Készült: 2024.03.29.05:45:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

272. ülésnap (2013.04.29.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:46


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony.

Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Tóbiás József képviselő úr, az MSZP részéről: "A kormányzásról" címmel. Öné a szó, képviselő úr.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szólhatnék azok érdekében, akiktől az elmúlt két évben elvették a magán-nyugdíjmegtakarításaikat, ezzel bizonytalanná téve a jövőjüket; szólhatnék azok érdekében is, tisztelt képviselőtársaim, akik a Fidesz földosztogatása következtében hosszú évek munkáját és eredményeit vesztették el, egzisztenciájukat, és a mai napig nem biztos, hogy vissza tudnak térni a munkahelyeikre. Beszélhetnék azokról is, akik az elmúlt hetekben vesztették el az elmúlt tíz-húsz évben felépített kisegzisztenciájukat, vállalkozásukat, és a múlt hét döntése következtében esélyük sincs arra, hogy a jövőben ezen boldoguljanak.

De ma Magyarország minden tisztes állampolgára nevében kell beszélni. Azok nevében is, akik nem érintettjei ennek az ügynek, de látják, hogy az, ami itt történik kormányzás címszó alatt, nem más, mint az arcátlan hatalom gátlástalan térnyerése az élet minden területére vonatkozóan. De nem kell meglepődni, tisztelt képviselőtársaim, mert ha emlékeznek, 1998 és 2002 között már egyszer kormányoztak, és ebben a négy évben is, csak felsorolásszerűen: a mai napig nem tudjuk, Kaya Ibrahim és Joszip Tot hogyan, miképpen teremtette meg azt a gazdasági növekedést egy gazdasági holdudvarnak, hogy az Országimázs Központ évenkénti 4,3-4,6 milliárdja hová került, mi történt a Happy Enddel, mi történt az Ezüsthajóval. És ami a legszebb: 2001 márciusában önök privatizáltak tizenkét állami gazdaságot. Az volt az akkori nyilatkozatuk lényege, hogy semmi mást nem szeretnének, mint hogy a dolgozói tulajdont növeljék, ehhez képest a vezetői székekbe nemhogy dolgozók nem ültek, hanem olyan vezetőket ültettek, aki a kormányhatározat végén tudta meg, hogy mezőgazdasággal fog foglalkozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ötven évre adták bérbe az állami földeket saját maguknak, saját klientúrájuknak. Itt vagyunk a jelenlegi kormányzati ciklusnak lassan a végén, tehát meg is előlegezhetem, hogy önök is a tizenhat évből nyolc évet kormányoznak, s ennek a nyolc évnek csak az ideeső mérlege 3 millió ember nyugdíj-megtakarítása, tisztelt képviselőtársaim. Önök azon az örvön, hogy megvédik a nyugdíjakat, elvettek 3000 milliárd forintot. Azt mondták, 3000 milliárd forintból az államadósság lesz a cél. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Hallgassák meg, mert az önök Államadósság Központja közölte a múlt héten, hogy az államadósság mértéke ugyanakkora, mint a kormányváltást megelőzően. Már csak egy kérdés marad: hol van a pénz? Hová tették önök a pénzt? (Élénk derültség, felzúdulás a kormánypárti oldalon. - Az elnök csenget.)

A másik nagy kérdés - nyugodjanak meg, majd önök is fognak válaszolni; ettől még a 3000 milliárd nincs meg -, tisztelt képviselőtársaim, a földtörvénnyel kapcsolatban van. Világosan látszik, hogy önök 65 ezer hektárt úgy kívánnak bérbe adni, hogy a barátoknak, a klientúrának, azoknak, akikről lehet, hogy előzetesen önök is tudtak, frakciószinten dönthettek, személyesen bevonták önöket, hogy megkérdezzék, kellően bizalmi helyen van-e az érintett vállalkozó, hogy rábízhatjuk-e a földet, ellenben lehet, hogy csak műkörmös vagy jogász, és nem kell, hogy a gazdálkodáshoz értsen, mert majd az állattartáshoz kötődő feltételeket meg fogjuk oldani máshol.

És a legszebb, tisztelt képviselőtársaim, ami leginkább jelzi az önök kormányzásának gondolkodásmódját: az ez a trafiktörvény. Tudják, nem az a baj, hogy kik vesztettek, ne is hivatkozzon senki arra, hogy érdeksérelem áll fenn. Tudják, az az igazi arcátlanság, hogy önök elfogadnak egy törvényt, kiírnak egy pályázatot, majd a pályázatleadást megelőző napon megváltoztatják a törvényt, beemelik a termékek egy pluszkörét, ezt követően megnyert pályázatok után itt hever az Országgyűlés előtt az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy teljesen mindegy, hogy mi volt beírva a pályázatba, most 10 százalékkal meg fogjuk emelni azoknak, akik megnyerik. Önök addig a csapdában fognak ülni a választóik előtt is és a széles társadalmi közvéleményt formáló erők előtt is, amíg nem hozzák nyilvánosságra, hogy kik nyertek, milyen pályázattal, hadd tudja meg a vesztes is, hogy miért veszített, tehát tessenek közölni a vesztes pályázatokat is. Tessenek közölni a pályázatot elbírálók körét is, mert ez a kormányzás mindaddig nem más, mint egy mutyikormányzás, amelynek célja a spekuláció és a saját maguk klientúrájának a kiépítése. Addig ebben a vádban maradnak, tisztelt képviselőtársaim! (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol a kormány nevében. Öné a szó, államtitkár úr.

(13.30)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Ön azt a kérdést tette fel - ami ebben a parlamentben már nyilván sok párttól, sok irányból elhangzott -, hogy hol van a pénz. (Nyakó István: A dohány; a dohány hol van?)

Én csak egyvalamit kérdeznék meg önöktől. (Nyakó István: Ne kérdezzél, válaszolj, gyermekem! Kiraboltátok a trafikosokat!) Amikor önök elkezdték a kormányzást 2002-ben, 8400 milliárd forint volt az állam adóssága; amikor önök befejezték a kormányzást, a 8400-ból 20 420 milliárd forint lett Magyarország államadóssága. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Gúr Nándor: Most 21 600! Erre mit lépsz?)

Tisztelt Képviselő Úr! Ez a két és félszeresre nőtt államadósság. Hova lett ez a pénz? Mert hogy hova nem lett, azt mi bőven tudjuk. (Nyakó István: A frakció döntött a dohányboltokról? Rokon? Koma? Sógor? Barátok? - Zaj. - Az elnök csenget.) A nyugdíjak emelésére bizonyára nem kellett ebből továbbiakat fordítani, hiszen önök itt most azzal fenyegetik a mostani aktív korúakat, hogy a későbbiekben esetleg kevesebb lehet a nyugdíjuk, amit mi természetesen cáfolunk minden tekintetben. Önök azonban tényleg csökkentették a nyugdíjat, önök tényleg elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van! - Mesterházy Attila: Mi adtuk, ti meg elvettétek.), ami tény, ami megtörtént.

Tisztelt Képviselő Úr! Mire vették fel ezt az óriási államadósságot, ha nem emeltek belőle nyugdíjat? Ön is tudja, hogy egyévnyi államadósság-törlesztésből mi hét és félszer ennyi lakástámogatást adhatnánk, megfelezhetnénk a személyi jövedelemadót, majdnem megfelezhetnénk az áfát (Gúr Nándor: A 3000 milliárdról beszéljünk!), de mégsem tudjuk megtenni, pontosan azért, mert önök ezt az óriási pénzmennyiséget felvették, önök eladósították a magyar államot. (Gúr Nándor: A 3000 milliárdról beszéljünk!) Ezzel a pénzzel önöknek kellene most valahogy elszámolni.

Én tudom és látom, hogy önöknek nagyon fáj, hogy most már nem 40 ezer, hanem csak 7 ezer helyen lehet dohányt venni trafikokban (Nyakó István: Tiétek a trafik, mi?), ellenőrzött körülmények között (Dr. Józsa István: Melyik trafikban?), mindenki számára átlátható módon, de tisztelt képviselő úr, a kormány politikájának és az egészség megőrzésének ez pontosan egy fontos lépése. (Mesterházy Attila: A fideszesek kapjanak.)

Óriási érdeksérelem, én ezt tudom. Bizonyára sokan vannak az önök volt barátai vagy jelenlegi barátai, támogatói között, akiknek ez nagy érdeksérelem (Többen az MSZP padsoraiból: CBA!), hogy Magyarországon ennyied részére csökken vissza a dohányt árusító trafikok száma. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Trafikos Ica néni? A képviselők családtagjai?) Ettől függetlenül, tisztelt képviselő úr (Lukács Zoltán: Meg az oroszlányi alpolgármester, meg a tatabányai frakcióvezető lánya. Bizony! Négyet kapott; négyet!), ezt a lépést mi megtettük, és tudtuk az elején, hogy nagyon nagy érdekeket fog sérteni, hiszen folyamatosan csökkenni fog a dohányt vásárlóknak a száma, de ezért léptük meg azt, ami ellen önök szintén sokáig tiltakoztak, hogy ne lehessen közintézményekben, zárt helyeken, éttermekben, kocsmákban, máshol rágyújtani és dohányfüsttel füstölni, és akkor önök azt is ellenezték. (Lukács Zoltán: Ezt te se hiszed el!) Minden lépést, ha megnézik, nem csak ezt az egyet... (Gúr Nándor: Miről beszélsz? A 3000 milliárdról beszélj!) Nézze meg a többit! (Nyakó István: Békepipát is csak tőletek lehet venni.) Nézze meg a dohányzási tilalomról szóló törvényeket, nézze meg a kereskedelmi árusítóhelyek csökkentését; mindegyik a teljes dohányforgalom csökkentését irányozza elő (Nyakó István: Békepipát a KDNP-től!), és azok az adóemelések is, amelyeket bevezettünk (Nyakó István: Szégyellni fogod te is.), amelyeket egészségmegőrzési célra tudunk fordítani szintén. Ez csak három lépés volt, de még lehetne sorolni, mennyi minden fokozta azt, hogy minél kevesebben cigarettázzanak. Ezáltal nyilvánvalóan a hazai piacra importáló vagy termelő dohányzócégek profitja csökken, és nyilvánvalóan emiatt valakik a parlamentben felszólalnak, és támadják (Lukács Zoltán: Csökkennek a dohányzócégek.) a kormánynak ezeket a lépéseit; úgy látszik, hogy önök azok.

Szintén, ha megkérdezzük, hogy az önök által felvett hitelek, az önök által felvett pénzek hova futottak, bizonyára nem például a munkanélküliség csökkentésére (Mesterházy Attila: Tizenharmadik havi meg az 50 százalékos béremelés!), hiszen a kormányzásnak voltak eredményei a szocialista időszakban is: 5,9 százalékról 10,3 százalékra nőtt önöknél akkor, ott a munkanélküliség mértéke. (Gúr Nándor: Mennyi most? 11,7! Miről beszélsz, amikor történelmi csúcson van ma a munkanélküliség?) Bizonyára önök sem rezsicsökkentést nem hajtottak végre ebből az összegből - nem is hajtanának, visszafordítanák -, önök nyilvánvalóan ebből a pénzből a bankokat segítették, és nem merték a bankokat megadóztatni bankadóval (Gúr Nándor: Arról beszélj, hogy mennyi a foglalkoztatás!), és nyilvánvalóan az önök politikájában inkább az adóemelés szerepel, mint az adócsökkentés. Ha az önök adóelképzelései megvalósulnának (Nyakó István: Hamvadó cigaretta!), egy- vagy akár kétmillió embernek is azon nyomban a magasabb adókulccsal magasabb adóterhe lenne. Önök pont azokat igyekeznének büntetni, azoknak lenne nagyobb az adóterhe, akik dolgoznak, akik a hétköznapi munkából próbálják magukat fenntartani.

Az önök kormányzása tehát jól láthatóan - hiszen a mostani kormányzásuk egyfajta túlélésről szólt - arról szólt, hogyan lehet az ország eladósításával valamelyest a kormányzást fenntartani. Mi ebbe az irányba nem szeretnénk lépni. Mi továbbra is fenntartjuk azt, hogy igen, igen, van egy kormánya Magyarországnak, amely a tízmillió ember érdekeit képviseli, és ha kell, nagyszolgáltatókkal, ha kell, multicégekkel szemben, ha kell, bankokkal szemben, vagy ha kell, akkor a dohánylobbival szemben is megvédi a tízmillió ember érdekeit, megvédi a tízmillió ember egészségét, a minél nagyobb foglalkoztatottság lehetőségét vagy a cégek támogatását, hogy ők munkahelyeket teremtsenek (Nyakó István: Nemzeti szívás az egész.), a közmunkaprogramot. (Gúr Nándor: Beszélj a foglalkoztatásról! 500 ezren kint dolgoznak. Kérdezd meg Matolcsyt! Ennyit tudtok csinálni! 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Miről beszélsz, Bence?) Mi nem úgy indítunk közmunkaprogramokat, mi nem úgy tudjuk növelni az emberek megélhetésre fordítható összegét a rezsi csökkentésével, hogy emellett eladósítanánk az országot, hanem igyekszünk törleszteni az önök által felvett államadósságot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Nyakó István: Vivát! Vivát!)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai