Felszólalás adatai

GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A mai nap folyamán bizottságunk megtárgyalta a törvényjavaslatot, az általános vitára való alkalmasságról tárgyalt, és előzetesen el is mondhatom, hogy az általános vitára való alkalmasság mellett döntött. Ennek a döntésnek a hátterében alapvetően az húzódott meg, hogy az érdekegyeztetés fontossága és azon intézményrendszerek működési feltételei nem lehetnek kérdésesek nyilván az elkövetkezendő időszakra sem, másik oldalról pedig az országos érdekegyeztetés és az ágazati szintű érdekegyeztetés egymás melletti tárgyalása a megfelelő szinkronitás biztosítása érdekében elengedhetetlen.

Ezt saját maguk a szociális partnerek is megkívánták, és eleve úgy vettek részt az előkészítési folyamatban - mint államtitkár úr ezt mondotta több évre való visszatekintés mellett -, hogy azt szerették volna elérni, hogy a parlament elé úgy kerüljön a két javaslat, hogy egyszerre, egymás mellett, pontosan a szinkronitás megtartása érdekében. Tudjuk mindnyájan, hogy az országos érdekegyeztetési rendszer, maga az OÉT egy 15 éves időszakra nyúlik ma már vissza. Folytak tárgyalások az előző ciklus időszakában is arra vonatkozóan, hogy a kereteket, a jogszabályi háttereket kialakítsák. A szociális partnerek támogatottsága jelen időszakra, mostanra alakult ki, ilyen értelemben most kerülhet a parlament elé ezen két törvényjavaslat tárgyalása.

Az OÉT törvényi hátterének a megteremtése igazából azért fontos, mert bizonyos közhatalmi jellegű funkciók betöltését is elvégzi az Országos Érdekegyeztető Tanács, és ezt is integrálni kell abba a törvényjavaslatba, amely a Ház elé kerül. A törvényjavaslat nyilván az eddigi, tehát a 15 évre visszatekintő működési és az eddigi tapasztalati hátteret önti egyfajta jogi nyelvezet keretei közé, és így alkotja meg azt a javaslatot, ami a Ház elé kerül. Ami talán új elemként fogható meg ebben a javaslatban, az a részvételi, tehát a jelenléti feltételek megállapítása, de szeretném jelezni, hogy az OÉT-en belül e tekintetben az egybehangzó álláspontok megerősítése mellett alakult ki mindez.

A középszintű érdekegyeztetés szintjén az ágazatai párbeszédekre vonatkozóan az a tripartit keretek közötti törvény-előkészítés volt adott, ami egyébként elvárt is, hiszen erről szól az érdekegyeztetés.

2003 már körvonalazta azokat a tripartit megállapodásokat, amelyek alapján az azt követő időszakban a normaszöveg előkészítése megtörténhetett, és a szociális partnerek ezen keresztül, mindezekre hagyatkozva avatkozhattak bele, lehettek részesei, készíthették elő a törvényjavaslatot, vagy ha nem is ők, de az előkészítés folyamatában szerepet vállalhattak. Gyakorlatilag mély elemzésekbe nem kell bocsátkozni, aki egy kicsit is jártas az ágazati érdekegyeztetés tekintetében, a középszintű érdekegyeztetés tekintetében, az tudja, hogy ma is és a törvényjavaslat keretei között is gyakorlatilag többféle formában való részvételre van lehetőség. Az egyik az, amikor konzultatív joggal, a másik az, amikor döntési joggal, a harmadik meg ettől is erősebb, amikor döntési joggal, de ezen belül még a reprezentativitást is magában hordozva jelenik meg az érdekek képviselete. Ez igazából a kollektív szerződések életre hívásánál fontos tényező. Ezen keretek között és ezen gondolatiság mellett rajzolódik meg ez a törvényjavaslat.

A legfontosabb mondata a szociális partnereknek mindkét törvényjavaslathoz illesztetten az volt, hogy az együttes beterjesztést fontosnak tartják a szinkronitás okán, a másik gondolat pedig az volt, hogy az egyöntetű támogatást élvezi az OÉT szerepvállalói részéről ez a két előterjesztés. Ilyen értelemben döntött a bizottságunk is 12 igen és 10 nem vélemény mellett az általános vitára való alkalmasság megítéléséről. Ilyen értelemben ajánlom a Háznak is a javaslat tárgyalását.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)