Készült: 2020.02.26.03:28:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2000.04.12.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:29


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság energetikai albizottsága több alkalommal foglalkozott a villamosenergia-törvény módosításával, az új törvénytervezetet pedig több mint három és félórás vitában tárgyalta. Az albizottsági üléseken részt vettek a szakmai szervezetek, szövetségek, érdekképviseletek vezető tisztségviselői, szakértői, akik ott részletesen kifejtették a véleményüket, álláspontjukat. Az energetikai albizottság általános vitára alkalmasnak ítélte a tervezetet.

Ezt követően a gazdasági bizottság foglalkozott a témával, közel négyórás időkeretben tárgyalva annak legfontosabb elemeit. Erre az ülésre is meghívtuk a szakma vezetőit és szakértőit. A vitában egységes vélemény alakult ki arról, hogy a hat évvel ezelőtt elfogadott villamosenergia-törvény módosítását az időközben végbement változások, a szerzett tapasztalatok indokolják.

Ugyanakkor az is ismeretes, a kormány döntött, hogy a villamosenergia-iparban 2001. január 1-jétől fokozatos piacnyitás történik, ami szintén a törvény módosítását indokolja. A bizottság is egyetértett abban, hogy nem célszerű sok apró módosítással az eredeti törvényt alakítgatni, hanem praktikusabb megoldás egy új szerkezetű, új struktúrájú törvény megalkotása, ami értelemszerűen tartalmazza a jelenleg érvényes szabályozás kipróbált és használható elemeit, fejezeteit.

A vita igazolta, hogy az Európai Unió által támasztott versenykörülmények kialakításához új szabályozás szükséges. Az albizottsági, illetve a bizottsági tárgyalás vitája azonban előrevetítette a várható módosítási javaslatokat, illetve azok nagy számát. A szakmai szervezetek képviselői és a szakértők számos javaslatot fogalmaztak meg ugyanis, amelyek befogadására a törvény-előkészítő nyitottnak mutatkozott, ugyanakkor elhangoztak olyan szakmai jellegű észrevételek, vélemények is, amelyeket az előterjesztő elsősorban arra való hivatkozással, hogy azok megváltoztatják a javaslat struktúráját és célját, nem tudott támogatni. A viták ugyanakkor alkalmat teremtettek arra, hogy a képviselőtársaim együttes képet alkothassanak a szakma véleményéről, így azt munkájuk, törvényalkotói cselekedeteik során figyelembe tudják venni.

Egyetértés volt abban, hogy a jól szabályozott verseny feltételeinek megteremtése egyfajta szabadságot és árcsökkenést eredményez a nagyfogyasztók számára. Reménykedünk valamennyien, hogy árleszorító hatás jelentkezik majd a lakossági villamosenergia-fogyasztásnál is. Ugyan nem e törvény hatálya alá tartozik a lakossági fogyasztói ár kérdése, a vita során a képviselőtársaim szükségesnek ítélték egy szociális tarifa kidolgozását.

Többen hiányolták a részletes hatástanulmányokat és azokat a szakmai megfontolásokat, amelyeket a törvénytervezet készítői a törvény előkészítése során kidolgoztak. Az előterjesztő ezeket az összefoglaló táblázatokat a gazdasági bizottság ülésén utólag kiosztotta. Többen hangoztatták, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint a villamosenergia-rendszer versenyfeltételeinek megteremtése jól körvonalazhatóan több fázisból áll, s ezek egyik utolsó eleme csak a rendszer magánosítása. Nálunk sajnos ezt idejekorán lépték meg, ezért az ezt megelőző lépcsőfokokat, döntéseket most kell utólag beépíteni a törvénybe, illetve különböző intézkedésekkel azok feltételeit kialakítani.

A vitában egyetértés volt, hogy egy ilyen jellegű törvény megalkotása során a nemzeti és a nemzetgazdasági érdekeket, illetve sajátosságokat mindig figyelembe kell venni. Több képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Európában jelenleg a villamosenergia-termelésben túlkínálat van, ezért a hazai energiaszektort meg kell védeni a dömpingárú import villamos energiától.

Elhangzott az is, hogy néhány hazai erőműben előkészítési stádiumban álló retrofit program közül csak azt célszerű támogatni, amelyik a nemzetgazdaság szempontjából egyértelműen előnyös, és a térség foglalkoztatáspolitikája szerint pedig kívánatos.

Azonos volt a vélemény abban is, hogy nem célszerű hosszú távú áramvásárlási szerződéseket kötni, ha azok nemzetgazdasági szempontból nem felelnek meg, még akkor sem, ha korábbi, elsősorban az 1995-ös privatizációs szerződésekben erre már ígéretet kaptak a befektetők.

A szakértők valamennyien hangoztatták, hogy az új szabályozás szerint kiemelt jelentőséget kap a független rendszerirányító, melynek működési formájáról a törvényben nincs döntés.

A vita azt is megerősítette, hogy továbbra is támogatni kell azokat a fejlesztéseket, ahol a hőenergia hasznosítására kapcsolt villamos- és hőenergia-termelés folyik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), természetesen ehhez elsősorban a távhőszolgáltatás területén nélkülözhetetlen a helyi mikroökonómiai és nemzetgazdasági szempontok együttes figyelembevétele.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság a szocialista képviselők kivételével általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot, és úgy ítélte meg, hogy hiányosságai, pontatlanságai módosító javaslatokkal jobbíthatók.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai