Készült: 2024.03.29.10:29:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 191. felszólalás
Felszólaló Schanda Tamás János
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 13:13


Felszólalások:  Előző  191  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kiemelt célja hazánk jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kapcsán szót kell ejteni sok kérdésről, többek között arról, hogy milyen fontos egy ország infrastruktúrájának fejlettségében ez az ágazat. Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy a helyi települési közlekedés biztosítása is kiemelt fontossággal bír. A helyi közösségi közlekedés biztosítása a gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt kiemelkedő településeken, így Budapesten és a nagyvárosokban nemzetgazdasági és társadalmi érdek. Ezen érdek érvényesítése céljából a helyi adókról szóló törvény módosítása megteremti az összhangot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény jelenleg is hatályos szabályozásával a helyi közösségi közlekedés finanszírozása tárgykörében.

(20.00)

Ezenkívül a három jogszabály további pontosítása révén biztosítottá válik a feladatot kötelezően ellátó Fővárosi Önkormányzat és a feladatot önként ellátó települések számára is a helyi közösségi közlekedés hosszú távú, biztonságos fenntartása és finanszírozása. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény helyben ellátandó közfeladatként határozza meg a helyi közösségi közlekedés biztosítását, amelyet a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény úgy konkretizál, hogy a települési önkormányzat vagy az önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet. A fővárosban azonban a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladata a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására alapvetően azért van szükség, egyidejűleg a forrásmegosztásról szóló törvény pontosításával, hogy összhangot teremtsen az előbb felsorolt törvények rendelkezései között, és egyértelműsítse a feladatellátás és a finanszírozás rendszerét. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint a Fővárosi Önkormányzat a megosztott adóbevételből elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani a feladat ellátásához szükséges összeget, a további önkormányzatok esetében pedig a helyiadó-bevételek képezik a közösségi közlekedés finanszírozását. A törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzatnak az iparűzésiadó-bevételt elsőként a helyi közösségi közlekedési feladat finanszírozására kell fordítani tehát, ha ilyen feladatot lát el.

Tisztelt Országgyűlés! A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása többek között európai uniós jogharmonizációs kötelezettséget is tartalmaz. A két- és háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok, továbbá a mezőgazdasági és erdészeti járművek tekintetében már jelenleg is a Közlekedési Hatóság van kijelölve a jármű vizsgálatát, ellenőrzését vagy értékelését végző műszaki szolgálat kijelölési és a járművekre vonatkozó piacfelügyeleti feladatok ellátására. A kihirdetett európai uniós rendelet átültetésével ez a kör a gépjárművekre és a pótkocsijaikra vonatkozó azonos feladatokkal egészül ki, kiterjesztve azokat immár az összes közútijármű-kategóriára.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, valamint az egyes adózással kapcsolatos törvények módosításának célja az új típusú rendszámok miatt szükséges technikai pontosítások átvezetése. A 2004. május 1. napjával bevezetett rendszámtáblák kiadása a jelenlegi három betűből és három számból álló kombinációval a rendszámok kiadásával ugyanis eléri a kiadható rendszámok maximális számát, ezért új formátumú rendszámtáblák bevezetése indokolt 2021. január 1-jétől. Az új formátumú rendszámok egyfelől egy karakterrel hosszabbak lesznek, amely hosszabb távra biztosítja a karakterkészletet, másfelől az ideiglenes rendszámok összevonásra kerülnek a szabályozással.

A légi közlekedésről szóló törvény az elmúlt évek alatt több deregulációs célú módosításon esett át, amelyek hatályon kívül helyeztek számos felhatalmazó rendelkezést. A jelenlegi módosítás célja a törvényben foglalt felhatalmazó rendelkezések pontosítása, az üzemben tartási engedélyek, a légijármű-gyártás, a javítás és karbantartás általános szabályai, a légi közlekedési szakszemélyzet hatósági engedélyével végezhető képzése (sic!), valamint típus és légialkalmassági bizonyítványok igazolása, fenntartása és felfüggesztése terén.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása a nyaralóhajózás meghonosítása érdekében megteremti a tevékenységhez szükséges fogalmi hátteret, és tartalmazza a nyaralóhajózás során biztonsági okokból készítendő utasnyilvántartás keretében megvalósuló adatkezelés törvényi megalapozottságát.

Szintén szükséges a belvízi hajózásban való korlátozásról szóló 2012. évi strasbourgi egyezménnyel összhangban a hajó-felelősségbiztosítási szerződés kötésére kötelezettek körének megállapítása, a biztosítási jogviszony megfelelő feltételeinek, követelményeinek szabályozása. Ez arra figyelemmel is szükséges, hogy a törvény felelősségbiztosításra vonatkozó hatályos rendelkezései a biztosítók részéről nem teljesíthetők, ezért azok alkalmazását 2020. február 1jéig miniszteri rendelettel felfüggesztették.

Tisztelt Országgyűlés! A vasúti közlekedésről szóló törvény, valamint a légi, vasúti és vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosításának célja az egységes európai vasúti térség kialakításáról szóló több új európai uniós jogszabályt magába foglaló és ezért csomagban kezelt úgynevezett negyedik vasúti csomag műszaki pillérének törvényi szintű átültetése, amely szintén jogharmonizációs kötelezettség. A politikai pillér átültetése már 2018-ban megtörtént. A negyedik vasúti csomag alapján az egységes európai vasúti térség kialakítása érdekében 2020. június 16-tól a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezését, a személyszállító és árufuvarozó vasúti társaságok részére az úgynevezett egységes vasútbiztonsági tanúsítványt azon vállalkozó vasúti társaságok tekintetében, amelyek szolgáltatási területe egy vagy több tagállamra terjed ki, az ő számukra az Európai Unió vasúti ügynöksége fogja kiadni, a nemzeti biztonsági hatóságok véleményezési jogköre mellett.

Továbbra is a nemzeti biztonsági hatóságok látják el az adott tagállam területén található energia-, infrastruktúra-, valamint pálya menti ellenőrző, irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezésével, a pályahálózat-működtetők vasútbiztonsági engedélyének kiadásával, a jármű- és pályanyilvántartások vezetésével, és amennyiben a szolgáltatási terület az adott tagállamon belüli és a kérelmező ezt kifejezetten kéri, a forgalomba hozatali járműengedély, a járműtípus-engedély és az egységes vasútbiztonsági tanúsítvány kiadásával kapcsolatos feladatokat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosításokkal az átültetési törvény szintje valósul meg, amely kihirdetését követően nyílik majd lehetőség a végrehajtási rendeletek, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotására. A vasúti törvény módosítása tartalmaz emellett még más részeket is, például a NIF Zrt. vagyonkezelői jogának szélesítését a vasúti építtetői beruházások lebonyolításának megkönnyítése, a tiszta vagyonjogi viszonyok biztosítása érdekében. Ennek keretében a NIF Zrt. nemcsak a kisajátítás, a kisajátítást helyettesítő adásvétel esetében szerezhet vagyonkezelői jogot, hanem például az ingyenes vagyonátadás esetén is. Ezenkívül a módosítással a jövőben megvalósuló GSM-R projekt vagyonelemei akkor is állami tulajdonba kerülnek, ha azok a GYSEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózaton valósulnak meg.

A vasúti törvény módosításával a Vasúti Vizsgaközpont feladatai 2020. január 1-jétől szétválnak. A vasúti vizsgák szervezésének feladatai továbbra is a Vasúti Vizsgaközpontnál maradnak, amely szervezet beolvad a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.-be, míg a vizsgabiztosok és oktatók továbbképzését a továbbiakban a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. mint vasúti képzési módszertani központ végzi el.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet további módosítási javaslatai többek között a kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházásra vonatkozó szabályozást is tartalmazó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény, illetve a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű útdíjköteles gépjárművek közlekedéséhez kapcsolódó útdíjtörvény módosítására irányulnak. A törvényjavaslat az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló EU-irányelv meghatározott tájékoztatási és konzultációs kötelezettség biztosítását is szolgálja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében.

A javaslat értelmében hatályon kívül kerülnek a törvény azon rendelkezései, amelyek az építési engedély kiadását a környezetvédelmi engedély kiadása előtt lehetővé teszik. Annak érdekében, hogy az építési engedélyezési eljárás már a környezetvédelmi engedélyezési eljárás alatt megindulhasson, szükséges szabályozni az építési engedélyezési eljárás kötelező felfüggesztését a környezetvédelmi engedély kiadásáig. A módosítás biztosítja továbbá, hogy a kormány által rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra-beruházás nyomvonalának megállapítása esetén ne kelljen többszörösen megfizetni a tulajdonjog korlátozásának, majd elvesztésének ellenértékét akkor, ha a korlátozást követően történik meg a kisajátítás.

(20.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió tagállamainak kötelező lesz megnyitni az autóbuszos piacaikat más tagállami szolgáltatók előtt is. Magyarország e kötelezettség teljesítése érdekében hamarosan pályázatot ír ki a helyközi autóbuszos közszolgáltatók kiválasztása érdekében. A jelenleg hatályos közszolgáltatási szerződések 2019. december 31. napjával lejárnak, az új közszolgáltatók kiválasztásáig szükséghelyzeti intézkedésként a régi közszolgáltatók látják el a közszolgáltatást. Az autóbusz-állomások és autóbusz-megállóhelyek üzemeltetésével kapcsolatos szabályok pontosítása érdekében szükséges a módosítások átvezetése a személyszállítási törvényben.

Az üzemeltetéshez kapcsolódó kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges volt az üzemeltető szervek kijelölése és a feladatkörök pontosítása. A szabályozástervezet a jelenleg kialakult gyakorlatot képezi le, amelyek alapján a helyi önkormányzatok lakott területen belül eddig is ellátták a megállóhelyek síkosságmentesítését, takarítását, lakott területen kívül pedig a Magyar Közút Zrt., a megállóhelyek üzemeltetője látja el ezt a feladatot. Ennek jogi rendezése történik meg azonos tartalommal. Az útdíjtörvény módosítása a közúti közlekedésről szóló törvényben szabályozott hatósági eljárás tekintetében meghatározott határidővel történő összhang megteremtését szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Mint látható és hallható volt, vagy akár mint olvasható, az önök előtt lévő törvényjavaslat elsősorban jogharmonizációs célú, főként európai uniós rendelkezések és irányelvek átültetését szolgálja. Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  191  Következő    Ülésnap adatai