Készült: 2020.02.19.20:38:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

129. ülésnap (2000.03.23.), 106. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 11:05


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Idestova tíz éve, hogy az első szabadon választott Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amely megfelelően szabályozza a helyi szintű demokratikus hatalomgyakorlás feltételeit. Ugyanakkor az elmúlt tíz év tapasztalatai bizonyították, hogy noha a törvény alapvető szabályai helyesek, az egyes részletszabályok tekintetében indokolt és szükséges is lehet a változtatás.

Az önkormányzati törvény módosításáról szóló javaslatom benyújtására az a felismerés vezetett, hogy a törvény a megyei jogú várossá történő nyilvánítás feltételeinek meghatározásával nem adott elegendő mérlegelési lehetőséget, nem biztosított elegendő mozgásteret az Országgyűlés számára. Például hazánk történelmi, kulturális vagy vallási tekintetben kiemelkedő fontosságú, nemzeti múltunk szimbolikus jelentőségű városai közül néhány esetében hiába kezdeményeznék azt választott képviselői, az Országgyűlés nem ruházhatná fel őket a megtisztelő megyei jogú városi címmel, mert a lakosságszámuk nem haladja meg az ötvenezret.

Megítélésem szerint megfelelőbb lenne egy olyan szabályozás, amely nemcsak a lakosságszám, hanem más, egy adott város jelentőségét és szerepét talán jobban kifejező szempont alapján is lehetővé tenné a megyei jogú várossá nyilvánítást.

A javaslatomban megfogalmazott történelmi múlt és az országos jelentőség, tisztelt Országgyűlés, jól megfogható, ugyanakkor valamennyiünk számára is elegendő mozgásteret biztosító kategóriák a megyei jogú várossá nyilvánításhoz. A javaslat elfogadásával lehetővé válna, hogy nemzetünk történelmének büszkeségét jelentő városaink a helyi önkormányzatok rendszerében is méltó helyre kerüljenek.

Különösen jól alátámasztja az általam elmondottak indokoltságát az egyik legjelentősebb történelmi múlttal, egyházi és vallási jelentőséggel rendelkező városunk, Esztergom példája.

Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Esztergom egyike legősibb városainknak, hiszen állnak még olyan falai, amelyek a magyar államalapítás emlékeit őrzik. Esztergom volt a születő magyar királyság első fővárosa, szent királyunk, István koronázó helye, Bakócz Tamás idején Buda mellett hazánk reneszánsz kulturális és művészeti centruma, a törökök ellen vívott harcunk egyik jelentős végvára, melynek ostromakor kapott halálos sebet a kor nagy költője, Balassi Bálint. Páratlan idegenforgalmi nevezetességű hely, iskolaváros, amely ma is sajátos földrajzi és regionális jelentőséggel rendelkezik.

Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Esztergom a nemzetünk történelmében oly meghatározó szerepet játszó magyar katolikus egyház központja is egyúttal. Azé az egyházé, amelynek történelme oly szorosan egybefonódott hazánk ezeréves államiságával, és amely olyan egyházi nagyságokat adott a nemzetnek, mint a már említett Bakócz Tamás vagy Vitéz János, Pázmány Péter, Rónai Sándor, Vaszary Kolos vagy éppen Mindszenty József.

De Esztergom a magyar művelődés és a magyar művészet forrása is, a történelem, a hazai irodalom kezdeti kiinduló pontja. A második világháborút megelőzően Esztergom híre és jelentősége irigyelt volt az egész országban. Hazánk lakosai nemzetünk történelmének szimbólumaként tekintettek Esztergomra. Műemlékekben és műkincsekben Budapest után talán ma is leggazdagabb városunk. Múzeumai, levéltárai, gyűjteményei, irodalmi emlékei a végbement pusztulás ellenére is lenyűgözik az embert. Úgy hiszem, a város történelmi múltjának és jelentőségének óriásiságát elég csak néhány, még most is működő köz- és egyházi intézmény felsorolásával alátámasztani.

 

 

(12.30)

 

 

Az európai ritkaságnak számító Keresztény Múzeum vagy a főszékesegyházi kincstár, a prímási és a káptalani levéltár, a garamszentbenedeki bencés konvent levéltára, a Balassa Múzeum, a Babits Emlékház és Múzeum.

