Felszólalás adatai

Másrészt nyilván nagyon szívesen reagálnék dr. Rogán Antal képviselőtársamnak az "oszt jó napot, majd a jogászok elintézik" típusú hozzászólásához, vezérszónoklatához is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ehhez is értesz?) Tisztelt Képviselőtársam! Lehet, hogy ön nem jogász, de viszonylag komoly befolyása van a jogalkotásra, nemcsak képviselőként, hanem a Fidesz egyik vezető politikusaként is, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen törvényt fogadunk el, de a hozzáállását és a szakértelmét mutatja, hogy most sem képes ide figyelni egy percre sem. (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból: Tárgyra! - Az elnök ismét csenget.) Schiffer képviselőtársamnak is nagy tisztelettel köszönöm a figyelmét, óriási megtiszteltetés, hogy a vezérszónoklatomat követi. (Taps a kormánypártok padsoraiban és az MSZP soraiban.)

Az előttünk fekvő javaslat a hivatalos beismerése, hogy nem értenek ahhoz, amit csinálnak, tisztelt képviselőtársaim (Csampa Zsolt: Nagyon érdekfeszítő!), jelképe annak, hogy az erőszakosságuk nem párosul a hozzáértés csírájával sem. Jelképe a kormányzásuk, eddigi kormányzásuk kudarcának is. Alig egy éve, hogy a Fidesz-KDNP frakcióülése elfogadta az oktrojált alkotmányt (Varga László: Kis Gyurcsány!), az úgynevezett alaptörvényt, ha akarta azt a nép, ha nem. (Kőszegi Zoltán: Valaki leírta neked!) Aztán lett egy másik törvény, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről. Az így kialakult helyzet már felülírta az alaptörvény preambulumát, tudniillik, hogy ez az első és - no pláne - egységes alaptörvénye a hazának.

A demokratikus ellenzék soha nem beszélt örökbecsű értékként az alaptörvényről, az előttünk lévő módosítás pedig a kormánypárti képviselők számára is megerősítheti a régi igazságot: semmi sem tart örökké. Alig egy évvel a hatálybalépése után megszületett az alaptörvény elsőnek nevezett módosítása. Hogy mitől is lenne első, külön érdemes lenne beszélni, de azt gondolom, hogy ezen lépjünk túl, és inkább beszéljünk arról, hogy miért kellett ezt a módosítást megtenniük. Kérem, engedjék meg, hogy mielőtt ebbe belemennék, egy kis kitérőt tegyünk, hogy párhuzamot vonjunk más nemzetek első alkotmánymódosításával és az önök nagyívű első alkotmánymódosításával kapcsolatban.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát a philadelphiai konvenció fogadta el 1787. szeptember 17-én. Ez a dokumentum, az USA alapokmánya nemcsak a független tagállamok együttműködésének kereteit biztosította, hanem a modern demokrácia első gyakorlati kísérletének bizonyítéka tudósok szerint is. Ez az alkotmány még ma is hatályban van, több mint kétszáz év alatt huszonhétszer módosították összesen. (Babák Mihály: Nem volt kommunizmus!)

Az USA alkotmányának első módosítása, amire sokszor hivatkoznak is, négy alapjogot véd: a vallásszabadságot, a szólás- és sajtószabadságot, a békés gyülekezéshez való jogot és jogot arra, hogy a polgárok kérelmeikkel az államhoz fordulhassanak. Az alkotmánymódosítás megfogalmazása szerint a kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely ezt a négy jogkört korlátozná.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyarország Alaptörvénye első módosításának semmi köze sincs az alapvető jogok körének bővítéséhez, ez a módosítás az alaptörvényben nevesített alapvető jogok megerősítésére, garanciáinak bővítésére sem irányul, közel sem ezért nyújtotta be a kormány.

Lássuk a javaslat első felét! Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény zárórendelkezései között a 31. cikkben a következőket mondja magáról a törvény: az átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló '49. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja 24.3 bekezdése alapján Magyarország Alaptörvénye zárórendelkezései rész 3. pontjára tekintettel fogadja el. Az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik. Ezzel szemben az alaptörvény zárórendelkezései csak azt mondják, hogy az átmeneti rendelkezéseket olyan eljárásban kell elfogadni, mint egyébként az alkotmányt vagy alkotmánymódosítást, de nem mondja ki, hogy az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képeznék.

Eltelt lassan egy fél év az átmeneti törvény elfogadása óta, és lássunk csodát, szégyenszemre elő kellett állni ezzel a javaslatukkal. Mielőtt ennek a javaslatnak a tartalmára rátérnék, csak emlékeztetni szeretnék rá, hogy ez az átmeneti törvény helyezte hatályon kívül a korábbi alkotmányt is, mivel az alaptörvény ezt is elmulasztotta megtenni. Az ezt a furcsaságot firtató kérdésre Gulyás Gergely képviselőtársunk a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy szerinte a korábbi alkotmány hatálya mindenképpen megszűnt volna, de az egyértelműség kedvéért mégis megtették ezt a lépést, eltörölték a jogállami alkotmányt.

Azért idéztem fel ezt az előzményt, mert kísértetiesen hasonló helyzettel állunk szemben ma is, sőt a mai talán még cifrább. A kormány most látta jónak, hogy beadja a derekát, pedig az átmeneti törvény tárgyalásakor a kifogásokat a szokásos módon figyelmen kívül hagyták, a felkészült, neves alkotmányjogászok észrevételeit a hatalom akkor is baloldali ármánykodásként kezelte. Telt-múlt az idő, azt átmeneti törvény körül nem csitultak az alkotmányjogászi kifogások. Nemrégiben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, hosszú és alapos érveléssel firtatva annak jogforrási mibenlétét, a törvény egészének és egyes részeinek tartalmát. A Fidesz-KDNP parlamenti többsége persze most is úgy tesz, mintha mi sem történt volna, pedig jogalkotási hiba történt, ezt korrigálja az előttünk fekvő javaslat első cikke.

Tisztelt Ház! Élek a gyanúperrel, hogy ez a lépés, amely meglepő módon Matolcsy György nevéhez fűződik, nem a valódi alkotmányosság iránt elkötelezett alkotmányjogászoknak és nem is az indítványozás jogával bátran élő országgyűlési biztosnak szól, sokkal inkább az az érzésünk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke sem tudja a végtelenségig elhúzni az ombudsmani indítvány szignálását és elbírálását, és a testület politikai delegáltak személye által befolyásolt működése mellett is bízhatunk abban, amit a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatban is megismertünk: a testület tagjainak többségét ma is a valódi szakmai elkötelezettség vezeti, így pedig számíthatnánk arra, hogy a testület hamarosan elbírálja ezt az indítványt. Remélem, hogy a döntés mielőbb megszületik, hírét vehették ennek a kormánypártok prominensei is, gondolták tehát, hogy tenni kéne valamit, hiszen az Alkotmánybíróság nem fog tudni kitérni az átmeneti törvény vizsgálata elől - teszem hozzá, az már tényleg a vég lenne, ha ezt megkísérelné.

A lényeg az, hogy, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök nem szeretnék az Alkotmánybíróságra bízni annak megítélését, hogy az átmeneti tákolmányuk egészének vagy egy részének a szemeteskosárban kell-e végeznie. Az persze meglepő, hogy éppen Matolcsy György mutatja fel a kormány tagjai közül a legnagyobb közjogi érzékenységet. Történt ugyanis ez év márciusában, hogy a gazdasági tárca honlapján közzétettek egy törvénytervezetet a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására. Meglepetésre és örömünkre ebben a törvényjavaslatban egy egyszerű feles törvényi rendelkezés helyezte volna hatályon kívül az átmeneti törvény 30. cikkét. Azt a 30. cikket, amely a Nemzeti Bank és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv összevonásáról szól, lényegében azonban a Magyar Nemzeti Bank önállóságának és függetlenségének felszámolását kísérelte meg előkészíteni.

Matolcsy miniszter urat közben bizonyára tájékoztatták: nem úgy van az, miniszter úr, itten alaptörvényt kell módosítani, mégiscsak elő kell venni az alkotmánymódosító hatáskört a ládafiából - és így lett. Fájt pedig a kormánypárti képviselőknek, hiszen ezzel a lépéssel éppen olyan csúfságos foltot ejtenek az alaptörvényükön, mint az egykulcsos adóval a költségvetésen. Az a helyzet, ha önök tényleg olyan biztosak a véleményükben, és azt gondolják, hogy az átmeneti törvény az alaptörvény részét képezi, akkor ki kéne tartaniuk emellett, és hagyják el a javaslat 1. cikkét, meglátjuk, az Alkotmánybíróság mit fog mondani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat második felére sem lehetnek büszkék: az átmeneti törvény 30. cikke: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv és a Magyar Nemzeti Bank feladat- és hatáskörét általános jogutódként egy új szervezet láthatja el, a sarkalatos törvény ekként rendelkezik, erről szól. Ez gyakorlatilag az alaptörvény számos cikkével ellentétes, nem úgy, ahogy Rogán képviselő úr az előbb elmondta, a saját törvényükkel jogilag is ellentétes volt ez a rendelkezés, ezt próbálják most önök megoldani.

(11.10)

Az a helyzet, hogy nagyon nagy kár volt eddig húzni az időt, és kéretni magukat, ennek a javaslatnak a megtárgyalása ugyanis újfent rámutat arra, hogy jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani. Az MSZP januárban beadta azt az alaptörvény-módosítást, amelynek egy részét, ha úgy tekintjük, most a parlament tárgyalja.

Rogán képviselő úr pedig hiába adja úgy elő, mintha mi sem történt volna, és az Európai Unió vagy az ellenzék ármánykodása lenne az oka annak, hogy ma itt kell ülnünk. Önök fogadták el ezt a törvényt azon a gyalázatos decemberi napon, aminek egyéb politikai körítései is voltak. Nem véletlenül tiltakozott az ellenzék a lehető leghatározottabban és a legradikálisabb eszközökkel az ellen, amit csináltak. Ugyanis az azóta eltelt hónapokban több száz milliárd forintot dobtak ki az ország közös pénzéből, több száz milliárd forinttal rövidítették meg a magyar embereket, a magyar lakosságot, a közös adóforintjainkat ezzel a csökönyös, erőszakos viselkedéssel. Január eleje óta az MSZP javaslata a parlament előtt volt, mindezt meg lehetett volna akadályozni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Miről beszélsz?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök rövidesen elfogadják az alaptörvény első módosítását, ennek a módosításnak semmi köze sincs az alapvető jogokhoz, az ország helyzetének jobbításához. Téves közjogi gondolkodásról, az önök kormányzóképtelenségéről, valamint rosszindulatú politikai szándéktól vezérelt rendelkezések eltörléséről van itt szó. Ez nem dicsőség sem önökre, sem az alaptörvényükre nézve.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)