikai eszközökkel, jogi eszközökkel, törvényesen. Tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy Magyarország számára fontos a demokrácia, Magyarországnak fontos a jogállam, az alkotmányos normák betartása, ez ugyanis biztonságot ad. A jogbiztonság olyan társadalmi állapot, amely hozzájárul az emberek biztonságérzetéhez. Kellenek cövekek, amelyeket nem lehet ide-oda rakosgatni, mert attól kiszolgáltatottá válik mindenki (Babák Mihály: Jogállamban lőnek az emberre.), kiszolgáltatottá válnak azok az emberek is, akik nem is gondolnák.

(11.20)

Tisztelt Országgyűlés! Engem a beszédem végigmondásában nem zavart az, hogy a fideszes képviselők bekiabáltak és kurjongattak (Babák Mihály és Vantara Gyula közbeszól: Nem kiabáltunk be! Egymással beszélgettünk!), de megmondom őszintén, sokkal jobban örültem annak, hogy a többségük figyelemmel hallgatta, amit mondtam. (Dr. Simon Gábor: Legyetek csendben!) Ez reményt ad arra, hogy talán végiggondolják, hogy ezt a törvénymódosítást, ezt az alaptörvény-módosítást nem szabad elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból. - Babák Mihály: A Gyulának mondtam!)