Esztergom ezen több évszázadon át tartó sajátos szerepét és jelentőségét a negyvenes évek végétől a kommunista párt hatalomátvételét, a Mindszenty-pert követően érte végzetes és - mára úgy néz ki - helyrehozhatatlan csapás, és talán nem is véletlenül. A szocializmus évtizedei alatt a város hagyományos, Magyarországon betöltött szerepe egyre inkább elhalványult, és jelentősége az elsivárosító politika hatására fokozatosan eltűnt. Egyszerű kisvárossá degradálták, és az évtizedes, a kisvárosokat sújtó gyakorlatnak megfelelően, infrastruktúráját lezüllesztették, fejlesztését pedig elhanyagolták.

Sajnálatos módon a rendszerváltást követő évek sem indították el Esztergomot a fejlődés, a méltó régi hírnév visszaszerzésének útján. A város folyamatos anyagi gondokkal küszködik, amelyek oka nagyrészt arra vezethető vissza, hogy Esztergom számára mindeddig nem teremtődhettek meg azok a közjogi és közigazgatási keretek, lehetőségek, amelyek megfelelő alapot adnának a valódi fejlődés, az igaz, biztos jövő megindulásához.

Tisztelt Ház! Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy 2000-ben, a millennium évében különös figyelmet kell fordítanunk azon magyarországi településekre, amelyeknek szerepe meghatározó volt államiságunk ezeréves történelmében. Meggyőződésem - és ezzel bizonyára a képviselőtársaim is egyetértenek -, Országgyűlésünk nemes kötelessége, hogy a tárgyi formában megjelenő millenniumi emlékeken túlmenően eszmei jelentőségű és közjogi relevanciájú döntéseinkkel is emlékezetessé tegyük egy ezredévben csak egyszer adódó közös nemzeti és történelmi ünnepünket; különösen úgy, hogy ez a döntés több tízezer - bár ez vitathatatlanul kevesebb, mint ötvenezer - polgár, városlakó számára hosszú távon, elkövetkező mindennapjaikat is segítő, kiszámítható fejlődést, biztos jövőt ígérjen. Semmi sem lehet szebb és hasznosabb a tisztelt Ház egy olyan döntésénél, amely méltóképpen fejezi ki a nemzet tiszteletét és csodálatát, visszaállítva egy történelmi városunk patinás, ötven éve megkopott fényét.

Az 1998-as választások óta eltelt időszak egyik igen kedvező és nemzetközi jelentőségű fejleménye ugyancsak kiemeli Esztergom megyei jogú várossá nyilvánításának szükségességét. A kormány erőfeszítéseinek köszönhetően immár elérhető közelségbe került a város és a térség lakóinak álma, de kiterjesztve, bizton állíthatjuk, hogy ez egyben mind a szlovák, mind a magyar nép közös vágya is, a szimbolikus jelentőségű Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítése. Esztergom e bölcs döntés nyomán újra visszaszerezheti azt a sajátos földrajzi jelentőségét, amellyel, kisebb-nagyobb megszakításokkal, immár egy évezrede rendelkezik, és amelyet csupán az elmúlt évtizedek vettek el tőle.

A híd újraépítését követően remélhető, hogy e kiemelkedő történelmi múltú városunk jelentősége megerősödik a térségben, és bizton állítható, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítással méltó jogi kereteket biztosíthatunk Esztergomnak egy, az ország határain is átnyúló, regionális központtá válásához.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy tíz évvel ezelőtti szempontok alapján megállapított szám, az 50 ezer, egyetlen szempontként túlságosan kevés ahhoz, hogy számos ember életét évekre vagy akár évtizedekre meghatározó döntés alapja legyen. Természetesen óvnék attól, hogy a megyei jogú várossá nyilvánításhoz kizárólag a sokak által, sokféleképpen értelmezhető történelmi jelentőség önmagában elegendő legyen. Ez még kevés. Az is szükséges, hogy az adott városnak több tízezer lakosa, és az adott térségben meghatározó gazdasági, kulturális és igazgatási jelentősége legyen. Ilyen városunk csak néhány van, de van néhány. Remélem, hogy minderre Esztergom jó például szolgált.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a parlamenti patkó különböző oldalain elfoglalt helyüktől függetlenül támogassák javaslatomat annak érdekében, hogy a kiemelkedő történelmi múlttal és országos jelentőséggel rendelkező városaink, amennyiben ezt igénylik és képviselő-testületeik kérik is, történelmi szerepüknek megfelelő helyet foglalhassanak el Magyarország helyi önkormányzatainak hierarchiájában.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai