Készült: 2020.09.26.11:41:56 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 64 2015.04.01. 7:45  61-72

VARGA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház előtti T/4020. számú törvényjavaslat célja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság bevételeit képező díjak törvényi szintű szabályozásainak rendezése.

Az uniós szabályozás 2009 óta előírja az illető szabályozási területet érintően a hatósági feladatok ellátását. Ezen feladatokat nem irányelv rögzíti, hanem uniós jogi rendelet, mely a hazai szabályozásban kötelező feladatokat teremt, hazai szabályozás hiányában is.

A 2015. február 18-án napján hatályba lépett 14/2015. kormányrendelet elfogadásával a kormány döntött a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felállításáról és ‑ összhangban az uniós jogi rendeletekkel ‑ annak hatósági feladatellátásáról, mely feladat a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése, felügyelete és törvényi rendelkezés alapján a 2015. január 15. óta hatályos szabályozási rendszer végrehajtása. A törvényjavaslatban rögzített díjfizetési rendszer bevezetése szükséges a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hatósági feladatainak megfelelő színvonalon történő ellátásához és végrehajtásához, pénzügyi hátterének biztosításához.

Tisztelt Ház! A bevezetni tervezett díjak célja nem a vállalkozói terhek növelése, az adatbázisban tárolt adatok alapján számolva a tervezett díjfizetési rendszer átlagosan 25-40 százalék közötti tehercsökkenést jelent az érintett piaci ágazat számára a 2009 óta fizetett díjak rendszeréhez képest. A vállalkozói terhek csökkentése mellett a díjbevételek a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felállításával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket is fedezik, így a hatóság működése és működtetése nem terheli a központi költségvetést, azt saját bevételeiből tudja biztosítani.

(Földi Lászlót a jegyzői székben dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Tisztelt Országgyűlés! A 2009 óta alkalmazott HLH-monitoringrendszer helyébe a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kezelt egységes klímagáz-adatbázis lépett, amely 2015. március 25-én kezdte meg működését. Az adatbázis célja a klímagázok, a HR-szektor üzemszerűen helyhez kötött klímagázos rendszerei, mint például hűtő- és légkondicionáló berendezések, hőszivattyúk, tűzvédelmi berendezések, az MR-szektor üzemszerűen helyet változtató vagy helyváltoztatásra képes klímagázos rendszerei, mint például a hűtőkamionok hűtőegységei, valamint a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett berendezések felhasználásának, használatának, a klímagázok forgalomba helyezésének, felhasználásának és ártalmatlanításának nyomon követése.

Az említett klímagáz-adatbázisban regisztrációra kötelezett a 14/2015. kormányrendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vagy klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett berendezéseket az ország területén gyárt, oda behoz vagy onnan kivisz, címkéz, valamint forgalomba helyez; valamint minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vásárol, elad, használ, új címkével lát el, szivárgásvizsgálatot és visszanyerést végez, regenerál, ártalmatlanít, valamint regenerálásra vagy ártalmatlanításra lead; minden olyan vállalkozás, amely klímagázzal előtöltött vagy azzal működtetett alkalmazás telepítését, beüzemelését, címkézését, karbantartását, szervizelését, szivárgásvizsgálatát, javítását, valamint használaton kívül helyezését végzi; valamint minden olyan üzemeltető, tulajdonos, amely szivárgásvizsgálatra kötelezett klímagázt vagy újonnan telepített, fluortartalmú, üvegházhatású gázokat tartalmazó, honvédségi alkalmazásnak nem minősülő alkalmazásokat üzemel, tulajdonol vagy tárol.

Az érintetteket vizsgálva megállapítható, hogy az új adatbázis és díjfizetési rendszer körülbelül 3500-4500 vállalkozást és körülbelül 100-150 ezer darab berendezést érint.

(13.30)

A klímagáz-adatbázis hozzájárul a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, ugyanakkor munkavégzésüket hatékonyabbá, napra késszé teszi, ezáltal hozzájárulva ahhoz is, hogy a vállalkozások az EU felé is könnyebben és egyszerűbben teljesíthessék jelentéstételi kötelezettségüket.

Tisztelt Ház! A 14/2015-ös kormányrendelet 2015. február 18-ai hatálybalépése óta a hatósághoz számos olyan megkeresés érkezett, amely a szakmai érdeklődésen kívül üdvözli a hatósági fellépés megjelenését. A díjfizetési rendszerrel kapcsolatos előzetes vizsgálatok és a piaci visszajelzések is igazolták, hogy a hatósági jelenlét nélkül az érintett szakági terület követhetetlen, átláthatatlan lenne.

A hatósági felügyeleti és ellenőrzési tevékenységek legfontosabb pillére a klímagáz-adatbázis, amely gyakorlatilag 840 darab leprogramozott és összefüggő Excel-táblát és hozzákapcsolódó elektronikus hálózatot jelent. Valamennyi, a szakterületet érintő adat itt fut össze, kapcsolódik egymáshoz. Például az adatszolgáltatások és a nyilvántartások, a forgalom­ba­hozatali nyomon követés, a jelentések megtétele, a kötelezően a tulajdonosok, üzemeltetők által elvégzendő karbantartási és ellenőrzési feladatok hatóság általi ellenőrzése és azok vezetése, a képesítésekkel és vizsgáztatásokkal kapcsolatos nyilvántartások, igazolások érvényességének nyomon követése, a tantárgyak felvétele, képzési anyagok rendelkezésre állása.

Tisztelt Ház! A jelenlegi gazdasági helyzetben nem megengedhető, hogy a magyar vállalkozások hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint a jelenlegi helyzetük. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a hatóság, amennyiben a technikai, tárgyi, műszaki feltételek adottak, biztosítsa a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket akként, hogy a fenntartáshoz azok is hozzájáruljanak, akiknek érdekében a rendszer működtetése történik. Ezért elengedhetetlen egy olyan díjfizetési rendszer bevezetése, amely mind a piaci szereplők számára, mind a hatóság számára biztosítja a megfelelő adatnyilvántartást és adatkezelést, valamint szabálytalanság észlelése esetén a megfelelő eljárási cselekmény megtételét.

Kérem a tisztelt Házat, támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 332 2015.04.13. 1:23  329-348

VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló T/3755. számú törvényjavaslatot megvizsgálva (Hordozható mikrofonba:) a Fenntartható fejlődés bizottsága március 23-ai ülésén megállapította, hogy az megfelel a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

Az Európai Uniónak a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségének meghatározásáról szóló 2010. október 20-ai 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete jelentősen érinti az erdészeti ágazatot, illetve igazgatást. E rendelet az Unió belső piacára kerülő faanyag származási igazolási rendszerének kidolgozását követeli meg az illegális fakitermelés hatékony visszaszorítása, így az erdőgazdálkodás fenntarthatósága érdekében. A törvényjavaslat az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezéseit módosítja és egészíti ki.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 351 2015.04.13. 0:58  348-360

VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3754. számú törvényjavaslatot megvizsgálva a Fenntartható fejlődés bizottsága március 23-ai ülésén megállapította, hogy az megfelel a házszabálynak, a 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A törvényjavaslat a környezeti vadgazdálkodás időbeli hatályának meghosszabbítását, a hivatásos vadász szakképesítési követelmények enyhítését, továbbá a vad és gépjármű ütközésének a régi polgári törvénykönyv szerinti kárfelelősségi szabályaihoz való visszatérését célozza meg.

Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 150 2015.05.11. 2:12  149-156

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Jelenleg a magyarországi ingatlanállomány 70 százaléka, vagyis mintegy 3 millió ingatlan energetikailag nem megfelelő állapotban van. Ennek nagy részét szeretné korszerűsíttetni a kormány, ezért az „Otthon melege” program keretében 2014 őszétől kezdődően több lépésben a korábbiaktól eltérően nagyobb ívű lakossági, komplex fejlesztésre irányuló energiahatékonysági pályázatot hirdetett meg, amelynek célja mintegy 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése.

A pályázat kerete 10 milliárd forint, 50 százalékos támogatásintenzitással. Az „Otthon melege” program három alprogramja révén 2014 őszétől sikeresen megindultak a kazán-, hűtőgép- és nyílászárócserék. 2015. április közepéig több mint 25 ezer pályázó kaphatta meg a támogató okiratot. Az „Otthon melege” program idén tavasszal, április végén induló alprogramja a több mint 4, de legfeljebb 60 lakásos panel- és téglaépítésű házak, lakásszövetkezetek közösségeire koncentrál, ugyanakkor készül már az a program, amely a 60 lakás fölöttieket is segíti. A cél, hogy az érintett ingatlanok elérjék az energiakövetelmények megfelelő értékét, a C-kategóriát, illetve a követelménynek megfelelő épületek energiahatékonysága legalább két kategóriát tudjon javulni. A pályázati úton elnyerhető támogatás nemcsak hőszigetelésre és nyílászárócserére, hanem a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez és a megújulóenergia-alapú rendszerek kiépítéséhez is igényelhető.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől: melyek a legfontosabb pályázati feltételek és tudnivalók a társasházi energiahatékonysági pályázatokkal kapcsolatban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), illetve milyen lakossági energiahatékonysági pályázatokra és forrásokra számíthatnak még a magyar családok idén és a következő évben. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 154 2015.05.11. 1:12  149-156

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, államtitkár úr, a választ. A fel nem használt energia a legolcsóbb energia. 2010-től a kormánynak az egyik legfontosabb intézkedése a rezsicsökkentés volt, amelyben, azt gondolom, hogy családok millióin tudtunk segíteni. Ez az „Otthon melege” program, amellyel, azt gondolom, a kormány ismételten a legfontosabb rezsicsökkentési alapelveket tudja teljesíteni, hiszen itt el nem használt energiáról van szó.

Mindenképpen a saját tapasztalataimat is szeretném megosztani, hiszen a választókörzetem, ami Fejér megye 5. számú választókörzete, alapvetően nem társas- és panelházi környezet, de a sárbogárdi választókörzeti központomban vannak ilyen társasházak, és mi a közös képviselőkkel közösen gondolkozva úgy gondoltuk, hogy ismertetve ezt a lehetőséget, indulunk ezen a pályázaton. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Remélem, hogy ez a pályázat sikeres lesz, és várom a további folytatást. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 102 2015.07.06. 2:06  101-106

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Társadalmunk fenntartható létének egyik kulcskérdése, hogy képesek vagyunk-e tartósan biztosítani és fokozni a pozitív demográfiai változásokat, amelyek megindultak az elmúlt években. Meg tudjuk-e erősíteni a védőhálót, amely biztonságot képes nyújtani a családoknak, a gyermekeknek és a felnövekvő új generációknak?

2014-ben már 2800-zal több gyermek született, 1714-gyel több házasságot kötöttek, és 0,4 ezrelékponttal csökkent a természetes fogyás az azt megelőző évekhez képest. A javulás idén is folytatódik. A jobboldali kormány folytatja a 2010-ben megkezdett munkát, 2014-től is a családokat helyezi a középpontba. Még 2010-ben az első intézkedései között visszaállította a szocialista kormányok által eltörölt, gyermekek után járó családi adókedvezményt, az iskoláztatási támogatást és a kedvezményes otthonteremtési hiteleket. A személyi jövedelemadó csökkentése és a rezsicsökkentés szintén a családoknak és az állampolgároknak kedveznek.

Az elmúlt években reálértékben folyamatosan emelkedett a csecsemőgondozási díj, a gyed és a családi adókedvezmény. Jövőre tovább csökken az szja, tovább nő a családi adókedvezmény és a családtámogatás. Több családot fog érinteni a házasságkötés adókedvezménye is. Folytatódni fog a gyed extra és a rezsicsökkentés is.

A július 1-jétől induló új családi otthonteremtési kedvezmény egy újabb lehetőséget teremt arra, hogy ösztönözze a családalapítást és támogassa a családokat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől, milyen lehetőséget biztosít az új családi otthonteremtési kedvezmény, melyek a legfontosabb tudnivalók a CSOK igénybevételével kapcsolatban. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 106 2015.07.06. 1:13  101-106

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm, természetesen elfogadom a válaszát. Ha van nemzetstratégiai kérdés, amelyben a patkóban helyet foglaló minden képviselőtársamnak egyet kell értenie, az egy olyan nemzetstratégiai kérdés, amelyben a természetes szaporodás, a megszületendő gyermekek segítése egy természetes dolog kell hogy legyen, hiszen a vágyott és a tényleges gyermekszám is közelítsen egymáshoz, ami jelen pillanatban még elég messze áll egymástól.

A múlt héten Novák Katalin családért és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár asszony a körzetemben járt, Fejér megyének az 5. körzetében, annak is az egyik legkedvesebb és legszebb nevű településén, Nagykarácsonyban, ahol Halász Istvánéknak mutatta be a CSOK-ot, a családi otthonteremtési kedvezményt.

Én úgy értesültem, hogy a fiatalok igen pozitívan reagáltak erre a bejelentésre, illetve a CSOK bemutatására, a megyei lap felmérése szerint legalább 40 ezren érdeklődtek. Tehát természetesen sikeres lehet ez a program.

Köszönöm, és természetesen elfogadom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 175 2015.09.03. 1:55  174-177

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Voltak, akik a vasárnapi zárva tartás márciusi életbelépésével a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, valamint a munkahelyi elbocsátások miatt aggódtak. A Központi Statisztikai Hivatal augusztus végén közzétett gyorstájékoztatója szerint ezek az aggodalmak mára már nem indokoltak. A KSH gyorstájékoztatójából látható, hogy két éve folyamatosan bővül hazánk kiskereskedelme. Idén júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene több mint 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

(17.00)

Továbbá a 2015. január-júniusi időszak forgalomvolumene szintén több mint 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, továbbá a kiskereskedelmi forgalmon belül az élelmiszer-keres­kedelem volumenében is mintegy 4,5 százalékos növekedés figyelhető meg 2015 júniusában a tavaly júniusihoz képest. Megállapítható tehát, hogy a vasárnapi zárva tartás nem okozott visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban, ugyanakkor folyamatos bővülésnek lehetünk tanúi az elmúlt két évben.

Az M1 hírcsatornán lévő mai hír szerint Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára megjegyezte, hogy több mint 4400-zal dolgoznak többen a kiskereskedelemben, és több mint 5500 új munkahelyre van még lehetőség, amire lehet jelentkezni, tehát a magyar reformok működnek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől: mi áll a hazai kiskereskedelem folyamatos bővülésének hátterében? Várható-e idén a hazai kiskereskedelem további növekedése? Várom a megtisztelő válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 272 2015.10.26. 10:01  185-346

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy beavassam önöket egy olyan titokba, hogy onnét jöttem, ahol Illyés Gyula a Puszták népe című szociográfiai tanulmányt, könyvet megírta, úgyhogy bőven van tapasztalatom azokról a dolgokról, amelyekről most is beszélünk, beszélgetünk. A Puszták népében a november elejét Illyés Gyula úgy jellemezte, hogy az volt a gatyarecegtetés ideje. Ez stílszerűen arról szólt, hogy a cselédek novemberben megkapták a cselédkönyvüket, és aki megkapta a cselédkönyvét, az állhatott tovább, mehetett tovább, mert nem jól teljesített. Ez a gazdasági év lezárása volt.

Ezt csak azért mondtam el, mert van egy barátom, egy sárbogárdi gazda, aki novemberben szintén megéli a gatyarecegtetés időszakát. Ő amellett, hogy családi gazdaként műveli a földjeit, rendkívül sok bérelt földdel rendelkezik. November tájékán elindul az országban, és elkezdi fizetni Debrecenben, Gödöllőn, Veszprémben és Budapesten a bérleti díjakat, ami a tulajdonosoknak jár. Ma beszélgettem ezzel a gazdával, és ez a sárbogárdi gazda ‑ nevezzük János gazdának ‑ elmondta, hogy ő a bérleti díjak helyett nagyon szeretné inkább a földért bevételezett hitelt visszatörleszteni, és a saját földjét művelni. Az ő számítása szerint körülbelül 250-300 millió forint az, amivel Sárbogárd kevesebb lesz, viszont Budapest, Gödöllő, Debrecen és más helyek, ahol ezek a földtulajdonosok élnek, ennyivel gazdagabbak.

Nem mondom azt, hogy Sárbogárd és térségünk lemaradásának ez az oka, de azért elképzelhetik, ha tényleg 2 millió földtulajdonos van, és gyakorlatilag körülbelül 200 ezer a földművelők száma, akkor tényleg lehetséges, hogy micsoda tőkekivonás zajlik a mezőgazdaságból, amihez egyébként az állam is hozzájárult. Ma már ott tartunk, hogy a területemen nemegyszer 70 és 100 ezer forint közötti bérleti díjat kell kifizetni egy gazdának hektáronként, ami a földalapú támogatásnak körülbelül a felső határa, és most már nagyon sokan vissza is adják a bérelt földeket, nem használják azokat, nem dolgoznak rajtuk, mondván, hogy ezt már nem lehet kifizetni.

(19.00)

Viszont, aki itt a parlamentben ellenzi a „Földet a gazdáknak” programot, az nem igazán éli meg és érzi a vidék Magyarországának és azoknak a földműveseknek, akik tényleg foglalkoznak a földdel, a földéhségét és azt a fajta, hogy mondjam, évszázados, nem mondom, hogy évezredes, de legalább százéves földtiszteletét, amit, úgy gondolom, nekünk tiszteletben kellene tartani. Akkor, amikor az agrárkamara, illetve a Magosz ezt az állami „Földet a gazdáknak” programot meghirdette, támogatásukról biztosítottak bennünket ezek a gazdák. elmondták, hogy abban az esetben, amennyiben az ő lehetőségeik megengedik, élni is fognak ezzel. Jellemzően azért, azt gondolom, a területemen hatalmas nagy állami gazdaságok vannak, hosszú bérleti szerződéssel rendelkeznek. Én nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a program most sikeres lesz, de egyébként erről mi keveset tudunk jelen pillanatban mondani.

Ezért szeretném ideidézni a Miniszterelnökséget vezető miniszter úr kormányinfón elmondott pár mondatát 2015. október 8-án: „De bocsásson meg, várjuk meg, mit döntenek a földművesek. Tehát ha egy földműves a magyar államtól földet szeretne venni, akkor ennek a lehetőségét megnyitjuk. De ez nem azt jelenti, hogy el fog kelni minden föld vagy hogy mindegyiket ki fogják árverezni, mert lehet, hogy a földművesnek nem kell. És akkor itt marad nekünk, és továbbra is bérbe tudjuk adni. Tehát a földművesek előtt a földvásárlás lehetőségét nyitjuk meg. Ennyi történik és nem több.”

Mi ma itt politikai vitanapot tartunk, és véresen összeveszünk azon, hogy hogyan és miképpen értelmezzük. Van, aki ezt nemzetárulásnak, van, aki a földtulajdontól való megfosztásnak, az utolsó állami vagyonnak. Azt gondolom, ez okafogyottá válik abban az esetben, ha ezek az árverések lezajlanak. De tulajdonképpen szeretnék egy kicsit szakmai részre is elvándorolni, és elmondani azt, hogy tulajdonképpen hogy is néz ki ez a hitelprogram, amit meghirdettünk.

A hitelprogram meghirdetésével a Magyar Fejlesztési Bank célkitűzése, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében az árverés útján értékesített földrészletek nyertes árverezők általi megvásárlását finanszírozza. A 150 milliárd forint keretösszegű hitelprogram célja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. kormányhatározat alapján árverés útján értékesített földrészletek megvásárlásának finanszírozása. A hitel devizaneme forint, futamideje legfeljebb 20 év. A hitel kamatozása az első 10 évben fix, 1,95 százalék/év, persze volt, aki ezt hatalmasnak mondta, volt, aki elkótyavetyélésnek. Azt követően az akkor elérhető legmagasabb kamattámogatás mellett kaphatnak hitelt a hitelprogram résztvevői. A törlesztés negyedévente egyenlő részletekben, az ügyleti kamat megfizetése pedig negyedévente esedékes.

A hitelt az ügyfelek egyszerűsített hitelbírálati eljárás keretében vehetik igénybe. A hitelprogramban a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerint termőföldvásárlásra jogosult belföldi természetes személy vehet részt, aki földműves őstermelő vagy földműves egyéni vállalkozó, valamint nyertes árverezőként a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogram második szakaszára, illetve a 2016. január 1-je után annak helyébe lépő új szakaszára vonatkozó terméktájékoztatók szerinti kritériumoknak megfelel, és aki az 1666/2015. kormányhatározat alapján árverésen értékesített földrészlet megvásárlására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel adásvételi szerződést kötött.

A hitel legkisebb igénybe vehető összege 3 millió forint, és ügyfelenként nem haladhatja meg a 300 millió forintot. Amennyiben a hitelfelvevő a megvásárolni kívánt földrészlet haszonélvezője, vagy a földrészletre vonatkozó megkötött jövőbeni haszonbérleti szerződéssel, illetve az NFA-törvény 18. § (4) és (5) bekezdése szerint megbízási szerződéssel rendelkezik, akkor a hitelfelvételhez szükséges saját erő mértéke a földrészlet vételárának 10 százaléka. Minden más esetben a szükséges saját erő mértéke a vételár 20 százaléka.

A Magyar Fejlesztési Bank a késedelmi kamaton, az ügyfelek által kezdeményezett szerződésmódosításhoz kapcsolódó díjon és késedelmes hitelekhez kapcsolódó behajtási költségátalányon túl egyéb díjat és költséget nem számít fel. A hitel a szerződés teljes futamideje alatt díjmentesen előtörleszthető. A Magyar Fejlesztési Bank a hitelterméket a Budapest Bank mint szerződött közvetítő partner fiókhálózatán keresztül fogja forgalmazni. A hitelprogram a Budapest Bank teljes hálózatában elérhető, az első körben megrendezett árverések helyszínein, az MFB honlapján megtalálható 14 budapesti bankfiók várja a földhitelt igénylő ügyfeleket. A hitelről és igénybevételének részletes feltételeiről az első árverési időpontot követően 2015. november 16-tól a Budapest Bank fiókjaiban, a Budapest Bank és az MFB honlapján lehet információkat szerezni.

Nagyapám szokta mondani, ha nem csinálunk semmit, akkor abból nem lehet baj. Azt gondolom, hogy ennek a kormánynak nem a nemcsinálás, nem a nemtörődömség, nem a semmittevés a politikája, hanem igenis az, hogy a lehetőségekhez képest megpróbálja a földet a gazdákhoz eljuttatni. Azt gondolom, ez a program a leghelyesebb program ebben a körben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 154-156 2015.11.16. 1:52  153-162

VARGA GÁBOR (Fidesz): Elismerve államtitkár úr energetikában való jártasságát, természetesen elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

VARGA GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánk számára kihívást jelent, hogy folyamatosan előrelépéseket tudjunk tenni a lakossági energetikai takarékosság és az energetikahatékonyság területén. Az „Otthon melege” program három alprogramja révén 2014 őszétől sikeresen megindultak a lakossági kazán-, hűtőgép- és nyílászárócserék, 2015 tavaszán indult alprogram a több mint négy-, de legfeljebb 60 lakásos panel- és téglaépítésű házak, lakásszövetkezetek közösségeire koncentrálva, azt célozva, hogy az érintett ingatlanok elérjék a követelménynek megfelelő értéket, ez a C-kategóriát jelenti, illetve a követelménynek megfelelő épületek energiahatékonysága legalább két kategóriát tudjon javulni. A pályázati úton elnyerhető támogatás hőszigeteléshez, nyílászárócseréhez, fűtési rendszer korszerűsítéséhez és megújuló energia alapú rendszerek kiépítéséhez is igényelhető volt. 2015 májusában jelentette be a kormány az „Otthon melege” program ötödik alprogramja, a mosógépcsere-program indulását, amely 50 százalékos intenzitással támogatja a háztartásokat abban, hogy cseréljék le mosógépeiket energiatakarékosabbakra.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezem, nyújt-e segítséget most a magyar háztartásoknak az „Otthon melege” program, illetve sikeres-e a mosógépcsere alprogram. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 160 2015.11.16. 1:00  153-162

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr, a választ. Úgy gondolom, hogy az „Otthon melege” program, amely 2014 őszén indult, és én is a saját körzetemben próbáltam társasházakat rábeszélni arra, hogy induljanak ezen a programon, sikeresnek mondható, csakúgy, ahogy az államtitkár úr említette ezt a mosógépcsere-programot. Megjegyezném azt, hogy ezzel az energetikai racionalizációval szén-dioxid-kvótapluszt termeltünk. Remélem, hogy Magyarország kormánya ezt a szén-dioxid-kvótafelesleget, pluszpénzt is újabb ilyen programokra fogja az elkövetkezendő időszakban költeni.

Az pedig külön öröm számomra, hogy 500 millióról majdnem 2 milliárdra emelte, és ezáltal több mint 30 ezren jutnak új mosógéphez. Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 349 2015.11.16. 1:47  342-359

VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottsága előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A Fenntartható fejlődés bizottsága a vad védelmével és a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6955. számú törvényjavaslat részletes vitáját november 11-ei ülésén sikeresen lefolytatta, 4 igen szavazattal és 2 tartózkodással a vitát lezárta. A bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a házszabály 44. § (1) bekezdése szerinti jogi és szakmai követelményeknek.

A javaslat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény átfogó aktualizálása. Az eredeti törvény fő irányvonalait megtartva, azokat újakkal kiegészítve igyekszik megreformálni a vadgazdálkodás hazai szabályrendszerét.

Fő elemei: a tájegységi vadgazdálkodás bevezetése, üzemtervi ciklus 20 évre növelése, a tájegységi vadgazdálkodási terv bevezetése, hangsúlyt kap az egy tájegységbe tartozó vadászterületek tervezési összhangjának megteremtése. Alapvető változásokon esik át a vadászterületek kijelölésének módja és a vadászati jog hasznosításának szabályozása, illetve a vadkár kezelése.

Fontos elem a hivatásos vadászok alkalmazási követelményeinek újbóli meghatározása, valamint a munkahelyvédelmet biztosító megkezdett 4 ezer hektáronkénti kötelező alkalmazás előírása. Rendezi az ártéri vadtartás szabályozását, egyszerűsíti a trófeákkal kapcsolatos adminisztrációt, támogatja a hagyományos vadászati módokat, ezért a törvényjavaslatot támogassa a tisztelt Ház. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 371 2015.11.16. 1:24  360-379

VARGA GÁBOR, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fenntartható fejlődés bizottsága a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló T/6989. számú törvényjavaslat részletes vitáját november 11-i ülésén sikeresen lefolytatta, 4 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással a vitát lezárta. A bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a házszabály 44. § (1) bekezdés szerinti jogi és szakmai követelményeknek.

A törvénymódosítás aktualizálja és kiegészíti az államot megillető halgazdálkodási jog hasznosításának szabályait. A módosítások azért szükségesek, mert a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az államot megillető halgazdálkodási jogok haszonbérletére kötött szerződések nagy része hamarosan lejár. A vízterületeken folyamatos és zavartalan halgazdálkodási tevékenység akkor folyhat, ha a jogszabályi háttér lehetővé teszi, hogy a sok, egy időben megszűnő hasznosítási szerződést zökkenőmentesen új szerződésekkel lehessen kiváltani.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 60 2015.12.07. 1:54  59-62

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánk energiastratégiájának központi kihívása az energetikai struktúraváltás, ennek részeként az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés arányának növelése, az energiahatékonysági intézkedések, a megújuló és alternatív hőtermelés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok elterjesztése.

A stratégiai időtávon belül ugyanakkor nemzetgazdasági érdekünk is a szénhidrogénkészleteink megfelelő hasznosítása. A múlt hónapban újabb nyolc pályázó nyert jogosultságot szénhidrogén-kon­cessziós szerződés megkötésére. A hazai szénhidrogén-koncessziós lehetőségek iránt élénk a befektetői érdeklődés, ami az iparágban tapasztalható alacsony beruházási aktvitás közepette igen pozitívként értékelhető.

A nyertes pályázók között szerepel az O&GD Central Kft., amely Berettyóújfalu, Mogyoród, Nagykáta és Ócsa térségében nyert jogosultságot. A MOL, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyílt Részvénytársaság két területre, Battonya-Pusztaföldvár-észak és Dány térségében, a HHE Group Kft. Lakócsa térségében, a hazai koncessziós tenderen első alkalommal részt vevő, a régióban aktív kanadai Bankers Petroleum többségi tulajdonában álló PanBridge Hungary Zrt. pedig Püspökladány térségében nyert koncessziós jogot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől, szolgálják-e hazánk energiastratégiai érdekét az új szénhidrogén-koncessziók. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 108 2016.05.12. 8:38  1-148

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század három jelentős globális kihívása a tiszta ivóvíz, az egészséges élelmiszer és a biztonságos energiaellátás. Hazánk a víz és az élelmiszer szempontjából igen előnyös adottságokkal rendelkezik; én az élelmiszer szempontjából vizsgáltam a költségvetésünket. Külön köszöntöm az itt ülő Lepsényi István államtitkár urat, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban a gazdaságfejlesztésért és a szabályozásért felel, és az új iparágak megteremtését és az iparágak fejlesztését is szívén viseli.

(18.00)

A mezőgazdaság és az arra épülő hazai élelmi­szer­feldolgozó-ipar fejlesztése kulcskérdés hazánk fejlődésében. Alapvető fontosságú a magyar vidék és a magyar gazdaság versenyképessége, növekedése, a munkahelyteremtése és a vidékmegtartó képessége szempontjából.

Fontos, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekintsen a szektorra. A lakosság ellátása megbízható, egészséges és minőségi élelmiszerekkel, lehetőleg hazai forrásból kell hogy megtörténjen.

Jelenleg az élelmiszeripar versenyhátrányban van a többi ágazathoz képest, ez idáig ugyanis az alapanyag-termelés támogatása volt előnyben részesítve, ami a hazai feldolgozóiparban tőke- és jövedelemszegénységet eredményezett. Sajnos a mai napig a túl nagy arányú alapanyagexport, illetve a magas hozzáadott értékű feldolgozott-termék-import jellemzi hazánkat. Fordulat csak akkor lesz, ha magasabb hozzáadott értékű termékeket gyártunk és exportálunk.

Jellemzően a saját szűkebb hazámban, Fejér megye déli részén a Dél-Mezőföld mezőgazdasági szempontból az egyik legjobb adottságokkal rendelkező terület, az élelmiszeripar, feldolgozóipar szempontjából viszont az egyik legelhanyagoltabb. Azok az alapvető élelmiszeripari gyárak és létesítmények, amelyek a rendszerváltásig ennek a térségnek lehetőséget biztosítottak, vagy privatizációra kerültek, jellemzően külföldi multinacionális cégek érdekkörébe tartoznak, jelen pillanatban is alapanyagot vásárolnak fel, és hozzáadott értéket teremtve, azokat a termékeket exportálják, a hasznot pedig egy az egyben Magyarországról kiviszik.

A hazai élelmiszeripar kettős kihívás előtt áll. Egyrészt a hazai piacok visszaszerzése az egyik stratégiai cél, az exportpiacok felfedezése, a bekerülés és tartós kapcsolatok kiépítése a másik. A közepes és nagyvállalatoknál a cél a technológiai fejlesztés, az innováció, hogy a nemzetközi versenytársak szintjét elérjük, meghaladjuk, míg kisebb méretnél a foglalkoztatás, a helyi piacokon való részvétel, a vidéki létben történő szerep ellátása a legfontosabb.

Szükség van a tudatos fogyasztói magatartás erősítésére. A fogyasztói, táplálkozási és élelmiszer-higiéniai ismereteket már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, illetve fontos beépíteni az alap- és középfokú iskolai nevelésbe. Hasznosnak gondolom az iskolatej, az iskolagyümölcs, valamint az iskolai étkeztetés továbbvitelét, fejlesztését, a többletköltségek megjelenését a 2017-es költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági tevékenységet és élelmiszer-feldolgozást végző mikro-, kis- és közepes vállalkozások a vidékfejlesztési program 200 milliárd forintos keretéből kaphatnak támogatást, míg a kicsi és közepes élelmiszer-fel­dol­gozó cégek a GINOP 100 milliárdos keretéből.

A nagy hazai élelmiszer-feldolgozó cégek számára a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium zárt pályázati forrásaiból igénybe vehető támogatás áll rendelkezésre.

Az alapvető élelmiszerek köréből a baromfi, a tej és a tojás áfakulcsának 5 százalékra csökkentése üdvözlendő intézkedés a 2017-es költségvetésben. Egyrészt pozitívan hat az ágazatra, másrészt társadalompolitikai célt is szolgál, hiszen az alacsony keresetű állampolgároknak hagy több pénzt a zsebében.

Fontosnak tartom megemlíteni a tejtermelők helyzetét. Az áfacsökkentés által a kiskereskedelmi árak ugyan csökkenni fognak, ugyanakkor a tejágazatban jellemző nyomott felvásárlási árak lényeges növekedésére nem számíthatunk. A támogatási kérdések mellett egyre sürgetőbb, hogy a tejágazatban és több mezőgazdasági feldolgozó ágazatban a termelői közösségek, a feldolgozói érdekképviseletek, valamint a kiskereskedők lépjenek szövetségre. Az együttműködésük a kulcs az árstabilitás és a működésük biztosításához.

Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban egy olyan programról szeretnék említést tenni, amely méreteit és támogatását tekintve milliós nagyságrendű, viszont ha az alaptevékenységét nézzük, akkor bizony nagyon fontos tevékenység, hiszen hogy ha a méhészetről, a méhészekről nem beszélnénk és a méhek megtermékenyítő, áldásos tevékenységéről, akkor bizony az emberiség is bajban lenne egyes számítások szerint.

Tehát szeretnék említést tenni a méhészeti nemzeti programról, amelyre a 2016-os költségvetés, illetve a 2017-es költségvetési javaslat egyaránt 682,5 millió forintot irányoz elő. A program a központi költségvetés és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában valósul meg. A program célkitűzése, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva fokozatosan növelje a méhészeti ágazat versenyképességét, hatékonnyá tegye annak működését, és biztosítsa előremutató fejlődését.

A méhészeti program társadalmi funkcióval is rendelkezik, hiszen erősíti a vidék megtartó képességét, illetve a lakosság egészséges, kiváló minőségű méhészeti termékekkel történő ellátását szolgálja. Erősíteni kell a méhésztársadalom fogékonyságát az új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása iránt, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy a méhészkedésből származó jövedelem elfogadható megélhetést és fejlesztési forrást biztosítson az ágazatban tevékenykedők számára. A méhészkedésnek a gazdasági hasznon túl, a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is fontos szerepe van.

A fejlesztési igények központjában egyre inkább a költséghatékony termeléshez szükséges eszközök és az ehhez kapcsolódó élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés áll. Az új belföldi és exportpiacok megnyerése csak a feldolgozottsági szint javításával, valamint a szavatossági és nyomon­kö­vet­he­tő­ségi igények kiszolgálásával valósulhat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat és a kormány idei intézkedései az általam elmondott célokat szolgálják. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, és szavazataikkal biztosítsák ennek elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 52 2016.05.18. 7:33  49-58

VARGA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításához kapcsolódóan a T/10524. számú törvényjavaslatot terjesztettük a Ház elé. Vezérszónokként szeretném megvilágítani, hogy milyen előzmény és milyen új szabályozási szükségessége húzódik meg a háttérben, és természetesen ezekre a megoldásokat.

Az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete, az ERRA alapításához vezető együttműködés 1997-ben kezdődött egy konferenciával, majd ’99-ben 15 állam energiaszabályozó hatósága egyezett meg az alapításával kapcsolatos elvekben. Ennek eredményeként 15 szabályozó hatóság írta alá az ERRA szabályzatát, alapszabályát 2010 decemberében Bukarestben.

Az alapszabályt aláíró országok Albánia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgiz Köztársaság, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Oroszország, Örményország, Románia és Ukrajna; jelenleg 36 tagja van ennek a szervezetnek. A tagállamok 2004-től egyre jelentősebb összegű tagsági díjat fizettek, 2009-ben pedig az ERRA pénzügyileg teljesen önállóvá vált.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogelődje alapító tagja volt az ERRA-nak. A MEKH az alapítástól kezdve aktív szerepet vállal az ERRA működtetésében. Az ERRA olyan sajátos intézményközi, a részt vevő országok energiaszabályozó hatóságait tömörítő szervezet, amelynek fő célja a nemzeti energetikai és közmű-szabályozási hatóságok közötti együttműködés elősegítése, mélyítése és tapasztalatainak cseréje. Az ERRA-t 2001 áprilisában Magyarországon vették nyilvántartásba egyesületként.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új szabályozás szükségessége jogos kérdésként vetődik fel. Tekintettel a szervezet speciális összetételére, jellegére és működésére, a jelenlegi forma az ERRA belső szervezeti és adminisztrációs folyamatait nehezíti, a magyarországi zökkenőmentes működést zavarva. A tagság részéről már a székhely áthelyezésének lehetősége is felvetődött. Az ERRA működésének elősegítéséhez egy, a szervezet formájának, működésének megfelelő jogi környezet kialakítása szükséges.

Ennek megoldására született meg a javasolt törvénymódosítás. Mik ennek az előnyei? Indokolt, tisztelt Ház, hogy az ERRA továbbra is magyarországi székhellyel működjön, az alábbiak okán. Tekintettel az energetikai terület növekvő stratégiai jelentőségére és a nemzetközi energetikai együttműködés Magyarországnak közvetlen gazdasági hasznot hajtó képességére, figyelembe véve az ERRA működésében részt vevő országok számát és az általuk képviselt, energiapiacok méretét és gazdasági szerepét, az ERRA kiemelkedő szerepet tölt be a nemzetközi energetikai együttműködésben.

Az ERRA kiváló kapcsolati hálóval rendelkezik tagországainak energetikai piacán. Az ERRA által szervezett konferenciákon és egyéb rendezvényeken a szabályozó hatóságok szakértői mellett az egyes országok magas szintű energetikai kormányzati képviselői és energiaipari szereplői is részt vesznek.

(13.40)

A T/10524. törvénymódosítás erre vonatkozó megoldásokat javasol. Az ERRA tagjai a hivatal kivételével külföldi hatóságok, amelyek sajátosságára tekintettel indokolt más, magyarországi egyesületekre vonatkozó szabályozástól részben eltérő szabályozás kialakítása az állami kontroll, a törvényességi felügyelet és a nyilvántartás tekintetében. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló előterjesztés alapján az ERRA továbbra is egyesületként működik, ugyanakkor néhány területen, így a nyilvántartás, törvényességi felügyelet, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon felosztására vonatkozó szabályozás terén az egyesületekre vonatkozó törvényektől, Ptk.-tól, civiltörvénytől eltérő, speciális szabályozás vonatkozik rá.

Az ERRA nemzetközi jellegét tekintve tevékenysége a Külgazdasági és Külügyminisztérium profiljához áll a legközelebb, továbbá a KKM jelenleg is vezet nyilvántartást nemzetközi szervezetekről, így megfelelő kompetenciákkal rendelkezik ahhoz, hogy az ERRA nyilvántartását és részben a törvényességi felügyeletet is ellássa. Az előterjesztés ezért e feladatok ellátására a külgazdaságért és külpolitikáért felelős minisztert jelöli ki. Az előterjesztés meghatározza a nyilvántartás adattartalmát és az adatváltozás bejelentésének rendjét, valamint a működés törvényességének helyreállítása során elsősorban a minisztert, majd a szokásos egyesületi szabályokat követve a törvényszéket jelöli ki, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés rendezi az ERRA más egyesületekkel való egyesülése vagy megszűnése esetére az ERRA vagyonának sorsával kapcsolatos kérdéseket, alapvetően a szervezet alapszabályában meghatározott szabályok alkalmazását előírva, ezek hiányában a legfelsőbb szervének döntését irányadónak tekintve. A megszűnés esetére, ha az ERRA alapszabálya vagy legfelsőbb szerve másként nem rendelkezett, a tagok közötti vagyonfelosztás kötelezettségét írja elő, figyelemmel a tagok vagyonhoz történt hozzájárulásának arányára. A ki nem elégített követelésekért a tagok egyetemleges felelősségét írja elő a tervezet, ami lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a hazai hitelezők elsősorban a MEKH-től kérhessék kielégítésüket. Az előterjesztés a fenti szabályok megállapításával az ERRA sajátosságaihoz igazodó feltételeket állapít meg, amelyek megfelelnek a szervezet tagsági és működési körülményeinek, és egyszerűbb protokollt teremt a hazai egyesületekre irányadó részletes szabályozáshoz képest.

Az előterjesztés átmeneti szabályként rendezi az ERRA jelenlegi bírósági nyilvántartásának lezárásával összefüggésben a szükséges kérdéseket, a jogszabálytervezet nem tartalmaz semmilyen pénzügyi kiváltságot az ERRA részére. A frakciónk támogatja a módosítást. Kérem az ellenzéket, hogy tegyenek önök is így.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 346 2016.05.23. 6:09  343-354

VARGA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló T/10530. számú törvényjavaslat célja a gyakorlati tapasztalatok alapján a hulladéklerakásijárulék-fizetési rendszer egyszerűsítése. Megteremti a felhatalmazást a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek listájának miniszteri rendeletben történő kihirdetéséhez, egyszerűsíti az adminisztratív és egyéb vállalkozói terheket, továbbá uniós harmonizációs és jogértelmezési, -egységesítési célt is szolgál.

(22.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A hulladéklerakási járulék bevezetésének alapvető célja a hulladék hulladéklerakóktól való eltérítése és hasznosítási növelése volt. A hulladéklerakási járulék összege az eredeti szándék szerint évente emelkedett volna. 2013-ban az összege háromezer forint/tonna volt. Az Országgyűlés 2015. január 1-jétől a hulladéklerakási járulék összegét határozatlan ideig a 2014. évi szinten rögzítette, vagyis a hulladéklerakásijárulék-fizetéssel érintett hulladék lerakással történő ártalmatlanításának díja egységesen jelenleg hatezer forint/tonna.

Tisztelt Ház! A 2013-tól bevezetett járulékfizetési kötelezettség elsősorban a települési hulladék, az építési-bontási hulladék és a veszélyes hulladék lerakására, illetve azok mennyiségének visszaszorítása érdekében került bevezetésre. 2012-ben a keletkezett települési hulladék mintegy 65,4 százaléka került lerakásra, ez az arány 2013-ban, a lerakási járulék bevezetésének első évében 64,6 százalék volt. 2014-re a lerakott települési hulladék mennyiségének az aránya 57,5 százalékra csökkent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2012-höz képest több mint 400 ezer tonna települési hulladékkal kevesebbet ártalmatlanítottak lerakással 2014-ben. Ezzel együtt a települési hulladék anyagában történő hasznosításának részaránya növekedett.

Az építési-bontási hulladék tekintetében is hasonló a lerakott hulladék mennyiségének csökkenése, továbbá a veszélyes hulladék lerakásának tekintetében is több mint 5 százalékos csökkenés figyelhető meg a lerakott hulladék mennyiségére vonatkozóan.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás a részletes indoklásban leírtak szerint a hulladéklerakási járulékot kiterjeszti az úgynevezett ipari hulladékra is. Az Európai Bizottság megbízásából 2012-ben fel­mérés készült a hulladékgazdálkodás közgazdasági eszközeiről, különösen a hulladéklerakási járulék tagországi alkalmazásáról. A tanulmány alapján a tagországok gyakorlata valamennyire különbözik, de azokat összevetve több hasonlóság is kimutatható. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb tagállam esetében van lerakási járulék ipari eredetű hulladékra is.

Ahogy a részletes indoklásban is megtalálható, a települési hulladéklerakókat nem azért létesítették, hogy ott ipari eredetű hulladékokat helyezzenek el, ezért teljes mértékben indokolatlan, hogy az ilyen hulladék után ne kelljen járulékot fizetni. A kezdeti tervekkel ellentétben tehát kizárt a hulladéklerakási járulék Európában általánosnak tekinthető, fokozatos emelése, de a járulék kiterjesztése és az egyszerű szabályozással a kiskapuk bezárása a rendszert fenntarthatóvá teszi.

A módosítás egyik jellemzője az, hogy egyszerűségre törekszik. Az egységes mérték és kevés kivétel miatt a rendszer az egyszerű államhoz igazodik. A kivételek között vannak a nagy tömegű ipari hulladékok ‑ salak, pernye ‑ és az azbeszthulladék, amely elhelyezése a lakosság részére napi szintű gondot jelent. Több kivételt nem célszerű megfogalmazni, mert az óhatatlanul eltérő értelmezésekhez, esetlegesen pedig járulékelkerüléshez vezethet. Ki kell emelni, hogy a hulladéklerakási járulék szabályainak módosítása a lakosság terheit nem fogja növelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat könnyítéseket tartalmaz azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek saját járművükkel saját hulladékukat nem üzemszerűen, hanem alkalmilag szállítják, mert a hulladék keletkezési helyén nincs lehetőségük a szabályos gyűjtés, kezelés megoldására. Ezen hulladékáramlatok szállítása eddig az engedélyköteles tevékenységek közé tartozott, azonban a módosítás alapján az érintettek mentesülnek a hulladékszállítási engedély beszerzésének kötelezettsége alól.

A jogszabály-módosítás lehetővé teszi egy kormányrendelet megalkotását, amely során a gazdasági szereplők egyszerűbb feltételek mellett tudják kezelni a gyártási tevékenység során keletkezett olyan anyagokat, amelyek addig hulladéknak minősültek, ha ez megfelel a melléktermékek kritériumainak, amelyet a tervezetben felhatalmazott kormányrendelet fog részleteiben szabályozni. A tervezet további célja az egységes jogértelmezés megteremtése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (V. Németh Zsolt tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 147 2016.05.30. 2:12  146-153

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Éppen a múlt héten volt a tisztelt Ház előtt annak a törvényjavaslatnak az általános vitája, amely rendezni kívánja a nagy múltú Mezőhegyesi Ménesbirtok helyzetét. Az 1785-ben alapított ménesbirtok nemcsak hazánk, hanem Európa legrégebbi állami birtoka volt, amely 220 éven át a nemzeti vagyon elválaszthatatlan részeként létezett. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány privatizáló ámokfutása azonban Mezőhegyest sem kímélte, ezt is magánkézre játszották, és az állami vagyont elherdálták.

Tudjuk, hogy nem egyedi eset ez, hiszen 2002 és 2010 között a maffia módjára működő privatizációkkal tönkretették, leépítették vagy külföldi kézre juttattak több stratégiai fontosságú állami vagyont és hazai tulajdont az agráriumban, a feldolgozóiparban és az energetikai szektorban.

Tisztelt Miniszter Úr! A jelenlegi kormány célja, hogy hazánk a hagyományait őrző, természeti szépségekben igen gazdag ménesbirtokot állami szerepvállalással, a hagyományokhoz igazodó fejlesztésekkel a térség kiemelkedő mintagazdaságává és mezőgazdasági képzési, turisztikai szereplőjévé tegye. A terület jelentős agrár-kultúrtörténeti helyszín, amely a természetbeli adottságokon kívül épületeivel, berendezésével, a gazdaságban fellelhető hagyományos eszközeivel megőrzendő érték az utókor számára. A mintagazdaságban megvalósuló fejlesztések szolgálnák a honos lófajták fenntartásával történő lótenyésztést, a honos és más haszonállatok tenyésztését, emellett növénytermesztéssel, gépesítéssel, öntözési technológiákkal, erdő- és vadgazdálkodással foglalkoznak majd. A mintagazdaság a mezőgazdasági kutatások, a szakképzés, a felnőttképzés és az egyetemi képzések egyik legszínvonalasabb helyszíne lehet.

Tisztelt Miniszter Úr! Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezem: lóvá tesznek minket a szocialisták? Vajon miben mesterkednek megint? Most milyen érdekeket szolgálnak? Miért tiltakoznak kézzel-lábbal a Mezőhegyesi Ménesbirtok fejlesztése ellen? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 151 2016.05.30. 1:05  146-153

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter úr, köszönöm szépen. A kérdésem arra irányult, hogy miben mesterkednek a szocialisták. (Dr. Bárándy Gergely: Miért nem minket kérdezel?) Megköszönve azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a törvényjavaslat, amit a múlt héten tárgyaltunk, lehetővé tesz mind a kormánybiztos számára, mind pedig a törvényjavaslatba foglaltak szerint, amely szerint szeretnénk ezt az értéket, ha már 220 éven keresztül meg tudtuk őrizni, a késő jövő számára is meg tudjuk őrizni. Ezek a lehetőségek és biztosítékok szerepelnek majd a törvényjavaslatban.

Megköszönve miniszter úrnak, hogy kielégítő választ adott erre az elhangzott kérdésre, azért továbbra is fel szeretném hívni a figyelmét Kövér László sokat idézett mondatára, hogy szocialista kutyából soha nem lesz szocialista (sic!) szalonna. (Közbeszólás: Nem így van!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Dr. Józsa István: De szép volt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 116 2017.05.18. 15:16  1-153

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ahogy az előttem lévő képviselők már elmondták, a költségvetést kétféle szempontból lehet megközelíteni: egyrészt magasabb makrogazdasági szintről, én erről nem igazán szeretnék beszélni, sokkal inkább fókuszálnék a költségvetés más egyéb apróbb részleteire, téma szerint a tanyafejlesztéssel, az erdőgazdálkodással, a környezetvédelemmel foglalkozó részekre szeretnék fókuszálni. Mint a Fenntartható fejlődés bizottsága egyik tagja külön ezekre kaptam felkérést, és úgy érzem, hogy ezekhez tudok a legjobban és a legközvetettebben hozzászólni.

Mielőtt ezekről beszélnék, külön szeretném megköszönni a Nemzetgazdasági Minisztériumnak azt, hogy a 2018-as költségvetést májusra elkészítette, és amikor mi ezt megtárgyaljuk, akkor júniusban, tulajdonképpen a tavaszi ülésszakban el is tudjuk fogadni. Ha visszaemlékszünk, Magyarország költségvetési tervezésekor azért számtalanszor előfordult, hogy még december végén is igen kemény viták voltak. Ez is jelzi azt, hogy mennyire stabil, kiegyensúlyozott költségvetésről van szó és Magyarország gazdaságáról.

Tisztelt Ház! A tanyafejlesztési program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának, életminőségének javítása, valamint a tanyai gazdálkodás megújítása a gazdálkodási feltételek megerősítésével. A 2018. évi költségvetési tervezet a 2017. évihez hasonlóan 1,2 milliárd forintot tartalmaz a jövőre már nyolcadik alkalommal kiírt és nemzeti forrásból működtetett tanyafejlesztési program finanszírozására. A programra az elmúlt hat évben mintegy 8,1 milliárd forintot fordított a kormány, a program hatéves működése során 1691 pályázó nyert támogatást. Hazánk lakosságának jelentős részét érinti, hiszen a legutóbbi magyarországi népszámlálás adatai szerint a külterületen élő népesség száma mintegy 300 ezer fő.

Itt szeretném megjegyezni, hogy jómagam is külterületen élek immár 19 éve, és úgy gondolom, erre a tanyasi életformára nagyon nagy szüksége van annak a több mint 300 ezer embernek, aki külterületen él. Bízom benne, hogy ezeknek a típusú tanyafejlesztési programoknak a hatására, mind pedig a vidékfejlesztési program hatására többen fognak tanyasi területre költözni.

A hagyományos alföldi tanyavilágon túl 2017-ben először a Dunántúlra, a Bakonyban Szentgálra és környékére, valamint Heves megye három déli járására is kiterjed a pályázati lehetőség. Megjegyezném, hogy a magyar tanya 2015 óta a hungariku­mok­ról szóló 2012. évi XXX. törvény szerinti a Magyar Értéktár részét képező kiemelt nemzeti érték.

A tanyafejlesztési program kétféle konstrukciót foglal magába: az önkormányzati típusú, helyi közösségek részére kiírt konstrukciókat, valamint az egyéni típusú, tanyai lakosok számára kiírt pályázatokat. Az önkormányzati konstrukció keretében lehetőség nyílik például a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére vagy a vízminőségi vizsgálatok elvégzésére is. Ezeknek a pályázatoknak a támogatási szintje 90 vagy 100 százalékos mértékű. Az egyéni típusú pályázatokon elsősorban a tanyasi lakó- és gazdasági épület felújítására, valamint a gazdálkodás feltételeinek javítására lehet támogatást igényelni. A támogatás intenzitása ezen a területen általában 75 százalék, de a fiatal gazdák támogatási mértéke 90 százalékot is elérhet.

Tisztelt Ház! Az erdőgazdálkodásról. A kormány hangsúlyt fektet a nemzeti erdőstratégiában foglalt célok teljesítésére, az erdővagyon megőrzésére és gyarapítására, valamint a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek fejlesztésére. Fontos figyelmet fordítani az erdők védelmére, ellenálló- és alkalmazkodóképességének javítására, elsősorban a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. Az elmúlt időszakban a társadalom igényei növekednek az erdők sokrétű szolgáltatásai iránt, ezért a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásainak fejlesztésére, továbbá az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében is a környezeti nevelésre.

(17.00)

Éppen ezen a héten volt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/14461. számú törvényjavaslat zárószavazása, amely a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szempontok sikeresebb összehangolását igyekszik megteremteni az erdőgazdálkodás és erdővédelem területén.

Tisztelt Ház! A környezetvédelemből kiemelve a levegőtisztaság-védelmet, ahogyan már több előttem szóló képviselőtársam is említette, a 2018-as költségvetésitörvény-javaslatban minden fő rendszer többletforrással rendelkezik. A többletforrások pedig a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésének köszönhetőek, amelyek mögött egy stabil, erősödő Magyarország áll, hiszen a költségvetés egyensúlyban van, az újbóli bérnövekedések és adócsökkenések a gazdasági bővülésből származnak, nem pedig hitelből, ahogyan a baloldali kormányok idején. Tovább javult hazánk versenyképessége és innovációs potenciálja, a termelés hozzáadott értéke.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormányzati intézkedések egyik alapvető fokmérője az, hogy mennyiben javítja az emberek életminőségét. A növekvő béreken, jövedelmeken túl idetartoznak az egészséges életmód feltételei, illetve az egészséges környezet léte, az életünket körülvevő természeti értékek védelme.

A környezetvédelmi fejlesztési támogatásokra soha nem látott források állnak rendelkezésre, hisz az előző uniós ciklusban 2300 milliárd forint jutott a környezet- és természetvédelemre; a jelenlegi ciklusban 500 milliárddal több, mintegy 2800 milliárd forint fordítható erre a célra. Emellett pedig a természet- és környezetvédelemre a nemzeti források is évről évre bővülnek.

Most a levegőtisztaság-védelemre térnék rá részletesebben. A Fenntartható fejlődés bizottsága többször foglalkozott ezzel a témával. A 2018-as költ­ségvetési tervezetben a Földművelésügyi Minisztérium fejezetén belül a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódóan a kis méretű szálló por, PM10 koncentrációjának csökkentésére 94 millió forint van, ami közel kétszeres növekedést jelent a 2017. évihez képest. Ebből a környezetvédelemért felelős tárca finanszírozza a mezőgazdaság, az ipar, bányászat kisméretűszállópor-kibocsátásával kapcsolatos vizsgálatokat, illetve további kutatási, modellezési, szabályozási és koordinációs feladatokat a kerti hulladékégetés, a házi komposztálás, a lakossági tüzelőberendezések szennyezése, az országon átterjedő levegőszennyezés területeihez kapcsolódóan.

Az ellenzék a tavalyi költségvetési vita alkalmával kritikaként említette, hogy a kormánynak nem számít a levegőtisztaság-védelem, hiszen a Földművelésügyi Minisztérium csak 54 millió forintot fordít a PM10-koncentráció csökkentésre. Szeretném hang­súlyozni, hogy a levegőtisztaságot befolyásoló költségvetési tételek jelentős részben a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetein belül találhatók.

A 2018. évi költségvetésitörvény-javaslatban az NFM fejezetén belül a közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok fejezeti kezelésű előirányzaton 420 millió forint áll rendelkezésre. Ez 40 millió forinttal több a 2017. évihez képest. Ebből finanszírozásra kerülnek a következő feladatok: a kisméretű szálló por csökkentése ágazatközi intézkedési program végrehajtása, a nemzeti éghajlat­vál­to­zá­si stratégia közlekedési környezetvédelmi szempontból történő felülvizsgálata, illetve a második NÉS aktualizáló felülvizsgálata, valamint a nemzeti alkalmazkodási stratégia közlekedési környezetvédelmi feladatainak kidolgozása.

A közlekedés környezetvédelmi, klíma- és energiahatékonysági szabályozásához kapcsolódó kutatási feladatok célja az elektromobilitás hazai elterjedését segítő, a Jedlik Ányos-terv végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok ellátása; az előző évek gyakorlatának megfelelően a tárca közlekedési és környezetvédelmi szemléletváltozást segítő, továbbá a nem motorizált, valamint a közösségi közlekedést népszerűsítő programjainak folytatása.

Ebbe beletartozik az európai mobilitási hét, az autómentes nap, „Bringázz a munkába!”, „Kerékpárral hét határon át”, „Kerékpárosbarát település és munkahely” pályázat. A zajtérképezésre és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre 218 millió forint jut 2018-ban. Ez 168 millió forinttal több a 2017-eshez képest.

Az egészséges életmód feltételei között fontos a környezetbarát közlekedés, így például a kerékpározás lehetősége. A kerékpárutak jó állapotának fenntartására, biztonságuk fejlesztésére több mint 1 milliárd forint jut a 2018-as költségvetésben. Az elmúlt tíz évben ugyanis mintegy 1000 kilométer kerékpárút épült uniós és hazai forrásból. A következő években is komoly kerékpárúthálózat-fejlesztés lesz. Ez nagyrészt 2018-ra megvalósul, amelyre a 2018-as költségvetésitörvény-javaslat mintegy 11 milliárd forintot tartalmaz, ami 20 millió forintos uniós forrással fog kiegészülni. A környezeti kár elhárítására és kármentesítésre 2018-ban is figyelmet fordít a kormány.

A lakossági és középületek energetikai pályázati programokra 2018-ban ugyan nem jut annyit uniós forrás, mint idén, de a gazdaság bővülésének köszönhetően 2018-ban ezt nemzeti forrásból lehetőség van 400 millió forinttal kiegészíteni. Ezek a programok a lakások és középületek energiatakarékosságát és energiahatékonyságát szolgálják.

A zöldgazdaság-finanszírozási rendszerre 2018-ban rendelkezésre álló 5,6 milliárd forint zöldgazdaság-fejlesztéssel, klímavédelemmel és energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátását szolgálja.

A hulladékgazdálkodási rendszer országos szintű átalakítása, eredményesebbé tétele szintén hozzájárul a levegőtisztaság védelméhez.

A 2018. évi költségvetésitörvény-javaslatban az NGM fejezetén belül a gazdasági zöldítési rendszer előirányzaton 5,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen az előirányzaton történik az EU kibocsátás­kereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevétel felhasználása. A fejezeti kezelésű előirányzatból kerül finanszírozásra a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek, a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése, az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése, így különösen az elektromos autózás alap-infrastruktúrájának kialakítása, töltőállomások kiépítése, a Jedlik Ányos-tervben megfogalmazott cselekvési terv alapján történő projektek megvalósítása. A 2018. évben az előirányzat felhasználási céljának fókuszában a Jedlik cselekvési terv áll, az elektromos töltőállomás infrastruktúrájának kiépítésével.

Az Irinyi-terv keretében 2018-ban 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai ipar fejlesztésére. Ebből 5,5 milliárd forint kötöttpályásjármű-gyártás fejlesztésére jut; ennek keretében már a lecserélendő, jelenleg üzemelőknél nagyságrenddel környezet­barátabb járművekről beszélhetünk.

Az Ipar 4.0 program 1,5 milliárd forintos összeggel a minőségi iparfejlesztést állítja középpontba. Az Irinyi-tervben fejlesztendő kiemelt ágazatok között szerepel a zöldgazdaság-fejlesztés, a megújuló energiák terjedését segítő hálózatok, tárolókapacitások, intelligens hálózatok, intelligens közvilágítás, biomassza-felhasználás és a hulladékipar fejlesztése.

A kormány 2018-ban a bővülő nemzeti forrásokból a tanyafejlesztésre, a fenntartható erdőgazdálkodásra, a természet- és környezetvédelemre egy­aránt figyelmet fordít, a rendelkezésre álló forrásokat bővíti. A környezetvédelem, a levegőtisztaság-védelem területén az erőfeszítések három minisztérium fejezetén belül egyaránt megjelennek, mindenhol a 2017-es költségvetéshez képest lényegesen nagyobb forrásokkal. Mindezekért kérem tisztelt képviselőtársaimat, az alábbi szempontokat figyelembe véve támogassák a 2018-as költségvetést, amely a munkából élőket segíti, és a növekedést szintén segíti. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 74 2017.05.22. 2:00  73-76

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hazánk kiegyensúlyozott fejlődéséhez a város és a vidék kölcsönös együttműködésére van szükség. A vidék fejlesztésének kulcsa a hazai kis- és közepes gazdaságok helyzetbe hozása. A kis és közepes családi gazdaságok azok, amelyek növelni tudják a vidék megtartóerejét, amelyek több munkahelyet képesek biztosítani a helyiek számára, amelyek egészséges hazai mezőgazdasági termékkel és élelmiszerrel tudják ellátni a környező lakosságot, amelyek biztosíthatják hazánk számára az élelmiszer-ön­ren­del­ke­zést, amelyek nyitottak az emberléptékű környezetkímélő gazdálkodási formák iránt, és amelyek alapját képezik a vidéki közösségek erősödésének.

Az utóbbi hat évben a hazai mezőgazdaság kibocsátása folyamatosan emelkedett, ezen belül az export is jelentősen nőtt. A „Földet a gazdáknak!” program keretében közel 200 ezer hektár föld került helyi gazdákhoz, mintegy 30 ezren jutottak területekhez, illetve a földbérleti pályázatok is eredményesen zárultak.

A baloldali kormányok idején hazánk birtokrendszerében igen kedvezőtlen változások történtek. A szocialisták a külföldi spekulánsok és nagybirtokosok érdekeit képviselték. Emlékszünk még arra, hogy sok más állami vagyon között hogyan játszották a szocialisták magánkézre például Európa legrégebbi állami birtokát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot. A szocialisták voltak azok, akik engedték volna azt, hogy külföldi cégek felvásárolják a hazai földbirtokokat, kihúzva ezzel a magyar gazdák lába alól a vidék jövőjének alapját jelentő földet.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem önöktől, a polgári kormány által tett intézkedések a magyar föld hazai kézben maradását, a vidék megerősödését, a kis- és közepes családok helyzetbe hozását tűzte ki célul: javult-e hazánkban a kis és közepes családi gazdaságok helyzete? Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 282 2017.05.22. 12:31  205-308

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vágó Sebestyén utolsó mondatához szeretnék csatlakozni: mindenki ott boldogulhasson, ahol született, ahol éltek az ősei. (Dr. Apáti István: Ezzel mi a baj?) Ha visszatekintek a családtörténetemre, nyilván nem fogom önöket ezzel untatni, de én még most is ott élek, ahol több generációra visszavetítve éltek az őseim. 1998-99-ben, amikor az első polgári kormány egzisztált és kormányzott, akkor volt olyan bizodalmam, hogy egy külterületi romos ingatlant, de egy annyira romos ingatlant vettem meg, hogy még a teteje se nagyon volt meg, és ’99 óta ezt az épületet építgettem, építgetem, és most azt mondhatom, hogy tanyasi lakosként jelentkezhetem önöknél, és beszélhetek arról, hogy milyen egy vidékfejlesztés. A vidékfejlesztésről, ahogy így láttam, nagyon sokan sokféleképpen gondolkodnak, van, aki beszél infrastruktúráról, hogy milyen fejlett, beszél arról, hogy a szociális ágazatot hogyan és miképpen kell fejleszteni, beszél arról, hogy milyen más egyéb fejlesztéseket, egészségügyit, oktatásit kell végrehajtani ahhoz, hogy egy térség gazdaságilag is fejlődjön.

2002-ben egy közösség megbízott azzal, hogy polgármester lehettem, és bár most itt nem látok polgármestert vagy olyan embert, aki polgármester lett volna az elmúlt években… (Dr. Nagy István jelzésre:) ‑ elnézést, államtitkár úr, most már látok, csak a szemüvegemet nem raktam fel ‑, és ebből kifolyólag néhány tévhitet el szeretnék oszlatni. Az első, mondjuk, mindjárt legyen az, hogy az adósságkonszolidáció, hogy abba hogyan és miképpen menekültek bele az önkormányzatok. 2002-ben létezett még, amikor polgármester lettem, a polgári kormány által létrehozott TEKI- és CÉDE-rendszer, ami a hátrányos helyzetű térségekben a megyei területfejlesztési tanácshoz delegált feladat volt, amit a kistérségeknek ő természetesen ledelegált, és ott a hátrányos helyzetű térségekben ez a területi kiegyenlítést, illetve a célirányos decentralizált alapot jelentette. Tehát itt a településvezetők eldönthették azt, hogy milyen forrásokat mire használnak.

Természetesen a szocialista kormányok ezt szépen lassan leépítették, mondván azt, hogy 2004-ben jönnek az európai uniós források, amik természetesen előcsatlakozási alapi forrásokkal is, a PHARE-, SAPARD-, AVOP-programokkal jelentkeztek ebben az időszakban. Aztán a későbbiek során megjelentek az európai uniós pályázatok. Csak ott azt felejtették el elmondani, hogy ezeknek a pályázatoknak nem százszázalékos a támogatása, ha viszont pályázik egy kistelepülés, akkor azt neki elő kell finanszíroznia. A 70 százalékos vagy 80 vagy 90 százalékos támogatás nagyon nem létezett, 50 és 70 között (Gőgös Zoltán: Száz is volt!) vagy 75 százalékos volt a támogatás. Ebben az esetben viszont, ha megnyerte a pályázatot, mivel utófinanszírozott volt, elballagott egy kereskedelmi bankhoz, amikor a kamatok még nem a 2-3-4 százalékos tartományban voltak, hanem kicsit magasabbak voltak.

Ha jól ment az egész projekt és sikerült megvalósítani, akkor egy év múlva ki is fizették. Egy százmilliós beruházásnál, mondjuk, egy kistelepülés esetében rögtön volt egy rárakódott 10-12, több millió forintos tétel, ami azért nem tette gazdaságossá. Többek között ezért is adósodott el adott esetben egy vidéki önkormányzat. Aztán, ha minél nagyobb volt ez a település, annál magasabb volt az eladósodottság. Nyilvánvalóan ez a vidék elmaradását, én azt gondolom, alapvetően befolyásolta, mert ki az a településvezető, aki magára vette volna, hogy ilyen adósságot vegyen magára. Alapvetően nem kellett itt kitalálni azt, hogy a vidéket ne fejlesszük, ha nem pályázik a vidéki település, akkor nem is fog fejlődni.

Azt gondolom, hogy a képviselőtársammal, aki most alelnökként fent van, én is tanyasiként, ahogy az imént alelnök úr mondta, meglepődött azon, hogy milyen jó visszhangja van annak, és milyen jó megismerni azt, hogy a képviselőtársa nyulakkal foglalkozik. Jelentem, a tanyámon nekem is van két darab nyulam, négy darab kutyám és két darab ilyen kölcsön szedett-vedett ló, aminek az értéke természetesen nem jelenik meg abban a konstellációban, hogy be kellene írni az adóbevallásomba, de mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy itt a vidékfejlesztésről és más egyébről is beszéljünk.

Arról a területről jövök, Dél-Fejér megyéről van szó, ahol Illyés Gyula és Németh László, a miniszteri expozéban ideidézett két korszakos zseniről van szó, született, élt és alkotott. Illyés Gyula nagyszülei Cecén vannak eltemetve, Németh Lászlóról pedig elmondhatjuk, hogy Szilasbalháson, azaz Mezőszilason számtalan drámájának az alapötlete, illetve alapgondolata született.

Tehát a szocialisták által felszámolt TEKI, CÉDE, és jönnek a különböző európai uniós források, amelyeknek a kihasználtságát nem igazán tudja indokolni az a területfejlesztési koncepció, amely 2013-ig létezett. És igazából itt szeretnék rátérni arra, ami a mondandóm alapvető lényege lett volna, ez a terület- és a településfejlesztési operatív program, amely a 2014 és ’20 közötti időszakban mintegy 1200 milliárd forint fejlesztési forrással járul hozzá az ország európai szintű felzárkóztatását igénylő területekhez. Ugye, a kevésbé fejlett régiók itt a célterületek, Budapestet és Pest megyét ebből eleve kizárjuk.

A TOP 18 megye és 22 megyei jogú város fejlődését támogatja. A TOP küldetése, hogy keretet biztosítson a területek decentralizált fejlesztésének tervezéséhez és megvalósításához. A TOP két fő stratégiai céljához tartozó fejlesztési irányok egyrészt a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatási szint növelése, valamint vállalkozásbarát és népességmegtartó település létrehozása, kiemelten itt a városfejlesztésről van szó.

Az operatív programok felépítése alapján a megyék a TOP-ban öt prioritás keretében tervezhették meg a fejlesztéseket. Egyrészt egy térségi gazdasági környezeti fejlesztést a foglalkoztatás elősegítésére. A második prioritás egy vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés volt. A harmadik egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken. A negyedik egy helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és társadalmi-gazdasági együttműködések erősítése. Az ötödik pedig a megyei és helyi emberi erőforrások fejlesztése, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés.

Az operatív program felépítése alapján a megyei jogú városok a TOP 6. prioritás keretében, a „Modern városok” keretében igényelhetnek támogatást ugyanezen intézkedésekre. 2017. májusi adatok alapján a megyék közel 800 milliárd forintos keretére közel 950 milliárd forintos támogatási igényt jelentettek be. Ebből már megítéltek 322 milliárd forintot, és leszerződött összeg van 96,7 milliárd forint. Ebben szeretném jelenteni azt, hogy Fejér megye esetében június 2-án már szerződések köttetnek mintegy 15 milliárd forint erejéig, és ebben százszázalékos támogatásban részesítjük azokat a kiemelt pályázókat, akik ebben részt vettek. Fejér megye 5. választókerület területéről 35 településből 31 pályázott, 29, eddig úgy néz ki, sőt nem úgy néz ki, hanem a napokban megkapta a támogató nyilatkozatot. Én azt gondolom, hogy ez az igazi területfejlesztés, amikor száz százalékban kapják meg a települések azt a forrást, amit ők neveztek meg, és ők voltak a kezdeményezők, ugyanúgy, ahogy az előttem szóló képviselők mondták, igazából a települések egymás között létrejövő szinergiákhoz kapcsolódóan, egymás fejlesztésének támogatását elősegítendő egymáshoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket és fejlesztési célokat fogalmaztak meg.

(21.00)

Szeretnék még nagyon röviden beszélni arról a nagyszerű kezdeményezésről, amit egyébként még akár Vágó Sebestyén is kicsit cinikusan jegyzett meg, nyilvánvalóan a stadionfejlesztéseket célba állítva, de én azt gondolom, hogy a nemzeti köznevelési infrastruktúra fejlesztésében, ha megnézzük, akkor 24 tanuszodát fogunk az elkövetkezendő időszakban átadni, megépíteni.

Nem tudom, hogy ezzel kapcsolatban van-e valakinek valamilyen problémája, én csak azt tudom mondani, hogy a térségemben a két járásközpontban, Sárbogárdon és Enyingen épül a tanuszoda. Ez azt jelenti, hogy Sárbogárdon június 30-án adjuk át. Ez egy olyan fejlesztés és egy olyan lehetőség a hátrányos helyzetű térségek számára, amely, azt gondolom, hogy alapjaiban fogja az elkövetkezendő időszakban a népesség akár kulturális, akár szociális vagy akár egészségügyi alapjait megváltoztatni.

Ebben a térségben ‑ és ez a térség 40 éve nem kapott ilyen infrastrukturális beruházást. Várjuk a következő programot, amelyben tornacsarnokot, sportcsarnokot szeretnénk építeni, ugyanis Székesfehérvár és Dunaújváros közelsége, 30-40 kilométeres közelsége miatt nincs rendes szabvány sportcsarnok Fejér megye 5. választókerületében.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt gondolom, hogy ezek az infrastrukturális fejlesztések, amelyek elindultak, amelyekhez kapcsolódik a tanteremépítés, a tornaterem-építés, ezek üdvözlendők, és a vidékfejlesztés szempontjából alapvetően fogják elindítani azt a fejlődést, hogy ott maradnak az emberek, hogy az értelmiség nem fog elmenni, hogy látnak perspektívát, és nem utolsósorban a TOP keretében olyan gazdaságfejlesztési programok és olyan fejlesztések keletkeznek, amelyek megkötik a helyi népességet.

Én a zárszóban azért annyit szerettem volna még elmondani, de közben történt egy váltás ‑ tisz­telettel köszöntöm elnök urat ‑, hogy megvárva a végét, mivel most már az állatokat otthon megetették, így most már van időm arra, hogy megvárjam ennek a végét, körülbelül egy óra múlva lesz vége; már hazaüzentem, hogy nyugodtan etessék meg az állatokat. Egyébként már megtették mind a gyermekeim, mind pedig a feleségem.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Derültség és taps. ‑ Gőgös Zoltán: Azt hittem, most állnak neki!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 278 2017.12.04. 3:12  203-284

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A jelenlegi programozási időszakot tekintve elmondható, hogy a fejlesztéspolitika területén Fejér megye teljes egészére az aktív részvétel a jellemző. Az előző programozási időszakban az infrastrukturális fejlesztések, amelyek megvalósultak, főleg 2010 után indultak be, és megvalósították azokat a célokat, amelyek a megye teljes egészének fejlődését szolgálták.

Ezen a területen főleg a KEOP és a TIOP pályázatokat emelném ki, amelyekkel olyan fejlesztések valósultak meg, mint a kistérségi járóbeteg-szak­ellátó központok kialakítása, amely Aba és Enying esetében egy teljesen új központot jelentettek, Sárbogárd esetében pedig egy felújítást.

A szennyvízelvezetési és tisztítási projektek komfortosabbá és élhetőbbé tették a közösségek, a települések lakóinak életét. Ebben 9 település, köztük a legutolsó egy város, amelyik a csatornázásból eddig még kimaradt, és sikerült megvalósítani, hiszen Enyingen, Előszálláson, Mezőfalván, Kisapostagon, Baracson, Dégen, Lajoskomáromban, Cecén és Kislángon valósítottuk meg. Ezek az infrastrukturális beruházások nagyon szükségesek voltak ahhoz, hogy Fejér megye déli része fejlődjön.

Ezen eredmények ellenére volt bizonyos hiányérzet Fejér megye déli térségében a pályázati aktivitást illetően. Ezért, nemcsak amiatt, hogy a térség országgyűlési képviselője voltam, azt a célt tűztük ki, hogy a 2014-20-as időszakban nagyobb aktivitásra sarkalljuk a választókerületben működő intézményeket, településeket és az ott működő vállalkozásokat. Ennek eredményeképpen az 5. választókörzet területéről ez idáig 405 támogatási kérelem került be, szemben a 2007-13-as 311-gyel. Benyújtásra került 43 milliárd forint értékben, ebből a 2007-13-as időszakban 27 milliárd forint volt az érték, amelyből már 174 darab támogatást nyert. Ez most egy 43 százalékos sikerarány. A támogatások közel 26 milliárd forint értékben kerültek megítélésre a térség számára. 2017. november végéig ez az igényelt támogatás 60 százaléka. A benyújtott pályázatok között a legnépszerűbb a GINOP, a TOP és az EFOP volt. Külön öröm számomra, hogy sikerült mozgósítani a helyi vállalkozásokat, amit a GINOP keretében eddig benyújtott 141 darab pályázat bizonyít mintegy 9 milliárd főösszeggel. Ebből eddig 54 projekt részesült támogatásban, 45 százalékos sikeraránnyal, és több mint 2,9 milliárd kiutalására került már sor.

A település önkormányzatait is sikerült „felrázni” a megelőző program időszakához képest, itt a mutatott pályázati aktivitást tudom felsorolni. A TOP keretében eddig 122 darab támogatási kérelem került benyújtásra mintegy 14 milliárd forint értékében, ebből 57 támogatásban részesült, amit 8 milliárd forintot hozott a választókerületnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)